Magyar Szó, 1989. március (46. évfolyam, 57-71. szám)

1989-03-01 / 57. szám

2 KÜLPOLITIKA Мкш&] Tirana ismét mesterkedik A kosovói kérdés internacionalizálására törekszik Minden országnak vannak különféle szomszédai, de csak Jugoszláviának van Albániája. Noha Görögországgal is határos, csak Jugoszlávia felé őrizte meg az „albán stílust”. A kosovói dráma fokozódásának pillanatában Tirana ilyen stílusú üzenetei bizonyítják, mennyi igazság van a frázisaiban, hogy „a barátság hídjai” meg „jószomszédság” és azt, hogy Albánia kitartóan jelen akar lenni és részt akar venni e dráma folyamataiban, amiben segítik is a háttérben megbúvók, hogy internacionalizálják a kifejezetten jugoszláv helyzetet. Mintha a Zeri i Populit és a tiranai rádió nem untatta volna eleget a világ közvéleményét a „figyelmeztetésekkel”, hogy „Kosovótól megvonják az autonómiát”, ebbe a hadműveletbe bekapcsolódott egy magas rangú albán párttisztségviselő is, aki külső tényezőket akart mozgósítani a kosovói albánok „legitim jogainak védelmére”. Kitalálások és rágalmak Fota Cami, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának titkára, aki a parlament külpolitikai bizottságának is elnöke, nyilatkozatot adott a tiranai rádiónak és nyilatkozatát két nap is közölték albán és szerbhorvát nyelven. Megtámadta Jugoszláviát a kosovói albánok „hosszú elnyomása és folyamatos diszkriminálása” miatt, továbbá a Jugoszláviában folyó „soviniszta politika és albánellenes Hadjárat” miatt. Cami az interjúban a kosovói állapotok olyan jó ismerőseként mutatkozott be, hogy azt állította, az albánokat hazánkban „bárki megsértheti, kitelepítheti, sőt megölheti”. Tekintet nélkül arra, hogy Jugoszláviában Albániától eltérően (mint sok másban) rengeteg a külföldi újságíró, akik a hazai újságírókhoz hasonlóan eljuthatnak Jugoszlávia bármely részébe, tehát Kosovóba is, és a Start Trg bányászaihoz is, Albániának tehát nehéz megmagyaráznia a közvéleménynek állításait. Tehát nincs is szükség arra, hogy Fota Cami kitalálásainak és hazugságainak az ellenkezőjéről győzzünk meg bárkit, csak néven kell nevezni ezt a szemmel láthatóan hazug szóáradatot, és hamis politizálást, amelyet Albánia a jószomszédság és a balkáni, illetve európai béke és együttműködés jelszavait képmutatóan hangsúlyozva alkalmaz. Ha már nem lehet megállítani ezt a szóáradatot, igyekezzünk megmagyarázni a hátterét, mi miatt hangsúlyozzák a „nagy szerb romantizmust”, a „középkori mítoszokat”, „a szerb császárság utáni nosztalgiát”, sőt „csetnikgyűlöletet”. Az olyan hazugságok mögé rejtőzve Cami, tehát az albán vezetőség is azzal vádolja Jugoszláviát és vezetőit, hogy „érthetetlenül és megrázóan közömbös”, nincs szándékában megtalálni a megoldást Kosovo számára, „elutasítja a párbeszédet saját népével” és „szemet huny a kosovói albánok könyörgése fölött, akik csak azt szeretnék, hogy ugyanolyan jogaik legyenek, mint a többi jugoszláv nemzetnek”. Aki csak egy kicsit is ismeri a jugoszláviai állapotokat, tudja, hogy az albánoknak mint nemzetiségnek ugyanolyan jogaik vannak, mint Jugoszlávia népeinek, Jugoszlávia polgárainak, és minden bizonnyal sokkal több joguk, mint az etnikai csoportoknak más országokban, köztük Albániában. Valamiben, igaz, mégsem vagyunk egyenlőek. Minden köztársaság és Vajdaság SZAT a háború után sok milliárd dollárt fektetett Kosovóba, hogy kisegítsék az elmaradottságból. Nemcsak a kosovói albánokért történtek a beruházások, hanem mindenki másért is, akik ott élnek, mert Jugoszlávia szerves részéről és lakóiról van szó. Emiatt veszélyes és rasszista Tirana állítása, hogy Kosovóban kétféle lakosság van. Albániának nem érdeke a helyzet rendezése Mindenkinek világos, hogy Cami durván rágalmaz, mert — ha már azt állítja, hogy sokat tud Kosovóról — azt is tudnia kellene, hogy Jugoszlávia és Szerbia legmagasabb rangú vezetői nem hunytak szemet a problémák fölött, és nem is utasították el a párbeszédet, hanem elmentek tárgyalni a sztrájkolókkal és a többi kosovói albánnal. Éppen erről van szó: Albániának nem érdeke, hogy Kosovóról és e tartomány albánjairól a világ megtudja az igazságot, hanem Jugoszláviát pellengérre akarja állítani, hogy a világ előtt rossz fényben tűnjön fel. A tiranai rádió ezért üzeni szakadatlanul külföldi hallgatóinak, hogy a kosovói albánok jogairól nem egyedül Jugoszláviának kell döntenie, hanem „mindazoknak, akik szeretik Jugoszláviát”, és a kosovói helyzet rendezésébe „be kell vonni” mindazokat, akik szeretnék, hogy „a sokat szenvedett Balkán békében és biztonságban éljen”. Ha Albániából érkezett is a sok rágalom, elég belőlük. Senki sem kéri tőle, hogy bizonyítsa is őket (nem is lehet), de azt mondhatjuk, hogy eleget gyötörte a világ közvéleményét a tiranai rádió hullámain keresztül, bármilyen szépen hangzik is üzenete, amely a Jugoszlávia belügyeibe való avatkozásra mint tesztre szólítja fel mindazokat, „akik az emberi jogokról, pluralizmusról és demokráciáról beszélnek.” „A világ viharai gyakran egyforrtán érték Jugoszláviát és Albániát is” — hangsúlyozta igen helyesen Cami, de ez nem azt jelenti, hogy Albánia leckét osztogathat Jugoszláviának, méghozzá emberi jogokból. A kosovói albánok — és Jugoszlávia többi részében is — noha csak nemzetiség, minden tekintetben nagyobb jogokat élvez, mint az albániai albánok. Mindennemű összehasonlítás a politika, gazdaság, szociális, kulturális és emberi jogok terén csak Albánia kárára történhet. A jelenlegi események tükrében, amikor a szólásszabadságról beszélnek, a jugoszláviai, nem pedig az albániai albánoknak van joguk tiltakozni és véleményüket kinyilvánítani. Kár erőlködni, Kosovo nem Tirana ügye Az albánok és minden jugoszláv — még akkor is, ha az ország tekintélyének árt — bármely pillanatban szabadon mozoghat az országon belül és külföldön, 52 országba vízum nélkül utazhatnak. Nem így az albániai albánok, akiknek az Adriai-tengert kell átúszniuk, hogy a szabadságra érjenek. A jugoszláviai albánok útlevéllel szabadon, utaznak külföldre, és térnek vissza saját belátásuk szerint. Ez a bizonyíték „veszélyeztetett helyzetükre”. Mint az albán napi politikai propaganda egész hullámának, Fota Camie támadásának is egyetlen célja, hogy kárörvendően olajat öntsön a tűzre. Meg kell értetni Tiranával, hogy semmi köze a kosovói dráma rendezéséhez. Noha szeretné ezt a szerepet, nem adatott meg neki. A jugoszlávok juttatták Kosovót oda, ahol van, azzal, hogy tettek vagy mulasztottak valamit és a jugoszlávok fogják meg is oldani. (Tanjug) Baker és Sevardnadze Bécsben találkozik James Baker amerikai államtitkár március 7-én Bécsben találkozik Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. A State Department közlése szerint Baker március 4-étől 7-éig tartózkodik az osztrák fővárosban, ahol részt vesz az Európai Együttműködési és Biztonsági Tanács 35 országa külügyminisztereinek utóértekezletén és az európai hagyományos fegyverek leszereléséről szóló tárgyalások második fordulójának kezdetén. (Reuter) ORSZÁG valuta egység vétel eladási AUSZTRÁLIA dollár1 5625,20 5642,10 AUSZTRIA schilling 100 54622,65 54786,77 KANADA dollár1 5850,32 5867,90 FRANCIAORSZÁG frank 100 112897,37 113236,57 NSZK márka 100 384271,02 385425,56 OLASZORSZÁG líra 100 522,07 523,63 SVÉDORSZÁG korona 100 111605,88 111941,20 SVÁJC frank 100 450517,84 451871,42 NAGY-BRITANNIA font 1 12208,53 12245,21 USA dollár 1 7034,99 7056,13 Az árfolyamlista tegnap óta érvényes. Soha nincs egyedül! Hű