Magyar Szó, 1978. május (35. évfolyam, 132-147. szám)
1978-05-16 / 132. szám
r 2. oldal ENSZ leszerelési ülésszaka előtt____ CoMótól New Yorkig AZ EL NEM KÖTELE- ZETTSÉG mozgalma kezdettől fogva egybeolvadt a leszerelésért vívott küzdelemmel. Egyrészt azért, mert a fegyverkezési versennyel együtt járó veszélyek ellen küzdöttek, másrészt azért, mert a leszereléssel olyan célokat kívántak megvalósítani, amelyek beépültek a mozgalomba. A fegyverkezéssel járó veszélyek között az első helyen az áll, hogy a modern fegyverek elérték azt a szintet, amikor már az egész világot megsemmisítéssel fenyegetik, sőt, többszörösen megsemmisíthetik a világot és az emberiséget. Maga ez a puszta tény elegendő ahhoz, hogy minden ország, amely elgondolkodik jövőjéről, szívügyének tekintse a fegyverkezés veszélyével való szembenézést is. Mindezen felül az el nem kötelezett országok felismerték azt is, hogy milyen veszélyt rejtenek magukban a fegyverkezési kiadások, mennyire elvonják a szükséges összegeket a gazdasági fejlődéstől, mennyire megakasztják az egész világ, főképp a fejlődő országok gazdasági fellendülését. Nem pacifizmust Az el nem kötelezettség mozgalma azonban nem pacifista jelszavakat hirdet, nem naiv pacifista mozgalom, hanem felmérte azt is, hogy az emberiség történelmében először tényleges lehetőség nyílt a leszerelésre, vagy legalábbis kezdeti lépésként a fegyverkezés korlátozására. Az egyik objektív lehetőség maga az a puszta körülmény, hogy anynyi fegyvert halmoztak föl, hogy azzal többszörösen meg lehetne semmisíteni az egész világot, tehát ezzel értelmetlenné válna a fegyverek minden további felhalmozása, sőt, a megteremtett egyensúly, a rémület és a kölcsönös megsemmisítés egyensúlya, alacsonyabb színten is megteremthető — a világot elegendő egyszer megsemmisíteni, nem is lehet többször, tehát azon fölül már minden fegyverkészlet fölösleges és értelmetlen. Hasonlóképpen a leszerelés objektív lehetőségét erősíti, hogy a globális, minden fegyvert bevető háború értelmetlenné vált, mert abban senki sem érhetné el a háború alapvető célját, a győzelmet. De nemcsak azért nem pacifista az el nem kötelezettség mozgalma, mert nem pusztán a vágyakból és az óhajokból indul ki, hanem azért sem, mert nem absztrakt, sőt, éppen valamelyik ország diplomáciájának szolgálatában álló „békeharcot" folytat, hanem reális talajra, a mindennapi nemzetközi tevékenység terére helyezte a leszerelés kérdését is. Mert nyilvánvalóan a leszerelés ügyét mozdítja elő minden akció, amely a népek közötti és a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés koegzisztenciát erősíti. A leszerelésért vívott konkrét küzdelem úgyszintén harc a nyomás és az erőszak minden formája ellen, a népek önrendelkezéséért, sőt, a leszerelés leglényegesebb mozzanata éppen a demokratikus nemzetközi viszonyokért és egy új nemzetközi gazdasági és politikai rendszerért vívott küzdelem. Már azért is, mert a fegyverekre épített eddigi világrendszer fölborítja az emberiség alapvető értékrendjét, azt teszi befolyásosabbá, erősebbé, aki több fegyverrel rendelkezik, és ez az erőszak hozza alárendelt helyzetbe a népeket és országokat. Ezzel magyarázható, hogy az el nem kötelezettség mozgalma kezdettől fogva abból indult ki, hogy nincs fontosabb feladat annál, mint véget vetni, az értelmetlen fegyverkezési versenynek, mert ezzel az el nem kötelezettség mozgalmának számos más célját valósítanák meg, másrészt a különféle többi küzdelem visszahat ennek az alapvető célnak az elérésére is. Mint Tito elnök megfogalmazta: „A háború vagy béke az ember műszaki lehetőségeinek mai fokán a legsorsdöntőbb kérdés nemcsak századunk utolsó negyedében, hanem általában az emberiség jövője szempontjából. Hogy ezt a dilemmát az élet és ne a halál javára döntsükel, olyan feladat, amellyel szemben háttérbe szorul sok átmeneti, gyakran mesterségesen támasztott széthúzás és ellentét. E feladat teljesítéséhez semmilyen erőfeszítés, semmilyen áldozat