Magyar Szó, 1990. május (47. évfolyam, 134-147. szám)
1990-05-18 / 134. szám
r 2 KÜLPOLITIKA M/kkm&ö „le a Mia-dínasztiával?” Az idén Albániában többször is voltak zavargások Az év kezdete óta Albániában a tömegek több ízben megkísérelték nyilvánosan kinyilvánítani elégedetlenségüket az ország gazdasági és politikai helyzete miatt. Az utóbbi időben Tiranában bejelentett reform közvetlen kapcsolatban áll az elégedetlenséggel, amelyet szít a Kelet-Európában kibontakozott demokratikus folyamat. Az előbbieket a Reuter albániai tudósítója állapította meg. Szemtanúk nyilatkozatára és más forrásokra hivatkozva jelentette, hogy így hónappal ezelőtt a Tiranától 120 kilométerre levő berati textil-gyár mintegy 2000 munkása nyolc órát, egész éjszaka sztrájkolt, béremelést követelt. Az egyik sztrájkoló ismertette, hogy a gyár falaira a Hoxha-dinasztia elleni jelszavakat mázolták.E gyár Albánia textiltermelésének 10 százalékát adja, a munkások fizetése nem haladja meg a 400 lejet (hivatalos árfolyam szerint 57 dollárt), az átlagos havi munkásbér 500—600 lek. Az Albán Munkapárt 45 éves uralma alatt ez az első olyan munkabeszüntetés, amelyet több forrás is megerősített. Az utóbbi hónapokban Albánia más városaiban is tiltakoztak. Március 25-én a karajei labdarúgó-mérkőzésen kommunistaellenes megmozdulás történt. Mindkét csapat hozzávetőleg 600 szurkolója a mérkőzés alatt és után ezt kiáltozta: „Le a Hoxha-dinasztiával. Erről a Reuter tudósítója több forrásból értesült. Bevezették a rendőrség különleges osztagát, több személyt letartóztattak,sebesültek is voltak, pontos adatokhoz azonban nem lehet jutni. A rendőrség januárban interveniált Tirana központjában, alkonyat után, miután Enver Hoxha óriási szobra előtt a fiatalság csendes tüntetésbe kezdett. A Reuter informálói titokban tartották nevüket, megtorlástól tartva. Tegnap még elképzelhetetlen volt, hogy bármelyik albán is elbeszélgetett volna külföldi tudósítóval. A Reuter újságírója szerint Albániában, nincs szervezett ellenzék, a polgárok egy része, főleg a fiatal értelmiségiek, nem leplezik elégedetlenségüket. Egy fiatal író és egy mérnök felolvasták a tudósítónak rövid nyilatkozatukat, amelyben kételkedésüknek adtak hangot Ramiz Alia bejelentett reformjával kapcsolatban. Ramiz Alia öt éve,, Enver Hoxha halála óta áll a párt élén. Az író és a mérnök értékelése szerint a reform célja esetleg jó, eddig azonban a konzervatív erők konszolidálódását szolgálta. A Reuter tudósítója szerint a változások reményét felkeltette Ceausescu rezsimjérők bukása, amely nagyon aggasztja a tiranai kormányzó köröket. Az utolsó európai sztálinista fehérvárban a bolgárok az olasz, a görög és a sugos-dláv televízió adásainak köszönhetően értesültek a kelet-európai változásokról. Az Albán Munkapárt eddig még egy szóval sem bírálta Enver Hoxhát és politikáját országszerte továbbra is láthatóak Hoxha portréi, szobrai és az őt dicsőítő jelszavait. Kihúzták a taxiból, mert nyakkendőt viselt Jugoszlávia teheráni gazdasági képviseletének tagját durván zaklatták az iszlám forradalmi gárdisták „dekadens nyugati öltözéke” miatt Jugoszlávia teheráni gazdasági képviselőjét szerdán durván bántalmazta az iszlám forradalmi gárdisták járőre, mert nyakkendőt viselt. Az iszlám fundamentalisták ugyanis a nyakkendőt a mohamedán hittel szemben álló dekadens nyugati kultúra jelképének tekintik. A járőr a jugoszláv állampolgárt, aki érthető okokból nem kívánta nyilvánosságra hozni nevét, kirángatta a taxiból, s megkísérelte betuszkolni egy teherautóba. Az egyik gárdista állampolgárunkat nyakkendőjénél fogva körbe-körbe vonszolta, noha