Magyar Szó, 1978. május (35. évfolyam, 132-147. szám)

1978-05-16 / 132. szám

Kedd, 1978. május 16. MAI KOMMENTÁRUNK Összefogással az egyetemes célokért A­z április 27-i afga­nisztáni fordulat kö­vetkeztében az el nem kötelezettek koordi­nációs bizottsága 25 tag­állama képviselőinek vé­gül is nem Kabulba, ha­nem Havannába kellett re­pülőj­egyet váltaniuk. A konszolidálódó afganisztá­ni rendszer ugyanis egye­lőre nem vállalta a ven­déglátó szerepét. Így lett tegnap óta a bizottság egy hetes ülésének színhelye a kubai főváros Havanna Libre nevű szállodájának tanácsterme. Aligha kell hangsúlyoz­ni, hogy mennyire nem a színhely, mint inkább az ülés napirendj­én szereplő tucatnyi kérdés horderejű és­­ sokrétűsége a fontos. Már a napirend futó át­tekintése alapján is össze­gezni lehet az ülés felada­tának a lényegét: a koor­dinációs bizottság kiérté­keli az el nem kötelezet­tek eddigi tevékenységét, foglalkozik a mozgalom fo­lyamatban levő, s az ENSZ-közgyűlés e hó vé­gén kezdődő leszerelési ülésszakával összefüggő ak­cióival, végül szó lesz olyan szabályzat kidolgo­zásáról is, amely az el nem kötelezettek táborá­­ban felszínre jutó nézetkü­lönbségek, viszályok, és esetleges fegyveres konf­liktusok békés rendezését kell hogy elősegítse. Ez utóbbival kapcsolat­ban nem ú­i dolog, hogy az el nem kötelezettek moz­galmának fokozódó erejé­vel párhuzamosan a vi­lág egyik vagy másik kon­tin­ensén a haladást fékező erők széthúzást igyekez­nek szítani az el nem kö­telezett országok között. E nézetkülönbségek sok eset­ben az el nem kötelezet­tek kifejezett egységtörek­vései ellenére is felszínre jutnak, gyengítve a mozga­lomhoz tartozó országok jobb összefogását, akcióké­pességét. Tömbökre osztott vilá­gunkban egy olyan mozga­lomnak az egysége és ak­cióképessége, amely — már létrejöttekor — éppen az emberiséget végveszély­­yel fenyegető paktumok­nak, katonai szövetségek­nek és a konfrontálódás­­nak a felszámolását tűzte­­ ki célul, és mindmáig olyan haladó eszmék al­kalmazásáért küzd, mint az egyenrangú együttmű­ködés, a békés koegzisz­­tencia és az új gazdasági világrend létrehozása, egy szóval egy ilyen mozga­lomnak a szemmel látható erősödése nyilvánvalóan nem felel meg az imperia­lizmus erőinek. Tulajdon­képpen erre vezethető vissza, hogy ezek az erők a világ neuralgikus térsé­geiben igyekeznek szem­beállítani egymással né­hány el nem kötelezett or­szágot egyrészt, hogy gyen­gítsék a mozgalom erejét, másrészt hogy kétségbe vonják szerepét és jelen­tőségét. Az el nem kötelezettek már régen felismerték e törekvések irányát s elő­jelét, s nem véletlen, hogy csúcstalálkozóikon és az el nem kötelezettek kétol­dalú megbeszélésein éppen a mozgalomban felmerülő vitás kérdések békés úton történő rendezésének szük­ségességét, az összefogás fontosságát hangsúlyozzák, mert hiszen végső soron ettől függ, hogy a mozga­lom mennyire tud­ja össz­pontosítani erejét és fi­gyelmét az emberiséget egyetemesen érintő kérdé­sek megoldására. Az el nem kötelezettek egységére és akcióképessé­gére az elkövetkező hetek­ben, hónapokban különö­sen nagy szükség van. Nemcsak az ENSZ-közgyű­lés most kezdődő, s lesze­reléssel foglalkozó üléssza­kára gondolunk, hanem az el nem kötelezettek belg­rádi külügyminiszteri