Magyar Szó, 1990. március (47. évfolyam, 58-72. szám)

1990-03-01 / 58. szám

2 Vilf IJIVA Млсул*&6 1990. március 1., esii*' Ortega feltételeket szab A nicaraguai elnök követeli az ellenforradalmárok alakulatainak feloszlatását és a sandinista hadsereg egységének megőrzését — Feszültség Managuában — Súlyos gondok várnak Violeta Chamorróra „Hat év múlva ismét megszerezzük a hatalmat”,­­jelentette ki kedden éjjel Daniel Ortega, a minap megtartott elnökválasztás vesztese, az április 25-éig hivatalában maradó államfiő. Április 25- én ugyanis helyét Violeta Barrios­tie Chamorro vált­ja fel. A csak­nem tízezer szimpatizáns előtt mondott beszédében Ortega kitért pártjának platformájára is, amellyel az ellenzékben fognak tevé­kenykedni az elkövetkező hat évben. „A Sandinista Népfelszabadí­­tási Front követelni fogja, hogy haladéktalanul oszlassák fel az el­lenforradalmárokból verbuvált hadsereget, mert ez a feltétele a ha­­talom békés úton történő átadásának”, szögezte le Ortega. Megfi­gyelők ezt a beszédét az elnök veresége beismeréseként magyaráz­zák. Az Omar Torrijós téren mondott beszéde előtt Ortega a kongresszu­si központban összehívta a sandi­nisták vezetőségét, valamint a leg­magasabb rangú katonatiszteket és a kabinet tagjait. A nyolcórás zárt ajtók mögött folytatott tár­gyaláson a sandinista front sebté­ben elfogadott egy követelmények­ből­­ álló dokumentumot, amelyet később ismertettek a nemzettel és az elnökválasztások győztesével, Violeta Chamorróval. Ezek szerint az ellenzékbe szorult sandinisták követelni fogják a forradalomban megkezdett folyamat folytatását. Nem engedélyezik a változásokat a megkezdett földreform meneté­ben­, sem pedig a bankok denacio­­nalizálását. Követelik továbbá a független szakszervezet és a sztrájkjog tiszteletben tartását, va­lamint azt­ is, hogy az állami hiva­talokból ne bocsássanak el egyet­lenegy alkalmazottat sem. A legnagyobb érdeklődés azon­ban a sandinista hadsereg iránt nyilvánult meg a megfigyelők kö­rében, tekintettel arra, hogy Vio­leta Chamorro bejelentette, gyöke­res változtatásokat fog eszközölni a fegyveres testületben beleértve a létszámcsökkentést is. Ortega ked­den úgy nyilatkozott hogy az or­szág új vezetésének tiszteletben kell tartani a sandinista hadsereg „integritását és hivatásos szerep­lését”. A hadsereg élén egyébként Humberto Ortega, a ma még hiva­talában lévő Daniel testvére áll. Hugo Tones, a hadsereg politikai részlegének első embere megje­gyezte, hogy a soron következő kormánynak nem szabad változ­tatni a fegyveres testület felépíté­sén, feloszlatnia pedig végképp nem szabad, annál kevésbé, mivel ezt a kulcsfontosságú intézményt „az alkotmány védi”. „Legelőször az alkotmányt kell megváltoztat­ni, de ehhez a képviselők bele­egyezésére van szükség. A Sandi­nista Front marad továbbra is a legerősebb párt Nicaraguában, mert a 96 parlamenti képviselő­hely közül 33-at tudhat a ma­gáénak”, hívta fel a figyelmet Tor­res. AZ ELLENZÉK NYUGALOMRA SZÓLÍT FEL A választások utáni napokban Managuában törékenynek tűnő bé­ke honol. Napközben, sőt m­ég éj­jel is, a sandinisták fiatal szim­patizánsai vonulnak végig az ut­cákon, s jelszavakat kiáltoznak: „Hatalmat a népnek”, „Megbont­hatatlan hadsereg” és „Daniel az elnök”. A Nemzeti Ellen­zéki Szö­vetség (NNO) székházában a párt támogatóit arra kérték fel, hogy maradjanak otthon, és várják meg azt az időt, amikorra a vereséget szenvedett sandinisták képviselői lecsillapodnak. A nyugod­tnak tű­nő helyzet azonban csalóka képe lehet a