látta, hogy külföldi, sőt néhány szót váltott is vele angol nyelven. Az incidens Teherán központjában történt, s az esetnek hárome Ste téma tanúja volt. A jugo- szláv fllamfolgár nyugodt hangnemben, de eráityasen szembeszállt zaklatóival, az egyil gárdista ráirányította géppisztolyait Az inci-.idens tizenöt percig tartott, utána a jugoszláv üzletember folytatta útját taxival, ezt a gárdisták nem gátolták meg, feltehetően a kíváncsiskodók egyre nagyobb tömege miatt. Teheránban a közelmúlt óta alkalmazzák az iszlám öltözködés és magatartás legszigorúbb szabályait a nyilvános helyeken. ■ Az áruházak és köziitézetek alkalmazottainak tilos nyakkendőt"s viselniük. Sehol sem nyilvánították ki, hogy a tilalom érvényes külföldiekre is akikre nem vonatkoztathatták a tiltó intézkedéseket még a forradalom utáni első években. a legractikusabb iszlám funfl.'Amentaisták uralma alatt sem (Tanjug) (ЕР) telelőtől Szerdán este London északi városnegyedében, a Wembley stadion közelében felrobbant egy katonai jármű. A robbanásban életét vesztette a brit hadsereg egy katonája, s többen megsérültek. Archie Hamilton brit hadügyminiszter a szerda esti londoni bombamerénylet után kijelentette, hogy az országnak újabb terrorhullámmal kell szembenéznie. A hadügyminiszter azt mondta, minden jel arra vall, hogy a legújabb bombatámadás mögött az IRA szervezete áll. Kedden szintén bombamerénylet történt: az IRA tagjai bombát helyeztek el egy londoni kaszárnyában. A merényletben hét személy sebesült meg. A képen: rendőrök a szerda esti robbanás színhelyén Véget ért a nicaraguaii közalkalmazottak sztrájkja A kormány eleget tett fizetésemelési követelésüknek A nicaraguai kormány megállapodott a közalkalmazottak szakszervezetével, amely tegnap beszüntette az ötnapos sztrájkot, s folytathatta tevékenységét a munkaügyi és a külügyminisztérium, valamint a bankok és a posta. A managuai rövid közlemény szerint Violeta Barrios de Chamorro kormánya hozzájárult az olyan méretű béremeléshez, amely kielégítette a szakszervezeti vezetőket. Ezzel az utolsó pillanatban elhárították a súlyos összecsapás veszélyét, amely beláthatatlan következményekkel fenyegette Nicaragua stabilitását és békéjét. A sandinista szakszervezet és a kormány képviselőinek tárgyalása idején nem zárták ki annak veszélyét, hogy a hadsereg megütközik az ellenforradalmi erőkkel. A közalkalmazottak szakszervezete azért szüntette be a munkát, mert nem volt megelégedve a hatástalan inflációellenes intézkedésekkel, amelyeket a kormány beiktatása utáni első hetekben hozott meg. A munka- és külügyminisztérium alkalmazottjai 200 százalékos béremelést követeltek, a kormány 120 százalékosat javasolt. A viszály körüli feszültséget növelte, hogy a sztrájk mögött a sandinisták szervezete húzódott, amely április 25-én elveszítette a hatalmat. Attól tartottak, hogy Violeta Barrios kormányzásának első hónapjaiban a sandinisták visszaélnek azzal, hogy a hivatalnoki apparátusban továbbra is azok dolgoznak, akiket, a sandinista forradalom győzelme után neveztek ki. A közalkalmazottak sztrájkja bizonyítja, hogy a miniszterelnök manőverezési terét leszűkíti az, hogy nem ellenőrzi az alacsonyabb szintű közigazgatási apparátust, a hadsereg és a rendőrség tiszti kara pedig a sandinisták soraiból került ki. (Tanjug) Ciklon pusztítása Indiában Még mindig találnak holttesteket Tegnap Hyderabadban közölték, hogy a május 9-én Andhra Pradesh indiai államban pusztító ciklon áldozatainak száma 687-re növekedett. A tegnapi nap folyamán ugyanis még 28 áldozat holttestét találták meg. A szakemberek értékelése szerint ez a ciklon erősebb volt annál, amely 