Magyar Szó, 1991. május (48. évfolyam, 120-147. szám)

1991-05-04 / 120. szám

1991. május 4., szombat Mindszenty hazatért Jeszenszky külügyminiszter mondott köszönetet az osztrákoknak Jeszenszky Géza magyar kül­ügyminiszter tegnap beszédet mon­dott abból az alkalomból, hogy visszaszállították az országba Mindszenty József hercegprímás földi maradványait. Nickelsdorf­­ban, az osztrák—magyar határ közelében elterülő településen mondott beszédében a magyar dip­lomácia vezetője köszönetet mon­dott nyugati szomszédjának mind­azért a humanitárius segítségért, amelyet az osztrákok nyújtottak az 1956-ban odamenekült magya­roknak. Mindszenty hercegprímás földi maradványainak Magyarországra szállítása alkalmából rendezett tiszteletadáson jelen volt több magas rangú egyházi személyiség, valamint Alois Mock osztrák kül­ügyminiszter. Mindszenty egyéb­ként 1971 óta tartózkodott Auszt­riában. Eltemetése a szülőföldön a korábbi hatalom magatartása és az országban állomásozó szovjet csapatok miatt eddig nem volt lehetséges. Mindszenty hercegprí­más földi maradványait ma he­lyezik végső nyugalomra Eszter­gomban. (Tanjug) MENNEK AZ AMERIKAIAK? Sokat kér a Fülöp-szigetek a támaszpontokért A Fülöp-szigeteken találhat amerikai támaszpontok jövőjére vonatkozó tárgyalások hatodik menete tegnap sikertelenül ért vé­get, bár csütörtökön közölték hogy bizonyos nézeteltéréseket si­került elhárítani. A fő kérdésben, vagyis abban, hogy meddig ma­radhatnak az amerikai csapatok és a támaszpontok használatáért mennyit fizessen Washington, a felek nem tudtak megállapodni. Manilában az amerikai nagy­­követségen úgy fogalmaztak, hogy Richard Armitage, az amerikai delegáció vezetője az öt napig tartó megbeszélések után rendkí­vül csalódott volt. A nagykövet­ség képviselője azt is elmondta, hogy Armitage nem azért utazik vissza Washingtonba, hogy „újabb pénzösszeggel térjen visz­­sza”. Ezzel utalt arra, hogy az USA nem hajlandó 825 millió dol­lárt fizetni a támaszpontok hasz­nálatáért. A Fülöp-szigetek kor­mánya ugyanis az eddigi 360 mil­lió dollár helyett most ekkora összeget követel Washingtontól. (Tanjug) Románia Szakadás a Nemzeti Megmentés Frontjában A Romániában hatalmon levő Nemzeti Megmentési Front tegnap hivatalosan is két szárnyra sza­kadt. A szervezet nagy többsége továbbra is Petre Roman kor­mányfő mellett maradt, ellenfelei pedig a Szociáldemokrata Frontba tömörültek. Ennek a testületnek az új ideiglenes elnöke, Radim Vladicu újságírónak tegnap a szakadás okaként „Roman kor­mányfő személyes ambícióit" ne­vezte meg. Szerinte Roman kor­mányfő az ország elnöki tisztsé­gét akarja megszerezni. Vladicu súlyos vádakkal illette a miniszterelnököt, akinek felrót­ta, hogy kegyetlenül leszámolt a másképp gondolkodókkal, hívei­nek ugyanakkor előjogokat biz­tosított, és lehetővé tette a tör­vénytelen úton való meggazdago­dást. A szociáldemokraták egyébként a „poszt-kapitalista” Románia megteremtéséért szállnak síkra Támogatni fogják Iliescu állam­főt, aki szerintük kitartott a Nem­zeti Megmentés Frontjának alap­elvei mellett. (Tanjug) CASTRO MARAD Korai a kubai vezér menesztéséről beszélni mondott beszédében elmondta hogy el kellene gondolkozni azon, hogyan csatolják Kubát vissza az amerikai rendszerbe. Sí­kraszállt azért, hogy függesszék fel a vétót, amellyel tiltják Kuba felvételét az Amerikai Államok Szervezetébe, ahonnan a hatvanas évek elején zárták ki a most már túlhaladott nézet miatt, hogy „kommunista forradalmat exportál”. (Tanjug) Irreális a feltevés, hogy Fidel Jesszus