Magyar Szó, 1988. november (45. évfolyam, 302-316. szám)
1988-11-01 / 302. szám
1988. november 1., kedd Haszoné is belekeveredett Részvényeladási botrány fékezi a japán adóreformot A japán parlamentben az adóreformról immár két éve tartó vita újabb szakaszába lépett, méghozzá úgy látszik, hogy az ellenzéki pártok azon követelésével, hogy indítsanak vizsgálatot a hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt (LDP) legalább 13 vezető politikusa ellen, úgy tűnik, zsákutcába jutott, hiszen ezek a magas rangú politikusok is belekeveredtek a Recruit társaság részvényeladási botrányába ő rült gyanúba, hanem Nakaszone egykori kormányfő is, illetve az LDP-ben szereplő egykori kiemelkedő tisztségviselő, akárcsak Sintaro Abe főtitkár pártjának más tagjai. Az igazságot azonban továbbra is a titokzatosság fátyla borítja. Egy biztos csupán: a részvevők és a pénzösszeg mennyisége, amely különféle úton-módon cserélt gazdát, sokkal nagyobb botrány okozója lehet, mint amilyen 1976-ban a Lockeed ügyében kipattant. Akkor Tanaka miniszterelnököt annak gyanújával vették őrizetbe, hogy az amerikai repülőgépgyártól félmilliárd jen csúszópénzt fogadott el. Szeidzsi Masamori, a Japán Kommunista Párt képviselője az alsóházban, aki a parlament elé terjesztette a Rieruit botrányban részvevők névsorát, a tokiói lapoknak kijelentette, hogy a tisztességtelen ügylet központi figurája Nakaszone egykori kormányfő, nem pedig Mijazava jelenlegi pénzügyminiszter. A dolgok jelenlegi állása szerint sem Mijazava, sem Nakaszone, sem pedig Abe nem vásárolt személyesen két évvel ezelőtt olcsó pénzért részvényeket a Rieruit biztosítótársaságtól, mielőtt még a társaság áruba bocsátotta volna a tőzsdén kötvényei legnagyobb részét. A Ricruit részvényeit különféle csatornákon olcsón kapták meg Mijazava és Nakaszone segédei, valamint titkárai, s azután nyilvánosan eladták őket. Mijazava esetében az adásvételt a pénzügyminiszter neve alatt intézték el, ennek ellenére Mijazava mindent tagad és azt állítja, hogy hamisítványról van szó. Meglepetésként, vették tudomásul a képviselők azt az állítást, hogy Takesita jelenlegi japán miniszterelnök pártjából a listán mindössze egyetlen személy neve szerepel. Az ellenzéki pártok teljes vizsgálatot követelnek azzal kapcsolatban, hogy a Rierui társaság és Nakaszone egykori kormánya között milyen kapcsolat állt fenn. A szocialisták és a demokraták tegnap azt követelték, hogy halasszák el azt a határozatot, amellyel november 4-ére jelentették be hat törvényjavaslat nyilvános vitáját az adórendszer megváltoztatásáról. (Tanjug) az új fejlemény kiélezte a helyzetet Takesita kormánya, amely az adóreformot követeli és a nem éppen népszerű három százalékos adó bevezetését, valamint az ellenzék között, amely ellenzi a reformot és úgy véli, hogy a botrány gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, mint azt ma feltételezik. Ez a meggyőződés azok után vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy bizonyítékot találtak több magas rangú politikus ellen. Így például már nemcsak Kiicsi Mijazavake- Hadifoglyokat bocsátanak szabadon az iráni motdzsaheddinek Irán nemzeti felszabadító hadseregének (NLA) parancsnoka és az iráni ellenállási tanács elnöke, Mashoué Rajavi közölte tegnap, hogy döntés született 250 