Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 209-223. szám)

1983-08-01 / 209. szám

KÖZÉP-AMERIKA Az USA nem hagy fel a nyomással Reagan szerint az AÁSZ-nak több lehetősége van a megoldás feltárására, mint a Contadora-csoportnak Az USA nem mond le az olyan közép-amerikai akciókról, amelyekről úgy tartja, hogy véghez kell vinni őket, jelentette ki Reagan amerikai elnök egy független amerikai tévéállomásnak adott interjújában. Egyidejűleg hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány teljes komolysággal megvitatja a kubai javaslatot a külföldről a térség országaiba érkező katonai segély megszüntetésére. Hozzátette, az USA a békét szavatoló tárgyalások révén szeretne megoldást találni az összetűzésekre. Ismét követelte, hogy Nicaraguában tartsanak „szabad” választásokat. Véleménye szerint az Amerikai Államok Szervezetének, amelynek székhelye Washingtonban van, több lehetősége kínálkozik, hogy megoldást találjon a közép-amerikai öszszetűzésekre, mint a Contadoracsoportnakc, amelyhez Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Panama tartozik. Lehetséges a politikai megegyezés Szombat késő este Panamában befejeződött kilenc latin-amerikai ország külügyminisztereinek háromnapos találkozója, amelyen a közép-amerikai válság megoldási lehetőségeiről volt szó. A részvevők reális politikai hajlandósága és tárgyalási óhaja lehetővé teszi politikai komprorriszszum elérését, amely szavatolná a térség békéjét, biztonságának helyreállítását, a demokrácia fejlesztését és serkentené a gyorsabb fejlődéshez vezető gyüttműködést, áll a találkozóról kiadott közleményben. Augusztus 16-ára vagy 18-ára újabb találkozót tűztek ki, amelyen a mexikói, venezuelai, kolumbiai és panamai külügyminisztereken kívül szintén részt vennének nicaraguai, hondurasi, Costa Rica-i, salvadori és guatemalai kollégáik is. Nyugat-Európa amerikai beavatkozástól tart A múlt héten Nyugat-Európában fokozódott a rossz előérzet, sőt félelem, hogy Reagan adminisztrációja a közép-amerikai katonai konfrontáció elé fordulhat. Egyes nyugat-európai vezetők aggódnak, mert egy ilyen összetűzés újabb feszültséget okozhat a NATO-ban is. Az esetleges közép-amerikai fegyveres összetűzés miatt egészen bizonyosan tüntetésekre kerülne sor a nyugat-európai városokban, a világ ügyeinek a Reagan-adminisztráció által történő vezetését pedig még tüzetesebb vizsgálat alá vetnék, jelentette a New York Times nyugat-berlini tudósítója. Az amerikai tudósítók azt is aláhúzzák, hogy valószínűleg az NSZK kormánya aggódik a lgjobban, mert Kohl kancellár már a tervezett amerikai rakétatelepítés elleni tiltakozásokra készül. Kohl ezért görcsösen küzd egy genfi amerikai—szovjet megegyezésért, „de ha komoly lövöldözésre kerülne sor Közép-Amerikában, akkor az súlyosan veszélyeztetné a kancellár erőfeszítéseit, hogy Washingtont olyan tényező színében tüntesse fel, amely a megegyezést, nem pedig a katonai meglodást szorgalmazza”. „Az európai rakéta-business bizonyára nem lesz immunis a közép-amerikai fejleményekkel szemben”, idézi ugyanez a jelentés egy amerikai diplomata kijelentését. A fokozódó kedvezőtlen európai hangulattal kapcsolatban az amerikai tudósítók emlékeztetnek arra, hogy a júniusi stuttgarti csúcsértekezletükön az Európai Gazdasági Közösség tagországai hivatalosan is közölték, hogy a közép-amerikai kérdés nem oldható meg katonai úton, hanem csak az egész térség által elfogadott módon és a be nem avatkozás és a határok sérthetetlensége elvének alapján. Megállapították, hogy a washingtoni lépésektől való elhatárolódás egyre jobban kifejezésre jut azt követően, hogy az amerikai flotta parancsot kapott, induljon el Közép-Amerika felé. A jelentések aláhúzzák, hogy az európai kormányok többsége egyelőre tartózkodik a véleménynyilvánítástól, de ezt „csendben és magánúton megteszik Washingtonban”. Azt is kiemelik, hogy az európai kormányok közül csak Margaret Thatcher brit kormányfő állt közvetlenül az USA mellé és támogatja Reagan elnök közép-amerikai politikáját. „Nem feledkezhet meg a falklandi háború idején