Magyar Szó, 1986. augusztus (43. évfolyam, 225-239. szám)
1986-08-17 / 225. szám
2 KÜLPOLITIKA (Reuter telefotó) Karachiban negyedik napja feszült a helyzet, mert őrizetbe vették Banazir Bhuttót, a pakisztáni ellenzék kiemelkedő vezetőjét. A képen a rendőrség rohamosztagai Karachi külvárosában feloszlatják a tömeget Kubába emigrált egy amerikai katonatiszt Állítólag nyomást gyakoroltak rá, hogy Közép-Amerikában teljesítsen szolgálatot Hugo Romeu Palmeida amerikai katonatiszt, aki a múlt hét elején Kubába érkezett, kijelentette, hogy politikai menedékjogot szándékozik kérni. Azért szökött a szigetországba, mert az amerikai hadseregben a felettesei közép-amerikai szolgálatra akarták beosztani. Miután nem volt hajlandó teljesíteni a parancsot, és Közép- Amerikába menni, hogy — amint mondta —, ott kubaiakat öldököljön, nyomást gyakoroltak rá, és egyebek között emiatt fosztották meg századosi rangjától, amit mint orvospatológus kapott. Romeu azt állítja, hogy az USA hadseregében a spanyol származású katonákat és tiszteket tömegesen Közép-Amerikába akarják küldeni. Pénteken egyébként a kubai külügyminisztériumban sajtókonferenciát tartott a szökevény. Elmondta, hogy 31 évvel ezlőtt Havanna közelében született, szülei 1960-ban emigráltak az Egyesült Államokba. Ott orvosi egyetemet végzett, majd patológiát tanult. Anyagi okok miatt vonult be a hadsereghez, s rövid kiképzés után az NSZK-beli Stuttgartba vezényelték, egy katonai kórházba. Miután — amint állította — elviselhetetlenné vált a nyomás felettesei részéről, felvette a kapcsolatot Kuba bonni nagykövetségével, ahol öt percig tartó beszélgetés után politikai menedékjogot kínáltak felneki. Romeu rendkívül magas szintűnek nevezte a kubai közegészségügyi állapotokat, szakmájában fog dolgozni. Várható, hogy Miamiban élő édesanyja is hamarosan csatlakozni fog hozzá. (Tanjug) A mexikói elnök eredményes látogatást tett Washingtonban Az USA segít talpra állítani szomszédjának gazdaságát Miguel de la Madrid mexikói elnök befejezte Washingtonban tett látogatását, és kedvezően nyilatkozott róla. A mexikói elnök az idén már másodszor utazott az Egyesült Államokba, és tárgyalt Reagan elnökkel. Mostani látogatásának eredményei közé sorolják azt, hogy az amerikai kormány támogatásáról biztosított a mexikói gazdaság szanálásával kapcsolatos ambiciózus terveket, az adósság törlesztését, nemkülönben azt, hogy Mexikó és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatát élénkíteni fogják. Ennek alapján Mexikó kedvezőbb tárgyalási pozícióba került a fejlesztési pótkölcsönök megszerzésében amerikai magánbankoktól és a Világbanktól. Miguel de la Madrid sikereként könyvelik el, hogy Washingtonban nem esett szó az olyan érzékeny külpolitikai kérdésekről, mint a közép-amerikai béke és a nemzetközi leszerelés. Ezek a kérdések ürügyként szolgálhattak volna arra, hogy Washington nyomást gyakoroljon Mexikóra. (Tanjug) MAGYAR SZÓ SZOVJETUNIÓ Nem fordítják vissza a folyók vizét Az SZKP Politikai Bizottsága pénteken elállt attól a tervétől, hogy a szibériai folyók egy részének folyásirányát megváltoztatja. Az Északi-tengerbe ömlő Ob, Pecsora, Irtisz és a Léna folyókról van szó. Egy már évtizedekkel ezelőtt megszületett elképzelés szerint meg kellett volna változtatni folyásirányukat, mégpedig a vízben szűkölködő közép-ázsiai köztársaságok felé irányítva. Az elkészült tervek és a korábbi párthatározat ellen azonban a közvélemény tiltakozott, sokan hangsúlyozták, hogy a természet egyensúlyának megbolygatása katasztrofális következményekkel járna Szibéria állat- és növényvilágára. A KB Politikai Bizottsága péntek esti döntése a terv helyett azt javasolja, hogy a meglevő vizeket gazdaságosabban hasznosítsák és a mezőgazdaságban alkalmazzanak hatékonyabb megoldásokat. (Tanjug) Kitört egy tűzhányó Peruban Az Andok-hegységben fekvő Charat város 200 lakosát evakuálni kellett, mert