Magyar Szó, 1983. április (40. évfolyam, 104-117. szám)

1983-04-16 / 104. szám

Eü­­ános a vi­zonyta­lanság Ш Európai Gazdasági Bizottság 39. ülésszakán megkezdte a vita — Hazánk képviselőjének felszólalása üft®5, Európai Gazdaságii Bizottság szerdáin, megkezdődött 38. üszsza­­ka " Lilstalános polit'Cííd vitájának már a kezdetén a fel­szólalók ag­­gađafjmuikmk adta­k hangot a n­emzetiközi politikai helyzet rosz­­szab­bodása­ és a világgazdaság sú­lyos válsága miatt, amit együttesen „iglobáli­s bizonytalanságot o­kot”, emelte k­i Fernando Reíno pob­tu- iquiliai nagykövet, a bizottság új el­nöke. A semleges, az el nem kötelezett és más kisebb országiak első fek­­­széjét: ráírattattak a glorvzás és helyi összekiűzéseik miatt Európa fölött tomycsurló veszélyre. Bartha Ferenc magyar külügyminiszter­­helyieletee, a bizotttság eddigi elnöke kiemelte, Európa mindig érzékeny volt a politikai feszültség hatásai­ra, még a­ktoor is, ami­kor a helyzet a jelenleginél stabiiliabb lett. Everlof, Svédország képviselője, akárcsak még néhány felszólaló, ar­ra emlékeztetett­, hogy se Eu­róipaii Gazdasági Bizottság nagy pol­­itikai értéket képvisel, mert lehetőséget nyújt a Kétet és a Nyugasi talál­kozására és így­­közvetett úton az európai enyhülés eszköze is. Az építő jellegű együttműködésre vo­­natko­zó ilyen felszólítások ellenére már a vita kezdetén politikai k­­­éteződésre került sor. Az am­erikai és a nyugatinémet fels­zólaló elhintette rá lengyel és az afganisztáni kérdést, emelire a len­gyel és a szovjet képviselő élesen reagált, ezt pedig az előbbiek „magya­rázattja” követte. Az Európai Gazdasági Bizottság térsége és a hozzá tartozó orszá­gok kapcsolatai rendkívül fontosak a vilá­gpol­itikai és­­gazdasági fo­lyama­tok fejlődése szempontjából, jelentette ki Kazimir Vidas, a ju­goszláv küldöttség vezetője, ha­zánk állandó ENSZ-képviselője az ENSZ genfi európai irodájában. Hozafet­e, ebből kellene kiindulni a világhelyzet áttekintésekor. Polit­ikai jóindulatot és hajlan­dóságot kell mutatnunk, hogy együttes erővel hatékonyan hozzá­járuljunk a felhalmozódott gazda­sági problémák megoldásához, a világgazdaságban és a nemzetközi­ gazdasági kapcsolatokban tapasz­talható egyre nagyobb zavarok el­hárításához. A nemzetközi politikai és gaz­dasági kapcsolatok súlyos válsá­gával összefüggésben rámutatott, hogy az el nem kötelezett orszá­gok delhi csúcsértetvez­letü­kön ag­godalmuknak adtak hiángot a töm­bök és a nagyhatalmaik közötti kapcsol­ataik különösen Európá­ban megnyilvánul­tó kiéleződése és a tömbök közötti versengés fokozó­dása miatt. A bizottság elemzésére hivatkoz­va kiemelte, egyes legfejlettebb or­­szágok egyoldalú i­inflációellenes politikája elkerülhetetl­enül a világ­gazdasági, válság mélyüléséhez ve­zetett. A protekcionista intézke­dések a világkereskedelem lany­hulását és fáradásáig­ pangást okoz­tak. Bruntelk­etegsúlyosabb köve­t­kez­­ményeit elsősorban a fejlődő or­szágok érzik. Kazimir Vidas emékeztetett rá, hogy az UNCTAD júniusi belgrádi v­aszaatan lehetőséget nyújt a sú­lyos világgazdasági, válság leküz­désére szolgáló megoldások­­keresé­sére. Rámutatott, hogy az Európai Gazdasági Bizottság tagországaira, amelyek között ott található a vi­lág szinte valamennyi legfejlettebb országa­, külön felestő­sséig hárul, hogy kinyilvánítsák a lehető leg­nagyobb poli­tikiai jóindulatot és hogy így építő jellegű párbeszéd alakuljon ki, amely szavatolná az offrésezak eredményességét. Vidas nagykövet kiemelte, Ju­goszlávia támogatja a gazdasági­lag kevésbé fejlett európai orszá­gokkal való kereskedelmi árucsere fejlesztését. (Tanjug) KlufasRofMK гг tak-koreai nagykövetet Annszszágreó! A finn kormány nemkívánatos személynek nyilvánította a Koreai NDK helsinki nagykövetét. A hiva­talos közlemény szerint Ju Dze Han nagykövet tevékenységével vétett a