Magyar Szó, 1984. november (41. évfolyam, 302-329. szám)

1984-11-24 / 325. szám

Veszélyben a kukorica Baranyában Baranyában vége felé közeledik a betakarítás. A cukorrépa szál­lításra vár, a kukorica legnagyobb részét leszedték, de még mindig nincs biztonságban. A szárítást decemberben is végzik a Belliyei Kombinátban. Nehezen sikerült teljesíteni a búza vetéstervét. Az egyéni és a társadalmi szek­torban ezen az őszön mintegy 74 000 hektáron üzemeltek a gépek és dolgoztak az emberek. Ahhoz, hogy aránylag zökkenőmentese­n folyt a munka, lényegesen hozzá­járult az időjárás is. Az elhasznált gépek ugyanis nem bírták volna a túlterhelést. Az őszi szántás még folyik, mintegy 30 000 hektáron kell elvégezni. Éj­jel-nappal dolgoztak a répa- szedők, hogy az esős idő beállta előtt befejezzék a munkát. Az egyéni szektorban több helyen kézzel szedték a répát, illetve a szövetkezetek szedőgéppel. A kom­binátban 5,5 tonna a répa átlag­hozama, az egyéni szektorban pe­dig 5,1. Cukortartalma kitűnő, el­éri a 16,43 százalékot. A cukor­gyárban javában folyik a munka, naponta 500 vagonnál dolgoznak fel. A Bellyei Kombinátban koráb­ban kezdték a kukoricaszedést, mert szárításra szorul az a meny­­nyiség, ami raktárba kerül. A kombinát két raktárának napi ka­pacitása 170 vagon, ez pedig meg­határozta a kukoricaszedés üte­mét. Ezért a kombinát bizonyos ideig átengedte a társastermelők­nek a szárítókat, majd a szárított terméket átvette. Mintegy 11000 vagon kukoricára van szüksége a kombinátnak. Ennek egy részét kiszállítja, a többit takarmány­keveréihez használja. A kombinát egyébként saját állománya eteté­sére nagy mennyiségű kukoricát silózott. Veszélyben van a társastermelők kukoricája. Az ügyviteli közösség szakemberei mindent megtettek, hogy a nagyobb állatállománnyal rendelkező tenyésztők minél több kukoricát silózzanak, erre azonban a termelők még mindig nincsenek kellőképpen felkészülve. Így nagy mennyiségű csöves kukorica ke­rült raktározásra. A helyzeten még lehet változtatni, a kombinnát szá­rítói szükség szerint decemberben is üzemelnek. De az ügyviteli kö­zösség szakemberei felhívták a figyelmet, hogy a tavaszi enyhü­lésig mindenképpen le kell mor­zsolni a kukoricát, megszárítani, mert a 33—36 százalékos nedves­ségtartalmú kukoricát jelentősebb károsodás nélkül nem lehet tárol­ni. Baranyában nem ment zökke­nőmentesen a búzavetés. A társa­dalmi szektorban eredetileg csök­kentették a vetéstervét, hogy több szóját vethessenek, a társasterme­lők kedvének megcsappanására azonban lényegesen hatott a ku­korica ára, és természetesen az is, hogy nem tudták idejében letaka­rítani a földet. A községi vetés­koordináló bizottság felhívta a helyi bizottságok­ figyelmét annak fon­toss­ágára, hogy a falvakban elegendő búzát vessenek. A legha­tékonyabban az új búzaár ismerte­tése hatott volna. A mezőgazdasá­gi termékek ára eddig ugyanis nem tartott lépést az alapanyagok drágulásával, ami szintén a terme­lőket károsította. Javában folyik Baranyában az őszi szántás és a vetéselőkészítés. Az energiaellátással nincs baj, ugyancsak boldogulnak az erőgé­pek javításával, a műtrágyaellátás pedig eddig zavartalan volt. MÉSZÁROS Vera KOVIN A cukorgyár 80 százalékos kapacitással üzemel A kovini cukorgyárban a terv szerint halad a cukorrépa feldol­gozása, naponta mintegy 500 va­­gonnyi cukorrépát dolgoznak fel. A cukorrépa minősége jó, cukor­­tartalma 17 százalék. A tervek szerint az idei kampányban 80 százalékban használják ki a ko­vini cukorgyár kapacitásait (ta­valy 70 százalékban használták