Magyar Szó, 1976. március (33. évfolyam, 73-89. szám)
1976-03-15 / 73. szám
Hétfő, 1976. március 15. legoNoffima Ausztrália, AusMo Befejeződött a belgrádi fesztivál Különtudósítónk telefon jelentése Az eredmények kihirdeté-sével és a díjnyertes filmek előadásával tegnap este befejeződött Belgrádban a XXIII. jugoszláv rövidfilmfesztivál. A bíráló bizottság a szemle nagydíjával (Grand prix) Sztole Popov Ausztrália, Ausztrália című alkotását tüntette ki. A dokumentumfilmek kategóriájában az aranyérmet Mića Milosevic De Jongék, Zivko Nikolic Ablak és Krsto Škanata Jugoszlávia kommunistái című műve kapta. Ezenkívül aranyérmet kapott Dusan Ninkov operatőr Vicsek Károly Teszt című filmjének felvételeiért. Az ezüstérmet Zlatko Lavanić Rajkó Maksim egy napja, Krsto Papié Charterrepülés no... és Jože Pogacnik Sarabande a 17. régi-i mentnek című művének ítélte oda a szűri. A kisjátékfilmek kategóriájában Bata Cengié Szép ' az élet című műve érdemelte ki az aranyérmet. Ugyan-ilyen elismerésben részesült Danijal Sukalo, a Hahari és a Rajkó Maksim egy napja ' című film operatőrje. Az ezüstérmet Stjepan' Cikes Lány a Bikovón című műve kapta. Az animációs filmek kate Honájában az aranyérmet Darko S. Mar Stop, az ezüstérmet pedig Zlatko Grgic Trombita, Hal, Kalap (minifilmek) és Zoran Jovanovic Antidognin című alkotásának ítélte oda a bíráló bizottság. A rendelt filmek kategóriájában az aranyérmet Lordan Zafranovic filmje, a Munkával épül a város és Bratislav Stojanovic a Homo effluviens és A fatörzs operatőrje, az ezüstérmet pedig Kocso Nedkov Kajak című produkciója kapta. A reklámfilmek kategóriájában az aranyérmet Dusan Povh Kamnik és ipara című filmje, Djordje Nikolicé a Hotel Lev és a De Jongék operatőrje, az ezüstérmet pedig Jože Bevc produkciója, az Urbán polgár derűs napjai kapta. Elismerésben részesültek Mladen és Predrag Vraneševic mint a legjobb eredeti filmzene szerzői, az Egy szál piros rózsát... című film alkotója a jó ötletért és Raša Vujic az Ablak című film sikeres hanghatásaiért. Ezenkívül oklevelet kapott: Nikola Lorenčin a Tito Kraljevicán, Marjan Hodak a Városi park és Besim Sahatola a Kenyér, só és szív című film rendezője. A legjobb válogatásért az aranyérmet a szkopjei Vardar, az ezüstérmet pedig a belgrádi Dunav vállalatnak, valamint a belgrádi filmmunkások munkaközösségének ítélte meg a zsűri. A jugoszláv filmkritikusok Milton Manaki díjával Zivko Nikolic Ablak és Zlatko Lavanic Rajko Maksim egy napja című alkotását tüntették ki egyenrangúan. Ezenkívül a különféle lapok és társadalmi szervezetek is több filmet elismerésben részesítettek. — ©'— A díjak ezúttal nem bolygatták fel a kedélyeket, a fesztiválon részt vevő kritikusok és újságírók nem szálltak vitába a bíráló bizottsággal. Ennek magyarázata, hogy a nagyszámú díjra és a kisszámú jó filmre való tekintettel kevés kivétellel szinte minden igényes produkció elismerésben részesült. Mi tagadás, az idei fesztivál egészében véve nagyon középszerű volt, még akkor is, ha lefejtjük róla azokat a többséget képező produkciókat, amelyeknek nincs mit keresniük egy filmversenyen. Legfeljebb egy tucat rövidfilm-mfteszetünk tekintélyéhez méltó alkotást láttunk. Elsősorban a dokumentumfilmekre vonatkozik ez, noha ebben a műfajban a legtöbb