Magyar Szó, 1986. november (43. évfolyam, 301-315. szám)

1986-11-01 / 301. szám

19 Об. november 1. szombat MAGYAR SZÓ A BRIT LÉPÉS UTAH Nyugtalanság a falklandi helyzet miatt Tanácskozott a legfelsőbb argentin katonai szerv Nagy izgalmat keltett Nagy- Britannia döntése, hogy a Falk­­land-szigetek körül 200 mérföldes körzetben redkívüli gazdasági övezetet vezet be, százötven mér­földes körzetben pedig őrjárattal figyelteti majd, hogy halásznak-e idegenek. Az argentin külügyminiszter ki­jelentette, hogy ez a különleges brit övezet eléri az argentin par­tot is, illetve a szigetet, amelyet az argentinok Estadosnak, a bri­tek pedig Statennek neveznek. A helyzet még jobban kiéleződött, miután Raulf Alfonsín argentin elnök összehívta a legfelsőbb ka­tonai tanácsot és felfüggesztette a kimenőt a hadseregben. Tegnap Buenos Aires-i sajtóértekezletén Horacio Jam­arena véderőminisz­­ter kijelentette, hogy Argentína nem szeretne újabb viszályt, a problémát a külügyminisztérium­ban kell megoldani. Nincs kizárva a Szovjetunió és Nagy-Britannia viszályának lehe­tősége sem a szigetek körül való halászat miatt, mert a szovjetek júliusban köttetek szerződést Ar­gentínával éppen ezekről a vizek­ről. Margaret Thatcher kormánya úgy értelmezte ezt a szerződést, hogy Argentína ki akarja sajátí­tani a Falkland-szigetek feletti szuverenitást. Geoffrey Howe brit külügymi­niszter nem zárta ki ennek lehe­tőségét, noha hozzátette, hogy „nem túl valószínű”. Hangsúlyoz­ta azonban, hogy a britek erő­szakhoz is folyamodhatnak, amennyiben a szovjet halászhajók megsértik a 150 mérföldes öveze­tet. Brazília bejelentette, hogy ma­gára nézve érvénytelennek tekinti Nagy-Britannia lépését. (Tanjug) Sinan Hasani üdvözlő távirata az algériai elnöknek Az algériai forradalom évfordu­lója alkalmából Sinan Hasani, a JSZSZK Elnökségének elnöke az államelnökség nevében üdvözlő tá­viratot intézett Sadli Bendzsedid­­hez, Algéria elnökéhez. Az el nem kötelezett ország baráti­­népének további haladást kívánt. (Tanjug) Újratárgyalják Bokassa ügyét Gyilkosságokért és az állami vagyon fosztogatásáért fog felelni Jean Bedel Bokassa volt közép­afrikai császár hamarosan bíró­ság előtt fog felelni gyilkosságért és az állami vagyon fosztogatá­sáért. Banguiban, a Közép-afri­kai Köztársaság fővárosában ál­lítják bíróság elé. A hírt nyugat-afrikai rádióállo­mások jelentették Andre Kolingba tábornokra, a bangui rezsim ve­zetőjének közlésére hivatkozva. Kolingba tábornok tegnap reggel Bangui stadionjában beszédet in­tézett egy nagygyűlés részvevői­hez, és közölte, hogy Bokassa, akit távollétében már halálra ítéltek, nyolc napja visszatért az ország­ba, hogy­ „még egyszer káoszba döntse”. Ugyanakkor Kolingba tábornok kijelente­tte, hogy belátható időn belül ismét bíróság elé állítják a volt császárt, akit 1979 szeptem­berében döntött meg a hadsereg a francia ejtőernyősök segítségé­vel. Bizonyos­ értesülések szerint a per a jövő év elején kezdődik, mivel novemberben népszavazásra készülnek a Közép-afrikai Köz­társaság új alkotmányáról, amely lehetővé kell hogy tegye a polgá­ri hatóságok visszaállítását. Ko­lingba hangsúlyozta, hogy Bokas­sa visszatérése „számos problé­mát” okozott kormányának. A nagygyűlésen a rezsimvezető azzal vádolta Bokassát, hogy 13 évig tartó uralkodása alatt teljes zűrzavarba döntötte az országot, és tönkretette, de az egyszer már kimondott ítélet ellenére a per folyamán alkalmazni fogják a kö­zép-afrikai törvényeket. Már meg­indult a vizsgálat, de Bokassa tartózkodási helyét, állítólag az ő biztonsága érdekében, titokban tartják. (Tanjug) PEREK SOROZATA UGANDÁBAN Vádlottak padján az összeesküvők tiszteket azzal vádolják, hogy Ma­sakéban lazították