Magyar Szó, 1981. október (38. évfolyam, 285-300. szám)

1981-10-16 / 285. szám

­ 1981. október 16., péntek MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA 3 Tartós értékű elvek Az ENSZ európai székhelyén díszülést tartottak az el nem kötelezettek jubileuma alkalmából Az Egyesült Nemzetek európai székhelyén, Genfben tegnap dísz­ülésen emlékeztek meg az el nem­­kötelezettség mozgalmának 20. év­fordulójáról, illetve a belgrádi el­ső értekezlet megtartásáról. A megjelentek az ülés kezdetén egy­perces néma felállással rótták le kegyeletüket a mozgalom elhunyt megalapítói, Tito, Nehru, Nasz­­szer, Nkrumah, Makariosz és má­sok iránt. Az el nem kötelezettség szerepét, jelentőségét Luigi Cottafagi, az ENSZ európai székhelyének fő­igazgatója, az első csúcstalálko­zó vendéglátójának képviselője, dr. Marko Vrhnnec és a térségek képviselői méltatták. A felszólalók egyöntetűen meg­állapították, hogy az emberiség történelmében fordulópontot je­lentett a világ országai egy cso­portjának törekvése, hogy eluta­sítja a tömbök politikáját. Marko Vrhnnec emlékeztetett rá, a mozgalom megalapítói rá­mutattak arra, hogy a hideghábo­rú folytatása, a tömbversengés, a kolonializmus, a szegénység, a fegyverkezési hajsza, az álla­mok közötti bizalmatlanság gátol­ja az emberiség további előreha­ladását, katasztrófa szélére sodor­ja, s ez megsemmisítheti a civi­lizációt. Leszögezte, hogy az első csúcs­­találkozón az el nem kötelezettek kidolgozták a mozgalom alapelve­it, amelyek napjainkban húsz év elteltével is maradandóak. Tar­tós értékűek, s ez megköveteli, hogy rajtuk alapuljanak az új nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok. Képviselőnk szerint napjaink fő problémája a béke megőrzése, az új gazdasági világrend kialakí­tása. Hozzáfűzte, a világnak töm­bökre való felosztása nem szol­gálja a nehézségek leküzdését. Emlékeztetett Tito elnök Havan­nában elhangzott beszédére, hogy az el nem kötelezettek döntő sze­repet töltenek be világunkban. (Tanjug) Ismét kiéleződtek az ellentétek (Folytatás az 1. oldalról) I­sál fenyeget az Egyiptom, Szudán és Líbia közötti ellentét. A hely­zetet súlyosbítja, hogy a térség­ben elterülő Csádban ismét pucs­­csot hajtottak végre. Az UPI úgy értesült, hogy Egyiptom csapatokat vezényelt Szudánba. Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter kijelentette, „ha Líbia támadást intéz Szudán el­len, akkor megleckéztetik”. 1977 nyarán már összecsaptak líbiai és egyiptomi csapatok. Kairó fenyegetőzése után az egyiptomi rádió sugározta Nimeri szudáni elnöknek hazautazása előtt­­udott nyilatkozatát. Azt állí­totta, hogy „hazáját veszélyezteti a líbiai terjeszkedő politika”. Az­zal vádolta Tripolit, hogy „a Szov­jetunió befolyása alatt áll”. Elis­merően szólt az amerikai katonai segélyről, amely szerinte lehetővé teszi Egyiptomnak és Szudánnak, hogy védekezhessen az agresszió ellen. A három ország közötti viszály­ból egy negyediknek van kára, Csádnak, Afrika egyik legszegé­nyebb országának. A Csádban ál­lomásozó líbiai csapatok az elnök rendszerét védelmezik. Egyiptom és Szudán pedig Habré volt mi­niszter fellázadt alakulatait támo­gatja. Eltérő arab viszonyulás az új egyiptomi kormányhoz A Szueztől keletre elterülő arab államok