Magyar Szó, 1991. szeptember (48. évfolyam, 244-269. szám)

1991-09-05 / 244. szám

1991. szeptember 5., csütörtök Magyar Szó Felhívás a tárgyalások megkezdésére (Folytatás az 1. oldalról) Az ország politikai és katonai szervei­től azt követeli, hogy minden katonai akciót helyezzenek és tartsanak ellenőr­zésük alatt, amit különösen fontos felté­telnek tartanak a békekonferencia sike­re szempontjából. Ezenkívül a harcban álló jugoszláviai feleket arra szólítja fel e záróokmány, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától. A határozat hasonló szellemben meg­erősíti az EBEÉ válságtörzsének augusz­tusi ülésezésén kifejtett álláspontot, mi­szerint „az erőszak minden­­ politikai célok elérésére irányuló - fajtája megen­gedhetetlen”, és a szemben álló felektől azt követeli, hogy teljes mértékben tart­sák tiszteletben az emberi jogokat, bele­értve a nemzeti kisebbségek jogait is. (Tanjug) Bonn hajlandó elismerni Szlovéniát és Horvátországot Kohl kancellár beszéde a Bundestagban Helmut Kohl német kancellár tegnap a Bundestag ülésén mon­dott beszédében síkraszállt azért, hogy a Szovjetunió független államok szövetségeként maradjon fenn, mert a Nyugatnak part­nerként szüksége van egy „megújult” Szovjetunióra. Kohl egy­szersmind jelezte, hogy Németország elismeri Szlovéniát és Horvátországot, de csak akkor, ha a párbeszéd és a jugoszláviai közösség békés együttélése tovább nem lesz lehetséges. Björn Engholm, a szociáldemokrata ellenzék vezetője kifejtette, hogy szerinte ezt azonnal meg kell tenni. Kohl kancellár a szokástól eltérően nem egy általános külpolitikai deklaráci­ót olvasott fel az ülés elején, az évi költ­ségvetési vita kezdetén, mint korábban, hanem csak a Szovjetunióval és a Jugo­szláviával kapcsolatos kormányálláspon­tot ismertette. A kancellár felszólított minden érin­tett felet az erőszak azonnali és teljes megszüntetésére. Hangsúlyozta, hogy ez a Jugoszláv Néphadseregre és minden más fegyveres erőre egyaránt vonatko­zik, és felszólított minden felelős sze­mélyt Jugoszláviában, hogy könnyítsék meg az Európai Közösség Jugoszláviába küldött megfigyelőinek munkáját. Kohl figyelmeztetett mindenkit, aki azt hiszi, hogy még mindig erőszakot alkalmaz­hat, hogy számolnia kell egész Európa, illetve Németország határozott válaszá­ra. Engholm ezután kijelentette, hogy „aki erőszakkal változtatja meg a határo­kat, kizárja magát a nemzetközi közös­ségből”, majd pedig síkraszállt azért, hogy a horvátországi harcok folytatása miatt alkalmazzanak politikai és gazda­sági szankciókat a felelős személyek és intézmények ellen. ,A szociáldemokraták a népek ön­rendelkezési jogának tiszteletben tartá­sát szorgalmazzák. Ez volt érvényes teg­nap a balti államok esetében, s ez érvé­nyes a szlovénokra és a horvátokra, hol­nap pedig talán másokra is” - tette hoz­zá. Hans-Dietrich Genscher német dip­lomáciai vezető tegnap külön hangsú­lyozta, hogy a szombatra tervezett, Jugo­szláviával foglalkozó hágai békekonfe­rencia megkezdése a jugoszláviai esemé­nyek alakulásától függ. „Ha a független­séget óhajtó nemzetek nem tudják tö­rekvésüket tárgyalások útján valóra vál­tani, nemzetközileg el fogjuk ismerni az egyoldalúan kihirdetett függetlenséget... A szerb önkéntesek és a jugoszláv had­sereg tagjainak minden kilőtt golyója közelebb viszi Németországot Horvát­ország és Szlovénia elismeréséhez” - mondta a német külügyminiszter. Azt is kijelentette, hogy a Jugoszlá­viának nyújtandó gazdasági segély fo­lyósítása is az Európai Közösség béke­javaslatának elfogadásától függ. Közöl­te még, hogy a német kormány min­dent meg fog tenni, hogy a békekonfe­rencia rövid és eredményes legyen - feltéve, ha megtartják. Genscher azt is közölte a