ta­nácskozására is. Nagyobb összefogással ugyanis az el nem kötelezettek érdem­ben jobban és eredmé­nyesebben hallathatják hangjukat a háború óta eltelt időszak eddigi leg­nagyobb szabású leszere­lési értekezletén, amely­nek összehívását annak idején maga Tito elnök kezdeményezte. Ami pedig a belgrádi külügyminiszte­ri konferenciát illeti, a Ha­vanna Libre Szálloda ta­nácstermében tegnap kez­dődött konzultációk a belg­rádi értekezlet feladatkö­rét is körülhatároltabbá te­szik. (Va) Nyikolaj Rogyionov az új szovjet nagykövet Moszkvából jelenti a TASZSZ. Nyikolaj Rogyionovot ne­vezték ki a Szovjetunió új belgrádi nagykövetévé. A 63 éves Rogyionov szá­mos felelős állami és párt­funkciót látott el. 1970 óta a külügyminiszter helyettese volt. A Vörös Brigád merénylete Bolognában Bolognából jelenti a Reu­ter. A Vörös Brigád tagjai — három férfi és egy nő — tegnap Bolognában megtá­madták Antonio Mazzotti 48 éves ismert olasz gyárost és a lábán megsebesítették. Közvetlenül a támadás után egy ismeretlen személy tele­fonon felhívta az ANSA olasz hírügynöség bolognai szerkesztőségét és közölte, hogy a támadást a Vörös Brigád tagjai hajtották vég­re. Az év eleje óta Mazzotti az országban történt fegyve­res támadások 23. áldozata. MAGYAR SZÓ POLGÁRHÁBORÚ ZAIRESA• Zendülés a rendszer ellen A kormány szerint külföldi erőknek is közük van az eseményekhez A külföldi hírügynökségek jelentései szerint Saba zairei tartományban a helyzet tel­jesen bizonytalan , újabb lázadás tört ki Mobutu el­nök rendszere ell­­n. A Kongói Nemzeti Felsza­­badítási Front (FLNC) — az egyik ellenzéki politikai szer­vezet — közölte, hogy hívei irányítják a felkelést és szó sincs külföldi csapatok rész­vételéről. Ezzel szemben a kormány azt állítja, hogy mintegy 4000 volt katangai csendőr Angolából Zambia területén át betört Kongóba. A zairei kormány e láza­dással kapcsolatban is — akár tavaly — külországokat vádol, Angolán és Kubán kívül Algériát és Líbiát is megemlíti, sőt Moszkvát is. Angola és Algéria eddig erélyesen cáfolt minden ilyen hírt. Moszkva hivata­losan nem reagált az ottani rádió azonban közölte, hogy Saba tartományban harcok folynak Mobutu tábornok kormánya ellen. Ezzel kap­csolatban a rádió hangsú­lyozza, hogy Zaireban „kor­rupció, infláció és gazdasági zűrzavar uralkodik”.­­ A FLNC közölte, hogy hívei elfoglalták Kolwezit, I Saba tartomány fővárosát, Zaire egyik fontos bányá­szati központját. Ezt tegnap reggel Washingtonban is megerősítették. A z­airei kor­mány viszont azt állítja, hogy a kormánycsapatok csu­pán Mutchiatsha várost veszí­tették el. A legutóbbi hírek­ből az derül ki, hogy a fel­kelőknek mégis sikerült el­foglalniuk a bányavárost, de nem teljesen. Kétségtelen, hogy Mobutu elnök a legutóbbi eseménye­ket drámainak minősítette, és ezért már vasárnap se­gítséget kért az USA-tól, az NSZK-tól, Belgiumtól, Kí­nától Franciaországtól és Marokkótól. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen vá­laszt kapott. A megfigyelők különösen nagy érdeklődés­sel várják Párizs és Rabat válaszát, mivel 14 hónappal ezelőtt éppen a francia légi­erők segítségével törte le Mobutu a sabai lázadást. Saba tartomány rézérében igen gazdag, s ezért rendkí­vül jelentős Zaire, gazdasága számára. Ebben a tartomány­ban néhány ezer belga, ame­rikai és francia állampolgár is dolgozik. A harcok színhelyéről hi­vatalos zairei közlemények úgyszólván nincsenek is, mert a Kolwezivel való te­lefon- és távíróösszeköttetés megszakadt. LIBANONI HELYZET A kormány visszavonta lemondását Bejrútból jelneti a Tan­Szelim el Hossz libanoni elnök — a bejrúti rádió je­lentése szerint — tegnap visszavonta április 19-én be­nyújtott lemondását, amit annak idején hivatalosan az­zal indokolt, hogy különbö­ző irányzatot képviselő poli­tikusokból kell megalakíta­ni az új­­libanoni kabinetet, amely a kulcsfontosságú bel­politikai kérdések megoldá­sára összpontosítaná figyel­mét. Akkori lemondásával összefüggésben azonban tud­ni kell, hogy arra Izrael Dél Libanon elleni márciusi ag­resszióját követően, valamint a Szíriai fehérsisakosok és a szélsőjobboldal aktivistái kö­zött kirobbant rövid, de an­nál hevesebb bejrúti utcai összecsapások után került sor. El Hossz közgazdászok­ból, orvosokból és más szak­értőkből álló nyolctagú ka­binetjét annak idején a szél­sőjobboldal részéről gyakran érték támadások, s e támadá­sok alapvető célja az volt, hogy olyan kormány jöjjön létre Libanonban, amelyben a konzervatív beállítottságú politikusoké a döntő szó. Később, amikor Szarkizs köztársasági elnök ismét El Hosszt bízta meg kormány­­alakítással, a lemondásban levő miniszterelnök egyértel­műen kijelentette, hogy „nemzeti egységkormány” megalakítására tesz kísérle­tet. Ennek megvalósulását azonban ismét a szélsőjobb­­oldal tette lehetetlenné, mert kitartóan meg akarta a­kadá­lyozni a haladó erők képvi­selőinek bevonását a kor­mányba. Ilyen helyzetben, libanoni megfigyelők szerint Szarkisz és El Hossz szokat­lan lépésre szánta rá ma­gát, ami abban nyilvánult meg, hogy El Hossz vissza­vonta kormányának korábbi lemondását. A formálisan 1976 novem­berében véget ért libanoni polgárháborút követően El Hossz 1976 decemberében alakította meg első kormá­nyát, Irán félti katonáit A Reuter teheráni jelen­tése szerint az iráni külügy­minisztérium szóvivője teg­nap kijelentette, hogy orszá­ga vissza fogja vonni az ENSZ-erők keretében Dél- Libanoniban állomásozó egy­ségeit, ha azok valami mó­don belekeverednek a szem­ben álló felek közötti viszály­ba. Dayan Finnországban Moshe Dayan izraeli kül­ügyminiszter és Paavo Vaey­ryner, a finn diplomácia ve­zetője tegnap Helsinkiben Finnország és Izrael kapcso­latairól és a közel-keleti helyzetről tárgyalt. jug. Franciaország és a comorei puccs Párizsból jelenti a Tan­­jug. A francia sajtó értékelése szerint a Comore-szigeteken végrehajtott puccs, melynek során megbuktatták Ali Soilih elnököt, megfelel a francia hivatalos körök ér­dekeinek. A L’Humanité, a Francia Kommunista Párt sajtószerve felveti a kérdést, milyen szerepet játszott Pá­rizs a Comore-szigeteki puccsban, tudván, hogy Fran­ciaország katonailag jelen van ott. A lap a továbbiak­ban arra az álláspontra he­lyezkedik, hogy a kialakult helyzetért nagymértékben Franciaország a felelős, majd emlékeztet rá: az ENSZ és az Afrikai Egység­szervezet több ízben is elítél­te a francia magatartást, felszólítva ezt az országot, hogy tartsa tiszteletben a Comore-szigetek területi in­tegritást. A lap végül