iráni hadifogoly szabadon bocsátásáról. Az iráni harcosokat a Khomeini gárdájával és az iráni hadsereggel való összetűzéseikben ejtették foglyul. A Bagdadban kiadott közlemény szerint az iráni modzsaheddinek vezetője kiemeli, hogy erre a lépése Mohamed próféta születésnapja alkalmából, valamint emberbaráti okokból szánta el magát. Az utóbbi két évben a modzsaheddinek állításuk szerint 2002 iráni hadifoglyot engedtek szabadon. Ennek ellenére azonban, állítják a közleményben, Khomeini imám rezsimje tovább folytatta politikai ellenfeleinek tömeges kivégzését. (Tanjug) Mongol pártküldöttség Leijénél Marko Lolić, a JKSZ KB Elnökségének végrehajtó titkára tegnap fogadta a Mongol Népi Forradalmi Párt tanulmányi küldöttségét, amely N. Misinodorz tisztségviselővel az élén hazánkban tartózkodik. A Mongol Népi Forradalmi Párt a pártközi kapcsolatok programjának keretében küldte képviselőit Belgrádba, hogy a JKSZ társadalmi és gazdasági jellegű tevékenységéről tájékozódjon. (Tanjug) AFGANISZTÁNI HELYZET A modzsaheddinek javaslatai Az afganisztáni modzsaheddinek azt állítják, hogy képesek lennének elfoglalni a fővárost, Kabult, de új parlament megalakítását javasolják, ami lehetővé tenné a békés hatalomátvételt, ezzel pedig megakadályoznák az ártatlan lakosság vérontását. Az Afganisztáni Modzsaheddinek Iszlám Egysége elnevezésű szervezet elnöke Rabani professzor tegnap Islamabadban tartott sajtókonferenciáján felhívott minden békére törekvő elemet afganisztánban, hogy fogadják el a modzsaheddinek javaslatát. Külön felhívást intézett a Szovjetunióhoz, hogy kedvezően válaszoljon az új nemzetgyűlés megválasztásának elgondolására. Rabani egyúttal ismét közvetlen tárgyalásokat javasolt Moszkvának. Rabani professzor azt állította, hogy a parlamentben az afganisztáni társadalom minden rétegének képviselői jelen lennének, kivéve a kommunistákat. Ez is azt tanúsítja, hogy a felkelők vezetősége nem áll el attól a követelésétől, hogy nem kíván tárgyalni a jelenlegi kabuli kormánnyal, sem koalíciót alakítani Afganisztán Népi Demokratikus Pártjával. (Tanjug) MEGTAGADJÁK AZ ADÓFIZETÉST Az indiai parasztszövetség döntése Az indiai parasztszövetség tegnap bejelentette, hogy véget vetnek a Delhiben az elnöki palota előtti parkban egy hete tartó ülősztrájknak. Mahendra Singh Tikatt, a parasztok vezére azonban kijelentette, hogy a parasztok nem fizetnek többé adót az államnak, mert követeléseik elfogadása helyett a kormány csak azt ígérte, hogy felülvizsgálja panaszukat. Tikait felszólította a parasztokat, hogy ne fizessenek semmilyen számlát, díjat, sőt az áramot sem. Véleménye szerint az akció elérte célját, és felhívta a közvélemény figyelmét a termelők gondjaira. A múlt kedden mintegy 150 000 paraszt gyűlt össze az elnöki palota előtt, és azóta több tízezren ott táboroztak. Naponta csökkent a számuk, és tegnapra körülbelül 5000-en maradtak. Szombaton incidens történt a rendőrséggel, mert könnygázzal akarták szétzavarni őket, de a parasztok nem tágítottak. Követeléseik között szerepel a kölcsönök leírása, mivel képtelenek törleszteni őket, a mezőgazdasági termékek drágítása, az öntözőrendszerek üzemeltetéséhez szükséges áram árának csökkentése és a korrumpált provinciás tisztviselőktől való megszabadításuk, mert ezek semmit sem hajlandók