13 évvel ezelőtt sújtotta Andhra Pradesht, amikor mintegy 10 000 ember vesztette életét. A halálos áldozatok száma azonban most kisebb volt, mivel mintegy másfél millió lakost idejekorán kitelepítettek a leginkább sújtott területekről, és sokakat az 1977-es katasztrófa után kiépített 1000 különleges óvóhelyen helyeztek el. (Tanjug) Damaszkuszba érkezett a pakisztáni kormányfő Benazir Bhutto támogatást próbál szerezni kasmíri politikájához Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök tegnap Ankarából Szíriába utazott, az iszlám országokban megtett körútjának harmadik állomáshelyére. Mintezt már korábban közöltük, a miniszterelnök körútjának célja, hogy ismertesse vendéglátóival a kasmíri helyzetet. Az AFP jelentése szerint Ankarából való távozása előtt megtartott sajtókonferenciáján Benazir Bhutto kijelentette, hogy Törökország szolidaritását fejezte ki Pakisztánnak, s hogy a török hatóságok megígérték, támogatni fogják a Kasmírral kapcsolatos pakisztáni álláspontot az Iszlám Egységszervezet külügyminiszteri konferenciáján, amelyet júniusban tartanak majd Egyiptomban. A pakisztáni miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy „a Kasmírra vonatkozó indiai állásfoglalás bizonytalanságot keltett", s ebben a helyzetben Pakisztán fokozott erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy újból biztosítsa a szóban forgó termet békéjét. Benazir Bhutto eddig Iránban és Törökországban járt. Szíria után pedig Jordániába, a Jemeni Arab Köztársaságba, Egyiptomba Ihiába és Tunéziába látogat el. (Tanjug) 1990. május 18., péntek Kire szavazzon az erdélyi magyar? Az RMDSZ-nek egyik elnökjelölttel sem sikerült egyezséget kötnie (Különtudósítás a Magyar Szónak) Kolozsvár, május 16. Azt tartják rólunk, erdélyi magyarokról, hogy fejlett jogi és politikai kultúrával rendelkezünk, legalábbis közép-európai viszonylatban. A közelgő romániai választások kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy az apátiát eredményező több évtizedes diktatúra, majd az utána következő események bénító szorításából magunkat felszabadítsuk és politikai regenerálódási képességünket bebizonyítsuk. Az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) fő célja a mostani választásokon az, hogy minél több képviselőit és szenátort juttasson be a parlamentbe, s ezáltal a romániai magyarság jogi és politikai érdekképviseletét a parlament szintjén is biztosítsa. Ezen a téren tehát tiszta a helyzet: a magyarság ezt meg is értette, s feltehetően valamennyien az RMDSZ jelöltjeire fognak szavazni. Merőben más a helyzet azonban az eljövendő elnök személyét illetően. A Nemzeti Megmentési Frontot képviselő Ion Iliescu, a Nemzeti Liberális Pártot reprezentáló Radu Campeanu, illetve a Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt színeiben induló Ion Ratiu közül a magyarság szempontjából egyik sem jobb a Deákné vásznánál. Ion Iliescunak az erdélyi magyarság sosem fogja talán megbocsátani a marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatosan tanúsított magatartását. Azt a kijelentését sem, miszerint. ..Erdélyben a román—magyar kapcsolatoknak régi és mély gyökerei vannak, a problémákat a megyar szélsőségesek kavarták fel, regionális és azonnali megoldásokat követelve...” Szintén felejthetetlen az a tény, hogy Iliescu volt az első hivatalos személy, aki az erdélyi magyarságot az anyanyelvű iskolák követeléséért szeparatizmussal vádolta. A másik két jelölt efféle kijelentéseket ugyan nem tett, de a magyarság sem a parasztpártiakban, sem pedig a liberálisokban nem bízik túlságosan. Az RMDSZ egyik legutóbbi nyilatkozata rámutat, a romániai