Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)
1991-06-01 / 148. szám
1991. június 1., szombat Rendeződik a helyzet Etiópiában Hétmillió embert azonban éhínség fenyeget Tegnap normalizálódott az élet Addisz-Abebában az új hatóságok és az Egyesült Államok elleni kétnapos tüntetések után. Washington támogatja az új kormányzatot. A fővárosban ismét megindult a közlekedés, az üzletek nyitva tartanak. Az Etiópiai Népi Demokratikus Forradalmi Front közölte, hogy az új hatóságok megbeszélést folytattak több mint 300 olyan személlyel, akik a veszélyeztetettek segélyezésével foglalkoznak, felszólították őket, tegyenek meg minden lehetségest, hogy élelmiszert küldjenek annak a hétmillió etiópnak, akiket éhínség fenyeget. Megnyílt Aseb kikötő, amely kulcsfontosságú Tigre és Welo északi tartományok lakosságának élelmiszerrel való ellátásában Az ENSZ közlése szerint e kikötőben 114 492 tonna különféle élelmiszer vár elszállításra. Megkezdték az út megtisztítását, hogy a menetoszlop elindulhasson Asebból Dese, Wele tartomány fővárosa felé, ahol 1,4 millió embert fenyeget az éhínség. Lehetséges, hogy a jövő hét elején megnyitják az addisabebai repülőteret. Diplomáciai források azt állítják, hogy a Nairobiban tartózkodó Meles Zenavi, az F.PRDF vezetője hamarosan megérkezik Addisz-Abebába. Meg nem erősített hírek szerint Haile Szelasszié néhai etióp császár rokonsága Nagy.Britannia addisz-abebai missziójának épületébe menekült, mielőtt a felkelők elfoglalták a fővárost. Nem tudni hol tartózkodik Tesfaje Debre-Kidan vezérezredes, az elmenekült Mengistu hivatalos utódja. Hírügynökségi értesülések szerint az új hatóságoknak megadta magát Mengistu kormányának tíz magas rangú tisztségviselője. Sokakról feltételezik, hogy megszöktek az országból. Szudáni jelentés szerint Mengistu bukása óta több mint százezer etiópiai menekült ebbe az országba, s további 50 000 Szudán felé tart. Az új hatóságok elleni tüntetés áldozatai Tamáskodnak az arabok (Folytatás az 1. oldalról) Jen a biológiai és vegyi fegyvereken kívül csak a zsidó állam rendelkezik atomfegyverrel. A többi arab államban, mint például Jordániában, Jemenben, Irakban és Szudánban Bush javaslatát még csak „tanulmányozzák”, ám a szóban forgó országok tömegtájékoztatási eszközei bíráló hangnemben kommentálták azt a tényt, hogy az amerikaiak éppen az izraeli atomfegyverek felszámolásának hangsúlyozásáról feledkeztek meg. Ehelyett a Bush-féle terv nagyon fontosnak tartja a föld—föld típusú rakéták megsemmisítését, vagyis azokét a fegyverekét, amelyekkel az arabok veszélyeztethetik Izraelt. Az arab lapok megítélése szerint az amerikai tervnek ez a pontja összefüggésben áll az iraki Scud rakétákkal, amelyeket az iraki hadsereg az öbölháborúban Izrael ellen bevetett. Figyelemre méltó, hogy az amerikai tervet, amelyet egyesek részben hajlandók elfogadni, a Közel- Keleten egymással szemben álló felek is bizonyos fenntartásokkal fogadták. Az izraeliek azt vallják, hogy a fegyverek felszámolására irányuló tervnek magába kellene foglalnia a hagyományos fegyverek megsemmisítését is a Közel- Keleten. Izrael szerint az araboknak olyan nagyszámú hagyományos fegyver áll rendelkezésükre, amelyek sokkal nagyobb pusztítást végezhetnének, mint az atomfegyverek. Ezzel szemben az arabok azt vallják, hogy az amerikai terv „megfeledkezik” az izraeliek atomütőerejéről, és azzal a javaslattal, amely atom- és vegyi töltetek hordozására alkalmas rakéták felszámolását helyezi kilátásba, arra törekszik, hogy „teljesen leszerelje” az arabokat. (Tanjug) Jobb és olcsóbb Galvin a NATO gyorshadtestéről A NATO-nak a gyorshadtest megalakítására vonatkozó döntése összhangban áll az új világhelyzettel, mert a nyugati katonai-politikai szövetségnek rendkívül sokba kerülne a mostani katonai struktúra