Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 132-147. szám)

1982-05-16 / 132. szám

2­­tpLPOLITIKA Légi támadás Puerto Argentine repülőtere ellen (Folytatás az 1. oldalról) Amerika többi országával, hogy az elnök washingtoni látogatását nem kell lemondani, miután az USA Nagy-Britannia pártjára állt és gazdasági intézkedéseket alkalmazott Argentínával szem­ben. Mitterrand és Schmidt szolidaritást vállalt nagy-Britanniával Mitterrand, francia elnök és Schmidt nyugatnémet kancellár hamburgi tárgyalásán szolidari­tást vállalt Nagy-Britanniával a Közös Piacon belül alkalmazott gazdasági szankciók ügyében. A két államférfi hangsúlyozta, hogy kormányuk is támogatja Nagy- Britanniát és az ENSZ 502. ha­tározatát, amely egyebek között az argentin csapatok kivonulását követeli a Falkland-szigetekről. Emlékeztessünk, a Közös Piac Argentína ellen irányuló gazda­sági zárlata május 17-éig tart, ha nem újítják fel. A francia elnök hangsúlyozta még, hogy a nemzetközi problé­mákat elvben nem ilyen szank­ciókkal kell megoldani, de a Falkland-szigetek szuverenitásáról Argentína nem dönthet egyedül. Szovjet tiltakozás a brit vádak miatt A Szovjetunió elvetette a brit vádat, hogy köze van az Atlanti­­óceán déli területén kitört válság­hoz. Ez a vád teljesen értelmet­len, állapították meg Moszkvá­ban. Ez az első szovjet reagálás az állításokra, hogy a falklandi válságban Argentína pártjára állt. A cáfolatot a Pravda teg­napi számában közölték és átad­ták Nagy-Britannia moszkvai nagykövetének is. Lassan haladnak a tárgyalások Az argentin katonai parancs­nokság közölte, hogy a mintegy két hete elsüllyesztett General Belgrano cirkáló legénységéből 770 matrózt megmentettek, 301 eltűnt, 20 pedig belehalt sérülései­be. Galtieri tábornok újabban kije­lentette, hogy az ENSZ keretében folyó tárgyalások igen lassan ha­ladnak, ezért a megoldásra még nincs kilátás. (Tanjug, Reuter, AFP) Külföldi részvéttávíratok A zenicai bányában történt sú­lyos szerencsétlenség alkatai­ból Erich Honecker, az NDK Államta­nácsának elnöke részvéttáviratot intézett a JSZSZK Elnökségéhez A katasztrófa alkalmából rész­vétét nyilvánította II. János Pál pápa, Nyi­kolaj Tyihonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnö­ke, Zen­ko Szuzuki, japán kor­mányfő, Csio Ce-jang, a Kínai Ál­lamtanács elnöke, Grisa Filpov, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, csehszlovák kormányfő és Lázár György, a Magyar Nép­­köztársaság kormányának elnöke Részvéttáviratot intézett a Szövet­ségi Végrehajtó Tanácshoz az észak-franciaországi bányaterület vezérigazgatója is. (Tanjug) A szíriai elnök Libanonban Hafez el Asszad szíriai elnök tegnapelőtt este Tripoliba utazott, ahol közvetlenül megérkezése után Moamer el Kadhafival tárgyalt. Részleteket nem közöltek. Szíriai hírforrrások szerint a váratlan lá­togatásra azért kerül sor, mert egyes országok fokozták tevékeny­ségüket az Egyiptommal való dip­lomáciai és egyéb kapcsolat felvé­telére. Mint ismeretes, Szíria és Líbia az úgynevezett elutasítási front tagja, amely elveti a Camp David-i egyezményeket. A szíriai elnök­­Tripoliból Algír­ba utazik. (Dzsana) Haty Athénban tárgyal A görög kormány meghívására tegnap Athénba érkezett Alexan­der Halig, amerikai államtitkár. Feltételezik, hogy a kétoldalú kappscíl-ГпЧ legfontosabb kérdé­seit, például az amerikai katonai tárvköz­pon­toik leendő helyzetet, az amerikai katonai és pénzügyi segélyt, és a görög kom­m­ény azon kövstevését vitatják meg, hogy pravoíogiálv­a keleti határaik biz­­tonségait az Égei-tengeren ural­kodó á­ P­­ontok miatt. Athéniban feszü­lt figyelemmel várják Ha’s hap--író'-éreiti hogy mit intézett' Ankaráiban. (Tanjug) Botswana bizalommal tekint TSfc Jugoszláviájára Botswana és