Magyar Szó, 1981. október (38. évfolyam, 285-300. szám)

1981-10-16 / 285. szám

2 KÜLPOLITIKA -MAGYAR SZÓ A Kínai KP tanulmányi küldöttsége Újvidéken A Kínai KP tanulmányi kül­döttsége, amely a JKSZ vendége­ként több napos látogatáson tar­tózkodik hazánkban, tegnap Új­vidékre érkezett. A küldöttségve­zető Vang Kuang-ju, a Kínai KP KB tagja, Anhuj tartomány párt­­bizottságának első titkára. A kí­nai vendégek három napot tölte­nek tartományunkban és megis­merkednek a VKSZ-nek a társa­dalmi-gazdasági viszonyok fejlesz­tésével kapcsolatos tevékenységé­vel a mezőgazdaság vonatkozásá­ban. Tegnap délelőtt a küldöttség a VKSZ Tartományi Bizottságában járt, aho­l Branislav Milovamovic­­tyal és Mirjana Acketával, a VKSZ TB Elnöksége végrehajtó titkáraival a VKSZ tevékenységé­ről folytatott eszmecserét. A megbeszélésekben részt vett Horvát József, a VDNSZSZ Tar­tományi Választmánya Elnökségé­nek tagja és Lazar Čović, a VKSZ TB Elnöksége külkapcsolatok bi­zottságának elnöke. A kínai pártküldöttséget fogad­ja Vasa Mik­ó, a VKSZ TB Elnök­ségének titkára, s megbeszélést folytat még a rumai községi párt­­bizottságban, a Tartományi Szö­vetkezeti Szövetségben, az újvidé­ki Mezőgazdasági Karon, majd el­látogat a római Agroruma és a becsei Becej munkaszervezetbe. A tegnapi tárgyalásokról Madrid nem fogadta el az amerikai követelést Nem használhatják légi­­hídként a spanyol támasz­pontokat Spanyolország határozottan el­utasította az USA-nak azt a kö­vetelését, hogy önállóan légihidat létesítsen Amerika és a Közel-Ke­let között a Spanyolországban le­vő amerikai katonai támaszpontok felhasználásával. A spanyolok vé­leménye szerint ilyen légihidat az USA még egy esetleges európai válság esetében sem létesíthet. A spanyol külügyminiszter elé­gedetlenségének adott hangot, amiért a Fehér Ház képviselői in­korrekt módon tolmácsolták János Károly király álláspontját, min­denekelőtt a NATO-hoz való csat­lakozással kapcsolatban. A spa­nyol fél cáfolja, hogy a király el­ragadtatással nyilatkozott Spanyol­­országnak a NATO-hoz való csat­lakozásáról. Llorca külügyminisz­ter kifejtette, hogy az uralkodó tiszteletben tartja alkotmányos felelősségét, a csatlakozásról ugyanis a parlament dönt. (Tanjug) Arafat látogatása után Tokió nem változtat a PFSZ iránti álláspontján A Palesztin Felszabadítási Szer­vezet iránti japán álláspont sem­mit sem változott Jasszer Arafat tokiói látogatása után, jelentette ki Szonoda japán külügyminiszter. Hozzáfűzte, hogy országa továbbra is a PFSZ-t tekinti a palesztin nép legfontosabb képviselőjének. (Tanjug) Arafat Hanoiban Jasszer Arafat, a Palesztin Fel­szabadítási Szervezet elnöke teg­nap Hanoiba érkezett. Arafatnak és munkatársainak fogadására Hanoi belvárosában megjelent Pham Van Dong, a miniszterta­nács elnöke, Nguyen Hu To, a nem­zetgyűlés elnöke és Van Tien Dung honvédelmi miniszter. (AFP) Nagykövetünk búcsú­­látogatása Nyereréné! Julius Nyerere tanzániai elnök tegnap búcsúlátogatáson fogadta Milorad Komatinát, hazánk eddigi tanzániai nagykövetét. A szívélyes beszélgetésben Nyerere háláját fe­jezte ki Komatina nagykövetnek a JSZSZK és Tanzánia hagyomá­nyosan baráti kapcsolatainak, gaz­dasági és egyéb együttműködésé­nek elmélyítéséhez adott hozzá­járulásáért. Nyerere ezúttal is köszönetet mondott Jugoszlávia népének és kormányának az anyagi és egyéb segítségért, amelyet az utóbbi években Tanzániának folyósítot­tak, amikor az­­ország gazdasági helyzete kritikus szakaszba érke­zett. (Tanjug) A Spanyol KP ellenzi a Baszk KP elnökének leváltását A Spanyol Kommunista Párt nem ért egyet a Baszk Kommu­nista