finn törvények és a diplo­maták státusáról szóló bécsi kon­venció ellen. Nem indokolták meg, mi rejlik e diplomáciai megfogalmazás mö­gött. Stenbek külügyminiszter ki­jelentette, hogy az észak-koreai nagykövet a diplomata státusával össze nem egyeztethető módon vi­selkedett, és befolyást akart gyako­rolni a finn Parlament egy tagjára. Jól értesült körök tudni vélik, hogy az észak-koreai nagykövet Johannes Virolainenre, az Inter­parlamentáris Unió elnökére igye­kezett hatni (eddig a finn parla­ment elnöke volt), hogy az unió évi közgyűlését ne a dél-koreai Szöulban tartsák meg, ahogyan eredetileg elhatározták. (Tanjug) Pokolném rikhant Reykjavíkban A reykjavíki amerikai nagykö­vetség épülete előtt tegnap reggel pokolgép robbant­, de csak kisebb anyagi kárt okozott. Egyelőre nem lehet tudni, ki a merénylő. (UPI) Hetvenhárom év után először A francia köztársasági elnök Svájcban tárgyal Francois Mitterrand köztársasági enök az első francia államfő, aki 73 év után látogatást tett Svájc­ban. Kinyilvánította hazája és kor­mánya készségét, hogy felszámol­ják a két ország viszonyát meg­terhelő jelentéktelen problémákat. Egyebek között francia vámosok­nak svájci utasok iránti maga­tartásáról, a külföldi utazásra vo­natkozó francia korlátozó intézke­désekről és a francia kereskedem­ protekcionizmusról van szó. Mit­terrand e kérdéseket tegnap is megvitatta Svájc legmagasabb ran­gú személyiségeivel. A problémák­ról külön tárgyal a francia gazda­sági és pénzügyminiszter Svájc gazdaságügyi miniszterével. (Reuter) Francia-spanyol katonai együttműködés Franciaország és Spanyolország kormánya egyetértett abban, hogy új megegyezést ír alá a katonai együttműködésről. A két szomszédos ország szocialista ka­binetje eltökéltségét megerősítet­­tük Charles Hernu francia véd­erőminiszter madridi hivatalos látogatása idején. A francia véderőminiszter újság­írók előtt úgy ítélte meg, hogy az új megegyezés nem gátolja Fran­ciaország és Spanyolország szövet­ségi együttműködését más álla­mokkal. Nyilvánvaló, hogy a NATO tagjaira célzott. Hozzáfűz­te, hogy a francia modell nem példa Spanyolországnak a NATO- val való kapcsolatára, noha sze­rinte e modell „bátoríthatja bará­tainkat, hogy alkalmazzák”. Arra a kérdésre válaszolva, va­jon Franciaország és Spanyolor­szág katonai együttműködése a jö­vőben felválthatja-e a mostani spanyol—amerikai katonai szövet­séget, a véderőminiszter azt állí­totta, hogy „rendkívül veszélyes így gondolkodni, mert Franciaor­szág nem kívánja kiszorítani az USA-t”. Ismertette, hogy az új megegye­zés nem irányozta elő a két ország közös katonai védelmét, ám lehe­tőséget nyújt a sokoldalú együtt­működésre ,­a Földközi-tenger tér­sége és Európa közös problémái­nak megoldásában”. Hozzáfűzte, Párizs arra törekszik, hogy szoros kapcsolatok alakuljanak ki Mad­riddal. A jelek arra vallanak, hogy a spanyol—francia katonai szerződés elsősorban a közös katonai terme­lést irányozza elő. Párizs eltökél­te, hogy katonai technológiát ad el Spanyolországnak, amely már francia tankokat állít elő. Spa­nyolország francia technológia alapján hat tengeralattjárót fog gyártani. Egyetértettek abban is, hogy a két ország közösen fegy­vert állít elő harmadik piac szá­mára. Ezenkívül a­­két ország had­serege gyakran tart majd együttes hadgyakorlatot. A­­két szomszédos ország kato­nai együttműködése jelentős, főleg hadseregüknek a NATO katonai szervezeteihez való csatlakozását illetően. A benyomás szerint ugyanis Párizshoz hasonlóan Mad­rid a katonai tagság helyed­r”l, politikailag csatlakozik a N- hoz. (Tanjug) Csao Ce-jang Úa-Zélandon Csao Ce-jang kínai kormányfő Wellingtonban Robert Mulđoon új­­zélandi kormányfővel tárgyalt. Hangsúlyozta, hogy a nagyhatal­mak k­valitása rendkívül veszélyes helyzetbe sodorta a világot. Ázsia és a Csendes-óceán térségében, amelybe Kína