Magyar Szó, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-01 / 241. szám

Szerda, 1976. szept. 1. Választási hadjárat az NSZK-ban Támadásba lendültek a keresz­tényd­emok­raták Elmarasztalják a demokratikus reformokat és a szocializmust Beimből jelenti a Tanjug. A Német Szövetségi Köz­társaságban példátlan kam­pány kezdődött, hogy az október 3-án megtartandó általános választásokon a kereszténydemokrata pár­tok (CDU és CSU) meg­szerezzék a győzelmet. Az utóbbi hetekben bírálják az egész társadalmi haladást, a demokratikus reformokat, különösen a szocializmust. A kereszténydemokrata vezetők jelszava: „Szabad­ságot a szocializmus he­lyett”. Minden fenntartás nélkül bejelentették, hogy győzelmük esetén megválto­zik a Német Szövetségi Köz­társaság bel- és külpolitiká­ja, hogy az országot „meg­védjék a szocializmustól”. A két kereszténydemokra­ta párt szövetségének veze­tője, Helmut Kohl, aki az általános választásokon ara­tott győzelem esetén szövet­ségi kancellár lenne, a jö­vőbeni kormányának nevé­ben hozta nyilvánosságra a fentieket. Ebben a kormány­ban a négy legfontosabb mi­niszteri tárcát a szélsőjobb­­oldalhoz tartozó politikusok kapnák. Az új alkancellé­r valószí­nűleg Strauss lenne, aki a bonni Bundestag szélsőjobb­oldalának a vezetője. A fővárosi újságok azt állítják, hogy a CDU elnö­ke, Helmut Kohl tulajdon­képpen csak bábu Strauss kezében. A kereszténydemokrata kormány külpolitikáját Karl Carstens vezetné. Ő kény­szerítette pártjára, hogy uta­sítsa vissza a helsinki érte­kezlet határozatait. Ez az egyetlen politikai szervezet, amely nem fogadta el a hel­sinki értekezlet záródoku­mentumát. A belügyminiszter minden valószínűség szerint Alfred Gregger lenne, akit még a nyugatnémetek is erőske­zű politikusnak tartanak. A véderőminiszter a militaris­ta beállítottságú Manfred Wörner. Ezzel kapcsolatban Hel­mut Schmidt szövetségi kancellár tegnapelőtt este figyelmeztetett, hogy a ke­reszténydemokraták hata­lomra jutása esetén nem­csak a Német Szövetségi Köztársaságban állnának be nagy változások, hanem egész Európában is. — Nem kétséges — mondta Schmidt —, hogy rosszabbodni fog a helyzet és az általános lég­kör Európában, ha Strauss kerül az ország élére. Belpolitikai téren Strauss csökkentené a szociális jut­tatásokat, ami kétségkívül elégedetlenséghez vezetne és nem fejlődne az NSZK együttműködése a szocia­lista országokkal. A közvélemény-kutató in­tézetek szerint azonban a szociáldemokrata liberális koalíció veszített népszerű­ségéből, és a nyugatnémet politikai csoportok jelenleg egyenlő esélyekkel indul­nak. Az el nem kötelezettek hosszú és nehéz harc előtt állnak (Folytatás az 1. oldalról) határozták, hogy akciókat kell indítani annak érde­kében, hogy maguk a fej­lődő országok alakítsák meg a nyersanyagtartalé­kok pénzellátására szolgáló alapot, mivel egy ilyen pénzalapot nem sikerült kö­zösen létrehozni az ipari­lag fejlett országokkal. „Nekünk amellett kelle­ne állást foglalnunk, hogy ezekkel az országokkal in­kább az olyan megoldások­ról és lépésekr­ől tárgyal­junk, amelyek jobban meg­felelnek nekünk, mint ne­kik. Ezek olyan dolgok, amelyeről lehet tárgyalni. S nekünk minden jogunk és minden okunk m­egvan arra, hogy keményen alku­dozzunk az olyan kérdések­ről, amelyek lényegbevá­­góak” — vélekedik hírma­gyarázatában a Washington Post kommentátora. A továbbiakban a cikk arra a megállapításra jut, hogy a jelen