Magyar Szó, 1991. szeptember (48. évfolyam, 244-269. szám)
1991-09-05 / 244. szám
2 KÜLPOLITIKA A fegyvernyugvás felrúgása és a Jugoszláviával foglalkozó küszöbönálló hágai nemzetközi békekonferencia a központi témája a külföldi hírügynökségek és hírközlő szervek Jugoszláviával kapcsolatos írásainak. Mindaddig, amíg a kisebbség a többség erőszakától tart abban az országban, amelyben számos történelmi ok van a félelemre, őrültség lenne azt hinni, hogy a béke közel van — állapítja meg tegnapi kommentárjában a Washington Post. Az Európai Közösség békekonferenciájának alapvető feladata az kell hogy legyen, hogy maradéktalanul rávilágítson: azoknak a kormányoknak, amelyek elismerést kérnek és csatlakozni szeretnének az európai piachoz, feltétel nélkül be kell tartaniuk a kisebbségvédelmi szabályokat és törvényeket - teszi hozzá a washingtoni újság. A Radio France International a következőképpen fogalmaz: Alaposan elszámította magát mindenki, aki a vasárnapi tűzszüneti szerződés aláírása után fegyvernyugvásra számított a balkáni országban. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a szerbek minél több területet akarnak elfoglalni még a lehetséges tűzszünet előtt, másfelől egyre inkább előtérbe kerül az a kérdés, ki ellenőriz és ki kinek parancsol a terepen, ami a fegyveres alakulatokat illeti. Nagyon könynyen meglehet, hogy Európa mindaddig nem fogja megérteni, mi történik Jugoszláviában, amíg saját emberei, a megfigyelők nem kezdenek áldozatul esni - vélekedik a francia rádió. A Deutsche Welle megítélése szerint az Európai Közösség kijátszotta az utolsó kártyáját is a békés rendezés érdekében, de menten hozzáteszi, nincs jogi alapja a tevékenyebb szerepvállalásnak Jugoszláviában. Ezzel kapcsolatban Delors-nak a szavait idézi, aki azt mondta, tíz év lépéshátrányban van a közösség, hogy effajta kihívásokkal szembenézzen. Ez idő szerint az EK-nak nemcsak hogy nincs közös biztonsági politikája, hanem külpolitikája sem az, amely esetleg lehetővé tenné számára, hogy mint az ENSZ a világ egyes országaiba, úgy ő Jugoszláviába küldjön kéksisakos katonákat. A Deutsche Welle hangsúlyozza Genscher német külügyminiszter bejelentését, amely szerint, ha a hágai konferencián nem születik eredmény, Németország lépéseket tesz Horvátország és Szlovénia elismerése felé. A The Australian a fegyverszüneti egyezmény hihetetlenül gyors összeomlásáról cikkezik, és arra a következtetésre jut, hogy a politikai vezetők immár nem tartják kezükben a hadsereget. A Sydney Morning Herald jugoszláviai tudósítója azt írja, látta, amikor a hadsereg rálőtt egy autóbuszpályaudvarra, amelyről a horvátok nem voltak hajlandók levenni nemzet lobogójukat. A Reuter brit távirati iroda Hágában keltezett tudósítása tartalmazza Van den Broek holland külügyminiszter kijelentését, hogy „Európa aggódik a tűzszünet megszegése miatt”, és hogy nem hajlandó megfigyelőit tűzbe küldeni. A megfigyelők első csoportja Zágrábba utazik, de mindaddig nem megy a veszélyes övezetekbe, amíg nem garantálják személyi biztonságukat, mondta a holland diplomácia vezetője. A Reuter egyébként az Európai Közösség mértékadó köreiből származó információkra hivatkozva azt jelenti, nincs kizárva, hogy a békekonferencia akár a jövő évig is elhúzódik. A spanyol El Independiente szerint Jugoszláviában most már semmi sem biztos. A Biztonsági Tanács korábban azért nem tűzte napirendre a jugoszláv problémát, mert még a puccs előtt a Szovjetunió nem értett egyet nemzetközi erők Jugoszláviába küldésével. Lehet, hogy a puccs után most változott a szovjet álláspont. A