Magyar Szó, 1983. február (40. évfolyam, 30-44. szám)

1983-02-01 / 30. szám

2 ■KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ­ t kiutasítottál! tragédiája Csaknem kétmillió munkásnak kell elhagynia Nigériát HUSZONNÉGY ÓRÁVAL Sha­­gari nigériai elnök kormánya azon ultimátumainak lejárta előtt, hogy a munka- és tartózkodási enge­déllyel nem rendelkező szemé­lyeknek két héten belül el kell hagyniuk Nigériát, a nigériai La­gos és a ghanai Accra közötti 500 kilométer hosszú út mintegy két­millió ember drámai kivonulásá­nak színhelye, jelenti az AFP, a Reuter és az Associated Press. Az emigránsok többsége, több mint egymillióan, ghanai állam­polgárok. Illegális nigériai tartóz­kodásuk és a Szaharától délre levő kőolajban leggazdagabb af­rikai ország munkahelyeire gya­korolt nyomásuk már évek óta né­zeteltérés tárgya Shagari elnök kormánya és a ghanai politikai vezetők között. Rawlings főhad­nagy katonai kormánya csak az ENSZ, a nemzetközi humanitárius szervezetek és az ECOWAS (ti­zenhat nyugat-afrikai ország gaz­dasági szervezete) számos felszó­lítása után nyitotta meg négy nappal ezelőtt a határt Togo felé, amely az eltorlaszolt Beninnel együtt tranzit ország Lagos és Accra között. Az APP jelentése szerint vasárnap délelőtt mintegy 150 000 hazatérő érkezett Gháná­ba, de ez mindössze az egyhete­­de azoknak a ghánaiaknak, akik­nek a Shagari-kormány döntését követően el kell hagyniuk Nigéri­át. A hírügynökségek az óriási me­nekültáradatot kísérő drámai, megrázó eseményekről számolnak be. Több százezer ember kelt útra a teljes bizonytalanság felé. Éh­ség, szomjúság, káosz, szállítási és élelmezési nehézségek — eze­k a logikus következményei a nigé­riai kormány állítólag elkerülhe­tetlen döntésének. A döntést több ízben bejelentették, de az ECOWAS-ban, amelynek Nigéria, gazdasági erejénél és politikai be­folyásánál fogva az egyik oszlopos tagja, azt hitték, hogy erre nem kerül sor. A szervezet keretében 3 évvel ezelőtt ugyanis protokollt írta­k alá az emberek, az áru és a szol­gáltatások szabad áramlásáról, ezt Nyugat-Afrika gazdasági integrá­ciója kezdeteként harangozták be. Nigéria azonban rámutat, a szabad áramlás kizárólag egyirányúvá vált. A munkanélküliek óriási tö­megei (a ghanaiak, vannak a leg­többen), ugyanis a ghanai gazda­ság már egy évtizede súlyos vál­ságban van. Nigériába özönlöttek, elsősorban a túlzsúfolt Lagosba és leszorították a különben is alacsony béreket, továbbá feketén vállalta­k munkát. A világ hetedik kőolajexportáló országa kőolaj­iparának robbanásszerű fejlődé­se, az óriási beruházások és a szá­mos építőhely éveken át ellenállt ennek az inváziónak a százmilliós Nigériában. AFRIKÁT, A VILÁG LEGSZE­GÉNYEBB kontinensét legerőseb­ben sújtó világgazdasági válság ki­éleződése, különösen a kőolaj árá­nak zuhanása és az OPEC törek­véseinek kudarca, hogy az olaj­árat a korábbi szinten tartsa, sú­lyosan érintette a nigériai gazda­ságot. Már tavaly hétmilliárd dol­lárral csökkent a kőolajexportból származó bevétele, külkereskedel­mének deficitje pedig növekszik, adósságai 9,5 milliárd dollárra rúgnak. A kormány először csök­kentette a beruházásokat, korlá­tozta a behozatalt, majd pedig az egyre fokozódó politikai színezetű vallási zavargások és a hazai szak­­szervezetek nyomása alatt több ízben bejelentette, a több millió illegálisan is Nigériában tartóz­kodó külföldi nyomasztó jelenlé­tének megszüntetését. A megfelelő dokumentumokkal nem rendelkező külföldiek kiuta­sításával kapcsolatos ultimátum formális oka a nigériai legfelsőbb bíróság megállapítása, hogy a mu­zulmán északi országrészeken be­következett