Jugoszlávia régóta ápolják baráti kapcsolataikat és ugyanazokat az elveket vallják, hangsúlyozta dr. Kvet Masime, botswanai elnök Aleksandar Vo­­jfinovictyal, az új gaborone-i jugo­szláv nagykövettel folytatott be­szélgetéseiben. Nagykövetünk át­adta megbízólevelét. Az elnök hangsúlyozta, hogy Josip Broz Tito haltál® után is bizalomi mail tekint Jugoszláviára, amely következetesen vallja az el nem­ kötel­ezettség politikáját és őrzi nehezen kivívott függetlensé­gét. Hangsúlyozta, hogy kormánya rendkívül nagyra értékeli Jugo­szlávia támogatását a dél-afrikai leiigázott népek igazságos harca iránt. Vojinovic nagykövet Gaboromé­ban a botswanai kormány több tagjával is­­találkozott és a gaz­dasági együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségéről tárgyalt. (Tanjug) Zaire felújítja a diplomáciai kapcsolatot Izraellel Zaire felújítja az 1973-ban fel­függesztett diplomáciai kapcsola­tot Izraellel, Mobutu Sese Seko elnök jelentette ezt ki a kormány­zó Népi Forradalmi Mozgalom Központi Bizottságának pénteki ülésén. Külön megbízottja indult Izraelbe e határozat közlése vé­gett. Lesotho, Swaziföld és Malawi kivételével az arab—izraeli háború után minden afrikai ország meg­szüntette Izraellel való kapcsola­tait. Zaire azelőtt szerteágazó kap­csolatokat tartott fenn Izraellel és izraeli szakértők képezték ki a za­ire-i ejtőernyős egységeket is. Kínai pártküldöttség Indiában Kínai pártküldöttség utazott In­diába, ahol 17-én kezdődik a ha­tárviszályról szóló tárgyalások má­sodik menete. Huang Hua, kínai külügyminiszter tavalyi indiai lá­togatásakor állapodtak meg abban, hogy a két ország képviselői rend­szeresen összeülnek. (Hszinhua) MAGYAR SZÓ 1982. május 16., vasárnap Hazánkba érkezett Ninian Stephen Ninian Stephen, Ausztrália le­endő főkormányozója, aki július­ban lép hivatalába, tegnap nem hivatalos látogatásra Jugoszláviá­ba érkezett. Valószínűleg fogadják a JSZSZK Elnökségében és az Al­kotmánybíróságon. Ninian Stephen Macedóniába, Szerbiába és Horvát­országba látogat. (Tanjug) Hazánkba látogat a görög kormányfő A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására május vé­gén hivatalos látogatást tesz ha­zánkban Andreasz Papandreu gö­rög kormányfő. (Tanjug) A szocializmushoz vezető harmadik út A Görög KP kongresszus előtti felhívása „Az élet bebizonyította, hogy a Görög KP (belső) intézkedései he­­lyénvalóak a demokrácia, önigaz­gatás, függetlenség és teljes szuve­renitás alapj­án épülő igazságosabb társadalomért való küzdelemben’­ — áll a Párt felhívásában, amelyet a kongresszus előtt a tagsághoz aktivistákhoz és a görög néphez intéztek. Athénben tegnap kezdődött a kommunisták harmadik kongresz­­szusa. A jelen levők arról is véle­ményt nyilvánítanak, hogy ne vál­toztassák-e Görög Kommunista Pártra (a belső megnevezés elha­gyásával) a párt nevét. Új politikai vezetőséget választanak és akció­­programot dolgoznak ki­ Hangsú­lyozni fogják, hogy ez „a szocia­lizmushoz vezető harmadik út” amely Görögország specifikus poli­tikai és nemzetközi helyzetével függ össze. A kongresszusi határozatok foglalkoznak majd az el nem kötele­­zettség politikájéval a munkás­­osztálllyal való kapcsolat fejleszté­sével. Valamint a mozgalom tagsá­gának bővítésével. A 450 küldöttet Babisz Drakopu­­losz főtitkár üdvözölte. Számos kommunista, szociáldemokrata, munkáspárt és mozgalom, vala­mint felszabadítá­si front képvise­lői is jelen vannak. (Tanjug) Popit és Liszaridasz találkozása Cipruson France Popit, a JKSZ KB El­nökségének tagja, aki a ciprusi AKEL kommunista párt 15. kong­resszusán jelen levő pártküldött­­séget vezeti, tegnap külön-külön találkozott Rolandisz ciprusi kül­­ügymimiszleurvel, Vaszosz Lisazari­­dasz szocialista pá­r­tvezetővel, és