Magyar Szó, 1988. november (45. évfolyam, 302-316. szám)

1988-11-01 / 302. szám

1988. november 1., kedd Haszoné is belekeveredett Részvényeladási botrány fékezi a japán adóreformot A japán parlamentben az adó­reformról immár két éve tartó vi­ta újabb szakaszába lépett, méghozzá úgy látszik, hogy az ellen­zéki pártok azon követelésével, hogy indítsanak vizsgálatot a ha­talmon lévő Liberális Demokrata Párt (LDP) legalább 13 vezető politikusa ellen, úgy tűnik, zsákutcába jutott, hiszen ezek a ma­gas rangú politikusok is belekeveredtek a Recruit társaság rész­vényeladási botrányába ő­ rült gyanúba, hanem Nakaszone egykori kormányfő is, illetve az LDP-ben szereplő egykori kiemel­kedő tisztségviselő, akárcsak Sin­­taro Abe főtitkár pártjának más tagjai. Az igazságot azonban továbbra is a titokzatosság fátyla borítja. Egy biztos csupán: a részvevők és a pénzösszeg mennyisége, amely különféle úton-módon cserélt gaz­dát, sokkal nagyobb botrány oko­zója lehet, mint amilyen 1976-ban a Lockeed ügyében kipattant. Ak­kor Tanaka miniszterelnököt an­nak gyanújával vették őrizetbe, hogy az amerikai­­ repülőgépgyár­tól félmilliárd jen csúszópénzt fo­gadott el. Szeidzsi Masamori, a Japán Kommunista Párt képviselője az alsóházban, aki a parlament elé terjesztette a Rieruit botrányban részvevők névsorát, a tokiói la­poknak kijelentette, hogy a tisz­tességtelen ügylet központi figu­rája Nakaszone egykori kormány­fő, nem pedig Mijazava jelenlegi pénzügyminiszter. A dolgok jelenlegi állása sze­rint sem Mijazava, sem Nakaszo­ne, sem pedig Abe nem vásárolt személyesen­ két évvel ezelőtt ol­csó pénzért részvényeket a Rie­­ruit biztosítótársaságtól, mielőtt még a társaság áruba bocsátotta volna a tőzsdén kötvényei legna­gyobb r­észét. A Ricruit részvé­nyeit különféle csatornákon olcsón kapták meg Mijazava és Naka­szone segédei, valamint titkárai, s azután nyilvánosan eladták őket. Mijazava esetében az adásvételt a pénzügyminiszter neve alatt in­tézték el, ennek ellenére Mijaza­va mindent tagad és azt állítja, hogy hamisítványról van szó. Meglepetésként, vették tudomá­sul a képviselők azt az állítást, hogy Takesita jelenlegi japán mi­niszterelnök pártjából a listán mindössze egyetlen személy neve szerepel. Az ellenzéki pártok teljes vizs­gálatot követelnek azzal kapcso­latban, hogy a Rierui­ társaság és Nakaszone egykori kormánya kö­zött milyen kapcsolat állt fenn. A szocialisták és a demokraták tegnap azt követelték, hogy ha­lasszák el azt a határozatot, amellyel november 4-ére jelentet­ték be hat törvényjavaslat nyil­vános vitáját az adórendszer meg­változtatásáról. (Tanjug) az új fejlemény kiélezte a helyzetet Takesita kormánya, amely az adóreformot követeli és a nem éppen népszerű három szá­zalékos adó bevezetését, valamint az ellenzék között, amely ellenzi a reformot és úgy véli, hogy a bot­rány gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, mint azt ma feltételezik. Ez a meggyőződés azok után vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy bizonyítékot találtak több magas rangú politikus ellen. Így például már nemcsak Kiicsi Mijazava­ke- Hadifoglyokat bocsátanak szabadon az iráni motdzsahed­dinek Irán nemzeti felszabadító hadse­regének (NLA) parancsnoka és az iráni ellenállási tanács elnöke, Mashoué Rajavi közölte tegnap, hogy döntés született 250 iráni ha­difogoly