a rendezői melléfogás és a tematikailag is jelentéktelen produkció. Közöttük mégiscsak volt egy sor olyan film, amelynek alkotói számára az élet szolgáltatta az ihletforrást, a tézisek helyett az ember felé fordultak, s mindennapi küzdelmeit, törekvéseit, vágyait igyekeztek feltárni, vagy egyszerűen bemutatni életét. Vatrosilav Mimica zsűritag az említett filmekben kifejezésre jutó életigenlés alapján úgy véli, hogy új szakasz kezdődött el rövidfilm-művészetünkben, amelyet feltételesen optimista hullámnak nevez. A mondanivaló megközelítésének módjában megnyilvánuló valóságszemlélet azonban nem párosul napjainknak megfelelő kifejezési formával. A kiviteleket leszámítva eszközeikben régies, tehát a hagyományos filmek határozták meg a szemle arculatát. Nincsenek már tévelygések, de a keresés, az új kutatásának a szelleme is többé-kevésbé hiányzik. Ezért egyelőre inkább megállapodottságról lehet beszélni, mintsem rövidfilm-művészetünk új fejezetének kezdetéről. A megállapodottság ugyanis csupán kiindulópont, de hogy ebből mi fog kialakulni, most még nem lehet tudni. A rajzfilm viszont nyilvánvalóan stagnál. Biztató azonban, hogy a zágrábi stúdión kívül most már a többi filmközpont is jelentkezik rajzfilmekkel, méghozzá gyakran érdekesebbekkel mint a zágrábi alkotók. A tapasztalatlanság még érezhető, de ötletekben nincs hiány. Ez nem jelenti azt, hogy Zágrábban most már nem készülnek jó filmek, hanem azt, hogy számuk jóval kisebb, mint azelőtt volt. Mondhatnánk azt is, hogy kivételek. Ha az elmondottakhoz hozzászámítjuk, hogy a kisjónyilvánvalóvá válik, hogy a produkció gyengéje, akkor tékfilm továbbra is az évi tucatnyi jó film nem elegendő ahhoz, hogy elégedettek lehessünk rövidfilm-művészetünk helyzetével és idei szemléjével. LADI István Gyászülésen búcsúztak el az elhunyt szerkesztőtől A Prištinai Rádió Televikollektívája tegnap gyászülésen elbúcsúzott jeles munkatársától, Chenan Sharpitől, a televízió szerkesztőjétől, aki két nappal ezelőtt szerencsétlenül járt, s életét vesztette Mexikóban, újságírói feladatának teljesítése közben. A gyászülésen részt vettek az elhunyt Shaipi családtagjai, Xhavid Nimani, a Kosovo SZAT elnökségének elnöke, Dusan Ristic, a tartomány KSZ elnöksége végrehajtó bizottságának titkára, Bogoljub Nedeljkovic, a kosovói tartományi végrehajtó tanács elnöke, Pristina és Preševo községi képviselő-testületének, valamint társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői, a Prištinai Egyetem, a Néphadsereg prištinai egységeinek és a prištinai szerkesztőségeknek a képviselői. A tragikusan elhunyt Chenan Sharpi életéről és társadalmi-politikai tevékenységéről Riza Alai, a Prištinai Televízió igazgatója beszélt. MAGYAR SZÓ A szán gyorsabb volt a helikopternél Drámai küzdelem egy életért önfeláldozó harcot vívtak egy asszony életéért Cabar, Horvátország egyik legkisebb és legszegényebb községének lakói. A vesebajban szenvedő, 26 éves Marija Naglic állapota hirtelen rosszabbra fordult, a nagy hóvihar és a járhatatlan utak miatt azonban annyira megnehezült a közlekedés, hogy lehetetlennek látszott az asszony kórházba szállítása. Végül is helikoptert hívtak segítségül, de a pilóta az ítéletidő miatt i.