Magyar Szó, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-254. szám)

1977-09-01 / 240. szám

Csütörtök, 1977. szept. 1. MAGYAR SZÓ „Kivételes személyiségnek kivételes fogadtatás“ Elnökünk kínai látogatásának nemzetközi visszhangja „Kivételes fogadtatás a ki­vételes személyiségnek”, „A megbeszélések nyílt légkör­ben kezdődtek”, „Kína elis­merését fejezi ki Titónak és az el nem kötelezett Jugoszlá­viának” — ezek a fő monda­nivalói annak a számos kom­mentárnak és jelentésnek, amelyeket a világlapok kö­zölnek Tito köztársasági el­nök első hivatalos kínai láto­gatásáról. A pekingi lapok kivétele­sen nagy teret szentelnek Tito elnök kínai látogatása első napjának. A vezető Ren­­min Ribao és a Koe­nmin Ri­­bao teljes három oldalon szá­mol be Tito látogatásáról, ami szinte példa nélkül álló eset a kínai lapok szerkesz­tési politikájában. A Renmin Ribao első olda­la kizárólag Tito elnök érke­zésével foglalkozik, s szintén az első oldalon közölte a Tito és Hua Kou-feng szívélyes találkozóján készült képet, valamint a Tienanmen téren Tito elnök számára rendezett felejthetetlen fogadtatásról készült felvételt. A kínai la­pok teljes egészében köztik a jugoszláv elnöknek és Hua Kou-fengnek a kedd esti ban­ketten elhangzott pohárkö­szöntőjét. A kínai lapok a Pekingben tartózkodó Tito elnökről több fényképet is közölnek, egyebek közt azt is, amely a parlament alelnö­kével és Csou En-laj néhai miniszterelnök özvegyével va­ló találkozón készült. A brit lapok, a rádió és te­levízió jelentéseiben hangsú­lyozza, hogy a jugoszláv el­nököt Pekingben „olyan ki­vételes fogadtatásban részesí­tették, amilyen csak kivéte­les személyiségeknek jár”. A Finantial Times című befo­lyásos lap jelentésében hoz­záteszi, hogy „Peking olyan nagy fogadtatás színhelye volt, amilyenhez hasonlót a kínai fővárosban már évek óta nem láttak”, míg a Times című újság azt hang­súlyozza, hogy „Tito jelenlé­te Pekingben Kína és Jugo­szlávia kapcsolatainak csúcs­pontját jelenti”. A Daily Te­legraph Tito és Hua Kou­­feng pohárköszöntőjét ismer­tetve Tito elnöknek azt az értékelését emeli előtérbe, amely szerint „az új világhá­ború nem elkerülhetetlen”, majd hozzáteszi, hogy Tito elnök síkraszállt a türelmes és építő jellegű erőfeszítése­kért a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. A Dagens Nyheter című ve­zető svéd lap a nap legfonto­sabb eseményeként ismertet­te Tito elnök kínai látogatá­sának kezdetét. Tito elnök ki­vételesen szívélyes fogadta­tását Pekingben a Le Libre Belgique című nagy példány­számú belga lap is kiemeli, s jelentésében hozzátette, hogy Peking „Tito elnököt a füg­getlenség és az el nem kö­telezettség élharcosaként” fo­gadja. A L’Humanité, a Francia KP sajtószerve szintén hang­súlyozta Tito szavait, hogy „a háború nem elkerülhetet­len”, majd rámutat arra, hogy a jugoszláv elnököt „ki­vételesen szívélyes fogadta­tásban részesítették, miáltal Kína elismerését fejezte ki Titónak, Jugoszláviának és az el nem kötelezett politiká­nak”. Tito pekingi látogatásáról kiemelkedő helyen számol­nak be a bécsi lapok és az olasz sajtó is, továbbá a spa­nyol, a nyugatnémet, az at­héni és a japán újságok is. A Sri Lanka-i újságok rámu­tatnak arra, hogy Tito pekin­gi látogatása „túlnő a két or­szág közötti bilaterális kap­csolatok keretein”. Elnökünk kínai látogatásával foglalko­zik még a brazil, az argen­tin, az indiai sajtó, a kenyai, tanzániai és az ugandai rá­dió. A JSZSZK és a JKSZ el­nökének Pekingbe érkezésé­ről a kelet-európai szocialis­ta országok sajtója is tájékoz­tat. A kedd esti pohárköszön­tőkből részleteket közölve a magyar lapok Tito elnöknek a jugoszláv és a kínai forra­dalom hasonlóságáról, az ön­erőre való támaszkodáson alapuló szocialista országépí­tésről szóló szavait hangsú­lyozzák, valamint azt, hogy az országok között levő kü­lönbségeknek nem