Magyar Szó, 1991. október (48. évfolyam, 270-284. szám)

1991-10-01 / 270. szám

1991. október 1., kedd TÖBBNAPOS HUZAVONA UTÁN „Elutaztak” az atomdokumentumok Az ENSZ-szakértők Bahreinba vitték a zsákmányt - Irak keményen dolgozott az atomfegyver kifejlesztésén - A nyugati cégek sem ártatlanok Az ENSZ-szakértők csoportja, amelyet négy napig fogva tartottak egy bagdadi parkolóhelyen, miután értékes okmányokra tett szert az iraki atomprojektumokról, tegnap elhagy­ta Irakot. Bagdadi hírek szerint a csoport zavartalanul magával vitte a zsákmányolt iratokat Bahreinba, ahol ideiglenesen bázist alakítanak az ENSZ szakértőcsoportjainak. David Kay, a csoport vezetője ki­jelentette, hogy az anyagot Bahre­­inban arabról lefordítják, majd a Bécsben székelő Nemzetközi Atom­energia Ügynökséghez továbbítják. Az ENSZ szakértőinek az volt a feladatuk, hogy Irak atomkapacitá­sai után kutassanak és számba ve­gyék őket (a Biztonsági Tanács megbízásából). Bagdadban az atomenergia bizottság épületében ötezer okmányt, 19 órányi videofel­vételt és­ mintegy ötezer fényképet találtak, amelyek első benyomásra értékes adatokat jelentenek Irak meglepően fejlett stádiumban levő atomprojektumának felmérésében. Eszerint saját atomfegyver előállítá­sán dolgoztak. Bagdad hivatalosan azt állítja - miután napokig minden eszközzel igyekezett megakadályozni elszállítá­sukat -, hogy iraki szakértők szemé­lyes adatairól van szó, akik a nemzet atomprojektumon dolgoztak. Ammáni hír szerint azonban nemcsak személyes dossziékról van szó, hanem iraki atombomba elkészítésére vonatkozó teljes programról. Azt is állítják, hogy a zsákmányolt iratok alapos felül­vizsgálása után sok botrány rob­ban majd ki a nyugati világban, mert számos nyugati cég (egyelő­re Németországot emlegetik) részt vett az iraki atomprogramban. (Tanjug) Európa és Jugoszlávia A polgárháború útja nem visz sehova Békefenntartó erőket csak az ENSZ küldhet - Szerbek és horvátok: sziámi ikrek - Enrique Baron nyilatkozata A spanyol Enrique Baron, az Európa Parlament elnöke kijelen­tette a La Vanguardie című lapnak adott interjújában, hogyha arra ke­rül sor, hogy békefenntartó erőket küldjenek Jugoszláviába, azok csak az ENSZ kéksisakosai lehetnek. „Jugoszlávia esetében Európa mindent megtesz, hogy ott békét teremtsen. Eddig sikerült megaka­dályoznunk az igazi polgárháború kitörését, de nem az Európai Kö­zösségtől függ, hogy a dolgok mi­kor mérgesedhetnek el. Csak azt üzenhetjük nekik, hogy a polgárhá­ború útja nem visz sehova’’ - nyilat­kozta Enrique Baron. Európa többféle nyomást gyako­rolhat Jugoszláviára, mondta Baron, de nem várhatják el tőle, hogy had­osztályokat küldjön. Jugoszláviába legfeljebb elválasztó békeerőket lehet meneszteni, ha majd ehhez meglesz­nek a szükséges feltételek, illetve sta­bilizálódik az ellenségeskedés beszün­tetése. „Más lenne, ha inváziós erőket küldenének, amit az Európai Közös­ség nem akar, és nem is készült fel ilyesmire. Ez egy harmadik ország el­leni katonai inváziót jelentene" - hangsúlyozta Baron. Véleménye szerint az Európai Közösség ma legfeljebb annyit te­het, hogy növeli a megfigyelők szá­mát. A kérdésre, hogy az európai diplomácia megbukott-e a jugoszlá­viai válság vizsgáján, Baron derűlá­tóan azt válaszolta, hogy „még nem”. Hozzátette azonban, hogy a jugoszláviai válság azzal fenyeget, hogy megfertőzi Európa más vidé­keit is, de a kontinens mégis vissza­­hajlik a múlt századi nacionalizmu­sokhoz. Az integrálódás folyamatai azonban nem álltak le. „Ami pedig a szerbek és a horvá­­tok közötti viszályt illeti, sziámi