eltérően viszonyulnak az új kairói kormányhoz. Az arab po­litikai közvélemény egy része el­vetette Mubarak egyiptomi állam­főt, új Szadatnak nevezve, a mér­sékelt arab körök pedig kinyilvá­nították, hogy Mubaraknak „esélyt kell adni”. Izrael megelégedéssel nyugtázta Mubarak eltökéltségét, hogy foly­tatja a békefolyamatot. Tel Aviv örömét azonban csökkentette az új államfőnek a kairói Mayo lapnak adott nyilatkozata, hogy a palesz­tin nép önrendelkezési joga nem vitatható el, a palesztin önkor­mányzatnak ki kell terjednie Ke­let-Jeruzsálemre is. Begin izraeli kormányfő szerda esti beszédében megismételte, hogy Jeruzsálem Izrael „egyesített és örökös” fővárosa marad. Izraeli laphír szerint Tel Aviv és Washington ismételten felülvizsgálta a libanoni rendezésre vonatkozó közös tervét. Tel Aviv követeli a szíriai csa­patok kivonását Libanonból, a palesz­tin erők távozását Dél-Libanonból, a libanoni keresztények jogainak sza­vatolását. Más jelentés szerint a szaúd-arábiai hatóságok­ kiutasítják az országból azokat a zarándokokat, akik az idei vallási ünnepek után meghosszabbítot­ták ott-tartózkodásukat. Szaúd-Arábia belügyminisztere azt állítja, hogy a zarándokok vízumának érvényessége le­járt, s ezért haza kell utazniuk. Az idei szaúd-arábiai zarándokút so­rán több incidens, összecsapás robbant ki az iráni állampolgárok és a szaúd­­arábiai biztonsági erők tagjai között. A Tanjug Washingtonból jelenti, hogy az amerikai kormányzat ismétel­ten kérte Egyiptomot, engedélyezze, hogy a Földiközi-tenger felől az In­diai-óceán felé tartó nukleáris üzeme­lésű repülőgép-anyahajók áthaladhas­sanak a Szuezi-csatornán. Egyiptom annak idején megtiltotta e hajóik átkelését a csatornán, attól tartva, hogy esetleges meghibásodásuk veszélybe sodorhatja a terület lakos­ságát. Ha engedélyezik a hajók átha­ladását, fele annyi idő alatt eljuthatnak a Földközi-tengerről az Indiai-óceán vizeire. Hays amerikai tengernagy kijelen­tette, hogy az amerikai haditengerészet folytatja gyakorlatait a líbiai partok közelében, noha a térségben a közel­múltban összecsaptak amerikai és lí­biai gépek. Repülőradarok Egyiptom felett Tegnap óta Egyiptom felett radarral ellátott amerikai AWACS felderítő gé­pek cirkálnak. A hír bejelentése nem keltett meglepetést, mert e gépek több mint egy éve felső-egyiptomi légi tá­maszpontot használnak a Földközi-ten­ger és a térség feletti repüléseikre. Jól értesült megfigyelők szerint az AWACS gépek egyiptomi tartózkodása kettős célú: egyrészt rámutat arra, hogy a Pentagon támogatja Mubarak elnököt, másrészt pedig szemlélteti Washington aggodalmát a további egyiptomi fejlemények miatt. Az Egyiptomban levő AWACS gépek amerikai parancsnokság alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy adataikat először a Pentagonnak juttatják el, s az ame­rikai hadügyminisztérium dönt róla, hogy miről nyújt felvilágosítást a gé­peiket befogadó országnak. (Tanjug, INA, Pars, AFP, UPI) Az egyiptomi kabinet eskütétele utáni első ülését követően, összetétele ugyanaz maradt, mint Szadat idején volt. Az első sor­ban balról a negyedik Mubarak elnök. (UPI) Bush Brazíliában George Bush amerikai alelnök szerdán este Brazíliába érkezett. Ez latin-amerikai körútjának har­madik állomása, előzőleg