Magyar Szó, 1981. október (38. évfolyam, 285-300. szám)
1981-10-16 / 285. szám
1981. október 16., péntek MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA 3 Tartós értékű elvek Az ENSZ európai székhelyén díszülést tartottak az el nem kötelezettek jubileuma alkalmából Az Egyesült Nemzetek európai székhelyén, Genfben tegnap díszülésen emlékeztek meg az el nemkötelezettség mozgalmának 20. évfordulójáról, illetve a belgrádi első értekezlet megtartásáról. A megjelentek az ülés kezdetén egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket a mozgalom elhunyt megalapítói, Tito, Nehru, Naszszer, Nkrumah, Makariosz és mások iránt. Az el nem kötelezettség szerepét, jelentőségét Luigi Cottafagi, az ENSZ európai székhelyének főigazgatója, az első csúcstalálkozó vendéglátójának képviselője, dr. Marko Vrhnnec és a térségek képviselői méltatták. A felszólalók egyöntetűen megállapították, hogy az emberiség történelmében fordulópontot jelentett a világ országai egy csoportjának törekvése, hogy elutasítja a tömbök politikáját. Marko Vrhnnec emlékeztetett rá, a mozgalom megalapítói rámutattak arra, hogy a hidegháború folytatása, a tömbversengés, a kolonializmus, a szegénység, a fegyverkezési hajsza, az államok közötti bizalmatlanság gátolja az emberiség további előrehaladását, katasztrófa szélére sodorja, s ez megsemmisítheti a civilizációt. Leszögezte, hogy az első csúcstalálkozón az el nem kötelezettek kidolgozták a mozgalom alapelveit, amelyek napjainkban húsz év elteltével is maradandóak. Tartós értékűek, s ez megköveteli, hogy rajtuk alapuljanak az új nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok. Képviselőnk szerint napjaink fő problémája a béke megőrzése, az új gazdasági világrend kialakítása. Hozzáfűzte, a világnak tömbökre való felosztása nem szolgálja a nehézségek leküzdését. Emlékeztetett Tito elnök Havannában elhangzott beszédére, hogy az el nem kötelezettek döntő szerepet töltenek be világunkban. (Tanjug) Ismét kiéleződtek az ellentétek (Folytatás az 1. oldalról) Isál fenyeget az Egyiptom, Szudán és Líbia közötti ellentét. A helyzetet súlyosbítja, hogy a térségben elterülő Csádban ismét pucscsot hajtottak végre. Az UPI úgy értesült, hogy Egyiptom csapatokat vezényelt Szudánba. Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter kijelentette, „ha Líbia támadást intéz Szudán ellen, akkor megleckéztetik”. 1977 nyarán már összecsaptak líbiai és egyiptomi csapatok. Kairó fenyegetőzése után az egyiptomi rádió sugározta Nimeri szudáni elnöknek hazautazása előttudott nyilatkozatát. Azt állította, hogy „hazáját veszélyezteti a líbiai terjeszkedő politika”. Azzal vádolta Tripolit, hogy „a Szovjetunió befolyása alatt áll”. Elismerően szólt az amerikai katonai segélyről, amely szerinte lehetővé teszi Egyiptomnak és Szudánnak, hogy védekezhessen az agresszió ellen. A három ország közötti viszályból egy negyediknek van kára, Csádnak, Afrika egyik legszegényebb országának. A Csádban állomásozó líbiai csapatok az elnök rendszerét védelmezik. Egyiptom és Szudán pedig Habré volt miniszter fellázadt alakulatait támogatja. Eltérő arab viszonyulás az új egyiptomi kormányhoz A Szueztől keletre elterülő arab államok eltérően viszonyulnak az új kairói kormányhoz. Az arab politikai közvélemény egy része elvetette Mubarak egyiptomi államfőt, új Szadatnak nevezve, a mérsékelt arab körök pedig kinyilvánították, hogy Mubaraknak „esélyt kell adni”. Izrael megelégedéssel nyugtázta Mubarak eltökéltségét, hogy folytatja a békefolyamatot. Tel Aviv örömét azonban csökkentette az új államfőnek a kairói Mayo lapnak adott nyilatkozata, hogy a palesztin nép önrendelkezési joga nem vitatható el, a palesztin önkormányzatnak ki kell terjednie Kelet-Jeruzsálemre is. Begin izraeli kormányfő szerda esti beszédében megismételte, hogy Jeruzsálem Izrael „egyesített és örökös” fővárosa marad. Izraeli laphír szerint Tel Aviv és Washington ismételten felülvizsgálta a libanoni rendezésre vonatkozó közös tervét. Tel Aviv