Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)

1991-06-01 / 148. szám

1991. június 1., szombat R­endeződik a helyzet Etiópiában Hétmillió embert azonban éhínség fenyeget Tegnap normalizálódott az élet Addisz-Abebában az új hatóságok és az Egyesült Államok elleni két­napos tüntetések után. Washington támogatja az új kormányzatot. A fővárosban ismét megindult a köz­lekedés, az üzletek nyitva tarta­nak. Az Etiópiai Népi Demokratikus Forradalmi Front közölte, hogy az új hatóságok megbeszélést folytat­tak több mint 300 olyan személlyel, akik a veszélyeztetettek segélyezé­sével foglalkoznak, felszólították őket, tegyenek meg minden lehet­ségest, hogy élelmiszert küldjenek annak a hétmillió etiópnak, akiket éhínség fenyeget. Megnyílt Aseb kikötő, amely­­ kulcsfontosságú Tigre és Welo északi tartományok lakosságának élelmiszerrel való ellátásában Az ENSZ közlése szerint e kikötőben 114 492 tonna különféle élelmi­szer vár elszállításra. Megkezdték az út megtisztítását, hogy a me­netoszlop elindulhasson Asebból Dese, Wele tartomány fővárosa fe­lé, ahol 1,4 millió embert fenyeget az éhínség. Lehetséges, hogy a jö­vő hét elején megnyitják az addis­­abebai repülőteret. Diplomáciai források azt állít­ják, hogy a Nairobiban tartózkodó Meles Zenavi, az F.PRDF vezetője hamarosan megérkezik Addisz-Abe­­bába. Meg nem erősített hírek sze­rint Haile Szelasszié néhai etióp császár rokonsága Nagy.Britannia addisz-abebai missziójának épüle­tébe menekült, mielőtt a felkelők elfoglalták a fővárost. Nem tudni hol tartózkodik Tes­­faje Debre-Kidan vezérezredes, az elmenekült Mengistu hivatalos utódja. Hírügynökségi értesülések szerint az új hatóságoknak megad­ta magát Mengistu kormányának tíz magas rangú tisztségviselője. Sokakról feltételezik, hogy meg­szöktek az országból. Szudáni jelentés szerint Mengis­tu bukása óta több mint százezer etiópiai menekült ebbe az ország­ba, s további 50 000 Szudán felé tart. Az új hatóságok elleni tüntetés ál­dozatai Tamáskodnak az arabok (Folytatás az 1. oldalról) Jen a biológiai és vegyi fegyvere­ken kívül csak a zsidó állam ren­delkezik atomfegyverrel. A többi arab államban, mint például Jordániában, Jemenben, Irakban és Szudánban Bush ja­vaslatát még csak „tanulmányoz­zák”, ám a szóban forgó országok tömegtájékoztatási eszközei bíráló hangnemben kommentálták azt a tényt, hogy az amerikaiak éppen az izraeli atomfegyverek felszá­molásának hangsúlyozásáról feled­keztek meg. Ehelyett a Bush-féle terv nagyon fontosnak tartja a föld—föld típusú rakéták megsem­misítését, vagyis azokét a fegyve­rekét, amelyekkel az arabok ve­szélyeztethetik Izraelt. Az arab la­pok megítélése szerint az amerikai tervnek ez a pontja összefüggés­ben áll az iraki Scud rakétákkal, amelyeket az iraki hadsereg az öbölháborúban Izrael ellen beve­tett. Figyelemre méltó, hogy az ame­rikai tervet, amelyet egyesek rész­ben hajlandók elfogadni, a Közel- Keleten egymással szemben álló felek is bizonyos fenntartásokkal fogadták. Az izraeliek azt vallják, hogy a fegyverek felszámolására irányuló tervnek magába kellene foglalnia a hagyományos fegyve­rek megsemmisítését is a Közel- Keleten. Izrael szerint az arabok­nak olyan nagyszámú hagyomá­nyos fegyver áll rendelkezésükre, amelyek sokkal nagyobb pusztítást végezhetnének, mint az atomfegy­verek. Ezzel szemben az arabok azt vallják, hogy az amerikai terv „megfeledkezik” az izraeliek atom­ütőerejéről, és azzal a javaslattal, amely atom- és vegyi töltetek hordozására alkalmas rakéták fel­számolását helyezi kilátásba, arra törekszik, hogy „teljesen leszerel­je” az arabokat. (Tanjug) Jobb és olcsóbb Galvin a NATO gyorshadtestéről A NATO-nak a gyorshadtest megalakítására vonatkozó döntése összhangban áll az új világhely­zettel, mert a nyugati katonai-po­litikai szövetségnek rendkívül sokba kerülne a mostani katonai struktúra