sem lehet túl nagy. Nincs olyan nemzetközi probléma, amelyet nem lehetne békés úton, tárgyalásokkal, saját érdekeink és mások érdekeinek megbecsülésével megoldani, ha ehhez megvan a készség és a jóakarat." Ezzel magyarázható, hogy az el nem kötelezettség mozgalmába, mint mondtuk, kezdettől fogva beleépült a leszerelésért vívott küzdelem is. Tito elnök már 1955-ben, tehát abban az évben, amikor Nehruval és Nasszerral együtt munkálkodni kezdett az el nem kötelezettség elveinek megfogalmazásán, hangsúlyozta: „Merészen kell hozzákezdeni a leszereléshez, mert a fegyverkezési verseny szegényebbé teszi a világot megbontja az emberek életszínvonalát és új háborús tűzfészekkel állandóan veszélyezteti életüket.” Ennek az álláspontnak az alapján 17 évvel ezelőtt, az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán 12 afroázsiai ország és Jugoszlávia átfogó javaslatot terjesztett az ENSZ elé. Ennek indokolásakor Tito elnök kijelentette: „Világos és közvetlen kapcsolat van a nemzetközi viszonyok alakulása és a leszerelés helyzete között. Itt nem kell azt keresni, hogy honnan kezdjük, mert szemmel látható, hogy mindkét irányban nagy erőfeszítést kell tenni. Téves ugyanis azt hinni, hogy lehetséges a nemzetközi leszerelés, amíg tart a hidegháború, tartanak a háborús előkészületek és a többi. A bűvös kört azonban áttörhetjük és a nemzetközi viszonyokban új korszak kezdődhet.” Így aztán tulajdonképpen az el nem kötelezett országok colombói csúcsértekezlete 1976-ban az el nem kötelezettség mozgalmának egész addigi erőfeszítését összegezte, amikor megfogalmazta azt a javaslatot, hogy az ENSZ-közgyűlés tartson rendkívüli ülésszakot a leszerelésről, hogy megpróbálja kimozdítani a holtpontról ezt a kérdést, és hogy elfogadja a leszerelés átfogó programját. Az el nem kötelezett országok — köztük Jugoszlávia, amelynek államfője, Tito elnök ezt a javaslatot a colombói értekezlet elé terjesztette — nagy diadala volt, hogy az ENSZ- közgyűlés legutóbbi rendes ülésszaka az idén május 23- ára összehívta ezt a rendkívüli ülésszakot, amelyhez a világ népei nagy reményeket fűznek. tot Madridból jelenti a Tanjug: Ismét elhatalmasodott a terrorhullám a baszkok egyébként is nyugtalan tartományában, ahol nem múlik el hét, hogy emberéletet ki ne oltsanak. Így telt el a vasárnap is, több terrorakció, tüntetés, letartóztatás és véres leszámolás történt. A tartomány csaknem minden helységében felvonulásokat szerveztek a múlt heti véres események alkalmából, amelyek során két rendőr életét vesztette. Tetézte a nyugtalanságot hogy Guernicában a civilgárda tagjai megöltek két fitalembert, állítólag az ETA tagjait. Vasárnap a San Sebastian-i kórházban a megsebesült rendőrök egyike is elhunyt, s így az áldozatok száma öt nap alatt elérte az ötöt. Miközben San Sebastianban, Pamplonában és más baszk városokban felvonulásokat tartottak vasárnap, az ETA harcosai felrobbantottak egy tévétornyot. A rendőrség és a tüntetők között Renteria városában történt a leghevesebb összecsapás. Mintegy ezer ember kővel és téglával dobálta meg a rendőrlaktanyát, a rendőrök pedig füst- és könnygázbombákkal, gumilövedékekkel válaszoltak. A szeparatista szervezet vasárnap újabb közleményben megerősítette, hogy a múlt heti merényleteket az ő tagai követték el, s a jövőben további vállalkozásaik is lesznek. A ETA súlyos vádakkal illeti Suarez kormányát, mert szerinte baszkellenes politikát folytat, és a felelősség nagy részét Baszkföld politikai szervezeteire, a szocialistákra, a kommunistákra és a nemzeti kereszténydemokrata pártra hárítja. A robbanékony baszkföldi helyzet Spanyolország legsúlyosabb problémái közé tartozik, ezzel a kormány is tisztában van, de mindeddig nem sikerült lecsillapítania a kedélyeket. Az év elején a baszkok ideiglenes autonómiát és bizonyos fajta autonóm kormányt kaptak, de ez sem segített. Az ETA tulajdonképpen nem is Baszkföld autonómiájáért harcol, hanem a Spanyolországtól való elszakadásért és