Magyar Szó, 1991. március (48. évfolyam, 58-88. szám)
1991-03-01 / 58. szám
1991. március 1., péntek Béke a Perzsa-öbölben • Béke a Perzsa-öbölben • Béke a Perzsa-öbölben Vége a háborúnak (Folytatás az 1. oldalróГ) Bush elnök ismertette a feltételeket is Bagdaddal: a hadifoglyok azonnali szabadon bocsátása, a fogva tartott kuvaitiak kiszabadítása, minden más nemzetiségű fogoly szabadon bocsátása, és az elhunytak maradványainak kiadása. Bush elnök követelte, hogy adják át az aknamezők és a tengeri aknák pontos elhelyezési terveit. Megismételte, hogy Iraknak teljes egészében el kell fogadnia mind a 12 ENSZ-határozatot és a kötelezettséget, hogy megtérítse a kárt, amelyet agressziójával okozott. Az amerikai elnök lépéseket tett a Biztonsági Tanács összehívására is, hogy a fegyverszünet részleteit és feltételeit mielőbb kidolgozzák. FEGYVERNYUGVÁS SZADDAM HUSSZEIN AKARATA ELLENÉRE Jól értesült brit források szerint a tűzszüneti feltételek maradéktalan elfogadására vonatkozó iraki döntést a forradalmi parancsnokság tanácsa hozta meg Szaddam Husszein akarata ellenére. Brit értékelések szerint a katasztrofális katonai vereség Szaddam Husszeinnek valószínűleg nemcsak politikai karrierjébe, hanem életébe is kerülhet. A britek szerint mindaddig nem jöhet létre igazi béke, amíg Szaddam Husszein van hatalmon, ezért nem titkolják, hogy támogatnak minden olyan akciót, amely az iraki vezető eltávolítására irányul. Londonban úgy vélik, hogy az iraki nép és a hadsereg igen gyorsan belátja majd, mekkora vereség érte, s mekkora veszteségek és károk érték az ország infrastruktúráját. A tűzszünetet Londonban nagy lelkesedéssel fogadták, az öbölháború befejezését pedig a hadtörténet egyik legnagyobb győzelmének ítélték meg. A brit háborús kabinet tegnap reggeli (feltehetőleg utolsó) ülésén elhangzott, hogy a tűzszüneti határozatot azért hozták meg, mert a multinacionális erőknek már nem volt ki ellen harcolniuk. A háború utolsó három napjában szinte az egész iraki hadsereget megsemmisítették Kuvaitban és Dél-Irakban: az iraki hadsereg 42 hadosztályából egyetlenegy maradt. John Major brit kormányfő tegnap azt is kijelentette, hogy most kezdődik a békéért folytatott harc. A kormányfő gratulált minden brit katonának, aki részt vett az öbölháborúban, s azt üzente nekik, hogy a nemzet büszke rájuk. MAJOR A GYŐZELEMRŐL John Major brit kormányfő tegnap kijelentette, hogy az öbölháború véget ért, s Kuvaitot ,,minden idők egyik legnagyobb katonai akciójában” felszabadították. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Major azt is megállapította, hogy a brit csapatok „kitűnően szerepeltek”, s hogy „végül győzött az igazság”. John Major tegnap a brit parlamentben is beszédet mondott ezzel kapcsolatban. LONDON TELJES EGYETÉRTÉSBEN WASHINGTONNAL John Major brit kormányfő teljes mértékben egyetért George Bush amerikai elnök tűzszüneti nyilatkozatával — tette közzé tegnap reggel a brit kormányfő kabinetje. A tűzszünet részleteiről Major tegnap számolt be a brit parlament tagjainak. George Bush szerdán este Washingtonban bejelentette, hogy Kuvaitot felszabadították, az iraki hadsereget legyőzték, s a multinacionális erők (jugoszláviai idő szerint) tegnap reggel 0 órakor megszüntettek az öböltérségben minden offenzív hadműveletet. A Perzsa-öbölben állomásozó szövetséges erők kötelékében Nagy- Britanniának 43 000 katonája van. FRANCIA DÖNTÉS A HADMŰVELETEK BESZÜNTETÉSÉRŐL Franciaország tegnap reggel hivatalosan bejelentette, hogy megszünteti a harcot az öbölben. Francois Mitterrand francia elnök kabinetjének közleménye szerint — amelyet George Bush amerikai elnök washingtoni beszéde után adtak ki — Franciaország a koalíció többi kormányával együtt megszüntet mindenféle ellenségeskedést, amely párizsi idő szerint január 17-én reggel 6 órakor kezdődött. Hírügynökségi jelentések szerint Párizsban azt is közölték, hogy Roland Dumas francia diplomáciai vezető hamarosan az USA-ba látogat, és megbeszélést tart az öbölválságról George Bushsal és Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. Franciaország tegnap ismét megnyitotta kuvaiti nagykövetségét — közölte egy sajtóértekezleten Pierre Joxe francia védelmi miniszter. