Magyar Szó, 1982. március (39. évfolyam, 73-88. szám)

1982-03-16 / 73. szám

1982. március 16., kedd Hasonló álláspontok Djuranović fogadta Perkovichot Veselin Djuranovic, az SZVT el­nöke tegnap találkozott Luis Per­­kovich Roccával, a Perui Köztár­saság Kép­viselőházárra­k elnöké­­vel A hosszas, szívélyes beszél­getésben kölcsönösen előtérbe he­lyezték, hogy a két el nem köte­lezett ország­­baráti kapcsolatai és együttműködése mind bilaterális, mind multilaterális síkon kedvező­en fejlődnek. A felek egyaránt hangsúlyozták, készek továbbfejleszteni Jugoszlá­via és Peru politikai és gazdasági együttműködését. A­­nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről szólva megerősítették, a kiéleződött politikai és gazdasá­gi helyzetről hasonlóan vagy azo­nosan vélekednek. Ebben az érte­lemben domborították ki az el­­nem kötelezettség politikájának je­lentőségét a vil­ágbéke megőrzésé­ben és az egyenrangú nemzetközi együttműködés előmozdításában. (Tanjug) PORTUGÁLIA Bírálják a kormányt Mario Soares, a Portugál Szo­cialista Párt főtitkára országos viszonylatban síkraszállt a hala­déktalan politikai választásokért, a kormány megdöntéséért. Azt ál­lította, ha a jobboldali koalíciós kormány sorsa a szocialistáktól függne, akkor egy napnál tovább nem maradna hatalmon. A főtit­kár úgy ítélte meg, hogy a kabi­net kudarcot vallott. XXX A Portugál Szocialista Párt ve­zetősége vasárnap késő este Lisza­­bonban közzétette a demokratikus baloldal erőinek egyesüléséről szóló okmányát. A szocialisták sze­rint az összefogás célja, hogy „a portugál társadalom a demokra­tikus szocializmus felé haladjon” A szocialisták elképzelése sze­rint a demokratikus baloldali szö­vetség a közeljövőben az ország politikai színterén felveheti a har­cot a jobboldali koalícióval. A közölt okmány szerint a de­mokratikus baloldali szövetségnek serkentenie kell a demokratikus szocializmus építésében megkezdő­dött társadalmi folyamatot. (Tanjug) Kulikov , Jaruzelski­nál A szovjet marsall a had­gyakorlatokon vesz részt Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornok, a nemzeti megmentés katonai tanácsának elnöke, a LEMP KB első titkára tegnap Varsóban fogadta Viktor Kulikov szovjet mars­allt, a Varsói Szerző­dés fegyveres erőinek főparancs­nokát, akit részt vesz a Barátság ’82 fedőnevű hadgyakorlaton. A Lengyelország északnyugati vidé­kein folyó nyolcnapos manőveren Lengyelország, a Szovjetunió és az NDK csapati vesznek részt. A lengyel sajtó e gyakorlatok­kal kapcsolatban tegnap azt írta, hogy a szovjet, a lengyel és az NDK közötti fegyverbarátság kulcsjelentőségű a Varsói Szerző­dés többi tagországának szem­pontjából is. A sajtó úgy ítélte meg, hogy a szocialista haza védelme vala­mennyi polgár hazafias feladata, a Varsói Szerződés minden tagor­szágának internacionalista köteles­sége. (Tanjug) „Tengeri medve ’82” Török hadgyakorlatok A Goldcuk, Mersin és Iskende­­run városok által határolt térség­ben, Törökország földközi-tengeri partjai közelében „Tengeri med­ve ’82” elnevezéssel a török fegy­veres erők hadgyakorlatokat kezd­tek, Zahir Atakan admirálisnak, a hadgyakorlatok parancsnokának kijelentése szerint a török fegyve­res erők harci készségének és harci moráljának rutinszerű el­lenőrzéséről van szó. Megfigyelők szerint a kijelen­téssel azt a gyanút akarta eleve eloszlatni, hogy a hadgyakorlatok­ra a