ikrek­ről van szó, amelyek egymást ölik, pedig összekeveredtek és rengeteg szál fűzi őket egybe” - mondta Enri­que Baron. „Ráadásul nincsenek Eu­rópában. Akarom mondani, hogyha hasonló kérdések merülnek fel más­hol is, és nem kerekedik felül a tár­gyalások légköre, lehetetlen helyze­tek is adódhatnak.” Baron nem értett egyet azzal, hogy a szerb-horvát viszály meg­bontotta az Európai Közösség sora­it. „Az Európai Közösség keretében vannak országok, amelyeknek ha­gyományos szövetséges kapcsolataik vannak a térség egyes országaival, mint Németország és Horvátország, illetve Franciaország és Szerbia ese­tében. De ez nem ingatta meg az Európai Közösség egységét. Az EK a válság kérdésében egységesen lé­pett fel” - mondta Baron. Annyit azonban megengedett, hogy a jugoszláviai helyzet az Euró­pai Közösség eddigi legnagyobb vizsgája, de nemcsak a hatékony megoldás tekintetében, hanem saját jövőjét illetően is. (Tanjug) Szlovénia folytatja az önállósulást Szlovénia legmagasabb rangú tisztségviselői tegnap közölték Dick van Houtennel, az Európai Közös­ség megfigyelőcsoportjának új veze­tőjével, hogy október 7-e után, ami­kor lejár a moratórium, minden szegmentumában folytatják a Jugo­szláviától való függetlenedés folya­matát - közölte a ljubljanai külügy­minisztérium. Van Houten és Milan Kučan szlovén elnök, továbbá a köztár­sasági parlament, a kormány és a külügyminisztérium vezetője meg­állapította, hogy Szlovéniában ered­ményesen folytatódik a megfigye­lőkkel való együttműködés. A találkozókon a brioni nyilatko­zatról és a megfigyelők tevékenysé­gét szabályzó memorandumról is szó volt. (Tanjug) A szociáldemokraták veresége Brémában Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt súlyos vereséget szenvedett a Bréma német városállamban vasár­nap megejtett regionális parlamenti választásokon, s elveszítette abszolút többségét, amelyet 1987-ben szer­zett meg. Németország legerősebb pártja, a Helmut Kohl kancellár vezette Kereszténydemokrata Párt jelentős előrehaladást ért el, s bizonyította a jobboldal egyre nagyobb népszerű­ségét. Puccskísérlet Haitiban Tizenöt halott, sok sebesült Tizenöten életüket vesztették, hozzávetőleg 120-an megsebesültek a Haiti fővárosában, Port-au-Prin­­ce-ben kirobbant heves összecsapá­sokban, jelentik a külföldi hírügy­nökségek. Az első jelentések szerint harcok folytak a főváros perifériá­ján, Jean Bertrand Aristide elnök háza körül. Noha a kormányforrások cáfol­ták a puccskísérlet hírét, nem tud­ni, pontosan mi is történt. A lövöldözés éjfél körül kezdő­dött, a nemzeti rádió segítséget kért a sebesültek ápolásához. Aristid el­nököt tavaly, a Haiti történelmében megejtett első demokratikus válasz­tások után nevezték ki államfővé. Franciaország elsőnek reagált az eseményekre, s elítélte azokat, akik ve­szélybe sodorták a demokráciát. Támo­gatásáról biztosította az államfőt Magyar Szó Izetbegović interjúja a Diario 16-nak Százezrek fognak meghalni Felelőtlen személyek feszítik a húrt - Bosznia megszállás alatt érzi magát Ha beigazolódik aggodalmam, szörnyű polgárháborút provokál­nak ki, s ha balsejtelmem igaznak bizonyul, rövid idő alatt százezrek fognak meghalni. Ilyen baljós hangnemben érzé­keltette a jugoszláviai és a boszniai helyzetet Alija Izetbegovic, Bosznia- Hercegovina Elnökségének elnöke a Diario 16 spanyol újság különtu­­dósítójának adott interjújában. Izetbegovic jugoszláviai „felelőt­len személyiségeket” vádolt azzal, hogy ennyire kiélezték a helyzetet a Balkánon. Név szerint senkit sem nevezett meg. Nem szokásom, hogy neveket említsek, s