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Jean Bressot nagykövet személyesen nyitotta meg tegnap reggel ünnepélyes keretek között Kuwaitban a francia nagykövetséget, amely az iraki megszállás hét hónapja alatt zárva volt. Joxe hozzátette, hogy az ünnepi megnyitón jelen voltak a francia hadsereg azon csapatai is, amelyek részt vettek Kuvait felszabadításában. Az Európai Közösség tegnap közölte, hogy 500 000 ECU (700 000 dollár) anyagi segélyt ad Iraknak, hogy sürgősen beszerezhesse az ivóvíz tisztításához szükséges berendezéseket. VÉGRE FÉLELEM NÉLKÜL Törökország megkönnyebbüléssel fogadta a hírt Törökországban lelkesen fogadták az öbölháború befejezését. Ankara kezdetől fogva azon az állásponton volt, hogy a háború befejezése csak akkor lehetséges, ha Irak teljes egészében elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. Törökország 57 millió főnyi lakossága végre megszabadult az öt hónapja tartó háborús félelemtől. Törökország délkeleti részén, az Irakkal szomszédos területen élők hónapok óta félelemmel figyelték, nem indít-e Irak támadást az ország ellen. A háború az országot katonailag és anyagilag egyaránt kimerítette. KAIRÓ: RAGYOGÓ KATONAI SIKER A tegnapi kairói lapok kivétel nélkül a nap híreként közölték nagybetűs címekkel, hogy véget ért a háború. Az egyiptomi hírmagyarázókat most legjobban Szaddam Husszein iraki elnök politikai jövőjének kérdése foglalkoztatja. Egyiptom tegnap döntést hozott arról, hogy néhány napon belül újból megnyitja kuvaiti diplomáciai képviseletét. Egyes kairói lapok tegnap már közölték azt a képet, amely akkor készült a kuvaiti fővárosban, amikor az egyiptomi katonák hazájuk kuvaiti nagykövetségének épületére kitűzték az egyiptomi zászlót. A kormányhoz közel álló lapok az Al-Akbar, az Al-Dzsumhuria, az Al-Musszavar nem titkolják amiatti nyugtalanságukat, hogy Szaddam Husszein hatalmon maradhat. E lapok azt követelik, hogy az iraki vezetőt váltsák le és állítsák bíróság elé, mert ellenkező esetben továbbra is veszélyeztetheti az egész térséget. A lapok arra is emlékeztettek, hogy az iraki elnök három orzságban (Iránban, Kuvaitban és Irakban) végzett pusztítások miatt bűnös, s hogy egy ilyen zsarnokot nem szabad büntetlenül hagyni. Az Al- Musszavar idézi egyes Nyugatra menekült iraki ellenzéki vezetők véleményeit is, amelyek szerint Szaddam Husszein igyekszik majd elszökni Irakból, s valamelyik baráti országban kér politikai menedékjogot. Egyiptomban a polgárok többsége csalódott, amiért a szövetségesek nem fogták el az iraki elnököt. „Szaddamot nem fogták el. Kár.” — jegyezte meg egy taxisofőr Kairóban, s hozzátette: „Az egyiptomiak 95 százaléka ugyanezt érzi, mint én.” Egyiptom tegnap követelte, hogy Irak területi integritása és szuverenitása sértetlen maradjon, és bejelentette, hogy James Baker amerikai államtitkár március 7- én Kairóban megbeszélést tart Mubarak egyiptomi elnökkel. MEGELÉGEDÉS BONNBAN Bonnban tegnap nagy megelégedéssel fogadták az öbölháború befejezését. Németország hivatalosan közölte, hogy nagyon elégedett a háború befejezése miatt, amely ezáltal remélhetőleg végérvényesen lezárult. Bonnban ugyanakkor abban reménykednek, hogy Szaddam Husszein és rezsimje is politikai végét éli. Tegnap a német kormányhoz közel álló körökben jelezték, hogy Bonn igen gyorsan dönteni fog arról, hogy nagykövetét Kuvaitba küldi. GORBACSOV ÉRDEME?! Anatolij Lukjanov, a szovjet parlament elnöke, Gorbacsov elnök békekezdeményezése nagy győzelmének nevezte az öbölháborúban létrejött tűzszünetet A tegnapi ülésszak kezdetén Lukjanov elmondta, hogy a Perzsaöbölben „óriási