Magyar Szó, 1982. január (39. évfolyam, 1-29. szám)

1982-01-03 / 1. szám

2 KÜLPOLITIKA A PFSZ évfordulóia Szabad palesztin állam nélkül nem lehet béke Jasszer Arafat, a Palesztin Fel­szabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke közötte, hogy a palesztinoik nem fogják meg­engedni, hogy ne Jeruzsálem le­gyen Palesztina fővárosa. A PFSZ első fegyveres aukció­jának 18. évfordulója alkalmából tartott beszédében Arafat elmond­ta, hogy addig nem lesz­ béke, amíg nem valósulnak rart­g a pa­­lesztin nép nemzeti jogai, bele­értve a hazába való visszatérés jogát, az önrendelkezést, a sza­bad és független államalapítást. Kijelentette, hogy a libanoni nem­zeti egység „ésszerű dialógus”-sal való újbóli helyreállítása szava­tolni fogja az ország békéjét és biztonságát és hozzájárul az izra­eli expanziós célok semlegesíté­séhez. Arafat beszédében azt is elmondta, hogy a palesztinok je­lenléte Libanonban és más arab országokban csak ideiglenes jel­legű. (AFP) Jasszer Arafat Az erőszak áldozatai Az argentin,­­ a Salvadoré, a guatemalai, a kolumbiai, a chi­lei, a haiti, paraguayi és az uruguayi rezsiaiek követték el a legtöbb erőszakot saját lakos­ságuk­ ellen,, és korlátozták leg­inká­bb az­­emberi jogokat az el­múlt eszékidőben. Az Excelsior című me­xikói újság jelentette meg Horruccio Sevillának, az em­beri jog­ok latin-amerikai egye­sülete úgrnökének fenti értékelé­sét. Sevilla külön figyelmezte­tett arra is, hogy egyes formá­lisan demokratikus rezsimek, mint amilyen a kolumbiai, foko­zatosan alkalmazni kezdik a katonai diktatúra módszereit. Csak Salvadorban az elmúlt esztendőben húszezer áldozata volt a belháborúnak, 95 száza­lékuk polgári személy. Guate­malában 4­1­0-en estek a politi­kai erőszak áldozatául, köztük az ellenzéki pártok vezetőségi tagjai is. Lucas tábornok ezzel kívánja elejét venni a választási meglepetésnek. A választásokat egyébként két hónap múlva tartják meg. Argentínában har­mincezer ember tűnt el. Kolum­biában tavaly kétezer embert tartóztattak le és 180-at gyilkol­tak meg. Adatok szerint 300 személyt megkínoztak, 50-nek pedig nyoma veszett. (Tanjug) A pápa újévi üzenete II. János Pál pápa a római Szent Péter templom előtt össze­gyűlt hívőknek elmondott újévi üzenetében kifejezte óhaját, hogy ez az év hozzon békét és igazságot a világnak, különösen Lengyelor­szágnak. Figyelmeztetett az atom­háború veszélyére és síkraszállt a fegyverkezési hajsza megfékezé­séért. A katolikus egyházfő, jelentik a külföldi hírügynökségek, felhívta a hívőket, hogy imádkozzanak Lengyelország békéjéért, hogy az országban szűnjenek meg a rend­kívüli intézkedések. A pápa sokra­­szállt a lengyelországi hadiállapot megszüntetéséért. „Ne szűnjön meg számos generáció vívmánya: a szabadság, a béke, ne szűnjenek meg az emberi jogok és a szabad­ság, ami az utóbbi hónapokban valósult meg”, mondta a katolikus egyházfő. Hangsúlyozta, hogy­­ a munkásoknak joguk van autonóm szakszervezetet létrehozni, amely­nek az a feladata, hogy gondos­kodjék a társadalmi, a családi szabadságról és az ember szemé­lyes szabadságáról. Hozzátette, hogy a Szolidaritás nevű függet­len lengyel szakszervezet a lengyel és más ország dolgozói hagyaté­kának része. Palesztin áldozatok 1981-ben A tavalyi harcokban az izraeli erők kétszázöt palesztin harcost gyilkoltak meg, többségüket Dél- Libanonban. Az izraeli katonai parancsnokság közölte, hogy 1981- ben az Izrael által megszállt arab területeken háromszáztizenöt inci­dens volt. (AP) MAGYAR SZÓ Dragosavac távirafa Castróhoz Kuba nemzeti