a katonákat, és szeptember 11-én államcsínyt akartak szervezni, hogy megdönt­­sék a népi ellenállási mozgalom kormányát. A kampalai legfelsőbb bíróság eddig monarchisták felett ítélke­zett, akik Baganda királyságát akarták felújítani, továbbá minisz­terek és tiszteik csoportja felett, akik október elején készültek ál­lamcsínyre. Az összeesküvők újabb csoport­ját, akiknek a pere most van fo­lyamatban Uganda fővárosában, a volt kampalai katonai hatóságok tagjai között találták meg, mivel a tisztek egy részét a nemzeti meg­békélés jeleként beolvasztották a népi ellenállási mozgalom hadse­regébe. Éppen akkor, amikor Museveni kormánya három államcsínykísér­letet fedezett fel, tehát augusztus­tól október végéiig, fokozták tevé­kenységüket a volt hadsereg tag­jai, állítólag dél-szudáni támasz­pontjaikról törnek az országba. Az északi országrészekben mű­ködő lázadók serkentéséért és tá­mogatásáért, és Ugannda-ellenes külföldi tényezőkkel való kapcso­latokért felel három miniszter is, a Demokrata Párt tagjai, akik a Nyugat támogatását élvezi, továb­bá Paul Muwanga, aki Obote ide­jén alelnök volt, Okello kormányá­ban pedig miniszterelnök. Rajtuk kívül tizenhét katonatisztet is bí­róság elé állítottak. (Tanjug) A® ugandai hadsereg négy tiszt­jét: egy ezredest, egy őrnagyot és két hadnagyot bíróság elé ál­lítottak Kampa'ában a kormány nagy szabású tisztogatásának ke­retében, miután felfedeztek több összeesküvést, amely Jovery Muse­­weni elnök megdöntésére irányult — jelenítette a kenyai rádió. A Helmut Kohl ajándéka a Belgrádi Egyetemnek Gisela Rheker, a Német Szö­vetségi Köztársaság belgrádi nagy­követe tegnap átadta Zoran Pja­­nicnak, a Belgrádi Egyetem rek­torának Helmut Kohl kancellár ajándékát, 50 000 nyugatnémet márka értékű szakirodalmat. Kohl kancellár tavalyi belgrádi látoga­tásakor helyezte kilátásba a könyveket az NSZK ajándékaként. Mintegy kétszáz címszóból áll a válogatott gyűjtemény, és a nyu­gatnémet kiadók legújabb kiadvá­nyaiból állt össze, hangsúlyozta Gisela Rheker. A filozófia, orvos­tan, architektúra és klasszikus nyelvészet területét ölelik fel. Zo­ran Pjanić megköszönte az aján­dékot és hangsúlyozta, hogy a Sveto­zar Markovic Egyetemi Könyvtár állományát fogja gazda­gítani ez az értékes anyag. Nem­csak az egyetemi hallgatók, ha­nem a tanárok is nagy hasznát veszik majd. (Tanjug) Szoros baráti kapcsolat Indiával (Folytatás az 1. oldalról) a nemzetközi színtéren a kapcso­latok kialakításával számolják fel az akadályokat. Si­nan Hasani sze­rint Indira Gandhi kimeríthetet­len erejét az el nem kötelezettség politikájából, a mozgalom tevé­kenységéből merítette, s fáradha­tatlanul harcolt a békéért, bizton­ságért, az igazságért és az előre­haladásért. Zail Singh tegnap látogatást tett a Tito Hajógyárban. Hazánk leg­nagyobb folyami hajógyárában az ügyviteli bizottság elnöke beszá­molt a termelési lehetőségekről. Ismertette, hogy a Tito Hajógyár termékei kiváló minőségűek, vi­lágszerte ismertek és megtalálha­tók úgyszólván a világ minden folyóján, tengerén. Zail Singh kinyilvánította nagy érdeklődését e munkaszervezet termelése iránt. Bemutatták neki a tengeralattjárók legénységének megmentésére szolgáló hajó ma­kettjét. E hajó megvásárlásában India is érdekelt, a vonatkozó tárgyalások megkezdődtek. A Tí­o Hajógyár harmincnégy or­szágnak exportál, közöttük olyan fejletteknek is, mint amilyen az NSZK. A munkaszervezetük megalapí­tásának 100. évét ünneplő dolgo­zók szívélyes fogadtatást rendez­tek az indiai államfőnek. (Tan­jug) Véget vetni az olajár­­háborúnak Francia lapvélemény Jamani leváltásáról A Les Echos című francia gaz­dasági lap tegnapi száma szerint Jamani sejk, szaúd-arábiai olaj­ügy­miniszter