volna sza­bad­ akadályozniuk az együtt­működést. Tüzérségi párbaj Dél-Libanonban Dél-Libanonban tegnap is­mét heves tüzérségi párbaj volt a paleszinok és az Iz­rael által támogatott libano­ni jobboldal között. A hivatalos közleményt is­mertetve az AP hírügynök­ség Bejrútból azt jelentette, hogy a tüzérségi párbajban tízen életüket vesztették, hu­szonnégyen pedig megsebe­sültek. Az izraeli­­ tüzérség támadásnak fő célpontja Na­balleh város volt, amely a palesztinok és a libanoni hala­dó erők egyik legfőbb támasz­pontjául szolgál. A város lakossága elmenekült a ko­rábbi gyakori bombázások miatt. Az izraeli határtól mindössze 8 kilométerre fek­vő Nabatiehet tegnapra virra­dó éjszaka, sőt, még tegnap délelőtt is szinte záporszerű­­en érték a bombatámadások és az egész városra, vala­mint környékére sűrű füst ült. Tüzérségi támadás érte Hasbaya határ menti várost és Bent Ibail helységet is. Egy AFP-hír szerint a tü­zérségi párviadalt nem kö­vették katonai összecsapá­sok, s így a szemben álló fe­lek hadállásai nem módosul­tak. A hírügynökségek jelen­téseikben még hozzáteszik, hogy az említett bombatáma­dás után több dél-libanoni helységben, tűz keletkezett és Dél-Libanon térségét­ ál­landóan izraeli repülőgépek ellenőrzik. Kiprianu Ciprus új elnöke Nikóziából jelenti az UPI. Szpirosz Kiprianu, a cipru­si görögök parlamentje kép­viselőházának eddigi elnöke lett a szigetország második elnöke. Politikai körök értesülése szerint a ciprusi görögök négy vezető politikai pártja elfogadta Kiprianut közös jelöltként. Kiprianunak nem volt ellenjelöltje, s az alkot­mány alapján ő lett Ciprus elnöke. Kiprianu 12 évig az or­szág külügyminisztere volt, az ország ideiglenes elnöké­vé való kinevezése előtt pe­dig a ciprusi görögök képvi­selőházának elnöki tisztségét töltötte be. Kiprianu már kilátásba helyezte az ország politiká­jának alapvető irányait. Ki­jelentette, hogy külpolitikai téren az el nem kötelezett­ség politikáját folytatja. Ami az ország belpolitikáját illeti, akárcsak Makariosz, szembeszegül azzal a törek­véssel, hogy a ciprusi görö­gök és a ciprusi törökök elkülönített országot alakít­sanak a szigeten. ETIÓPIAI HELYZET­­ Ideiglenes szélcsend a frontokon Több tízezer menekült a fővárosban . Szórványos tisztogató akciók Ogadenben és Etiópia két tartományában, pontosabban Sidamo és Bale tartományok egyes területein, amelyeket az etióp lázadókkal együtt Szomáliái egységek foglaltak el, etióp források szerint nincsenek komoly összecsa­pások. A keddi és szerdai etióp lapok csupán szórvá­nyos „tisztogató akciókról” számolnak be, melyek során 140 ellenséges katonát gyil­koltak meg. Az etióp lapok szerint Bale tartományban a „kutasd fel és semmisítsd meg” akció keretében het­­ven-egynéhány, Harer tar­tomány északi területein pe­dig szintén ugyanennyi el­lenséges katonát tettek harc­képtelenné. Az Etiópia megszállt terü­letein uralkodó állapotokról Addis Abebában egyelőre semmilyen hír sincs. Nem hivatalosan azonban úgy tudják, hogy a megszállók és a belföldi mohamedán lakos­ság drasztikusan leszámol mindazokkal, akik a szóban forgó vidékeken Menelik etióp császár uralkodása ide­jén vagy később mint ki­szolgált katonák földet kap­tak, vagy pedig földet vásá­rolva telepedtek le Ogaden tartomány termékeny oázi­saiban és a gyéren lakott területen levő falvakban. Számítások szerint Addis Abebában több tízezer me­nekült tartózkodik, a meg­szállt területekről, továbbá Diredawából, Harerből és Dzsidzsigából, tehát azokból a városokból érkeztek, ame­lyeket a támadók korábban komolyan veszélyeztettek. Értesülések szerint Dire­­­dawában és környékén, ahol két héttel ezelőtt az eddigi leghevesebb etióp-Szomáliái fegyveres összecsapás dúlt, a helyzet teljesen normalizá­lódott. Az etióp újságok hí­rül adták, hogy pár nappal ezelőtt Diredawában nagy népgyűlést