és Új-Zéland tarto­zik,­ különösen a kambodzsai kér­dés aggasztó. A kínai kormányfő emlékeztetett rá, hogy Vietnam to­vábbra is megszánva tart egy szu­verén, független országot, s ez ve­szélyezteti a térség békéjét és biz­tonságát. Muldoon új-zélandi kormányfő szintén hangsúlyozta, hogy Kam­bodzsa népét meg kell szabadítani az idegen nyomástól, ez vonatko­zik Afganisztánra is. Ezeknek a népeknek érvényesíteniük kell ön­rendelkezési jogukat. A két mi­niszterelnök a kínai—szovjet és a kínai—amerikai kapcsolatokról is véleménycserét folytatott, de erről nem közöltek részleteket. (Reuter) MI­GYA* SZÓ Szovjet-Japán kapcsolatok Tokió mérsékelten elégedett Tokió hivatalosan mérsékelt elégedettségét fejezte ki Mihail Kapica szovjet külügyminiszter­helyettes és japán kollégája, To­­sidziro Nakadzima tárgyalásainak eredményével kapcsolatban, és ki­emelte, rendkívül fontos, hogy a két szomszédos ország ilyen dia­lógust folytat. A külügyminiszté­rium szóvivője kijelentette, hogy a tokiói konzultációk után meg­állapították, a kremli személycse­re nem okozott változást a Szov­jetunió Japán iránti politikájában. Tokióban eddig azt tartották, hogy Andropov hatalomra jutásá­val Moszkva kiélezte viszonyaikat. A vezető japán lapok azonban pesszimizmussal tekintenek a két szomszédos ország viszonyainak alakulására. Egy lap vékony fo­nálhoz hasonlította a kapcsolato­kat, egy másik pedig megállapí­totta, hogy Japán és a Szovjet­unió között nincs jele a közele­dés lehetőségének. (Tanjug) GONZALEZ: Nem tárgyalunk C­eutáról és Melilláró! Bilfae Gorazález spanyol kor­mányfő kijelentette, hogy Spa­nyolország „senkivel sem tárgyal Ceuita és Mellila kikötőkről”. A szocilfisk­ta kormány véleménye szerint a két afrikai kikötő spa­nyol i­lehetőségéh­ez nem fér kétség. Ceuita és Mela’lia Marokkó terüle­tén képez aluitanem egységet. Ez a válasz a követeléseikre, hogy Colát és Me’Pilát ismerjék el Marokkó szerves részének, ezt ta­rteilmíszza a marokkói krem ám­o­­zó párt most közzétett választási program­ja, de a többi párt közle­ménye is. A marokkóiak egyhan­gúlag követel­ik, hogy Spanyolor­szág napon­al kezdjen tárgyaláso­kat a két kikötő „visszanulltartásá­­ról”. A spanyol kormá­ny­ véleménye azon­ a tényen­­állííprul, hogy Ma­rokkó hivatalosan még egy nem­­zetkozai te­tületbe­n sem vetette fel Ceuta és MeATi’ia problémáját. Az Arab Ligia pa­rlamer­t­áris uni­ója azonban nemrégen Rabaiban nyilatkozatot fogadott el, amely­ben a két kikötő feletti szuvere­nitás jogát Marokkó számára kö­­veteli. Fili­pe González spanyol mi­niszterelnök két hete járt hivata­losan Marokkóban, tárgyalt Buja­­biid kormányfővel és II. Hasszán királlyal. A két­ kikötőről állító­lag nem volt szó. Sza­nyolország elvben elutasítja a tárgyalásokat. Marokkó madridi nagykövete bejelentette, hogy II. Hasszán jú­niusban hivatalos látogatást tesz Madridban. A két kormány hosz­­szú távú együttműködési progra­mot szeretne elfogadni. Egyre ha­­tá­rozo­tta­bbak azonban a követe­lések a két kikötővel kapcsolat­ban, Marokkó pedig hangsúlyozta, hogy épp olyan joga van Ceutára és MeNoffi­ára, mint Spanyolország­nak Gibraltár viisszajuttatására. (Tanjug) Politikai fogás A Hszinhua hírügynökség elemzi a három indokínai ország külügyminiszterének bejelentését Kína úgy véli, hogy Vietnam legújabb javaslata a délkelet­ázsiai országok párbeszédéről újabb politikai fogás azzal a céllal, hogy Hanoi leplezze kambodzsai agressziójának bűn­­cselekményeit, s elterelje a világ közvéleményének figyelmét a kambodzsai—thaiföldi határon folyó hadműveletekről. A Renmin Ribao, a Kínai KP sajtószerve tegnap közölte a Hszinhua távirati iroda hírmagya­rázatát Vietnam, Laosz és Heng Samrin kambodzsai rezsimje kül­ügyminiszterének rendkívüli érte­kezletéről és javaslatukról, hogy tárgyaljanak az ASEAN (Thaiföld, a