a Domi­nicai Köztársaságban és Colum­biában járt. Megérkezése után Bush kijelen­tette, hogy látogatásának célja a „régi amerikai barátokkal” való kapcsolatok felújítása és javítása, reményét fejezte ki, hogy nyílt és szívélyes véleménycserét foly­tat majd a brazil vezetőkkel. (UPI-AFP) Dzsaber Hoxhánál Fadil Hoxha, a JSZSZK Elnök­ségének tagja tegnap fogadta Dzsaber brigádtábornokot, a líbiai fegyveres erők főparancsnokát, aki a líbiai katonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti hangú meg­beszélés során kedvezően értékel­ték Jugoszlávia és Líbia politikai, gazdasági, katonai-gazdasági és egyéb téren való együttműködé­sét. Jelen volt Nikola Ljubicsc had­seregtábornok, szövetségi honvé­delmi titkár is. Megvitatták a nemzetközi kap­csolatok egyes időszerű kérdéseit, különösen a közel-keleti helyzetet és a­ mediterrán térségben uralko­dó állapotokat. Szó volt az el nem kötelezettek tevékenységéről is. Dzsaber brigádtábornok tolmá­csolta Kadhafi ezredes üdvözletét, amelyet Fadil Hoxha az Elnökség nevében viszonzott. Dzsaber brigádtábornokkal teg­nap találkozott Branislav Ikonic, az SZVT ale­lnöke is. (Tanjug) Befejeződött Dragašević algériai látogatása Vuko Dragašević, az SZVT tag­ja, a jugoszláv—algériai gazdasági együttműködési vegyes bizottság jugoszláv részének elnöke befe­jezte kétnapos munka jellegű al­gériai látogatását. Dragašević a két baráti el nem kötelezett or­szág gazdasági együttműködésé­nek fejlesztéséről tárgyait. Talál­kozott Mohammed Abdelghani kor­mányfővel és a Mohammed Yala pénzügyminiszterrel. Megbeszélést folytatott az iparügyi, lakásügyi, vízgazdálkodási, kereskedelmi és az oktatásügyi miniszterrel is. A megbeszéléseken kifejezésre jutott a kölcsönös készség, hogy fejlesszék az utóbbi években je­lentős mértékben fellendült együttműködést. Algéria földgázt fog exportálni Jugoszláviának, er­ről mindkét félnek megfelelő meg­állapodást kötöttek. (Tanjug) Mind szövevényesebb a helyzet (Folytatás az 1. oldalról) Számos vajdaságot és régiót az ország bel­vidékén sztrájkhullám rázkódtat meg. Nem sokat segített a Szolidaritás vezetőségének fel­hívása, amely úgy hangzott, hogy október 22-éig ne legyen sztrájk. A tüntetők a katasztrofális élelmi­szerhiány miatt tiltakoznak. Itt-ott a sztrájkolók transzparenseikre azt írták, hogy az éhes gyomor nem tölthető meg élelmiszer jegyekkel. A lengyel sajtó szerint ugyanis csak minden második jegynek van árufedezete. Még a szigorúan ra­cionalizált ellátás sem szavatolt. A helyzetet súlyosbítja és élezi, hogy a parasztok nem hajlandók eladni termékeiket az államnak. Ennek az az oka, hogyha a pa­rasztok el is adnák nem lenne mit vásárolniuk az ellenértékként ka­pott pénzen. Termékeiket csupán mezőgazdasági szerszámért, mű­trágyáért, textiláruért vagy egyéb termékekért hajlandók eladni. Ezekből azonban mind kevesebb van a piacon. Gondok vannak a szénkiterme­lésben is: a bányászok nem haj­landók szombaton dolgozni. Obo­­dowski szerint a szén Lengyel­­ország létkérdése. A vájárok is hasonlóan magyarázzák magatar­tásukat mint a parasztok, nem tudnak mit venni a pénzen. Nagy érdeklődés Moszkvában a lengyel pártplénum előtt Mint minden hasonló alkalommal a Szovjetunióban ezúttal is nagy ér­deklődés