pillanatban fontosabb körülmény, hogy ami Colomóban történt, in­kább bátorító, mintsem visszariasztó. Mint az újság írja, az el nem kötelezett országok, noha fokozatosan és nem kiegyensúlyozottan, olyan irányban haladnak, s a gazdasági tárgyalások olyan folytatását szeretnék, melyet az USA-nak — né­hány kellemetlen dolgot lenyelve — mégis el kelle­ne fogadnia. ­ó hét végén Svájcban Kissinger ismét találkozik Vorsterral Utána dél-afrikai körútra indul Washingtonból jelenti a Tanjug. Az Egyesült Államok fő­városában hivatalosan közöl­ték, hogy Henry Kissinger amerikai külügyminiszter újra találkozni fog Vorster dél-afriikiai miniszterelnök­kel. A tárgyalásokat való­színűleg a hét végén kez­dek meg Svájcban. Először júniusban találkoztak a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban. Az amerikai State De­partment képviselője közöl­te, hogy az amerikai külügy­miniszter a Vorsterral foly­tatott megbeszélések után Londonba ut­azi­k, hogy tár­gyaljon a nagy-britanniai ál­lamférfia­kkal az eredmé­nyekről, utána látogatást tesz egyes dél-afrikai orszá­gokban. A külügyminiszté­rium képviselője nem közöl­te, hogy melyek ezek az or­szágok. Az USA kormánya, úgy látszik, élénken foglalkozik a rhodesiai, a dél-afrikai és a namíbiai zavargásokkal. Nem szeretné ugyanis, hogy­ha a zendülések olyan mére­teket eltesnének, hogy ne le­hessen ellenőrizni a helyze­tet. Ismeretes, hogy az első Kissinger—Worster megbe­szélések úgyszólván ered­ménytelenek voltak. Rhode­siában és Namíbiában ve­szélybe került az Egyesült Államok „új afrikai politi­kája”. Jelenleg az Egyesült Álla­mo­k rhodesiai tervéről be­szélnek, amelyet állítólag a rhodesiai fehér kisebbség és az Afrikai Nemzeti Tanács (ANC) egyik frakciója támo­gat. A terv lényege, hogy Rhodesiában egy afrikai többségi kormányt alakítsa­nak, de szavatolják a fehér bőrűek biztonságát. Washing­ton ugyanis attól tart, hogy ha nem találnak valamilyen elfogadható megoldást, még nagyobb méreteiket ölt a ge­­rillaháború, és ez veszélyez­teti a fehér kisebbség ha­talmát. Az USA igyekszik meg­őrizni a Nyugat érdekeit Namíbiában is,­­ ezért ha­sonló megoldást javasol ott is. Valószínűleg erről fog tár­gyalni az amerikai külügy­miniszter a dél-afrikai mi­niszterelnökkel. A találko­zót Kissinger tanácsosai, Rogers és Schaufele készí­tették elő. Nemrégiben láto­gatást tettek több afrikai országban, köztük Tanzá­niában, Zaireban, Zambiá­ban és Mozambu­kban. Meg kell szakítani a kapcsolatokat Pretoriával — követeli az amerikai KP New Yorkból jelenti az ADN. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja követelte a kormánytól, hogy szüntes­sen meg mindenféle kapcso­latot a fajüldöző rendszerű Dél-afrikai Köztársasággal. A Kommunista Párt táv­iratot küldött Gerald Ford amerikai elnöknek. A táv­iratban hangsúlyozza, hogy a legújabb dél-afrikai ese­mények bebizonyították, hogy a pretoriai­­kormány felelős a sowetói gyilkossá­gokért. Ilyen körülmények között — áll a táviratban — le kell mondani a Kiesinger —Vorster megbeszéléseket. MAGYAR SZÓ Karintiai probléma Tovább érkeznek a tiltakozó levelek az Országos Szakszervezeti Tanácshoz Belgrádból jelenti a Tan­jug. A jugoszláv közvélemény továbbra is felháborodás­sal és aggodalommal figye­li a legújabb karintiai ese­ményeket és az osztrák kor­mány döntését az ott élő szlovének és horvátok meg­számlálásáról. Csak az utób­bi néhány napban több mint 