Magyar Szó, 1979. október (36. évfolyam, 270-284. szám)

1979-10-01 / 270. szám

1979. október 1., hétfő MAGYAR SZÓ Tervezési gondok A helyi közösség tervének ki kell terjednie a település életének minden vonatkozására így gazdasági fejlődésére is . A kishegyesi egészségház építése a községben a felketicsi iskola után a folyó tervidőszak egyik legnagyobb beruházása. Erről beszélgettünk FRINDIK Károllyal, a kishegyesi helyi közösség titkárával. A beruházó ugyan nem a helyi közösség, de nagyon is sok köze van a vállalkozáshoz. Az idén a terv szerint 3,8 millió dinár folyik be a helyi járulékból, ebből 2,5 milliót fordítunk az egészségház építésébe, a pénz legnagyobb részét tehát ez viszi el — mondja Frindik Károly. — Mivel a helyi közösség jelentős összegeket áldoz az intézmény építésére, illetve érdekelt az ügyben, valószínűleg figyelemmel is kíséri az építkezés menetét. — A tanács és a helyi közösség küldöttségének ülésein sokszor szerepelt ez napirenden. A helyi közösség tanácsa a múlt héten is tartott erről kibővített összejövetelt, amelyen megjelentek a beruházók, a kivitelezők, valamint az érdekközösség képviselői, és beszámoltak az építkezésről. Ezek szerint nincs semmilyen különösebb probléma, s azt mondták, hogy a jövő őszre, pontosabban október 18-ára, a falu felszabadulásának évfordulójára elkészül. Az idén tehát nem sok pénz jutott másra. Százhatvanezer dinárt költöttek a főutca parkosítására, 27 000-ret a betömszek befejezésére, a többit a villany-, úthálózat, a parkok és a közvilágítás karbantartására fordítják. A helyi közösség pénzének nagy részét jövőre is az egészségügyi intézmény építésére szánják, megint csak kevés jut tehát másra, de a középtávú tervben vázolt tételeket is eddig nagyjából sikerült megvalósítani: felépült az óvoda, az iskola tornaterme, az új gyógyszertár, több kilométer műút stb. Most azonban az újabb ötéves tervidőszak küszöbén ismét időszerűvé vált a további feladatok, kilátások, lehetőségek latolgatása. A helyi közösség tízéves, 1985- ig szóló távlati terve szerint, a soron következő öt évben jelentős intézményt kell felépíteni, a többi között néhány sportobjektumot, az ifjúsági otthont, a művelődési otthont, az autóbuszmegállót, hogy csak a legfontosabbakat említsem — mondja a titkár. A következő ötéves terv kidolgozása azonban nemcsak itt, hanem tartományunk és az egész ország szinte mindegyik helyi közösségében sok gondot fog okozni, mmiért a törvény értelmében új módszerekkel kellene elkészíteni és új tartalommal kellene gazdagítani. Vagyis nyilvánvaló, hogy a jövőben a terv nem korlátozódhat a szokásos közművesítési tennivalókra. — Sokan még ma is azt hiszik — mondja ezzel kapcsolatosan Frindik Károly —, hogy a helyi közösség csak a járdákkal kapcsolatban illetékes. Pedig hát eddig sem így volt, az utóbbi néhány évben például többször is foglalkoztunk a sportklubok működésével, a kisipar és az ellátás helyzetével, a mezőgazdaság és a társulás kérdéseivel, s végső soron erről tanúskodnak az említett beruházások is, amelyeknek fedezéséből a helyi közösség is részt vállalt. A helyi közösség fejlődési terve azonban, mint a beszélgetés során kiderült, mégsem tükrözte az egész település fejlődését. — Ez — magyarázza a titkár — elsősorban a falu iparának fejlődésére vonatkozik. Annak ellenére ugyanis, hogy a küldöttek útján többé-kevésbé megvolt közöttünk a kapcsolat, az ő terveik nem épültek bele a falu fejlesztésének tervébe. Pedig a foglalkoztatottság kérdése például olyan dolog, amelyben minden itt lakó ember nagyon is érdekelt. Az már tudatosodott tehát, hogy a helyi közösség az egész települést jelenti, összes intézményeivel, közműveivel és természetesen gazdaságával együtt. Olyan elképzelés is van, hogy a következő tervet egy a helyi közösség, a gyárak és az érdekközösségek képviselőiből álló munkacsoportnak kellene első változatában