nem teszem meg ezúttal sem. Szeretném azon­ban felhívni a figyelmet egy másik dologra. Ma Bosznia-Hercegoviná­ban egy négyzetméterre jóval több katona jut, mint bárhol is Európá­ban, jelentette ki Izetbegovic. Úgy érezzük, megszálltak ben­nünket, mi csak békét kérünk, s vá­laszként egyre több katonát és fegy­vert küldenek. A tábornokok min­dig keveslik a katonák számát, nem vitás azonban, hogy a nép fog győz­ni, mondta. Közölte, hogy a hadsereg Bosz­nia-Hercegovinában mozgásba hozta minden csapatát, s e köztársaságban a muzulmánok, szerbek és horvátok az egymás iránti toleranciának kö­szönhetően évszázadok óta békében éltek, s így lesz ez ezután is. Tudatában vagyok, hogy össze­esküvést szőnek ellenem, életemre törnek, erről bizonyítékok vannak, ám nem fogják elérni, hogy egy­másra uszítsák az e területen élő három közösséget, jelentette ki az elnök. Végezetül leszögezte, ha valami drámai fog történni, akkor az meg­rázkódtatja az egész kontinenst. (Tanjug) „Képtelen vádak” A honvédelmi minisztérium szóvivője a belgrádi újságok állításairól nyilatkozott lapunknak-A hétvégén újabb menekülthullám érkezett Magyarországra (Állandó tudósítónktól) Budapest, szeptember 30. Budapesten nagy visszhangot váltottak ki a Politika és a Večernje novosti c. belgrádi napilapok Ma­gyarországra vonatkozó állításai. A Politika szombati számában azt kö­zölte, hogy magyar repülőgépek csütörtökön megsértették a jugo­szláv légiteret, s hogy a provokáció­ra válaszolva a jugoszláv légvéde­lem tüzet nyitott. Az információt a tuzlai hadtest tájékoztatási szolgála­tára hivatkozva közölte a Politika. A belgrádi lap másik vádja az, hogy Magyarországon a horvát rendőr­ség, a nemzeti gárda és a HDK tag­jaiból terrorista csoportok alakul­tak, és a napokban bevetik őket a jugoszláviai polgárháborúba. A Večernje novosti azt állította, hogy vasárnapra virradóra a bara­nyai Batinánál a szövetségi hadse­reg lelőtt három magyar mezőgaz­dasági gépet. Ezek az AN-2 típusú gépek állítólag fegyvert és lőszert szállítottak a horvát nemzeti gárdis­táknak. A Novosti úgy tudja, hogy az utóbbi két hétben a zombori lég­védelmi üteg 22 magyar gépet lőtt le és kettő után még kutatnak. Keleti György ezredes, a Magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivő­je ma a Magyar Szó tudósítójának adott nyilatkozatában alaptalannak és képtelennek nevezte mindezeket a vádakat. „Magyarország semmifé­le fegyvert nem szállít sem Horvát­országnak, sem máshová, Magyar­­ország csatlakozott és szigorúan tartja magát a fegyverembargóhoz” - mondta Keleti ezredes, majd hoz­záfűzte, hogy az említett belgrádi lapok veszélyes propagandát foly­tatnak, ellenséget keresnek, „ezek az újságok ahelyett, hogy az orszá­gon belüli válságból kivezető utat kutatnak, külföldi bűnbakokat ke­resnek, ami fölöttébb veszélyes.” Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy a magyar honvédség, határ­őrség, tehát a hivatalos és állami szervek tudta nélkül valakik mégis Magyarország területéről fegyverke­reskedelemmel, fegyverszállítással foglalkoznak. Keleti ezredes ezt ki­zártnak tartja. Elmondta, hogy a ha­tár menti övezetben Jugoszlávia felé rendkívül szigorú ellenőrzést végez­nek, meg van tiltva minden repülés, a mezőgazdasági gépek repülése is. Kifejtette, hogy a belgrádi lapok által megnevezett AN-2 típusú gépek al­kalmatlanok éjjeli repülésre, azt a két héttel ezelőtti belgrádi állítást, misze­rint magyar Dromedar típusú mező­­gazdasági gépek tüzet nyitottak a ju­goszláv légierőre, egyenesen nevetsé­gesnek minősítette. A honvédelmi minisztérium