Magyar Szó, 1991. március (48. évfolyam, 58-88. szám)

1991-03-01 / 58. szám

(CatPOLTIKA 2 Magyar Szó FORRONGÓ ALBÁNIA Hetvennégyen a bíróság előtt Az albán televízió szerda esti MAGÁNGÉPKOCSIK adása szerint Tiranában megkez­dődött azoknak a tüntetőknek a Az albán kormány dekrétumot pere, akik február 20-án részt vet- fogadott el, amellyel lehetővé té­teli Enver Hoxha szobrának eltá­­szi az állampolgároknak, hogy ma­­joritásában. A hatóságok 74 sze­­gángépkocsihoz jussanak. Erre mélyt állítottak bíróság elé, azzal négy évtizede nem volt példa az vádolják őket, hogy vétettek a országban. Albánia volt eddig kulturális és történelmi emlékmű- „ „ .. . vek védelmét szavatoló törvény Európa egyetlen olyan or­szága­ ellen, és semmibe vették az albán amelyben magánszemélyek nem nép történelmének jelentős sze­ birtokolhattak autót. A jövőben ál­­mélyiségét. A vádlottak közül 17-­­am­i vállalatok eladhatnak sze­­rt már börtönbe zártak. 41-en .. . , azonban szabadlábról védekezhet­ melygépkocsikat és kisebb teher­­nek. További 11 személy esetében­­ autókat is az érdeklődő állampál­­folytatódik a­ bűnvádi eljárás. Igazoknak. (Tanjug) HAMAROSAN SZABADON KÜLFÖLDRE? Castro megsigitja a határokat Döntöttek az útlevelek kiosztásáról, de még nem alkalmazzák A kubai állampolgárok hama­rosan útlevélhez juthatnak és sza­badon utazhatnak külföldre. Fi­del Castro kormánya már tavaly az év végén döntött e kényes ügy­ben, de a hírt mindeddig nem közölték. A kubai vezetés a meg­felelő pillanatra várt. Januárban Carlos Aldana, a Kubai K.P Kő­liktorságának tagja egy spanyol lapnak adott interjújában elmond­ta, hogy a határozatot hamarosan a gyakorlatban is érvényesítik. Nyilvánvaló, hogy a legbonyolul­tabb és a legjelentősebb enged­­ményről van szó, amelyet a ha­vannai kormány az egyre hango­sabban követelező közvélemény nyomására tett. Nagyon valószí­nű, hogy ehhez a döntéshez hoz­zájárultak a Kelet-Európában tör­tént változások is. A kubaiak eddig is elhagyhat­ták ugyan az országot, de rend­szerint nem térhettek vissza. Ott­hagyták otthonukat, családjukat, mindenüket. Az eddigiek során bármelyik kubai állampolgár kér­vényezhette a szigetországból való távozását, amiért ugyan meg nem büntették, de a kérvény vissza­utasítása esetén megbélyegzett maradt. A hatóságok még most is minden ilyen esetben összeírják az illető vagyonát. A kivándorlási engedélyre azon­ban hosszú éveket kellett várakoz­ni, és még akkor sem volt biztos, hogy az illetékesek kedvezően bí­rálják el a kérelmet. Jelenleg mintegy 40 000 kubai várja az en­gedélyt, hogy az USA-ba távoz­hasson. Várakozásuk lehet, hogy eltart még egy ideig, noha eleget tesznek mind az amerikai, mind pedig a kubai követelményeknek. Újabban azonban már egyre töb­bet beszélnek arról, hogy semmi­lyen akadálya nem lesz a kiván­dorlásnak. Ezt bármelyik kubai család megteheti, ha rendelkezik amerikai meghívólevéllel, repülő­jeggyel és a befogadó ország ví­zumával. Az a kubai pedig, aki vissza szeretne térni az országba, ezt akadálytalanul megteheti és rövid időn belül munkát is vállal­hat. Egyelőre még érvényben van­nak azok a korlátozások, amelyek szerint a nők 40 éves, a férfiak­­pedig 41­ éves korig nem utazhat­nak külföldre. A szigetet az olyan szakemberek sem hagyhatják el, .akikre mindenképpen szükség van az országban. A gyermekek nem kaphattak kivándorlási engedélyt, akadtak azonban kivételek is. Eddig csaknem egymillió kubai távozott a szigetről, főként az Egyesült Államokba, egészen