fordulat” állt be és tájékoztatta a képviselőket, hogy az USA részéről megerősítették a tűzszünet hírét és azt, hogy Irak is elfogadta a Biztonsági Tanács minden határozatát. KÍNA ÜDVÖZLI BUSH DÖNTÉSÉT A kínai kormány üdvözli Bush elnök döntését az öbölben folytatott hadműveletek megszüntetéséről — jelentette ki tegnap a pekingi kormány sajtószóvivője. A szóvivő azt is hozzáfűzte, hogy Kína kezdettől fogva síkraszállt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghozott határozatok tiszteletben tartásáért, s elvárja, hogy a testület továbbra is az öbölválság politikai megoldásának feltárására törekedjen. (Reuter telefotó) Kuvait polgárai folytatják öröm- és köszönetnyilvánításukat az amerikai és más szövetséges katonáknak, amiért felszabadították hazájukat. A kép Kuwaitban, a fővárosban készült Az események kronológiája A Perzsa-öbölben hét hónapja zajló események megrázkódtatták a világot. Most, úgy tűnik, helyreállt a béke, de az árat még koránsem mérték fel. E hét hónap jelentősebb eseményeit feljegyezték a krónikások. Valószínű azonban, hogy sok más is történt még, amire majd csak ezután derül fény. 1990. augusztus 2.: Az iraki csapatok megszállják Kuvaitot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazza a 660. határozatot, amelyben követeli az irakiak azonnali kivonulását. Augusztus 3.: Az USA bejelenti, hogy katonaságot küld a térségbe. Augusztus 6.: A BT gazdasági zárlatot rendel el Irak ellen. Augusztus 8.: Irak annektálja Kuvaitoit és kikiáltja 19. tartományává. Augusztus 10.: Tizenhét arab ország vezetői elhatározzák, hogy pánarab erőket küldenek Szaúd-Arábia védelmére. Augusztus 12.: Szaddam Husszein iraki elnök összekapcsolja a kuvaiti válságot az arab területek izraeli megszállásával. Augusztus 15.: Szaddam megígéri Iránnak, hogy kivonul a megszállt iráni területekről és hivatalosan is véget vet a nyolcéves iraki iráni háborúnak. Augusztus 16.: Irak erőszakkal viszszatart 6500 nyugati polgárt, hogy túszok legyenek a fegyveres támadás esetére. Október 15.: George Bush amerikai elnök figyelmezteti Szaddamot, hogy felelni fog a Kuvaitban elkövetett bűntettekért. „Emlékezzetek a nürnbergi perre!” — üzeni Bush. November 29.: A Biztonsági Tanács jóváhagyja a fegyverek bevetését Irak ellen, amennyiben január 15-éig nem vonja ki csapatait Kuvaitból. December 6.: Szaddám elrendeli minden külföldi túsz szabadon bocsátását. December 22.: Irak közli, hogy sohasem hagyja veszni Kuvaitot, és támadás esetén beveti vegyi fegyvereit. Január 9.: Genfben kudarcba futnak az amerikai—iraki tárgyalások, amelyeken a háború kitörését kellett volna megakadályozni. Január 12.: Az amerikai kongreszszus megszavazza a háborút. Január 16.: Lejár a határidő, amelyet az ENSZ szabott Iraknak, hogy kivonuljon Kuvaitból. Január 17.: Kitör az öbölháború. Január 10.: Irak kilövi az első rakétát Izraelre, hogy a zsidó államot is bevonja a viszályba. Január 25.: Az USA azzal vádolja Irakot, hogy nyersolajat enged a Perzsa-öbölbe, ami ökológiai katasztrófát fog okozni. Bagdad azt állítja, hogy a hatalmas olajfolt a szövetségesek bombázásainak következtében keletkezett. Január 29.: Az irakiak megtámadják Kardzsi szaúdi várost. Február 12.: Primakov szovjet különmegbízott Bagdadba érkezik, hogy Szaddam Husszeinnel a háború befejezéséről tárgyaljon. Február 13.: Amerikai bombák szétrombolnak egy bagdadi óvóhelyet, amely állítólag katonai célokra szolgált. Mintegy 300 polgári áldozat. Február 15.: Irak különféle feltételekkel felajánlja, hogy kivonul Kuvaitból. A szövetségesek elutasítják. Február 18.: Gorbacsov szovjet elnök Tarik Aziz iraki külügyminiszter elé terjeszti Moszkva béketervét. Bush elutasítja, mert véleménye szerint nincs összhangban az ENSZ határozataival. Február 21.: Szaddám azt üzeni, hogy sosem adja meg magát. Aziz visz,szatér Moszkvába, hogy folytassa a tárgyalásokat. Február 22.: Moszkva közli, hogy Irak