felve­ti a kérdést, vajon az Elysée­­palota most kihasználja-e a helyzetet, hogy csapatok oda irányításával „segítsen” az országon. A Figaro szerint a puccs „a mérsékeltek győzelme”, amíg a Quotidien című lap arra az álláspontra helyezke­dik, hogy „a comorei puccs tulajdonképpen rendezi Fran­ciaország ügyeit”. A Le Ma­tan című lap szerint ezzel szemben a szóban forgó ese­mény „nagy veszteség a for­radalom számára”. Michel Debré volt francia külügymi­niszter kijelentette: „Francia­országnak el kellene fogad­nia a Comore-szigetek által nyújtott békejobbot” mint­hogy — fűzte hozzá — a francia zászló a Comore-szi­geteken a biztonság és a sza­badság jele. 3. oldal Pavičević hazatért Elnökünk küldöttjeként részt vett a Costa Rica-i elnök beiktatásán Mišo Pavičević, a Föderá­ció Tanácsának tagja tegnap hazatért Costa Ricából, ahol Josip Broz Tito köztársasági elnök különmegbízott­jaként részt vett Rodrigo Caras Odia új köztársasági elnök beiktatásán. Costa Rica-i tartózkodása során Pavičević találkozott Daniel Odubera eddigi és Rodrigo Caras Odia új köz­­társasági elnökkel, és tolmá­csolta nekik Tito elnök szí­vélyes jókívánságait. A San Joséban megrende­zett beiktatási ünnepségen a jugoszláv küldöttség tagja volt még Rexhai Suroi, a JSZSZK Mexikóban székelő Costa Rica-i nagykövete, va­lamint Francisko Baničević, Jugoszlávia San José-i tisz­teletbeli konzulja. Leone Aldo Moro sírjánál A France Presse jelenté­­­se szerint Giovanni Leone olasz elnök és felesége leró­­ta kegyeletét Aldo Moro sír­jánál, a Rómától mintegy 50 kilométerre levő Torrita Tiberina temetőjében. Morót a családtagok és a legköze­lebbi ismerősök jelenlétében temették el. A keresztényde­mokraták orvul megölt veze­tőjének sírját a hét végén több ezer ember látogatta meg, jelenti a hírügynökség. Cedenbal fogadta a JKSZ küldöttségét üdvözlet Titónak Jumzsagij Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének el­nöke tegnap Ulánbátorban fogadta a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség tanulmányi küldöttségét, amelyet Franc Šetinc, a Szlovén KSZ KB Elnökségének titkára vezet. Szívélyes légkörben a két ország és a két párt kap­csolatairól tárgyaltak. Ce­­denbal megkérte Setincet, hogy tolmácsolja üdvözleteit Tito elnöknek. A tanulmányi küldöttség munka jellegű látogatása ma zárul. MOJSZOV A LESZERELÉSI ÜLÉSSZAKRÓL Az el nem kötelezettek kezdeményezésének megvalósítása Lazar Mojszov szövetségi külügyi titkárhelyettes, az ENSZ-közgyűlés XXXII. ülésszakának elnöke teg­nap Belgrádban a nemzetkö­zi újságíróközpontban tar­tott beszédében úgy ítélte meg, hogy az ENSZ-közgyű­lés jövő héten New York­ban kezdődő leszerelési ülés­szaka rendkívüli nemzetközi jelentőségű.­­ Ez az ENSZ közgyűlés első olyan üléssza­ka, amely kizárólag a lesze­reléssel foglalkozik, és ab­ban az időszakban tartják meg, amikor a fegyverkezési hajsza a tűrhetetlen­ség ha­tárára érkezett — mondta. Mojszov emlékeztetett ar­ra, hogy az el nem kötele­zett országok kezdeményez­ték a leszerelési ülésszak megtartását, valamint az er­re vonatkozó végleges javas­latra, amelyet az el nem kötelezettek ötödik colombói csúcsértekezletén fogalmaz­tak meg. Mojszov szerint várható, hogy a rendkívüli ülésszakra a világ minden tájáról