fenntartása, amikor gyakorlatilag nem fenyeget veszély a Szovjetunió részéről, jelentette ki londoni sajtóértekezletén John Galvin amerikai tábornok, a NATO főparancsnoka. hangsúlyozta, hogy a gyors­hadtest rendkívül mozgékony, jól felszerelt lesz, s kizárólag a NATO tagjainak területén vetik be. Az újságírók megkérdezték, va­jon az új alakulatokat bevetik-e, ha zavargások, összecsapások rob­bannak ki Európa középső és déli részén. Galvin tábornok kijelen­tette­, hogy a NATO nem fog in­terveniálni, minden egyes tagor­szág ügye, hogy meghatározott esetben milyen magatartást tanú­sít. Az újságírók megjegyzésére, hogy biztonsági vákuum keletke­zik Európa középső és déli ré­szén, az amerikai tábornok azt válaszolta, hogy rendszeresen kon­taktoznak e térség államaival, amelyek együttműködhetnek a NATO-val. (Tanjug) Мкипћб KÜLPOLITIKA' з Markovic és senki más Külföldi vélemények Delors és Sanier látogatásáról Jacques Sanier és Jacques De­lors arra szólította fel a jugoszláv vezetőket, hogy őrizzék meg az or­szág egységét, másfelől figyel­meztették őket, hogy az ország csakis abban az esetben számíthat az Európai Közösség támogatására, ha rendezik a jelenlegi válságot és támogatásukról biztosítják Ante Markovic reformtörekvéseit. • Így lehetne röviden összefoglalni a külföld reagálását az Európai Közösség két magas rangú tiszt­ségviselőjének jugoszláviai látoga­tására. A tömegtájékoztatási eszközök és hírszolgálati irodák utalnak arra, hogy Helmut Kohl német és Francois Mitterrand francia elnö­kök, akárcsak Alekszandr Bessz­­mertnih szovjet külügyminiszter a jugoszláv „gubanc” békés eszkö­zökkel történő kioldására szólítot­tak fel. A külföldi tömegtájékoz­tatási eszközök megjegyezték azon­ban azt is, hogy Milosevic és Tuđ­­man csütörtöki üzenetében meg­erősítette, hogy a továbbiakban is szilárdan kitartanak korábbi ál­láspontjuk mellett. A Reuter hírügynökség rámuta­tott, hogy Santer és Delors csü­törtöki belgrádi tárgyalásain hang­súlyozta, hogy Jugoszláviának fenn kell tartania intézményes formá­ját, biztosítva a köztársaságok és az állam határait is. Az Európai Közöség magas rangú tisztségvise­lői, amint azt a Reuter megálla­pítja, támogatásukról biztosították Markovic kormányfőt és arra fi­gyelmeztettek, ha a jugoszláv gaz­dasági válság tovább mélyül, az csak „olaj lenne a politikai és szociális feszültségek tüzére”. Az európai tizenkettek, továbbá Németország, Franciaország és a Szovjetunió figyelmeztetése elle­nére Milosevic és Tudman csü­törtökön újabb támadást intézett egymás ellen, állapítja meg a Reuter. Az amerikai UPI hírszolgálati iroda fontosnak tartotta kiemelni, hogy Horvátország kilátásba he­lyezte teljes függetlenségének ki­­nyilvánítását, ha június 30-áig a köztársaságoknak nem sikerül megállapodniuk „a jelenlegi föde­rációnak szuverén államok szövet­ségévé történő átalakításáról”. Közben „Milosevic szerb kommu­nista elnök” ismét határozottan el­vetette ennek lehetőségét és síkra­­szállt egy referendum megtartásá­ért, amelynek részvevői Jugoszlá­via jövőbeni államberendezéséről döntenének. Ha erre a szavazásra sor kerül, akkor a szerbek, mint többségi nemzet, valószínűleg biz­tosítanák a föderáció fennmara­dását, vélekedett az UPI. A BBC brit rádió szerint San­­ter és Delors Belgrádban megfo­galmazott üzenete a következő: az Európai Közösség nem akar több kis jugoszláv államocskával kap­csolatot létesíteni. Kizárólag az egységes Jugoszláviával akar tár­gyalni. Az Európai Közösség delegáció­ja támogatásáról biztosította Ju­goszlávia integritását és az or­szágban történő demokratikus vál­tozásokat. Ilyen helyzetben más­ra nem is lehetett számítani „Mégis, ez elég szomorúnak tűnik, ha Jugoszlávia konkrét helyzetét tartjuk szem előtt, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy az ország képtelen lesz problémáit önállóan megoldani, miközben a világ­ nem tudja, milyen formában nyújtson neki segítséget” állapította meg a BBC tudósítója. A Financial Times lap pedig úgy fogalmazott, hogy Jugoszláviában a politikai hőmérséklet ismét nö­vekedett azután, hogy Slobodan Milosevic beszédet mondott. Ő „arra figyelmeztette Horvátorszá­got, hogy csakis akkor lehet füg­getlen, ha lemond azokról a terü­letekről, ahol szerbek élnek”. A lap megjegyzi, ez a feltétel tanú­sítja, hogy „Milosevic megértette, nem tudja feltartóztatni a függet­lenség felé haladó Horvátországot, ám továbbra is nagy árat akar fi­zettetni a horvátokkal”. Az amerikai Christian Science Monitor lap cikkírója szerint „a Nyugatnak, érdekében áll ellenőr­zése alatt tartani a jugoszláviai eseményeket”, mert a válság elő­idézte menekülthullám feszültsé­get teremtene Közép-Európában. Ha Szlovénia június 26-án kiválik az országból, például többen is követhetnék, méghozzá a Szovjet­unióban, és ez a fejlemény súlyos vérontáshoz vezetne a Baltikum­ban, Grúziában és Moldáviában is. A Deutsche Welle német rádió­állomás úgy vélekedett, hogy De­lors és Santers Belgrádban kifejez­te kívánságát, hogy Jugoszlávia a demokratikus erők igénybevételé­vel vészelje át a válságot és az érvényben levő alkotmány alap­ján oldja fel a JSZSZK Elnöer­­ségében kialakult patthelyzetet. A német rádió azonban felhívta a figyelmet, hogy Santer és Delors számára nem volt teljesen világos, „mit is jelent Jugoszlávia jogi szempontból és mint állam, mit tud még nyújtani”. A római La Repubblica napilap „új, drámai fordulatnak” minősí­tette Horvátország azon elhatáro­zását, hogy június 30-ával minden kapcsolatot megszüntet a szövet­ségi rendszerrel, ha addig az idő­pontig nem oldják meg azokat a súlyos ellentmondásokat, amelyek Jugoszlávia létét veszélyeztetik. A római napilap úgy értékelte, hogy „Zágráb döntése a helyzet elmér­gesedésével fenyeget és tovább bo­nyolítja a vitát Szerbiával, amely egy szilárd, központosított Jugo­szlávia híve”. A La Repubblica utal arra is, hogy Horvátország a legújabb döntésével „erélyes választ adott Nyugat-Európának és az USA-nak a jugoszláv nemzeti egység meg­őrzésére vonatkozó felhívásaira”. A horvát hatóságok ezekre a fel­hívásokra rendre azt válaszolják, hogy „nem az ő kezdeményezéseik jelentenek veszélyt Európára, ha­nem a föderáció hosszú ideje tar­tó válsága, amelyet a szerb törek­vések idéztek elő”, szögezte le a La Repubblica cikkírója. (Tanjug) Albánia válaszúton Mindenki a parlament döntését várja Albániában egyre súlyosabb a válság, amely az országban május 16-án kezdődött általános sztrájk miatt éleződött ki. Az országban tegnap mindenki feszülten figyel­te a parlament munkáját, mert ar­ra számítottak, hogy ott végre fon­tos határozatok születnek és meg­kezdődhet a zavaros állapotok nor­malizálása. Az albán parlament egyébként tegnap már harmadik napja ülésezett és a testület mun­kájáról a rádió élő adásban szá­molt be. Tirana központjában tegnap a délelőtti órákban mintegy 2000-en gyűltek össze, hogy kifejezzék til­takozásukat az albán kormány magatartása ellen, hiszen a veze­tés még mindig nem hajlandó tel­jesíteni a független szakszerveze­tek valamennyi követelését. Az ál­talános sztrájk emiatt valószínűleg tovább fog tartani. Tiranában a tüntetés idején elhangzottak ugyan heves szónoklatok, ám incidensre nem került sor. A független szakszervezetek ve­zetőség tegnap közölte, hogy a sztrájk tovább folytatódik és egy­előre nem látni a kiutat. Tiraná­ban, Shkodrában, Elbasanban, Durrësben, Vloréban és még né­hány más városban, valamint bá­nyában mintegy 800 munkás, illet­ve bányász folytatja az éhség­sztrájkot. A legkitartóbbak a bá­nyászok Vloréban, már egy hete folytatnak éhségsztrájkot 200 mé­terre a föld alatt. A 40 bányász közül csütörtökön este négyet kór­házba kellett szállítani. A rádió és a tévé hírei szerint az albán parlament