Magyar Szó, 1983. április (40. évfolyam, 89-103. szám)

1983-04-01 / 89. szám

----------KÜLPOLITIKA A KÖZEL­-KELET HÍREI talárosan rendkívüli erők­ csúcsértekezlet? Gemaysa elnök megszüntette a libanoni arabközi erők parancsn­okságát . Mubarak ázsiai körútra indult II. Hasszán marokkói király ja­vasolta, hogy a közeljövőben hív­janak össze rendkívüli arab csúcs­­értekezletet,­ s vitassák meg a kö­zel-keleti válság összes tényezőjét. Az arab országok Marokkóban le­vő nagyköveteit már tájékoztatták az elképzelésről, s az uralkodó megbízottjai hamarosan felkeresik az arab vezetőket, s véleményt cserélnek az esetleges csúcsérte­kezlet színhelyéről és időpontjáról. II. Hasszán elnökölt az előző arab csúcsértekezleten, s a 21 or­szágot tömörítő Arab Liga élén áll. Más hír szerint Amin Gemayel libanoni elnök megszüntette az úgynevezett arabközi békefenntar­tó erők parancsnokságát, megpa­rancsolta a libanoni hadseregnek, hogy vegye át a parancsnokság bejrúti székhelyét. Ez azt jelenti, hogy megszakadt még a formális kapcsolat is a li­banoni állam és az országban állomásozó szíriai alakulatok kö­zött. Az arabközi erők parancs­nokságát hivatalosan libanoni tiszt irányította, s az erők legfelsőbb parancsnoka formálisan Libanon köztársasági elnöke volt. Az arab országok csapatai az Arab Liga megbízásából 1976-ban vonultak be Libanonba. Az egy­ségek kilenc tizede szíriai kato­nákból állt, s nem sokkal később a többi arab ország hazarendelte osztagait. Jelenleg hozzávetőleg 30 ezer szíriai katona van Libanon keleti és északi vidékén. Kairói jelentés szerint Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter kije­lentette, hogy a béke helyreállítása megköveteli Izrael telepítési politkájá­­nak­ felfüggesztését, a már felépült faivak lerom­bolását. Szerinte az izrae­li kormánynak meg kell értenie, a Közel-Keleten mindaddig nem lesz bé­ke, amíg a palesztin nép nem érvé­nyesíti törvényes jogait. Hozzáfűzte, hogy hazája és népe szolidaritást vál­lal a megszállt területeken élő palesz­tinokkal. Ray Hunt, a Sínai-félszigeten állo­másozó nemzetközi békefenntartó erők főigazgatója kijelentette, hogy hamaro­san hat ország meghoszabbítja csapa­tainak a félszigeten való tartózkodá­sát. Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Ausztrália és Ú Új-Zéland ugyanis elsődlegesen csak azt fogadta el, hogy alakulatai két évig maradnak a félszigeten. Az USA, Kolumbia, a Fidzsi-szigetek és Uruguay szintén katonákat küldött a Sínai-fél­­szigetre, ám tartós kötelezettséget vál­lal. Más jelentés szerint Jasszer Arafat, a palesztinok vezetője szerda este is­mételten elvetette Reagan elnök közel­­keleti béketervét. Kifejtette, hogy a közel-keleti megoldásnak az arab or­szágok béketervén kell alapulnia. Közölte azt is, hogy a PFSZ mind­addig nem bocsátja szabadon a fog­lyul ejtett izraeli katonákat, amíg az izraeli hatóságok Dél-Libanonban fog­va tartanak 5000 libanonit és palesztint. Más hír szerint Hoszni Muba­rak egyiptomi elnök tegnap tizen­két napos ázsiai körútra indult. Látogatást tesz Kínában, a Koreai NDK-ban, Japánban és Indonéziá­ban. Kairóban nagy jelentőséget tulajdonítanak a küszöbönálló megbeszéléseknek, mert tükrözik Egyiptom készségét, hogy társa­dalmi rendszerétől függetlenül, minden országgal jó kapcsolatokat alakít ki. Mubarak vendéglátóival előre­láthatólag elsősorban az el nem kötelezettek mozgalmának erősíté­séről és a Közel-Keletről