szabadon bocsátásáról. Az iráni harcosokat a Khomeini gár­dájával és az iráni hadsereggel való összetűzéseikben ejtették fog­lyul. A Bagdadban kiadott közlemény szerint az iráni modzsaheddinek vezetője kiemeli, hogy erre a lé­­pése Mohamed próféta születés­napja alkalmából, valamint ember­baráti okokból szánta el magát. Az utóbbi két évben a modzsa­heddinek állításuk szerint 2002 irá­ni hadifoglyot engedtek szabadon. Ennek ellenére azonban, állítják a közleményben, Khomeini imám rezsimje tovább folytatta politikai ellenfeleinek tömeges kivégzését. (Tanjug) Mongol pártküldöttség Leijénél Marko Lolić, a JKSZ KB Elnök­ségének végrehajtó titkára tegnap fogadta a Mongol Népi Forradalmi Párt tanulmányi küldöttségét, amely N. Misinodorz tisztségvise­lővel az élén hazánkban tartózko­dik. A Mongol Népi Forradalmi Párt a pártközi kapcsolatok prog­ramjának keretében küldte kép­viselőit Belgrádba, hogy a JKSZ társadalmi és gazdasági jellegű tevékenységéről tájékozódjon. (Tanjug) AFGANISZTÁNI HELYZET A modzsaheddinek javaslatai Az afganisztáni modzsaheddinek azt állítják, hogy képesek lennének elfoglalni a fővárost, Kabult, de új parlament megalakítását java­solják, ami lehetővé tenné a békés hatalomátvételt, ezzel pedig meg­akadályoznák az ártatlan lakosság vérontását. Az Afganisztáni Modzsaheddinek Iszlám Egysége elnevezésű szerve­zet elnöke Rabani professzor teg­nap Islamabadban tartott sajtó­konferenciáján felhívott minden békére törekvő elemet afganisztán­­ban, hogy fogadják el a modzsa­heddinek javaslatát. Külön felhí­vást intézett a Szovjetunióhoz, hogy kedvezően válaszoljon az új nemzetgyűlés megválasztásának el­gondolására. Rabani egyúttal ismét közvetlen tárgyalásokat javasolt Moszkvának. Rabani professzor azt állította, hogy a parlamentben az afganisz­táni társadalom minden rétegének képviselői jelen lennének, kivéve a kommunistákat. Ez is azt tanúsítja, hogy a fel­kelők vezetősége nem áll el attól a követelésétől, hogy nem kíván tárgyalni a jelenlegi kabuli kor­mánnyal, sem koalíciót alakítani Afganisztán Népi Demokratikus Pártjával. (Tanjug) MEGTAGADJÁK AZ ADÓFIZETÉST Az indiai parasztszövetség döntése Az indiai parasztszövetség teg­nap bejelentette, hogy véget vet­nek a Delhiben az elnöki palota előtti parkban egy hete tartó ülő­sztrájknak. Mahendra Singh Ti­­katt, a parasztok vezére azonban kijelentette, hogy a parasztok nem fizetnek többé adót az államnak, mert követeléseik elfogadása he­lyett a kormány csak azt ígérte, hogy felülvizsgálja panaszukat. Ti­­kait felszólította a parasztokat, hogy ne fizessenek semmilyen számlát, díjat, sőt az áramot sem. Véleménye szerint az akció elérte célját, és felhívta a közvélemény figyelmét a termelők gondjaira. A múlt kedden mintegy 150 000 paraszt gyűlt össze az elnöki palo­ta előtt, és azóta több tízezren ott táboroztak. Naponta csökkent a számuk, és tegnapra körülbelül 5000-en maradtak. Szombaton in­cidens történt a rendőrséggel, mert könnygázzal akarták szétzavarni őket, de a parasztok nem tágítot­tak. Követeléseik között szerepel a kölcsönök leírása, mivel képtelenek törleszteni őket, a mezőgazdasági termékek drágítása, az öntöző­rendszerek üzemeltetéséhez szüksé­ges áram árának csökkentése és a korrumpált provinciás tisztviselők­től való megszabadításuk, mert ezek semmit sem hajlandók elin­tézni csúszópénz