Magyar Szó, 1977. november (34. évfolyam, 316-328. szám)
1977-11-16 / 316. szám
5. oldal CARTER CSATÁJA A KŐOLAJTÁRSASÁGOKKAL A fogyasztói társadalom válsága Csak amikor Carter amerikai elnök lemondta tervezett nemzetközi körútját, figyelt fel a világ arra, hogy valami komoly dolog történik az amerikai belpolitikában. A döntésből ugyanis az derült ki, hogy az amerikai elnök jelenleg kénytelen a belpolitikának nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint a külpolitikának. A mostani problémáknak társadalmi háttere van, és feltérképezésükhöz átfogóbb társadalmi elemzésre lenne szükség. Ennek az elemzésnek, csak két mozzanatát villantanánk föl. Carter nehézségeinek messzemenő belső és külső következményei lehetnek, és ezek a nehézségek a fogyasztói társadalom válságának egyik szembetűnővé vált tünetéhez kapcsolódnak. A társadalmi problémák gyökerei Az amerikaiak, úgy látszik, nem tanultak Franciaország 1968. évi tapasztalatainak a nagy társadalmi megrázkódtatás egyik oka az volt, hogy De Gaulle a világ egyik legtöbbet támadott államfője lett A tekintélyekre épült nyugati társadalmakban ugyanis nem lehet messzemenő következmények nélkül szakadatlanul támadni a tekintélyek piramisának csúcsán álló köztársasági elnököt. Talán azért nem tanultak ebből, mert egy hasonló eset náluk minden nagyobb megrázkódtatás nélkül, Nixon elnök lemondásával lezárult. Ezért gondolják, hogy súlyosabb következmény nélkül támadhatják Cartert. Bármilyest furcsán hangzik, e sokfajtatámadás egyik forrása éppen az, hogy Carter úgyszólván az ismeretlenségből verekedte föl magát a Fehér Házba. Éppen ezért ,mert addig senkinek sem kötelezte el magát, mindenki azt várta tőle, hogy a neki megfelelő politikát folytatja majd. Most aztán mindenki egyszerre csalódott benne. Csalódtak a haladó erők, mert az elmúlt esztendő alatt úgyszólván semmit sem tett a munkanálküliség csökkentésére vagy a városok gondjainak enyhítésére, és csalódtak a négerek, mert hiábavaló volt az emberi jogok kérdésében nagydobra vert kampány, odahaza édeskeveset változott a helyzet. Ugyanígy csalódtak azonban benne a különféle érdekcsoportok is, mert Carter egyszerre mindenkivel háborúba keveredett. Ő ugyanis egyszerre kezdett harcba úgyszólván minden fronton, a szakszervezetek ellen, az acéltársaságok ellen, az izraeli lobby ellen, újabban a kőolajtársaságok ellen stb. Egyelőre nem az a veszély, hogy ebből a sokfajta összeütközésből politikai vagy társadalmi válság nő ki. Ennek a sajátos helyzetnek a káros nemzetközi hatása azonban már most is látszik. Az izraeli lobbynak tett engedmények hatására módosult az elnök közel-keleti politikája, a szakszervezet megnyerésére tett intézkedésekből pedig az született, hogy az USA kilépett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetből. Ki tudja, hogy a következő sakkhúzásnak milyen nemzetközi következménye lesz. Mindezen fölül a kőolajtársaságokkal támadt viszály mélyebben gyökerező társadalmi problémákra világít rá A tervezés és a profit megzabolázására tett kísérlet A sokfajta összecsapásból azért került előtérbe az energiaválság és Carter összecsapása a kőolajtársaságokkal, mert ennek van a legmeszszemenőbb társadalmi vonatkozása. A tervezés egyik legelső kísérlete került ugyanis összeütközésbe az amerikai társadalom eddig abszolutizált elvével, a tőkés piac szabadságával. Ebből nőtt