ki). D. T. KOVACICA új posta Kovacicán Kovacicán nemrégen megnyitot­ták az új postát, amely e dél­bánáti városka lakosságának jobb postaszolgáltatásokat nyújt. Ha­marosan még hatszáz új telefon­­vonalat kapnak, eredményképpen Kovacicán 1200 telefon lesz. Úgy tervezik, hogy 1990-ig összesen 4000 telefont kapcsolnak be a telefonhálózatba. D. T. BELPOLITIKA PANCSOVA Jó gazdálkodási eredmények A pancsovai gazdaság ez év első kilenc hónapjában igen ered­ményes volt és valószínűleg így lesz az év végéig is, sok munka­­szervezet túl fogja teljesíteni a termelési és kiviteli terveket. Ha a társult munka továbbra is így gazdálkodik, a termelést 8,4, a kivitelt 31,7 százalékkal túl fog­ják teljesíteni. A munkaszervezetek átlagban 80 százalékban teljesítették a ter­melési terveket, a termelés 6,5 százalékkal nagyobb volt a tava­lyinál. Az eredmények még job­bak lettek volna, ha az olajfino­mító teljes egészében teljesítette volna a tervet, bár termelése a tavalyihoz képest 14 százalékkal nagyobb volt. Főként az elegendő nyers- és alapanyagnak köszönhetően né­hány munkaszervezet kitűnő eredményeket ért el: az Ivo Kur­­jacki cipőgyár 10 hónap alatt 118, az építőipari munkaszervezet 100, a Tehnogas 96,9, a Pekari 90,6, a Petrohemija 86,8 százalékban teljesítette az idei tervet. D. T. KULA Sok a kinnlevőség Az átlagos személyi jövedelem 23 492 dinár a gazdaságban A kulai község gazdasága kilenc hónap alatt több mint 27,5 mil­liárd dinár összjövedelmet valósí­tott meg, 53,2 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszaká­ban, a tiszta jövedelme pedig 6 milliárd 700 millió dinár. Az említett időszakban hat tár­­sultmunka-alapszervezet mutatott ki veszteséget 131 millió 950 ezer dinár értékben, ez 35,2 százalékkal több, mint a múlt év kilenc hó­napjában. Nagy összegre rúg a ki nem fi­zetett tartozás. Ez a tétel 795 mil­lió 122 ezer dinár, azaz 104,9 szá­zalékkal több, mint a tavalyi azo­nos időszakban. A község gazdaságában a kilenc­­havi átlagos személyi jövedelem 23 492 dinár volt. Sz­i VERSEC Helyi járulékból szépítik a várost nyilatkoznak az új ötéves járu­lék bevezetéséről, mivel a jelen­legi decemberben lejár. A verseciek eddig is nagyfokú szolidaritásról és öntudatról tet­tek tanúbizonyságot, és valószí­nűleg most is az új járulékra D. T. MAGYAR SZÓ 1984. november 24., szombat Kivitel a Szovjetunióba A pancsovai Vozila munka­­szervezet november közepéig a n. T. SZLAVÓNIA, BARANYA A mezőgazdaságba való beruházás hamar megférő! Szlavónia és Baranya mezőgaz­dasági eredményei arról tanúskod­nak, hogy a mezőgazdasági terme­lés fokozásában nagy tartalékok rejlenek. A kitűnő búzatermés után jó kukoricahozamra számí­tanak, a gazdasági stabilizáció le­hetőségei szinte kimeríthetetlenek a mezőgazdaságban, amihez be­ruházásra van szükség, s ez nem teljesíthetetlen feladat, hiszen a pénz hamar megtérül — hangzott el a minap azon az erdődi érte­kezleten, ahol a szövetségi és köz­­társasági vezetőkön kívül jelen voltak Szlavónia és Baranya me­zőgazdasági munkaszervezeteinek képviselői. A tanácskozáson az idei eredményeken kívül szó volt a középtávú tervről is. A mezőgazdaságban folyamato­san kell fejleszteni. A termelési folyamatban arra kell törekedni, hogy minél olcsóbban állítsák elő az élelmet, hogy föl tudják venni a versenyt a külföldi piaccal. A termelékenységet is javítani kell, ki kell küszöbölni azokat a törek­véseket, hogy a kínálat csökken­tésével emeljék az árakat. A ha­sonló spekuláció megbonthatja az egyensúlyt. Arra kell törekedni, hogy a hazai