pon­tosan Floridába. Legnagyobb ré­szük a kubai forradalom győzel­mét követő időszakban távozott. Ezt követte az 1980-as nagy ki­­vándorlási hullám. Valami hasonló játszódik le most is, mert Washington évente 2000 kubainak engedélyezi a lete­lepedést az ország területén. Dusan DAKOVIC Kalkutta összedőlt egy ház, negyvennél is több halott Több mint negyven személy éle­tét vesztette, s legalább ennyien sérültek meg, amikor Kalkutta központjában tegnap a kora reg­geli órákban összedőlt egy négy­emeletes épület. A rendőrség köz­leménye szerint a lakóépület azért omlott össze kártyavárként és te­metett maga alá több mint száz személyt, mert építésekor (négy évvel ezelőtt) hanyagul végezték el az alapozást. Szemtanúk elmondása szerint az épület háromemeletnyi magassá­gig valósággal belesüllyedt a ta­lajba és csak a negyedik emelet látszik ki. A mentőalakulatok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy ki­mentsék a túlélőket. Nem tudni, hogy az épületben hányan tartóz­kodtak. (Tanjug) Február 28. Sorszám: 42. EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI ausztrál dollar i ío.esio 10.7131 10,7452 OSZTRÁK SCHILLING 100 127,6271 128,0111 128,3951 KANADAI DOLLAR 1 11,8338 11,8694 11,9050 FRANCIA FRANK 100 263,7783 264,5720 265,3657 NÉMET MARKA 100 897,3000 900.0000 902,7000 GÖRÖG DRACHMA 100 — 8,3781 8,4032 OLASZ LIRA 100 1,2005 1,2041 1,2077 JAPÄN JEN 100 10,2988 10,3298 10,3608 HOLLAND GULDEN 100 795,8802 798,2750 800,6698 SVÉD KORONA 100 241,3723 242,0986 242,8249 SVÄJCI FRANK 100 1036,9459 1040,0661 1042,1863 ANGOL FONT 1 26,1949 26,2737 26,3525 USA-DOLLÄR 1 13,6254 13,6664 13,7074 VAJDASÁGI BANK Rt. A CSELEKVÉS ÉS A BIZALOM BANKJA PÉNZNEM • Béke a Perzsa-öbölben • Béke a Perzsa-öbölben • Visszafogott öröm Izrael fellélegzett, de nem nyugodott meg (Külön tudósítónk telefon­jelentése) Fél óráig ömlött az eső, utána kitisztult az ég, Izrael a háború­­ utolsó estéjét töltötte. Persze 24 órával ezelőtt ezt még senki sem tudta, csak annyit, hogy Kuvait felszabadult, a híres-hírhedt köz­­társasági gárdát bekerítették, s a politikai és katonai vezetők attól tartottak, hogy Szaddam Husszein végső elkeseredésében mérges gá­zokkal köszönti a purim, a sze­retet, az öröm ünnepére készülő zsidókat. Este nyolc óra körül el is nép­­telenedtek a békeidőben annyira zajos sétányok, mert ki az, aki­nek kedve lenne sétálni az oldalát csapkodó gázálarccal, s ügyelni arra, ne távolodjon el messzi­e az elszigetelt szobától, szüntelenül az óráját lesve, hogy öt perc alatt hazaérkezhessen, ha megszólalnak a szirénák. Tartania kellett-e vagy sem Iz­raelnek a mérges gázoktól, erről eltér az önmagukat szakértőknek vallók véleménye. Egy részük azt állította, ha Szaddam Husszeinnek bevetésre készen álltak volna a méreggel ellátott rakétái, nem retten vissza kilövésüktől. Mások ugyanilyen meggyőződéssel azt hangsúlyozzák, hogy e lövedéke­ket Izrael felé fordították, s bár­melyik percben elindíthatják. Ilyen tartalmú figyelmeztetés hangzott el még a szerda esti egy­órás televíziós hírösszefoglalóban is. Talán ezzel az elővigyázatos­sággal magyarázható, hogy csak öt-hat órával a fegyvernyugvás bejelentése után utasították a polgárokat, ha elhagyják otthonu­kat, nem kell magukkal vinniük a gázálarcot, s eltávolíthatják a szigetelést az óvóhelyként szolgált szobából, amelyben vizet és élel­miszert tartalékoltak. Rövid idő alatt meg is teltek a szemeteskan­nák, és a minden hivatalos közle­ménynél megyőzőbben