150 munkaszervezet és társadalmi-politikai kö­zösség intézett levelet vagy táviratot az Országos Szak­szervezeti Tanácshoz. A 13 000 munkást foglal­koztató niši elektronikai vállalat szakszervezete kö­veteli az Osztrák Államszer­ződés határozatainak betar­tását. A belgrádi Voždovac község munkaszervezeteinek képviselői határozottan el­lenzik az államszerződés revízióját, és követelik a különleges népszámlálás le­mondását. Az új­ belgrádi Branko Radičević Általános Iskola tanárai is hasonló tartalmú levelet intéztek az Országos Szakszervezeti Ta­nácshoz. A fočai Maglic vállalat tiltakozó levélben ítéli el Ausztria politiká­ját. Hasonló véleményen van a Svetlost nyomda, az eszéki Saponija, a niši Sr­­bijatrans, a roosztári Posta, a Vrbas bútorgyár. Egyes osztrák körök so­viniszta politikáját határo­zottan elítéli a zenicai Vas­művek, a Slovenijales, az Energoinvest, az Ilirija és sok más vállalat. A zágrábi Janko Gredelj, a maribori Certus, a sve­­tozarevói sörgyár, a mari­bori Marles, a trebinjei Luc felhívja Ausztria de­mokratikus közvéleményét, hogy álljon ellen a nagy­német sovinizmus terjedésé­nek. Libanoni válság Újabb jobboldali offenzíva Szarkisz Damaszkuszba­n A Riad tárgyalt Khadumival Libai­onban nem lankad­nak a harcok. Sőt, éppen el­lenkezőleg, külföldi hírügy­nökségek jelentése szerint, minden fronton hevesebbé váltak az összecsapások, nyíl­ván azért, hogy a szemben álló felek minél jobb pozí­ciókhoz jussanak az arab ál­lamfők kilátásba h­elyezett értekezlete előtt, amelyen a libanoni helyzetet fogják megvitatni.1. A jobboldali erők tegnap felszólították a keresztény lakosságot, hogy mozgósítson a hain­­a. A ha­ladó erők által ellenőrzött bejrúti rádió viszont azzal vádolta Szíriát, hogy újabb egységeket irányított Liba­noniba. A szíriai csapatok egyébként­­ különösen Liba­non középső területén, Beke város térségében fejtenek ki élén­k tevékenységet. E ke­resztények lakta vidékien a palesztinok és a haladó erők tagjai még tartják hadállá­saikat a hegyekben. Az AFP hírügynökség hi­vatalos jelentése’... ] hivat­kozva arról számolt be, hogy a hétfői harcokban 104-en estek el, a sebesültek száma pedig 142. Az AP jelentése szerint, Bej­rút belvárosában kirabol­ták a nyugatnémet Rit ban­kot. A fosztogatók a zűrza­vart kihasználva 50 millió dollár értékű aranyat, ék­szert és pénzt vittek maguk­kal. Tovább tartanak a politi­kai erőfeszítések a libanoni polgárháború békés beszün­tetésére. Eliasz Szarikisz, az új libanoni elnök tegnap Da­maszkuszba utazott, és tár­­gyait Asszad szíriai elnökkel. A damaszkuszi repülőtéren Hlejsavi szíriai miniszterel­nök és Khaddam külügymi­niszter fogadta. Megfigyelők szerint Szarkisz és Asszad tárgyalásainak köz­ppo­ntjá­ban az Arab Ligának a li­banoni tűzszünet létrehozásá­ra vonatkozó terve szerepelt, de­ szó volt a libanoni hely­zetben érdekelt felek közötti háborús uszítás beszüntetésé­ről, továbbá pánarab béke­fenntartó erők megalakításá­ról is. Dzsumblatt, a libano­ni haladó erők vezetője kije­lentette, hogy „a libanoni bé­ke még szeptember folyamán létrejön”. Szerinte szeptem­ber 23-a — amikor Szarkisz hivatalosan is átveszi Fh­an­­giétól az elnöki széket — történelmi jelentőségű dátum lesz minden libanoni számá­ra. Az egyiptomi fővárosban tegnap találkozott Mahmud Riad, a­z Arab Liga főtitkára és Faruk Khadumi, a Palesz­tinai Felszabadítási Szervezet politikai osztályvezetője. Riad