térségben kialakult politikai helyzet adott okot, illetve provo­kálta azt. A manőverekre abban az időben kerül sor, amikor Tö­rökország és Görögország között eléggé feszült a kapcsolat, más­részt pedig Ciprus közvetlen kö­zelében, s mint ismeretes, a szi­getországban uralkodó helyzet a két ország kapcsolatának sarka­latos kérdése. ___ (Tanjug) Rudi Kólák és Luis Perkovich tárgyalásai Jugoszlávia és Peru álláspontja sok nemzetközi kérdésben rendkí­vül hasonló, kiváltképpen az el­­nem kötelezettség, az új gazdasági világrend és a békeharc viszony­latában — helyezték előtérbe teg­nap a megbeszéléseken, amelyeket Rudi Kólák, a JSZSZK Képvise­­lőházának alel­nöke és Luis Per­kovich Rocca folytatott. Rudi Kólák vázolta vendégének a jugoszláv képviselőházi és kül­döttrendszer sajátosságait, különös tekintettel a JSZSZK Képviselő­­házának e rendszerben elfoglalt helyére és ott betöltött szerepére. A vendég kérdésére válaszolva részletesen beszélt a választási rendszerről, a köztársaságok és tartományok megállapodá­sainak mechanizmusáról, a nem eléggé fejlett köztársaságok és Kosovo tartomány gyorsabb fejlesztése ösztönzésének politikájáról. A perui vendég tegnap megko­szorúzta az Ismeretlen Katona avalai emlékművét. (Tanjug) MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA 3 TÖRÖKORSZÁG A katonai ügyész ismét halálos ítéletet kér Feszült kapcsolatok az EGK-vea! Két fr külön-külön folyama­tban le­vő bírósági tárgyaláson a török katonai ügyészek 92 rendbeli poli­tika, gyilkosság, 54 rendbeli gyil­kossági kísér­­et, 44 rendbeli fosz­togatás, 77 rendbeli poklgépes tá­madás én egyéb bűncselekményeik miatt 175 személyre kértek halál­­büntetést. Az ügyészek e szigorú követelését a hatóságoknak az a törekvése magyarázza, hogy rigo­rózus in­tézkedésekkel álltt­ák útj­át a szélsőséges csoportok működé­sének. Eddig 30 000 embert vettek őrizetbe annak alapos gyanúj­ávail, hogy terroristák, illetve közremű­ködtek erőszakos cselekmények végrehaj­tá­sában. A török katonai hatóságok a puccs óta 71 halálos ítéletet mond­tak ki és 13-at hajtot­tak végre. Törökország hivatalos képviselője Brüsszelben nem volt hajlandó átven­ni a Közös Piac tiltakozó jegyzékét, amelyben hangot adott a legújabb ankarai letartóztatások miatti aggodal­mának. A török tisztségviselő azzal indokolta meg álláspontját, hogy kor­mánya ezt az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti. Brüsszeli ér­tékelés szerint a Közös Piac és Tö­rökország kapcsolata már-már szakí­tással fenyeget. Brüsszeli közlés szerint a kapcsola­tok Leo Tindemansnak, az EGK el­nöklőjének e hét derekára tervezett törökországi látogatása előtt éleződtek ki. Tindemanst a Miniszterek Tanácsa nemrégiben megbízta, utazzon Ankará­ba, s Törökország legfelsőbb tisztség­­viselőivel ismertesse Nyugat-Európa aggodalmát — brüsszeli megfogalmazás szerint — az emberi és demokratikus jogok megsértése miatt. Tindemans feladatai közé tartozik, hogy felhívja a török államférfiak figyelmét, hogy e problémák megnehezítik a Közös Piac Lengyelország körüli akcióit. Jól értesült körük azt­ állítják, hogy Tindemanst felhatalmazták, ismertesse Ankarában, Törökország milyen felté­telekkel maradhat továbbra is a kö­zösség társult tagja. Az Európai Par­lamentben már követelték, hogy foga­natosítsanak konkrét intézkedéseket Törökország ellen, noha Tindemans cáfolta, hogy