nyilvános­sággal, hogy az elnöklő minőségében a jövő keddre Moszkvába összehívja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet rendkívüli ülését, amelyen az EBEÉ tagjai közé felveszik Észtor­szágot, Lettországot és Litvániát, ame­lyeket nemzetközileg már elismertek. (Tanjug) „Nem jutalmazható az erőszak alkalmazása” Genscher német külügyminiszter nyilatkozata a Jugoszláviával foglalkozó békekonferenciáról Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter tegnap kijelentette, hogy a Jugoszláviával foglalkozó békekon­ferenciát csakis „a tűzszüneti megál­lapodás szigorú betartása esetén” le­het megtartani. A német rádiónak adott interjújában elmondta, tévhit az, hogy a katonai akciókkal meg­szerzett szerb területeket a tárgyalá­sok során elismerik”. Megismételte azt is, hogy „nem azért van tűzszü­net, hogy közben erőszakot alkalmaz­zanak”. Utalt arra is, hogy „az Európai Közösség lehetőségei még nem merül­tek ki”. Genscher megemlítette, hogy le­hetséges Szlovénia és Horvátország elis­merése. A német diplomácia vezetője egye­bek között kijelentette még, hogy „azok, akik hajlandók a békére, gazda­sági együttműködésre számíthatnak”, azok viszont, „akik támogatják a szerb gerillákat, szankciókkal találhatják szemben magukat”. (Tanjug) „Megakadályozható a polgárháború” Hágában nem került szóba a horvát és szlovén függetlenség elismerése­­ Ordonez spanyol külügyminiszter nyilatkozata Fernandez Ordonez spanyol külügy­miniszter a Miniszterek Tanácsának há­gai ülése után kijelentette, hogy a szom­baton kezdődő, Jugoszláviával foglalko­zó békekonferencia „megakadályozhat­ja a polgárháborút és békés megoldást találhat a problémákra”. Ordonez sze­rint „a konferencia nemcsak hogy megakadályozhatja a háborút, hanem arra is lehetőséget nyújthat, hogy a harcban álló felekkel megegyezve esetleg megváltoztassa az ország bel­ső határait”. A spanyol külügyminiszter nézete szerint most az a legfontosabb, hogy megszüntessék a háborút, mert ha foly­tatódnak a hadműveletek, kérdésessé válhat a békekonferencia megtartása is. Egyébként Madridban tegnap közöl­ték, hogy Spanyolország elküldi megfi­gyelőinek első csoportját Jugoszláviába. Az újságírók kérdésére, hogy vajon az Európai Közösség tagországainak so­raiban latolgatják-e Szlovénia és Horvát­ország elismerését, Ordonez kijelentet­te, hogy Hágában erről egyáltalán nem esett szó. A spanyol külügyminiszter ko­rábban már kijelentette, hogy nincsenek meg a technikai és a jogi feltételek a két köztársaság elismerésére. (Tanjug) KÜLPOLITIKA. Vita a Szovjetunió átalakításáról Újabb kompromisszumos javaslatok - Meghosszabbította munkáját a népi képviselők kongresszusa (Különtudósítónk telefonjelentése) Moszkva, szeptember 4. A népi képviselők kongresszusának hétfő óta tartó rendkívüli ülésszakán 120-an kértek szót, közülük 71-en el is mondták, amit akartak, a többiek írás­ban nyújtották be véleményüket. Továb­bi levelek és táviratok is érkeztek, ame­lyekben a szövetség egységéért érzett aggodalmukat tolmácsolják a polgárok csoportjai. Ma délelőtt a küldöttek cse­kély számú ellenvéleménnyel megsza­vazták Gennagyij Janajev és Anatolij Lukjanov leváltását. Az elnöklő Mihail Gorbacsov javasol­ta, hogy délután háromig szakítsák meg a munkát, addig a bizottság átdolgozza a 11 -ek által javasolt nyilatkozat szövegét, hogy belekerüljenek a vita során el­hangzottak is. Ukrajna képviselőinek megjegyzéseiből fogadtak el legtöbbet, Oroszország képviselői pedig egy alter­natív tervezetet dolgoztak ki. A szöveg újraszerkesztésében az aláírók és min­den köztársaság képviselői is részt vet­tek. Gorbacsov elmondta, hogy három fontos kérdésről kell sürgősen dönteni­ük: határozatot hozni azokról