ki, hogy heves ellenállásba ütközött a profit és a nyereséghajhászás megzabolázására tett kísérlet. Ennek az ellenállásnak a letörésére pedig Carter még egy lépést tett előre : valósággal radikális kirohanást intézett az önző érdekeket elvakultan szolgáló tőkéscsoportok ellen. A háttérben ott áll az amerikai elnök egyik legelső sakkhúzása, az energiaügyi minisztérium létrehozása és az energiagazdálkodási terv elfogadása, amely három célt tűzött az ország elé: a kőolajfogyasztás csökkentését, a kőolajról más energiaforrásokra való áttérést, és a hazai energiatermelés serkentését. Majd egy évvel a terv elfogadása után Carter csalódással volt kénytelen megállapítani, hogyelnökösködése és a tervezés bevezetésére tett kísérletek ellenére a helyzet tovább romlott. Míg a kőolaj árának emelése után a németek, franciák, olaszok, britek, japánok csökkentették a kőolajbehozatalt, addig az USA behozatala jelentősen nőtt. Amikor a kőolaj a legolcsóbb volt, naponta 2,5 millió barrelt hoztak be, ma viszont, amikor a behozatali kőolaj olyan drága, naponta 9 millió barrelt szállítanak be. 1972-ben a behozatal az egész fogyasztás 30 százalékát adta, ma viszont csaknem felét teszi. Az olajimport vonatkozásai A kőolaj társaságokkal most kezdett csatájában Carter arra hívta fel az amerikaiak figyelmét, hogy a helyzet ilyen rosszabbodása a profithajhászolás következménye és rendkívül nagy kárt okoz az amerikai gazdaságnak. A közvélemény elé tárta, hogy áprilistól november elsejéig a kőolajbehozatal 23 milliárd dollárba került, vagyis egy átlagos amerikai család 350 dollárt költött kőolajbehozatalra. Az évi kőolajbehozatalt csakis kétévi élelmiszer - és mezőgazdasági termékkivitellel tudják fedezni, az évi behozatal 45 milliárd dollárba kerül, s ennek következtében nincs elég pénzük új munkahelyek megnyitására — 5 milliárd dollárból mintegy 200 000 munkahelyet lehetne nyitni — és katasztrofálisan növekszik a külkereskedelmi mérleg deficitje, ma már 25 milliárd dollárral többet hoztak be, mint amennyit kiszállítanak. Carter szerint ez a katasztrofális helyzet annak a következménye, hogy, „egyesek kiváltságokra akarnak szert tenni mindannyiunk rovására”. A mostani összecsapástól tehát az is függ, hogy az amerikai társadalom tud-e valamit tenni a fékevesztett fogyasztás ésszerűsítésére, vagy pedig a helyzet szakadatlanul tovább romlik. Persze, nyilvánvaló, hogy a probléma megoldása mélyebb társadalmi átalakulást, tesz szükségessé, de már az a tény, hogy ez a kérdés ilyen formában fölvetődik a fogyasztói társadalom keretében, megadja az amerikai elnök és a kőolajtársaságok mostani vitájának társadalmi hátterét. BÁLINT István Raul Castro Budapesten Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap Budapesten tárgyalt Raül Castróval, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának másodtitkárával, a forradalmi fegyveres erők miniszterével. Raul Castro tábornok katonai küldöttség élén több napos látogatáson tartózkodik Magyarországon. DIPLOMÁCIAI HÍREK NYOMÁBAN Nagyköveti szintű kapcsolat Barbadosszal A JSZSZK és Barbados kormánya elhatározta, hogy a baráti kapcsolat, s az együttműködés fejlesztése érdekében a két ország 1977. november 15-én nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatra lép. A két kormány megítélése szerint a diplomáciai kapcsolatok felállítása elősegíti a két ország jobb