egyik albizottságában Castro kubai elnök uralmát meg lehet dönteni — jelentette ki Wyne Smith, az USA legismertebb ku­bai szakértője, az USA egykori havannai képviseletének főnöke. A kubai Prensa Latina hírügynökség továbbította Smith kijelentését, amely szerint Castrónak a kelet­­európai kommunista rezsimektől eltérően mély szociális gyökerei vannak, és emiatt nem fogják megdö­nteni. Smith előtt, aki a John Hopkins egyetem tanára és életrajzot is írt Fidel Castróról, több amerikai po­litikus — elsősorban Edward Kennedy és Clayborne Pell de­mokraták —, valamint a New York Times kommentátora azt ta­nácsolta Washingtonnak, hogy vál­toztasson taktikát, a déli szom­széddal kapcsolatban. Havannában sok kommentárt váltott ki a New York Times írása, amely szerint, Castro uralmának tartóssága arra kényszeríti az amerikai kormányt, hogy változtasson politikát, ha be­folyást szeretne nyerni a kubai eseményekbe. Wyne Smith a héten a kong- Szorgalmas quislingek Szomorú adatok titkos levéltárakból A legújabb kutatások szerint, a német fasiszták és csatlósaik sok­kal szörnyűbb bűntetteket követ­tek el a második világháború ide­je alatt, mint azt eddig hittük Ezek a kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a fasisztáknak Magyarországon, Jugoszláviában és Csehszlovákiában hűséges kö­vetőik voltak, akikkel rendkívül jól együttműködtek. Ez a megállapítás a Berliner Zeitung napilapban jelent meg. A lap rámutatott arra, hogy a glasz­­nosztynak köszönhetően nyugati történészek olyan szovjet levéltá­rakba is eljuthattak, amelyek ko­rábban zárva voltak előttük. Az újabb kutatások pedig újabb ná­ci gonosztettekre derítettek fényt. „A magyarok, a jugoszlávok és a csehek együttműködése a né­metek romboló politikájában meg­lepően nagyfokú volt”, szögezve le a német napilap. (Tanjug) M/mtbó KÜLPOLITIKA Messze még az autonómia (Folytatás az X. oldalról) élén ezúttal Mesut Barzani fog állni. Talabani a múlt héten a Kurdisztáni Hazafias Unió nevé­ben csupán előzetes megállapodást ért el, ezúttal azonban a kurd küldöttség egységes álláspontot fog képviselni. megerősítette, hogy az iraki csa­patok visszavonulóban vannak, a szövetségesek pedig előrenyomul­nak. Raif Al Tikriti, Irak törökorszá­gi nagykövete kijelentette, hogy hamarosan aláírják a hatóságok és a kurdok megállapodását, és már csak a kirkuki olajmezők kőolajá­nak elosztása a vitatott kérdés. A Milliyet című lapnak adott in­terjújában az iraki nagykövet hangsúlyozta, hogy a tárgyalások az 1970. évi egyezmény értelmében folynak, és azért haladnak ne­hezen, mert a kurdok követelik, hogy az ENSZ ellenőrizze Kurdisz­­tán autonómiáját. Hozzátette még, hogy a kurdok nem kaphatják meg a kirkui kőolajat, mert ezzel a vagyonnal az egész iraki népnek rendelkeznie kell. Al Tikriti megállapította, hogy a szövetségesek Irak északi részé­ben egy kurd államot akarnak lét­rehozni és követelte kivonulásu­kat. Az Iránba menekült irakiak las­san visszatérnek otthonaikba, mert biztató jelnek tartják a napok óta tartó békességet és a kurd bizton­sági övezet létrehozását. Teherá­­ni adatok szerint az utóbbi néhány napban mintegy 73 000 menekült tért vissza Irakba. Az ENSZ menekültügyi igazga­tósága tegnap figyelmeztetett, hogy nem tudják szavatolni az Észak- Irakba visszatérő kurdok bizton­ságát és ezért a menekülteket nem szabad erőszakkal kényszeríteni a visszatérésre. A menekültügyi igazgatóság genfi székhelyén megtartott sajtó­­értekezleten Szadako Ogata fő­biztos közölte, hogy a világszer­vezet adatai szerint