Magyar Szó, 1980. december (37. évfolyam, 345-360. szám)
1980-12-16 / 345. szám
I KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ jószomszédi együttmködés (Folytatás az 1. oldalról) ben tartva a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás, a be nem avatkozás és az egyenrangúság elveit — ennyire eredményesen rendezte volna egymás közti kapcsolatait, s megnyitotta volna e kapcsolatok sokoldalú további fejlődésének távlatát. Népeink barátsága ilyeténképpen kézzelfoghatótartalmakkal gyarapodik. Külön hely illeti meg ebben az Olaszországban élő szlovén és a Jugoszláviában élő olasz kisebbséget, amelyeknek sokoldalú fejlődése már ezért is teljes mérvű figyelmünket és támogatásunkat érdemli. Helsinki szellemében Egyszóval az osimói egyezményeken alapuló eredményeink a fénylő pontok egyikét képezik a helsinki záróokmány szellemének és ajánlásainak alkalmazásában. S erre okkal lehetünk büszkék. Rá szeretnénk mutatni arra is, hogy országaink eredményesen együtműködnek a jó viszonyok építésében európai és világviszonylatban egyaránt. S ez kézenfekvő is, hiszen egyaránt törekszünk Európa és a földközi-tengeri térség békéje és biztonsága felé. Meg vagyok győződve róla, hogy a jövőben is jó példával járhatunk elöl és bátorítólag hathatunk e tekintetben is. Tito útján KÉRDÉS: Ön képviseli a kollektív vezetőséget, tehát a Tito elnök által kiépített Jugoszlávia kontinuitását. Sok ország közvéleményének kérdése nyomán mit mondhatnánk a „Tito utáni” Jugoszláviáról? VÁLASZ: Az érdeklődésben mindenekelőtt azt a kívánságot látjuk, hogy Jugoszlávia Tito után is azt az utat járja, amelyet az ő vezetésével jártunk, s amelyet együttes erővel építettünk vele együtt. A „Tito utáni” korszak tulajdonképpen sok-sok évvel ezelőtt kezdődött, akkor, amikor Tito kezdeményezésére és az utolsó percig betöltötttevőleges közreműködésével megformáltuk a már több éve alkalmazott alkotmányos rendszerünket. Tito halála hatalmas, pótolhatatlan veszteség mindannyiunkó számára itt Jugoszláviában. Le kell azonban szögeznünk, hogy Tito történelmi műve tartós értékű, s ezért megbízható útmutatónk marad életünkben és politikánkban. Így hát, ami alapelveinket és törekvéseinket — tehát a függetlenséget, az el nem kötelezettséget, a nemzetek egyenjogúságát és a szocialista önigazgatást — illeti, „Tito utáni” korszak tulajdonképpen nincs is. Egy és ugyanazon Jugoszlávia ez az ország, ugyanez a mibenléte, ugyanaz a politikája és minden törekvése. S csakis az ilyen Jugoszlávia felel meg valamennyi nemzetünk és nemzetiségünk, minden emberünk alapvető érdekeinek. Számos okunk van rá, hogy higgyük: csupán az ilyen Jugoszlávia felel meg más országok érdekeinek, s azoiknak a közös törekvéseknek is, amelyek a béke, a biztonság, a stabilitás és a zavartalan együttműködés javát szolgálják ebben a mi térségünkben és szerte az egész világon. A mediterrán térség legyen a béke övezete KÉRDÉS: Ennek a tengernek, amely országaink partját mossa, különleges jelentősége van az európai biztonság és együttműködés szempontjából. Miként járul hozzá Jugoszlávia a földközi-tengeri térség problémáinak rendezéséhez? VÁLASZ: Helyesen állapította meg: az Adria ma valóban a béke tengere. Ami pedig a Földközi-tengert illeti, annak különleges jelentősége van az európai és a nemzetközi biztonság és együttműködés szempontjából. Fölösleges bizonygatni — ha az érvek önmaguktól adódnak —, hogy kontinensünk biztonsága nem különíthető el a Földközi-tenger térségében uralkodó állapotoktól. A problémák napjainkban tapasztalható kölcsönös függősége akkor is nyilvánvaló, ha egymástól nagyon is távol eső területekről van szó. Mi arra törekszünk, hogy a Földközi-tenger térsége a