Fülöp-s­zigetek, Szingapúr, Ma­laysia, Indonézia) tagországaival. A kambodzsai—thaiföldi határon való erőfitogtatás után Vietnam diplomáciai hadműveletet indított azzal a céllal, hogy rákényszerítse az ASEAN tagjait, mondjanak le a kambodzsai válság megoldására vonatkozó álláspontjukról, s ülje­nek tárgyalóasztalhoz az indokínai országokkal, ami azt jelenti, Heng Samrin rendszerével is. Peking úgy ítélte meg, Hanoi lényegében kísérletet tesz a Kam­bodzsa elleni agressziójának tör­­vényesítésére. A kommentár fél­revezetésnek nevezte Vietnam be­jelentését, hogy részben kivonja csapatait Kambodzsából, valamint Hanoi nyilatkozatát, hogy tiszte­letben tartja Thaiföld területi sérthetetlenségét és szuverenitását. Elítélte a vietnami katonáknak Kambodzsa hazafias erői elleni támadását és Thaiföld területére való behatolását. Ismételten elő­térbe helyezte, Vietnam nem nyil­vánította ki sem őszinteségét, sem törekvését, hogy békés úton old­ják meg a kambodzsai válságot, ellenkezőleg, folytatja agresszióját Kambodzsa ellen. A történelem bizonyítja, hogy egyetlen agresz­­szor sem úszta meg büntetés nél­kül, s Hanoi sem lesz kivétel, szögezte le a kommentár. Kína véleménye szerint Viet­nam Thaiföld területére való be­nyomulása, a kínai—vietnami ha­táron elkövetett provokáció után a térségben a helyzet kiéleződött, s nem csillapítható Vietnam ja­vaslatával, hogy kezdjenek meg­beszélést az ASEAN országaival. Peking szerint ennek előfeltétele a vietnami alakulatok teljes és feltétel nélküli távozása Kambo­dzsából. (Tanjug) A magyarországi náthaláz­­járvány mérlege­ Magyarországon csillapodik a náthalázjárvány, az egészségügyi szolgálat pedig közölte, hogy 1 180 000 ember betegedett meg az utóbbi hetekben (a lakosság 11 százaléka). Feltételezik azonban, hogy sok­kal több beteg volt, mert sokan nem fordultak orvoshoz. Ez volt az utóbbi évtized legnagyobb jár­ványainak egyike, 400 halálesetet is okozott, túlnyomórészt hatvan évnél idősebbek körében. (Tanjug) Csökken Is Mitterrand népszerűsége Az ok: a kormány gazdasági intézkedései A legújabb franciaországi köz­vélemény-kutatás eredményei sze­rint rohamosan csökken Francois Mitterrand elnök és kormányának népszerűsége, amióta bevezették a legújabb gazdasági intézkedéseket. A France Loire lap körkérdése szerint a megkérdezettek csupán 38 százaléka elégedett Mitterrand politikájával, 49 százalékuk ellen­zi azt. (Reuter) 1983. április 16., szombat A szófiai ítélet olaszországi visszhangja Paolo Farsetti és Gabriella Tre­­visin olasz polgárokat „katonai kémkedés” miatt börtönbüntetésre ítélte a szófiai bíróság. Az ítélet éles hangú kommentárokat váltott ki az olasz sajtóban és közvéle­ményben. Farsetti tíz és fél év, Trevisin három év börtönbüntetést kapott. Az olasz sajtó szerint semmivel sem tudták alátámasztani a kém­kedés vádját. A L’Unita, az Olasz KP sajtószerve megírta, hogy ró­mai politikai körök véleménye sze­rint a két olasz állampolgár körüli botrányt politikai és diplomáciai célokra akarják kihasználni. (Tanjug) A Prima Linea beszímfeti a fegyveres harcot A Prima Linea olasz terrorszer­­vezet, amely annak idején a Vörös Brigádok mellett a legjelentőseb­bek közé tartozott, letett az állam elleni fegyveres harcról, jelentette ki Paolo Zambianchi, a szervezet vezetőinek egyike. A bolognai bí­rósági per folyamán közölte, hogy a szervezet felfüggeszti tevékeny­ségét A Prima Linea a hetvenes évek derekán jelentkezett Torinóban, ‘■’fives tagjait a Vörös Brigádokból verbuválta”. Bergamóban tavaly a tömeges bírósági tárgyaláson 87 tagját összesen 467 évi börtönbün­tetésre ítélték. (Reuter) Tegnap felfegyverkezett rendőrök rohamozták meg a Brenner-Vígót eltorlaszoló olaszországi farmereket. Több mint zone farmer az Európai Gazda­sági Közösség mezőgazdasági termékérintő ár­politikája ellen tiltakozott. (UPI telefotó)

Next