nélkül. (Tanjug) Мдбшбб KÜLPOLITIKA Terry Anderson videofilm­üzenete Az Iszlám Dzsihad jutatta el az egyik bejrúti szerkesz­tőségnek A több mint három és fél évvel ezelőtt Bejrútban elhurcolt Terry Anderson amerikai újságíró elrab­lói tegnap közölték a videofilm­­üzenetet, amelyben Anderson sür­geti az Egyesült Államok jövőbeni elnökét, hogy fejtsen ki nagyobb erőfeszítést a libanoni túszválság megoldásában. Az Iszlám Dzsihad Irán-párti titkos szervezet küldte el a video­filmet egy nyugati hírügynökség bejrúti irodájának. Az amerikai fogoly a családjához és a washing­toni kormányzathoz intézett ötper­ces üzenetében éles hangnemben bírálta Bush és Dukakis elnökje­löltet, mert szerinte a választási kampányban nem szenteltek kellő figyelmet a túszkérdésre. Anderson 1985. március 16-án tűnt el a muzulmánlakta Nyugat- Bejrútban, a 14 külföldi közül leghosszabb ideje van a szélsőséges iszlám csoportok fogságában. (Tan­jug) PÁRIZSI MOZITÜZEK Katolikus integristák voltak a gyújtogatók A párizsi rendőrség azt állítja, hogy a szélsőséges katolikus jobb­oldal követte el a párizsi mozik elleni merényletsorozatot, amely­nek csúcspontja a Saint-Germain teremben okozott tűz és egy néző halála volt A merényletekben ösz­­szesen 15 mozi­látogató súlyos sé­­r­ülést szenvedett. A francia főváros mozitermei elleni támadások szeptember végén kezdődtek, amikor műsorra tűzték Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísérlése című filmjét. A szél­sőséges katolikus integristák ily módon tiltakoztak a film vetítése ellen. Igen kellemetlenül hatott a fel­fedezés, hogy Bernard Antonióhoz, az Európai Parlament képviselő­jéhez vezetnek a szálak, aki Le Pen fasiszta Nemzeti Frontjának tagja. A botrány ezzel szélesebb politikai jelentőséget is kap, mert közben más francia városokban is botrányok történtek az említett film vetítése miatt. (Tanjug) Megkezdődött Özal merénylőjének pere Ankarában tegnap megkezdő­dött Kartal Demirag pere, aki jú­niusban a Haza Párt­ kongresszu­sán rálőtt Turgut Özal kormányfő­re. Az ügyész 20 évi börtönbünte­tést követel gyilkossági kísérletért, törvénytelen fegyverviselésért és hamis okmányok birtoklásáért. A hírügynökségi jelentések sze­rint Demirag „bocsánatot” kért a kormányfőtől. Azt állítja, hogy a merénylet pillanatában „nem volt beszámítható”, és azért követte el tettét, mert feldúlta Özal határoza­ta, amellyel elutasította az álalá­nos amnesztiát. Ezzel bűnbocsána­­tot nyertek volna annak a jobbol­dali szervezetnek a tagjai is, amelyhez Demirag tartozik. Bezárják a Lenin hajógyárat (Folytatás az 1. oldalról) A törvényen kívül helyezett Szolidaritásról úgy nyilatkozott, hogy elismerik mint olyan mozgal­mat, amely nagymértékben ki­nyilvánította a munkásosztály jo­gos elégedetlenségét, együttműkö­désre törekszenek, ám a hatóságok nem tűrik el, hogy megrögzött an­­tikommunistákból álló csoport ál­lamellenes szervezetévé alakuljon át. A lengyelországi vezető szerint a Szolidaritás elve közel áll a párthoz, ám elutasítják azt, amit a mozgalomban a kommunista­ellenes erők hirdetnek. Jaruzelski meglepetésének adott hangot, hogy bizonyos nyugati politikusok saját hazájukban ellenségesen vi­szonyulnak az ottani szakszerve­zet iránt, mégis azt követelik, hogy Lengyelországban a szak­­szervezeti szervezeteket olyan jo­gokkal ruházzák fel, amelyeket saját