nyilvánul meg a LEMP KB plénuma iránt. Szovjet megfigyelők szerint a lengyel pártplénumot minde­nekelőtt a Szolidaritás kongresszusa és a varsói vajdaság pártbizottságának ülése — amely bírálta a párt központi vezetőségét — motiválja. A Szolidaritás gdanski kongresszu­sán kidolgozott és elfogadott progra­mot Moszkvában maradéktalanul el­ítélték. Három nappal a LEMP KB plénuma előtt a Pravda társadalom­ellenes erőként értékelte a Szolidari­tást, s megállapította róla, hogy a „lengyelországi szocializmus, nem­különben az egész kelet-európai szö­vetség aláásására és gyöngítésére tö­rekszik”. Moszkvában ezért feszült figyelem­mel várják, milyen álláspontra he­lyezkedik a LEMP KB a Szolidaritás­sal és programjával kapcsolatban. A szovjet fővárosban működő megfigye­lők fölfigyeltek rá, hogy a szovjet sajtó nem közölte a Trybuna Ludu­­­­ma lengyel pártlap viszonylag mérsé­kelt hangvételű cikkét e kérdésről. Ezzel szemben nagy figyelmet kel­tett szovjet megfigyelői körökben a varsói pártbizottság ülésén elhangzott vita. Megfigyelhető, hogy ezek a kö­rök egyetértenek a varsói pártbi­zottság által a legmagasabb rangú pártvezetőség címére intézett bírála­tokkal. (Tanjug) Brezsnyev november végén az NSZK-ban Folytatódik a Kelet és Nyugat közötti dialógus A Nyugattal való szovjet dialó­gus a Reagan-kormányzattal az atomfegyverkezés csökkentésére vonatkozó tárgyalások felújításáról szóló megállapodással kezdődött, s a Nyugat-Európával való legmaga­sabb szintű politikai tárgyalások­kal folytatódik, mégpedig Bonnon keresztül, amely a jelenlegi kon­taktusok keretében a legfontosabb Moszkva számára. Moszkvában tegnap hivatalosan közölték, hogy Schmidt kancellár meghívására Leonyid Brezsnyev november 23-án és 24-én az NSZK-ba látogat. Schmidt tavaly járt Moszkvában, az idén pedig Genscher külügyminiszter és Wil­ly Brandt látogatott a Szovjet­unióba. A küszöbönálló látogatással, amely Brezsnyev első nyugati út­ja a Carter elnökkel való tavaly­­előtti bécsi találkozója óta, folyta­tódik a szovjet—nyugatnémet leg­magasabb szintű megbeszélések gyakorlata. Brezsnyev 1978 máju­sában járt Bonnban, novemberi lá­togatása nagy jelentőségű lehet a feszültség enyhülése szempontjá­ból. Várható, hogy a bonni tárgyalá­sok legfontosabb kérdése a közép­hatósugarú atomrakéták európai telepítése lesz, erről a Szovjetunió és az USA november 30-án Genf­ben kezd tárgyalásokat. A bonni megbeszéléseknek kell megmutat­niuk, hogy Moszkva és Washing­ton milyen kilátásokkal kezdheti tárgyalásait. A Szovjetunió azt javasolja, hogy a NATO, mindenekelőtt az USA, álljon el az új amerikai ra­kéták tervezett nyugat-európai te­lepítésétől. Ebben az esetben a Szovjetunió is csökkentené közép­hatósugarú rakétáinak számát, ily módon az egyensúly alacsonyabb, kevésbé veszélyes szinten állapod­hatna meg. Mivel a Nyugat to­vábbra is azon a véleményen van, hogy a fegyverkezésben a Szovjet­unió megelőzte, a bonni tárgyalá­sok valószínűleg választ adnak ar­ra, hogy milyen lesz az elkövetke­ző egyensúly: veszélytelenebb vagy veszélyesebb az eddigi vitás egyensúlynál. Moszkvai értékelés szerint Brezs­nyev látogatása a bilaterális kap­csolatok, elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez is hoz­zájárul. Valószínűleg