kidolgoznia, de arról, hogy egy-egy kérdéskör hogyan kerüljön a tervbe, még elképzelés is alig van. Éppen ezért, mint mondják, sokat várnak a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának szervezésében megtartandó körzeti megbeszélésektől, amelyeken ezeket a kérdéseket fogják boncolgatni. PAPP Imre SZABADKA Szüreti napok A szeptember végén immár évek óta hagyományosan megrendezésre kerülő szüreti napok az idén esős időben kezdődtek. Szombaton egész nap megállás nélkül esett, így senki sem csodálkozott azon, hogy a Szabadka—horgosi homokvidék gyümölcs- és szőlőtermesztőinek ünnepén elmaradt a szabad ég alá tervezett rendezvények egy része, és ezzel együtt a közönség is. Tegnapra újra kiderült az ég, reggeltől estig sütött a nap — a sétálókon kívül arra a hatalmas feliratra is a helység bejáratánál, amely azt hirdette, hogy szeptember 29-én és 30-án, tehát szombaton és vasárnap láthatók Pallason a szüreti napok rendezvényei. De vasárnap kora délután a több száz, sőt ezer sétáló mindebből aligha látott valamit. A műsorterv szerint szombaton nyitották meg a festők tárlatát a nagyteraszon. Vasárnap ennek nyoma sem volt. A falragaszok azt is ígérték, hogy a palicsi sétányokon elhelyezett pultoknál a látogatók olcsón vásárolhatnak a homokvidék szőlő- és gyümölcsterméséből. Nemcsak a pultokat, de az árut sem találták sehol. A rendezvényt népszerűsítő plakátokkal is baj volt. A szervezők ugyanis műsorba iktattak olyan sportrendezvényeket, amelyek minden bizonnyal érdeklődésre számíthatnak, például a horgászok nemzetközi horgász- és halfőző versenye, vitorlázók versenye, aközségi pionír labdarúgó-bajnokság, a lóverseny vagy a tekebajnokság. Sajnos, arra vonatkozóan, hogy az említett versenyeket hányan tekintették meg, legfeljebb csak következtethetünk, de a plakátkészítők vagy a műsorkezdés idejét, vagy a színhelyét elfelejtették feltüntetni. Nem csoda, ha olyan benyomása támad az embernek, hogy a tegnap délutáni sétálók tömegét a szép idő, és nem a szüreti napok rendezvényei csalogatták ki a tópartra. (Hornok) НМШМ eierda Ajzler Stevan zrenjanininyugdíjas, magas szakképzettségű malomipari szakértő és az összes robbanómotorok jó ismerője az utóbbi időben azon fáradozott, hogyan lehetne hasznosítani a mezőgazdasági hulladékokat: a szalmát, kukorica- és napraforgószárat, csutkát és egyebet, ami sokszor a parcellákon marad, és akadályozza a föld megmunkálását. Ezek a hulladékok energiát tartalmaznak. Ajzler fáradozásainak eredménye egy találmány, amelyet június 16-án bejelentett a Jugoszláv Szabadalmi Hivatalban, most pedig a Körzeti Gazdasági Kamara közvetítésével tárgyalásokat folytat a Sinvoz vállalattal mintapéldányának kidolgozásáról. — Találmányom alapelgondolása nem új — mondja Aszler. — A szivógázmotorok a kőolaj alkalmazása előtt is forgalomban voltak. Ezek hajtották meg a malmok egy részét és a falusi villanytelepeket is. A generátorokban fával tüzeltek, és az így keletkezett gázzal üzemeltették a motort. Teherautókban is alkalmaztak szívógázmotorokat. Elkészítettem egy olyan generátor tervrajzát, amellyel a szalma- kukorica- és napraforgószár, csutka és egyéb hulladék eltüzelésével gáz fejleszthető. Ezt a gázt megfelelő szűrőberendezésekkel finomítják és palackokba töltik, majd fel lehet használni a traktorok üzemeltetésére. Persze, a motort át kell alakítani. A benzinmotort nem kellene különösebben átalakítani, csak gázadagolót kell rászerelni, akárcsak a gázmeghajtású gépkocsik esetében. A dízelmotoroknál azonban, amelyek a mai traktorokat hajtják, átalakításra van szükség. A dugattyú megrövidítésével csökkenteni kell a kompressziót, és a gyújtásra gyertyákat kell beszerelni. A generátorgáz persze sokkal kisebb kalóriaértékű, mint a propán, bután, tehát sokkal nagyobb palackokra van szükség. Ezért az ilyen motorokat csak helyi forgalomban lehet használni. Egy traktor például