ünnepe alkalmá­ból Dusán Dragosavac, a JKSZ KB Elnökségének elnöke üdvözlő táviratot küldött Fidel Castrónak, a Kubai KP KB első titkárának. A szocialista országépítésben sok sikert, Kuba baráti népének pedig további haladást kívánt. Kifejezte szolidaritását Kuba népével az el nem kötelezett, szocialista orszá­gának megőrzéséért és független­sége megszilárdításáért folytatott harcában. Hangot adott meggyő­ződésének, hogy a Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Ku­bai Kormuinista Párt, valamint a JSZSZK és a Kubai Köztársaság közötti kapcsolatok és együttmű­ködés továbbra is sikeresen fejlő­dik a két ország népeinek, az el­­nem kötelezettség mozgalma erősí­­tésének, a világbéke, a társadalmi haladás és a szocializmus érdeké­ben. (Tan­jug) Ülések és tanácskozások (Folytatás az 1. oldalról) te, emiatt az országot másfél milliárd dolláros kár érte. Eny­­nyit kapott volna ugyanis, ha több szenet tud kiszállítani. Bíróság elé állítják dereket? A varsói rádió által továbbított közleményből arra lehet következ­tetni, hogy bírósági eljárást indí­tanak Edward Gierek, a LEMP KB volt első titkára ellen. Gierek egyébként a hadiállapot kihirde­tése óta az internált volt párt- és állami tisztségviselők között van. A rádió hírei szerint a követ­kező hónapokban befejezik a bi­zonyító eljárást Gierek, valamint Tadeusz Waszczyk, Jan Szydlak és Franciszek Kaim volt minisz­terelnök-helyettesek ügyében. Egyébként megkezdődött a bíró­sági eljárás 21 volt funkcionárius ügyében, akik a 70-es években töltöttek be tisztséget, amikor még Gierek állt a párt élén. (Tan­jug) 1932. január 3., vasárnap Újévi eiesietek A kormány- és államfők a nemzethez intézett újévi üzeneteik­ben kifejezik óhajukat és reményüket, hogy ez az esztendő jobb lesz a tavalyinál. SALISBURY. — Robert Mugabe zimbabwei kormányfő újévi üzene­tében kijelentette, hogy országa a szocializmus építésének útját jár­ja. KHARTUM. — Nimeri szudáni elnök hangsúlyozta, hogy az ország továbbra is ragaszkodik az el nem­­kötelezettség elveihez és politiká­jához. TEHERÁN. — Khamenei, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke kijelentette, hogy az emberek mil­liói óhajtják az igazságot és a békét és aggodalommal tekintenek a jövő felé. Kegyelettel szólt az iszlám forradalom áldozatairól. MOSZKVA. — A Szovjetunió párt- és állami vezetősége a nem­zethez intézett újévi üzenetében a nemzetközi helyzetet igen kedve­zőtlenül ítélte meg, s hangsúlyoz­ta, hogy a következő évben is a legfontosabb feladat a világbéke megőrzése és a további országépí­tés. SZÓFIA. — Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, az Ál­lamtanács elnöke kedvezően ér­tékelte a balkáni országok kapcso­latainak eddigi fejlődését. ADDIS ABEBA. — Edem Kodjo, az Afrikai Egységszervezet főtitká­ra kijelentette, hogy Afrikának, a fejletlen kontinensnek békére, za­vartalan gazdasági fejlődésre van szüksége, enélkül Afrikának, de a többi földrésznek sincs távlata. NEW DELHI. — Indira Gandhi indiai kormányfő kifejezte óhaját, hogy az 1982. év békét és haladást hozzon Indiának és az egész vi­lágnak. BONN. — Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár újévi üzeneté­ben figyelmezetette, hogy a len­gyel eseményekbe való külföldi beavatkozás a legnagyobb csapás lenne a békére Európában — Ez sokkal súlyosabb lenne az afga­nisztáni intervenciónál — mondta. BUKAREST. — 1982-ben is erő­teljesen megnyilvánul a nemzet­közi politikai életben jelentkező két teljesen szemben álló tenden­cia, jelentette ki többek között Ceausescu román elnök újévi üze­netében. PRÁGA. — Gustav Husák, a csehszlovák párt és állam vezető­je felhívta honfitársait, hogy job­ban és többet dolgozzanak és kö­vetkezetesen harcoljanak a terme­lés hatékonyságának növeléséért és a munkafegyelem megszilárdítá­sáért. KAIRÓ.