magyarság lelkiismerete szerint szavazhat a három elnökjelölt közül bármelyikre. Nyilvánvaló tehát, hogy az RMDSZ által kezdeményezett tárgyalások is kudarcot vallottak, hogy a magyarság érdekképviseleti fórumának egyezséget kötni egyik elnökjelölttel sem sikerült. Mivel a tárgyalások fő feltétele a romániai magyarság kollektív és egyéni jogainak intézményes biztosítása volt, feltehető, hogy ezt egyik elnökjelölt sem volt hajlandó megígérni. Mindannak ellenére, hogy nemzetiségi ügyekben a liberális Campeanu ígérkezett a legtoleránsabbnakúgy látszik, az egyezséget ő sem merte megkötni és tárgyalni egyszerűen nem volt hajlandó, így a választók több mint 10 százalékát kitevő magyarig május 20-án, úgymond lelkiismerete szerint szavazhat. A nem kis dilemmát Kolozsvár főterén, a kormányellenes tüntetőkhöz csapódó nyugdíjas néni így fogalmazta meg: „Válasszunk lelkiismeretünk szerint? Hülyeség, az egyik tizenkilenc, a másik kettő egy híján húsz!” És mondja ezt a választások előtt mindössze két nappal. TIBORI SZABÓ Zoltán Arafat Kelet-Eurcsába készül Lemondással fenyegetőzik a PFSZ vezetője • Jasszer Arafat, palesztin elnök az arab országok május 28-ára Bagdadban előirányzott rendkívüli csúcstalálkozója után június elején látogatást tesz Kelet-Európában, Magyarországon és Lengyelországban, s megkísérli meghiúsítani a politikai blokádot, amelyet Izrael kíván emelni Kelet-Európa és a PFSZ között. Értesülések szerint Jasszer, Arafat látogatást tesz Csehszlovákiában is. Más jelentés szerint, Jasszer Arafat azzal fenyegetőzött, hogy lemond a megszállt területeken tevékenykedő iszlám ellenállási mozgalom, az úgynevezett HAMASZ egyre nagyobb befolyása miatt. A PFSZ vezetője kuvaiti napilapnak adott nyilatkozatában nyilvánította ki szándékát. Nyilatkozata egyaránt nagy figyelmet keltett Izraelben és a megszállt területeken. Izrael még nem reagált hivatalosan, az ismertebb palesztin aktivisták óvatosan fogalmaztak, szerintük Arafat lemondással való fenyegetőzése valójában a KAMASZ elleni fenyegetés, s nem valószínű, hogy a PFSZ vezetője rászánja magát e lépésre. Arafat egyébként nagy bizalmat élvez a nyugati partvidéken és Gazában. A HAMASZ, az iszlám fundamentalisták szervezete Gazában két évvel ezelőtt, néhány nappal az intifáda kezdete után alakult meg, majd tevékenységét kiterjesztette a nyugati partvidékre is. Kezdetben akciói csak néhány nagyobb menekülttáborokra korlátozódtak, később megerősödött, s az utóbbi egy évben a palesztin felkelést irányító második vezetőséggé vált. A HAMASZ és az intifada vezetősége sohasem egyeztette tevékenységét, ezt a felkelők vezetősége több ízben megkísérelte, de próbálkozásaik kudarcba fulladtak. (Tanjug) Harmadik hete táboroznak a Réunion téren Afrikai emigráns családok elszállásolást követelnek a párizsi városi közigazgatástól Hozzávetőleg ötven afrikai emigráns család harmadik hete táborozik a párizsi Réunion téren. Megmozdulásukkal szeretnék elérni, hogy megoldódjon elszállásolási gondjuk. Sátrak alatt él 153 fő, s a gyermekek között áldozatokat követel a vérhas, a himlő és a náphaláz. E családokat kilakoltatták egy épületből, ahova törvényei törzsen hatoltak be. Az emigránsok folytatják kitartó harcukat a városi közigazgatás ellen. Megmozdulásukat támogatják az emberbarát szervezetek, amelyek naponta 600 adag ételt és 5000 frankot biztosít számukra. Az emigránsok követelik, hogy helyezzék el őket népjóléti intézményben. Mindkét fél arra számít, hogy a másik feladja a harcot, az emigránsok azonban jóval nagyobb árat fizetnek, s hosszabb ideig megoldhatatlan a sátor alatt élés Párizs aszfaltján. (Tanjug)