Magyar Szó, 1977. november (34. évfolyam, 316-328. szám)

1977-11-16 / 316. szám

Szerda, 1977. nov. 16. MAGYAR SZÓ MAI KOMMENTÁRUNK a tudat dekolonizálásáért A­z el nem kötelezett ázsiai, dél-amerikai és eu országok colomibói répai ország egyetemi is­­c­súcsé­rtekezletén ef­­jús­ág­áinak képviselői fogadott — a világproblé- Egyiptom fővárosában na máik megoldására iránya­­pirendre tűzik a fejlődő ló­g­politikai határozatok országiak legégetőbb okra­­megannyiszor körüljárták tási problémáit. Lesz mi­­a világot. A gyakorlat be- ről tárgyalniuk bőven, bizonyította, hogy igen hisz köztudott, hogy az el megfelelő alapként szél­ nem kötelezett fejlődő or­­gátoak nemcsak a mozgó­­szagokban és a világ egy­­lomhoz tartozó országok milliárd írástudatlanénak széles körű akcióira, ha­ zöme. Ezzel szemben az nem időszerűségüknél és írástudatlanság leküzdő­­realitásuknál fogva a vi­­séhez, a gazdaság, az lágpoliti­­ai élet valameny egész társadalom fellendü­lgi téren egyre szélesebb léséhez annyira szüksé­­körű elismerésben része­­ges kevés számú szakem­­sülnek. Kert évtizedeken át terv-Kevésbé ismert, hogy a szerűen elszipkázták a fej nagy, látványos politikai fődő országokból a jobb akciók hátterében az el munkafeltételeket, nagyobb nem kötelezett országok, fizetést biztosító gazda­­különösen az utóbbi idő­­sebb országok. Arról nem­ben, egyre szorosabbra rá is szólva, hogy az idegen­zik a gazdasági, kulturális­ben iskolázott szakember és egyéb együttműködés­­ek, ha netán visszatérnek számtalan igen fontos szá is hazájukba, szükségsze­­lait is, amelyek nélkül rűen magukkal viszik az még a legjelentősebb po- idegen, sőt olykor ellen­­litikai határozat sem vn­­séges világnézeteket is.­lósulhat meg, s minden igyekezetük ellenére a fej .S K­étségtelen tehát, hogy főd­ és gondjaival küszke­ az új egyetemista­dő, önállóságaikért küzdő szervezetnek a társa országok továbbra is a hra­­dalmi élet döntő csatájá­­t almasok kényének-kedvé­ban kell majd megvívnia nek lennének kitéve. a gyarmatosítás, a közve- Egy ilyen akciónak volt tett és közvetlen kizsák­­nemrég színhelye tudo­­mányolás és az idegen do­­szlávia, pontosabban Sza­­minancia egyéb számos rajevó, Bosznia-Hercegovi rejtett erőivel. Abban a na fővárosában a tájékoz harcban, melynek kimene talás dekolonizálásáról tár felétől függ valamennyi gyaltak az el nem kötő­ ország egész társadalmá­­le tettek. Most egy újabb,­nak, az el nem kötelezett igen jelentős kezdeménye­­ség, önállóság és függet­­zésről értesültünk. Kairó- fenség alapelvein való­ban hamarosan sor kerül fejlődése: a tud­atforma­az el nem kötelezett orszá­gás nehéz, de elengedhe­­tők egyetemista szerveze­­tetlen csatájában, jének első értekezletére. Több, mint hetven afrikai, E. L. A KÖZEL-KELETI VÁLSÁG Arab csúcs februárban Még távol az egységes állásponttól — Szádot ma Damaszkuszban — Kegyes tárgyalások a palesztin kérdésről és a közös akciókról Tuniszból jelenti a Tanjug. Az Arab Liga tagországainak külügyminiszterei teg­nap elutaztak Tuniszból, miután megállapodtak abban, hogy a következő arab csúcsértekezletet jövő év feb­ruár 15-én tartják Tripoliban. Az arab országok ismétel­ten