elintézni csúszópénz nélkül. (Tanjug) Мдбшбб KÜLPOLITIKA Terry Anderson videofilmüzenete Az Iszlám Dzsihad jutatta el az egyik bejrúti szerkesztőségnek A több mint három és fél évvel ezelőtt Bejrútban elhurcolt Terry Anderson amerikai újságíró elrablói tegnap közölték a videofilmüzenetet, amelyben Anderson sürgeti az Egyesült Államok jövőbeni elnökét, hogy fejtsen ki nagyobb erőfeszítést a libanoni túszválság megoldásában. Az Iszlám Dzsihad Irán-párti titkos szervezet küldte el a videofilmet egy nyugati hírügynökség bejrúti irodájának. Az amerikai fogoly a családjához és a washingtoni kormányzathoz intézett ötperces üzenetében éles hangnemben bírálta Bush és Dukakis elnökjelöltet, mert szerinte a választási kampányban nem szenteltek kellő figyelmet a túszkérdésre. Anderson 1985. március 16-án tűnt el a muzulmánlakta Nyugat- Bejrútban, a 14 külföldi közül leghosszabb ideje van a szélsőséges iszlám csoportok fogságában. (Tanjug) PÁRIZSI MOZITÜZEK Katolikus integristák voltak a gyújtogatók A párizsi rendőrség azt állítja, hogy a szélsőséges katolikus jobboldal követte el a párizsi mozik elleni merényletsorozatot, amelynek csúcspontja a Saint-Germain teremben okozott tűz és egy néző halála volt A merényletekben öszszesen 15 mozilátogató súlyos sérülést szenvedett. A francia főváros mozitermei elleni támadások szeptember végén kezdődtek, amikor műsorra tűzték Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísérlése című filmjét. A szélsőséges katolikus integristák ily módon tiltakoztak a film vetítése ellen. Igen kellemetlenül hatott a felfedezés, hogy Bernard Antonióhoz, az Európai Parlament képviselőjéhez vezetnek a szálak, aki Le Pen fasiszta Nemzeti Frontjának tagja. A botrány ezzel szélesebb politikai jelentőséget is kap, mert közben más francia városokban is botrányok történtek az említett film vetítése miatt. (Tanjug) Megkezdődött Özal merénylőjének pere Ankarában tegnap megkezdődött Kartal Demirag pere, aki júniusban a Haza Párt kongresszusán rálőtt Turgut Özal kormányfőre. Az ügyész 20 évi börtönbüntetést követel gyilkossági kísérletért, törvénytelen fegyverviselésért és hamis okmányok birtoklásáért. A hírügynökségi jelentések szerint Demirag „bocsánatot” kért a kormányfőtől. Azt állítja, hogy a merénylet pillanatában „nem volt beszámítható”, és azért követte el tettét, mert feldúlta Özal határozata, amellyel elutasította az álalános amnesztiát. Ezzel bűnbocsánatot nyertek volna annak a jobboldali szervezetnek a tagjai is, amelyhez Demirag tartozik. Bezárják a Lenin hajógyárat (Folytatás az 1. oldalról) A törvényen kívül helyezett Szolidaritásról úgy nyilatkozott, hogy elismerik mint olyan mozgalmat, amely nagymértékben kinyilvánította a munkásosztály jogos elégedetlenségét, együttműködésre törekszenek, ám a hatóságok nem tűrik el, hogy megrögzött antikommunistákból álló csoport államellenes szervezetévé alakuljon át. A lengyelországi vezető szerint a Szolidaritás elve közel áll a párthoz, ám elutasítják azt, amit a mozgalomban a kommunistaellenes erők hirdetnek. Jaruzelski meglepetésének adott hangot, hogy bizonyos nyugati politikusok saját hazájukban ellenségesen viszonyulnak az ottani szakszervezet iránt, mégis azt követelik, hogy Lengyelországban a szakszervezeti szervezeteket olyan jogokkal ruházzák