Párt elnökének, valamint e párt kiemelkedő személyiségei­nek leváltásával. A Spanyol KP véleménye szerint a baszk párt vezetőségét statútumrendelkezé­sek sújthatják, ha megmarad je­lenlegi álláspontja mellett a Baszk KP és a Baszk Forradalmi Párt egyesüléséről. A Baszk KP Központi Bizott­sága szerdán döntött az elnök leváltásáról, mert a pártvezető ellenzi az említett párttal való egyesülést. (Tanjug) A BT új tagjai január 1-jétől Togo, Jordánia, Zaire, Lengyelország és Guyana az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lesz. Jelölésükről az ENSZ különböző regionális cso­portjaiban döntöttek, közölte Szaj­­duhar, a világszervezet képviselő­je. A Biztonsági Tanácsnak egyéb­ként tizenöt tagja van. Az ENSZ-közgyűlés megszavaz­za az említett öt ország kétéves megbízatását. Valószínű, hogy minden jelölt megszerzi a szük­séges kétharmados többséget. (AP) Erőteljes akciót az éhínség felszámolására Kraigher üzenete a FAO-hoz az élelmezési világnap alkalmából Az élelmezési világnap al­kalmából Sergej Kraigher, a JSZSZK Elnökségének elnö­ke az Elnökség nevében üze­netet küldött a FAO-hoz, az ENSZ­ Élelmezési és Mező­­gazdasági Szervezetéhez. Az üzenet támogatja a FAO- nak az éhínség elleni harc hatékonyabbá tételére irá­nyuló erőfeszítéseit. Jugoszlávia nagy figyelmet szentel az emberiség nagy részét érintő éhínség prob­lémájának, amely ma nem csupán emberi, hanem mind­inkább politikai és gazdasá­gi probléma is. Ez csak az egyik, de valószínűleg a leg­súlyosabb formája az arány­talanságoknak az egyébként igen szövevényes nemzetközi viszonyokban. Hogy az em­beriség nagyobb bizalommal tekinthessen a jövőbe, hatá­rozottabb, átfogóbb és haté­konyabb nemzetközi élelmi­szer-politikára van szükség, a fő hangsúlyt a fejlődő or­szágok élelmiszer-termelésé­nek fejlesztésére kell helyez­ni. A fejlett és fejlődő orszá­goknak széles körű együtt­működést kell folytatniuk a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-termelés gyor­sabb növelése terén a fejlő­dő országokban, valamint az élelmiszer-biztosítás nemzet­közi politikájának érvényesí­tésében. Az üzenet végén a JSZSZK­­ Elnöksége megelégedéssel ki­emeli, Jugoszlávia kész a jövőben is aktívan közremű­ködni az országok egyenran­gú és békés együttműködésé­nek elvei alapján, minden nép és a föld minden lakója jobb életére törekedvén. (Tanjug) A volt túszok fárdalolmdíjat követelnek Irántól A teheráni amerikai nagykövet­ségben annak idején fogva tartott túszok közül 12-en Los Angelesben bírósági eljárást indítottak Irán ellen, fájdalomdíjat követelnek a 44.­ napig tartó fogságukért. A France Presse jelentése szerint a volt túszok azzal vádolják a Car­­ter-adminisztrációt, hogy alkot­mányellenesen cselekedett, amikor a túszok kiszabadításáról kötött egyezménnyel elfogadta azt az iráni feltételt, hogy Irán ellen semmilyen pert nem indítanak. Weinberger Párizsiján Casper Weinberger, az USA véderőminisztere tegnap Párizs­ban tárgyalt Cheysson francia külügyminiszterrel, valamint Hen­­ri véderőminiszterrel. Az AP hírügynökség jelentése szerint főleg védelmi kérdésekről, a NATO problémáiról és a közel­­keleti helyzetről tárgyaltak. Az amerikai miniszter Franciaor­szágból Svédországba utazik, majd részt vesz a NATO ülésén. Vajdaság SZAT Képviselőházának küldöttsége dr. Branka Lá­zió alelnök vezetésével tegnap megbeszélést folytatott az Ír Köztár­saság parlamenti küldöttségével, amelynek élén James Tunney el­nökhelyettes áll. A szívélyes és nyílt légkörű eszmecsere során a vendégek meg­ismerkedtek tartományunk társadalmi-gazdasági fejlődésével. A fe­lek kölcsönösen kinyilvánították óhajukat, hogy továbbfejlesztik Ír­ország és Jugoszlávia, illetőleg Vajdaság baráti kapcsolatait és gaz­dasági együttműködését. Az ír vendégek tegnap délelőtt Verbászon jártak és megismer­kedtek a Carnex Húsipari Vállalat eredményeivel. Elutazásuk előtt látogatást tettek a péterváradi vár műtermeiben. 