kifejezésre juttatták, a palesztin és a libanoni nép­pel való szolidaritásukat, egy­szersmind felszólították a nagyhatalmakat és az Egye­sült Nemzetek tagországait olyan lépések megtételére, amelyeknek eredményekép­pen vége szakadna a Libanon déli része ellen Izrael által elkövetett barbár támadások sorozatának. A kiadott közös közlemény nem említi az arab világ szá­mára jelenleg legfontosabb kérdéseket: az egységes arab álláspont kialakítását a gen­fi béketárgyaláson való rész­vételről, a palesztinok rész­vételének kérdését, a Szadat elnök által kezdeményezett legújabb egyiptomi diplomá­ciai akciót, azt, hogy hajlan­dó Izraelbe utazni és Begin elnökkel tárgyalni. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy az Arab Li­ga tagországainak külügymi­niszterei tuniszi találkozóju­kon nem érintették ezeket a kulcskérdéseket: diplomáciai körökből eredő hírek szerint a kérdésekről rendkívül he­ves vita folyt, de gyakorlati eredmény nem született, mert a részt vevők nem tud­ták összehangolni álláspont­jaikat. Éppen ezért Tunisz most megkülönböztetett figyelem­mel tekint Damaszkusz felé, ahová Szadat elnök ma ér­kezik meg a genfi békekon­ferencia előtti álláspontok és az egységes arab viszonyulás kialakítása végett. Értesülések szerint Szadat egyiptomi és Asszad szíriai elnökhöz Damaszkuszban csatlakozik majd Husszein jordániai király és Jasszer Arafat, vagy valamely más magas rangú palesztinai ve­zető, hogy kialakítsák az Iz­raellel szemben álló arab or­szágok jövőre vonatkozó egy­séges álláspontot, illetve, hogy megvitassák azokat a kérdéseket amelyekben a tu­niszi külügyminiszteri talál­kozón nem született megegye­zés. A tuniszi találkozó fontos eseménye, hogy Egyiptom, Líbia és Szudán külügymi­nisztere Tuniszban „béketár­gyalást” tartott, és megálla­podott abban, hogy a megol­datlan kérdések rendezése ér­dekében ismét találkozik. Ezt megelőzően hivatalosan értesítették az Arab Ligát: „elhatározták, hogy megszün­tetik a közöttük fennálló né­zeteltéréseket és felújítják diplomáciai kapcsolataikat.” (Folytatás az 1. oldalról) sokan a két ország fejlett kapcsolatainak, az együtt­működés újabb lehetőségei­nek valamennyi mozzanata a megbeszélések tárgyát ké­pezte, s napirendre kerültek a legidőszerűbb nemzetközi kérdések is, közöttük a Föld­közi-tenger térségének prob­lémái, a közel-keleti helyzet, nem utolsósorban pedig a belgrádi biztonsági és együtt­működési értekezlet témái. Igen hasznos és építő jel­legű eszmecsere folyt min­den kérdésben, és számos vonatkozásban ismételten ki­fejezésre jutottak Jugoszlá­via és Olaszország azonos nézetei. Am­ando Forlani külügyminiszter és az olasz küldöttség tagjai az elisme­rés hangján szóltak Josip Broz Tito nemzetközi tekin­télyéről és a béke megszi­lárdításában, a leszerelés szorgalmazásában végzett fáradhatatlan és sikerekben gazdag tevékenységéről. Kü­lönösen nagy jelentőségűek­­nek tartják Tito elvtársnak az utóbbi hónapokban tett békeútjait. A kétoldalú kapcsolatok elemzése, az újabb feladatok megbeszélése során nagy fi­gyelmet szenteltek az osimói egyezmények teljesítésének. Egyebek között megállapí­tották, hogy mindkét ország ez