elfogadta a nyolc pontból álló béketervet. Bush véleménye szerint a terv hiányos és felszólítja Szaddámot, hogy 24 órán belül fogadja el az ENSZ minden határozatát. Ellenkező esetben megindítják a szárazföldi offenzívát. Február 23.: Moszkva tájékoztatja a Biztonsági Tanácsot, hogy Irak elfogadta az USA egyes fegyverszüneti feltételeit. Az amerikai ultimátum lassan lejár, de nem tapasztalható jele az iraki kivonulásnak. Irak azt üzeni, hogy kész a szárazföldi ütközetre. Február 24.: Bush elnök elrendeli az öbölbeli parancsnokságnak, hogy űzze ki az iraki csapatokat Kuvaitból. A szövetségesek hajnalban benyomulnak Kuvaitba és csekély ellenállásba ütköznek. Az iraki katonák tömegesen adják meg magukat. Szaddám a bagdadi rádió útján buzdítja katonáit, hogy harcoljanak. Február 25.: A szövetségesek 20 000 hadifoglyot ejtettek, kevés a veszteségük. Egy Scud rakéta a háború kezdete óta a legsúlyosabb pusztítást végzi, Szaúd-Arábiában amerikai katonai barakkokra esik, 27 katonát megöl, 98-at megsebesít. Február 26.: Szaddam erőit gyakorlatilag bekerítették, az elnök közli, hogy kivonja csapatait Kuvaitból. Washington folytatja a háborút. Február 27: A szövetségesek felszabadítják Kuvait fővárosát. Február 28.: A szövetségesek győzelmével befejeződik az öbölháború ... Мкиибб KÜLPOLITIKA. Hatszázötven forrás lángokban Kőolaj-kitermelés csak kilenc hónap múlva Kuvaitban várhatólag csak kilenc hónap múlva lehet folytatni a kőolaj-kitermelést. Ezt Szalem al-Szafváh sejk, az uralkodócsalád tagja, a Kuvaiti Központi Bank kormányzója jelentette ki a Le Monde című párizsi napilapnak adott interjújában. „Tudjuk, hogy 650 kőolajforrás áll lángokban. Nem tudjuk azonban pontosan, mennyi időbe telik majd az oltás, hogy újból megkezdhessük a kőolaj-kitermelést” — mondta többek között al-Szabán az említett interjúban, melynek szövegét a France Presse hírügynökség ismertette. Teherán tegnap segítséget kínált fel Iraknak és Kuvaitnak a felgyújtott kőolajforrások oltásában, a nyolcéves iráni-iraki háború tapasztalataira hivatkozva. Hivatalos kapcsolat csak Belgráddal Jeszenszky és Mock nyilatkozata A nemzetközi jogi normáknak megfelelően Jugoszlávia esetében Magyarország és Ausztria csakis a belgrádi szövetségi kormánnyal tart fenn hivatalos kapcsolatokat. Emellett azonban kapcsolatokat alakítanak ki egyes jugoszláv tagköztársaságokkal is. Szlovénia vagy Horvátország elismerése nem időszerű. Budapest és Bécs ezek után is respektálni fogja valamennyi jugoszláv döntést. Ez a megállapítás Jeszenszky Géza és Alois Mock magyar, valamint osztrák külügyminisztertől származik, amely a Die Presse és a Der Standard bécsi lapokban jelent meg a két politikus szerdán folytatott megbeszélése után. A magyar diplomácia vezetője külön hangsúlyozta, hogy a jugoszláv tagköztársaságok szuverenitásának kérdése az ország belügyét képezi. Interjújában Jeszenszky egyebek között elmondta, hogy amennyiben Szlovénia vagy Horvátország formálisan is kinyilvánítja függetlenségét, akkor mielőtt még reagálna az eseményre, Magyarország, ki fogja kérni a szomszédos országok véleményét is. A magyar külügyminiszter továbbra is határozottan cáfolta, hogy valaha is előnyösen nyilatkozott volna az egyik vagy a másik jugoszláv nemzetről. Leszögezte, hogy nem tett ilyen kijelentéseket, és soha nem is gondolt arra, hogy kifejezze az irányú követelését, amely Horvátországnak mint szuverén államnak az elismerését foglalná magába. Ennek ellenére az egyik magyar lap mégis ilyen jellegű cikket közölt. A cáfolatról azonban megfeledkezett az érintett lap. Ami azitt sokat emlegetett illegális tószállítást illeti, Jeszenszky Géza megállapította, hogy az ügy még mindig nem csillapodott le. Rámutatott, hogy ő személyesen nem foglalkozott ezzel az „üzleti tranzakcióval”, habár tudott a dologról. Szerinte Horvátország „az egész világon vásárolt” fegyvert,hiszen erre joga van. (Tanjug)