Magyar Szó, 1989. március (46. évfolyam, 57-71. szám)
1989-03-01 / 57. szám
1989. március 1., szerda Választások Izraelben Vádaskodnak a koalíciós pártok tagjai Több órás fárasztó repülőút után mintha más világba csöppent volna az ember: bőségesen ontja melegét a nap, amelyet enyhe szellő varázsol kellemessé, kizöldelt a pázsit, sok színben pompáznak a virágok, megkezdődött a narancsszüret. A napi politikai élet nem ilyen idillikus Izraelben. A szinte szünet nélkül fel-felcsapódó szenvedélyeket két esemény határozza meg: egyrészt ma ejtik meg a helyhatósági választásokat, másrészt pedig még nem jutottak nyomára azoknak a tetteseknek akik a múlt hét végén a megszállt nyugati partvidéken, Nablusban megöltek egy katonát. A 24 éves őrmestert egy ház tetejéről ledobott vasbetontömb nyomta agyon. Visszakanyarodva a helyi hatóságok tagjainak megválasztásához a korteshadjárat vasárnap este zárult, a pártok kijátszottak minden rendelkezésükre álló eszközt, a szavazatok megnyerésébe még a nehézágyúkat is bevetették. Ez utóbbit megerősítik Shamir kormányfőnek, a Likud elnökének a haifai nagygyűlésen elhangzott szavai. Kendőzetlenül azzal rá Izrael népe nem állhat szóba — megfogalmazása szerint — fiai gyilkosaival. A helyhatósági választások valójában nem szabják meg az ország politikáját. A bizalomban részesültek ugyanis a városok, falvak, felepülések élére kerülnek közigazgatási kérdésekben ítélkeznek majd, s a megszerzett voksokkal nem jutnak be a parlamentbe, a kneszetben, mert annak képviselőit külön választásokon jelölik ki. A mai választások jelentőségét azonban növeli, hogy a politikai csoportok sajátos erőfelmérésnek tekintik a PFSZ-szel való tárgyalások hívei és ellenfelei között. A választásokkal kapcsolatban némi vihart kavart Arje Déri belügyminiszter döntése: egynapos munkaszünetet rendelt el, hogy a honpolgárok munkahelyi gondjaiktól mentesülve higgadtan, megfontoltan szavazhassanak. Természetesen ezzel sem ért mindenki egyet, s szinte felesleges említeni: leghevesebben a munkaadó, a magánkereskedők és a taxisok tiltakoznak, az utóbbiak még tüntettek is a belügyminisztérium épülete előtt, s követelték az általuk felelősnek kikiáltottak leváltását. A zajos választásokkal egyidejűleg folyik a vita a katonagyilkossággal kapcsolatban, hogy milyen választ adjanak. A szélsőjobboldal a kemény kéz politikája mellett kardoskodik, még olyan vélemények is elhangzottak, hogy le kell rombolni Nablus sikátorait, ahol a katona életét vesztette, s azt a részt be kell telepíteni zsidó lakossággal. A városban még nem oldották fel a kijárási tilalmat, s felrobbantották azt a házat, ahonnan a katonára a betonkockát dobták. Némi izgalomért nem kell a szomszédba, még távolabbra sem menni Izraelben, nyilvánvalóan a kedélyeket nem csillapította le Dan Somronnak, a fegyveres erők vezérkari főnökének a kijelentése sem, mely szerint Szíria Izrael elleni háborúra készül. A tábornok okfejtését azzal támasztotta alá, hogy Damaszkusz elszigetelődött az arab világban, s ha fegyveres összecsapásba keveredik Izraellel az arab országokat rákényszeríti, hogy felsorakozzanak mellette, s esetleges győzelme esetén még visszaszerezheti a Golán-fennsíkot is. Somron azt követeli, hogy mérjenek megfelelő csapást Szíriára, azzal az érveléssel, hogy ezt az 1973. évi háborúban nem tették meg, s ezért nagy árat kellett fizetni. FISCHER Jenő Izraeli légitámadás Legalább hárman életüket vesztették, 25-en pedig megsérültek, amikor tegnap izraeli vadászgépek zaja Bejrúttól délkeletre palesztin célpontokat bombázott. A sebesültek között van egy tanítónő, és annak az általános iskolának a 15 diákja, ahol felrobbant egy izraeli rakéta. Az izraeli megtorlás célpontja Najef Havaimé, palesztin Felszabadítási Demokrata Front (DFSLP) volt, amely tegnap ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. A Bejrútban kiadott közleményben a palesztinok nemzeti jogaiért küzdő demokrata front azt üzente, hogy fegyveres harcukat tovább folytatják. (Tanjug) dolta a koalíciós