Magyar Szó, 1981. október (38. évfolyam, 285-300. szám)
1981-10-16 / 285. szám
2 KÜLPOLITIKA -MAGYAR SZÓ A Kínai KP tanulmányi küldöttsége Újvidéken A Kínai KP tanulmányi küldöttsége, amely a JKSZ vendégeként több napos látogatáson tartózkodik hazánkban, tegnap Újvidékre érkezett. A küldöttségvezető Vang Kuang-ju, a Kínai KP KB tagja, Anhuj tartomány pártbizottságának első titkára. A kínai vendégek három napot töltenek tartományunkban és megismerkednek a VKSZ-nek a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlesztésével kapcsolatos tevékenységével a mezőgazdaság vonatkozásában. Tegnap délelőtt a küldöttség a VKSZ Tartományi Bizottságában járt, ahol Branislav Milovamovictyal és Mirjana Acketával, a VKSZ TB Elnöksége végrehajtó titkáraival a VKSZ tevékenységéről folytatott eszmecserét. A megbeszélésekben részt vett Horvát József, a VDNSZSZ Tartományi Választmánya Elnökségének tagja és Lazar Čović, a VKSZ TB Elnöksége külkapcsolatok bizottságának elnöke. A kínai pártküldöttséget fogadja Vasa Mikó, a VKSZ TB Elnökségének titkára, s megbeszélést folytat még a rumai községi pártbizottságban, a Tartományi Szövetkezeti Szövetségben, az újvidéki Mezőgazdasági Karon, majd ellátogat a római Agroruma és a becsei Becej munkaszervezetbe. A tegnapi tárgyalásokról Madrid nem fogadta el az amerikai követelést Nem használhatják légihídként a spanyol támaszpontokat Spanyolország határozottan elutasította az USA-nak azt a követelését, hogy önállóan légihidat létesítsen Amerika és a Közel-Kelet között a Spanyolországban levő amerikai katonai támaszpontok felhasználásával. A spanyolok véleménye szerint ilyen légihidat az USA még egy esetleges európai válság esetében sem létesíthet. A spanyol külügyminiszter elégedetlenségének adott hangot, amiért a Fehér Ház képviselői inkorrekt módon tolmácsolták János Károly király álláspontját, mindenekelőtt a NATO-hoz való csatlakozással kapcsolatban. A spanyol fél cáfolja, hogy a király elragadtatással nyilatkozott Spanyolországnak a NATO-hoz való csatlakozásáról. Llorca külügyminiszter kifejtette, hogy az uralkodó tiszteletben tartja alkotmányos felelősségét, a csatlakozásról ugyanis a parlament dönt. (Tanjug) Arafat látogatása után Tokió nem változtat a PFSZ iránti álláspontján A Palesztin Felszabadítási Szervezet iránti japán álláspont semmit sem változott Jasszer Arafat tokiói látogatása után, jelentette ki Szonoda japán külügyminiszter. Hozzáfűzte, hogy országa továbbra is a PFSZ-t tekinti a palesztin nép legfontosabb képviselőjének. (Tanjug) Arafat Hanoiban Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke tegnap Hanoiba érkezett. Arafatnak és munkatársainak fogadására Hanoi belvárosában megjelent Pham Van Dong, a minisztertanács elnöke, Nguyen Hu To, a nemzetgyűlés elnöke és Van Tien Dung honvédelmi miniszter. (AFP) Nagykövetünk búcsúlátogatása Nyereréné! Julius Nyerere tanzániai elnök tegnap búcsúlátogatáson fogadta Milorad Komatinát, hazánk eddigi tanzániai nagykövetét. A szívélyes beszélgetésben Nyerere háláját fejezte ki Komatina nagykövetnek a JSZSZK és Tanzánia hagyományosan baráti kapcsolatainak, gazdasági és egyéb együttműködésének elmélyítéséhez adott hozzájárulásáért. Nyerere ezúttal is köszönetet mondott Jugoszlávia népének és kormányának az anyagi és egyéb segítségért, amelyet az utóbbi években Tanzániának folyósítottak, amikor azország gazdasági helyzete kritikus szakaszba érkezett. (Tanjug) A Spanyol KP ellenzi a Baszk KP elnökének leváltását A Spanyol Kommunista Párt nem ért egyet a Baszk Kommunista