a kérdé­sekről, amelyek a nyilatkozatban benne foglaltatnak, törvénytervezetet hozni az államhatalmi szervekről és a Szovjetunió irányításának kérdéseiről az átmeneti időszakra, ami maga után vonja az al­kotmány módosítását is, valamint hozni egy emberi jogokról és szabadságokról szóló nyilatkozatot. Délután háromig az egyeztetést ép­pen csak be tudták fejezni, ezért Gorba­csov javaslatára ismét elhalasztották az általános vita folytatását. Háromnegyed órát adtak a szöveg legépelésére és sok­szorosítására és 75 percet, hogy a nép­­képviselők köztársaságonkénti csopor­tokban megvitassák az új nyilatkozatot. Az öt óráig tartó kényszerpihenő alatt nem sok hírt lehetett Moszkvában szerezni: az újságokból ma teljesen ki­maradtak a kommentárok és elemző cikkek, egyetlen interjú sem jelent meg kiemelkedő személyiséggel, az ülésszak végére várva mindenki kizárólag tudósí­tásra szorítkozik. Ebben az információapályban kész felüdülés Gavriil Popov moszkvai pol­gármester nyilatkozata, amelyben meg­magyarázza, hogy Sevardnadzével és Ja­­kovlevel egyetemben miért nem vállal­ta kinevezését a Szovjetunió Biztonsági Tanácsába. Eszerint nem értettek egyet a tanács megalakításának mechanizmu­sával, mert az új biztonsági tanácsot a régi alkotmány alapján akarták létre­hozni, amely már elavult, ráadásul a Legfelsőbb Tanácsnak kellett volna jóvá­hagynia. ,a Legfelsőbb Tanácsnak nincs joga ezekről a problémákról határoznia, ezzel szemben felelősséggel tartozik a népnek a puccs előtti tétlensége miatt. Ha ez a procedúra megváltozik, nagyon szívesen vállalunk feladatot a biztonsági tanácsba” - fejezte be Gavriil Popov. Öt órakor nyilvánosságra hozták a nyilatkozat átalakított javaslatát. A régi követelésekből benne maradt, hogy is­merjék el minden köztársaság szuvere­nitását, amely azt már kikiáltotta, sürge­tik a szövetségi szerződés és a gazdasági megállapodás elkészítését, az átmeneti időszakra alkotmányos törvényt követel­nek, amely meghatározná az állami szer­vek formáit. Azoknak a köztársaságok­nak, amelyek már kikiáltották függet­lenségüket, azonnal ratifikálniuk kellene az atomsorompó-szerződéseket, és a hel­sinki folyamat okmányait. Az eredeti nyilatkozat ezek után sok­kal szabatosabbnak tűnik. Mivel a népképviselők csak kora este lendültek igazán neki a vitának, az ülésszakot nem sikerült befejezni a ter­vezett határidőben. Délután már csak két percet engedélyeztek minden felszó­lalónak, de ezzel sem lehetett a kedvü­ket szegni: sorba állnak a szónoki emel­vény előtt. Letelt a Gorbacsov szabta újabb határidő, és most már biztos, hogy az éjjel még egyszer átgyúrják a nyilat­kozat szövegét, miután a képviselők ki­lencig köztársaságonként újból összege­zik a véleményüket. PÁLICS Márta Tanítás a menekültek gyermekeinek Mohácson két iskolában horvátországi tanterv szerint szervezték meg a tanítást a mintegy két-háromszáz iskolás számára Budapest, szeptember 4. Az otthoni háborús veszedelmek elől menekültek gyermekei a tanév megkezdésével nem maradnak ki az oktatásból. A magyarországi Ba­ranya megyében, a Horvátország­hoz közel eső helységekben meg­szervezték a menekültek gyerme­kei számára az oktatást és a neve­lést. Mohácson, Szigetvárott és Sik­lóson a helybeli iskolákban tagozato­kat nyitnak horvát és magyar nyel­ven. Az illetékesek felhívták a szülők figyelmét, hogy nyugodtan írassák be gyermekeiket az iskolákba, hiszen a tanítás horvátországi tanterv sze­rint folyik, és ha egyszer elmúlik a háborús veszély, és visszatérhetnek otthonukba, a gyermekeknek nem kell pótolniuk a tananyagot. (Állandó tudósítónktól) Az oktatást Baranya megyében a horvátországi oktatási miniszterhe­lyettessel történt minapi megbeszélés után szervezték