fel, amelyeket saját hazájukban a szakszervezettől elvitatnak. Arra a kérdésre válaszolva, Lengyelország milyen mértékben hajlandó elfogadni a politikai pluralizmust, Jaruzelski azt válaszolta, hogy erről nem született megállapodás, ésszerű határ szabható azonban a társadalmi-politikai reformban a szocialista Lengyelország objektív érdekei alapján. Mihail Gorbacsovnak a közös Európa megteremtésére vonatkozó elképzelésével kapcsolatban kifejtette, hogy ez történelmi koncepció, amelyet együttesen kell fejleszteni, s Lengyelországnak a Nyugattal évszázadokon át fenntartott művelődési kapcsolatainak köszönhetően a híd szerepét kell betöltenie. Czirek nyilatkozata az ellenzékkel való tárgyalásokról Czirek, a LEMP KB főtitkára a L’Humaniténak, a Francia KP lapjának adott nyilatkozatában az állította, hogy az ellenzék képviselőivel való kerekasztal-megbeszélést nem a sztrájkokkal kényszerítették ki, hanem ez a párt stratégiai irányvonala. Hozzáfűzte: a párbeszédre megszabott mostani feltételek másmilyenek, mint 1981-ben, amikor a nemzet megmentéséről volt szó, jelenleg pedig a széles körű reformot készítik elő, pontosabban fogalmazva, Lengyelország fejlesztésének új programját. Czirek azt állította, hogy „reálisan derűlátó” az ellenzékkel való lehetséges kompromisszumot illetően. Felhívta azonban a figyelmet a három legnagyobb nehézségre. Ide sorolta azt, hogy Walesa jegyzékén szerepel két olyan személy, aki szerinte nem tartja tiszteletben az alkotmányt. Másodszor, az ellenzék kizárólag a szakszervezeti pluralizmust szorgalmazza, harmadszor pedig ezt előfeltételnek szabta meg a megbeszélés megkezdésében. Czirek szerint ez ellentétben áll a korábbi megállapodással. (Tanjug) A NAP ESEMÉNYEI SPANYOLORSZÁGBAN Az ETA szabadon bocsátotta Revila nagyiparost A baszk szeparatista szervezet, az ETA történetének leghosszabb emberrablása vasárnap reggel ért véget. Emiliano Revila nagyiparost szabadon bocsátották, miután a családja — hiszik — kifizette a másfél milliárd pezeta (12 millió dollár) váltságdíjat. Revilát nyolc hónapja rabolták el és vasárnap hajnalban házától nem messze a kórház kertjében bocsátották szabadon. Onnan gyalogolt haza. Első sajtónyilatkozataiban a gyáros elmondta, hogy ,,nyomást gyakorolt” elrablóira, hogy bocsássák szabadon. Az orvosok gyanítják, hogy még a ,,stockholmi szindróma” hatása alatt állt, így nevezik ugyanis a hosszabb ideig börtönben levőknél jelentkező rokonszenvet börtönőreik iránt. Revila elmondta, hogy jól táplálták és új ruhát vettek neki. A különböző forrásokból kiszivárgott értesülések szerint az ETA másfél milliárd pezetát követelt Reviláért, ebből 725 milliót a francia rendőrségnek sikerült megkaparintania Dél-Franciaországban, később pedig még százmilliót koboztak el Párizsban. Az ETA 1970 óta foglalkozik emberrablással, és a 64 eset közül Revila nemcsak a leghosszabb ideig volt a foglyuk, hanem a legtöbbet is kértek érte. Eddig a rekord 325 millió pezeta volt, amelyet Luis Sunero fagylaltgyárosért fizettek ki. Revila elrablásának elsősorban gazdasági oka volt, mert a rendőrség véleménye szerint az ETA anyagi gondokkal küzd. Amint híre ment, hogy a gyárost szabadon bocsátották, a rendőrség lezárta a várost, és nagyszabású kutatást kezdett a terroristák után, de egyelőre mindennemű eredmény