Magyar Szó, 1976. június (33. évfolyam, 149-163. szám)
1976-06-01 / 149. szám
Kedd, 1976. június 1._______________________________________________MAGYAR SZÓ__________________________________________________________3. oldal_ Nairobi Véget ért az UNCTAD negyedik ülésszaka Kompromisszum a legfontosabb problémában A Tausus hírügynökség jelenti, hogy tegnap kora régr gel Nairobiban befejeződött az UNCTAD, az ENSZ Ke-reskedelmi és Fejlesztési ér-cekezlet negyedik ülésszaka, ---- - ' . Az ülésszak végén bizonyos kompromisszumot értek el, amely nem felel meg teljes egészében a fejlődő országok követeléseinek, de mégis haladást jelent az új nemzetközi gazdasági rendszer létrehozása illetőleg. A kompromisszum abban van, hogy a fejlett ipari országok készek tárgyalásokat kezdeni egy közös pénzalap létrehozásáról. Az alap hozzátartozik az integrációs nyersanyagügyi programhoz. Ez a kérdés volt az UNCTAD ülésszakának egyik legfontosabb témája. A pénzalap létrehozását nemcsak a fejlődő országok támogatták, hanem 16 iparilag fejlett nyugati ország is. Ezek az országok Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Norvégia, Portugália, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Svájc és Törökország. Ellenezte az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság, Japán és Nagy- Britannia, a kelet európai szocialista országok pedig — Románia kivételével, amely megígérte pénzügyi hozzájárulását — fenntartással fogadták a pénzügyi intézmény létrehozására vonatkozó javaslatot. Pronk holland miniszter az említett 16 nyugati fejlett ország nevében szólva kijelentette, hogy folytatni kell a megbeszéléseket, s értékelése szerint ezek hozzájárulnak majd a fejlett ipari és a fejlődő országok közötti igazságosabb kapcsolatok kiépítéséhez. Elmondta még, hogy az értekezlet az új gazdasági világrendszer létrehozására irányuló erőfeszítések kezdetét jelenti. Az UNCTAD főtitkárának értékelése szerint az ülésszak eredményesen fejezte be munkáját, jóllehet az igazi eredmények csak az utolsó napok vitája során születtek. Hozzátette, hogy senki sem várhatja el egy értekezlettől, hogy megváltoztassa a világot. Már az is eredmény, hogy megmutatta a siker útját. Az ülésszaknak kétségkívül nagy politikai sikere, hogy a fejlődő országok egységesebben léptek fel, mint valaha ilyen egység nem jött létre az iparilag fejlett országok között, amit az is bizonyít, hogy tizenhat nyugateurópai ország a pénzalap létrehozására szavazott. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai között sem volt meg az egység, mivel Románia felajánlotta segítségét a pénzalap létrehozásához. London Brit-izlandi tárgyalások a tőkehalháború beszüntetéséről Nagy-Britannia és Izland külügyminiszterei tegnap Oslóban tárgyalóasztalhoz ültek, hogy véget vessenek a fél éve tartó tőkehalhá-borúnak. Az izlandi kormány ugyanis azzal fenyegetőzik, ha a legrövidebb időn belül nem számolják fel a felmerült vitás kérdéseket, akkor be fogja zárni a területén levő NATO- támaszpontot. Az oslói tárgyalások eredményessége érdekében a brit kormány felszólította az izlandi felségterületen levő 42 halászhajót, hagyják abba a halászást. A megfelelő tárgyalási légkör érdekében a halászhajókat védő hét brit fregatt is utasítást kapott, hagyja el az izlandi felségvizeket. A norvég források szerint a két fél már kidolgozta az ideiglenes szerződést, amely szerint húsz brit halászhajó továbbra is halászhat 20 mérföldre az izlandi partoktól. E szerződés az idén november 30-áig lenne érvényben. Izrael súlyos gazdasági