fog tár­gyalni. Kairói értékelés szerint a látogatássorozat jelentős a gazda­sági együttműködés mélyítése szempontjából is. (Tanjug, AP, UPI, Reuter) Ismét harcok Tripoliban Két személy életét vesztette, hét megsebesült, miután ismét felújul­tak a harcok a Szíriával szemben álló, illetve az őt támogató erők között az észak-libanoni Tripoli városban. Az összecsapások azután kezdődtek, hogy meggyilkoltak egy szíriai katonát. A muzulmán fundamentalisták és a Szíriát támogató csoportok közötti kéthónapos villongásokban 215-en estek áldozatul. (AP) A fajüldöző rezsim agresszív politikájának elítélése Indira Gandhi Üzenete a lisszaboni szolidaritási értekezlethez Indira Gandhi indiai kormány­fő, az el nem kötelezettek moz­galmának elnöklője üzenetben for­dult az úgynevezett frontországok­kal szolidaritást vállaló nemzetkö­zi értekezlet részvevőihez, és a legkeményebben elítélte a preto­riai rasszista rezsim agresszív és terjeszkedő politkáját. A lisszaboni értekezlethez kül­dött üzenetben az indiai kormány­fő mélységes aggodalmának adott hangot annak, hogy Pretoria mind agresszívebb magatartást tanúsít a vele szomszédos független or­szágokkal szemben, miközben a legnagyobb veszély a frontországo­kat fenyegeti. Előtérbe helyezve, hogy a rasz­­szista rezsim továbbra is maka­csul megszegi a világszervezet ha­tározatait, Indira Gandhi üzeneté­ben felszólítja a nemzetközi kö­zösséget és a világközvéleményt, hogy a legkeményebben ítélje el Pretoria agresszív és terjeszkedő politikáját. Emlékeztet a továbbiakban a tényre, hogy az el nem kötelezett országok közelmúltban Delhiben megtartott csúcsértekezlete hatá­rozott támogatásáról biztosította az afrikai frontországokat, és a dél­afrikai, valamint a namíbiai fel­­szabadítási mozgalmakat. Üzenetében ismételten felszólí­totta a nyugati országokat, hogy függesszék fel a Pretoriának nyúj­tott politikai, anyagi és egyéb se­gélyt. (Tanjug) Jelentős győzelem A salvadori felkelők keményen támadnak A salvadori felkelő erők mind hevesebben támadnak, jóllehet a rezsimes apátoknak amerikai kato­nai tanácsadók segítenek, azonkí­vül a salvadori rezsim aligha tud­na huzamosabb ideig fennmaradni a Washingtonból érkező gazdasági és katonai segély nélkül A Venceremos rádióállomás pél­dául tegnapelőtt éjszaka jelentet­­te, hogy San Isidoro város közelé­ben, Morazán tartományban az or­szág fővárosától száz kilométerre északkeletre a felkelők az idén egyik legnagyobb győzelmüket aratták a rezsimcsapatok fölött. Nyugati hírügynökségek, a Vence­remos rádióállomás jelentését to­vábbítva megállapítják, hogy a csa­ta során a felkelők ártalmatlanná tették a rezsimcsapatok egyik ro­hamzászlóaljának 67 katonáját, akiket amerikai szakértők képez­tek ki gerillaellenes harcra. Ugyan­erre a sorsra jutott 17 rendőr is. A végső rohamban elfoglalták San Isidoro városát, noha annak védel­mébe bekapcsolódtak az amerikai Fort Bragg-i (Kalifornia szövetsé­gi állam) támaszponton különlege­sen kiképzett zászlóalj tagjai. Nyugati hírügynökségek továbbí­tották egy ,,jól értesült felkelői katonai forrás” információját, amely szerint a rezsim ellen har­coló különféle felkelő­ csoportok megállapodtak, hogy egységes el­lenállási frontba tömörülnek és to­vábbra is megtartják a Farabundo Marti Felszabadítási Front elneve­zést. Úgy tudják, hogy az egyesí­tett erőknek valószínűleg Joaquin Villalobos, az eddigi forradalmi hadsereg