Párt elnökének, valamint e párt kiemelkedő személyiségeinek leváltásával. A Spanyol KP véleménye szerint a baszk párt vezetőségét statútumrendelkezések sújthatják, ha megmarad jelenlegi álláspontja mellett a Baszk KP és a Baszk Forradalmi Párt egyesüléséről. A Baszk KP Központi Bizottsága szerdán döntött az elnök leváltásáról, mert a pártvezető ellenzi az említett párttal való egyesülést. (Tanjug) A BT új tagjai január 1-jétől Togo, Jordánia, Zaire, Lengyelország és Guyana az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lesz. Jelölésükről az ENSZ különböző regionális csoportjaiban döntöttek, közölte Szajduhar, a világszervezet képviselője. A Biztonsági Tanácsnak egyébként tizenöt tagja van. Az ENSZ-közgyűlés megszavazza az említett öt ország kétéves megbízatását. Valószínű, hogy minden jelölt megszerzi a szükséges kétharmados többséget. (AP) Erőteljes akciót az éhínség felszámolására Kraigher üzenete a FAO-hoz az élelmezési világnap alkalmából Az élelmezési világnap alkalmából Sergej Kraigher, a JSZSZK Elnökségének elnöke az Elnökség nevében üzenetet küldött a FAO-hoz, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetéhez. Az üzenet támogatja a FAO- nak az éhínség elleni harc hatékonyabbá tételére irányuló erőfeszítéseit. Jugoszlávia nagy figyelmet szentel az emberiség nagy részét érintő éhínség problémájának, amely ma nem csupán emberi, hanem mindinkább politikai és gazdasági probléma is. Ez csak az egyik, de valószínűleg a legsúlyosabb formája az aránytalanságoknak az egyébként igen szövevényes nemzetközi viszonyokban. Hogy az emberiség nagyobb bizalommal tekinthessen a jövőbe, határozottabb, átfogóbb és hatékonyabb nemzetközi élelmiszer-politikára van szükség, a fő hangsúlyt a fejlődő országok élelmiszer-termelésének fejlesztésére kell helyezni. A fejlett és fejlődő országoknak széles körű együttműködést kell folytatniuk a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-termelés gyorsabb növelése terén a fejlődő országokban, valamint az élelmiszer-biztosítás nemzetközi politikájának érvényesítésében. Az üzenet végén a JSZSZK Elnöksége megelégedéssel kiemeli, Jugoszlávia kész a jövőben is aktívan közreműködni az országok egyenrangú és békés együttműködésének elvei alapján, minden nép és a föld minden lakója jobb életére törekedvén. (Tanjug) A volt túszok fárdalolmdíjat követelnek Irántól A teheráni amerikai nagykövetségben annak idején fogva tartott túszok közül 12-en Los Angelesben bírósági eljárást indítottak Irán ellen, fájdalomdíjat követelnek a 44. napig tartó fogságukért. A France Presse jelentése szerint a volt túszok azzal vádolják a Carter-adminisztrációt, hogy alkotmányellenesen cselekedett, amikor a túszok kiszabadításáról kötött egyezménnyel elfogadta azt az iráni feltételt, hogy Irán ellen semmilyen pert nem indítanak. Weinberger Párizsiján Casper Weinberger, az USA véderőminisztere tegnap Párizsban tárgyalt Cheysson francia külügyminiszterrel, valamint Henri véderőminiszterrel. Az AP hírügynökség jelentése szerint főleg védelmi kérdésekről, a NATO problémáiról és a közelkeleti helyzetről tárgyaltak. Az amerikai miniszter Franciaországból Svédországba utazik, majd részt vesz a NATO ülésén. Vajdaság SZAT Képviselőházának küldöttsége dr. Branka Lázió alelnök vezetésével tegnap megbeszélést folytatott az Ír Köztársaság parlamenti küldöttségével, amelynek élén James Tunney elnökhelyettes áll. A szívélyes és nyílt légkörű eszmecsere során a vendégek megismerkedtek tartományunk társadalmi-gazdasági fejlődésével. A felek kölcsönösen kinyilvánították óhajukat, hogy továbbfejlesztik Írország és Jugoszlávia, illetőleg Vajdaság baráti kapcsolatait és gazdasági együttműködését. Az ír vendégek tegnap délelőtt Verbászon jártak és megismerkedtek a Carnex Húsipari Vállalat eredményeivel. Elutazásuk előtt látogatást tettek a péterváradi vár műtermeiben. 