működésbe lépett a I-Sorkon tűzhányó. A perui fővárostól 600 kilométernyire fekvő város polgármestere közölte, hogy a kitörés még július 18-án bekövetkezett, azóta a vulkán 20 percenként lövell a magasba lávát és gázokat, körülbelül 20 kilométeres övezetben. A perui energetikai és bányaügyi minisztérium becslése szerint legalább 5000 embert veszélyeztet a tűzhányó, amely 1932- ben működött legutóbb, s akkor több ember halálát okozta. (PL) „Egyre kedvezőbb a hadihelyzet” Afgán felkelővezér interjúja a Hszinhuának A kínai közvélemény tegnap értesült arról, hogy a szomszédos Afganisztánban a katonai helyzet a gerillák szempontjából „mind kedvezőbben” alakul. Az értékelést Gulbadin Hilkmatjar afgán gerillavezető adta, a Hszinhua kínai távirati irodának nyilatkozott. Elmondta, hogy a felkelők ellenőrzésük alatt tartják Logar tartományban az afganisztán— pakisztáni határtól a főváros, Kabul felé vezető stratégiai fontosságú utat. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyre szorosabbak a kapcsolatok az ország keleti és északi részében tevékenykedő fegyveres ellenállási csoportok között. A közlekedési útvonalon a felkelők igen tevékenyek, és gyakran rajtaütésszerű támadásokat hajtanak végre. A kínai olvasók tájékozódhatnak az interjúból arról is, hogy az afgán ellenállás vezetői „szabad területen”, a fővárostól mintegy 45 kilométernyire katonai tanácskozást tartottak. Hikmatjar szerint nyugaton és délen egyre kedvezőbb a helyzet számukra. Herat városról van szó, ami a nyugati, és Gandahar városról, ami a déli országrészt illeti. A felkelők ezzel az interjúval válaszoltak egyben azokra a jelzésekre, hogy a Szovjetunió az év végéig kivon bizonyos számú katonát Afganisztánból. Hikmatjar szerint a szovjet alakulatok afganisztáni tevékenysége szempontjából ennek a kivonulásnak semmilyen gyakorlati jelentősége nincs. Amint mondta, a nemzetközi közvéleménynek szánták. Álláspontja, ami a szovjet katonai alakulatok részleges kivonását illeti, igen hasonló a kínaihoz. A szovjet bejelentést Peking ugyan nem bírálta, de hangsúlyozta, hogy érdemi változást semmi esetre sem lát benne, mert szerinte azokat az alakulatokat rendelik haza, amelyekre az átfogó hadműveleteknél nincs szükség, például a légelhárító egységeket és a páncélosokat. Hivatalos pekingi körök újból megismételték, hogy a megoldás kulcsa a szovjet katonák maradéktalan és gyors kivonása Afganisztánból. Más jelentés szerint Afganisztánban hamarosan közzéteszik az új alkotmány tervezetét és nyilvános vitára bocsátják. Ezt Babrak Karmai, az afgán forradalmi tanács elnöke, az alkotmányszövegező bizottság elnöke jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy az alkotmányjavaslat alapelve a következő: „Az államhatalom birtokosa teljes egészében a nép”! Úgy fogalmazott, hogy az új alkotmány bizonyos olyan szakaszokat is magában foglal majd, amelyek szavatolják a forradalom társadalmi alapjának kibővítését, egyszerűbben, hogy a széles tömegek bekapcsolódjanak az állami hatalom gyakorlásába. Szavatolja továbbá az alkotmány a szabad vallásgyakorlási, a törzsi gyűlések és tanácsok által megformált nézetek tiszteletben tartását is. (Tanjug) Az afganisztáni felkelők által felrobbantott postavonat (korábbi felvétel) „Telitalálat” volt a támadás Özal török kormányfő részleteket közölt a kurdok elleni katonai akcióról Turgut Özal török miniszterelnök kijelentette, hogy a pénteki légitámadás a kurd nacionalisták iraki bázisai ellen telitalálat volt. Ugyanakkor kilátásba helyezett hasonló akciókat, ha azokra szükség mutatkozik. Elmondta, hogy Bagdadot katonai csatornákon előre értesítették a támadásról, amelynek során három kurd bázist bombáztak. Az akciót mintegy tíz Phantom típusú vadászgéppel hajtották végre a kora reggeli órákban, mindössze alig negyed óráig tartott. A támadás színhelyéről készült fényképfelvételeken részletek is láthatók, feltehetően