­­ Hosszni Mubarak egyiptomi elnök kijelentette, hogy Egyiptom folytatja eddigi külpo­litikáját, nem mutatva ellenséges szándékot senki iránt sem. LAGOS. — Shagari nigériai el­nök az ország külpolitikájáról szól­va többek között kifejezte meg­győződését, hogy Csádban megte­remtik a békét és a népnek lehe­tővé válik, hogy maga döntsön sorsáról. KOPPENHÁGA. — Az elmúlt esztendő igen nehéz volt, mondta II. Margit dán királynő. A gazda­sági válságot — amelyet az egész világ megérzett — az idén sem ke­rülhetjük el. PJONGJANG: — Érvényesítve eddigi külpolitikánkat, az idén is azon leszünk, hogy erősítsük a szolidaritást az imperialistaellene­s és független erők között, s fej­lesszük a nemzetközi együttműkö­dést és a barátságot a béke és a biztonság megőrzése érdekében, jelentette ki többek között Kim Ir Szung, a Koreai NDK elnöke. VARSÓ. — Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államta­nácsának elnöke kifejezte meg­győződését, hogy a lengyelek le­­küzdik jelenlegi nehézségeiket. Ez volt Jablonski első nyilvános be­széde a rendkívüli állapot kihir­detése óta. BUDAPEST. — Losonczi Pál, a magyar Elnöki Tanács elnöke mindenekelőtt békét kívánt honfi­társainak, s hangsúlyozta, hogy Magyarország erre irányuló erőfe­szítéseiben nem sajnálja a fárad­ságot. A nemzetközi helyzetet igen súlyosnak ítélte meg, de kifejez­te reményét, hogy a világ béke­­szerető erői meg tudják akadá­lyozni a nemzetközi feszültség fo­kozódását. Üdvözölte és támogatta­­,a szocializmus megvédése és a belső béke helyreállítása” érdeké­ben foganatosított intézkedéseket Lengyelországban. DAKAR. — A jelenlegi súlyos időkben nagyobb szükség van a népek közötti szolidaritásra, mint valaha, jelentette ki Diuf szenegá­li elnök. BÉCS. — A washingtoni és a moszkvai politikusok tudják, hogy mekkora a felelősségük, mert a szuperhatalmak olyan fegyverrel rendelkeznek, amelyekkel meg tudnák semmisíteni az életet a Földön, mondta többek között új­évi üzenetében Bruno Kreisky osztrák kancellár. A szocializmusért folytatott harc ferediségpontja Az Olasz KP igazgatóságának határozata • A lengyelországi katonai államcsíny összeegyeztethetetlen a kommunisták eszményeivel Az Olasz Kommunista Párt megerősítette, hogy „határozot­tan elítéli a lengyelországi katonai államcsínyt, a letartóztatáso­kat, a rögtönítélő bíróságok létrehozását, valamint a politikai, szakszervezeti és más társadalmi szervezetek tevékenységének betiltását”. Ezek az intézkedések összeegyeztethetetlenek az olasz kommunisták demokratikus és szocialista eszményeivel, nem lehet velük megoldani a lengyel nemzet mély válságát, és „nem lehet őket annak szükségességével indokolni, hogy meg kell menteni egy szocialista típusú rendszer lényegét”. A fenti állásfoglalást tartalmazza az Olasz KP igazgatóságának határozata, amelyet Új szakaszt nyitni a szocia­lizmusért folytatott harcban címmel hoztak nyilvánosságra és „a lengyel­­országi drámai eseményekhez fűződő elmélkedés” alapján fogadtak el. Eb­ben az okmányban —­­,melyet az igaz­gatóság meghagyása alapján a párt­titkárság készített, a pártvezetőségben és a bázisban folytatott hosszú vita után — többek között az áll, hogy a munkásosztály és a nép tiltakozása po­litikai eszközökkel való megoldásának sikertelensége és az a tény, hogy