egyes vidékek cseppet sem biztonságosak a visz­­szatérő menekültek számára. Az, hogy az ENSZ szakosított ügynök­sége átveheti-e a menekülttáborok felügyeletét a szövetséges fegyve­res erőktől, képtelenség, mert ha a pénzt elő is kerítik, az igazga­tóságnak nincs sem rendőrsége, sem egyéb fegyveres alakulata. A világszervezet egy másik sza­kosított ügynöksége, az UNDRO aggodalmát fejezte ki a Dél-Irak­ban élő síita lakosság tömeges vándorlása miatt. A kurdok után mintegy 600 000 síita kelhet útra a szomszédos Irán felé. Törökország külügyiminisztériu­ma tegnap közölte, hogy nem zárták le Habár átkelőhelyet, ame­lyen keresztül a humanitárius és katonai segélyt szállítják Irakba a menekülteknek. Ezzel elítélták a Silopi­ban állomásozó amerikai erők szóvivőjének állítását, hogy az említett határátkelőhely tegnap reggel több órán át le volt zárva. A külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Törökország korlá­tozni fogja az érintett övezetből tudósító újságírók számát „attól függően, melyik országból jön­nek”. Ezért került sor arra, hogy­­ a török—iraki határ lezárásáról továbbítottak híreket. Bagdadi hír szerint az iraki fegyveres erők megkezdték a ki­vonulást Zakhutól keletre, ahol csütörtök óta az amerikai, brit, francia és holland egységek új menekülttábort létesítenek a kur­dok számára. Az első menekültek már érkeznek az új táborba. Az iraki kivonulás miatt sike­rült elkerülni az incidenseket, no­ha Bagdad továbbra is tiltako­zik a szövetségesek iraki területen való jelenléte miatt. Az ENSZ megfigyelői elfoglal­ták utolsó állásukat is az Irak és Kuvait között levő fegyvermentes övezetben, az amerikai katonai fvord anya gyermekével. Jajszavukra ki figyel oda? Békeövezet Éiszak-Irakban a szövetsé­gesek végeláthatatlan konvo­­jokban bővítik a „békeöve­zetet”. Teherautókból, dzsi­pekből és páncélosokból álló menetoszlopaikat helikopte­rek kísérik. Több ezer ame­rikai, brit, francia és holland katona állítja fel a védőpaj­zsot a kurd menekültek mil­liós tömegének és a háttér­ben működő utászoknak, akik a táborokat építik. A török határvidékről ér­kező hírek szerint a szövet­ségesek nem ütköztek az ira­ki hadsereg és rendőrség el­lenállásába. A békeövezetben van Szaddam Husszein iraki elnök egy nyári palotája is, negyven kilométerre Zakhu­­tól. Ezt 250 amerikai katona őrzi. (Tanjug) Más hír szerint az amerikai, brit, francia és holland csapatok­ból álló szövetségi erők nyolcvan kilométerrel hatoltak mélyebbre Észak-Irak területén, és átvették az irányítást az övezetben, amely­ben Szaddam Husszein elnök négy villája is található. A hírügynökségi jelentések sze­rint erről szerdán értesítették az iraki kormányt, és most már mint­egy száz kilométeres övezetet lé­tesítettek a török határ alatt, aho­va a kurdok nyugodtan hazatér­hetnek. Az övezet száz kilométer hosszú és ötven kilométer széles. Az amerikai hadsereg szóvivője Megverték és megalázták, de a hatalmat nem adja. Szaddam Husszein Engedmény a szovjet zsidóknak Ausztrália kétezer emigráns betelepülését engedélyezi Az ausztrál sajtó tegnapi hírei szerint mintegy kétezer szovjet zsidó települhet be az ötödik kon­tinensre. A legújabb bevándorlási előírások értelmében humanitá­rius okokból sokkal többen tele­pülhetnek Ausztráliába, mint ed­dig. A hét elején elfogadott előírá­sok szerint Ausztrália a jövő év júniusáig ilyen alapon 12 000 be­vándorlót fogad be. Valószínű, hogy ezek legnagyobb része kam­bodzsai lesz, akik Ausztrália észa­ki partvidékén hónapokon át vá­rakoznak a