irányú törekvései ered­ményesek, 16 vegyes bizott­ság működik már az egyez­mények valóra váltásán, és újabb lehetőségek nyílnak a gazdasági kapcsolatok bőví­tésére. Rámutattak továbbá a két ország mezőgazdasági együttműködésének szüksé­gességére és lehetőségeire, s javasolták egy közös mező­gazdasági bizottság megala­kítását. A törekvések, kezdemé­nyezések azonossága a kul­turális, turisztikai együtt­működés fejlesztését is jel­lemzik. Külön nyomatékkal hangsúlyozták, hogy a jugo­szláv köztársaságok, tarto­mányok és az olaszországi tartományok, városok együtt­működésének kibővítésére nemcsak hogy szükség, ha­nem számos lehetőség is van. Megállapították továbbá, hogy szlovén kisebbség kér­désének az osimói egyez­ményekbe foglalt megoldása Olaszország érdekei közé tartozik, és déli szomszé­dunk már előkészleteket folytat az egyenjogúság fel­tételeinek megteremtésére. Rendkívül pozitívnak érté­kelték a két ország gazda­sági együttműködését és a jugoszláv—olasz gazdasági bizottság tevékenységét is, amely a jövő év elején tart­ja legközelebbi ülését. A küldöttségek leszögez­ték: egyetlen olyan kérdés sincs Jugoszlávia és Olaszor­szág viszonyában, amelyet nem tudnánk megoldani. A jugoszláv küldöttség tagjai rendkívül elégedettek a láto­gatás és a tárgyalások ered­ményével, s megállapítják, hogy az ilyen találkozásokra továbbra is szükség van a jugoszláv—olasz kapcsolatok fejlesztése, az osimói egyez­mények tételeinek minél eredményesebb valóra váltá­sa érdekében. Miloš Minic holnap a Va­tikánba látogat, fogadja VI. Pál pápa is. POLYVÁS József Nincsenek megoldhatatlan kérdések Bonyoda­lmak Nyugat— Szahara körül Bumetfieni Algéria nem támad elsőként Algírból Jeleníti az AST*. — Algéria nem fog eső­iként ellenséges akciókat in­dítani Marokkó ellen — je­lentette ki Huari Bumedien algériai elnök. — Hazám vé­deni fogja határait, ha eze­ket a határokat megsértik — tette hozzá. Az államfő reményét fe­jezte ki, „hogy Marokkó megérti, hogy a politikai problémát politikai módon kell megoldani, s igen nehéz az effajta kérdést katonai úton rendezni”. — Mi elfo­gadjuk a háborút, ha ránk kényszerítik — de az erő­politika, amely Nyugat-Sza­­harában kudarcot vádlott, bizonyára vereséget szenved akkor is, ha Algéria népe el­len alkalmazzák — mondta. Szomáliai—szovjet viszály Siad Barre magyarázata Moszkva hónapokig nem szállított fegyvert Mogadiscio-nak . Hamarosan távoznak a szovjet szakértők Mogadiscio-ból jelenti a Reuter. Az összes kubai katonának és polgári személynek tegnapig el kellett hagynia Szomáliát, miután Siad Barre erre felszólította őket, egyszersmind megvá­dolva Moszkvát és Havannát, hogy a szomszédos Etiópiából támadást készítenek Szomália ellen. Siad Barre elnök tegnap­előtt este egy nagygyűlésen tartott beszédében elmond­ta, hogy kormánya kubai— szovjet támadástól tart. Szomáliának a Szovjetunió­hoz és Kubához fűződő kap­csolataiban akkor követke­zett be rosszabbodás, amikor a Szomáliaig etiópiai viszály­ban Moszkva Addis Abebá­­nak nyújtott segítséget, Mo­­gadiscio-nak viszont az el­múlt hónapokban megszün­tette a fegyverszállítást. A Moszkvával való barát­sági szerződés felmondásá­val