fenntartása, amikor gyakorlatilag nem fenyeget veszély a Szovjetunió részéről, jelentette ki londoni sajtóértekezletén John Galvin amerikai tábornok, a NATO főparancsnoka. hangsúlyozta, hogy a gyorshadtest rendkívül mozgékony, jól felszerelt lesz, s kizárólag a NATO tagjainak területén vetik be. Az újságírók megkérdezték, vajon az új alakulatokat bevetik-e, ha zavargások, összecsapások robbannak ki Európa középső és déli részén. Galvin tábornok kijelentette, hogy a NATO nem fog interveniálni, minden egyes tagország ügye, hogy meghatározott esetben milyen magatartást tanúsít. Az újságírók megjegyzésére, hogy biztonsági vákuum keletkezik Európa középső és déli részén, az amerikai tábornok azt válaszolta, hogy rendszeresen kontaktoznak e térség államaival, amelyek együttműködhetnek a NATO-val. (Tanjug) Мкипћб KÜLPOLITIKA' з Markovic és senki más Külföldi vélemények Delors és Sanier látogatásáról Jacques Sanier és Jacques Delors arra szólította fel a jugoszláv vezetőket, hogy őrizzék meg az ország egységét, másfelől figyelmeztették őket, hogy az ország csakis abban az esetben számíthat az Európai Közösség támogatására, ha rendezik a jelenlegi válságot és támogatásukról biztosítják Ante Markovic reformtörekvéseit. • Így lehetne röviden összefoglalni a külföld reagálását az Európai Közösség két magas rangú tisztségviselőjének jugoszláviai látogatására. A tömegtájékoztatási eszközök és hírszolgálati irodák utalnak arra, hogy Helmut Kohl német és Francois Mitterrand francia elnökök, akárcsak Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter a jugoszláv „gubanc” békés eszközökkel történő kioldására szólítottak fel. A külföldi tömegtájékoztatási eszközök megjegyezték azonban azt is, hogy Milosevic és Tuđman csütörtöki üzenetében megerősítette, hogy a továbbiakban is szilárdan kitartanak korábbi álláspontjuk mellett. A Reuter hírügynökség rámutatott, hogy Santer és Delors csütörtöki belgrádi tárgyalásain hangsúlyozta, hogy Jugoszláviának fenn kell tartania intézményes formáját, biztosítva a köztársaságok és az állam határait is. Az Európai Közöség magas rangú tisztségviselői, amint azt a Reuter megállapítja, támogatásukról biztosították Markovic kormányfőt és arra figyelmeztettek, ha a jugoszláv gazdasági válság tovább mélyül, az csak „olaj lenne a politikai és szociális feszültségek tüzére”. Az európai tizenkettek, továbbá Németország, Franciaország és a Szovjetunió figyelmeztetése ellenére Milosevic és Tudman csütörtökön újabb támadást intézett egymás ellen, állapítja meg a Reuter. Az amerikai UPI hírszolgálati iroda fontosnak tartotta kiemelni, hogy Horvátország kilátásba helyezte teljes függetlenségének kinyilvánítását, ha június 30-áig a köztársaságoknak nem sikerül megállapodniuk „a jelenlegi föderációnak szuverén államok szövetségévé történő átalakításáról”. Közben „Milosevic szerb kommunista elnök” ismét határozottan elvetette ennek lehetőségét és síkraszállt egy referendum megtartásáért, amelynek részvevői Jugoszlávia jövőbeni államberendezéséről döntenének. Ha erre a szavazásra sor kerül, akkor a szerbek, mint többségi nemzet, valószínűleg biztosítanák a föderáció fennmaradását, vélekedett az UPI. A BBC brit rádió szerint Santer és Delors Belgrádban megfogalmazott üzenete a következő: az Európai Közösség nem akar több kis jugoszláv államocskával kapcsolatot létesíteni. Kizárólag az egységes Jugoszláviával akar tárgyalni. Az Európai Közösség delegációja támogatásáról biztosította Jugoszlávia integritását és az országban történő demokratikus változásokat. Ilyen helyzetben másra nem is lehetett számítani „Mégis, ez elég szomorúnak tűnik, ha Jugoszlávia konkrét helyzetét tartjuk szem előtt, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy az ország képtelen lesz problémáit önállóan megoldani, miközben