Hasszán el Katival, az Arab Liga békeközvetí­tőjé­­vel is tárgyalt. Riad kijelen­tette, hogy Libanonban a szemben álló felek a kölcsö­nös bizalmatlanság miatt nem tartják tiszteletben az Arab Liga határozatait. Kha­dumi tájékoztatta az újság­írókat, hogy a palesztinai erők „készek szavatolni a helyzet politikai rendezésé­hez és a libanoni béke meg­valósításához szükséges ösz­­szes feltételeket”. London Zavargássá fajult egy karnevál Londonból jelenti az AP. A Nyugat-Indiából szár­mazó telepesek háromna­pos karneválja, amelyet az angol főváros Notting Hill nevű kerületében tartottak, zavargássá fajult, amely­ben több mint 400 személy megsebesült. A rendőrség közleménye szerint­ a rend­bontás akkor kezdődött, amikor az ünnepély rész­vevőinek egy csoportja rátámadott a rendőrségre és megkísérelt kiszabadí­tani egy zsebtolvajlás gya­nújával letartóztatott sze­mélyt. A londoni rendőrség ugyancsak közölte, hogy a zavargások során 69 sze­mélyt letartóztattak és bí­róság elé állítottak. A karnevált, amelyen az idén mintegy 200—300­­ ezer ember vett részt, már 10 éve minden évben megren­dezik a telepesek. Nagy-Britanniá­ban jelen­leg mintegy 1,8 millió nyu­gat-indiai, afrikai és ázsiai telepes él, s a munkanél­küliség leginkább őket­­sújt­ja. Elhunyt Kosevoj marsall Hetvenegy éves korában tegnap Moszkvában elhunyt Pjotr Kosevoj, a Szovjetunió mars­a­llja­ Kosevoj munkás­családiból származott, a szovjet hadseregben 56 évet szolgált. A háború után a Németországban állomá­sozó szovjet csapatok pa­rancsnoka, 1969-től pedig a szovjet honvédelmi minisz­térium fő ellenőre volt. 3. oldal Szampsont húsz évre ítélték Nikóziából jelenti az AP és az UPI. Nikosz Szampszont, az 1974. évi sikertelen ciprusi államcsíny vezetőjét tegnap Niikóziában 20 évi börtön­­büntetésre ítélték. A puccskísérleteit, mint ismeretes, a görög katonai junta támogatásaival haj­tották végre. Szamoszon azokhoz a szél­sőséges csoportosulásokhoz tartozott, amelyek a sziget­­országnak Görögországgal való egyesítéséért küzdöt­tek. A sikertelen puccskí­sérlet után Törökország meg­­szállta Ciprus egy részét. Incidens a Jón-tengeren Összeütközött egy szovjet atomtengeralattjáró meg egy amerikai hadih­ajó Washingtonból jelenti az AP és a Reuter. A Pentagon csak hétfőn éjjel közölte, hogy szomba­ton este a Földközi-tenge­ren összeütközött egy szov­jet atomtengeralattjáró és egy amerikai hadihajó. A Pentagonból szerzett ér­tesülések szerint az össze­ütközés a Jón-tengeren, a görög partok közelében tör­tént, ahol a hatodik ame­rikai flotta kötelékébe tar­tozó további hajók tartóz­kodtak, az összeütközés ide­jén azonban nem volt manő­verezési feladatuk. Amerikai részről közölték, hogy az összeütközésben nem történt személyi sérü­lés, a 247 tagot számláló le­génység közül csupán egy­­tengerész sérült meg — el­törte a kezét. A hadihajó azonban annyira megrongá­lódott, hogy egy Kréta-szi­geti kikötőbe kellett von­tatni. Ugyanebből a forrásból szerzett értesülések szerint a szovjet tengeralattjáró ha­sonló mértékben rongáló­dott meg. Ennek a feltevés­nek a valószínűségét az a tény támasztja alá, hogy a szovjet tengeralattjáró az in­cidens után azonnal a fel­színire merült, majd eltávo­lodott a színhelyről. Az ame­rik­­ai hajóik üzenetére, hogy szükség van-e segítségre, semmiféle választ nem adott. Az összeütközés okainak kivizsgálása folyamatban van — közölték a Penta­­­gonban.

Next