egyidejűleg a Szomáliai kormány felszólította a Szov­jetuniót, hogy vonja­ vissza az országban működő szov­jet szakértőket és szállítsa el különféle műszaki beren­dezéseit. Arról, hogy ezt a Szovjetuniónak meddig kell megtennie, nem érkezett je­lentés, feltételezik azonban, hogy rövid határidőről van szó. Szovjet rokonszenv Etiópia iránt Addis Abeba-i hivatalos körök mind ez ideig nem reagáltak a Mogadiscio-ból érkező hírekre, diplomáciai körök szerint azonban a Szovjetunió már régóta lep­lezetlen rokonszenvvel vi­szonyul Etiópia iránt, külö­nösen azonban ez év február­ja óta, amióta az ország élére új vezetőség kerü­lt. A Szovjetunió máris jelentős mennyiségű korszerű fegyver­hez juttatta Etiópiát, kato­nai szakértői pedig a had­sereg tagjait részesítik ki­képzésben, a korszerű fegy­verek kezelésének elsajátí­tására tanítják az etióp ka­tonákat. Katonai felszerelést szál­lít Etiópiába néhány kelet­európai ország is, kubai szak­értők az etiópiai népi milí­cia tagjait részesítik kikép­zésben. Megfigyelők szerint Etiópia viszonozza ezt a ro­­konszenvet. Addis Abebában rendkívül ünnepélyesen em­lékez­tek meg az októberi for­radalom 60. évfordulójára, az ország napilapjai ismétel­ten nagy teret szentelnek a szovjet tapasztalatoknak. A TASZSZ tegnap közölte a hírt A TASZSZ hírügynökség tegnap közölte a hírt, hogy Szomália bejelentette a szov­jet—Szomáliai barátsági és együttműködési szerződés fel­mondását. A TASZSZ szerint a Szo­máliai kormány lépése egy­oldalú, és a szomszédos Etió­pia ellen indított háborúból adódik. A lépés gyakorlati indítéka, a TASZSZ szerint, az amiatti Szomáliai elége­detlenség, hogy a Szovjet­­únió nem támogatta a mo­­gadisco-i kormányt a szom­szédos ország területének el­foglalására irányuló törekvé­seiben, s hogy a Szovjet­unió nem volt hajlandó tá­mogatni az Afrika szarvá­ban dúló testvérháború to­vábbi kiterjedését. A Szovjetunió — hangsú­lyozza a szovjet hírügynök­ség — tudomásul vette a Szomáliai kormány álláspont­ját, és úgy döntött, hogy hazarendeli szakértőit. Havanna hallgat Kuba mindeddig nem fog­lalt hivatalosan állást a szo­máliai kormány azon dönté­sével kapcsolatban, hogy a mogadiscio-i kormány meg­szakítja diplomáciai kapcso­latait Havannával. Kuba egyébként határozot­tan cáfolta azokat a Siad Barre Szomáliai elnök által e hónap elején tett kijelen­téseket, hogy az Ogadenért folytatott háborúban az etió­piaiak oldalán 10 000—15 000 kubai katona harcolt. Kína helyesli Szomália döntését Kína üdvözölte a Szomáliai kormány döntését, hogy meg­szakítja diplomáciai kapcso­latait a Szovjetunióval és Kubával, és ezt a lépést úgy értékelte, mint a szom­á­liai kormány arra irányuló törekvését és „megingatha­tatlan akaratát”, hogy véd­je országának szuverenitá­sát és függetlenségét, s hogy szembeszálljon a nagyhatal­mak beavatkozási törekvé­seivel. Ilyen értelemben fog­lal állást a Renmin Ribao című pekingi lap és a Hszin­­hua kínai hírügynökség teg­napi kommentárja. FADIL HOXHA BRAZZAVILLE-BAN Közös eszmények, közös célok Tito üzenete Opongo elnöknek — Megkezdődtek a jugoszláv—kongói tárgyalások Fadil Hoxának, a JSZSZK Elnöksége tagjának vezeté­sével a