megértését és tartalmasabb együttműködését. —O— 'A nyugat-indiai szigetvilágban elterülő Barbados területe 431 négyzetkilométer, lakosainak száma meghaladja a 250 000- ret. A lakosok többsége, mintegy 80 százaléka, afrikai származású néger. Barbados fővárosa a hozzávetőlegesen 20 000 lakosú Bridgetown. A volt angol gyarmat függetlenségét 1966-ban kiáltották ki. Az abban az évben elfogadott alkotmány értelmében a Brit Nemzetközösséghez tartozó országban parlamenti demokráciát vezettek be. A parlament kétházas, a brit uralkodót főkormányzó képviseli. A függetlenség elnyerése óta Barbados önállóan lépett fel a nemzetközi életben, több szervezetnek a tagja, többek között az Amerikai Államok Szervezetének és az ENSZ-nek is. Az utóbbi években részt vesz az el nem kötelezettek tevékenységében. Barbados főleg mezőgazdasági ország, legfontosabb terméke a cukornád. Az élelmiszeriparon kívül fejlett a halászat, az idegenforgalom fellendítésére pedig rendkívül jók a feltételek. MAGYAR SZÓ Szerda, 1977. nov. 16. Községeink nemetközi kapcsolat Tegnap Újvidéken Nikola Radin elnökletével ülést tartott a Tartományi Képviselőház külügyi bizottsága. Az ülésen Miroslav Bakicnak, a Tartományi Végrehajtó Tanács külföldi kapcsolatok bizottsága elnökének és Stevo Krdžalićnak, a Vajdasági Testnevelési Tanács nemzetközi bizottsága képviselőjének indoklása és a beterjesztett jelentések alapján megvitatták a vajdasági községek nemzetközi kapcsolatait, valamint a vajdasági testnevelési szervezetek nemzetközi testnevelési együttműködését. (NÉMETH Mátyás felv.) TERRORIZMUS Elemei) a MIM adusai Csökken a helyfoglalás a fenyegetések miatt — Szigorú ellenőrzés a nyugat-németországi repülőtereken — Már rakétáik is vannak az ultrabaloldali terroristáknak? Bonnból jelenti az AP. A Lufthansa nyugatnémet légiforgalmi társaságnál számottevően csökkentek a helyfoglalások a Vöröshad Frakciója elnevezésű terrorista szervezet egyik tagjának fenyegetőzése után, hogy e földalatti szervezet vezetőinek öngyilkossága miatt felrobbantják a társaság gépeit. A Lufthansa bonni képviselője közölte, hogy a terroristák fenyegetőzése után — mely szerint e társaság gépei november 15-étől kezdve egymás után felrobbannak a levegőben — számos utas elhatározta, hogy külföldi légitársaságok gépét veszi igénybe. Bejelentése szerint még nem állapították meg, hogy hányan mondták le a Lufthansánál a helyfoglalást. A nyugatnémet hatóságok egyébként országszerte megszigorították a biztonsági intézkedéseket a repülőtereken. Frankfurtban, Európa második legnagyobb repülőterén fokozottan ellenőrzik az utasokat, a csomagokat és a hivatali személyzetet, ezenkívül háromszáz rendőr, a terroristák elleni harcra kiképzett kommandó, valamint egy különleges amerikai egység tartózkodik ott. Éberen ellenőrzik a kifutópályákat és a környező házakat. A repülőtér környékét rendszeresen átfésülik, mert a rendőrség attól tart, hogy a terroristák rakétákkal lőhetik a gépeket. Az értesülések szerint ugyanis a nyugatnémet terroristák szovjet gyártmányú SAM rakétákkal rendelkeznek. E rakétákat felhasználhatják a nyugatnémet légitársaság gépeinek lelövésére. A nyugatnémet pilóták egyesületének elnöke kijelentette, hogy hatékonyan védekezhetnek, s hogy a repülőtéri hatóságok számos titkos intézkedést foganatosítottak a Lufthansa gépei elleni esetleges támadás meghiúsítására. Hozzáfűzte, hogy