parancsnoka lesz a főpa­rancsnoka. A salvadori hatóságok szabadon engedtek két amerikai újságírót. A múlt héten annak gyanújával vették őket őrizetbe, hogy kapcso­latba léptek a salvadori felkelő erőkkel. A 32 éves Western nevű újságírót börtönbe csukták, a 31 esztendős Joan Newtont pedig há­zi őrizetben tartották. (Tanjug) MAGYAR SZÓ NICARAGUA! HELYZET Folytatódnak a heves összecsapások Az amerikai stratégia kudarca • Perui kezdeményezés Nicaragua különböző vidékein tovább folynak a harcok a kor­mányerők és Somoza hívei között. Szemtanúk állítása szerint kü­lönösen Zelaya tartományban és Rancho Grande város, valamint a Jinotega tartományban levő El Cua közelében került sor heves összetűzésekre. Harcok folynak a hondurasi határ közelében levő Jalapa környékén is. A somozista erők e helység közelében hatol­nak be Hondurasból Nicaragua területére. vezetőség potenciális agresszor, amely megpróbálja kiterjeszteni a forradalmat Közép-Amerika más országaira is. Mexikóban nagy jelentőséget tu­lajdonítanak annak, hogy a hon­­durasi és salvadori külügyminisz­ter kivételével valamennyi felszó­laló szükségesnek tartotta védel­mébe venni Nicaragua azon jogát, hogy a forradalom után önállóan döntsön a fejlődés további irányá­ról, miközben világosan felhívták a figyelmet a külső beavatkozás veszélyére. Mexikói politikai és diplomáciai körök szerint Nicaragua bölcsen és idejében, reagált, és ezért szerin­tük az ellenforradalmárok akciói folytatásának ellenére úgy tűnik, kevésbé fenyeget a közvetlen kül­ső agresszió veszélye Nicaraguá­ban.­ Mégis sajnálattal fogadták a tényt, hogy a Biztonsági Tanács­nak nem sikerült konkrét határo­zatot hoznia a Nicaragua, valamint Honduras, illetve Washington kö­zötti tárgyalások érdekében. Ehe­lyett Honduras szerdán este ismét közvetlen támadás tervezésével vá­dolta meg Nicaraguát, amire Miguel Descoto nicaraguai külügyminisz­ter azonnal válaszolt, mondván, hogy Nicaraguának nem felel meg a háború, és hogy hazája az USA- val van összetűzésben, amely utób­bi nagyhatalom Hondurast hasz­nálja fel az agresszió esetleges ug­ródeszkájául. Nicaraguai hírek szerint már negyedik napja folyik a harc a Nueva Segovia északi tartomány­ban levő Rancho Grande városért. Reagan amerikai elnök szerda este kijelentette, a sandinista vezető­séggel nem ellenforradalmárok, hanem a Somoza diktatúrájának megdöntésében valóban részt vett erők szegülnek szembe, akiket a forradalom után a „marxisták ki­játszottak”. A mexikói sajtó ezt a kijelentést újabb propagandama­nővernek minősítette, amely leple­zi az USA Nicaraguával kapcso­latos álláspontjának valódi indíté­kait. Peru a béke megőrzését óhajtja Közép-Amerikában, a függetlenség tiszteletben tartásának, az önren­delkezés elvének és a mindenféle beavatkozástól való tartózkodás alapján. Ezt dr. Fernando Schwalb kormányfő jelentette ki Limában, amikor magyarázatot fűzött a Biz­tonsági Tanácsban tett legújabb perui kezdeményezéshez a Hondu­ras és Nicaragua közötti viszály megszüntetésére. Sok próbálkozás történt, hogy a közép-amerikai válságra a Kelet-Nyugat konfron­­tálódásának tükrében tekintsenek, de a béke, a függetlenség és a be nem avatkozás csakis tárgyalások útján valósítható meg, mondta dr. Schwalb. A Nicaragua destabilizálására és egy esetleges közvetlen beavatko­zás előkészítésére irányuló ameri­kai stratégia láthatóan kudarcot vallott a Biztonsági Tanácsban, ál­lapítják meg a