az utóbbi na­pokban főként a pártok egymás közötti vádaskodásával volt elfog­lalva. Egyelőre bizonytalan, hogy a pártok meg tudnak-e egyezni az országban tapasztalható válság ha­tékony rendezéséről. A nemzeti megmentési kormány megalakítá­sára tett javaslatokból eddig még semmi sem valósult meg. (Tanjug) Először külföldön Turistaútlevelet kapott a MIG—31 A MIG—31 típusú szovjet szu­perszonikus repülőgép egyik pél­dányát június 13-án fogják be­mutatni a Párizs közelében levő Le Bourget légikikötőben, illet­ve az ott megtartandó nemzetközi aviatikai kiállításon. Először tör­ténik meg, hogy ezt a típusú szovjet gépet külföldön teszik közszemlére. A hír mindenesetre szenzációs­nak mondható, hiszen még a Szovjetunióban sem tették közzé eddig az alapvető adatait, sőt fényképei sem jelentek meg a la­pokban. A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg napilapja tegna­pi számában először közölt cikket és fényképet a MÍG—31-esről. Az írásból kiderül, hogy az el­fogó vadászgép üzemanyaggal együtt 46,2 tonna és 17 kilomé­ter magasságba emelkedhet, s ott 3000 kilométeres óránkénti sebes­séggel száguld. Feladata az ellen­séges célpon­tok megsemmisítése kis és nagy magasságokban. Rend­kívüli gyorsaságának köszönhető­en képes úgy megsemmisíteni a mozgatható rakétakilövő állomá­sokat, hogy azokról még a raké­tát sem érkezik a kezelőszemély­zet elindítani. Olyan korszerű rá­diólokátorral szerelték fel, amely tíz célpont követését és négy cél­pont megsemmisítését tudja biz­tosítani egyszerre. (Tanjug) Bolgár és magyar aggodalom — miattunk ..A jugoszláv föderációban ta­pasztalható belső problémáknak nem lenne szabad kihatniuk az országban élő bolgár és magyar kisebbség életére és nyugalmára”, jelentette ki tegnap Szófiában Dimitar Popov bolgár kormányfő és Für Lajos magyar honvédelmi miniszter. A háromnapos hivata­los bulgáriai látogatáson tartóz­kodó magyar minisztert tegnap fogadta Zseljo Zselev államfő is. A bolgár BTA hírügynökség je­lentése szerint a két ország véd­erőminisztere a megbeszélések befejezése után megállapodást ír­tak alá a katonai együttműködés­ről. (Tanjug) Gorbacsovra várnak Meghívták a hetek londoni csúcsértekezletére Miután Mitterrand francia elnök és Kohl német kancellár hivata­losan meghívta, Párizsban való­színűnek tartják, hogy Gorbacsov szovjet vezető részt vesz a hetek londoni csúcstalálkozóján. Francia körökre hivatkozva a kormányhoz közel álló Le Figaro újság tegnapi számában, azt állította, hogy a meghívással csak Bush amerikai elnöknek kell egyetértenie. A párizsi lap emlékeztet arra, hogy elsőnek Olaszország kezde­ményezte Gorbacsov részvételét az iparilag legfejlettebb hét állam csúcstalálkozóján, s az indítvány­ról kedvezően nyilatkozott Kana­da és Japán miniszterelnö­ke. Ko­rábban Bush elnök bizonyos fenn­tartásainak adott hangot, a minap úgy nyilatkozott, nem ellenzi Gor­bacsov meghívásait, ha ez a szov­jet reformok javát szolgálja. A napokban Párizsban arról folyik a vita, milyen formában vegyen részt Gorbacsov a londo­ni csúcson. A francia­ újságok ér­tesülése szerint Gorbacsov nem vesz részt a plenáris üléseken. Szovjet diplomáciai körök úgy tudják, hogy a hetek külön ülést szentelnek a válságos szovjet hely­zetnek. E körök sz­erinti­­Gorba­csov esetleges részvétele Moszkva sikere lenne. A Szovjetunió szá­mára a legfontosabb a­z volna, ha óriási pénzsegélyt kapna­k, 50— 150 milliárd dollárt emlegetnek. A Nyugat azonban nem múltat olyan lelkesedést az elképzelés iránt, mint korábban. Mi több, Párizsban azt állítjá­k, hogy a megtorló intézkedések számos ál­dozata miatt csökkent a politikiai körök rokonszenve. A CIA legutóbbi bejelentése szerint a Szovjetunió folytatja az élénk fegyverkezést, s mindezt szem előtt tartva a pénzügyi kö­rök figyelmeztetik a nyugati po­litikusokat, hogy a Szovjetunió feneketlen hordó. (Tanjug)

Next