nagy vallási rendbon­tások szítei között külföldi állam­polgárok, menekültek is voltak. A Reuter és más távirati irodák sze­rint nigériai hivatalos források ar­ról számolnak be, hogy tavaly Canóban több mint 1000, három évvel ezelőtt pedig több mint 2400 ember vesztette életét a muzul­mán szekták összetűzése követ­keztében. NIGÉRIAI NYOMOZÓ SZERVEK megállapították, azokban a rendbon­­tásokban jelen voltak a szomszédos Csádból és Nigerből érkezett mene­kültek is. A mostani ultimátum azon­ban a ghanai állampolgárokat sújtja a legjobban, akik majdnem két évti­zede települnek át törvénytelenül Ni­gériába. Ez a nyomás különösen a sorozatos ghanai államcsínyek és a polgárok, valamint a katonai kormá­nyok ciklikus váltogatása következté­ben fokozódott. Jagosban hivatalosan közölték, feb­ruár 14-én megkezdi­kr a külföldiek hi­vatalos nyilvántartásba vételét és a szabályos dokumentumokkal és enge­déllyel nem rendelkező személyeket letartóztatták és kiutasítják az or­szágból. A nigériai esemény tragikus bizonyíték Afrika mély, még a gyar­mati uralom idejn óta be nem eve­­gyált sebeiről, amelyekenek állapotát a világgazdaság legújebb alakulása csak rontja. Ez a­zn módszer azon­ban nem lagosi találmány, ignn éra­kor­­a gazdaság?i és v»na«i ргпк»«^*^, kai vagy törzsek közötti torzsalko­­dással küszködő afrikai országok kor­mányainak gyakorlatában. A második ghanai köztársaság Cof­­fie Bussiere elnök idején, 1969-ben mintegy 200 000 kakaóültetvényeken dolgozó nigériait utasított ki az or­szágból, abban a hiszemben, hogy he­lyükre ghánai munkanélküliek kerül­nek. Három évvel ezelőt­tabon 10 000 benini állampolgárt utasított ki az országból. Zaire gyakran folyamodott ehhez az eszközhöz, amikor le kellett csillapítani az ország politikai helyze­tét. A gazdasági problémákon kívül a gyarmati határok megoldatlan kérdé­sei által is megrázkódtatott Afriká­ban, a hivatalos adatok szerint mint­egy 5 millió menekült él, ami tragi­kusan rontja a különben is súlyos helyzetet a kiéhezett kontinensen. Az AFP jelentése szerint túlzsúfolt teherautókkal, autóbuszokkal vagy gya­log férfiak, nők és gyermekek sokez­res menetoszlopai haladnak Aflao, a Togo és Ghana közötti határátjáró irá­nyába. Az elégedetlenség a fiatalok dacos énekével vegyül. Szülőföldjük­re térnek vissza, amely verítéken, könnyeken és nincstelenségen kívül semmit sem tud nyújtani számukra. Wiesenthal Mengele nyomára bukkant Dr. Simon Wiesenthal közismert náci vadász azt állítja, végre sike­rült megállapítania, hol bujkál Mengele náci háborús bűnös, akire a második világháború befejezése óta az igazságszolgáltatásnak nem sikerült lesújtania. Wiesenthal emlékeztetett rá, hogy a halál angyalának nevezett Mengele a gázkamrákban meggyil­kolt négyszázezer zsidó haláláért felelős. Hozzáfűzte, hogy a háborús gonosztevő Latin-Amerikában egy pacifista keresztény közösség tag­jaként él. (Reuter) Ismét robbanás Dél-Afrikában Tegnap nagy erejű robbanás rázkódtatta meg Pietermaritzburg dél-afrikai városban a legfelsőbb bíróság épületét. A robbanás nem követelt áldozatokat, az anyagi kár tetemes. Még nem lehet tudni, mi okozta a robbanást. Az elmúlt egy hét alatt ez volt a harmadik robbanás a Dél-afrikai Köztársa­ságban. Szerdán egy kormányépü­letben robbant bomba, csütörtökön pedig egy vasúti hidat röpítettek levegőbe. (AFP) Segélyre kevesebb, fegyverre több Reagan elnök új költségvetési javaslata Reagan amerikai elnök tegnap a kongresszus elé terjesztette az új költségvetés javaslatát, amely is­mét előirányozta a szociális jut­tatások nagyméretű csökkentését, a fegyverkezési kiadások növelé­sét. Az elképzelés