követeli a szíriai csapatok kivonását Libanonból, a palesztin erők távozását Dél-Libanonból, a libanoni keresztények jogainak szavatolását. Más jelentés szerint a szaúd-arábiai hatóságok kiutasítják az országból azokat a zarándokokat, akik az idei vallási ünnepek után meghosszabbították ott-tartózkodásukat. Szaúd-Arábia belügyminisztere azt állítja, hogy a zarándokok vízumának érvényessége lejárt, s ezért haza kell utazniuk. Az idei szaúd-arábiai zarándokút során több incidens, összecsapás robbant ki az iráni állampolgárok és a szaúdarábiai biztonsági erők tagjai között. A Tanjug Washingtonból jelenti, hogy az amerikai kormányzat ismételten kérte Egyiptomot, engedélyezze, hogy a Földiközi-tenger felől az Indiai-óceán felé tartó nukleáris üzemelésű repülőgép-anyahajók áthaladhassanak a Szuezi-csatornán. Egyiptom annak idején megtiltotta e hajóik átkelését a csatornán, attól tartva, hogy esetleges meghibásodásuk veszélybe sodorhatja a terület lakosságát. Ha engedélyezik a hajók áthaladását, fele annyi idő alatt eljuthatnak a Földközi-tengerről az Indiai-óceán vizeire. Hays amerikai tengernagy kijelentette, hogy az amerikai haditengerészet folytatja gyakorlatait a líbiai partok közelében, noha a térségben a közelmúltban összecsaptak amerikai és líbiai gépek. Repülőradarok Egyiptom felett Tegnap óta Egyiptom felett radarral ellátott amerikai AWACS felderítő gépek cirkálnak. A hír bejelentése nem keltett meglepetést, mert e gépek több mint egy éve felső-egyiptomi légi támaszpontot használnak a Földközi-tenger és a térség feletti repüléseikre. Jól értesült megfigyelők szerint az AWACS gépek egyiptomi tartózkodása kettős célú: egyrészt rámutat arra, hogy a Pentagon támogatja Mubarak elnököt, másrészt pedig szemlélteti Washington aggodalmát a további egyiptomi fejlemények miatt. Az Egyiptomban levő AWACS gépek amerikai parancsnokság alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy adataikat először a Pentagonnak juttatják el, s az amerikai hadügyminisztérium dönt róla, hogy miről nyújt felvilágosítást a gépeiket befogadó országnak. (Tanjug, INA, Pars, AFP, UPI) Az egyiptomi kabinet eskütétele utáni első ülését követően, összetétele ugyanaz maradt, mint Szadat idején volt. Az első sorban balról a negyedik Mubarak elnök. (UPI) Bush Brazíliában George Bush amerikai alelnök szerdán este Brazíliába érkezett. Ez latin-amerikai körútjának harmadik állomása, előzőleg a Dominicai Köztársaságban és Columbiában járt. Megérkezése után Bush kijelentette, hogy látogatásának célja a „régi amerikai barátokkal” való kapcsolatok felújítása és javítása, reményét fejezte ki, hogy nyílt és szívélyes véleménycserét folytat majd a brazil vezetőkkel. (UPI-AFP) Dzsaber Hoxhánál Fadil Hoxha, a JSZSZK Elnökségének tagja tegnap fogadta Dzsaber brigádtábornokot, a líbiai fegyveres erők főparancsnokát, aki a líbiai katonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti hangú megbeszélés során kedvezően értékelték Jugoszlávia és Líbia politikai, gazdasági, katonai-gazdasági és egyéb téren való együttműködését. Jelen volt Nikola Ljubicsc hadseregtábornok, szövetségi honvédelmi titkár is. Megvitatták a nemzetközi kapcsolatok egyes időszerű kérdéseit, különösen a közel-keleti helyzetet és a mediterrán térségben uralkodó állapotokat. Szó volt az el nem kötelezettek tevékenységéről is. Dzsaber brigádtábornok tolmácsolta Kadhafi ezredes üdvözletét, amelyet Fadil Hoxha az Elnökség nevében viszonzott. Dzsaber brigádtábornokkal tegnap találkozott Branislav Ikonic, az SZVT alelnöke is. (Tanjug) Befejeződött Dragašević algériai látogatása Vuko Dragašević, az SZVT tagja, a jugoszláv—algériai gazdasági együttműködési vegyes bizottság jugoszláv részének elnöke befejezte kétnapos munka jellegű algériai látogatását. Dragašević a két baráti el nem kötelezett ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséről tárgyait. Találkozott Mohammed Abdelghani kormányfővel és a Mohammed Yala pénzügyminiszterrel. Megbeszélést folytatott