1981. október 16., péntek A VILÁG ÉLELMISZERGONDJAI Kékforradalom a legszegényebb orgiáit messegítésére Az úgynevezett zöldforradalom „elkerülte” a világ száraz vidékeit . Gyors ütemben fokozódott az élelmiszer-terme­lés, mégis tovább mélyült a szakadék a fejlettek és a fejlődők között Az ember azt hinné, valami nincs rendben a számokkal, ami­kor arról értesül, hogy a háború után szinte, egyfolytában lényege­sen növekedett az élelmiszer-ter­melés, világviszonylatban az 1960- as években például 60 százalékkal lett nagyobb, az emberiség számot­tevő hányada, körülbelül félmil­lió ember mégis éhezik, s legalább fele alultáplált. Pedig a számok­kal nincs baj, az ENSZ mezőgaz­dasági bizottsága, a FAO gyűjtöt­te őket egybe, igen nagy gonddal. Sőt, még azt is elhihetjük, hogy a fejlődő országokban általában gyorsabban növekedett a termelés mint a fejlettekben. Az említett időszakban például 14 százalékkal gyorsabban, vagyis elérte a 63 szá­zalékos növekedési ütemet, szem­ben a fejlettek 49 százalékával. Ezt az ütemet különösképpen fel­fokozta a különféle nemzetközi pénz- és egyéb segélyszervezetek támogatásával kidolgozott és nagy­részt megvalósult zöldterv, amely egyes fejlődő országokban még na­gyobb hozamnövekedést eredmé­nyezett. Indiában és Pakisztánban például ennek köszönhetőleg, 8 év alatt, 1962 és 1970 között, 65 szá­zalékkal több élelmet termeltek, mint korábban. Ezért a hetvenes évek elején nem kevés számban voltak olyan szakemberek és élelmiszer-terme­lési tudósok, akik igen rózsás színben látták a helyzetet is, meg a jövőt is. Ennek az idillikus kép­nek a lerombolására elég volt az 1972. esztendő, amikor is a búza, a takarmánygabona-félék és a rizs termése 3 százalékkal, illetve 33 millió tonnával kisebb lett a ko­rábbi évinél. Ekkor egyes orszá­gokban tömeges volt az éhhalál, amire korábban harminc évig nem volt példa. Vajon miért állt ilyen gyenge lábon (és áll ma is) az emberiség fennállása szempontjából oly fon­tos termelés? Mindenekelőtt azért, mert a helyzet ténylegesen soha­sem volt olyan kedvező, mint aho­gyan az úgynevezett nagy számok törvénye szerint következtethet­nénk. A számok játéka, a statisz­tikai logika ugyanis élesen eltér a valóságtól. Szó szerint is az tör­tént, amivel a statisztika merev alkalmazását tréfásan ki szokás fi­gurázni: két ember közül egy túl­ette magát, a másik éhen maradt, s­­ átlagban kiszámítva igen jól et­tek. Mert igaz ugyan, hogy a fejlődő országokban gyors ütemben foko­zódott az élelmiszer-termelés, igaz az is, hogy 1971-ben lakosonként, illetve fejenként számítva is egy­negyedével több élelme volt a vi­lágnak, mint az ötvenes évek ele­jén. Csakhogy ebben az adatban is benne van a statisztikai csaló­ka, hiszen a fejlődő országokban a lakosság évenként 2,6 százalék­kal, a fejlettekben pedig 0,9 szá­zalékkal gyarapodott. Más szóval az előbbiekben háromszor akkora a szaporulat, mint az utóbbiak­ban. S ez a tény egyszeriben meg­fordítja a képet. Most már azt látjuk belőle, hogy a fejlődő or­szágokban 1948 és 1971 között, il­letve 23 év alatt fejenként mind­össze 17 százalékkal lett több éle­lem, a fejlett országokban pedig 33 százalékkal. Így mérve tehát, nem javult, hanem romlott közöt­tük a korábbi arány. Húsz évvel ezelőtt, 1961 és 1963 