szerint tovább szű­kítik a szegényebb amerikai polgá­rok támogatásának programját, csökkentik a kisgyermekek élel­mezésére folyósított segélyt, vala­mint az áruvásárlási jegyeket. Hat hónapra elhalasztják a nyugdíjak­nak a létfenntartási költségek emelkedésével való összehangolá­sát, s a jövőben a nyugdíjasoknak többet kell majd fizetniük a be­tegségi biztosításért, valamint a gyógyszerekért. A múlt évihez viszonyítva a költségvetést hozzávetőleg 43 mil­liárd dollárral növelik, ebből mint­egy harmincmilliárd dollárt a Pentagon kiadásainak fedezésére irányoznák elő. A Fehér Ház új költségvetési javaslata mintegy 208 milliárd dollár hiányt irányzott elő, illetve csaknem kétszer annyit, mint ta­valy. 1984-ben a hiány eléri a 139 milliárd dollárt. A kongresszusi képviselők egy része bejelentette, hogy keményen szembeszáll a Fehér Ház költség­­vetési politikájával, mert a szociá­lis juttatások helyett a fegyverke­zést helyezte előtérbe. (Tanjug) ENSZ az erőszak alkalmazása ellen, a viszályok békés megoldásáért Az ENSZ különbizottsága tegnap újabb erőfeszítésekbe kezdett, hogy kidolgozza a nemzetközi szerződés tervezetét az erőszak mellőzéséről, az államok közötti viszályok bé­kés rendezéséről a nemzetközi kap­csolatokban. A vita valószínűleg egy hónapig tart. A különbizottság elé már több javaslatot, elképzelést terjesztet­tek, közöttük a Szovjetunió, az USA, valamint tíz el nem kötele­zett ország indítványát. (Tanjug) Lezuhant egy mexikói gép Vasárnap lezuhant egy mexikói katonai repülőgép. Luis Mario Vargas Amezcua dandártábornok és a légierő három tagja szörnyet­halt. A mexikói véderőminisztéri­um közleménye szerint a katonai gépet közvetlenül felszállása után érte baleset. Még nem lehet tudni, mi okozta a katasztrófát. (UPI) A múlt héten Peruban tisztázatlan körülmények között nyolc újságíró életét vesztette. Ayacucho város környékén, nehezen járható terepen megpróbáltak adatokat szerezni a helyi gerilla ellen irá­nyuló rendőrségi-katonai offenzíváról. Az ayacuchói katonai parancsnokság vasárnap este közölte, valószínűleg „tévedésből” a parasztok állítólag „kövekkel és botokkal likvidálták az újságírók cso­portját, abban a meggyőződésben, hogy a terroristák ellen harcolnak”. A nyolc, túlnyomórészt a három vezető limai ellenzéki napilap újságírójának erőszakos halála rendkívül nagy visszhangot váltott ki a mély válsággal és konfliktusokkal küszködő Peruban. Az újságírók egyesülete nem titkolja meggyőződését, hogy a bűntényt parasztoknak álcázott, a helyi rend­őrségi erők gyors leszámolásra kiképzett tagjai követték el. A baloldali képen: katonák őrzik a nyolc újságíró holttestét, a jobboldalin: az exhumálást követően perui parasztok viszik az egyik újságíró holttestét. (Tanjug, UPI telefotó) A leszerelésről, a Nyugat és a Kelet viszonyáról, valamint a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról tárgyalt tegnap Shultz amerikai államtitkár és Nakaszone japán kormányfő. Shultz távol-keleti kör­úton van, amelynek során Kínába, Dél-Koreába és Hongkongba látogat. Tegnap Tokióban külön-külön tárgyalt a külkereskedelmi, iparügyi és véderőminiszterrel. A japán kormányfő követelte, hogy az amerikai—szovjet leszerelési tárgyalásokon ne Ázsia kárára álla­podjanak meg, attól tartanak ugyanis, hogy az SS—20 rakétákat a Szovjetunió európai részéből a Távol-Keletre helyezik át. Japán egyébként támogatja a nulla megoldást. Az USA rendszeresen tájékoz­tatni fogja Tokiót a tárgyalások menetéről. Képünkön a japán kor­mányfő és Schultz államtitkár. (UPI telefotó) Az Antonov-ü­gyet még mindig homály fedi Bulgária bizonyítani fogja