piacot a mezőgazda­ság ellássa élelemmel, nemcsak mennyiség, hanem minőség tekin­tetében is. Az idén ez lényegében sikerült, de az eredmény még nem kielégítő. Az idei mezőgazdasági eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy még sok tartalék rejlik a mezőgazda­ságban, amelyeknek kiaknázásával a gazdasági stabilizációs törekvé­sek eredményesebbek lehetnek. Szlavóniában és Baranyában még mindig folynak a betakarítási munkálatok. A vetés a vége felé közeledik, hasonlóképpen a cukor­répa betakarítása is, de a kuko­ricát még nem törték le. A szedés­sel egyidőben átveszik a kukori­cát is. Az eddigi eredmények ki­­elégítőek, a társadalmi szektorban a termés hektáronként 9 tonna, a magánszektorban pedig 7 ton­na hektáronként. Tekintettel arra, hogy a nagyhozamú kukoricát most törik, a mezőgazdászok rekordter­mésre számítanak. A társadalmi szektor mindent megtesz annak érdekében, hogy a kukoricater­mést biztonságba helyezze. Búzából az idén a társadalmi szektorban 6,6 tonna termést ta­karítottak be, az egyéni szektor­ban pedig 4,5 tonnát hektáronként. Ez az eredmény eddig a legjobb­nak bizonyult, hozzátéve azt is hogy a termény átvételét is sike­resen megszervezték. A mintegy 803 000 tonna termésből 650 000 tonnát vettek át. A mezőgazdaság fejlesztésére nagy gondot fordítanak az elkö­vetkező öt évben. A termelékeny­ség növelésén kívül arra töreked­nek, hogy minél nagyobb terüle­tet visszahódítsanak a mezőgazda­ságnak. A talajjavítási munkála­tok drágák, de a befektetés hamar megtérül. Erre volt példa az utób­bi években az orahovicai mező­­gazdasági kombinátban. A számí­tások szerint az évtized végéig annyira kell fokozni a termelést és a termelékenységet, hogy a ki­vitel négyszerese legyen az idei­nek. Ehhez azonban lényeges be­ruházásokat kell eszközölni, amire a mezőgazdaság egyedül nem ké­pes. A többi élelemtermelés érde­kében más pénzforrásokat is igénybe kell venni. M. V. CSÁKOVAC Nem takarékoskodnak a műtrágyával Tizenöt tonna szemes kukori­ca hektáronként A mintegy negyvenezer verseci polgár az utóbbi tíz évben je­lentős eszközöket különített el a közművesítési létesítmények, utak, járdák építésére. Versec talán az egyetlen vajdasági város, ahol minden utca aszfaltos. Az inflá­ció és a növekvő költségek miatt azonban nem fejeződtek be a csatornázási munkálatok, ezért a növekvő közművesítési, egészségügyi, tanügyi és egyéb szükségletek kielégítése végett a lakosok a jövő hónap folyamán­ mindenfelé szorgoskodó, kukoricát szállító embereket láttam. A ku­koricával teli górék, udvarok a jelzői annak, hogy errefelé bősé­gesen termett a tengeri. Az 55 éves FINTA Tivadar új, tágas, szépen berendezett, korsze­rű házába tértem be beszélgetésre. Lógnak szavazni, mert csakis így j­ajjol minden csillog a tisztaságtól, tudják felépíteni a létfontosságú 12 udvarban álló gazdasági épü­­létesítményeket. A tervek szerint letek is rendezettek, tele jószág­ot év alatt 1 000 000 000 dinárt fognak begyűjteni, ebből 470 milliót a csatornahálózat bővíté­sére, 390 milliót az egészségügyi központ harmadik szakaszának építésére, 140 milliót a már om­ladozó általános és középiskolák felújítására, 70 millió dinárt pe­dig meglevő aszfaltos utak járdák javítására fordítanak. A járulék fizetése alól fel fog­ják menteni azokat a polgárokat, akiknek jövedelmük kisebb a községben az átlagos személyi jövedelem 70 százalékánál, to­vábbá a környező falvak lakói, akik jelenleg már fizetnek helyi járulékot, mentesülnek az egész­ségügy fejlesztésére megállapított százalék fizetése alól. nak, hogyha a vegetációs időszak­ban a növények megkapják a fej­lődésükhöz szükséges csapadék­­mennyiséget, a rekordhozam nem maradhat el. Most már idén har­madik éve, hogy rekordhozamokat takarítunk be. • Hogy oldotta meg a növő­benzin és más folyékony anyagok nyéki tápanyag-utánpótlását? A szállítására alkalmas száz tartály- kérdeztem, gépkocsit szállított a Szovjetunió­ba. Az év végéig egyébként még 49 ilyen tartálykocsit fognak le­szállítani, összesen 450 000 dollár értékben.