között ez utóbbiakban minden lakosra há­romszor annyi élelem jutott, mint emezekben, tíz évvel később vi­szont már négyszer annyi. Ebből adódik, hogy a fejlődő országok lakosságának 20-30 százaléka alul­táplált, a legszegényebbek pedig éheznek, a fejlett országok lakos­sága viszont rendszeresen ,körülbe­lül 20 százalékkal több élelmiszert fogyaszt, mint amennyire szüksé­ge van. Pedig egészen a hatvanas évek közepéig a fejlődő országok 50 százalékkal növelték a gabonafélék Ma világszerte megtartják az élelmezési világnapot. Emlékez­tessünk ezúttal egy sajnálatos tényre: az idén 15 millió ember, túlnyomórészt öt évnél fiata­labb gyermek hal éhen, vetésterületét, csak a rizsét 25 szá­zalékkal. Ennél azonban nemigen jutottak tovább, a termelés kor­szerűsítésére, az újabb agrotech­nika alkalmazására már kevés pénzük volt és van ma is. Tíz év­vel ezelőtt a világon a vetésterület 37 százalékán termesztettek nagy hozamú búzafajtákat, a Távol- Kelet 11 legnagyobb országában viszont csak 11 százalékára jutott belőlük, s a rizsföldeknek is mind­össze 13 százalékán termesztettek nagy hozamú fajtákat. Nyuga­t- Európa fejlett országaiban hektá­ronként 162 kiló műtrágyát hasz­náltak, a fejlődő országokban 12 kilót, az előbbiekben minden 100 hektár művelhető földre 51 trak­tor jut, az utóbbiakban 1,6. Ennek egyenes következménye az óriási hozameltérés. Tíz évvel ezelőtt Európában például átlag 26,5 mázsát takarítottak be, La­­tin-Amerikában 14, az afrikai or­szágokban pedig mindössze 8,7 mázsát. Hasonló a helyzet a kuko­ricatermesztéssel is. Európában az említett évben 33,6 mázsa termett (az Egyesült Államokban 50 má­zsa), a fejlődő országokban pedig 14 mázsa. A legszegényebb és legalacso­nyabb hozamú országok legna­gyobb problémája a csapadék­­hiány, s emiatt a legegyszerűbb agrotechnika alkalmazása is ne­hézségbe ütközik. Ezért mondják a FAO szakemberei, hogy most ennek a nemzetközi szervezetnek és a gazdag világnak mindent meg kell tennie a legalapvetőbb terme­lési feltételek megteremtéséért. Meggyőződésünk szerint, az úgy­nevezett zöldforradalmat —, amely nagy lendületet adott egyes fejlődő országok élelmiszer-termelésének — kékforradalommal kell felvál­tani, hogy a száraz vidékeken is javuljon a helyzet. Köztudomású, hogy a víz szabá­lyozása és az öntözés rengeteg pénzt igényel, minden ismert ag­rotechnikai rendszernél és intéz­kedésnél jóval drágább. Érthető, hogy a szegények kevés pénzt for­díthatnak erre. Sőt, az utóbbi évek gazdasági válsága is megtette a magáét, valószínűleg részben emiatt a gazdagok még inkább vonakodnak a szegények megse­gítésére vállalt kötelezettségük tel­jesítésétől, mint korábban. LOVAS István ENSZ Júliusban a második rendkívüli leszerelési ülésszak Az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakát jö­vőre tartják július 7-étől 9-éig New Yorkban. A javaslatot az ülésszakot előkészítő bizottság tegnapelőtt fogadta el. Közölték, hogy az előkészítő bizottság ápri­lis 26-ától május 14-éig tartja meg következő ülését. Az ENSZ-közgyűlés első rend­kívüli leszerelési ülésszaka 1978 júniusában volt. (AFP) Változatlan álláspont a nyugati országok és az európai biztonsági és együttműködési értekezletről A nyugati országok változatlan állásponttal és azzal az óhajjal utaznak Madridba a biztonsági és együttműködési értekezlet folyta­tóra, hogy az értekezlet az év végéig konkrét eredményekkel záruljon. Ez az alapvető megál­lapítás született az előkészítő ülésen, amelyet a NATO 15 tag­országának képviselője Brüsszel­ben tartott két héttel a madridi értekezlet folytatása előtt. (Tanjug)

Next