sugárzó ar­cok bizonyították, milyen lelki nyomástól szabadultak meg az emberek. Vendéglátóm olyan se­rényen távolította el a szigetelő­­anyagot, hogy betörte az ablak­üveget. Ma senki sem dolgozik Izrael­ben, kalácsok, sült húsok, saláták illata keveredik a levegőben, s a télből érkezettnek igen kellemes élmény sokszínű virágok, zöldel­­lő fák alatt a szabadban elfo­gyasztani az ebédet. Mint az előb­biekből kiderült, nem a háború végét ünnepelték, s még csak azt sem lehet mondani, hogy valami nagy lenne a lelkesedés. Sok min­denben nem értenek egyet az it­teniek, az egymással szenvedélye­sen vitatkozó pártok, mindenki azt hallja azonban, ez a háború csak akkor érte el célját, ha szétzúzta a világ egyik nagyon veszélyes ka­tonai nagyhatalmát, s ha megbu­kik Szaddam Husszein rezsimje. Igaz, erre nem kaptak felhatalma­zást a Biztonsági Tanácstól a mul­tinacionális erők, de erre Izrael­ben közbevetik, vajon Szaddam Husszein kikérte-e a világszervezet véleményét, amikor megindította háborúját Irán ellen, Teherán és más városok lakónegyedeit raké­­tázta, mérges gázokat használt, amelyek öldöklő hatásáról már előzőleg meggyőződött a kurd ki­sebbség elleni irtóhadjáratban. S végezetül engedélyt kért-e a Biz­tonsági Tanácstól, amikor lerohan­ta Kuvaitot? Más szempontból is visszafogott az öröm Izraelben, mert noha Szaddam Husszeinnek nem sike­rült beváltania fenyegetőzését, hogy felperzseli fél Izraelt, meg­perzselni megperzselte. Elriasztotta a jelentős devizajövedelmet hozó turistákat, egy időre leállította a termelést, több mint ezer lakást elpusztított abban az időszakban, amikor óriási a lakáshiány a na­ponta érkező szovjet zsidók miatt is. Szálláshelyemtől mindössze né­hány kilométerre van az a krá­ter, ahol egy négyemeletes épület állt. Nem beszélve arról, milyen anyagi megterhelést jelentett a tartalékosok mozgósítása, vagy ép­pen a gyógyszerfogyasztás megnö­vekedése miatti kiadás. Visszafogott az öröm amiatt is, mert nem múlt el a veszély Iz­rael felett. A tegnapi parlamenti vitában katonai szakértők figyel­meztettek arra, hogy Irán a közel­jövőben képes lesz atomfegyvert előállítani, s Szíria, Egyiptom olyan fegyverek birtokába kerül három éven belül, amelyek elleni véde­kezésre már nem lesznek elegen­dőek a hermetikusan elzárt szobák. Ma az is bonyolult kérdés, miként reagálnak Szaddam Husszein ka­tasztrofális, szégyenteljes veresé­gére az arab országokban egyre befolyásosabb fundamentalisták, megkísérlik-e megbosszulni eszmei vezérük megalázását. Izrael tehát fellélegzett, de mint­ha nem lenne túl lelkes, hogy a háború győztesei közé tartozott, ha egy háborúnak egyáltalán vannak győztesei. Egy háborúnak csak nagy és kis vesztesei vannak, s talán az utóbbiak közé sorolható Izrael. FISCHER Jenő Tel-Aviv, február 23. Mennydörgött, csattogott, vidámlott, úgy tűnt, leszakadt Izrael felett az ég szerda késő este. .Szerencsére nem Scud vagy még en­nél is ártalmasabb, baktériumot, mérget hordozó rakéta csapódott­­ be. Az egyébként csapadékos december és január az idén aszályos volt, késve érkeztek az esőfelhők, s nyíltak meg olyan nagy ro­bajjal csatornái. (Reuter telefotó) A felszabadulás öröme furcsa öt­­eteket is szül: egy kuvaiti polgár a szamarát sétáltatta, miután a szerencsétlen pára hátára ráírta, hogy „Szaddam’" Kuvait újjáépítése százmilliárd dollár Tíz brit van az első 36 cég kö­zött, amelyek konkurálnak a há­ború dúlta Kuvait újjáépítése leg­sürgősebb munkálatainak elvég­zéséért, jelenti