brit sajtó is pesszimista, a Times például arról ír, most már azt sem lehet megállapítani, hogy hányan halnak meg naponta, arról nem is beszélve, hogy az összegezés szinte lehetetlen. A The Guardian szerint a jugoszláv hadsereg tábornokai továbbra sem hajlandók egyetlenegy megfigyelőt sem beengedni a háborús övezetekbe. Az olasz sajtó jugoszláviai jelentései arról szólnak, hogy fegyvernyugvásra egyáltalán nem került sor. Ebben az összefüggésben idézik De Michelis külügyminiszter Hágában elhangzott szavait, hogy a jugoszláviai helyzettel kapcsolatban nincs helye az illúzióknak, mert nem kevesen kerékkötői a békefolyamat kibontakozásának. Kedden késő délután Szegeden afféle mini csúcsértekezletet tartottak, az ezt megelőzően Szabadkán járt Antall József magyar kormányfő az esti órákban tárgyalt horvát és szlovén politikusokkal. A VMDK elnökségével a palicsi kastélyban két órán át tárgyalt a magyar kormányfő. A szegedi Dél- Magyarország azt írja, tájékoztatta a vajdasági magyarokat, hogy Markovic kormányfővel teljes mértékben egyetértettek abban, hogy személyi és lokális elven működő autonómia illeti meg a nemzetiségieket. A vendéglátók megemlítették, hogy a jugoszláviai magyar nemzetiségű fiatalokat kiképzetlenül vonultatják be és vezénylik a harcok színhelyére. Antall József biztosította a Vajdaságban élőket, hogy a magyar kormány továbbra is kész támogatni az ottani magyarokat. A VMDK vezetői köszönetet mondtak azért, amit a jugoszláviai válság kezeléséért tett a magyar kormány, biztosították a miniszterelnököt, hogy tevékenységüket mindenben alárendelik annak, hogy Magyarország minél előbb tagja lehessen az Európai Közösségnek. A vajdasági magyarok hangsúlyozták, nem akarnak belekeveredni a harcokba, a békés megoldás hívei. A tűzszünet nagy próbakő, ezért értesültek aggodalommal Eszék bombázásáról. A szlovén és a horvát köztársasági kormányok képviselői egyetértettek Magyarország Jugoszláviával kapcsolatos politikájával, a megközelítéssel, s köszönetet mondtak a magyar kormánynak eddigi tevékenységéért, különösen azért, amit a menekültekért tett. A Magyarországgal határos harmadik tagköztársasággal, Szerbiával a magyar kormány rendszeres érdemi kapcsolatot kíván fenntartani. A miniszterelnöki csúcstalálkozóról szerdán tájékoztatta a belgrádi magyar nagykövet a szerb külügyminisztert. A Dél- Magyarország tudósítója úgy értesült, hogy e találkozón előkészítették a szerb külügyminiszter közeljövőben esedékes magyarországi útját. NEMZETKÖZI FIGYELŐ Talán Hágában sikerül valami Magyar Szó A TASZSZ multinacionális erők beavatkozását indítványozza A szovjet külügyminisztérium nézete azonban változatlan a jugoszláviai válsághelyzetről vádolta a Jugoszláv Néphadsereget, hogy durván beavatkozott Szlovéniában, ami azután „a népi ellenállás hullámát váltotta ki, s a nemzetközi közösség is elítélte, ezután a hadsereg visszavonulása következett”. Sljepin síkraszállt továbbá azért is, hogy „a nemzetközi közösség, mindenekelőtt pedig Európa, ismerje el a horvátok nagy többségének az önrendelkezésről kifejezett akaratát”. Megjegyezte, hogy a Horvátországban élő szerbek jogait ugyanúgy szavatolni kell. A TASZSZ hírmagyarázata óriási meglepetést és figyelmet keltett s nemcsak azért, mert a kommentátor egyetértett azzal, hogy nemzetközi erőket kell Jugoszláviába irányítani, hanem azért is, ahogyan a jugoszláviai helyzetről ír. Ennek ellenére a hivatalos moszkvai politika továbbra sem változtatta meg a Jugoszláviával kapcsolatban korábban megfogalmazott álláspontját. A külügyminisztériumban