helyzetben van A hadikiadások növekszenek, az életszínvonal rohamosan csökken Az izraeli gazdaság súlyos nehézségekkel küzd. Az ország külföldön eladósodik, rohamosan növekszik az infláció, és ezzel párhuzamosan csökken a gazdasági tevékenység. A Svenska Dagbladet című svéd napilap így foglalja össze az izraeli gazdasági helyzetet. Az újság szerint Izrael gazdasága egyik napról a másikra tengődik, és a kormány képtelen hosszú távú gazdaságpolitikát folytatni, majd megfelelő pénzeszközöket szavatolni a nemzetgazdaság fejlesztésére. A stockholmi újság rámutat arra, hogy Izrael katonai kiadásai elérték a lehető legmagasabb szintet, és az idén 6,5 százalékkal növekedtek. Az ország nemzeti össztermelésének 35 százaléka a katonai kiadások fedezésére szolgált. Az ország költségvetésében e kiadások ötször akkora tétellel szerepelnek, mint az USA-ban, illetve tízszer nagyobbak a nyugat-európai országok átlagos katonai kiadásainál. Az 1976/77-es költségvetési évben előirányzott összeg 60 százalékát a katonai kiadások és a külföldi adósságok törlesztésére fordítják. Ilyen körülmények közepette a kormány szinte teljesen beszüntette az egészégvédelmi, közoktatási és közúti beruházásokat. Ezzel egyidejűleg kisebb lett az alapvető élelmiszerek előállítására fordított állami támogatás, s ennek következtében 30 százalékos áremelkedés várható. Csupán emlékeztetőül mondjuk el, hogy tavaly 23, 1974-ben pedig 56 százalékkal növekedtek az A Svenska Dagbladet azt állítja, hogy a külföldi adósságok a világ országai közül Izraelt terhelik a legjobban. Törlesztések és kamatok címén évente átlag 1,25 milliárd dollárt kell kiutalni az állampénztárból. Külföldi tartozásainak összege az idén 7,6 milliárd dollárról 9 milliárd dollárra szökkennek. Érezhetően nagyobb az ország fizetési mérleghiánya is. 1974-ben az izraeli államháztartás 3,6 milliárdos deficittel küzdött, a múlt év végén pedig már csaknem 4 milliárd dollárra emelkedett a fizetési mérleghiány összege. A svéd újság rámutat arra, hogy Izrael összeroppan az értelmetlenül nagy katonai és hadikiadások miatt. 1973 októbere óta az izraeliek életszínvonala rohamosan csökken, és a munkanélküliség a legösszetettebb politikai problémává válhat. Jelenleg a munkaképes lakosság 3 százaléka van munka nélkül. Az októberi háború óta a személyi fogyasztás évente 6—8 százalékkal csökkent. I GOLDA MEIR: Izraelnak nincs atomfegyvere A Reuter washingtoni jelentése szerint Golda Meir volt izraeli miniszterelnök kijelentette: „Teljesen alaptalanok azok a híresztelések, amelyek szerint Izraelnak atomfegyvere van. A magánlátogatáson az USA-ban tartózkodó Golda Mgir az amerikai tévé munkatársának nyilatkozott. A volt miniszterelnöknő kijelentette, hogy a Jordán folyó bal partjának zsidókkal történő betelepítése Izrael és határainak biztonságát szolgálja.. A volt izraeli miniszterelnököt tegnap fogadta Kissinger amerikai külügyminiszter. Golda Meir a múlt héten Ford elnökkel is találkozott. Hazánkba érkezett az NDK katonai küldöttsége Belgrádból jelenti a Tanjug. Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság honvédelmi minisztere katonai küldöttség élén tegnap hivatalos és baráti látogatásra hazánkba érkezett. A batajnicai repülőtéren a baráti NDK-ból érkezett vendéget magas rangú katonai tiszteletadással Nikola Ljubičić hadseregtábornok, szövetségi honvédelmi titkár és munkatársai fogadták. Kelet-Timor Indonéziához kíván csatlakozni Diliből jelenti a Reuter. A kelet-timori nemzetgyűlés tegnapi első ülésezésén a képviselők elhatározták hogy a sziget, amely több mint 400 évig portugál fennhatóság alatt volt, Indonézia tartományává válik. A Diliben megrendezett tegnapi ünnepségeken 24 ország képviselői vettek részt. Kelet-Timor ideiglenes kormányának képviselői kérelemmel fordultak Djakartához, hogy a szigetet csatolják Indonéziához. Libanoni válság Tovább fognak a harcok * Szarkisz igyekszik* jobb belátásra bírni a szemben álló feleket Bejrútból jelenti az AFP. Tegnap Libanon fővárosában szünet nélkül dörögtek az ágyúk. A már egy éve folyó polgárháború egyik legvéresebb napja volt a tegnapi. A bejrúti újságok szerint, 270-en vesztették életüket, és 680-an sebesültek meg. A városban nincs olyan utca, ahova nem esett volna gránát. A bejrúti tudósítók szerint, az ország fővárosában körülbelül 1500 gránát robbant. A múlt hetet a bejrúti újságok véres hétnek nevezik, s azt írják, hogy a következő napokban is tovább fog folyni a harc, és nem sok kilátás van arra, hogy a krízist politikai úton megoldhatják. Eliasz Szarkisz újonnan megválasztott libanoni elnök tovább folytatja a krízis megoldására vonatkozó megbeszéléseit. Belátva a válság bonyolultságát, a napokban válaszolt Mahmud Rijadnak, az Arab Liga főtitkárának üzenetére. Mahmud Rijad szerint, a libanoni krízist nemzetközi téren kell megoldani. Az új libanoni elnök ezzel ellentétben úgy tartja,hogy a megoldást a libanoniaknak kell megtalálniuk. Szarkisz tegnap este tárgyalt a szemben álló felek képviselőivel, hogy rábeszélje őket, hagyják abba a tüzérségi harcot, és járuljanak hozzá a béketerv valóra váltásához. Csak akkor lehet reménykedni a válság politikai megoldásában, ha megteremtik a feltételeket hozzá. A falangisták vezetője Damaszkuszba utazott, és azon van, hogy a válság megoldását külföldön biztosítsa. Tegnap reggel az újságíróknak sikerült megtudniuk, hogy tegnapelőtt este találkoztak a Palesztinai szervezetek és a baloldali erők vezetői. Jól értesült körökre hivatkozva a bejrúti újságok írják, hogy az említett szervezetek vezetője, Jasszer Arafat megszakítja körútját az arab országokban, ha a leszámolások továbbra is ilyen véresek lesznek. „ A bejrúti sajtó szerint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet és a haladó mozgalmak vezetői kapcsolatba léptek egyes szíriai személyiségekkel, s tárgyaltak az újonnan előállt helyzetről és az utóbbi napok eseményeiről. Az Al Fatah vezetőinek értékelése szerint ezek a megbeszélések annak érdekében kezdődtek, hogy a a válság ne váljon nemzetközi problémává, és érjen véget a már lassan 14 hónapja tartó véres belháború. Az év legjelentősebb nemzetközi eseménye Finn vélemény a colombói csúcsértekezletről Finnország hivatalosan is üdvözli az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek colombói értekezletét, s úgy értékeli, hogy ez lesz az év legjelentősebb nemzetközi eseménye. A helsinki kormány már hónapok óta figyelemmel kíséri a csúcsértekezlete előkészületeit, és nagyérdeklődéssel várja munkáját. Finnország már eddig is részt vett az el nem kötelezettek értekezletein, és most is vendégként jelenik meg a Sri Lanka-i konferencián. Kormánykörökben ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy Finnország az első semleges ország volt, amely még az 1964. évi kairói értekezlet óta együttműködik az el nem kötelezettekkel, mind bilaterális, mind nemzetközi téren. Szerinte a Colombói csúcsértekezletre javasolt napirend felöleli a legjelentősebb nemzetközi problémákat. Finnországnak a nemzetközi kérdésekre vonatkozó álláspontja nagyban hasonlít az el nem kötelezettekéhez. Kormánykörökben