leváltása azt je­lenti, hogy az olajexportáló or­szágok ismét stabilizálni szeretnék a nyersolaj árát, és egyszer s mindenkorra véget vetnének az olajárháborúnak. Hissam Nazer új miniszter felhívása, hogy sür­gősen hívják össze az OPEC ár­ügyi bizottságát , azt jelenthet­né, hogy a nyugati világ számá­ra elérkezett az olcsó kőolaj ide­je. A francia lap véleménye sze­rint e szaúdi kezdeményezés Sza­­úd-Arábiának azt az óhaját jelen­ti, hogy hatékonyabban együttmű­ködjön az olajár stabilizálásában vagy még kedvezőbbé tegye az exportálók számára. (Tanjug) ----------------- KÜLPOLITIKA *— A KÖZEL-KELET HÍREI Összecsapások Bej­rútnál Palesztin roham a város nyugati része ellen Öten életüket vesztették, több mint harmincan megsebesültek palesztin gerillák és az Amal li­banoni síita szervezet tagjai kö­zött a dél-bejrúti menekülttábor­nál folyt tüzérségi harcban. Az Amal az összecsapásokba bevetette a harckocsikat, ágyúkat, a palesztinok pedig aknavetőket és rakétakilövőt. Csütörtök dél­után lezárták a Bejrút és a re­pülőtér közötti főutat, mert az ágyúgolyók veszélyeztették a köz­lekedést. A bejrúti palesztin menekülttá­borok közelében elterülő negyedek lakói az éjszakát pincében és óvó­helyeken töltötték, az iskolában szünetel az oktatás. Dél-Bejrút­­ban az élet leállt. Az Amal és a palesztinok kö­zötti szórványos harcok folytatód­tak a Tyr kikötővárosnál levő menekülttábornál is. A legfrissebb jelentések szerint tízen életüket vesztették, ötvenen megsebesültek. Az Amal, a Szíriát támogató hat palesztin frakció, a libanoni baloldali, szíria-párti csoportosu­lások képviselőiből és Szíriát „megfigyelőkből” álló bizottság erőfeszítéseket tesz, hogy véget vessen a harcoknak, amelyek ki­­terjedhetnek Bejrútra és Túrre is. Az Amal parancsnokságának közleménye szerint a palesztinok tegnap megkíséreltek betörni a muzulmánlakta Nyugat-Bej­rútba, ám rohamukat visszaverték. A palesztinok megtorlásul bejrúti negyedeket lőttek, s tíz embert megsebesítettek. Több száz palesztin gerilla csü­törtök éjszaka viszavonult a Szi­­donnál levő kék­ táborba, abból a négy faluból, amelyet a síiták elleni harcban foglalt el a hét derekán. A libanoni rendőrség jelentése szerint 600—800 palesztin nehéz­fegyverzetével együtt visszavonult a táborba. Az Arafat vezette A­ Fatah képviselője közölte, hogy mindaddig támadni fogják az Amalt, amíg nem szünteti meg a palesztin táborok ostromát. Kö­vetelte azt is, hogy az Amal is­merje el a palesztinok fegyvervi­selési és azt a jogát, hogy kato­nai és politikai tevékenységet folytathassanak. Az Amal azonban ismét azzal vádolta az Arafathoz hű erőket, hogy összecsapásokat robbantanak ki, hogy visszatérhessenek Liba­nonba, s felújíthassák a palesz­tin államot az államban. Ezt az Amal erélyesen ellenzi. Tegnap a hadban álló felek is­mertették a Szidonnál folyt négy­napos harcokban elszenvedett veszteségeket, a palesztinok ada­tai szerint 13 harcosuk esett el. 76 megsebesült, az Amal 14 tag­ját vesztette el, 16 megsebesült. Jószándékának jeléül az Amal csütörtök éjszaka 27 elfogott pa­lesztint átadott a szíriai katonai megfigyelőknek. A brit nagykövet elhagyta Szíriát Roger Tomkys, Nagy-Britannia szíriai nagykövete tegnap távo­zott Damaszkuszból, miután a két ország a múlt héten megszakítot­ta diplomáciai kapcsolatát. Elutazása előtt kijelentette, hogy Damaszkuszban maradt három brit diplomata, s, az ausztráliai nagykövetségen fognak dolgozni. Brit forrásokból szerzett ér­tesü­­lések szerint Szíria érdekeit Lon­donban a libanoni nagykövetség fogja képviselni. Szíria londoni nagykövete is hazautazott. Távozása előtt úgy nyilatkozott, hogy hazája nem áll kapcsolatban semmilyen terror­akcióval. Nagy-Britannia