mexikói lapok. Ér­tékelésük szerint Hondurason és Salvadoron kívül — ami várható is volt­­— a Nicaragua kérésére le­bonyolított vita mintegy 50 rész­vevője nem támogatta Washington tézisét, amely szerint a sandinista A perui kezdeményezést Limá­ban úgy fogadták, mint a latin­amerikai béke megteremtésére irá­nyuló erőfeszítésekhez való hozzá­járulás. Állítások szerint Peru elő­zőleg megszerezte a latin-amerikai országok többségének támogatását, most pedig a közép-amerikai or­szágok külügyminiszteri értekezle­te összehívásának lehetőségét fon­tolgatja. Nicaragua és Costa Rica minisz­teri értekezletét április 4-én tart­ják meg a dél-nicaraguai San Juan del Surban. Célja az egymás közötti feszültség enyhítése, közöl­te a Costa Rica-i kormány. A Cos­ta Rica-i küldöttséget Fernando Volto külügyminszter és Edmundo Solano állambiztonsági miniszter, a nicaraguait pedig Tom­as Borge belügyminiszter és Carlos Arguel­­lo igazságügy-miniszter vezeti. (AFP, AP, Tanjug) Kambodzsai hadszíntér Erotenier vietnami támadás A hadműveletekről nem érkezett részletesebb jelentés Thaiföldi katonai forrásokra hivatkozva nyugati hírügynöksé­gek jelentik, hogy a vietnami csapatok tegnapra virradóra erőteljes támadást indítottak egy, a thaiföldi határ közelében levő kambodzsai ellenállási cso­mópont ellen. A jelentés szerint az akcióba 1000 vietnami katona kapcsoló­dott be, támogatták őket harc­kocsis alakulatok, azonkívül ra­kétákat is bevetettek. A mene­külttáborban és az ellenállási csomóponton háromezer ember él. Az összecsapás esetleges em­beráldozatairól nem érkezett je­lentés. Dél-afrikai agressziók Több mint hatvan támadás Angola ellen A dél-afrikai csapatok az­ el­múlt két hónapban 63-szor sér­tették meg Angola területét — kö­zölte teginap az angolai honvé­delmi minisztérium. Erre a Cunene megszállt ango­lai tartományban került sor, ahol az utóbbi időben az UNITA sza­kadás mozgalom, valamint a pre­toriai rezsim alakulatainak foko­zott koncentrációja volt megfigyel­hető. A dél-afrikai rezsim — áll a közleményben —■ arra törekszik, hogy ilyenformán tág manőverezé­si teret biztosítson az UNITA-na­k a térségben, amely a namíbiai ha­tártól 400 km mélyen benyúli­k Angola­­területére. (Tanjug) Konkrét megoldásokat A 77-es csoport értekezlete Teljes ülésen és bizottságokban folytatta, munkáját a 77-es csopo­rt­­hozt tartozó országok tanácskozása. Körülbelül száz ország képviselője gyűlt össze Buenos Airesben, hogy a fejlődés kérdéseiben konkrét megoldásokat tárjanak föl, ezeket a megoldási módozatokat minisz­teri szinten vitatják majd meg április 5-e és 9-e között. Az első bizottság az elsődleges termékekkel, a második a keres­kedelemmel és a hivatal­okkal, a harmadik a pénzügyi kérdésekkel összefüggő tematikát vitatja. A figyelem, legalábbis az argen­tin közvéleményé, a harmadik bi­zottság munkájára összpontosul. Ez a bizottság fogja ugyanis meg­vizsgálni a fejlődő országok több miint 600 milliárd dolláros adóssá­gának kérdését, ennek felével L­a­­tin-Amerika, 40 milliárddal pedig Argentína tartozik. A bizottság még nem látott hoz­zá e forró téma taglalásához, de kétségtelenül meg fogja tenni. Az elmúlt két napban elsősorban ar­ról vitatkoztak, mit lehetne tenni a fennálló rendszer keretein belül, hogy javuljon a fejlődő országok pénzügyi helyzete. Tegnap meg­kezdődött a vita a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáról. E reform kérdésének