hangsúlyozák, hogy Finnország minden fenntartás nélkül elfogadta a limai értekezlet dokumentumait. A finn külügyminisztérium véleménye az ENSZ szerepéről és jelentőségéről ugyanolyan, mint Jugoszláviáé és a többi el nem kötelezett országé. A helsinki kormány a világszervezetet a béke és az egyenrangú nemzetközi együttműködés megteremtése eszközének tartja. A helsinki sajtó több írást jelentetett meg a fejlődő országok problémáiról, valamint az el nem kötelezettek tevékenységéről és szerepéről. A finn hírmagyarázók véleménye szerint az el nem kötelezettek hozzájárulása nélkül szinte lehetetlen megoldani a nyílt nemzetközi problémákat. A spanyol uralkodó elindult az USA-ba Igyekszik megszerezni Washington támogatását a NATO-ba és a Közös Piacba való belépéshez János Károly spanyol király, aki beiktatása óta először látogat külföldre, útja első állomásául az USA-t választotta. Ebből madridi megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy a spanyol rezsimnek rendkívül nagy szüksége van Washington támogatására, akár a rezsim helyzetének megszilárdításáról, akár a külföld előtt való megnyílásról van szó. Igaz ugyan, hogy a spanyol uralkodó még mielőtt az USA-ba érkezne, két napot a Dominikai Köztársaságban fog időzni, ennek azonban csak szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak, mivel Kolumbusz, a nagy spanyol tengerész ott szállt először partra, amikor felfedezte az „új világot”. János Károly csak holnap érkezik Washingtonba, hogy Forddal és Kissingerrel tárgyaljon. Még ugyanaznap beszédet mond az amerikai kongresszusban. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a spanyol király megkísérli meggyőzni az amerikai kongresszusi képviselőket arról, hogy Spanyolország elindult a demokratikus átszervezés útján. Tekintettel az uralkodó útjára a spanyol Cortez sürgős eljárással elfogadta a tömeggyűlésekre és a polgárok felvonulási szabadságára vonatkozó törvényt, s a valószínűleg a napokban jóváhagyják a politikai pártok tevékenységét engedélyező törvényt is. A törvény szerint csupán a Spanyol EP tevékenységét nem fogjákengedélyezni, ami nemcsak, hogy nem nyugtalanítja Washingtont, hanem be is illeszkedik a Nyugat-Európával kapcsolatos elképzeléseibe. Madridban remélik, hogy János Károly király elnyeri Washington támogatását, és az amerikai kongresszus látogatását követően becikkelyezik a spanyol—amerikai barátsági és együttműködési megállapodást, amelyet a két ország képviselői négy hónappal ezelőtt parafáltak Madridban. Az amerikai támogatás birtokában és a szóban forgó megállapodás ratifikálásával Spanyolország előtt többé kevésbé megnyílik az út a NATO paktumba és a Közös Piacba való belépéshez, amit Madrid már régóta szeretne keresztülvinni. Temészetesen a Spanyolországnak nyújtott washingtoni támogatás rendkívül nagy jelentőségű a rezsim pozícióinak megszilárdítása szempontjából is. E támogatás révén ugyanis a király és kormányában levő reformista követői bátrabban ösztönözhetik majd a demokratikus reformokat, és eltávolíthatják azokat az egyéneket és csoportokat, amelyek hátramozdítják Spanyolországot. Madridi politikai körök úgy vélik, hogy János Károly washingtoni látogatásának befejezése után, továbbá az amerikai támogatás birtokában, átszervezheti a kormányt, és a kulcsfontosságú miniszteri tárcáikat a reformisták képviselőire bízza. A párizsi Rotschild Bank előtt vasárnap bomba robbant. A robbanás következtében két ember megsebesült, s az anyagi kár nagy. Lapzártáig a rendőrség nem jutott a merénylők еуш&га. nt