ártatlanságát? Olasz laphír szerint Bulgária ró­mai nagykövetsége bejelentette an­nak lehetőségét, hogy Szófiában újabb sajtóértekezletet tartanak, amelyen a bulgáriai hatóságok az egész világ újságírói előtt bizonyí­tékokkal fognak szolgálni, hogy a pápa elleni merénylet miatt elítélt Agca hamisan vádolja Antonov le­tartóztatott bolgár állampolgárt és két diplomáciai tisztviselőt. Nem közölték, milyen bizonyítékokról van szó. Az előbbi újság értesülése sze­rint az utóbbi időben állítólag bi­zonyos nyugati titkosszolgálatok együttműködtek az azonos bolgár szolgálattal, hogy tisztázzák e za­varos ügyet, amely az utóbbi he­tekben olyan nagy port vert fel. Consolo római ügyvéd, aki a le­tartóztatott Antonov védelmét lát­ja el, Szófiába utazott, s magyará­zattal szolgál, hogy védence miért nem nyerte vissza szabadságát. Martella vizsgálóbíró ugyanis elve­tette Antonov ügyvédjének kérel­mét, hogy védencét bocsássák sza­badon. Az ügyvédek azt állítják, nincs semmilyen bizonyíték, hogy Antonovnak köze lenne a merény­lethez. A vizsgálóbíró azonban még mindig figyelembe veszi Agoa val­lomását, jóllehet e merénylő — az olasz sajtó közlése szerint — el­lentmondásokba keveredett, ami­kor ismertette Antonovval való ta­lálkozását. Sedar Musa Chelbit nemrégiben az NSZK kiszolgáltatta az olasz hatóságoknak. Ő is tagadja a vá­dat, amelyet Agca hozott fel ellene. Ártatlanságát hangsúlyozza az a személy is, akit Szófiában tartanak fogva. Agca azt állítja róla, hogy az összeesküvést szervezte. Az olasz hatóságok kérni fogják, hogy Szófia adja ki. (Tanjug) Meggyilkolták a nápolyi börtön őrét Tegnap ismeretlen támadó ki­oltotta Nicandro Izzónak, a nápo­lyi Poggioreale börtön őrének éle­tét. Az ismeretlen támadó a mun­ka után hazainduló börtönőrre ad­ta le a lövéseket. Még nem lehet tudni, ki áll a merénylet mögött. Nicandro Izzó már a második börtönőr, akit az utóbbi napok­ban meggyilkoltak Olaszország­ban, öt nappal ezelőtt római bör­tönőr ellen követtek el gyilkos merényletet. (UPI, AFP) 1983. február 1., kedd MADRID—LONDON Tárgyalni fognak Gibraltárról A spanyol és a brit kormány egyetértett abban, hogy hivatalo­san tárgyalni fognak Gibraltár sorsáról. A megbeszélések pontos időpontját még nem jelölték ki. Pym brit és Morano spanyol kül­ügyminiszter úgy döntött, hogy ta­vasszal ülnek tárgyalóasztalhoz. Morano szerint a tárgyalások végső célja, hogy Gibraltár spa­nyol szuverenitás alá kerüljön. Hozzáfűzte, hogy egyetlenegy spa­nyol küldöttség sem ül tárgyaló­­asztalhoz az előbbi követelés nél­kül. Madrid ugyanis úgy véli, hogy Nagy-Britannia megszállás alatt tartja Gibraltárt. A brit külügyminisztérium hivat­­talosan ismertette kormánya állás­pontját, amely szerint nem irá­nyozták elő, hogy Gibraltár spa­nyol szuverenitás alá kerül. (Tanjug) Map-Britannia megvitat minden komoly fegyver­korlátozási kezdeményezést Pym szerint az eddigi legjobb a zérómegoldási javaslat Nagy-Britannia felülvizsgál min­den komoly javaslatot, amely az európai atomfegyverzet korlátozá­sára vonatkozik, véleménye szerint azonban a legjobb Ronald Reagan amerikai elnök zérómegoldása, vagy ahogyan még nevezik, a nul­laváltozat. A fentieket Francis Pym brit külügyminiszter jelentette ki a cambridge-i egyetemen. A kül­ügyminiszter látogatása a kor­mánynak azon tervéhez tartozik, amelynek keretében igyekeznek meggyőzni a szavazókat az ame­rikai rakéták telepítésének szük­ségéről. Egy nemrég végzett kör­kérdés eredménye szerint a britek 58 százaléka a cirkálórakéták el­len foglalt állást, még akkor is, ha a genfi szovjet—amerikai tár­gyalásokon nem érnek el ered­ményt. (Reuter)

Next