menekülttáborokban. Nagyszámú iraki kurdot is vár­nak. Gerry Hand bevándorlásügyi mi­niszter hamarosan Törökországba, majd Irakba látogat, hogy felmér­je, milyen segélyre van szükségük a kurdoknak pénzen és élelmen kívül. Az illetékes minisztérium közle­ménye szerint a 12 000 bevándorló keretében befogadnak olyan sze­mélyeket is, akik nem felelnek meg a menekültstátus követelmé­nyeinek, de a kormány úgy véli, hogy „nagy­ szükségben” vannak. Ez a megfogalmazás a szovjet zsi­dókra utal, írja tegnapi számában a Sydney Morning Herald. Esze­rint Bob Hawke kormányfő ígé­retet tett az ausztrál zsidó közös­ségnek, hogy befogadnak szovjet zsidókat. Ausztrália zsidó és más etnikai közösségei üdvözölték a kormány rugalmas hozzáállását, és különö­sen azt, hogy hitelezze kelet-euró­pai országokból érkező szakképzett egyének bevándorlását, akik nem tudnak devizát szerezni. A kor­mányfő ígérete a tavalyi parla-­­­menti választások előtt hangzott­­ el. (Tanjug) BÉKÜLÉKENY PEKING Kiengedték a börtönből a diáktüntetések egyik vezetőjét Han Dong Fang, akit hazájában és világszerte is a kínai Lech Walesaként ismernek, kiszabadult a börtönből, ahová 1989 nyarán zárták a diáklázadásban való rész­vétel miatt. Nevét azzal tette ismeretessé, hogy 1989 májusában Pekingben létrehozta az első füg­getlen szakszervezetet. Ezt köve­tően az ország több városában alakultak meg a szakszervezet he­lyi szervezetei. A diáklázadás vérbefojtása után a 28 éves fiatalembert, aki ön­­­­ként jelentkezett a rendőrségen, egyszerűen börtönbe vetették anélkül, hogy bíróság elé állítot­ták volna. Most a megromlott egészségi állapotára való tekin­tettel engedték ki. Nagyon való­színű azonban, hogy más okok is közrejátszhattak, hiszen a ható­ságok arra törekszenek, hogy a diákmegmozdulások második év­fordulója előtt számos kedvező in­­tézkedé­sei próbálják csillapítani a kedélyeket. A külföldnek is meg­próbálják bebizonyítani, hogy va­lamicske változás azért mégiscsak történt az országban. (Tanjug) Háttérben a hadiipar Irak minden erejét a pol­gári létesítmények felújításá­nak szenteli, és jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy rendezze hadiiparát — je­­lentette ki Amer Khamudi al-Saadi, Irak gyár- és hadi­ipari minisztere. Egy inter­­júban elmondta, hogy a ha­diipart már csak az ország lehetőségeinek szűkössége miatt sem lehet felújítani. Cáfolta a brit Observer cik­két, amely szerint Irak meg­kezdte a hadiipar talpraállí­­tását. (AFP) szóvivő pedig közölte, hogy az USA a napokban kivonja Dél- Irakban állomásozó egységeit.­ Az ENSZ 1440 katonája foglal állást a 200 kilométer hosszú fegy­vermentes övezetben hétfőig, az amerikai és iraki katonák pedig szerdáig távoznak az övezetből. Az övezet nyolc kilométeres sávot fog­lal el Irak, és öt kilométereset Ku­vait területéből. A Biztonsági Ta­nács létesítette a tűzszünetet el­lenőrző egységet, miután az ENSZ április 2-án kihirdette a tűzszü­netet Irak és az amerikai erők vezette szövetségesek között. (Tan­jug, Reuter, AP) Atomszakértők Irakban A Bécsben székelő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértői május első felében Irak­ba utaznak, hogy felderítsék és eltávolítsák az összes fellelhető nukleáris anyagot — közölte a Reuter az ügynökség képviselőire hivatkozva. Az IAEA az ENSZ szakosított ügynöksége és 1957-ben alakult. Szakemberei most utaznak első ízben Irakba, hogy felbecsüljék az atomkészletet. Az ügynökség rendeltetése eredetileg is az volt, hogy a nukleáris anyagok felhasz­­­­nálását ellenőrizze a világban.

Next