különálló állam megteremtéséért. Spanyolország számára pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy valamiképpen véget vessen a terrornak. A kormány több ízben is tárgyalni próbált az ETA-val, igyekezett megállapodásra jutni vele az ellenségeskedés megszüntetéséről, de kísérletei kudarcot vallottak. Most a közvetítő szerepét José Torredellas, a katalán autonóm kormány elnöke vállalta. Három nappal ezelőtt Dél-Franciaországban találkozott Jesus Leizolával, a volt baszk menekültkormány elnökével, majd később tanácskozásokat kezdett az ETA képviselőivel is. Mint mondta, mindent elkövet, hogy Baszkföldön véget érjen a háború. Nincs fontosabb feladat TERRORHULLÁM BASZKFÖLDÖN Tüntetések véres incidensekkel A kormány tárgyalni szeretne az ETA-val MAGYAR SZÓ Kedd, 1978. május 16. • ETIÓP—SZOMÁLIAI VISZÁLY „Fegyveres provokáció” Mengistu Ogadenban Addis Abebából jelenti a Tanjug. Az etióp rádió jelentése szerint Mogadiscio intenzív előkészületeket tesz, hogy újabb fegyveres provokációk sorozatát indítsa meg Etiópia ellen. Tevékenységét már is megkezdte: a Szomáliai sorkatonaság tagjait az etióp határra irányította, hogy átszivárogjanak a szomszédos országokba. A rádióhír szerint Szomáliát ebben „a béke és a haladás imperialista ellenségei bátorítják, melyek egyébként is állandóan arra törekszenek, hogy ismét felfegyverezzék Mogadisciót s ezáltal Afrika szarván továbbra is fenntartsák a feszültséget". Mengistu alezredes a napokban Ogadenbe látogatott. Beszédet mondott Degahbur és Avere városokban, mindkét helyen nagy lelkesedéssel fogadták. • ■ Minic találkozott az újságírókkal Belgrádból jelenti a Tanjug. Milon Minic, az SZVT alelnöke, szövetségi külügyi titkár, mandátumának leteltével találkozott az összes jugoszláv tömegtájékoztatási eszköz képviselőivel. Beszélt Jugoszlávia nemzetközi kapcsolatairól és tevékenységéről, valamint válaszolt az újságírók kérdéseire, amelyek főleg az el nem kötelezettek aktivitására, a leszerelésre és a válságövezetekre vonatkoztak. A jelenlevő újságírók nevében Pero Ivacsc, a Tanjug igazgatója, mondott köszönetet az eredményes együttműködésért. Miloš Minié köszönetét fejezte ki a sajtónak, amiért intenzíven követi a külpolitikai eseményeket és országunk nemzetközi tevékenységét, valamint hozzájárul értelmezéséhez. A beszélgetés után Minié fogadást rendezett az újságírók tiszteletére. ____ A HADSEREG AZ UTCÁN Száz letartóztatás Nem szűnnek a politikai zavargások Iránban Teheránból jelenti az AFP. Katonai és rendőrségi erőket vezényeltek ki tegnap Teherán utcáira a kormány elleni tiltakozás jeléül kirobbant politikai nyugtalanság miatt, öt nappal azután, hogy a kormány bejelentette: erőszakkal fogják leverni a zavargásokat, az országban továbbra is rendezetlen helyzet uralkodik. Noha súlyosabb incidens nem történt, mindenütt katonák láthatók. A kormány erélyes intézkedéseket foganatosított a múlt heti nyugtalanság után, amelynek során csak Teheránban több mint száz embert őrizetbe vettek. Miközben Pahlavi sah hivatalos látogatásra Magyarországra készül, a hatóságok több tiörvényt véglegesítenek, amelyekben szigorú büntetéseket irányoznak elő a szabotőrökre és a terroristákra. Teheránban tegnap a minimumra csökkentették a közlekedést, az ismert kereskedelmi negyed szinte teljesen kihalt, noha a kereskedők megkérték a kormányt, hogy tegye lehetővé zavartalan munkájukat. Több egyetem hallgatói hűségnyilatkozatot tettek a miniszterelnöknek, mindamellett május 22-éig a tabrici egyetemet zárva tartják, mert a tanárok nem hajlandók folytatni a munkát, amíg a katonák ki nem vonulnak az egyetemről. Jng: Nikóziai tiltakozás az NSZK-nál Niikóziából jelenti a TanCiprus újra tiltakozott Nyugat-Németországnál Schmidt kancellár nyilatkozata miatt, amely Ecevit török miniszterelnök bonni lá ■togatásának végén hangzott el. Kiprianu elnök vasárnap magához kérette a nyugatnémet nagykövetet, s roszszallásának adott hangot amiatt, hogy az NSZK hathatós