a fenti rakéták hatása korlátozott, robbanás esetén a gép folytathatja a repülést az épen maradt műszerek segítségével. A jelekből ítélve azonban az intézkedések nem eléggé hatékonyak. A Die Welt tegnapi számában azt állítja, hogy egy újságíró a közelmúltban az NSZK területén hat repülőtéren robbanóanyagot csempészett több társaság gépébe. JUGOSZLÁVIA ÉS A KÖZÖS PIAC Készül az új egyezmény Hogyan kiküszöbölni a külkereskedelmi mérleg aránytalanságait? — Együttműködés egyenrangúsági alapon — Vita az európai parlamentben Az európai parlament hétfőn késő este napirendjére tűzte az Európai Gazdasági Közösség és Jugoszlávia együttműködésének problémáját. A vita alapjául az szolgált, hogy Betiza olasz szenátor kérdést intézett a Közös Piac Végrehajtó Bizottságához, hogy milyen eszközökkel kívánja fejleszteni együttműködését Jugoszláviával, s miként számolja fel a külkereskedelmi mérleg óriási aránytalanságát, amelyből Jugoszláviának származik kára. A kérdésre Henk Vredeling, a Közös Piac Végrehajtó Bizottságának alelnöke válaszolt. Közölte, hogy a Végrehajtó Bizottság javaslatot készít a Jugoszláviával való tárgyalásra. Ha a minisztertanács elfogadja a javaslatot, akkor Jugoszláviával új egyezményt kötnek. Az ezt követő vitában a különféle politikai csoport kez működniba tartozó olasz képviselők: Betiza (liberális), Zagari (szocialista), Martinoni (kereszténydemokrata) és Sandori (kommunista) ismertették egyöntetű álláspontjukat, hogy a Közös Piacnak rendkívüli politikai és gazdasági figyelmet kell fordítania a Jugoszláviával való kapcsolatának, mivel olyan el nem kötelezett európai országról van szó, amelynek dinamikus az ipara. Szerintük a Közös Piacnak az egyenjogúság alapján hoszszú távon együtt kell mű-ködnie Jugoszláviával. Meg-állapították, hogy hazánk nem tekinthető nyersanyagexportáló országnak, hanem olyan ipari tudományosműszaki partnernak, amelylyel hosszú távon együtt se- Három terrorista Marseille-ben? A marseille-i rendőrség átfogó körözést indított, miután felfedezték, hogy a város környékén rejtőzik a Baader-Meinhof terrorista csoport három tagja. Egy feljelentés alapján tegnap megállapították, hogy e nagy kikötőváros környékén egy fehér Mercedesben tartózkodott Willy Peter Stoll, Jorg Lang és Inge Viet, feltételezik róluk, hogy közük volt Hans-Martin Schleyer nagyiparos elrablásához és meggyilkolásához, s hogy részt vettek a nyugatnémet városi gerillák néhány akciójában. Egy magasabb rangú rendőrtiszt azonban kijelentette, hogy óriási hajsza ellenére kételkedik a feljelentés hitelességében. NSZK A nyugatnémet környezetvédelmi mozgalom új politikai párttá fejlődhet. Ennek lehetőségét Hans Günther Schumacher, az NSZK polgárai által alakított környezetvédelmi egyesület elnöke jelentette be, hangsúlyozta, hogy a vezetőség úgy tartja, hogy a mozgalom pártipolitikai területen kifejtett tevékenységének kibővítése akkor jön számításba, ha a meglevő pártok nem fordítanak nagyobb gondot a környezetvédelemre. Az új környezetvédelmi párt, Schumacher szavai szerint, nem lesz baloldalibb, mint az SPD. Az egyesület vezetősége, amelynek az idén különféle tüntetéseken sikerült néhány ezer embert megnyernie, úgy tartja, hogy a párt megalakításakor megszerezheti a szavazatok 5 százalékát, s ez lehetővé tenné, hogy saját képviselőjük legyen a Bundestagban. (Tanjug) Környezetvédelmi párt