egyszeri töltéssel 24 óráig működhet. Aszler Stevan találmánya figyelmet érdemel. Ha a generátorgáz előállítása gazdaságilag kifizetődővé válik, a mezőgazdaság el tudja látni magát saját energiájával. Ahogyan valamikor a mezőgazdasági termékekből a földművesek az igás jószág útján látták el magukat energiával, ezzel a találmánnyal a gépeik segítségével a hulladékokból nyernék a szükséges energiát. BELOVAI Mihály Az energiaválság miatt egyre több tudományos intézmény és szakértő kutat új energiaforrások után, vagy igyekszik a régieket ésszerűbben kihasználni. A kőolaj és termékei annak idején kiszorították a használatból a hagyományos tüzelőanyagokat, nagyon sok üzemben a fáról és szénről áttértek az olcsóbb és könnyebben kezelhető olajra, marutra. A háztartásokban is gyorsan elszaporodtak az olajkályhák és a villamos fűtőberendezések, pedig sok falusi udvarban nem tudnak mit kezdeni a szalmával, kukoricaszárral, csutkával. Több a határozat, mint a gyümölcs A köztársaságoknak és a tartományoknak az agráripar fejlesztésére szolgáló megállapodása szerint hazánk gyümölcs- és főzelékféle-termelésének 1980 végéig meg kellene haladnia a tízmillió tonnát. A jelek szerint azonban szinte biztosra vehető, hogy ez nem lesz megvalósítható. A tervezett növekedést a társadalmilag szervezett termelés gyorsabb fejlesztésére, a hozamnövelésre, a kialakulóban levő, kedvezőbb társadalmi-gazdasági viszonyokra és az iparosításra alapozták. A tervtől való lemaradásnak több oka van. Az egyik leglényegesebb pedig az, hogy ez az ágazat, kezdve a termeléstől a fogyasztásig, jövedelmi alapon nincs kellőképpen összekapcsolva. A társadalmi szektor még ma sem játszik jelentősebb szerepet a gyümölcs- és főzelékféle termesztésében, kivéve az alma és a csemegeszőlő termesztést. Ebből a láncból főleg a kereskedelem maradt ki, amely a városi fogyasztó részére évente átlag mindössze 25 kg főzelékfélét rendel. Nem is beszélve az eladás módjáról, amely a legtöbb esetben nem felel meg a fogyasztók szokásainak. Ezért továbbra is az úgynevezett zöldségpiac látja el a városi lakosságot. Ennek következményeként állandóan emelkedik a gyümölcs és a főzelékféle ára. Az utóbbi tíz évben áruk gyorsabban emelkedett, mint a többi élelmiszeripari terméké. A közgazdasági szabályok értelmében az árak csak a különböző szállítási költségek miatt kellene hogy különbözzenek. Viszont a gyümölcs és főzelékféle árát sokszor szinte minden megalapozottság nélkül határozzák meg. Hiányoznak az áralakítás indokolt gazdasági kereskedelmi tényezői. A gyümölcs- és főzelékfélét feldolgozó ipar kedvezőtlen helyzetben van, mert túlméretezett, és emiatt a nyersanyag felvásárlásnál konkurrálunk. Ezért újból időszerű a városközi testületnek az élelmiszer-ellátásra vonatkozó határozata, melynek értelmében minden községben meg kell határozni a mezőgazdasági élelmiszeripari termékek szükségletét és a fogyasztókat is be kell vonni a szervezésbe. Továbbá tevékenyebb munkát kell kifejteniük a községeik és városok ellátásával foglalkozó ügyviteli egységeknek, nagyobb figyelmet kell szentelni a községi és városi piacpolitika megvalósításának és felül kell vizsgálni az élelmiszeripari tartalékok finanszírozási lehetőségét. Soha ennyi ifjúsági akció, mint az idén Az idén alig volt szombat és vasárnap, amit a becses fiatalok ne használtak volna ki valamilyen önkéntes munkára. A Djuka Uskoković Ifjúsági Brigád, amely az Ilidža ’79 akcióban is részt vett, a tavasz folyamán a legtevékenyebbek közé tartozott, csatlakoztak hozzá az iskolák, munkaszervezetek és a helyi közösségek SZISZ alapszervezeteinek brigádjai is. Csak az elmúlt hónap három szombatján és vasárnapján mintegy 200 fiatal szorgoskodott. A Köztársaság utcában levő régi kőburkolatot szállították el azokra az utcasarkokra, ahol eddig nem volt rendes átjáró, ezenkívül megkezdték a temetőkben épülő ravatalozó