kapott washingtoni támogatásról” emlékeztetnek a jelentések. Az OKP a Contadora-csoport kezdeményezésének támogatását követeli Az Olasz Kommunista Párt titkársága követelte a római kormánytól, hogy csatlakozzon a Contadora-csoport kezdeményezéséhez a közép-amerikai válság megoldásának keresésében. Azt is követeli, hogy az ENSZ és az EGK székhelyén tegyenek más kezdeményezéseket is, hogy elejét vegyék az esetleges összetűzésnek és hogy továbbfejlesszék a kapcsolatokat Nicaraguával és nyújtsanak segítséget neki. Az olasz kommunisták felhívása szerint Reagan adminisztrációjának a döntése, hogy hadihajókat küld Nicaragua partjaihoz egy fél évig tartó tengerzárlat bevezetése érdekében, a katonai megfélemlítés veszélyes példája, amely nemcsak a sandinista kormány, hanem a salvadori hazafiak felé is irányul és fenyeget: Kubát, valamint Granadát. „Az ilyen brutális és veszélyes politikának elejét kell venni, mielőtt a közép-amerikai térségre és a nemzetközi kapcsolatokra nézve beláthatatlan következményekkel járó összetűzéssé fajsul.” Vatikán és egyéb katolikus körök, valamint a vatikáni sajtó nagy figyelemmel követi a robbanékony közép-ameriikai helyzet alakulását. Nemcsak a Contadoracsoport kezdeményezésének és egyéb békés megoldásra irányuló felhívásoknak a támogatása tapasztalható Vatikán részéről, hanem a Reagan közép-amerikai politikájától való elhatárolódás is. A salvadori rezsim elhalasztotta a választásokat Az Amerika-barát salvadori rezsim decemberről a jövő év első negyedére halasztotta az „általános választások” megtartását, Alvaro Magana államfő nem közölte a pontos dátumot. Napoleon Duarte volt államfő hibának minősítette a választások elnapolását. A San Salvador-i rezsim ellen fegyveres harcot folytató nemzeti felszabadító front tagjai nem vesznek rész a rezsim által szervezett és előkészített „választásokon”. CSÁD Habré francia beavatkozást kér A kormánycsapatok visszafoglalták Faya Largeau-t Hissene Habré csádi elnök kormánya vasárnap este közölte, hogy a kormánycsapatok elfoglalták Faya Largeau-t, az utolsó nagyobb északi várost. A csádi katonai parancsnokság képviselője azt állította, hogy a város felszabadítása után „Csád északi határain túl levő” támaszpontokról felrepülő harci gépek két ízben is bombázták a helységet. Goukoung Oueddi volt csádi elnök csapatai június 24-én foglalták el a várost. Ezek a csapatok most a 90 kilométerre levő Kirdimi város felé vonulnak vissza. A Faya Largeau-ért folytatott harcokban Habré csapatai állítólag foglyul ejtették Goukoung Oueddi több csapatparancsnokát, továbbá nagyobb hadizsákmányra tettek szert Hissen Habré csádi elnök üzenetet küldött Mitterrand francia elnöknek és követelte, hogy a francia légierő „sürgősen avatkozzon be” Csádban, jelentette ki Idris Miskine csádi külügyminiszter a France Presse távirati irodának és hozzátette, hogy hasonló kéréssel fordult „a többi baráti országhoz” is, az Afrikai Egységszervezet elnöke és főtitkára minőségében pedig követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását. A France Presse korábban arról adott hírt, hogy a líbiai légierő harci gépei néhányszor bombázták Faya Largeau várost. Franciaország hivatalosan még nem reagált Habré csádi elnök követelésére, hogy az állítólagos líbiai légitámadás miatt a francia légierő lépjen közbe. (Reuter, France Fresse) KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ nagyszám 10 hét. Ütközetek Ba’albekban (Folytatás az 1. oldalról) vét a libanoni válság megoldásáról, amely egyidejűleg lehetővé teszi a Camp David-i megegyezés és Reagan elnök béketerve alapján történő tárgyalások folytatását a közel-keleti békéről. Az izraeli televízió állítása szerint McFarlane javasolni fogja Szíriának, hogy csapatai mondjanak le a libanoni Szerepvállalásról, majd pedig vonuljanak ki ebből az országból, miután az izraeliek kivonulnak. Állítások szerint Szíria beleegyezett, hogy tárgyaljon erről a lehetőségről, de ugyanazokat a jótállásokat követelt, amilyeneket Izrael kapott a libanoni kormánytól. A jól értesült kuvaiti Kabash diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Szíria és az USA hamarosan megegyezést köt Libanonról. Állítása szerint a megegyezés alapjaiban még Schultz amerikai államtitkár nemrég tett látogatása idején állapodtak meg és McFarlane-nek csak az a feladata, hogy kidolgozzák a részleteket. A lap szerint a megegyezésért cserébe Libanon ígéretet kapott Washingtontól, hogy felvetik a megszállt és bekebelezett Golan-fennsík kérdését. Az izraeli kormány tegnap vitatta meg a Libanonnal kapcsolatos amerikai tervet, amelyet a múlt héten ismertettek Samir izraeli külügyminiszterrel Washingtonban. Az izraeli rádió közlése szerint Samir érdekesnek találta a legújabb amerikai tervet. A Tisrin, a kormányhoz közel álló szíriai lapnak a libanoni helyzettel foglalkozó tegnapi vezércikke szerint Szíria nem szándékozik beavatkozni a libanoni ügyekbe, sem problémákat okozni a bejrúti kormánynak. Gemayel libanoni elnököt a szíriaiak fivérének nevezi, ami drámai fordulat, mert a Szíriai sajtó a közelmúltig árulónak és Izraellel együttműködő személynek titulálta. Megfigyelők véleménye szerint nyilvánvalóan rendkívüli fontos dolgok történnek Libanonnal kapcsolatban. A jelekből ítélve ezzel hozható összefüggésbe a harcok fellángolása is Arafat egységei és a lázadók között a Bekaa völgyében. Felvetődik a kérdés, hogy a lázadás igazi célja nem a PFSZ- nek mint a Libanonnal és a Közel-Kelettel kapcsolatos bizonyos tervek valóra váltása szempontjából zavaró tényezőnek eltávolítása volt-e. Erre utal Arafat újabb sürgős üzenete az arab országok vezetőihez. Segítséget kér a palesztin mozgalom likvidálására szőtt szíriai—líbiai összeesküvés megakadályozásához. A Jordán uralkodó Szaúd-Arábiában Husszein jordán király tegnap Szaúd-Arábiába érkezett. A térségben történt legújabb eseményekről, az iraki—iráni háborúról, valamint a megszállt arab területeken uralkodó helyzetről tárgyalt Fahd királlyal. (Reuter, UPI, Tanjug, KUNA) Lankadatlanul folynak a harcok (Folytatás az 1. oldalról) kurdok önkéntesen jelentkeztek, hogy csatlakozzanak az iraki hadsereghez. Az újságíróknak később alkalmuk nyílt elbeszélgetni a kurd harcosokkal a Kardemend hegység csúcsainak közelében levő állásokban. Egyikük kijelentette, hogy az iraki Kurdisztán elleni iráni támadás után a falujából mintegy 700 kurd önkéntesen csatlakozott az iraki hadsereghez. A kurd harcosokkal folytatott beszélgetést többször is közeli becsapódások szakították félbe. Feltevések szerint e határ menti hegyvidéken még tevékenykednek Irak-ellenes kurd csoportok. Huszszein tábornok elmondta, hogy majdnem teljesen szétverték őket. Az iraki erők likvidálták „az árulók háromnegyedét”, tette hozzá. Latif Nszaif Dzsaszim iraki tájékoztatási miniszter szombaton Bagdadban újságíróknak kijelentette, hogy az árulók közé sorolják a Kurd Demokrata Párthoz tartozó Masud Barzani híveit, valamint a Kurdisztáni Nemzeti Unióhoz tartozó Dzsalala Talabani követőit, továbbá „egyes kommunistákat és Szíria-barát elemeket. Husszein tábornok kijelentette, hogy ezek az „árulók” kalauzolták az offenzíva kezdetén az iráni csapatokat a kurdisztáni hegyekben. A legutóbbi csaták színhelyén tett több órás látogatás idején az újságírók bejárták Galada város környékét, az úton majdnem teljesen megkerülték a Kardemend hegységet és meggyőződtek róla, hogy a vidék iraki ellenőrzés alatt áll. Ellátogattak a közeli Chaiman helységbe, ahol jól láthatóak a heves iráni ágyútűz nyomai Nem engedélyezték azonban, hogy ellátogassanak a közvetlenül a határ mentén levő Haj Omiraviba, amely állítások szeriint az iráni tüzérség lőtávolságán belül áll. Legújabb jelentések szerint Haj Omrant váltakozva iráni és iraki csapatok tartjákkezükben. Bagdad: Visszaverték a Zurbatyeh elleni újabb támadást Bagdad vasárnap közölte, hogy az iraki erők visszaverték a Bagdadtól mintegy 150 kilométerre délkeletre levő Zurbatyeh határ menti város ellen intézett újabb iráni támadást. Az iráni csapatok többségét szétverték, a többiek pedig elmenekültek. A második iraki hadtest parancsnoka visszautasította a teljesen