nélkül. (Tanjug) Assort megbeszésére Waldheimmel Asszad Szíriai elnök vendégével, Kurt Waldheim osztrák államfővel megvitatta a közel-keleti helyzetet, a kétoldalú kapcsolatokat, elsősorban a gazdasági együttműködés fejlesztését. A szíriai sajtó tegnapi közlése szerint a hétvégi tárgyaláson Waldheim emlékeztetett arra, hogy Bécs kezdettől fogva támogatta a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi békeértekezlet összehívását. Ötnapos hivatalos szíriai látogatása után Waldheim tegnap Kuvaitba utazott. (Tanjug) 3 Felhívás az „egészséges erőkhöz” A Zeri i Popullit cikke a JKSZ KB 17. üléséről Bizonyos késéssel Albánia vezető napilapja, a Zeri i Popullit is beszámolt a JKSZ KB 17. üléséről, ismét a régi hangnemben. Arra a megállapításra jutott immár ki tudja hányadszor és még tévesen is, hogy egy olyan időszak köszöntött be, amikor Jugoszlávia népeihez ultimátummal lehet fordulni: a Kosovóban élő albánok vagy megkapják saját államukat, azaz a köztársaság rangját vagy másoknak sem lehet államuk. A cikkíró szerint a jugoszláviai albánok ősi földjükön élnek, kiforrott nemzetként és rendkívül határozott identitással. Számszerűen Jugoszlávia lakossága közül a nemzetek sorrendjében a harmadik helyen vannak, és „számbelileg sokkal népesebbek, mint Jugoszlávia egyes más nemzetei, amelyeknek biztosítva van a köztársaság státusa”. Noha igen körmönfont módon fogalmazták meg azt az álláspontjukat, hogy a kosovói problémát internacionalizálni kell, ez a manőverük mégis átlátszó. A Zeri i Popullit rendkívül „aggódik” Kosovón és Jugoszlávián kívül hazánk szomszédos országaiért, sőt még egész Európa sorsáért is. A Jugoszláviában történő belpolitikai események „különösen aggasztják a szocialista Albániát”, állapította meg a tiranai napilap. Az, hogy mennyire „aggasztja”, kitűnik a lap azon megállapításából is, hogy Kosovóban egy a valóságnak nem megfelelő ,,áldrámáról” van szó. „Nem csupán a szerbek és crnagoraiak kitelepülésének drámájáról van szó, hanem becsapásról és manipulációról”, hangsúlyozza az albán párt lapja, amely arra az álláspontra helyezkedik, hogy a probléma „az albánok elköltözésében van”, nem pedig a szerbek és crnagoraiak kényszerű elköltözésében, és a nemzetekközötti bizalom visszaállításában. A cikkből ítélve a Zeri i Popullit ezt mellékes kérdésnek tartja, akárcsak a helyzet rendezését. Nem minden múlik azonban az elfogadhatatlan szavakat tartalmazó szótáron, amely olyan kifejezéseket tartalmaz, amelyek mindent elárulnak a rossz szándékúakról. A párbeszédre való felhívásnak megvan a sajátos stílusa, amely kifejezésre jutott a Zeri i Popullit vezércikkében. Ebben az írásban vannak azonban olyan üzenetek és részletek is, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egyik közülük az, amelyet „az egészséges és realista erőkhöz” intéztek, amelyek „megértik a veszélyt”. Ezek pedig magát Jugoszláviát veszélyeztetik, „bár egészséges erők léteznek a szerbek körében is, akik megfékezik majd azt a támadást, amelyet a nagyszerb soviniszták indítottak”. Köztudomású azonban, ki és mikor intézett üzenetet ,,az egészséges erőkhöz” az idegen országokban. Amit pedig Jugoszláviát illeti, mi tudjuk, hol a helye az ilyenfajta „üzeneteknek” Csakhogy ezt a Tiranában székelő vezetőknek is tudniuk kellene. (Tanjug)