támogatásban kívánja részesíteni Törökországot, valamint hogy Schmidt az amerikai fegyverembargó feloldását szorgalmazza. VT Hírügynökségi jelentések VICTORIA. — Albert René, a Seychelle-szigetek elnöke megvádolta Joubert volt turisztikai minisztert, hogy a közelmúltban megkísérelt puccs egyik fő szervezője volt. (Reuter) PÁRIZS. — Szombaton 68 éves korában elhunyt Claude Beilanger, a befolyásos Párisien Libere elnöke. (AFP) MELBOURNE. — Nyolcvanhárom éves korában tegnap elhunyt Melbourne-ben Sir Robert Menzies volt ausztrál miniszterelnök, 1939 és 1941, majd 1949 és 1966 között töltötte be a kormányfői tisztséget. (Reuter) PRÁGA. — Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára kijelentette: a kommunistáknak ezentúl erélyesebben kell a problémákhoz nyúlniuk, s a feladatteljesítésben nem tűrhetik meg a fegyelmezetlenséget, a kilengéseket. (Tanjug) LJUBLJANA, a France Popit vezetésével hivatalos és baráti látogatásra tegnap a lengyelországi Katowicébe utazott a Szlovén KSZ KB küldöttsége. (Tanjug) BERLIN. — A rendkívüli leszerelési közgyűlés várhatólag újabb ösztönzést ad a leszerelési erőfeszítéseknek — írja az Einheit című elméleti folyóiratban Oskar Fischer keletnémet külügyminiszter. (Tanjug) PEKING. — Birendra nepáli király befejezte rövid, nem hivatalos látogatását és Japánba utazott. (Hszinhua) KABUL. — Az afganisztáni forradalmi tanács a huszonhét közül húsz tartomány élére új kormányzókat nevezett ki. Valamennyien még tegnap hivatalba léptek. A tartományokban eddig a katonai körzetek parancsnokai látták el a katonai és polgári vezető tisztségeket. (Tanjug) LONDON. — Bülent Ecevit török miniszterelnök megbeszélésekért folytatott brit kollégájával, James Callaghannel. (UPI) LONDON. — Súlyosan megbetegedett Lord Selwyn Lloyd volt brit külügyminiszter. A hetvenhárom éves politikus nemrégiben agyműtéten esett át. Állapotát az orvosok aggasztónak mondják. (Reuter) BUDAPEST. — Usztinov marsall, szovjet véderőminiszter hivatalos látogatásra Budapestre érkezett (MTI) ATHÉN. — Május 16-a és 19-e között tengerészeti hadgyakorlatot tartanak a Földközi-tengeren a NATO erői — közölte a görög véderőminisztérium. (AFP) AJACCIO. — Száznégy merénylet történt az idén Korzika szigetén, harminc százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. (AFP) MEXIKÓVÁROS. — López Portillo mexikói elnök vasárnap este fogadta Georges Marchais-t, a Francia KP vezetőjét. (UPI) SAN SALVADOR. — Ismeretlen tettesek elrabolták Ernesto Sol Mezo salvadori gyárost, feleségét és két rokonát. (UPI) COLOMBO. — Körülbelül tízen életüket vesztették Sri Lankában a nagy esőzéseket követő áradásokban. Több ezren hajlék nélkül maradtak. (Reuter) GENF. — Bora Denkov, a JKSZ KB tagja a JKSZ KB nevében üdvözölte a Svájci Munkapárt Kongreszszusát és kifejezte meggyőződését, hogy a kongresszus hozzájárul ahhoz, hogy a párt demokratikus és forradalmi tényezőként tovább erősödjön. BELGRÁD. — Miloš Minic az SZVT alelnöke, szövetségi külügyi titkár tegnap búcsúlátogatáson fogadta Vlagyimir Iljics Sztyepakovot, a Szovjetunió JSZSZK-beli nagykövetét, aki egyben a diplomáciai testület doyenje volt, . ___— -. Ceausescu Pekingben A román elnököt Hua Kuo-feng üdvözölte Pekingből jelenti a Tanjug. Szívélyes fogadtatásban részesítették tegnap Pekingben a hivatalos látogatásra érkező Nicolae Ceausescut. Románia elnökét többek között Hua Kuo-feng kínai elnök, Teng Hsziao-ping, Li Hszien-nien és Vang Tunghszin alelnökök köszöntötték. A Mennyei Béke Kapuja téren százezer ember rendkívül meleg fogadtatásban részesítette a tekintélyes vendéget. Ceausescu most jár másod ízben a Kínai Népköztársaságban. Először 1971 derekán látogatott Pekingbe, akkor Mao Cetung elnökkel és Csou Een-laj miniszterelnökkel tárgyalt. A román elnök öt napig marad Kínában, majd Koreába, Vietnamba, Laoszba és Kambodzsába látogat. Kína felé utazóban Ceausescu rövid pilenát tartott Teheránban és megbeszéléseket folytatott Reza Pahlavi iráni sahhal.