azért szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával, mert szerinte Damasz­­kusznak köze volt az izraeli repü­lőgép elleni londoni merényletkí­sérlethez. A londoni külügyminisztérium közölte, hogy kontaktoznak Szí­riával konzuláris képviselet meg­nyitásáról Londonban, illetve Da­maszkuszban. KAIRO. — Jesse Jackson ame­rikai polgárjogi harcos, az 1984. évi elnökválasztások egyik jelölt­je támogatja a közel-keleti béké­vel foglalkozó nemzetközi érte­kezlet összehívását. Rövid kairói látogatása alatt úgy ítélte meg, hogy a palesztinoknak részt kell venniük az értekezleten. Jackson Kairó előtt Maputóban tartózkodott, részt vett Samora Machel elnök temetésén. (Tanjug, AFP, QNA) (Reuter telefotó) Branko Mikulic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap fo­gadta Rino Formica olasz külkereskedelmi minisztert, aki a ju­goszláv—olasz gazdasági együttműködési vegyes bizottság olasz kül­döttségének élén Belgrádban tartózkodik. A képen Mikulic és ven­dégei Mozambikban megosztják a hatalmat Mozambikban az év végéig kü­­lön-külön nevezik ki a köztársa­ság elnökét, a parlament elnökét és a kormányfőt, és ezzel három­felé osztják az eddig egy kézben összpontosuló hatalmat. Az állam­főt a jövő héten nevezi ki a FRELIMO Központi Bizottsága. A parlament elnökét választják, ez már folyamatban van, csak ideig­lenesen függesztették fel Samora Machel halála miatt. A kormányfő személye már ismert: Mario de Graca Machungo. A parlament már júliusban dön­tött a hatalom ilyen megosztásá­ról, addig egy személy volt az államfő, a parlament elnöke, a minisztertanács elnöke és a had­sereg főparancsnoka. Az új mozambiki elnök csupán államfő és a hadsereg főparancs­noka lesz. Az alkot­mány egyelő­re nem határozza meg, hogyan kell megválasztani, milyen szava­zati aránnyal és mennyi időre. A gyakorlatban a párt központi bi­zottsága választja 130 tagja közül egyszerű többséggel. (Tanjug) Tárgyilagos volt-e a BBC? A konzervatívok példátlan hangnemű kifogásai • Miként tudósított a tekintélyes intézmény Tripoli bombázásáról A Konzervatív Párt vezetősége a brit politikai gyakorlatban úgy­szólván példa nélküli lépésében azzal vádolta a BBC-t, hogy elfo­gult a tévéadásokban, illetve kor­mányellenes és Amerika-ellenes nézetet hirdetett a Líbia elleni áp­rilisi amerikai bombatámadással foglalkozó jelentéseiben. A huszonegy oldalas vád fél­éves késéssel hangzott el, s hang­nemének súlyos szavai bizonyítják, hogy a kormányzó párt milyen nagy mértékben elégedetlen azzal, ahogyan a tekintélyes BBC tolmá­­csol­ta a közvéleménynek a hiva­talos politikát. A Tripoli bombázásáról szóló BBC-jelentésről azt állította, hogy nem volt mentes a mesterkedések­től, a hibától, a líbiai propaganda iránti kritikátlan viszonyulástól. Az anyagot a Konzervatív Párt el­nöke küldte el azzal a megjegy­zéssel, hogy kidolgozását maradék­talanul támogatta Margaret Tha­tcher kormányfő. A szöveg hangvétele célzott a hazafiasság hiányára a BBC új­ságíróinál, akik azonnal válaszol­tak, hogy hazafias érzelmeiket nem azonosítják a hivatalos politikák­val, főleg akkor nem, ha az eltér­­a brit közvélemény közhangula­tától, mint ahogy azt az áprilisi események bizonyították. Neil Kinnock, a laburisták veze­tője a konzervatívok támadását olyan kísérletnek nevezte, amely a BBC önálló szerkesztéspolitiká­­jának aláásására irányul. A BBC újságíróinak szakszervezete ülést tartott, s úgy döntött, hogy a konzervatív vádak pártszínezetű­­ek. A BBC igazgatója bejelentet­te, hogy terjedelmes, dokumentált választ adnak. Hangsúlyozta azon­ban, hogy a dosszié szemmel lát­hatóan a szerkesztőség megfélem­lítésére irányul, s ez kudarcra van ítélve. (Tanjug)

Next