az iparügyi, lakásügyi, vízgazdálkodási, kereskedelmi és az oktatásügyi miniszterrel is. A megbeszéléseken kifejezésre jutott a kölcsönös készség, hogy fejlesszék az utóbbi években jelentős mértékben fellendült együttműködést. Algéria földgázt fog exportálni Jugoszláviának, erről mindkét félnek megfelelő megállapodást kötöttek. (Tanjug) Mind szövevényesebb a helyzet (Folytatás az 1. oldalról) Számos vajdaságot és régiót az ország belvidékén sztrájkhullám rázkódtat meg. Nem sokat segített a Szolidaritás vezetőségének felhívása, amely úgy hangzott, hogy október 22-éig ne legyen sztrájk. A tüntetők a katasztrofális élelmiszerhiány miatt tiltakoznak. Itt-ott a sztrájkolók transzparenseikre azt írták, hogy az éhes gyomor nem tölthető meg élelmiszer jegyekkel. A lengyel sajtó szerint ugyanis csak minden második jegynek van árufedezete. Még a szigorúan racionalizált ellátás sem szavatolt. A helyzetet súlyosbítja és élezi, hogy a parasztok nem hajlandók eladni termékeiket az államnak. Ennek az az oka, hogyha a parasztok el is adnák nem lenne mit vásárolniuk az ellenértékként kapott pénzen. Termékeiket csupán mezőgazdasági szerszámért, műtrágyáért, textiláruért vagy egyéb termékekért hajlandók eladni. Ezekből azonban mind kevesebb van a piacon. Gondok vannak a szénkitermelésben is: a bányászok nem hajlandók szombaton dolgozni. Obodowski szerint a szén Lengyelország létkérdése. A vájárok is hasonlóan magyarázzák magatartásukat mint a parasztok, nem tudnak mit venni a pénzen. Nagy érdeklődés Moszkvában a lengyel pártplénum előtt Mint minden hasonló alkalommal a Szovjetunióban ezúttal is nagy érdeklődés nyilvánul meg a LEMP KB plénuma iránt. Szovjet megfigyelők szerint a lengyel pártplénumot mindenekelőtt a Szolidaritás kongresszusa és a varsói vajdaság pártbizottságának ülése — amely bírálta a párt központi vezetőségét — motiválja. A Szolidaritás gdanski kongresszusán kidolgozott és elfogadott programot Moszkvában maradéktalanul elítélték. Három nappal a LEMP KB plénuma előtt a Pravda társadalomellenes erőként értékelte a Szolidaritást, s megállapította róla, hogy a „lengyelországi szocializmus, nemkülönben az egész kelet-európai szövetség aláásására és gyöngítésére törekszik”. Moszkvában ezért feszült figyelemmel várják, milyen álláspontra helyezkedik a LEMP KB a Szolidaritással és programjával kapcsolatban. A szovjet fővárosban működő megfigyelők fölfigyeltek rá, hogy a szovjet sajtó nem közölte a Trybuna Luduma lengyel pártlap viszonylag mérsékelt hangvételű cikkét e kérdésről. Ezzel szemben nagy figyelmet keltett szovjet megfigyelői körökben a varsói pártbizottság ülésén elhangzott vita. Megfigyelhető, hogy ezek a körök egyetértenek a varsói pártbizottság által a legmagasabb rangú pártvezetőség címére intézett bírálatokkal. (Tanjug) Brezsnyev november végén az NSZK-ban Folytatódik a Kelet és Nyugat közötti dialógus A Nyugattal való szovjet dialógus a Reagan-kormányzattal az atomfegyverkezés csökkentésére vonatkozó tárgyalások felújításáról szóló megállapodással kezdődött, s a Nyugat-Európával való legmagasabb szintű politikai tárgyalásokkal folytatódik, mégpedig Bonnon keresztül, amely a jelenlegi kontaktusok keretében a legfontosabb Moszkva számára. Moszkvában tegnap hivatalosan közölték, hogy Schmidt kancellár meghívására Leonyid Brezsnyev november 23-án és 24-én az NSZK-ba látogat. Schmidt tavaly járt Moszkvában, az idén pedig Genscher külügyminiszter és Willy Brandt látogatott a Szovjetunióba. A küszöbönálló látogatással, amely Brezsnyev első nyugati útja a Carter elnökkel való tavalyelőtti bécsi találkozója óta, folytatódik a szovjet—nyugatnémet legmagasabb szintű megbeszélések gyakorlata. Brezsnyev 1978 májusában járt Bonnban, novemberi látogatása nagy jelentőségű lehet a feszültség enyhülése szempontjából. Várható, hogy a bonni tárgyalások legfontosabb kérdése a középhatósugarú atomrakéták európai telepítése lesz, erről a Szovjetunió és az USA november 30-án Genfben kezd tárgyalásokat. A