társai a vajdasági általános bankok! VAJDALACI TÁRSULT BANK 1989. március 1., szerda Szófia a kezdeményező szerepében A balkáni országok fővárosai képviselőinek találkozóját tervezik Szófia és Athén polgármesterei egy évvel Belgrád után kezdeményezték, hogy az idén nyáron a balkáni országok fővárosainak küldöttségei üljenek össze. Sztefan Ninov szófiai és Miltiadesz Evert athéni polgármester a háromnapos szófiai megbeszélések végén javasolták, hogy a találkozót Szófiában kellene megtartani a sportjátékok idején. Egyéb részleteket és az időpontot nem közölték, de valószínűleg arra a sportrendezvényre gondoltak, amelyen augusztusban vesznek részt Szófiában a balkáni országok úszói, atlétái és kézilabdázói. Szófia és Athén ezzel gyakorlatilag Belgrádtól akarja átvenni a kezdeményezést, amelyet a balkáni külügyminiszteri találkozón indítottak el. Mivel az elképzelés megvalósítása már folyik, az új javaslat meglepő. Bulgária és Görögország egyébként igen magas szintre fejlesztette kapcsolatait, különösen 1986 után, amikor aláírták a közös nyilatkozatot és intenzív politikai párbeszédet kezdtek. Ennek keretében igyekeznek jobb fényben feltüntetni a korábbi eseményeket. Találkozott már Todor Zsivkov bolgár állami és pártvezető, Georgisz Szardzetakisz görög államfővel, illetve Georgije Atanaszov miniszterelnök Andreasz Papandreuval és Papuliasz külügyminiszter is Szófiában járt tavaly. Ezekben a napokban ismét Papuliasz látogatását várják, hogy Petar Mladenov külügyminiszterrel véglegesítsék Zsivkov athéni látogatásának részleteit. Tavaly szeptemberre tervezték, de ismeretlen okokból elhalasztották. (Tanjug) Törvénytelen fegyverkereskedelem Botrányok sorozata Svédországban A svéd FFV állami hadiipari gyár több mint 20 éve szállít hadianyagot olyan országoknak, amelyeknek nem lenne szabad — közölte Hans Stark államügyész, amivel felkavarta a svéd közvéleményt. Az államügyész értesülései szerint a fegyverkereskedelmet Nagy- Britannia közvetítésével bonyolították le, és az FFV négy legnagyobb felelősséggel terhelt vezetője a ludas. Az ügyész nem talált bizonyítékot arra, hogy a kormány vagy egyes miniszterek tudtak a dologról, de hangsúlyozta, hogy az állami hadiiparügyi felügyelőnek mindenképpen tudnia kellett róla. Az úgynevezett brit csatornán 30 országba szállították a fegyvert és lőszert, amelyek a feketelistán vannak, tehát háborúznak, vagy közvetlen háborús veszély övezetében vannak. Ahhoz, hogy eltusolják a törvényszegést, az FFV felhatalmazta brit partnerét, hogy a svéd fegyvert azoknak is eladhassa, akiknek a svéd vállalat nem szállíthat. Ily módon érkeztek termékeik, Bahrainbe, Líbiába, Szaúd-Arábiába, Jemenbe, Ománba, Botswanába és máshova még Dél-Afrikába is. Az FFV főnökei elsősorban a titoktartásra ügyeltek, e jól jövedelmező, de törvénytelen üzletkötés közben — hangsúlyozta az államügyész. (Tanjug) Arabizálási Líbiában A telex csak arabul „beszélhet” Líbiában széles körű kampány kezdődött az ország életének teljes arabizálása érdekében. A korábbi határozatokat, amelyek szerint a külföldi állampolgárok útlevelét arab nyelvre kell lefordítani és valamennyi hivatalos okiratot arab nyelven kell megjelentetni, a napokban újabbakkal bővültek: a külföldi cégek és intézmények írásbeli értesítést kaptak, hogy ezentúl a telexen is arab nyelven kell értekezniük. Ha nem tartják magukat ehhez — áll a hivatalos értesítésben —, az érintett fél öszszeköttetését bármelyik másikkal megszakítják. Ez az új intézkedés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a külföldi cégek egymás közti levelezésükben, beleértve a jugoszláv munkaszervezeteket is, amelyek Líbiában dolgoznak, vagy latin betűs telexeket kell hogy alkalmazzanak, vagy