a világ nem tudja, milyen formában nyújtson neki segítséget” állapította meg a BBC tudósítója. A Financial Times lap pedig úgy fogalmazott, hogy Jugoszláviában a politikai hőmérséklet ismét növekedett azután, hogy Slobodan Milosevic beszédet mondott. Ő „arra figyelmeztette Horvátországot, hogy csakis akkor lehet független, ha lemond azokról a területekről, ahol szerbek élnek”. A lap megjegyzi, ez a feltétel tanúsítja, hogy „Milosevic megértette, nem tudja feltartóztatni a függetlenség felé haladó Horvátországot, ám továbbra is nagy árat akar fizettetni a horvátokkal”. Az amerikai Christian Science Monitor lap cikkírója szerint „a Nyugatnak, érdekében áll ellenőrzése alatt tartani a jugoszláviai eseményeket”, mert a válság előidézte menekülthullám feszültséget teremtene Közép-Európában. Ha Szlovénia június 26-án kiválik az országból, például többen is követhetnék, méghozzá a Szovjetunióban, és ez a fejlemény súlyos vérontáshoz vezetne a Baltikumban, Grúziában és Moldáviában is. A Deutsche Welle német rádióállomás úgy vélekedett, hogy Delors és Santers Belgrádban kifejezte kívánságát, hogy Jugoszlávia a demokratikus erők igénybevételével vészelje át a válságot és az érvényben levő alkotmány alapján oldja fel a JSZSZK Elnöerségében kialakult patthelyzetet. A német rádió azonban felhívta a figyelmet, hogy Santer és Delors számára nem volt teljesen világos, „mit is jelent Jugoszlávia jogi szempontból és mint állam, mit tud még nyújtani”. A római La Repubblica napilap „új, drámai fordulatnak” minősítette Horvátország azon elhatározását, hogy június 30-ával minden kapcsolatot megszüntet a szövetségi rendszerrel, ha addig az időpontig nem oldják meg azokat a súlyos ellentmondásokat, amelyek Jugoszlávia létét veszélyeztetik. A római napilap úgy értékelte, hogy „Zágráb döntése a helyzet elmérgesedésével fenyeget és tovább bonyolítja a vitát Szerbiával, amely egy szilárd, központosított Jugoszlávia híve”. A La Repubblica utal arra is, hogy Horvátország a legújabb döntésével „erélyes választ adott Nyugat-Európának és az USA-nak a jugoszláv nemzeti egység megőrzésére vonatkozó felhívásaira”. A horvát hatóságok ezekre a felhívásokra rendre azt válaszolják, hogy „nem az ő kezdeményezéseik jelentenek veszélyt Európára, hanem a föderáció hosszú ideje tartó válsága, amelyet a szerb törekvések idéztek elő”, szögezte le a La Repubblica cikkírója. (Tanjug) Albánia válaszúton Mindenki a parlament döntését várja Albániában egyre súlyosabb a válság, amely az országban május 16-án kezdődött általános sztrájk miatt éleződött ki. Az országban tegnap mindenki feszülten figyelte a parlament munkáját, mert arra számítottak, hogy ott végre fontos határozatok születnek és megkezdődhet a zavaros állapotok normalizálása. Az albán parlament egyébként tegnap már harmadik napja ülésezett és a testület munkájáról a rádió élő adásban számolt be. Tirana központjában tegnap a délelőtti órákban mintegy 2000-en gyűltek össze, hogy kifejezzék tiltakozásukat az albán kormány magatartása ellen, hiszen a vezetés még mindig nem hajlandó teljesíteni a független szakszervezetek valamennyi követelését. Az általános sztrájk emiatt valószínűleg tovább fog tartani. Tiranában a tüntetés idején elhangzottak ugyan heves szónoklatok, ám incidensre nem került sor. A független szakszervezetek vezetőség tegnap közölte, hogy a sztrájk tovább folytatódik és egyelőre nem látni a kiutat. Tiranában, Shkodrában, Elbasanban, Durrësben, Vloréban és még néhány más városban, valamint bányában mintegy 800 munkás, illetve bányász folytatja az éhségsztrájkot. A legkitartóbbak a bányászok Vloréban, már egy hete folytatnak éhségsztrájkot 200 méterre a föld alatt. A 40 bányász közül csütörtökön este négyet kórházba kellett szállítani. A rádió és a tévé hírei szerint az albán