ka­tonai erőhöz folyamodtak, csapást je­lent a szocializmus ügyére. Az olasz kommunisták ismételten tá­mogatásukról biztosították a lengyel­­országi demokratikus megújhodás fo­lyamatát. Az Olasz KP külön üdvö­zölte a Szolidaritás szakszervezet lét­rejöttét és fejlődését, szembeszegül a külső beavatkozással, a nyomással és az intervencióval, s hangsúlyozza ,,a december 13-án brutálisan megszakí­tott” megújhodási folyamat szükséges­ Megismételve azt a meggyőződést, hogy a demokrácia elválaszthatatlan a szocializmustól, az Olasz KP kiemeli az új utak felkutatásának szükségessé­gét az említett célok megvalósításában, nemcsak a feltételek miatt, amelyek között a nyugat-európai baloldal tevé­kenykedik, hanem ,,a visszafejlődési folyamat és a visszatérő drámai válsá­gok” miatt, a kelet-európai országok­ban, azon válságok miatt, „amelyek megkérdőjelezik a hatalom monolitiszti­­kus koncepcióját”. Ebben az összefüg­gésben élesen bírálják ,,a szocialista lágeren” belüli kapcsolatok kialakítá­sának zárt, hierarchikus módját, a szo­cializmust mint „modellt”. , Az okmány hangsúlyozza Berlinguer nemrégiben kifejtett véleményét, hogy ,,a szocializmusnak az októberi forra­dalommal kezdődő szakasza kimerítet­te alkotó erejét”. Az Olasz EP úgy tartja, hogy a szocializmusért folyta­tott harc új távlatainak megnyitása Nyugat-Európában nagy jelentőségű a világszocializmus új szakaszában és a kelet-európai társadalmak demokrati­kus megújhodásához való hozzájárulás­ban. A lengyelországi válságot az okmány „éles társadalmi és politikai krízisnek minősíti, lázadásként az ország politi­kai rendszerében való demokratikus hiánya, az előnyjogokat élvező és bü­rokratikus pártnak a tömegek iránti viszonyulása ellen. A változások és a reformok igénye teremtette meg a Szo­lidaritást és tette lehetővé széles kö­rű fejlődését. A szakszervezet sikere a milliós tömegeknél a lengyel mun­­kásosztálynak a politikai színtérre va­ló viharos fellépésében nyilvánult meg. A Lengyel Egyesült Munkáspárt­nak a munkásosztállyal való sikerte­len párbeszédkísérletéről szólva, az Olasz EP hangsúlyozza a Szovjetunió és a Varsói Szerződés más országai­nak negatív szerepét ebben a válság­ban. Ezzel kapcsolatban, kiemeli ,vol­tak súlyos nyomások, megengedhetet­len beavatkozások, politikai és ideo­lógiai hadjáratok a megújhodásra irá­nyuló azon erőfeszítések ellen, ame­lyeket a LEMP nagy része, a Szoli­daritás és az egyház képviselt. Mindez megnehezítette a szélsőséges törekvé­sek elszigetelését és legyőzését a poli­tikai életben, a szakszervezetben és a pártban. Mivel a lengyelországi események okot szolgáltattak az Olasz KP-nak az elmélyültebb elmélkedésre a szocia­lista irányvételi­ társadalmakról, az ok­mány megállapítja, hogy az elmélkedés kiindulópontja az egységes modell (szovjet típus) elfogadásának káros vol­tára vonatkozik a kelet-európai orszá­gokban gazdasági, de mindenekelőtt politikai téren. Az Olasz KP számára nem volt „elkerülhetetlen a jaltai megállapodások következménye”. A fordulatra a Kominform megalakítá­sával (1947) és Jugoszlávia elítélésével (1948) került sor. Jugoszlávia ugyanis határozott volt abban, hogy sajátságos eredeti szocialista útját követi és kö­vette is. A mintegy 20 oldalas dokumentum elemzi a hidegháború által, a kelet­európai országokban folytatott politi­kai perekkel és az egységes modell másokra való rákényszerítésével elő­állt helyzetet, amelynek következmé­nyeit láthattuk Lengyelországban, Ma­gyarországon és Csehszlovákiában. Azok a remények, amelyeket a Szov­jet KP