a közlendő szöveget „arabra kell lefordíttatni”. A határozat valamennyi olyan céget érint, amelyek telexet használnak közölnivalóik továbbítására, mert nem szokták meg beszédük latin betűkkel történő rögzítését. A külföldiek egyedül abban reménykedhetnek, hogy az újabb arabizálási hullám nem lesz hoszszan tartó (ha egyáltalán ki is alakul). Emlékeztetnek arra a két évvel ezelőtt megkezdett kampányra is, amelynek fő célja az idegen nyelvek kiiktatása az egyetemekről. Akkor a Nyugat-ellenes hangulatkeltésben és a kultúra teljes arabizálása során a líbiai egyetemeken elégették az idegen nyelvű könyveket és tankönyveket. Ez a nekilendülés azonban gyorsan kifulladt, és a dolgok visszatértek a régi kerékvágásukba. (Tanjug) BIZTATÓ KIJELENTÉS Kairó Bush álláspontjáról Az Al Ahram című egyiptomi lap úgy véli, hogy derűlátásra ad okot George Bush amerikai elnök legújabb nyilatkozata a palesztin kérdésről. A lap tegnapi számában kiemeli a Fehér Ház vezetőjének azt a megjegyzését, hogy megértek a feltételek a közel-keleti kérdés rendezésére, majd hozzátette: amerikai körökben az a meggyőződés uralkodik, hogy Washington áprilisban teszi meg következő lépését a térségben. Busanak Mubarak egyiptomi elnökkel, Husszein jordán királlyal és Jitzak Shamir izraeli miniszterelnökkel való találkozása után. Az Al Ahram nem közöl semmit a szóban forgó találkozók lefolyásának módjáról, de jól értesült kairói megfigyelői körökben úgy vélik, hogy Washingtonban Mubarak és Shamir négyszemközt találkoznak, majd a megbeszélésekbe bekapcsolódik a hasemita uralkodó. Mindez természetesen Amerika védőszárnyai alatt. A lap hangsúlyozza, minden jel arra utal, hogy bizakodva kell tekinteni a helyzet további alakulása elébe, majd felteszi a kérdést, hogy Washington miért nem készít elő kedvező légkört az eseményekhez. (Tanjug) Orožen Japánban Marian Orožen, a Jugoszláv Szakszervezetek Szövetsége Tanácsának elnöke tegnap Tokióban megbeszéléseket folytatott a japán közalkalmazottak szakszervezeti szövetségének vezetőségével (SZOHJO) a jugoszláv szakszervezetek együttműködésének további bővítéséről. Orožen, aki hétfőn este érkezett háromnapos látogatásra a SZOHJO szakszervezetek meghívására, az együttműködés bővítéséről külön tárgyalt Takesi Kurakavával, a SZOHJO elnökével. A SZOHJO egyébként a második legnagyobb munkásszervezet 4,7 milliós tagsággal. (Tanjug) Májusban közép-amerikai csúcsértekezlet Hondurasban tartják meg öt ország részvételével Az ötödik közép-amerikai csúcstalálkozót májusban 12-én és 13- án Tela hondurasi kikötőben tartják, közölte hétfőn este José Ascona hondurasi elnök a csúcsértekezlet házigazdája, aki elmondta, hogy a térségnek mind az öt országa beleegyezett az időpontba. A hondurasi csúcsértekezleten megtárgyalják az 1987 augusztusában Esquipulais guatemalai helységben elfogadott közép-amerikai béketerv életbe léptetése ellenőrzésének módját. A 4. csúcsértekezleten, melyet február közepén tartottak Salvadorban, megegyeztek a terv biztonsági pontjainak ellenőrzésében, de vitára került sor a térségben folyó demokratizálódási folyamat ellenőrzésének módjáról. Nicaragua javasolta, hogy az ellenőrzéssel független, nemzetek fölötti intézményeket bízzanak meg, a többi négy ország ezzel szemben azt szorgalmazta, hogy maguk a közép-amerikai államok végezzék az ellenőrzést. Az 5. csúcsértekezleten meg kell határozni a Nicaraguaellenes zsoldosok hadseregének kivonulását Hondurasból és azt, hogy hová irányítsák őket a térségből. Az első közép -amerikai csúcsértekezletet 1986 májusában Guatemalában tartották, a másodikat egy évvel később, szintén Guatemalában, a harmadikat és a negyediket pedig Costa Ricában, illetőleg Salvadorban. (Tamjug)