megvitatták ennek lehe­tőségét. Ennek ellenére néhány hó­napja Törökországnak nem folyósíta­nak semmilyen segélyt, s elhalasztot­ták az új jegyzőkönyv aláírását, amelynek alapján Ankara számíthatott volna újabb hatszázmillió dollár köl­csönre. (AP, Tanjug) A török kormányfő Bagdadban Tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Irakba érkezett Bü­­lent Ülüsü, Törökország minisz­terelnöke. Vendéglátója, fő tár­gyalópartnere Taha Jasin Rama­dan, a kormány első alelnöke lesz. Fogadja Irak kereskedelmi és iparügyi minisztere is. A török küldöttség összetétele alapján ítélve elsősorban a kétoldalú kap­csolatokat vitatják meg, s ennek keretében a kereskedelmi, ipari, illetve a gazdasági együttműködés fejlesztését. Valószínűleg Szaddam Husszein államfő is fogadja a ven­déget. (Tanjug) Spiljak Moszkvában Tegnap Moszkvába érkezett Mi­ka Spiljak, a Szakszervezeti Szö­vetség Tanácsa Elnökségének tag­ja. Jugoszláv küldöttség élén részt vesz a szovjet szakszervezet XVII. kongresszusán. Szakszervezeti küldöttségünket a Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa hívta meg. A moszkvai repülőtéren Spiljak üd­vözlésére megjelent Alekszej Vik­torov és Kazimierasz Mackjavics­­jusz, a szakszervezet titkára. (Tanjug) Tíz afrikai ország tiltakozása A szaharai képviselők nem vehettek részt az AESZ ülésén Algéria és még kilenc afrikai or­szág küldöttsége nem vett részt az Afrikai Egységszervezet tájékoztatási minisztereinek értekezletén, ily módon tiltakozva, hogy meggátolták a Sza­harai Arab Demokratikus Köztársaság küldöttségének a bekapcsolódását a munkába. A daccai értekezletet tegnap Szene­gál kormányfője nyitotta meg kétórás késéssel, majd azonnal késő délután­ra halasztották a munkát (Tanjug) Az ír kormányfő az USA-ba utazott Tegnap háromnapos látogatásra Amerikába utazott Charles Haug­­hey, az Ír Köztársaság minisz­terelnöke. Ott-tartózkodása során találkozik Ronald Reagan ameri­kai elnökkel és Perez de Cuellar­­ral, az ENSZ főtitkárával. Reagan és Haughey mai megb­beszéléseinek központi témája valószínűleg Észak-Írország prob­lémája lesz. (UPI) A KÖZEL-KELET HÍREI Izraeli tankok dél­libanoni falvakban Robbanás Bejrútban — Miért maradt el Mubarak látogatása? — Javul Egyiptom és a többi arab ország kapcsolata A KUNA hírügynökség jelenti, hogy Izrael tankokat vezényelt két dél-libanoni faluba. Úgy ér­tesült, hogy Adajeszcu és Kant Kiliről van szó, mindkettő a Haddad őrnagy által vezetett Iz­­rael-barát jobboldali milícia ellen­őrzése alatt álló területen fek­szik. Izrael e legújabb agresszív lé­pése időben egybeesett Al Vázán libanoni kormányfő figyelmezteté­sével, hogy „Palesztina katasztró­fája után Libanon egy másik ka­tasztrófa színhelyévé válhat”. A libanoni kormányfő egy Bejrút közelében megtartott nagygyűlé­sen beszélt, amelyen Kamal Dzsumblattnak, a Libanoni Nem­­zet Mozgalom megalapítója és ve­zetője halálának ötödik évfordu­lójáról emlékeztek meg. ötven­ezer ember előtt mondott beszé­dében rendkívül keményen bírálta az Egyesült Államok arab poli­tikáját, különösen azt, amelyet Libanonnal és a palesztin néppel szemben érvényesít. BEJRÚT: — Bejrút nyugati ke­rületében az ottani francia műve­lődési központ előt­­t tegnap po­kolgép robbant. A rendőrség köz­leménye szerint négy járókelő megsebesült, az anyagi kár je­lentéktelen. A pokolgépet egy gépkocsiban ülő férfi dobta a központ udvarára, majd járművé­vel elrobogott. KAIRO­ — Az Al Sziraezáh cí­mű kuvaiti lapnak adott interjú­jában — a kairói sajtó tegnap közölte — Mubarak ex pin promi elnök bejelentette. Tzűr­be ter­vezett látogatását prokolláris né­zeteltérés miatt kellett elhalasz­tani. Kimondta, Izrael inszisztált azon, hogy Jeruzsálembe látogas­son, ám ő ezt elutasította, mert „elvi dologról van szó”. Döntése azonban — mint mondta — nem befolyásolja a Sínai-félsziget ki­ürítésének folyamatát. Közvetítők és különmegbízot­­tak által végzett helyzetfelmérés után egyes arab országok gyakor­lati lépéseket tettek az Egyiptom­hoz fűződő kapcsolatuk­­ javítása érdekében. Ezek a lépések amint fogalmaznak — még csak az újságok hasábjain tükröződnek, jelentőségük azonban kétségte­len. (UPI, Tanjug) A liberálív mozgóiérz élőjüké:­ A kolumbiai választások részeredményei Az első jelentések szerint a Kolumbiában kormányzó Liberá­lis Pártnak sikerült a vasárnapi parlamenti választásokon megőriz­nie jelentéktelen előnyét legna­gyobb vetélytársával, a Konzerva­tív Párttal szembeni. A választók mindössze ötven százaléka vett részt a szavazáson. A nyugati távirati irodák jelen­tik, hogy a választások idején fo­kozták a biztonsági intézkedése­ket, hogy meggátolhassák az in­cidenseket. Ennek ellenére néhány városban összecsapások robbantak ki. A Reuter jelenti, hogy elesett az M-19 gerillaszervezet hét tagja Arauca tartományban. Bombák robbantak Cali és Palmira város­ban. Bölcs döntés A L’Unitá kommentárja a madridi értekezlet elnapolásáról A L’Unitá, az Olasz KP sajtó­­szerve a madridi értekezlet elna­polásával kapcsolatban közölt kommentárjában megállapít­j­a, hogy a számtalan nehézség ellené­re bölcs döntés született, amely reménnyel tölt el: mégiscsak sike­rül felújítani az európai enyhülési és békefolyamatot. Az olasz kommunisták napilapja megállapítja, hogy sokan már el­temették a Kelet és a Nyugat dia­lóg­usa újra,felvételének lehetősé­gét, majd méltatja az el nem kö­telezett és semleges országoknak a bölcs döntés létrejöttéhez adott hozzájárulását. Hozzáteszi, hogy bizonyos európai NATO-országok is hasonló nézeteket vallottak, min­t az országok fentebb emlí­tett csoportja, tekintet nélkül arra, hogy folyamatosan bírálatuk per­gőtüzében tartották a lengyelor­szági hadiállapotot. Franciaorszá­got, Olaszországot, Nyugat-Német­­­országot és Hollandiát sorolja ide. Leszögezi: ezek az országok hatá­rozott­an szembehelyezkedtek Halig amerikai külügyminiszter tézisé­vel, hogy a madridi konferenciát meghatározatlan időpontra kell el­napolni. Három szempontból tartja fon­tosnak a L’Uran­ta az őszi újrakez­dést. A halasztással elsősorban si­került elejét venni a teljes szakí­tásnak, egyszersmind megóvni a kelet—nyugati dialógus „egyetlen csatornáját”, s ez nem kis dolog, ha az ember szem előtt tartja, hogy a dialógus alternatívája a fegyverkezési verseny fokozása. Ha a konferencia nem folytatódna, a leszerelési tárgyalások kizárólag a két nagyhatalom közötti egyez­kedésre korlátozódnának. Másod­sorban a határozat nem szűkíthető a puszta halasztás tényére, ellen­kezőleg, az elfogadott okmány ar­ra kötelezi mind a 35 részvevő or­szágot, hogy „olyan értekezletet hívjon össze, amely az európai biz­tonság és leszerelés kérdéseit he­lyezi előtérbe”. Harmadsorban a szóban forgó határozatnak azért óriási a politikai jelentősége, mert