béke, a biztonság és a zavartalan együttműködés övezete legyen a három kontinens mindazon országai számára, amelyeknek partjait e közös tenger hullámai mossák. E cél, sajnos, nem fog valóra válni a közeljövőben. De valamennyi földközitengeri országnak éppen ezért türelmesen kell munkálkodnia azon, hogy az egyenrangúság körülményei között hozzájáruljon elsősorban a válsággócok és az idegen jelenlét kiküszöböléséhez, ennek révén pedig aztán a tágabb bizalom és együttműködés feltételeinek megteremtéséhez. Nagy célok felé kis dolgokon át vezet az út. Éppen ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget a földközi-tengeri országok együttműködésének mindazokon a területeken — például az idegenforgalomban, a közlekedésben, a tenger védelmében stb. —, ame- lyen előbbreléphetünk, megteremt- hetjük és megszilárdíthatjuk a kölcsönös megértést, valamint annak az érzésnek a kialakítását, hogy a földközi-tengeri országok egymásra vannak utalva. Gazdasági kapcsolatainkat tovább fejleszthetjük KÉRDÉS: Milyen távlatok állnak a jugoszláv gazdaság előtt? Fennáll-e esetleg annak veszélye, hogy az egyes megrázkódtatások kiküszöbölésére irányuló stabilizációs kampány károsan befolyásolja a külországokkal, s külön a szomszédos országokkal való kereskedelmi kapcsolatokat? VÁLASZ: Ez puszta látszat. A gazdasági stabilizációért vívott küzdelmünknek nem az a célja, hogy korlátok közé szorítsa a más országok gazdaságával való összekapcsolódásra és hosszú távra szóló együttműködésre irányuló folyamatos és általános törekvésünket. Ellenkezőleg, a stabilizációs intézkedések révén hárítjuk el átmeneti nehézségeinket — amilyenek egyébként valamilyen formában számos ország gazdaságának jellemzői —, s ezáltal Jugoszlávia gazdaságát termelékenyebbé és dinamikusabbá, eredményképpen vonzóbb partnerré is tesszük a tá- ■ gabb nemzetközi gazdasági együtt-működésben. Megtörténhet, persze, hogy egyik vagy másik országgal való gazdasági együttműködésünk bizonyos mutatói átmenetileg, rövid ideig és elkerülhetetlenül inga- ■ dozni fognak. A lényeg azonban fő irányvételünkben van, ez pedig az, hogy minél, szerteágazóbb együttműködést folytassunk más országok gazdaságával. Nemcsak gazdasági, hanem politikai érdekünket is látjuk ebben, amely logikusan következik fejlődésünk tárgyi igényeiből, ugyanakkor el nem kötelezett országként folytatott politikánk összességéből is. Olaszország tehát legjelentősebb gazdasági partnereink egyike volt és marad is. Mi több, véleményem szerint, gazdasági együttműködésünket még magasabb szintre emelhetjük. A jugoszláv önigazgatási tapasztalat bátorításként, s nem utánzandó példaként szolgálhat KÉRDÉS: Kína és Lengyelország nagy érdeklődést tanúsít Jugoszlávia önigazgatási tapasztalatai iránt. Hogyan vélekedik ön, Elnök Úr, erről az újrafokozódó érdeklődésről? VÁLASZ: Az önigazgatás eszméje más-más módon s más-más néven számos ország, politikai mozgalom és személyiség figyelmét vonja magára világszerte. Szerintem ez annak tulajdonítható, hogy felmérik az objektív szükségleteket, s tulajdon fejlődésük útjait keresik. Mi az önigazgatást igazát demokratikus rendszerként fogjuk fel, amely magában foglalja az ember — nemcsak a polgár, hanem egyszersmind a termelők személyiségének felszabadulását is. A jugoszláv tapasztalatok általános bátorításként szolgálhatnak, de nem utánzandó modellként is. Minden ország, minden társadalom olyan ütemben formálja majd minden ország számára értékes tulajdon tapasztalatait, amilyen mértékben tudatosodik benne, hogy építgetnie kell ilyen vagy olyan önigazgatási viszonyokat. S e tapasztalatok tárházában, biztos vagyok benne, Jugoszlávia is találni fog a maga számára újabb