hazájukban a szakszervezet­től elvitatnak. Arra a kérdésre válaszolva, Lengyelország milyen mértékben hajlandó elfogadni a politikai plu­ralizmust, Jaruzelski azt válaszol­ta, hogy erről nem született meg­állapodás, ésszerű határ szabható azonban a társadalmi-politikai reformban a szocialista Lengyel­­ország objektív érdekei alapján. Mihail Gorbacsovnak a közös Európa megteremtésére vonatko­zó elképzelésével kapcsolatban ki­fejtette, hogy ez történelmi kon­cepció, amelyet együttesen kell fejleszteni, s Lengyelországnak a Nyugattal évszázadokon át fenn­tartott művelődési kapcsolatainak köszönhetően a híd szerepét kell betöltenie. Czirek nyilatkozata az ellen­zékkel való tárgyalásokról Czirek, a LEMP KB főtitkára a L’Humaniténak, a Francia KP lapjának adott nyilatkozatában az állította, hogy az ellenzék képvi­selőivel való kerekasztal-megbe­­szélést nem a sztrájkokkal kény­szerítették ki, hanem ez a párt stratégiai irányvonala. Hozzáfűz­te: a párbeszédre megszabott mos­tani feltételek másmilyenek, mint 1981-ben, amikor a nemzet meg­mentéséről volt szó, jelenleg pe­dig a széles körű reformot készí­tik elő, pontosabban fogalmazva, Lengyelország fejlesztésének új programját. Czirek azt állította, hogy „reá­lisan derűlátó” az ellenzékkel va­ló lehetséges kompromisszumot illetően. Felhívta azonban a fi­gyelmet a három legnagyobb ne­hézségre. Ide sorolta azt, hogy Walesa jegyzékén szerepel két olyan személy, aki szerinte nem tartja tiszteletben az alkotmányt. Másodszor, az ellenzék kizárólag a szakszervezeti pluralizmust szor­galmazza, harmadszor pedig ezt előfeltételnek szabta meg a meg­beszélés megkezdésében. Czirek szerint ez ellentétben áll a ko­rábbi megállapodással. (Tanjug) A NAP ESEMÉNYEI SPANYOLORSZÁGBAN Az ETA szabadon bocsátotta Revila nagyiparost A baszk szeparatista szervezet, az ETA történetének leghosszabb emberrablása vasárnap reggel ért véget. Emiliano Revila nagyiparost szabadon bocsátották, miután a családja — hiszik — kifizette a másfél milliárd pezeta (12 millió dollár) váltságdíjat. Revilát nyolc hónapja rabolták el és vasárnap hajnalban házától nem messze a kórház kertjében bocsátották sza­badon. Onnan gyalogolt haza. Első sajtónyilatkozataiban a gyá­ros elmondta, hogy ,,nyomást gya­korolt” elrablóira, hogy bocsássák szabadon. Az orvosok gyanítják, hogy még a ,,stockholmi szindró­ma” hatása alatt állt, így nevezik ugyanis a hosszabb ideig börtön­ben levőknél jelentkező rokon­­szenvet börtönőreik iránt. Revila elmondta, hogy jól táplálták és új ruhát vettek neki. A különböző forrásokból kiszi­várgott értesülések szerint az ETA másfél milliárd pezetát követelt Reviláért, ebből 725 milliót a fran­cia rendőrségnek sikerült m­egka­­parintan­i­a Dél-Franciaországban, később pedig még százmilliót ko­boztak el Párizsban. Az ETA 1970 óta foglalkozik emberrablással, és a 64 eset közül Revila nemcsak a leghosszabb ideig volt a foglyuk, hanem a legtöbbet is kértek érte. Eddig a rekord 325 millió pezeta volt, amelyet Lui­s Sunero fagylalt­­gyárosért fizettek ki. Revila elrab­lásának elsősorban gazdasági oka volt, mert a rendőrség véleménye szerint az ETA anyagi gondokkal küzd. Amint híre ment, hogy a gyá­rost szabadon bocsátották, a rend­őrség lezárta a várost, és nagysza­bású kutatást kezdett a terroristák után, de egyelőre mindennemű eredmény