­­ A drága műtrágya miatt egyes termelők a takarékoskodást a műtrágya-felhasználás csökken­tésében látták. Szerencsére, mi csákováciak nem takarékoskodunk Amikor a napokban a vukovári községben fekvő Csákovácra in­dultam, természetesen nem tudtam mi vár rám. Aztán több kellemes meglepetés is ért. A homályos, csípős novemberi napfényben gal, a górék kukoricával. A házi­gazda szemmel látható talpraesett­ségét látva, megkértem, meséljen gazdaságáról, az őszi betakarítási munkálatokról. — Feleségemmel és fiammal, s Mihállyal 16 hold földön gazdál­ és kódunk.­ Erre olyan jó­­földek van­ a műtrágyával. Emellett egyéb­ tápanyag-gazdagító módszereket is alkalmazunk. Ilyen például a ke­letkező szervesanyag-mellékter­­mék, a szerves trágya, a gyökér­es tarlómaradvány szakszerű fel­­használása, amely javítja a talaj humuszháztartását, s így nemcsak többet, de jobban is termelhetünk — mondja. — Ennek a hozzáállás­nak köszönhetően termelésünk év­ről évre töretlenül fejlődik, ezt pedig csak úgy érhettük el, hogy előtérbe helyeztük a minőséget, állandóan gazdagítjuk a termőföld biológiai aktivitását, a tápanyag­ellátottságot. A faluban több gazdálkodóval is elbeszélgettünk, s mindnyájan hangsúlyozták, hogy Csákovácon ennyi kukorica még soha nem ter­mett, mint idén. Mondják, hogy akinek csak tíz tonna szemtermése lett hektáronként, azt már kevés­nek tartják. A termelők többsége 14—15 tonnát takarított be hektá­ronként, de vannak még ennél na­gyobb hozamot is elért földműve­sek. Például a két testvér: Kubi­­csek György és Kubicsek Ferenc holdanként 9,5 tonna szemes ku­koricát takarítottak be. ф Magának mennyi kukoricája termett? — tettem fel a kérdést a házigazdának. — Mint már említettem, kiváló földjeink vannak, melyben a ku­korica talán a legjobban meghá­lálja a ráfordítást, a szorgos kezek munkáját. Ezzel is magyarázható, meg az árával is, hogy nálunk is többnyire kukoricát termesztenek a termelők. Nekem idén 14 hol­don termett. BC—6661 fajtát ve­tettem, és megtermett hektáron­ként a 15 tonna szemes kukorica. A betakarítás alkalmával 15 ton­nát átadtam, a többit pedig górék­­ba raktam. Kell a jószágnak, de jut majd belőle tavaszra a piacra is. Ez a kiváló terméshozam itt nemcsak a csáko­vári termelőkre jellemző, hanem a vukovári köz­ség környező falvainak a mező­­gazdasági termelőire is. Annyi bi­zonyos, ha a vukovári község me­zőgazdasági termelőinél a termelés fokozása a jövőben is ily töret­len marad, akkor szükséges lesz a Százasok klubjának elnevezését Százötvenesek klubjára módosíta­­ni. A munkáról nem beszélni kell, hanem csinálni, s akkor az ered­mény sem marad el — mondják a csákováciak. S ebben teljesen igazuk van. BENCZE Sándor Finta Tivadar KISEL Belgrádiján is A belgrádi Etnográfiai Múzeum és az omolicai 2ISEL Amatőr­­filmfesz­tivál Igazgatósága megál­lapodtak abban, hogy néhány amatőrfilmet az év végéig Belg­­rádban is bemutatnak. Ez az első eset, hogy néhány, a népszoká­sokról és kulturális hagyomá­nyokról szóló amatőrfilmet a belgrádi közönségnek is bemutat­nak. K I.

Next