XX. kongresszusa ébresztett, nem valósultak meg, mert magának a kongresszusnak sem sikerült mélyeb­ben elemeznie a Szovjetunió politikai rendszerének felépítését. „A Csehszlo­vákia elleni invázió, a megújhodási kísérlet erőszakos meghiúsítása bizo­nyítékként szolgál, hogy a keleti re­­zsimek megújhodásának szükségessége szemben áll nemcsak a szovjet mo­dellel, hanem a szocialista láger kon­cepciójával, amely korlátozza a szö­vetséges országok önálló fejlődését, áll az okmányban. Európa tömbökre osztottsága olyan realitás, amelyet csak a békés koncep­ció fejlődésével lehet túlhaladni. Az Olasz EP azonban elutasítja, hogy a tömblogikával indokolni lehet a világ­nak a szabadság, a függetlenség, va­lamint a gazdasági, a társadalmi, a po­litikai és a művelődési megújhodás iránti igényének elfojtását. Az Olasz EP hangsúlyozza, hogy ,,a szocializmus határa nem esik egybe a kelet-európai országok határaival, mivel a szocializmus történelmi moz­galom, amely világviszonylatban fejlő­dik”. Kiemelve, hogy az októberi for­radalom korunk legforradalmibb ese­ménye, az Olasz KP megállapítja, hogy „nem becsüli le a Szovjetunió szerepét világviszonylatban, azt a sze­repet, amely „néha azonos azoknak a népeknek és országoknak az érde­keivel, amelyek az imperializmus és a reakciós rezsimek ellen harcolnak a felszabadulásért és a nemzeti függet­lenségért”, de „néha összeütközésbe kerül ugyanezekkel az érdekekkel, ami­kor nyíltan semmibe veszi őket, mint ahogyan ez az afganisztáni katonai intervenciókor történt”. Hangsúlyozza „a Szovjetunióban el­fogadott és a keleti országokba átül­tetett modellen”, és „a szociáldemok­rata pártok tapasztalatán” kívül levő „harmadik út” szükségességét. A dokumentum végezetül kiemeli az olasz, párt autonómiáját „a hatalmon levő kommunista pártokkal, külön a­­Szovjet KP-val” való szembeszegülés­ben. Az Olasz KP rendes viszonyt kí­ván fenntartani mindegyik kommunis­ta párttal, ugyanúgy, mint a többi szo­cialista, forradalmi és progresszív erő­vel, privilegizált kapcsolatok nélkül, a vélemények, a politikai akciók tel­jes önállósága aránján, ideológiai, po­litikai és szerveződési összekapcsolás nélkül. Az olasz kommunisták úgy tart­ják, hogy túlhaladott az egy homogén kommunista mozgalom eszméje, amely külön áll a nemzetközi munkásmozga­lom erőinek egészétől, a szocialista haladó és felszabadítási mozgalmaktól. Ez a magyarázata az Olasz KP kon­cepciójában és gyakorlatában megnyil­vánuló „új internacionalizmusnak”. Ezt az okmányt az Olasz­­ KP igaz­gatósága határozatának nevezik, és a megfigyelők véleménye szerint- nem is kell értelmezni. (Tanjug) Enrico Berlinguer CSÁD A lázadók előretörése A Csádból érkező hírügynökségi jelentések szerint a Habré vezet­te úgynevezett északi fegyveres erők megkezdték előrenyomulásu­kat Mongo térségen keresztül. A tegnapelőtti információk szerint a lázadó erők mindössze néhány kilométerre vannak Ati városától, ahol készültségbe helyezték a mintegy 2000 katonát számláló Afrika-közi békecsapatokat. Ezek az egységek egyébként több mint öt városban állomásoznak Kelet- Csádban. Egyes hírek szerint Habré csa­patai 400 kilométerre megközelí­tették a fővárost. A kormánycsa­patok elégedetlenek a rossz ellá­tás miatt. A kormány egységei egyébként visszavonulóban van­nak engedve a felkelők mind erő­teljesebb nyomásának. A kormány számára, úgy látszik, nem marad más hátra, mint bízni az Afrika-közi békefenntartó erőkben, mert ha Ati város is Habré seregének kezére kerül, megkezdődhet az előretörés Ndje­­mena felé. (Tanjug)

Next