bonni megbeszéléseknek kell megmutatniuk, hogy Moszkva és Washington milyen kilátásokkal kezdheti tárgyalásait. A Szovjetunió azt javasolja, hogy a NATO, mindenekelőtt az USA, álljon el az új amerikai rakéták tervezett nyugat-európai telepítésétől. Ebben az esetben a Szovjetunió is csökkentené középhatósugarú rakétáinak számát, ily módon az egyensúly alacsonyabb, kevésbé veszélyes szinten állapodhatna meg. Mivel a Nyugat továbbra is azon a véleményen van, hogy a fegyverkezésben a Szovjetunió megelőzte, a bonni tárgyalások valószínűleg választ adnak arra, hogy milyen lesz az elkövetkező egyensúly: veszélytelenebb vagy veszélyesebb az eddigi vitás egyensúlynál. Moszkvai értékelés szerint Brezsnyev látogatása a bilaterális kapcsolatok, elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez is hozzájárul. Valószínűleg egyezményt kötnek a nyugatnémet gazdaság részvételéről a nyugat-európai gázvezeték építésében. (Tanjug) Ljubičić fogadta a tanzániai véderőminiszter-helyettest Nikola Ljubicic hadseregtábornok, szövetségi honvédelmi titkár tegnap fogadta Kibona tanzániai véderőminiszter-helyettest, aki a véderőminisztérium küldöttségének élén hivatalos és baráti látogatáson hazánkban tartózkodik. A baráti, el nem kötelezett Tanzániából érkezett vendégekkel Ljubicsc hadseregtábornok a két ország fegyveres erőinek együttműködéséről tárgyalt. A szívélyes és baráti hangú megbeszélésben részt vett Branko Mamula tengernagy, a MH vezérkarának főnöke és más magas rangú tisztek. (Tanjug) Bírálták, de támogatták a kormány politikáját brit évi konzervatívok értekezlete A Brit Konzervatív Párt Blackpoolban megtartott évi értekezletén a mintegy négyezer küldött támogatta a Thatcher-kormány gazdaságpolitikáját és a fegyverkezési politikát, de Ugyanakkor bírálatok is elhangzottak. A megfigyelők szerint a háromnapos tanácskozás után a„vaslady” megnyert egy fontos csatát, iőle hajthatatlansága és radikalizmusa miatt továbbra is komolyan bírálják saját pártjának soraiból. Különösen Edward Heath egykori kormányfő volt éles felszólalásában. Megállapította, hogy a Konzervatív Párt eddigi legnagyobb válságát éli, s ez veszélyezteti pozícióját a leendő választásokon. Felszólította Margaret Thatchert, hogy legyen enyhébb, különösen a gazdaságpolitikában. (Tanjug) Aggodalom az incidensek miatt Görögország a választások előtt • A PASOK esélyesebb? Mindössze két nappal a háború utáni tizenkettedik parlamenti választások előtt, amikor a kampány zárószakaszába érkezett, Görögországban váratlan incidensek történtek, amelyek aggasztják a demokrácia őszinte híveit. Várható, hogy több mint hatmillióan adják le szavazatukat. A körkérdések eredményei szerint a PASOK-nak több az esélye a hatalmon levő Új Demokráciával és a Görög KP-vel szemben. Rallisz nyilatkozata Rallisz kormányfő erélyesen elvetette, hogy népszavazásra kerüljön a Közös Piachoz való tartozás kérdése, amit Papandreu követel. Meggyőződését fejezte ki, hogy pártja, az Új Demokrácia az október 18-i választásokon megszerzi az abszolút többséget. Papandreu interjúja „Mindenekelőtt a balkáni országokkal való kapcsolatok fejlesztésére törekszünk, mert ebben az övezetiben atommentes zónát kell létesíteni” — jelentette ki Andreasz Papandreu a spanyol El Pais napilapnak adott nyilatkozatában. Határozottan szembeszállt Európa katonai tömbökre való felosztásával. „Politikánkat nem diktálhatja egy országunkon kívül levő központi hatalom. Mi a görög nép érdekei szerint alakítjuk politikánkat” — jelentette ki. A PASOK nem szeretné, hogy Görögország a NATO kötelékében maradjon és különleges kapcsolatokra törekszik a Közös Piacban. Ha a PASOK győz, Görögország követelni fogja az amerikai bázisok feletti azonnali ellenőrzés jogát. Követelnék továbbá az atomfegyverek teljes kivonását, mondta Papandreu, majd kedvezőtlenül nyilatkozott Spanyolország szándékáról, hogy belép a NATO-ba. Ezzel megszegik az erőegyensúlyt és arra serkentheti a Varsói Szerződést, hogy terjeszkedjen. (Tanjug)