ismereteket, újabb ösztönzést. — — Szeretném megkérni önt, Motta Úr, hogy hírügynöksége által — Jugoszlávia népeinek érzelmeit tolmácsolva — továbbítsa az olasz népnek baráti üdvözletünket, valamint jókívánságunkat az új esztendőben. (Tanjug) Cvijetin Mijatovic Graziano Mottavai A dél-jemeni nagykövet Mijatoviénál Cvijetin Mijatovic, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap tagadta dr. Abdul Aziz Al Dhali dél-jemeni nagykövetet, aki hamarosan távozik hazánkból. Baráti megbeszélést folytattak. (Tanjug) 1980. december 16., kedd AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS JUBILEUMI ÜLÉSSZAKA Egyes kérdésekben ismét nem született döntés Zárószakaszban a munka . Valószínűleg meghosszabbítják az ülésszakot ENSZ, december 15. Zárószakaszba jutott az ENSZ közgyűlés jubileumi ülésszaka, mindazonáltal teljesen bizonytalan, mikor és milyen eredményekkel fog zárulni. Az ütemtervben az állt, hogy a 35. ülésszak holnap este fejezi be munkáját. Valószínűnek látszik azonban, hogy a záróülést egy-két nappal később tartják meg, hogy azután a munkát egy hónap múlva folytassák, mert néhány kérdést még eddig nem sikerült tisztázni. A Közgyűlésnek véleményt kell mondania számos, az apartheiddel kapcsolatos határozatról, a palesztin kérdésre vonatkozó öt határozatról, az ENSZ-alapokmány revíziójáról, a Biztonsági Tanács létszámának növeléséről, a viszályok békés rendezéséről, valamint az emberi jogokkal és szabadságokkal kapcsolatos helyzet javításáról. A Közgyűlésnek azonban sokkal több kérdésben nem sikerült eddig döntenie. A hátramaradt 24 óra pedig semmiképpen sem elég ahhoz, hogy feladatait maradéktalanul elvégezze. Annál kevésbé, mert a közel-keleti helyzetre vonatkozó határozat tervezetét még nem is ismertették. A megfigyelők éppen ezért úgy vélekednek, hogy az ülésszak a hét derekáig is elhúzódik, hogy aztán egy hónappal elhalasszák. Ennek is több oka van. Az egyik a Nemzetközi Bíróság két túrájának megválasztása, a másik olyan lényegbevágó problémákhoz fűződik, amelyekről nem esett szó az ülésszakon. Kivételt képez a ciprusi kérdés, amelyet a megegyezés értelmében, s mert a két ciprusi közösség tárgyalásai bátorító irányt vettek, jövő őszre tűznek napirendre. Hogy a Közgyűlést a jövő év elején Maputóban még egyszer összehívják, annak oka az, hogy a közvetlenül érdekelt felek megbeszéljék a Namíbia függetlenítésére vonatkozó ENSZ-tervezet alkalmazását. Pretoria nem gördített akadályt az értekezlet összehívása elé, ám miatta az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán nem folyt vita Namíbiáról. Oka lehet a halasztásnak az is, ha a kötetlen megbeszélések során nem sikerül megállapodásra jutni a globális tárgyalások újabb menetének megnyitásával kapcsolatban. Az ENSZ-közgyűlés elnökének közreműködésével az erre vonatkozó megbeszéléseket az utóbbi két nap során is folytatták, eredményüket azonban nem hozták nyilvánosságra. (Tanjug)_________ žarković fogadta Szmirnovot Vidoje Zarkovic, a JSZSZK Elnökségének tagja tegnap fogadta L. V. Szmirnovot, a Szovjetunió kormányának alelnökét, aki a Szövetségi Végrehajtó Tanács meghívására hivatalos és baráti látogatáson hazmánikban tartózlko-ódlik. Szmirnov tolmácsolta Leonyid Brezsnyev elnök szívélyes üdvözletét a JSZSZK Elnökségének, Vidoje Zarkovic az Elnökség nevében köszönetet mondott. Szívélyes és baráti megbeszélés során megállapították, hogy a jugoszláv—szovjet kapcsolatok eredményesen fejlődnek a közös okmányokban, valamnt a Tito és Brezsnyev elnökök találkozói alkalmával meghatározott elvek alapján. Ez mindkét nép javára szolgál, különösen a gazdasági, tudományos-műszaki, katonaigazdasági és egyéb téren. Mindkét fél készségét fejezte ki