hangsúlyozták, hogy a szovjet álláspont, amelyet a közelmúltban Ante Markovictyal, az SZVT elnökével is ismertettek, „nem változott lényegesen”. A külügyminisztérium képviselője megjegyezte, hogy a TASZSZ hírmagyarázatát az illetékes minisztérium konzultálása nélkül írták meg, és kizárólag a szerzők személyes véleményét tükrözi. (Tanjug) A szovjet TASZSZ hírügynökség kommentátora tegnap síkraszállt azért, hogy Jugoszláviába olyan multinacionális erőket vezényeljenek, amilyenek annak idején Irakban is felléptek. Vlagyimir Sljepin egyetértett azon európai kormányok véleményével, amelyek lehetségesnek tartják európai multinacionális erők bevetését a jugoszláviai összetűzések megfékezésére, vagy ahogyan a kommentátor fogalmazott: „a balkáni barbárság” feltartóztatására. Kommentárjában azzal Szeptember 4. PÉNZNEM EGYSÉG Sorszám: 172. VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 17,6089 17,6619 17,7149 OSZTRÁK SCHILLING 100 184,1770 184,7312 185,2854 KANADAI DOLLÁR1 19,7085 19,7678 19,8271 FRANCIA FRANK 100 381,3982 382,5458 383,6934 NÉMET MÁRKA 100 1296,1000 1300,0000 1303,9000 GÖRÖG DRACHMA 100 11,7588 11,7941 OLASZ LÍRA 100 1,7369 1,7421 1,7473 JAPÁN JEN 100 16,5599 16,6097 16,6595 HOLLAND GULDEN 100 1150,8125 1154,2753 1157,7381 SVÉD KORONA 100 357,0553 358,1297 359,2041 SVÁJCI FRANK 100 1477,2288 1481,6738 1486,1188 ANGOL FONT1 38,1093 38,2240 38,3387 USA-DOLLÁR1 22,4833 22,5510 22,6187 A Vajdasági Bank Rt. újonnan kibocsátott részvényeket árusít ___________________ 1991. szeptember 5., csütörtök Moldávia ellenőrzi a román határt Bukarest elismerte a szovjet tagköztársaság függetlenségét Moldávia szovjet tagköztársaság kedden közzétette, hogy átveszi az ellenőrzést a Romániával való ország határa mentén és a parancsnokságot a moldáviai területen levő szovjet határ menti alakulatok felett. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Mircea Snegur moldáviai elnök dekrétumot adott ki, amellyel kihirdette, hogy a köztársaságnak nincs közös határa a Szovjetunióval. A Moldáviai Köztársaság, mint ismeretes, nemrég hirdette ki függetlenségét a központi szovjet hatalomtól, akárcsak a szomszédos Ukrajna, amellyel egyébként nincsen formális államközi határa. A dekrétum a moldáviai szovjet határ menti alakulatok minden vagyonát és fegyverzetét a Moldáviai Köztársaság tulajdonába helyezi át. A dekrétum azonnal hatályba lép, és Moldávia - áll az okmány szövegében - megkezdi a tárgyalásokat a szovjet hatóságokkal a határkérdésekről. A román képviselőház kedden támogatta Moldávia szovjet köztársaság függetlenségét, kihirdetését „a szükségszerű és törvényes restauráció kezdeté”-nek minősítette, felszólítva az Európa Parlamentet és a világ minden kormányát, ismerje el a Moldávia szuverenitását. A román parlament két házának képviselői igazi hazafias hangulatban fogadták el a Kisinyovban székelő moldáviai parlament augusztus 27-i határozatát, hangsúlyozva, hogy Moldávia függetlenségének kihirdetése „különös jelentőségű eseménynek számít a Prut folyó túlsó partján élő testvérek életében”. A román képviselőház tegnap teljes mértékű támogatásáról biztosította a Moldáviai Köztársaság parlamentjét, kormányát és elnökét a román nemzeti identitás, nyelv és kultúra védelmében. A Moldávia függetlenségét elismerő nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a kisinyovi parlament határozata „a Ribbentrop- Molotov-paktum következményeinek megszüntetése”, amellyel Románia 1939-ben a Szovjetunió javára elvesztette moldáviai tartományának jó részét, valamint a Bulgáriához került Dobrudzsa déli terület