parlament az utóbbi napokban főként a pártok egymás közötti vádaskodásával volt elfoglalva. Egyelőre bizonytalan, hogy a pártok meg tudnak-e egyezni az országban tapasztalható válság hatékony rendezéséről. A nemzeti megmentési kormány megalakítására tett javaslatokból eddig még semmi sem valósult meg. (Tanjug) Először külföldön Turistaútlevelet kapott a MIG—31 A MIG—31 típusú szovjet szuperszonikus repülőgép egyik példányát június 13-án fogják bemutatni a Párizs közelében levő Le Bourget légikikötőben, illetve az ott megtartandó nemzetközi aviatikai kiállításon. Először történik meg, hogy ezt a típusú szovjet gépet külföldön teszik közszemlére. A hír mindenesetre szenzációsnak mondható, hiszen még a Szovjetunióban sem tették közzé eddig az alapvető adatait, sőt fényképei sem jelentek meg a lapokban. A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg napilapja tegnapi számában először közölt cikket és fényképet a MÍG—31-esről. Az írásból kiderül, hogy az elfogó vadászgép üzemanyaggal együtt 46,2 tonna és 17 kilométer magasságba emelkedhet, s ott 3000 kilométeres óránkénti sebességgel száguld. Feladata az ellenséges célpontok megsemmisítése kis és nagy magasságokban. Rendkívüli gyorsaságának köszönhetően képes úgy megsemmisíteni a mozgatható rakétakilövő állomásokat, hogy azokról még a rakétát sem érkezik a kezelőszemélyzet elindítani. Olyan korszerű rádiólokátorral szerelték fel, amely tíz célpont követését és négy célpont megsemmisítését tudja biztosítani egyszerre. (Tanjug) Bolgár és magyar aggodalom — miattunk ..A jugoszláv föderációban tapasztalható belső problémáknak nem lenne szabad kihatniuk az országban élő bolgár és magyar kisebbség életére és nyugalmára”, jelentette ki tegnap Szófiában Dimitar Popov bolgár kormányfő és Für Lajos magyar honvédelmi miniszter. A háromnapos hivatalos bulgáriai látogatáson tartózkodó magyar minisztert tegnap fogadta Zseljo Zselev államfő is. A bolgár BTA hírügynökség jelentése szerint a két ország véderőminisztere a megbeszélések befejezése után megállapodást írtak alá a katonai együttműködésről. (Tanjug) Gorbacsovra várnak Meghívták a hetek londoni csúcsértekezletére Miután Mitterrand francia elnök és Kohl német kancellár hivatalosan meghívta, Párizsban valószínűnek tartják, hogy Gorbacsov szovjet vezető részt vesz a hetek londoni csúcstalálkozóján. Francia körökre hivatkozva a kormányhoz közel álló Le Figaro újság tegnapi számában, azt állította, hogy a meghívással csak Bush amerikai elnöknek kell egyetértenie. A párizsi lap emlékeztet arra, hogy elsőnek Olaszország kezdeményezte Gorbacsov részvételét az iparilag legfejlettebb hét állam csúcstalálkozóján, s az indítványról kedvezően nyilatkozott Kanada és Japán miniszterelnöke. Korábban Bush elnök bizonyos fenntartásainak adott hangot, a minap úgy nyilatkozott, nem ellenzi Gorbacsov meghívásait, ha ez a szovjet reformok javát szolgálja. A napokban Párizsban arról folyik a vita, milyen formában vegyen részt Gorbacsov a londoni csúcson. A francia újságok értesülése szerint Gorbacsov nem vesz részt a plenáris üléseken. Szovjet diplomáciai körök úgy tudják, hogy a hetek külön ülést szentelnek a válságos szovjet helyzetnek. E körök szerintiGorbacsov esetleges részvétele Moszkva sikere lenne. A Szovjetunió számára a legfontosabb az volna, ha óriási pénzsegélyt kapnak, 50— 150 milliárd dollárt emlegetnek. A Nyugat azonban nem múltat olyan lelkesedést az elképzelés iránt, mint korábban. Mi több, Párizsban azt állítják, hogy a megtorló intézkedések számos áldozata miatt csökkent a politikiai körök rokonszenve. A CIA legutóbbi bejelentése szerint a Szovjetunió folytatja az élénk fegyverkezést, s mindezt szem előtt tartva a pénzügyi körök figyelmeztetik a nyugati politikusokat, hogy a Szovjetunió feneketlen hordó. (Tanjug)