tartottak, ame­lyen a tömeg támogatta Mengistu alezredesnek az általános mozgósításra vo­natkozó felhívását. A nép­gyűlésen Diredawa és a kör­nyékbeli települések körül­belül 80 000 lakosa vett részt. A tegnapi etióp lapok ar­ról is beszámolnak, hogy az ország északi részén fekvő Gonder tartományban az etióp katonai tanács által körülbelül egy hónappal ez­előtt kihirdetett amnesztia­rendelet alapján megadta magát a monarchia EDU- mozgalom 220 tagja. Hír szerint mindazok, akik letet­ték a fegyvert, több napos „politikai képzésen” vesznek majd részt és azt követően hazaengedik őket. Az UPI tananarivei jelen­tése szerint Didier Ratsira­ka madagaszkári elnök fel­ajánlotta, hogy kész szemé­lyesen közvetíteni az etióp Az etióp fővárosban egyéb­ként ezekben a napokban békés a helyzet. A múlt hé­ten a terroristák meggyil­kolták a helyi közösségek több aktivistáját. Az utóbbi két-három nap alatt azon­ban nem érkeztek jelentések újabb terrorista és anarchis­­ta cselekedetekről, s így Addis Abeba végül is hosz­­szabb idő után ismét a bé­késebb élet színhelye. A főváros foglalkoztatott­jai eleget tesznek a mozgó­sításra vonatkozó felszólítás­nak, és a fővárostól nyolc­­van-egynéhány kilométerre levő Tatek táborba mennek katonai kiképzésre. Közben segélyt gyűjtenek az ország védelmére. A kormány in­tézményeinek alkalmazottai erre a célra egyhónapos jö­vedelmükről mondtak le, lobogóját halad előre. Az egész kínai nép egyöntetű kívánsága volt, hogy mi­előbb elkészüljön az emlék­mű, ami meg is történt, ki­fejezve ezzel a 800 milliós népnek Mao elnök és esz­méi iránti­ tiszteletét és el­kötelezettségét. Mao elnök mauzóleuma a Tienanmen déli részében, a Hőseik Emlékműve és a Dé­li Kapu között helyezkedik el. Körülötte fenyő zöldell és virág nyílik. Az építmény­egyesíti magában a klasszi­kus és modern kínai építésze Ratsiraka Hajlandó személyesen közvetíteni és a Szomáliai elnök között az ogadeni harcok beszünte­tése végett. A Tananarivében közzétett tegnapi hivatalos közlemény szerint Ratsiraka elnök fel­szólította Mengistu Haile Mariamot és Sziad Barret, hogy utazzanak Madagasz­kárra a „békés és igazságos egyezményről szóló tárgya­lások végett”. A madagaszkári közle­mény hangsúlyozza, hogy Ratsiraka ezt a felhívást az­után intézte Etiópia és Szo­mália elnökéhez, miután tá­jékozódott a malgasi kül­döttség jelentéséről. A szó­ban forgó küldöttség Addis Abebában Mengistuval, Mo­­gadisció­ban pedig Sziad Barreval folytatott megbe­széléseket. A malgasi közvetítői kül­döttség látogatásának ered­ményeiről semmilyen részle­teket nem közöltek. . Vietnam vádja Japán ellen Vietnam azzal vádolja Ja­pánt, hogy Délkelet-Ázsiá­­ban az Egyesült Államok helyébe kíván lépni. A Nhan Dán című lap hír­­magyarázója szerint Fukuda japán miniszterelnök dokt­rínája elárulja, hogy a ja­pán monopoltőke saját szol­gálatába szándékozik állítani az egész délkelet-ázsiai tér­séget. Leszögezi, hogy Japán téves irányt választott, s hogy a jövőben egyre több lesz a nézetkülönbség a japán és az amerikai „gyar­matosítók” között­ . 3. oldal Megkezdődtek a hivatalos jugoszláv­­kínai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Kína megteremtője emléké­nek. Tito elnök az első külföldi államférfi, aki koszorút he­lyezett el a mauzóleumba, s ily módon adózott a nagy forradalmár emlékének. A Renmin Ribao tegnapi számának első oldalán hosz­­szabb írásban beszámol róla, hogy a mauzóleumot szep­tember 9-én, Mao Cetung elnök halálának első évfordu­lóján nyitják meg, s részle­tes leírást közöl a monumen­tális építményről. Kiemeli, hogy ezzel egy újabb nagy győzelem születik annak kö­szönhetően, hogy a Kínai KP Központi Bizottsága Hua elnökkel az élen magasra emelve Mao elnök kibontott ti stílust, anyaga a Kínában található legjobb gránit, már­vány, fa és féldrágakő. Min­den részét külön képezték ki