partnereit, a Munkáspártot és vezetőjét. Perest hogy hazugságot terjesztenek, mintha az izraeli közvélemény többsége a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel való tárgyalások mellett foglalna állást. A miniszterelnök úgy értékelte, hogy Kedvező értékelések A magyar sajtószervek Suvar és Grósz találkozójáról Magyarország és Jugoszlávia együttműködését a Kádár János és Josip Broz Tito által kijelölt úton kell folytatni — emelték ki a magyar sajtószervek Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Stipe Suvarnak, a JKSZ KB Elnöksége elnökének hétfői munka jellegű találkozója kapcsán. A Bellyei birtok közelében létrejött találkozón elhangzott megbeszélésekről az első oldalakon tájékoztattak, a Népszabadság és a rádió, a televízió pedig különtudósítókat is kiküldött. A terjedelmes beszámolók kiemelik, hogy a kétoldalú kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, de nincsenek még kihasználva az öszszes lehetőségek. Ehhez hozzájárultak a korábbi előítéletek, egymás elégtelen tájékoztatása és az, hogy túl nagy figyelmet szenteltek a belső problémáknak. A politikai színtéren mindkét országban új nemzedékek lépnek színre, és a lehetséges félreértéseket gyakori kontaktusokkal el lehet kerülni. Ehhez kapcsolódva elmondták, hogy Grósz megelégedéssel fogadta el a meghívást, hogy az idén még egyszer látogasson el Jugoszláviába, és meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarországon is hamarosan sor kerül újabb párbeszédre. A Luvar, Grósz és munkatársaik hivatalos megbeszélése után tartott sajtóértekezleten előtérbe került az a közös értékelés, hogy elmúltak azok az idők, amikor egy pártnak politikai monopóliuma volt és hogy bátrabban kell élni a tőkés országok vívmányaival, valamint, hogy a legmegfelelőbb megoldások keresésében élni kell a kölcsönös tapasztalatokkal. (Tanjug) Magyarország és az EGK Várkonyi Péter külügyminiszternek a közelmúltban tett brüszszeli látogatása után Hivatalosan közölték, hogy Magyarország kérte a termékeinek az EGK-ba való kivitele előtt álló akadályok elhárítását. Magyarország és az EGK tavaly szeptemberben gazdaságiés kereskedelmi egyezményt írt alá, amelynek értelmében az EGK 1995-ig fokozatosan megszünteti a magyar termékek importja előtt álló akadályokat. Az EGK egyébként a Szovjetunió után Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. A tagországokba irányul a magyar export 18 százaléka, és innen származik az import 20 százaléka. Magyarországnak 1987-ben az EGK-val szemben félmilliárd ecu deficitje volt. Мкикаб KÜLPOLITIKA Bonn későbbre halasztotta a döntést A jugoszláv intézkedések hatékonyságától teszi függővé a vízumkényszer bevezetését A nyugatnémet kormány mai ülésének napirendjéről törölték Friedrich Zimmermann belügyminiszter javaslatát, hogy a jugoszlávok számára vezessenek be vízumkényszert. A kabinet sajtóirodájának főnöke közölte, hogy megvárják, amíg a megígért jugoszláv intézkedések meghozzák hatásukat, és csökken azoknak a száma, akik megpróbálnak viszszaélni a nyugatnémet menedékjoggal. A szóvivő rámutatott arra, hogy Budimir Lončar jugoszláv külügyi titkár bonni látogatásakor megígérte, hogy Jugoszlávia egy sornyi intézkedést foganatosít, amelyekkel feleslegessé teszi a vízumkényszer bevezetését. A kormány szándékának elhalasztása nagy visszhangra lelt Bonnban. Feltételezik, hogy Helmut Kohl kancellár döntött a napirend módosításáról. A Kereszténydemokrata Unió befolyásos körei és az egész közvélemény rámutatott már a vízumkényszer politikai következményeire, és arra, hogy gyakorlatilag nem lenne hatékony. Lončar Bonnban tegnapelőtt Hans Dietrich Genscher külügymi- niszterrel és Wolfgang Schäuble miniszterrel, a szövetségi kancellár kabinetjének főnökével találkozott. Mindketten afelől biztosították a jugoszláv diplomatát, hogy a bonni kormány sajnálja, amiért a vízumkényszer bevezetését kénytelen felülvizsgálni, de az úgynevezett menekültek száma tavaly annyival megnövekedett, hogy nem kínálkozik más megoldás. Tavaly