helyek alapjainak és a vízvezetékcsövek helyének kiásását — mondta BOBÁN Zoltán, a SZISZ községi választmányának elnöke. Ezekben a munkákban a Djuka Uskokovic brigád mellett részt vett a Sever Djurkic, a Zdravko Gložanski, a Samu Mihály és a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulóinak egy csoportja, továbbá a Vlado Provči szakközépiskola SZISZ alapszervezetének, a II. és az I. helyi közösség SZISZ alapszervezetének brigádja, valamint a Bee éj Munkaszervezet ifjúsági alapszervezetének tagjai is. Az elnök elmondta, hogy az idén még néhány munkaszombatot és vasárnapot tartanak. A fiatalok ugyanis elvállalták a Felső Parkban levő gyermekrendelőhöz vezető, mintegy 120 méteres út és parkolóhely földmunkálatainak elvégzését. Úgyhogy a jelek szerint október közepére a Vojvodinaput Backaput részlege már elkészítheti az aszfaltos utat. A nyilvántartás szerint az idén eddig 15 helyi ifjúsági akció volt a községben, vagyis több, mint bármikor eddig. Ezért a községi választmány elnöke úgy határozott, hogy azokat a fiatalokat, akik legalább öt önkéntes munkában részt vettek egynapos katinai kirándulással jutalmazza. í gy- Kielégítő a napraforgótermés A szabadkai községben a társadalmi szektorban 28,5, a magánszektorban 24,5 mázsa az átlaghozam A napraforgótermés az idén a legtöbb helyen nem úgy alakult, ahogy a termelők várták. A szabadkai községiben azonban az idén is jó volt a hozam, és nem okozott csalódást a termelőknek. — Nagy szerencsénk volt ezzel az olajnövénnyel mondta LOBODA Fábián, a szabadkai községi képviselő-testület mezőgazdasági titkárságának növénytermesztési előadója. — Nálunk is ugyanúgy nem volt eső, mint másutt, itt azonban a szárrothadás már csak az érés előtt körülbelüli 10 nappal lépett fel, más vidékeken pedig a betegség jóval előbb támadta meg a növényeket. A kórokozó előbb a tevéteken jelent meg, majd a fejeket támadta, és csak ezután a szárát. Ekkor azonban szinte egyik napról a másikra beérett a napraforgó, tehát kényszerérés lépett fel, elsősorban a betegség, másodsorban pedig a nagy szárazság következtében. A szabadkaiaknak szerencséjük volt, mégpedig azért, mert mindez náluk később következett be, miután már a szem majdnem beérett. A szabadkai községben a társadalmi szektorban átlagban 26,5, a magánszektorban pedig 24,5 mázsa termett hektárján. Más vidékekhez képest ez igen jó termés, habár körülbelül 10 százalékkal többet vártunk. Az olajtartalom is igen jó, általában több mint 42 százalék, nem rika azonban még a 44—45 százalék sem. P. B. E. 3 BELPOLITIKA A forradalmár tettekkel bizonyít (Folytatás az 1. oldalról) A kommunisták erkölcsi-politikai tulajdonsága az emberiesség, az emberszeretet, amely minden nemzetiség iránt egyformán nyilvánul meg. A kommunista harcol az egyenjogúságért, minden tevékenységben kitűnik, barátságos és önkezdeményező. A fiatalokkal folytatott beszélgetésben továbbá szólt a vajdasági JKISZ tagok, Fejős Klára, Koca Kolarov, Djordje Zličić áldozatkészségéről és bátorságáról, megemlítette, hogy Djordje Zličić, amikor sebesülten az újvidéki börtönbe vitték, a bejáratnál ezt kiáltotta: „Ne féljetek, elvtársak, a kommunisták szilárdabbak az acélnál is”. Stevan Duronski beszélt továbbá Milan Ljiljakról és Bato Lacaracról, akik a katinai ütközet döntő pillanatában megrohamozták a tankokat, valamint Mila Prodanovicról és a népfelszabadító háborúban részt vett más ismert és kevésbé ismert fiatalról. llll!!!!!il!!Hi!li LÁTOGASSA MEG AZ ÚJVIDÉKI ŐSZI NEMZETKÖZI VÁSÁRT amely október 2-ától 7-éig várja a látogatókat. Beszerezhető félbevaló élelmiszercikk. ...............................................................................................................................................................................................................................................................................................