1981. október 16., péntek A VILÁG ÉLELMISZERGONDJAI Kékforradalom a legszegényebb orgiáit messegítésére Az úgynevezett zöldforradalom „elkerülte” a világ száraz vidékeit . Gyors ütemben fokozódott az élelmiszer-termelés, mégis tovább mélyült a szakadék a fejlettek és a fejlődők között Az ember azt hinné, valami nincs rendben a számokkal, amikor arról értesül, hogy a háború után szinte, egyfolytában lényegesen növekedett az élelmiszer-termelés, világviszonylatban az 1960- as években például 60 százalékkal lett nagyobb, az emberiség számottevő hányada, körülbelül félmillió ember mégis éhezik, s legalább fele alultáplált. Pedig a számokkal nincs baj, az ENSZ mezőgazdasági bizottsága, a FAO gyűjtötte őket egybe, igen nagy gonddal. Sőt, még azt is elhihetjük, hogy a fejlődő országokban általában gyorsabban növekedett a termelés mint a fejlettekben. Az említett időszakban például 14 százalékkal gyorsabban, vagyis elérte a 63 százalékos növekedési ütemet, szemben a fejlettek 49 százalékával. Ezt az ütemet különösképpen felfokozta a különféle nemzetközi pénz- és egyéb segélyszervezetek támogatásával kidolgozott és nagyrészt megvalósult zöldterv, amely egyes fejlődő országokban még nagyobb hozamnövekedést eredményezett. Indiában és Pakisztánban például ennek köszönhetőleg, 8 év alatt, 1962 és 1970 között, 65 százalékkal több élelmet termeltek, mint korábban. Ezért a hetvenes évek elején nem kevés számban voltak olyan szakemberek és élelmiszer-termelési tudósok, akik igen rózsás színben látták a helyzetet is, meg a jövőt is. Ennek az idillikus képnek a lerombolására elég volt az 1972. esztendő, amikor is a búza, a takarmánygabona-félék és a rizs termése 3 százalékkal, illetve 33 millió tonnával kisebb lett a korábbi évinél. Ekkor egyes országokban tömeges volt az éhhalál, amire korábban harminc évig nem volt példa. Vajon miért állt ilyen gyenge lábon (és áll ma is) az emberiség fennállása szempontjából oly fontos termelés? Mindenekelőtt azért, mert a helyzet ténylegesen sohasem volt olyan kedvező, mint ahogyan az úgynevezett nagy számok törvénye szerint következtethetnénk. A számok játéka, a statisztikai logika ugyanis élesen eltér a valóságtól. Szó szerint is az történt, amivel a statisztika merev alkalmazását tréfásan ki szokás figurázni: két ember közül egy túlette magát, a másik éhen maradt, s átlagban kiszámítva igen jól ettek. Mert igaz ugyan, hogy a fejlődő országokban gyors ütemben fokozódott az élelmiszer-termelés, igaz az is, hogy 1971-ben lakosonként, illetve fejenként számítva is egynegyedével több élelme volt a világnak, mint az ötvenes évek elején. Csakhogy ebben az adatban is benne van a statisztikai csalóka, hiszen a fejlődő országokban a lakosság évenként 2,6 százalékkal, a fejlettekben pedig 0,9 százalékkal gyarapodott. Más szóval az előbbiekben háromszor akkora a szaporulat, mint az utóbbiakban. S ez a tény egyszeriben megfordítja a képet. Most már azt látjuk belőle, hogy a fejlődő országokban 1948 és 1971 között, illetve 23 év alatt fejenként mindössze 17 százalékkal lett több élelem, a fejlett országokban pedig 33 százalékkal. Így mérve tehát, nem javult, hanem romlott közöttük a korábbi arány. Húsz évvel ezelőtt, 1961 és 1963 