több mint 20 000 jugoszláv kért politikai menedékjogot az NSZK-ban, azzal az ürügygyel, hogy otthon politikai üldöztetésnek vannak kitéve. Csak 19 kérvényt fogadtak el. A nyugatnémet belügyminisztérium becslése szerint az úgynevezett menekültek gazdasági okokból akarnak letelepedni az NSZK-ban. Úgy akarják megoldani pénzügyi problémáikat, hogy remélik, mertekültként kapnak tartózkodási és munkaengedélyt. Jugoszláv részről rámutattak annak szükségére, hogy a két ország közösen állja útját az illegális szervezetnek, amelyek jó pénzért kicsalják az NSZK-ba a jugoszlávokat és azt ígérik hogy munkaengedélyt szereznek nekik. Ezek a szervezetek mindkét országban mély gyökeret engedtek. Jugoszlávia azzal is érvelt, hogy a vízumkényszer súlyosan érintené a kétoldalú kapcsolatokat és ellentétben állna az európai nyitás és együttműködés folyamatával. Külön hangsúlyozták, hogy a vízumok „elválasztanák a jugoszlávokat legfontosabb nyugati partnerüktől, és azt is bizonyítanák, hogy az Európai Közösség tulajdonképpen nem akar együttműködni Jugoszláviával. (Tanjug) Albán nacionalisták tüntettek Genfben Genfben a Nemzetek Palotája előtt tegnap mintegy 200 albán nacionalista és szeparatista tüntetett. Az épület előtti téren a Kosovóban élő albánok állítólagos politikai, gazdasági és kulturális kizsákmányolásáról szónokoltak. A több mint két órán át tartó tüntetést a rendőrség jóváhagyásával szervezték meg az albán nacionalisták. (Tanjug) A fejlődés mintaképe Szingapúr össztermelésének növekedési aránya tavaly 11 százalékkal volt magasabb, mint az azt megelőző évben, és a legmagasabb az utóbbi 15 évben, közölte az ország kormánya. A külföldiek érdeklődése a szingapúri termékek és szolgáltatások iránt nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ország exportja tavaly 29 százalékkal magasabb volt, mint 1987-ben. Az export értéke elérte a 40 milliárd dollárt. Szingapúrban tavaly a termelés növekedése meghaladta a 18 százalékot, a kereskedelem pedig 16,9 százalékkal járult hozzá az üzlet növekedéséhez. A rendkívüli gazdasági növekedés az elmúlt évben hozzájárult egyebek között a munkanélküliség problémájának enyhítéséhez is. Az elmúlt év júniusának végén 42 900 munkanélkülit tartottak nyilván ebben az országban, vagyis 15 900-zal kevesebbet, mint 1987-ben. A munkára várók 3,3 százalékát teszik a munkaképes lakosságnak. Az ilyen kedvező változásoknak köszönhető, hogy a havi átlagkeresetek 5,2 százalékkal emelkedtek. A bankok kölcsön címén 1988-ban 21 milliárd dollárt különítettek el. (Reuter) Egyre súlyosabb a helyzet Szudánban Mind nagyobb teret nyernek a lázadók A Szudáni Népfelszabadító Hadsereg (SPLA) lázadói következő offenzívájuk célpontjaként az ország déli részének legjelentősebb városát, Jubát jelölték meg, és arra szólították fel a körzetben tartózkodó külföldieket, hogy az elkövetkező 48 órában hagyják el a várost. A lázadók rádiója arról számolt be, hogy az SPLA harcosai vasárnap elfoglalták a stratégiailag fontosnak számító Torit város helyőrségét Korábban már elfoglalták Equatoria Tartomány egy másik fontos városát is, Líriát, amely Tomit és Juba között félúton található. Juba Wau és Malakala után Torit a legfontosabb katonai támaszpont Dél-Szudánban. A lázadók most azzal fenyegetőznek, hogy Jubát is térdre kényszerítik, amelyben a százezer helyi lakoson kívül mintegy 250 000 menekült tartózkodik. Dél-Szudánban azután lángoltak fel ismét a harcok, hogy a khartumi kormány szembehelyezkedett a katonai vezetéssel. A hadsereg magas rangú tisztjeinek ultimátuma egyebek között azt a követelést is tartalmazza, hogy Szadek al Mahdi miniszterelnök alakítsa meg a nemzeti megmentés kormányát, amelynek az elsődleges feladata az ország déli részében dúló polgárháború felszámolása lenne. Mahdi hétfőn a parlamentben azzal fenyegetőzött, hogy ha a katonai vezetők a héten nem teszik lehetővé a normális munkafeltételeket, benyújtja lemondását. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy az elégedetlenkedő hadseregnek „új fegyvereket és hadifelszerelést” biztosít. (Tanjug) Ez is megoldás Három nap alatt 10 000 katona dezertált az afgán hadseregből A felkelők hírforrásai és néhány nyugati hírügynökség arról számolt be, hogy az elmúlt napok során az afganisztáni modzsaheddinekhez pártolt a kormányhadsereg három teljes létszámú ezrede, azaz csaknem 10 000 katona és tiszt. A hírforrások megjegyzik, hogy ilyen méretű dezertálásra még nem volt példa a csaknem 10 éve tartó afganisztáni belháború során. A három ezred Ahmad Shah Masood vezetése alatt állt át a lázadók oldalára az ország északi részében, a szovjet határ közelében. A modzsaheddinek a 10 000 fegyveresen kívül 15 harckocsival, 40 teherautóval, 10 000 puskával, 850 nehézgéppuskával és nagy mennyiségű lőszerrel gyarapodtak. Hivatalos afganisztáni körök egyelőre nem erősítették meg a hírt. Köztudomású azonban, hogy az utóbbi években rendkívül nagy méreteket öltött a dezertálás a hadseregből. Az is nyílt titok, hogy a lázadók a szovjet csapatok kivonulása után figyelembe veszik a kormányhadsereg elégedetlenségét, és úgy vélekednek, hogy hamarosan megbukik a kabuli kommunista rendszer. (Tanjug) Veszélyben az emberiség A brit környezetvédők figyelmeztetése A világ sok kormányának gazdaságpolitikája veszélybe sodorja az emberiség jövőjét, figyelmeztetnek jelentésükben a brit zöldek A zöldek pártja a jövő héten Londonban nemzetközi konferencián vesz részt, ahol megvitatják a föld körüli ózonpajzs veszélyeztetettségének következményeit. A zöldek pártja attól tart, hogy az ipari légszennyeződés által kiváltott éghajlati zavarok nagyméretű szociális és politikai bizonytalanságot válthatnak ki. A jelentés sürgős nemzetközi akcióra hív fel az úgynevezett üvegházhatás megakadályozására a légkörben, annak, érdekében, hogy elkerülhessük az ökológiai katasztrófát. Leszögezi, hogy az egész földön tapasztalható melegedési folyamatot a túlzott gázkibocsátás okozza; a változások már olyan méretet öltöttek, hogy majdnem elkerülhetetlen a melegház-hatás, egyes esetekben pedig már túlszárnyalja az emberi beavatkozás lehetőségét. (Tanjug) LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG A legfontosabb: Bonn elhalasztotta a döntés meghozatalát a vízumkényszer bevezetéséről. A halasztást azzal indokolták, hogy megvárják, sikerül-e a jugoszláv félnek megszüntetni azokat az okokat, amelyek tömeges menedékjog-kérésre kényszerítik polgárainkat. Ha jóslatokba kellene bocsátkoznunk, akkor alighanem a tévedés veszélye nélkül állíthatnánk, hogy Bonn tényleg csak elodázta a vízumkényszer bevezetését... A legkellemetlenebb: Tirana ismét mesterkedik. Erőnek erejével internacionalizálni akarja a kosovói kérdést. Hogy miért, azt nem nehéz kitalálni. A Tanjug kommentárja alapján azt is megállapíthatjuk, hogy Tirana ezúttal is a hazugságok és a rágalmak seregét sorakoztatta fel hadjáratának alátámasztásához. Nehezen hihető, hogy egy hazugságokra alapozott rágalomhadjárat felkeltheti a nemzetközi közvélemény érdeklődését. A kosovói események viszont (és eléggé sajnálatos módon) nagyon is nagy érdeklődésre találtak a világ tájékoztatási eszközeiben. A legérdekesebb: Líbiában ismét nagy méreteket öltött az arabizálási lendület. Újabban azt találták ki, hogy a telexforgalomban is csak az arab nyelv használható, természetesen a Líbiában dolgozó cégek belső kapcsolattartásában is. Ezek után várható, hogy a jugoszláv cégek líbiai kirendeltségeinek tagjai csak telefonon beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat. Tudniillik az arab nyelv latin betűs változatának (a telexek latin betűsek!) írására még a líbiai nyelvszakértők sem vállalkoznak. Az arabizálás viszont, magától értetődő módon, csak és kizárólag Líbia belügye lehet. És végül az, ami a legelgondolkodtatóbb: Szingapúr tavaly sohasem tapasztalt gazdasági fellendülést ért el. Kivitelének értéke megközelítette a 40 milliárd dollárt. Nos, Szingapúr kisebb, mint Újvidék, de gazdaságilag erősebb, mint Jugoszlávia ... Aki akar, ezen is eltöprenghet.