tény, hogy a madridi értekezletet mindkét fél az összecsapás elkerü­lése végett mint utolsó lehetőséget, feltétlenül meg akarja menteni. A L’Unitá azt a nézetet vallja, aligha valószínű, hogy november­ben kedvezőbb légkörben folytató­dik az értekezlet , amennyiben „a lengyel helyzet nem javulna lényegesen”, ezt a keleti országok­nak kell fontolóra venniük. Másfe­lől — folytatja az olasz kommu­nisták sajtószerve — a nyugat­ak­­nak a maguk részéről úgyszintén alaposan meg kell fontolniuk a dolgot, tudniillik, hogy vajon mennyiben hasznos a ér­tekezleten „a Kelet fölött ,*-mk©7- n-i”. (Tanjug) MAGYARORSZÁG Megünnepelték március 15-ét Magyarországon tegnap Kossuth Lajosra, Petőfi Sándorra, az 1848. évi március 15-i polgári forrada­lom többi vezető személyiségére való megemlékezés jegyében ün­nepelték meg a nemzeti ünnepet. Koszorút helyeztek el a forrada­lom hőseinek emlékművén, s az ifjúság menete áthaladt a főváros főutcáin. A magyar nemzeti történelem e jeles dátumának megünneplésében a hangsúlyt arra helyezték, milyen jelentős Kossuth forradalma Ma­gyarország, Európa számára, to­vábbá arra, hogy, még erőtelje­sebben ápolni kel­l a nemzeti ha­gyományt, fel kell számolni a mí­toszokat, a múlt téves ábrázolását. A mai körülményekkel összhang­ban Kossuth forradalmát úgy mu­tatják be, mint ami serkenti nem­csak a pozitív örökség megőrzését, ápolását, hanem a nemzeti lét jobb megoldásainak állandó kuta­tását, az elértekkel való „építő jellegű elégedetlenséget”. Rámutat­tak arra, hogy fel­­kell számolni Kossuth forradalma jelentőségé­nek, kultuszának meghamisítását, a s­zócser­lés helyett, állandó ak­ciót kel­l indítani. A Népszava cí­mű szakszervezeti újság tegnapi vezércikkében úgy ítélte m©g, nem elegendő feltűzni a kokárdát, ten­ni kell valamit a hazáért. Hoz­záfűzte, hogy napjainkban nem elegendő megkoszorúzni az emlék­művet, Petőfi szelleme tevékeny­ségre, állandó akcióra ösztönöz. (Tanjug) USA A kormány az atomfenyverzet befagyasztása ellen kongresszus 141 javaslata tagjának Az amerikai kormány képvise­lői elvben ellenzik a 141 fconngresz­­szu­si­­képviselő javaslatát, amely mindkét nagyhatalom atomfegy­­vezetének „befagyasztásaira” irá­nyul azzal a kikötéssel, hogy az amerikai—szovjet tárgyalások út­ján később csökekenthe­tnék e tö­megpusztító fegyverek mennyisé­gét. A kongresszus egynegyedének javaslatát „rossz védelmi és biz­tonsági politikának” minősítették, a State Department pedig arra a­z álláspontra helyezkedett, hogy a javaslat­­fogadásával az USA „ka­tonád pozíciója alárendeltté válna és az ellenség döntő fölényre ten­ne szert.” A kongresszus határozatát tizen­kilenc szenátor és a képvise­őház 122 tagja írta alá. Az atomfegyve­rek gyártásának, a kíséreteimi rob­bantásoknak és az ilyen fegyverek bevezetésének a felfüggesztését kö­vetelik, továbbá szerződést e fegy­verek mennyiségének csök­kkenté­­séről. Az USA-ban tovább terjed a­z atomfegyverz­et betiltását­­követelő mozgalom. A kongresszushoz és a szövetségi államak­ parlamen­tjeihez különböző kérvén­yeket intéztek, több mint egymillió amerikai pol­gár írta allá. Több mint háromszáz városban tekintélyes képviseleld­­testü­letiek hatérvonytelkat fogadtak el, amelyekben az atomfegyvereik betiltását követelik. Az ötven szö­vetségi állam közül mintegy húsz­ban a kongresszus elé utalták a Hasonló határozatokat. (Tanjug)

Next