a baráti kapcsolatok és az együttműködés fejlesztésére. Megvitattak néhány időszerű nemzetközi kérdést is. Tegnap Belgrádban befejeződtek L. V. Szmirnov és Gorjco Ubiparip megbeszélései. A Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke a két ország gazdasági kapcsolatainak bővítéséről tárgyalt vendégével. Megőrizni a szervezet egységét Megkezdődött az OPEC miniszteri értekezlete — Suharto megnyitó beszéde — Felhívás Irakhoz és Iránhoz Suharto, Indonézia elnöke tegnap Bali-szigetén megnyitotta a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) miniszteri értekezletét. Felkérte Irakot és Iránt, hogy az iszlám egység szellemében oldják meg viszályukat. Hangot adott a háború miatti mély aggodalmának. A 140 millió békeszerető indonéz nevében felszólította Bagdadot és Teheránt, hogy haladéktalanul rendezzék nézeteltérésüket. Szerinte a megoldás nemcsak a két ország népének érdekét, hanem az OPEC és a világ javát is szolgálja. Hozzáfűzte, kötelezettség az OPEC egységének megőrzése, mert e szervezet a harmadik világ erejét képezi. A harmadik világ népei remélik, hogy az OPEC ütőképes fegyverré válik az új nemzetközi gazdasági rend kialakításában. Az olajügyi miniszterek ülését megelőzően, hétfőre virradó éjszaka heves vita folyt a napirendről. Felszólították a hadban álló feleket, Irakot és Iránt, hogy nézeteik ismertetésével ne sodorják veszélybe az értekezlet megtartását, illetve az olaj árának, a termelési politika megvitatását. Indonézia közvetítése után Irán elállt attól a feltételtől, amelyhez az értekezleten való részvételét kötötte. Az erőfeszítéseknek köszönhetően az előirányzott időben az értekezlet megkezdhette a munkát. A 13 tagország miniszteri értekezletét tegnap a bizonytalanság légköre jellemezte. A szervezet még nem állította helyre egységét, nem azonosak a részvevők nézetei az olajár módosításáról, s ennek következtében nem lehet tudni, miként fejeződik be az értekezlet. A vendéglátó ország, Indonézia rendkívül érdekelt az olaj árának növelésében. A djakartai sajtó erre megkülönböztetett figyelmet fordít, s előtérbe helyezte, hogy az új ár meghatározásában szem előtt tartják a világpiacon kialakult kínálatot és keresletet, a fejlett országokban kibontakozott infláció átlagos ütemét, a nemzetközi valuták értékének csökkenését. Az indonéz sajtó beszámolója szerint a tagországok többsége támogatja az árkiigazítást, Indonéziához hasonlóan Irak tíz százalékkal, Algéria, Líbia negyven, Irán harmincöt-harminchat dollárral kívánja növelni hordónként az olaj árát. Az indonéz újságok azt írták, hogy bizonyos országok az olajár befagyasztását szorgalmazzák, Kuvait szerint kis mértékben kell növelni az árat, Venezuela szerint az árnövelés másodlagos kérdés. Venezuela úgy véli, hogy a bali értekezlet legfontosabb feladata az OPEC egységének, szolidaritásának megőrzése. Az Indonesian Times című újság hírmagyarázója úgy értékelte, hogy az olajexport a fejlődő országok diplomáciájának részét képezi, ezért az értekezletnek fokozottabban küzdenie kell a fejlődő országok népeinek érdekeiért. Más indonéz újság úgy véli, hogy szavatolni kell a fejlődő országok olajjal való ellátását, mélyíteni kell velük a kapcsolatot, s ésszerűen kell az olaj árát növelni. Az OPEC értekezletét mintegy 400 hazai és külföldi újságíró kíséri. A biztonsági intézkedések miatt az újságírók közvetlenül nem vehetik fel a kapcsolatokat a küldöttségekkel, a munka menetéről a szervező bizottság számol be nekik. (Tanjug) Bali-szigetén megkezdődött az OPEC-tagországok 59. miniszteri értekezlete. Irán olajügyi minisztere nem lehet jele, mert az irakiak foglyul ejtették: hazájának küldöttsége ezért arcképét helyezte a székébe.