nicaraguai valóságnak, hi­­­szen valami van a levegőben. A külföldi tudósítók egyelőre sem­miképpen sem akarnak távozni Managuából. Violeta Chamorro április 25-e, vagyis elnökké való beiktatása után meglehetősen komoly nehéz­ségekkel kerül majd szembe. Hogy kérdés hogy tudja-e teljesíteni a választási programjában megfogal­mazott ígéreteit, amelyek közül az egyik úgy hangzik, hogy: „Min­dent meg lehet változtatni” a sú­lyos nehézségekkel küszködő ál­lamban. A 60 éves konzervatív be­állítottságú politikus egy olyan or­szág élére kerül, amelyben csak­nem egy évtizede dúlnak belső harcok, a gazdaság szinte teljesen megbénult, a szociális feszültség egyre hangsúlyozottabbá válik, az infláció növekvő tendenciát mutat, s mindennek tetejében egyre nehe­zebb a megélhetés. WASHINGTON BEJELENTETTE A KERESKEDELMI ZÁRLAT FELOLDÁSÁT Az UNO gazdasági szakemberei úgy vélekednek, hogy egymilliárd dollárra lenne szükség az infra­struktúra helyrehozatalára. A kor­mánynak ezenkívül tárgyalásokat kell kezdenie a csaknem 8 milliárd dolláros külföldi adósság átüte­mezéséről is. A leendő elnökasz­­szony támogatói azonban egytől egyig reménykednek az Egyesült Államok feltétel nélküli támogatá­sában. Washington ugyanis már kilátásba helyezte a sandinista kor­mány ellen. 1985-ben érvénybe léptetett kereskedelmi blokád fel­oldását, valamint a gazdasági se­gítségnyújtást. Meglehetősen nehéz dolguk lesz majd az energiahordozók és ener­giaforrások biztosításában. Az el­múlt egy évtizedben a Szovjetunió és Kuba nagy segítséget nyújtott a közép-amerikai államnak azáltal, hogy évente mintegy 750 000 tonna kőolajat szállított. A France Presse hírügynökség értesülései szerint Ortega veresége ellenére Moszkva a jövőben is tartja magát a ko­rábbi megállapodásokhoz és a to­vábbiakban is le fogja szállítani a beígért 300 000 tonna kőolajat. A szovjetek azonban bejelentették, hogy az év vége felé elzárják az olajcsapot. Violeta Chamorro ab­ban reménykedik, hogy Venezuela és Mexikó majd segítséget fognak nyújtani. Kétségtelen, hogy az új kor­mánynak komoly harcot kell majd vívnia pozíciója megerősítéséért a sandinista szakszervezeti központ­tal, amely már bejelentette, hogy nem hajlandó engedményeket ten­ni azokon a területeken, amelye­ken megerősítette helyzetét Daniel Ortega vezetése idején. (Tanjug) (Reuter telefotó) Ortega civilben, hívei között Hozzák-viszik a fegyvereket Tovább tart az illegális átkelés a szovjet—iráni határon A szovjet—iráni határon még nem rendeződött a helyzet a ha­tárőrség két hónapos törekvései ellenére sem, hogy megakadályoz­zák az illegális határátlépéseket. A legújabb hírek szerint napon­ta mindkét irányban több száz il­legális átkelést jegyeznek fel. Kü­lönösen aggasztó, hogy leggyak­rabban fegyvert visznek be az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicse­­váni Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaságba. A szovjet-iráni határon újév előtt és január elején tömeges za­vargások törtek ki, amelyek során mintegy 800 kilométer hosszúság­ban megsemmisítették a határ menti drótsövényt. Minden jel arra utal, hogy ennek felújítására nem volt elég idő, úgyhogy a ha­tárőregységek munkáját nehezíti meg az infrastruktúra, különösen a távközlés hiánya. A Szovjetunió megállapodott az iráni hatóságokkal a határátkelés feltételeiről, tekintettel arra, hogy mindkét oldalon sok a rokoni kap­csolat, így hát a rokoni találkozók procedúráját nagyban leegyszerű­sítették. (Tanjug) ÁRFOLYAMLISTA ausztrál dollár OSZTRÁK SCHILLING KANADAI DOLLÁR FRANCIA FRANK NSZK-MÁRKA GÖRÖG DRACHMA OLASZ LIRA JAPÁN JEN HOLLAND GULDEN SVÉD KORONA SVÁJCI FRANK ANGOL FONT USA-DOLLÁR 1 8,9669 9,0209 100 99,0677 99,6639 1 9,8926 9,9522 100 206,0193 207,2591 100 697,9000 702,1000 100— 7,4341 100 0,9437 0,9493 ICO 7,9521 7,9999 ICO 619,0305 622,7559 100 193,0168 194,1784 100 794,1414 798,9206 1­19,9149 20,0347 X 11,8049 11,8759 Február 28. Sorszám: 42. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL ELADÁSI Velayati afrikai körúton Ali Akhbar Velayati iráni kül­ügyminiszter tegnap reggel egyhe­tes afrikai körútra indult. Az er­ről szóló rövid közleményben az áll, hogy öt országba , Ghánába, Szenegálba, Maliba, Sierra Leoné­ba és Nigériába látogat el. Irán az eltelt egy-két évben, kü­lönösen amióta berekesztették az Irakkal való háborút, dinamikusan fejleszti kétoldalú politikai és gaz­dasági kapcsolatait az afrikai or­szágokkal. Egyes államoknak je­lentős támogatást nyújtott a mező­­gazdaság, a közlekedés és a bá­nyászat fejlesztésére. (Tanjug) Négyszázmillió dollár gazdaságunk szerkezet­­váltására Eredményes tárgyalások Washingtonban a Világ­bankkal Kedden Washingtonban újabb pénzügyi segítségnyújtásról szüle­tett megállapodás. Lényege,hogy a Világbank 400 millió dollár­ ér­tékű hitelt folyósít hazánknak a gazdaság szerkezetváltására, vagy­is a Szövetségi Végrehajtó Tanács programjának megvalósítására. Az összeget 15 év alatt kell visszafi­zetni. Boris Skapin szövetségi pénzügyi titkárhelyettes megje­gyezte, hogy a hitel összege sokkal nagyobb, mint korábban megálla­pították. Ez pedig arról tanúsko­dik, hogy a külföld hajlandó tá­mogatni Ante Markovic kormányá­nak gazdasági programját. (Tan- Ökológiai katasztrófa fenyeget Ismét orkán pusztít Euró­pában Az utóbbi két napban Nyugat- Európa és a Földközi-tenger nyugati részén tomboló orkán erejű szelek 51 halálos áldoza­tot követeltek és nagy anyagi kárt okoztak. Csak az utóbbi 24 órában N­agy-Britanniában 16, Nyugat-Németországban 12, Franciaországban pedig 10 em­ber vesztette életét. Belgiumban öt halálesetet jegyeztek, az NDK-ban hármat, Svájcban ket­tőt, Írországban és Hollandiában pedig egyet-egyet. A nagy erejű széllökéseket fel­hőszakadás követte, a szél fákat csavart ki és háztetőket sodort el. Walesben a szelek és a háborgó tenger áttörte a 600 méter hosszú, százéves gátat Towyn helységben. A mentőalakulatok evakuálták a városka mintegy 2000 lakosát — a házakat másfél méter magassá­gig víz borította. Az ítéletidő kö­vetkeztében Európában több tele­pülés áram és ivóvíz nélkül ma­radt,­ és a közlekedés is megne­hezült. Ítéletidő tombolt Olaszországban is. A szél egyes helyeken elérte az óránkénti 150 kilométeres sebessé­get, és a széllökések kedden négy halálos áldozatot követeltek. A szél erősödött az Appennini-hegy­­ségben, és ezzel egyidőben, csök­kent a hőmérséklet is, különösen Északon. Az olaszokat meglepetés­ként érte a rossz idő a tavaszi hőmérsékletek után. Az ítéletidő azonban római hírek szerint nem hozott esőt is, ami enyhítené az aszályt, amire már évtizedek óta nem volt példa Olaszországban az év é­szakában. A nyugatnémet parlament, amennyiben eleget tesznek Mi­chael Müller szociáldemokrata képviselő kérésének, napirendre tűzi az ökológiai katasztrófa kér­dését, mert Müller szerint ennek közeledését jelzik az Európa fölött egyre gyakoribb okkánok. A tegnapi nyugatnémet sajtó szerint Müller kérte, hogy a parla­ment vitassa meg az éghajlati vál­tozások következményeit. Az orká­nok szerinte bizonyítékot szolgál­tatnak