—i—r—'T—.r,H»ranira.i hosszas körözgetés után sem tudott leereszkedni. A faluban gyorsan híre ment, hogy a fiatalasszony élete veszélyben van. Erre a falubeliek tétovázás nélkül vállalták a kockázatot, hogy a nagy vihar és a néhol három méter magas hótorlaszok ellenére is szánon, a 80 kilométerre fekvő Postojnába vigyék. A beteg asszonyt azután Postojnából mentőkocsival a ljubljanai klinikára szállították, és művese alkalmazásával megmentették az életét (•) CUKORKA IS HÉTFÉLE ÍZŰ X oldal Megszilárdítás, rendszerépítés, tervkészítés Jugszlávia 1980-ig szóló gazdaságfejlesztési terve, vagyis az ország középtávú terve kidolgozásának befejező szakaszába jutott. Első része a gazdaságfejjesztési stratégiát, a termelési irányvétel kiindulópontjait tartalmazza, és a Szövetségi Képviselőház már megvitatta, egyeztette. Második része a gazdaságpolitikára és irányelveire vonatkozik, s a nappókban esik át az egybehangoláson. A harmadik rész azokat a társadalmi megállapodásokat foglalja magában, amelyek konkrétan meghatározzák a tervben kiemelt, és elsőbbséget élvező gazdasági ágazatok, illetve iparágazatok fejlődését. Kilenc ilyen megállapodást kell kötni, nevezetesen az energiatermelésre, a vaskohászatra, a színesfémek termelésére, az ásványiparra, a gépiparra és hajóépítésre, továbbá a vegyiparra, a közlekedésre, a mezőgazdaságra és az idegenforgalomra vonatkozóan. Ezek is most kerültek az illetékes szövetségi szervek elé, s a köztársaságok és tartományok álláspontjai és megjegyzései alapján egyeztetésen kell átesniük. Ezzel egyidejűleg elkészült egy igen tartalmas anyag, amelyet nevezhetnénk dolgozatnak, kézikönyvnek vagy útmutatónak is. Ez felöleli mindazokat a közösen kialakított értékeléseket és megállapításokat, amelyek rámutatnak a gazdasági bizonytalanságnak és aránytalanságnak az okaira, következményeire és a megoldások kulcsára. A középtávú terv egyes részeinek kidolgozásában, tökéletesítésé- ben ez az anyag szolgált útmutatónak, s az alapelvek, a gazdaságpolitikai intézkedések és a fejlesztési irányvételre vonatkozó megállapodások kimunkálása a megszilárdítás jegyében történt. S míg az egyik oldalon a termelés fejlesztésére összpontosult a figyelem, addig a másik oldalon nem lanyhult a munka , az új gazdasági rendszer kialakításában, vagyis a rendszerbe vágó törvények előkészítésében. A társult munkahelyének és szerepének meghatározása, a fizetési rő és elszámolási rendszer kialakítása, a hitel- és bankrendszer alapjainak megha-tározása, a külfölddel való gazdasági kapcsolatok szabályozása és több más törvénytervezet lépésről lépésre közeledik a célegyenes felé. Megszilárdítás. tíj gazdasági rendszer. Középtávú fejlesztési terv. Ebben a három pontban lehet összefoglalni azt az élénk, szerteágazó és a jövőt illetően roppant fontos tevékenységet, amely az országban folyik úgymond minden szinten, a traszoktól, üzemegységektől kezdve egészen a legfelsőbb szövetségi szervekig és testületekig. Eljutni idáig csak nagy és alapos munkával lehetett, s ezért volt 1975 az előkészítés éve. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy időközben megoldódott mindeni vitás kérdés. Általában véve azt lehet megállapítani, hogy a megszilárdítást, a rendszerbeli törvényeket, a fejlesztési stratégiát illetően az elvi kiindulópontokat sikerült meghatározni minden nagyobb zökkenő nélkül, s ezekben a kérdésekben aránylag könnyen született megegyezés. A tervarányok, a napra szóló gazdaságpolitikai intézkedések a fejlesztés konkretizálása kapcsán már jobban felduzzadt a munka az egyeztetésben, jóval több megbeszélésre, véleménycserére, s nem utolsósorban kölcsönös türelemre és szolidaritásra volt szükség. Egy-egy konkrét kérdésről alkotott vélemények különbözősége leginkább a köztársaságközi egyeztetés alkalmával jutott kifejezésre. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az álláspontok egybehangolása a JKSZ X. Kongresszusának és az alkotmánynak a szellemében történik, s ez nagymértékben szavatolja, hogy létrejönnek majd a közös érdekeken alapuló és mindenki számára elfogadható megállapodások. A gazdaságfejlesztés egyes kérdéseit illetően különbségek mutatkoznak az álláspontokban. Sokat közülük már sikerült közös nevezőre hozni, több pedig most van egyeztetésen. Ezt természetesen semmiképpen sem lehet önigazgatású szocialista társadalmunk fogyatékosságának minősíteni. Ellenkezőleg. A tervkészítésben, a gazdaságfejlesztésben, okvetlenül szem előtt kell tartani egyes területek, gazdasági ágazatok, termelési csoportok vagy társadalmi rétegek törekvéseit és álláspontjait, amelyek rendszerint sajátos gazdasági és társadalmi helyzetükből fakadnak. A külön érdekek azonban nem kerülhetnek mindenáron a közös érdekek elé, mert nem juthat érvényre olyan törekvés, amely egyrészt biztosít ugyan némi előnyt vagy hasznot (rendszerint csupán látszólagosat), másrészt azonban kárára van az egész gazdaságnak, illetve a társadalomnak. Nyilván megtörténhet, hogy a terveknek, a megállapodásoknak az előkészítése folyamán nem sikerül minden álláspontot egybehangolni. Ebben az esetben az alkotmány a következő eljárást írja elő: az illetékes szervek a teljes anyagot a nézetkülönbségekkel együtt a JSZSZK Képviselőháza elé terjeszti. Legfelsőbb törvényhozó testületüknek joga van elfogadni a tervjavaslatot, tekintet nélkül az álláspontok között fennálló különbözőségre. Ha azonban a Szövetségi Képviselőház nem fogadja el egyértelműen a javaslatot, akkor az egész kérdés a JSZSZK Elnöksége elé kerül, amely átmeneti megoldásra hoz határozatot és elrendeli az egyeztetésnek az újbóli megindítását. SIFLIS Lajos Nehezen jutnak munkához a volt vasutasok Bosznia-Hercegovina végrehajtó tanácsa egy utóbbi ülésén felhívta a szarajevói vasúti vállalat, a munkaközvetítő, a községi képviselő-testület, a társultmunka-szervezetek, a gazdasági kamarák és az illetékes köztársasági szervek figyelmét arra, hogy meg kellene gyorsítani a munkát a keskeny vágányokon dolgozott, és tavaly munka nélkül maradt vasutasok elhelyezésén. A jelenleg 700 munkanélküli vasutas megélhetése nincs ugyan veszélyben, mert mindannyian megkap- t ják személyi jövedelmüket, s amíg nem találnak számukra megfelelő munkahelyet A pénzt azonban a köztársasági költségvetésből folyósítják, s érthető, hogy a köztársasági végrehajtó tanácsnak nem mindegy, mikor jutnak munkához a volt vasutasok. Már csak azért sem, mert, amíg dolgoztak, mindannyian valamelyik községnek fizették a járulékot személyi jövedelmükre, és fizették a többi adót és járulékot is. Most ezeknek a szervezeteinek a kötelessége, megtalálni a legjobb megoldást.