több száz kurd fegyveres életét vesztette. Jelentették, hogy Északkelet- Anatólia határvidékén átfogó biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, mert attól tartanak, hogy a kurd szeparatisták újabb fegyveres akciókat indítanak, ezekben a napokban van ugyanis a harmadik évfordulója annak, hogy a török hadsereg iraki területen is támadja őket. Ankarában egyelőre nem fűztek kommentárt a történtekhez. (Tanjug) 1986. augusztus 17., vasárnap Shultz villámlátogatása Haitin George Shultz amerikai külügyi államtitkár pénteken villámlátogatást tett Haitin, és tárgyalt Henry Namphy elnökkel és az elnök legközelebbi munkatársaival. Megvitatták a két ország között nemrégiben létrejött egyezmény megvalósítását. A kubai rádió arról adott hírt, hogy a szigetországban tömeges demonstrációik voltak az amerikai külügyi államtitkár látogatása ellen. Állítólag a kereszténydemokraták vezetőjével a politikai pártok szervezték őiket. A megmozdulás nemcsak Schultz, hanem a Namphy elnök juntájának juttatott amerikai katonai támogatás ellen irányult. Az amerikaiak helikoptereket, katonai járműveket és modern fegyvereket adnak Haitinek, körülbelül 6 millió dollár értékben. Ugyanakkor szakértőket küldenek oda, hogy átszervezzék a hadsereget. Port-au-Prince-ben tartózkodik a Pentagon 11 tagú delegációja, és január óta tanulmányozza a katonai együttműködés lehetséges formáit az új kormánnyal. Schultz Santo Domingóba indult, ahol részt vesz Joaquin Balaguer konzervatív dominikai elnök beiktatási ünnepségén. Balaguer egyébként ötödször i kerül hazájának élére. (Tanjug) Szihanuk: A khmer nép még messze van a békétől Éveknek, lehet hogy évtizedeknek kell elmúlniuk, amíg rendeződik a kambodzsai probléma — jelentette ki Bangkokban újságíróknak Norodom Szihanuk herceg, a Demokratikus Kambodzsa elnöke. Rámutatott arra, hogy a három hazafias front az elmúlt években igen jelentős eredményeket ért el a hadszíntéren, hozzátette azonban, hogy ez az egyébként egyenlőtlen harc nem elegendő alap a végleges megoldásra. A megoldást politikai téren kell keresni. Ezért felszólította Vietnamot és szövetségeseit, hogy tanúsítsanak legalább minimális akaratot és legalább minimálisan tartsák tiszteletben az ENSZ alapokmányát, hogy valami is változhasson Kambodzsában. (Tanjug) Chirac cáfolata Jacques Chirac francia kormányfő cáfolta, hogy interjút adott a Yedot Aharanot című izraeli napilapnak, és abban az állította, hogy nem ért egyet a palesztin állam létrehozásával. Elmondta, hogy a neki tulajdonított megállapítás egy izraeli újságíróval folytatott beszélgetésen elhangzott kijelentésén alapul, az izraeli újságíróval egyébként egy, a Közel-Kelet történelmét feldolgozó műről beszélgetett (Reuter) Jayewardene tárnyalt a mérsékelt tamilokkal Julius Jayewardene Srí Lanka-i elnök pénteken tárgyalt a Tamil Egyesült Felszabadítási Front mérsékelt vezetőivel. Apapilai Amirthalingam, a front főtitkára a KUNA hírügynökség tudósítójával közölte, hogy semmilyen részletet nem hozhat nyilvánosságra, csupán azt mondhatja meg, hogy a tárgyalások szombaton is folytatódnak. Megépül a negyedik űrtaxi Ronald Reagan amerikai elnök jóváhagyta a negyedik űrtaxi megépítését a januárban megsemmisült Challenger helyében. Ugyanakkor elrendelte, hogy ezeket a járműveket többé ne vegyék igénybe kommersz szatelitek pályára való helyezésére, noha eredetileg az volt az elképzelés, hogy az amerikai világűri programban ez központi helyen szerepel majd. Az elnök közölte, hogy a NASA- nak, az Amerikai Világűrkutatási Ügynökségnek többé nem szabad kommersz műholdak pályára állításával foglalkoznia. Az új space shuttle építése 2,8 milliárd dollárba kerül, és 1991- re készül el. (Reuter, AP) (Reuter telefotó) Hat év után először találkozik a Brit Királyi Haditengerészet hajója Málta kikötőjében A képen a Brazen fregatt kisebb csónakok kíséretében behajózik La Valettaba