arról, hogy a klíma elve­szítette természetes ritmusát a környezetszennyezés következté­ben, és ennek tulajdonítható a lég­köri felmelegedés is, állítja Mül­ler. Az éghajlati katasztrófát szerin­te meg lehet akadályozni a nap­energia intenzívebb kihasználásá­val a foszilis eredetű üzemanya­gok, a szén és az olaj égetése he­lyett, a gépkocsiközlekedés drasz­tikus csökkentésével, valamint olyan politikai döntésekkel, ame­lyek környezetvédelemre kénysze­­rítenék a vegyipart. Az Offenbachban székelő német­­meteorológiai hivatal rámutatott, hogy a szélviharokat a levegő hő­mérsékleténe­k szélsőséges eltéré­sei okozzák. Jelenleg Isszak-Ame­rikában és a sarkkörön mínusz 15 Celsius-fok van. Ez a hideg légtömeg az Atlanti-óceán felett a 20 fokot is elérő déli meleg lég­áramlatokkal ütközik, és az eköz­ben keletkező óriási energia szél­viharokban vezetődik le, miközben a szél eléri az óránkénti 150 ki­lométeres sebességet is. A kedden pusztított Vivien or­kán, az első becslések szerint, fél­­mil­liárd márkás anyagi kárt oko­zott az NSZK-ban, a múlt heti ítéletidő pedig, a lapok írásai sze­rint, több mint 1,3 milliárd már­kájába került a nyugatnémet biz­tosítótársaságoknak. (Tanjug) (Reuter telefotó) A walesi Towynból csónakokon m­entik az embereket a tenger által elárasztott lakóházakból Számlálják a szavazatokat és a halottakat Parlamenti választások hat indiai szövetségi államban Kedden hat indiai szövetségi ál­lamban tartottak parlamenti vá­lasztásokat. Tegnap a szavazatokat és az áldozatokat számlálták. Rendszerint rendbontások és ösz­­szetűzések kísérik az indiai vá­lasztásokat, s igen gyakran több szavazásra induló polgár esik ál­dozatul az erőszaknak. Bihar szö­vetségi államiban a karhatalmi erők igyekeztek megkadályozni a rivális politikai pártok képviselői­nek összecsapását. Igyekezetük azonban alighanem hiábavalónak bizonyult, mert az összetűzésben nyolcvan ember vesztette életét. A rendbontásokon kívül több helyen a mindenre elszánt választók egy­­egy csoportja elrabolta az urná­kat, s emiatt a választási bizottsá­gok úgy rendelkeztek, hogy ezek­ben a körzetekben meg kell ismé­telni a szavazást. (Tanjug) Dél-koreai konzulátus megnyitása Moszkvában A Szovjetunió újabb jelentős lé­pést tett Dél-Koreával fenntartott viszonyának rendezése irányában: tegnap konzulátust nyitott Moszk­vában a dél-koreai kormány. Formálisan a konzulátus Dél- Korea moszkvai kereskedelmi kép­viseletéhez fog tartozni, mint aho­gyan hasonló módon működik a szöuli szovjet konzulátus. A kon­zulátus emberei ellenben minden olyan privilégiumot élvezni fog­nak, mint más országokban, csu­pán nem tűzhetik ki az ország lo­bogójét az épületre és nem lesz rádió-összeköttetésük Szöullal. (Tanjug) .... ___ Magyarország Határőrbúcsú Megkezdték a magyar határőr­ség sorállományának fokozatos, általános leszerelését. Mától a magyar—csehszlovák határ dunán­túli szakaszán már csak 4­1 fize­tett hivatásos határőr fog járőröz­­ni. Lebontják a még megmaradt kerítéseket és magasleseket is. A jugoszláv Határszakaszon elő­ször Mohácson váltják le hivatá­sos tiszthelyettesek a határőr köz­katonákat. Baranya megyében megszüntették a nyomsávot, ezzel mintegy 60 hektár termőföldet ka­pott vissza a mezőgazdaság. Az átszervezést 1995. december 31-éig kell végrehajtani. Azután a jelenlegi 22 000 főnyi állomány he­lyett 9000-en fogják majd kezelni az útleveleket, és biztosítani a körzeti megbízott rendőrök módjá­ra, a helyi lakossággal szoros együttműködésben, a határ rend­jét ____ V. F. G.

Next