között ez utóbbiakban minden lakosra háromszor annyi élelem jutott, mint emezekben, tíz évvel később viszont már négyszer annyi. Ebből adódik, hogy a fejlődő országok lakosságának 20-30 százaléka alultáplált, a legszegényebbek pedig éheznek, a fejlett országok lakossága viszont rendszeresen ,körülbelül 20 százalékkal több élelmiszert fogyaszt, mint amennyire szüksége van. Pedig egészen a hatvanas évek közepéig a fejlődő országok 50 százalékkal növelték a gabonafélék Ma világszerte megtartják az élelmezési világnapot. Emlékeztessünk ezúttal egy sajnálatos tényre: az idén 15 millió ember, túlnyomórészt öt évnél fiatalabb gyermek hal éhen, vetésterületét, csak a rizsét 25 százalékkal. Ennél azonban nemigen jutottak tovább, a termelés korszerűsítésére, az újabb agrotechnika alkalmazására már kevés pénzük volt és van ma is. Tíz évvel ezelőtt a világon a vetésterület 37 százalékán termesztettek nagy hozamú búzafajtákat, a Távol- Kelet 11 legnagyobb országában viszont csak 11 százalékára jutott belőlük, s a rizsföldeknek is mindössze 13 százalékán termesztettek nagy hozamú fajtákat. Nyugat- Európa fejlett országaiban hektáronként 162 kiló műtrágyát használtak, a fejlődő országokban 12 kilót, az előbbiekben minden 100 hektár művelhető földre 51 traktor jut, az utóbbiakban 1,6. Ennek egyenes következménye az óriási hozameltérés. Tíz évvel ezelőtt Európában például átlag 26,5 mázsát takarítottak be, Latin-Amerikában 14, az afrikai országokban pedig mindössze 8,7 mázsát. Hasonló a helyzet a kukoricatermesztéssel is. Európában az említett évben 33,6 mázsa termett (az Egyesült Államokban 50 mázsa), a fejlődő országokban pedig 14 mázsa. A legszegényebb és legalacsonyabb hozamú országok legnagyobb problémája a csapadékhiány, s emiatt a legegyszerűbb agrotechnika alkalmazása is nehézségbe ütközik. Ezért mondják a FAO szakemberei, hogy most ennek a nemzetközi szervezetnek és a gazdag világnak mindent meg kell tennie a legalapvetőbb termelési feltételek megteremtéséért. Meggyőződésünk szerint, az úgynevezett zöldforradalmat —, amely nagy lendületet adott egyes fejlődő országok élelmiszer-termelésének — kékforradalommal kell felváltani, hogy a száraz vidékeken is javuljon a helyzet. Köztudomású, hogy a víz szabályozása és az öntözés rengeteg pénzt igényel, minden ismert agrotechnikai rendszernél és intézkedésnél jóval drágább. Érthető, hogy a szegények kevés pénzt fordíthatnak erre. Sőt, az utóbbi évek gazdasági válsága is megtette a magáét, valószínűleg részben emiatt a gazdagok még inkább vonakodnak a szegények megsegítésére vállalt kötelezettségük teljesítésétől, mint korábban. LOVAS István ENSZ Júliusban a második rendkívüli leszerelési ülésszak Az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakát jövőre tartják július 7-étől 9-éig New Yorkban. A javaslatot az ülésszakot előkészítő bizottság tegnapelőtt fogadta el. Közölték, hogy az előkészítő bizottság április 26-ától május 14-éig tartja meg következő ülését. Az ENSZ-közgyűlés első rendkívüli leszerelési ülésszaka 1978 júniusában volt. (AFP) Változatlan álláspont a nyugati országok és az európai biztonsági és együttműködési értekezletről A nyugati országok változatlan állásponttal és azzal az óhajjal utaznak Madridba a biztonsági és együttműködési értekezlet folytatóra, hogy az értekezlet az év végéig konkrét eredményekkel záruljon. Ez az alapvető megállapítás született az előkészítő ülésen, amelyet a NATO 15 tagországának képviselője Brüsszelben tartott két héttel a madridi értekezlet folytatása előtt. (Tanjug)