egyezményt kötnek a nyugatnémet gazdaság részvételéről a nyugat-európai gáz­vezeték építésében. (Tanjug) Ljubičić fogadta a tanzániai véderőminiszter-helyettest Nikola Ljubicic hadseregtábor­nok, szövetségi honvédelmi titkár tegnap fogadta Kibona tanzániai véderőminiszter-helyettest, aki a véderőminisztérium küldöttségé­nek élén hivatalos és baráti láto­gatáson hazánkban tartózkodik. A baráti, el nem kötelezett Tan­zániából érkezett vendégekkel Ljubicsc hadseregtábornok a két ország fegyveres erőinek együtt­működéséről tárgyalt. A szívélyes és baráti hangú megbeszélésben részt vett Branko Mamula tenger­nagy, a M­H vezérkarának főnöke és más magas rangú tisztek. (Tanjug) Bírálták, de támogatták a kormány politikáját brit évi konzervatívok értekezlete A Brit Konzervatív Párt Black­­poolban megtartott évi értekezle­tén a mintegy négyezer küldött támogatta a Thatcher-kormány gazdaságpolitikáját és a fegyver­kezési politikát, de Ugyanakkor bí­rálatok is elhangzottak. A megfigyelők szerint a három­napos tanácskozás után a­­„vasla­­dy” megnyert egy fontos csatát, iőle hajthatatlansága és radikalizmusa miatt továbbra is komolyan bírál­ják saját pártjának soraiból. Kü­lönösen Edward Heath egykori kormányfő volt éles felszólalásá­ban. Megállapította, hogy a Kon­zervatív Párt eddigi legnagyobb válságát éli, s ez veszélyezteti po­zícióját a leendő választásokon. Felszólította Margaret Thatchert, hogy legyen enyhébb, különösen a gazdaságpolitikában. (Tanjug) Aggodalom az incidensek miatt Görögország a választások előtt • A PASOK esélyesebb? Mindössze két nappal a háború utáni tizenkettedik parlamenti vá­lasztások előtt, amikor a kam­pány zárószakaszába érkezett, Gö­rögországban váratlan incidensek történtek, amelyek aggasztják a demokrácia őszinte híveit. Várható, hogy több mint hat­­millióan adják le szavazatukat. A körkérdések eredményei sze­rint a PASOK-nak több az esélye a hatalmon levő Új Demokráciá­val és a Görög KP-vel szemben. Rallisz nyilatkozata Rallisz kormányfő erélyesen elvetet­te, hogy népszavazásra kerüljön a Közös Piachoz való tartozás kérdése, amit Papandreu követel. Meggyőző­dését fejezte ki, hogy pártja, az Új Demokrácia az október 18-i választá­sokon megszerzi az abszolút többséget. Papandreu interjúja „Mindenekelőtt a balkáni országok­kal való kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszünk, mert ebben az övezetiben atommentes zónát kell létesíteni” — jelentette ki Andreasz Papandreu a spanyol El Pais napilapnak adott nyi­latkozatában. Határozottan szembe­szállt Európa katonai tömbökre való felosztásával. „Politikánkat nem diktálhatja egy országunkon kívül levő központi ha­talom. Mi a görög nép érdekei szerint alakítjuk politikán­kat” — jelentette ki. A PASOK nem szeretné, hogy Gö­rögország a NATO kötelékében ma­radjon és különleges kapcsolatokra törekszik a Közös Piacban. Ha a PASOK győz, Görögország követelni fogja az amerikai bázisok feletti azon­nali ellenőrzés jogát. Követelnék to­vábbá az atomfegyverek teljes kivo­nását­, mondta Papandreu, ma­jd ked­vezőtlenül nyilatkozott Spanyolország szándékáról, hogy belép a NATO-ba. Ezzel megszegi­k az erőegyensúlyt és arra serkentheti a Varsói Szerződést, hogy terjeszkedjen. (Tanjug)

Next