szá­mos tekintélyes államférfi érkezik New Yorkba és ily módon az igen időszerű nem­zetközi probléma megvita­tásába azokat az országo­kat is bevonják, amelyek ed­dig e folyamatokon kívül ma­radtak. Az ülésszak alka­lom lesz arra, hogy az ér­dekeltek új javaslatokat és indítványokat tegyenek a fegyverkezési hajsza meg­fékezésére. Ezzel kapcsolat­ban említést tett Franciaor­szág, a Szovjetunió és még néhány más ország kezde­ményezéseiről. Lazar Mojszov néhány adatot ismertetett a fegyver­kezésről. Ezek szerint a vi­lág országai percenként egy millió dollárt költenek fegy­verkezésre, ez tízszer na­gyobb összeg, mint ameny­­nyit a második világháború során erre a célra fordítot­tak. Földünk minden lakója számára 15 tonna trinitroto­luol „van tárolva” atomfegy­ver és más tömegpusztító fegyver formájában. Képle­tesen szólva az atomhatal­mak napjainkban 1 300 000 olyan atombombával rendel­keznek, amilyenből a má­sodik világháború végén egyet Hirosimára dobtak. Ha­talmas lélektani teher ez a világ számára és a fegyver­kezési hajsza általában vé­ve is károsan befolyásolja a politikai körülményeket, bi­zalmatlanságot kelt a nem­zetközi viszonyokban. Végül közölte az újság­írókkal, hogy az ENSZ-köz­gyűlés leszerelési ülésszakán részvevő jugoszláv küldött­ség vezetője, Veselin Djura­­novic, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnöke lesz az általános vitában az első fel­szólaló. Tanácskozás a nemzetközi jogról Belgrádból jelenti a Tan­­jug. A nemzetközi gazdasági rendszer megváltoztatásának stratégiai feladatát nem le­het megvalósítani anélkül, hogy ne hajthatnának végre reformokat a nemzetközi jog rendszerében — jelentet­te ki tegnap dr. Milan Bu­­lajic, a Szövetségi Külügyi Titkárság meghatalmazott nagykövete a jugoszláv nem­zetközi jogi szakértők tanács­kozásán. Bulajic nyomaték­kal hangsúlyozta valameny­­nyi fejlődő ország összehan­golt és szoros együttműkö­dés szükségességét ezen a té­ren, ugyanis, mint mondta, a nemzetközi szervezetek ép­pen napjainkban vitatnak meg számos olyan nemzet­közi jogi eszközt, melyek radikális megváltoztatása nél­kül nem lehet létrehozni az új gazdasági rendszert. Újnáci felvonulás Bonnból jelenti a Tanjug. A Német Szövetségi Köz­társaságban az elmúlt hétvé­gen a revansista és új náci szervezetek több rendez­vényt tartottak. Scharzfeld­­ben a szélsőjobboldali ele­mek tüntetése részvevőinek megmotozásakor a rendőrség nagy mennyiségű náci pro­pagandaanyagot és egy re­volvert foglalt le. Rendőrsé­gi közlemény szerint mint­egy 400 újfasiszta jelszava­kat kiáltozott a jelenlegi tár­sadalmi rendszer ellen és töb­bek között holtában gyaláz­­ták a tavaly meggyilkolt Si­egfried Buback volt szövet­ségi államügyészt és Aldo Morót. A göttingai állam­ügyész — aki a nyomozást vezeti a provokáció ügyé­ben — azt állítja, hogy a za­vargásokban legalább 20—30 terrorista is részt vett. Hessen tartományban Nas­sau városában vasárnap úgy szintén újfasiszta tüntetés volt — összegyűltek a volt SS páncélkocsi-egységek tag­jai. A nyugatnémet revansis­­ták legtömegesebb tüntetésü­ket Nürnbergben tartották. Mintegy 120 000 szudétané­­met gyűlt össze és követelte, hogy 130 milliárd márkával kártalanítsák őket Csehszlo­vákiában elvesztett vagyo­nukért.

Next