meg. A tankönyveket, tanszereket a diákok Horvátországból kapják. A tanítók, tanárok egy része is otthonról érkezik, de beszerveztek it­teni pedagógusokat, még nyugdíjas pedagógusokat is, akik vállalni tudták a horvát nyelven folyó oktatást. Baranya megyében az önkormány­zat gyorsított eljárással egymillió fo­rintot hagyott jóvá erre a célra. Mohá­cson két iskolában már teljes egészé­ben megszervezték a tanítást, a tanév kezdetéig, szeptember 9-éig ugyanezt megteszik Szigetvárott és Siklóson is. A legtöbb gyermek Mohácson van, a becslések szerint mintegy két- há­romszáz. A menekülttáborokba jelent­kezők mellett számítanak azokra a gyerekekre is, akik szüleikkel roko­noknál, ismerősöknél szálltak meg, vagy pedig akiket szüleik otthonról ide küldtek, hogy biztonságban legye­nek. A határszakasznak ezen a részén, Mohácson és környékén több mint tíz­ezer horvátországi menekült tartózko­dik, nagyrészt asszonyok és gyerme­kek. Az utóbbi napokban kevesebb menekült érkezik, de mivel a harcok nem csillapodtak, a tűzszünet ellenére a helyzet semmi jóval sem kecsegtet. Baranyában és Szlavóniában nem enyhült a feszültség, várható, hogy to­vábbra is érkeznek menekültek Ma­gyarországra, és egyelőre nemigen mutatkozik remény a visszatérésre. Cs. Z. EL NEM KÖTELEZETTEK Megkezdődött a miniszteri értekezlet Accrában Budimir Lončar megnyitó beszéde Budimir Lončar szövetségi külügyi titkár, az el nem kötelezett országok elnöklő tagállama képviselőjeként tegnap Accrában, Ghána fővárosában megnyitotta a mozgalom miniszteri érte­kezletét. Az értekezleten 104 el nem kötelezett ország, 11 meg­figyelő és 20 állandó státusú vendégállam képviselői vesznek részt. Jelen van még hét nemzetközi szervezet megbízottja is. „Az új világrendben a mi választá­sunk a békére, a biztonságra, a stabilitás­ra és a fejlődésre esett”, jelentette ki megnyitó beszédében Lonéar, majd a továbbiakban kiemelte: „Nem vagyunk az egyik mellett a mások kárára, még kevésbé mások ellen. Az el nem kötele­zett országok szerves részét képezik mindenki egyensúlyának, így az új világ­rendnek is.” Lonéar az el nem kötelezett orszá­goknak a világpolitikai színtéren való 30 éves jelenléte alkalmából elmondta, hogy 1961 szeptemberében „egy jövőbe látó elképzelés alakult át mozgalommá, amilyenre addig még nem volt példa a világban. Azóta az események részese­ként és tanújaként számos vihart élt át a világpolitikában, s a történelem legna­gyobb politikai mozgalmává nőtte ki magát.” A 10. miniszteri konferencia részve­vőit ezután Jerry Rawlings főhadnagy, ghánai államfő üdvözölte, beszédében kiemelte az el nem kötelezett országok jelentőségét a fejlődő államok szem­pontjából, különösen az afrikai konti­nensen. A mozgalom fennállásának 30 éves évfordulója alkalmából rendezett ün­nepség után a konferencia a néhány nappal ezelőtt elfogadott napirendi pontok értelmében folytatta munkáját. A miniszterek elfogadták az el nem kö­telezett országok magas rangú tisztségvi­selőinek korábban kidolgozott javaslatait és úgy döntöttek, hogy tegnap óta Mon­gólia a mozgalom 104. teljes jogú tagja. Guatemala és Honduras állandó megfi­gyelői státust kapott, Németország és Hollandia pedig ezentúl vendég minő­ségében küldhet megfigyelőket a moz­galom fontosabb eseményeire. (Tanjug) Új név? Loncar egy olyan megállapí­tást is tett, amely enyhén szólva meglepetést keltett az accrai csúcstalálkozó részvevői körében. „Véleményem szerint a realitá­sokhoz való igazodás arra késztet bennünket, hogy elgondolkod­junk a mozgalom új nevének megformálásán is, hogy egy meg­felelőbb nevet találjunk, amely összhangban van az idő követel­ményeivel és feladatainkkal”, je­lentette ki szövetségi külügyi tit­kárunk.

Next