jugoszláv állami kül­döttség tegnap háromnapos hivatalos baráti látogatásra a Kongói Népköztársaságba érkezett. A delegációt Louis Sylvain-Goma, a Kongói Munkapárt Katonai Bizott­ságának alelnöke, a kor­mány alelnöke és több más magas rangú személyiség üd­vözölte. Fadil Hoxha az ünnepi fogadás után adott nyilatko­zatában kijelentette, hogy Jugoszláviát és a Kongói NK-t hagyományos barátság és megértés fűzi össze, to­vábbá közös céljuk a szoci­alista társadalmi-gazdasági viszonyok építése és az el nem kötelezettség politikájá­hoz való következetes ra­gaszkodás. A legmagasabb rangú kongói személyiségekkel va­ló találkozó lehetővé teszi az átfogó véleménycserét a nemzetközi viszonyok prob­lémáiról, valamint az el nem kötelezett országok tevékeny­ségéről és szerepéről. Úgy­szintén nagy figyelmet szen­telnek majd a két ország együttműködése további bő­vítésének is. A délelőtt folyamán Fa­dil Hoxha megkoszorúzta a Marien Nguabi Emlékmú­zeumban állított emlékmű­vet, majd ezután megtartot­ták a jugoszláv és a kon­gói küldöttség első ülését. A jugoszláv küldöttség délután folytatta a tárgya­lásokat a kongói delegáció­val. Fadil Hoxhát tegnap dél­után Pointe Noireben fogad­ta Zoasem Jombi-Opango, a Kongói Munkapárt Katonai Bizottságának elnöke, ál­lamfő és miniszterelnök. Hoxha átadta Opango el­nöknek Tito elnök szemé­lyes üzenetét. Goma alelnök tegnap es­te díszvacsorát adott Fadil Hoxha tiszteletére. A jugo­szláv és a kongói küldött­ség ma folytatja tárgyalá­sait. 3. oldal Belgrádi értekezlet Az ügyrend helyett a lényegről Tegnap mind az öt m­unkatestület ülésezett • A ciprusi és a török küldött szópárbaja A belgrádi értekezleten tegnap mind az öt munka­testület dolgozott. Az euró­pai biztonság kérdésével foglalkozó első számú mun­katestületben még a javas­latok előterjesztése folyik, a többi munkatestületben pe­dig megkezdődött a vita a javaslatokról. A küldöttségek még min­dig nem értettek teljes mér­tékben egyet abban, miként kell megvitatni az előter­jesztett javaslatokat, hogyan működnek majd a munka­­csoportok, és hogyan készí­tik elő a bővített ülés elé terjesztendő jelentéseiket. Mindezzel kapcsolatban megkezdődtek a viták a pro­cedúráról, amelyek nem gyorsítják me­g az értekezlet munkáját, mert igen sokfaj­ta vélemény alakult ki a munkamódszerről. Ezért Mi­­lorad Pešić, a jugoszláv kül­döttség vezetője hétfőn ja­vasolta, hogy ésszerű mun­kát folytassanak, vagyis ke­vesebb eszmecsere folyjon a procedúráról és többet be­széljenek a munka lényegé­ről. A figyelmet, mint mond­ta, a belgrádi értekezlet zá­róokmányának előkészítésé­re kell összpontosítani. A biztonsági kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban Ciprus képviselője nem első ízben állapította meg, hogy a tíz helsinki elv közül egy sem alkalmazható Ciprusra „a török katonai invázió miatt”. Hozzátette, hogy kü­lönösen az úgynevezett 8. és 9. elv (a népek egyenjogú­sága, önrendelkezése, és az államközi együttműködés­ megszegése következett be. A török küldött válaszá­ban hangsúlyozta: a belgrá­di értekezleten nem folytat­ható egyenrangú vita erről a problémáról, mert nincs jelen a ciprusi törökök kül­döttje.

Next