Alekszisz Gatanosszal, a parla­ment külpolitikai bizottságának elnökével, a Demokrata Párt par­lamenti csoportjának vezetőjével­. A megbeszélései­ során a két baráti el nem kötelezett ország együttműködésének bővítéséről, az el nem kötelezettek tevékenysé­géről, a ciprusi kérdésről és egyéb időszerű problémáikról volt szó. Jelen volt Conn­ello Job ciprusi jugoszláv nagykövet és Petar Bosk­ovic, a JKSZ KB nemzetközi osztályának csoportvezetője is. (Tanjug) A héten ismét merényletet kíséreltek meg II. János Pál pápa ellen. Az eset a tavalyi merénylet évfordulóján történt Portugá­liában, a merénylőt azonnal elfogták. Az egyházfő nem sebesült meg. Képünkön II. János Pál pápa (jobbról) és a letartóztatott merénylő.­­ (Tanjug fotó) Letartóztatások Lengyelországban A lengyel kormány elítélte az újabb zavargásokat Lengyelországban má­ius 13-án 536 személyt letartóztattak a köz­rend elleni vétség és tiltakozó ak­ciók szervezése miat. A PAP len­gyel hírügynökség jelentése sze­rint 50 autóvezetőtől megvonták az egedélyt, mert az említett napon csatla­koztak a tiltakozáshoz. A ki­­hágási bíróiknak még 176 esetben kell eldönteniük, hogy szabálysér­tés történt-e. A munkaszervezetek­ben egyeseket elbocsátottak, több személyt pedig megbüntettek lází­­tó tevékenység miatt. A lengyel kormány tegnapelőtti ülésén élesen elítélte az újabb za­vargásokat. Hangsúlyozták, hogy az akciót a nyugati propaganda szította. A társadalom nagy része azonban igen bölcsen és éretten viselkedett, és nem vett részt a tüntetésekben. „Egyre kifejezet­tebb a tudat, hogy az országnak a békét csak a munka és a­ rend biztosíthatja”. A kormáy ülésén el­hangzott, hogy a lázítókat el fog­ják ítélni, különösen a 13-i tün­tetések szervezőit. Az álla­m ható­ságok hajlandóak tovább bővíteni a társadalmi megállapodást min­den hazafias erő bevonásával. A kormány külön foglalkozott a közép- és főiskolák helyzetével, illetve azokkal a kísérletekkel, hogy az ifjúságot a szocializmus ellenségeinek céljaira használják fel_______________________________ Indira Gandhi a Szovjetunióba látogat Indira Gandhi, indiai kormányfő kijelentette, hogy szeptember vé­géig "valószínűleg a Szovjetunióba látogat. A PTI hírügynökség sze­rint a kormányfő már megerősí­tette, hogy július végén az USA- ba látogat. ÚJKORI MONDAVILÁG AZ A TÉNY, HOGY vidékünk­re végre elérkezett az enyhe ta­vaszi idő, nem feledteti az idő­járási viszontagságokat a világ más térségeiben. Az elmúlt na­pokban az Atlanti-óceán déli ré­szén hatalmas vihar tombolt, és ha tudjuk, hogy az­­elemek ősi harca egybefüggött az emberek értelmetlen küzdelmének kibon­takozásával (a Falkland-szigetek körüli válság elmérgesedésével), akkor a fejlemények nemcsak képletesen mutatnak rá az üt­­köződés, a problémák kiéleződésé­nek súlyos következményeire. Az argentin—brit öszetűzés s az elemek harca e sorok írójá­nak csupán kiindulópontként volt szükséges, hogy rámutassunk a szüntelen nyugtalanság elharapó­­zására. Ezzel egyidejűleg azonban próbálkozások­­történnek a nyílt kérdések érdemi fölszámolására is. Erre utal Ronald Reagan ame­rikai elnök minapi nyilatkozata, amelyben ismét felszólította a Szovjetuniót, hogy folytassák a tárgyalásokat az interkontinen­tális rakétafegyverzet csökken­téséről. Amerika első embere tárgyalóasztalhoz invitálta Leo­­nyid Brezsnyev szovjet állam- és és pártvezetőt, s ő nem utasította vissza az elképzelést, de szüksé­gesnek tartja alapos előkészüle­teit. Az újabb amerikai kezdemé­nyezés ismét fölveti azt a gondo­latot, hogy a nagyhatalmak az egymás közötti politikai konfron­­tálódás felülkerekedésének pilla­natában mindig megtalálják an­nak módját, hogy egy ügyes sakk­húzással kimentsék együttműkö­désük hajóját az örvénylő vi­zekből. Amikor