keretében a harmadik bizottságra hárul a feladat, hogy megvitassa a delhi csúcsértekezleten született elkép­zelést, amely szerint nemzetközi­ pénzügyi konferenciát kellene ösz­­szehívni a fejlődésről. (Tanjug) Rendezni az envnttmíűködést gátló problémákat Amerikai küldöttség Teng Hsziao-pingnél Teng Hsziao-ping, a Kínai KP központi tanácsadó testületének el­nöke tagnap kijelentette, hogy a Kínai NK-nak és az USA-nak szót kellene értenie, hogy ezáltal hozzájáruljanak a két nép kapcso­latainak előmozdításához és a vi­lágbékéhez. A kínai politikus találkozott a Kínában tartózkodó amerikai de­legáció vezetőjével, O’Neillel, az amerikai kongresszus képviselőhá­­zána­k elnökével. Kijelentette, re­méli, hogy a látogatás hozzájárul a két ország kapcsolataiban mutat­kozó még nyílt kérdések rende­zéséhez, a kínai—amerikai kap­csolatok újrafelvétele után felme­rült számos akadályt el kellene hárítani — mondta Teng. O’Neil válaszában elmondta, mos­tani kínai látogatása során meg­értette, hogy mi­ben rejlenek a két ország kapcsolatára nehezedő prob­lémáik. Ígéretet tett, hogy síkra­­száll a kínai—amerikai kapcsola­tok javításáért. (Tanjug) 1983. április 1., péntek Gyüm­­lekedéseket Az UNCTAD titkárságának javaslata A jelenlegi nemzetközi gazda­sági hanyatlás felszámolása végett az UNCTAD titkársága egyebek között sürgős intézkedéseket java­sol, a fejlett és fejlődő országok gazdasági növekedése korábbi üte­mének helyreállítása végett. Az UNCTAD Belgrádban sorra kerülő VI. ülésezését megelőzően kiadott dokumentumban az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szer­vezetének titkársága úgyszintén sürgeti „a nemzetközi gazdasági viszonyok strukturális, intézmé­nyes és egyéb vonatkozású átala­kítását”. Ahhoz, hogy a világgazdaság megújhodjon, az ezzel kapcsolatos folyamatnak magában kell foglal­nia olyan különleges intézkedése­ket,­­ amelyek szavatolnák, hogy a fejlődő országok egyenjogúan részt vesznek a gazdálkodás expanzió­jában. (Tanjug) FALKLAND! KÉRDÉS Katonai erődítmény a szigeteken Thatcher nyilatkozatából kitűnik: nincs tárgyalás Buenos Airesszel A brit kormány folytatja a Falk­­land-szigetek ,,katonai erődítmény­­nyé” változtatásának politikáját. A falklandi háború kezdete évfor­dulójának alkalmából Margaret Thatcher brit kormányfő kijelen­tette: kormánya folytatja a Falk­­land-szigetek védelmét, noha a szi­getek 8000 mérföldre vannak Nagy-Britanniától. Ebből kitűnik, hogy a britek nem hajlandók tár­gyalni Argentínával a szigetek jö­vőjéről és a kompromisszum fel­mutatásáról. Argentin vádak Nagy-Britannia ellen­­ Argentína megvádolta Nagy- Britanniát, hogy megszegi az ENSZ határozatát, mivel elutasítja a Buenos Airesszel való tárgyaláso­kat a Falkland-(Malvin-)szigetek feletti szuverenitás kérdéséről. A Pérez de Cuellar ENSZ-főtit­­kárnak küldött levélben Carlos Manuel Muniz, Argentína ENSZ- képviselője szintén megerősítette: Argentína még mindig hajlandó részt venni ilyen tárgyalásokban. Hozzáteszi, a szigetek militarizálá­­sa hozzájárul a feszültség fokozá­sához a térségben (Tanjug, AFP) öt amerkai nagykövet a ШО-tjan Ronald Reagan amerikai elnök David Abshire-t nevezte ki az USA új NATO-nagykövetévé. Ki­nevezését a szenátusnak még meg kell erősítenie. David Abshire eddig a george­­towni egyetem stratégiai és nem­zetközi tanulmányi központjának elnöke volt, az amerikai elnök tanácsadó testületének tagja. (Reuter)

Next