a Reuter. A háború véget ért, és ez nem érte váratlanul a nemzetközi üzleti köröket, annál kevésbé, mert Ku­vait újjáépítésének kiadásait leg­alább százmilliárd dollárra becsü­lik az elkövetkező tíz évben. Az emírség megszállása hét hó­napig tartott és a háború is meg­tette a magáét. Sok lakó- és iro­daépületet kell újraépíteni, rá­adásul utakat, villany- és vízveze­tékeket, lerakni különféle tele­kommunikációs kábeleket. A nem­zetközi pályázaton részt vevő cé­geknek 48 órán belül kell beter­jeszteniük részletes terveiket a szerződésekhez amelyeket valószí­nűleg már a jövő hét elején meg­kötnek. 1991. március 1., péntek Mennyibe a kőolaj? Február utoló napja nagy meg­könnyebbülést hozott a békeszere­tő világnak, mert befejeződtek a hadműveletek a Perzsa-öbölben. A kőolaj — amely miatt tavaly au­gusztus 2-án Irak lerohanta Ku­vaitot, és amely az öbölháború ki­robbantásának közvetlen oka volt — a világpiacon körülbelül any­­nyiba kerül, mint tavaly július vé­gén, ráadásul két dollárral ol­csóbb mint január 17-én. Az arany a háború kitörése óta mint­egy húsz dollárral lett olcsóbb, a búza ára pedig változatlan. Az olajpiacon egy barrel 19 dollárba kerül. Európában a há­ború első napján ez a stratégiai fontosságú nyersanyag 21 dollár volt, Amerikában 21,44. Tavaly, július 30-án, tehát Ku­vait lerohanása előtt az európai szabadpiacokon 19 dollárért, Ame­rikában pedig 20-ért is lehetett kapni. Az OPEC tagállamai kö­zött éppen vita folyt a megenge­dett kiaknázási mennyiségekről, mert el akarták kerülni a kőolaj árának csökkenését. Ezt követte Kuvait iraki meg­szállása, majd Irak gazdasági zár­lata, és a kőolaj szeptember 24-én elérte a legmagasabb árat: 40 dol­lár fölé emelkedett. A világ egy újabb olajsokktól rettegett, Szaúd- Ará­bia pedig maximálisra növelte a termelést. Elsősorban ennek kö­szönhetően tudták pótolni a napi négymillió barrel hiányt, amely elmaradt Irak és Kuvait szállítá­sainak felfüggesztésével Az olaj­ár megállapodott és a világ elfe­lejtette a fenyegető válságot. Ek­kor kiderült, hogy világszerte nagy tartalékok halmozódtak fel és a háború befejeztével a nafta ára 15 dollárra csökkenhet. A dolog stratégiai oldalát szem­­s­­élve, a piacon semmi sem válto­zott. Az OPEC tagállamai az utób­bi napokban lázas tevékenységet folytatnak, a Perzsa-öbölön kívüli hat ország miniszterei rendkívüli tanácskozást tartottak Bécsben és március 11-ére előkészítik az OPEC 13 ala­­­ügyi miniszterének találkozóját. Újból a kitermelési mennyiségekről tárgyalnak, hogy a kőolaj árát felnyomják a háború előtti 21 dollárra. Majd kiderül, hogy az OPEC összeülhet-e teljes létszámban, és Irak egy asztalhoz ül-e Szaúd- Arábiával, Kuvaittal, az Arab Emírségek Szövetségével és Ka­tarral, háborús ellenségeivel. Végezetül, hogy a kőolaj meny­nyibe fog kerülni, kiderül, amint közzéteszik az áldozatok számát, kiszámítják, mekkora a hadikár Irakban és Kuvaitban, és felmérik, mekkora pusztítás érte a termé­szetet. (Tanjug) A dollár 1.52 márka A világ devizapiacai a dollár árfolyama körülbelül 1.52 m*r­­ka. A márkára nyomást гуако rol, hogy Németországban nö­velték az adókat és nehézséget okoz a keleti országrész gazda­ságának átszervezése. A márka emiatt csak az angol fonthoz és a svájci frankhoz viszonyít­va erősödött. Nn*rv­.Britanniia fél százalékkal csökkentette az alap­­kamatot, s ezután a font kissé visszaesett más valutákhoz v­­­i­szonyítva. Ez volt a második­­ kamatcsökkentés és viszonylag jól átvészelte

Next