ugyanis az utóbbi hó­napok súlyos huzavonája rámuta­tott az úgynevezett eurorakéták körüli válság kiéleződésére, a két nagyhatalom magas rangú tiszt­ségviselői viszonylag gyorsan megbeszéléseket kezdtek a prob­léma rendezéséről. Ez az eszme­csere nem járt látványos eredmé­nyekkel, de mégis hozott némi megnyugvást, legalábbis Európá­ban. Most viszont, amikor a kü­lönben is egyre bonyolódó világ­viszonyok újabb terheket rónak minden országra, a nagyhatal­makra is, újra szükség mutatko­zott egy látványos bejelentésre, jelen esetben az interkontinentális rakétafegyverzet ürügyén össze­hívandó nagyhatalmi csúcsmegbe­szélésekre. Ha az amerikai poli­tikai megfigyelők nyilatkozatait vesszük alapul, akkor világossá válik, hogy Washington szükségét érzi a másik nagyhatalommal való kapcsolat még egyértelműbb tisztázásának. Moszkva a maga részéről nem helyezkedett visszautasító állás­pontra, jóllehet még nem jelölték ki a találkozó helyét és időpont­ját. Bizonyos, hogy a SALT—2 megbeszélések bécsi látványos­ságához mérhető találkozó (nincs kizárva, hogy ezt is az osztrák fővárosban ütemezik be) hoz­zájárulna mind a keleti, mind a nyugati tömbben megnyilvánuló politikai türelmetlenség elsimí­tásához. Annál inkább, mert a középhatósugarú atomrakéták európai telepítésének ügyében igencsak megoszlott a tagállamok véleménye. Nyugat-Németország máris hangoztatja, hogy az inter­kontinentális rakétafegyverzet korlátozására irányuló eszme­cserével párhuzamosan minden­képpen folytatni kell a genfi nagyhatalmi tárgyalásokat, mert Európa és tágabb értelemben a világközösség érdeke a béke és a nyugalom szavatolása az óvilág­ban. Jellemző napjaink politikai éle­tének hullámverésére, hogy a nagy hangerővel és a propagan­daeszközök mozgósításával beje­lentett kezdeményezések hátteré­ben propagandaháború is meg­húzódik. Ennek egyik mutatója a falklandi válság érdekes velejá­rója és következménye: az argen­tinok megszállták a stratégiai és más szempontokból tulajdonkép­pen értéktelen szigetcsoportot, mert ezzel belföldön komoly poli­tikai pontot könyveltek el ma­guknak. A britek mindenképpen igyekeznek visszaszerezi a szi­geteket, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy az egykori világhatalom tekintélyén csorba essen. Valójában tehát a nemzetközi­leg is elfogadott határok meg­változtatásáról, illetve ennek tiltásáról van szó. Az eset kap­csán úgynevezett jól értesült eu­rópai körök arra utalnak, hogy az óvilágban is sokan gondolkod­nak az ugyancsak nemzetközileg elismert és elfogadott határok ki­egészítésén, mondván, hogy az első és a második világháború után a határokat nem mindig az orszá­gok és a népek akarata szerint jelölték ki. Noha ezeknek a kezdeményezéseknek hangos szó­szólói még nincsenek, maga a tény, hogy a világ egyi­k-másik pontján, több ezer mérföld távol­ságban elindult folyamat hullám­verése másutt is érezhető, azt mutatja, hogy a mai világban már nincsenek számottevő távol­ságok. Ugyanakkor figyelmeztet egy alapvető kötelezettségre: min­den országnak és népnek tiszte­letben kell tartania azokat a megállapodásokat, amelyeket jó­maga is elfogadott. Ez vonatkozik a helsinki érte­kezlet okmányaira, valamint az európai kommunista és munkás­pártok berlini értekezletének ha­tározataira, amelyek megerősí­tették a jelenlegi politikai, föld­rajzi állapotokat az óvilágban és kijelölték az olyannyira fontos sovenrangú és hasznos együtt­működés lehetséges formáit Európában és a környező térsé­gekben. A nagyhatalmi érdekegyeztetés­nek tehát nem csupán a két part­ner együttműködésére kell ki­terjednie, hanem olyan érdemi megállapodásokat is tartalmaznia kell, amelyek nem a múlt felem­­legetésér­e, hanem a jövő építé­sére irányulnak JAKOBSZ István

Next