egy részét. (Tanjug) „Kommunista pasák” a rács mögött Hivatalosan nem indokolták meg Enver Hoxha egykori munkatársainak letartóztatását Tiranában közölték, hogy a múlt szombaton a hatóságok letartóztatták Manush Myftiut, a kormány elnökének egykori helyettesét, az Albán Munkapárt KB Politikai Bizottságának volt tagját és Kino Buxhelit, az egykori protokollfőnököt. A Zeri i Popullit pártlapra hivatkozva az albán ATA hírügynökség úgy fogalmazott, hogy hivatalosan még nem közölték a letartóztatás okát. „Köztudomású, hogy Myftiut az Albán Munkapárt 10. kongresszusán a képviselők követelésére zárták ki a pártból”, állapította meg cikkében a Zeri i Popullit. A Rilindja Demokratike lap ugyancsak beszámolt Myrtiu őrizetbe vételéről és hozzáfűzte, hogy Enver Hoxha egyik közeli munkatársa volt. A lap megállapítása szerint „a Hoxha-diktatúra hóhérának” letartóztatásával „megkezdődött a kommunista pasák megbüntetése” Albániában. „Ha meg akarjuk mutatni a világnak, hogy nálunk is működik a jogállam, és készek vagyunk megteremteni a demokratikus rendszert, akkor a felelősöket bíróság elé kell állítani”, szögezi le a Rilindja Demokratike lap. Baker Moszkvába látogat James Baker amerikai államtitkár azt tervezi, hogy a jövő héten Moszkvába utazik, s a helyszínen tájékozódik a Szovjetunióban történt gyors változások eredményeiről. Várható, hogy Baker a szovjet fővárosban részt vesz az emberi jogokról tartandó konferencián, amelyre szeptember 10-e és október 4-e között kerül sor. Szinte bizonyosra vehető, hogy tárgyalni fog az ország új külügyminiszterével, Borisz Pankinnal. Hivatalos amerikai körök azt a lehetőséget is megemlítették, hogy Baker ellátogat a balti államokba is. (AP) Major Hongkongban John Major brit kormányfő kínai látogatásának befejeztével tegnap Hongkongba érkezett. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a kormányfő azértlátogatott Hongkongba, hogy kinyilvánítsa, London továbbra is nagy érdeklődést tanúsít a terület iránt, és ugyanezt teszi 1997 után is, amikor a gyarmat Kína fennhatósága alá kerül. A kormányfőnek el kell oszlatnia továbbá azokat a kételyeket is, miszerint Nagy-Britannia és Kína a hongkongi nép kárára akar valamiféle megállapodást kötni. Pekingben kedden a két fél megállapodást írt alá repülőtér építéséről Hongkongban. A dokumentumot Li Peng kínai és John Major brit kormányfő látta el kézjegyével. Bulgáriában leállítják a kozloduji atomerőművet Bulgáriában kedden megkezdődött a közelmúltban oly sok problémát okozó kozloduji atomerőmű leállítása. Elsőként kikapcsolták a két legrosszabb állapotban levő atomreaktor egyikét. A nemzeti energiabizottság egyik mérnöke elmondta, hogy a reaktor kapacitása 440 megawatt, s munkáját tegnap teljesen meg is szüntették. A másik ugyanilyen típusú reaktort pedig tíz napon belül kapcsolják ki. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség véleménye szerint ez a reaktor is rendkívül veszélyes és már nem biztonságos. A Duna mellett található kozloduji atomerőműben összesen hat reaktor működött, ezek biztosították a közelmúltban Bulgária villanyáram-szükségletének 40 százalékát. (AFP) Az EK segélye a jugoszláviai menekülteknek Az Európai Közösség kedden úgy döntött, hogy egymillió ECU (1,18 millió dollár) értékű humanitárius segélyt hagy jóvá a jugoszláv menekülteknek - közölte tegnap Hágában a tizenkettek miniszteri találkozója után megtartott sajtóértekezleten Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter hozzáfűzte, hogy a segély szétosztásának megszervezésével az Európai Bizottságot bízták meg. (AFP)