és szinte a tökéletességig hí hátlap anyagból készült — írja a Renmin Ribao. Meg­tervezésében, anyagának elő­állításában, az építészeti el­járás és egyéb megoldások kidolgozásában, a segédesz­közök elkészítésében stb. szá­mos szakember, munkás és katona vett részt személye­sen Hua elnök irányításával, ő maga írta ki az északi és a déli bejárat fölé a hat írás­jelből álló feliratot. Kína harminc városa és tartomá­nya büszke rá, hogy hozzájá­rult e nagy mű megalkotá­sához. Mao elnök bebalzsamozott teteme — Peking és Sanghai városok, valamint Hunan és Kva­ntung tartományok or­vostudósai készítették elő — fekete márványtalpazaton, ezüstszürke öltönyben a Kí­nai KP zászlajával leterítve, kristálykoporsóban nyugszik a középső csarnokban. A ko­porsó két oldalán két-két ka­tona áll mozdulatlanul, szál­egyenesen díszőrséget. A Renmin Ribao közli, hogy a Kínai KP XI. kong­resszusának részvevői, még mielőtt lezárták volna a kris­tálykoporsót, kegyelettel adóz­tak Mao elnök emlékének. A kínai művészek előadása elnökünk tiszteletére Tito elnök pihenéssel töl­tötte a délutánt, a jugoszláv küldöttség többi tagja pedig ez idő alatt meglátogatta a Tiltott várost. Elnökünk este a Pekingi Városi Forradalmi Tanács vendégeként az összkínai Gyűlés palotájának színház­­termében megtekintette a kí­nai művészek egy­ csoport­jának nagy tetszést arató előadását. A kínai induló után zagor­jei dalikoszorú következett jellegzetes kínai népi hang­szerek előadásában. Tito elnök élvezettel hall­gatta a művészien előadott számokat, és tapssal jutal­mazta az énekeseket, zenésze­ket táncosokat, és az akro­batákat rendkívüli ügyes­séggel, szellemesen előadott mutatványaikért. A műsor egy népi kommunáról regé­lő balettel ért véget, ezt meg­előzően pedig egy énekesnő könnyezve adott elő egy Mao elnökről szóló dalt. Elnökünk egy nagy kosár virággal köszönte meg a kí­nai művészek kellemes él­ményt nyújtó kimagasló tel­jesítményét. fd’ment a szín-­padra, és külön-külön gra­tulált az együttes minden egyes tagjának, majd a ju­goszláv küldöttség tagjaival és a kísérptéron levő kimai vezetőkkel lefényképezkedett az előadóm."h­í­r,ekkel-ERDÉLYI Károly Tito elnök és kísérete Mao Cetung mauzóleumában Miután a jugoszláv és a kínai delegáció helyet fog­lalt a zöldasztalnál, Hua elnök Titóhoz fordult. — Az imént a mauzó­leumban járt. — Igen, nagyon szép — válaszolta Tito elnök. — Szeptember 9-én, Mao elnök halálának évfordu­lóján nyílik meg. Ön az első külföldi államfő, aki megtekintette. Mao Ce­tung elnöknek az volt a kívánsága, hogy találkoz­zon önnel. — Igen, a halál elke­rülhetetlen. Az el nem kötelezettség mozgalma a függetlenség hordozója A Radon Shimbun cikke „A haladó emberiséget az a közös kívánság vezérli, hogy új, független és alkotó életet teremtsen magának. Ez a kívánság döntően szem­behelyezkedik az elnyoma­tás és a dominancia vala­mennyi formájával” — idézi a Rodon Shimbun című észak-koreai lap Kim Ir Szungot, a Koreai NDK el­nökét. A cikkben többek kö­zött az áll, hogy a mostani történelmi szakaszban a né­pek a függetlenség­­ útján haladnak. E törekvések fő hordozója pedig az el nem kötelezettség mozgalma. A továbbiakban a cikk az imperializmus gyengüléséről szól, s megállapítja, hogy a népek felszabadító harca sú­lyos csapásokat mér az im­­­perializmusra. Minden nép­nek elidegeníthetetlen joga van rá,­ hogy maga döntsön a sorsról. Hogy ez megvaló­sulhasson, okvetlenül erősí­teni kell az el nem kötele­zettség mozgalmának egysé­gét, különösen a mai idők­ben, amikor az imperialista erők mindenáron gyengíten kívánják. A cikkíró szerint az e nem kötelezett országot játsszák a vezető szerepet­­ leigázott népek felszabadító harcában. A siker érdeké­ben az el nem kötelezett or­szágoknak tovább kell fej­leszteniük együttműködésü­ket és szorosabbra kell fűz­niük kapcsolataikat.

Next