nélkül. (Tanjug) Assort megbeszésére Waldheimmel Asszad Szíriai elnök vendégével, Kurt Waldheim osztrák államfővel megvitatta a közel-keleti helyzetet, a kétoldalú kapcsolatokat, elsősor­ban a gazdasági együttműködés fejlesztését. A szíriai sajtó tegnapi közlése szerint a hétvégi tárgyalá­son Waldheim emlékeztetett arra, hogy Bécs kezdettől fogva támo­gatta a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi békeértekezlet összehí­vását. Ötnapos hivatalos szíriai látoga­tása után Waldheim tegnap Ku­­vaitba utazott. (Tanjug) 3 Felhívás az „egészséges erőkhöz” A Zeri i Popullit cikke a JKSZ KB 17. üléséről Bizonyos késéssel Albánia vezető napilapja, a Zeri i Popullit is beszámolt a JKSZ KB 17. üléséről, ismét a régi hangnemben. Ar­ra a megállapításra jutott immár ki tudja hányadszor és még té­vesen is, hogy egy olyan időszak köszöntött be, amikor Jugoszlá­via népeihez ultimátummal lehet fordulni: a Kosovóban élő albá­nok vagy megkapják saját államukat, azaz a köztársaság rangját vagy másoknak sem lehet állam­uk. A cikkíró szerint a jugoszláviai albánok ősi földjükön élnek, kifor­rott nemzetként és rendkívül ha­tározott identitással. Számszerűen Jugoszlávia lakossága közül a nem­zetek sorrendjében a harmadik helyen vannak, és „számbelileg sokkal népesebbek, mint Jugoszlá­via egyes más nemzetei, amelyek­nek biztosítva van a köztársaság státusa”. Noha igen körmönfont módon fogalmazták meg azt az álláspont­jukat, hogy a kosovói problémát internacionalizálni kell, ez a ma­nőverük mégis átlátszó. A Zeri i Popullit rendkívül „aggódik” Ko­­sovón és Jugoszlávián kívül ha­zánk szomszédos országaiért, sőt még egész Európa sorsáért is. A Jugoszláviában történő belpolitikai események „különösen aggasztják a szocialista Albániát”, állapította meg a tiranai napilap. Az, hogy mennyire „aggasztja”, kitűnik a lap azon megállapításá­ból is, hogy Kosovóban egy a va­lóságnak nem megfelelő ,,áldrámá­ról” van szó. „Nem csupán a szer­­bek és crnagoraiak kitelepülésé­nek drámájáról van szó, hanem be­csapásról és manipulációról”, hangsúlyozza az albán párt lapja, amely arra az álláspontra helyez­kedik, hogy a probléma „az albá­nok elköltözésében van”, nem pe­dig a szerbek és crnagoraiak kény­szerű elköltözésében, és a nemze­tek­­közötti bizalom visszaállításá­ban. A cikkből ítélve a Zeri i Po­­pullit ezt mellékes kérdésnek tart­ja, akárcsak a helyzet rendezését. Nem minden múlik azonban az elfogadhatatlan szavakat tartalma­zó szótáron, amely olyan kifejezé­seket tartalmaz, amelyek mindent elárulnak a rossz szándékúakról. A párbeszédre való felhívásnak meg­van a sajátos stílusa, amely kifeje­zésre jutott a Zeri i Popullit vezér­cikkében. Ebben az írásban van­nak azonban olyan üzenetek és részletek is, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egyik kö­zülük az, amelyet „az egészséges és realista erőkhöz” intéztek, amelyek „megértik a veszélyt”. Ezek pedig magát Jugoszláviát veszélyeztetik, „bár egészséges erők léteznek a szerbek körében is, akik megféke­zik majd azt a támadást, amelyet a nagyszerb soviniszták indítot­tak”. Köztudomású azonban, ki és mi­kor intézett üzenetet ,,az egészsé­ges erőkhöz” az idegen országok­ban. Amit pedig Jugoszláviát ille­ti, mi tudjuk, hol a helye az ilyen­fajta „üzeneteknek” Csakhogy ezt a Tiranában székelő vezetőknek is tudniuk kellene. (Tanjug)

Next