allaptallani teheráni állításokat, hogy az iráni alakulatok elfoglalták a térség egyes stratégiai magaslatait Ilyen hazugságokka leplezik a harctéren elszenvedett vereségeket, tette hozzá. Irán pénteken indította a támadást, azt állítva, hogy az irániak elfogadták az említetett magaslatokat. Teherán: Megvannak a feltételek a háború befejezéséhez Rafsavjami, az iráni parlament elnöke tegnap reggel felszólította „a harcos iráni muzulmán nemzetet”, hogy minél több harcost küldjön a hadszíntérre, mert „megvannak a feltételek a háború befejezéséhez”. Kiemelte, a felhívás főleg a katonai kiképzésen átesett fiatalokhoz szól. Rafsallani haz B al 'eszlam, aki Khomeini imámot képviseli az ország Legfelsőbb Védelmi Tanácsában, tegnap a medallistben megfenyegette Irakot és a térség többi országát, hogy „felelősek lesznek a háború minden további napjáért”. „Irak és a reakciós arab országok lesznek felelősek minden kilőtt golyóért, minden elesett katonáért, minden megsérült épületért...” A középső frontszakaszon megindított, Virradat III-nak nevezett újabb támadás kezdetéről érkező első hírek óta az iráni rádió állandóan harci dalokat, indulókat ,és „győzelmekről” szóló jelentéseket sugároz. Állítások szerint az ellenséges erőket annyira visszaszorították, hogy Mehtram iráni város többé nem esik az iraki tüzérség lőtávolába. Teheráni állítások szerint az irániak elfoglaltak néhány stratégiai fontosságú iraki állást, megöltek vagy megsebesítettek több száz ellenséges katonát, megsemmisítettek több tíz tamikót, valamint más hadifelszerelést és foglyul ejtettek 96 iraki kaonát.. Teherán cáfolja, hogy az iráni csapatok elveszítették Haj Omran katonai körzetet, amely ellen a Virradat II. támadás indult, és amely során az irániak állítólag 8—18 kilométerre behatoltak Irak területére. Néhány nappal ezelőtt külföldi tévések és tudósítók csoportja látogatott el Haj Omranba és megerősítette, hogy akikor iráni kezekben volt. Azt követően újabb iraki ellentámadásokról érkeztek hírek. Teherán pedig azt állítja, hogy nem járt sikerrel az irakiak légi desszamija és az ellenfél súlyos veszteségeket szenvedett. Annyi bizonyos, hogy jelenleg heves harcok folynak és északnyugati frontszakaszon, az iraki Piransbar várostól nyugatra, valamint a középső frontszakaszon Mebran iráni város közelében. Lemondott két iráni miniszter Habiból ah Asgar-Ovladi irámi kereskedelmi és Tawakoli munkaügyi miniszter tegnap benyújtotta lemondását. A jelenlegi kormány 1981 novemberében történt megalakítása óta ezek az első lemondások. Az okokat nem közölték. Megfigyelők szerint a lemondások az ország társadalmi-ipottikai és gazdasági fejlesztésével kapcsolatos egyes kormányon belüli nézetkülönbségek következményei. ítélkeznek Mahram-u Afzali-ju kapitány felett Teheránban közölték, hogy augusztus második felében megkezdődik Mahram-u Afzali-ju kapitány, az iszlám köztársaság haditengerészete volt parancsnokának pere. Vele együtt az iszlám forradalmi bíróság elé állítják még a fegyveres erők volt tagjainak egy csoportját is. Valamenynyiüket azzal vádolják, hogy tagjai voltak a betiltott Tudeh (kommunista) pártnak. Afzail’i kapitányt közvetlenül azután váltották le tisztségéről, hogy a Tudeh párt letartóztatott központi bizottsági tagjai beismerték, hogy kémkedtető a Szovjetunió javára. Letartóztatásával hozzák kapcsolatba azt is, hogy nemrégen néhány tengerésztiszt szökött át a környező öböl menti országokba. (Tanjug) Spiljak jókívánságai Aubert-nek Svájc nemzeti ünnepe alkalmából Mika Spiljak, a JSZSZK Elnökségének elnöke az Elnökség nevében üdvözlő táviratot küldött Pierre Aubert svájci elnöknek. Jókívánságait fejezi ki és felvirágzást kívánt Svájc baráti népének. (Tanjue) MILANO Merénylőket tartóztattak le Az olasz rendőrség letartóztatott két fiatalembert azzal a váddal, hogy a pápa májusi milánói látogatása idején pokolgépet helyeztek el az emelvény alá, amelyen II. János Pálnak kellett volna megjelennie. A 19 éves Franco Berrardiról és a 20 éves Maurizio Pignoccoról van szó. Augusztus 2-án állítják őket bíróság elé (AP)