szó­vivője közölte, hogy jugoszláv rész­ről tovább folytatódnak a légitérsér­­tések, így az elmúlt hétvégén is 5000 méter magasságban jugoszláv vadászgép repült át. „A repülőgép manővereit elemezzük, kutatjuk, hogy ezek a berepülések közvetle­nül vagy közvetve támadást jelente­­nek-e, magyarországi célpont ellen irányulnak vagy a jugoszláv harci helyzethez kapcsolódó tevékenysé­gek. Az eddigi berepülések az utób­bit bizonyítják. Viszont aggasztó, hogy a nemzetközi normák ellenére ismétlődnek a légitérsértések. Mi minden alkalommal magyarázatot kértünk a jugoszláv féltől, de nem kaptunk érdemi választ” - mondta Keleti György. A magyar honvédség elutasítja azokat a vádakat is, amelyek a ter­rorista kiképzőközpontra vonatkoz­nak. „A polgárháború elől hozzánk menekülteket, ha szükséges, határ­őrségünk lefegyverzi, s aki a mene­kültek közül vissza akar térni hazá­jába, amiben a magyar hatóságok nem korlátoznak senkit, kizárólag fegyver nélkül tehetik meg” - kö­zölte a honvédség szóvivője. Az elmúlt hétvégén egyébként újabb nagyszámú menekült érke­zett Magyarországra Horvátország­ból. Mint ahogy Krisán Attila ezre­des, a határőrség szóvivője ma la­punk tudósítójának elmondta, pén­teken, szombaton és vasárnap ösz­­szesen 771 személy kért ideiglenes védelmet a magyar határőrségtől, közülük 28-an a zöldhatáron mene­kültek át. Valamennyiüket a mene­külttáborokba irányították a határ­őrök. Sajátos furcsaságnak számít az az adat, hogy horvátorországi ju­hászok áttereltek egy 950 birkából álló nyájat is Magyarországra. Kri­sán ezredes elmondta azt is, hogy a magyarországi határ menti telepü­lések lakosságát ismét a határ köze­lében folyó lövöldözések és robba­nások nyugtalanítják. CSORBA Zoltán A régi érdem nem volt elég Suarez kilép a politikából A spanyol színtéren nincs helye a Franco-rendszer leépítőjének Véglegesen távozott Spanyolor­szág politikai színteréről Adolfo Su­arez volt miniszterelnök, aki elévül­hetetlen érdemeket szerzett Franco diktatúrájának demokratikus le­bontásában. Pártjának, a Demokratikus Cent­rum Uniójának a kongresszusa va­sárnap este fejeződött be, megválasz­totta az új vezetőséget, s Suarez nevét meg sem említették. Igaz, nem kí­vánt részt venni a kongresszuson, ám megkísérelte befolyásolni az új veze­tőség megválasztását, utódjául Raul Morodót, volt szocialistát, egyetemi tanárt javasolta. A részvevők azonban az elnöki székbe az ellenjelöltet, Rafa­el Calvo Ortegát ültették. A rendkívüli kongresszust az­után hívták össze, hogy Suarez végle­gesen lemondott pártelnöki tisztségé­ről. Az országos és a helyhatósági vá­lasztásokon elszenvedett súlyos vere­ség után köszönt le. A legutóbbi vá­lasztásokon pártja a szavazatok mind­össze 4 százalékát szerezte meg. Miután Spanyolország megsza­badult a diktatúrától, bevezették a demokráciát, egyre nagyobb mér­tékben két párt jutott vezető sze­rephez, a baloldalon a kormányzó szocialisták, a jobboldalon pedig a José Mario Aznar vezette Néppárt. Suarez pártját az első szabad vá­lasztások előtt hozta létre abban a hitben, hogy maga köré gyűjtheti a spanyol politikusokat. Bebizonyoso­dott azonban, hogy a jobboldali né­piek és a mérsékelt szocialisták uralják a terepet. Suarez pártja már korábban fel­bomlott volna, ha élén nem állt vol­na ilyen rendkívüli személyiség, aki történelmi érdemeket szerzett a francóizmus megbuktatásában. Ez azonban nem szavatolta a népszerű személyiség politikai jövőjét, s ezt önmaga is megértette tíz évvel a ha­talomtól való megválása után. A párt kongresszusán semmi sem tör­tént azon kívül, hogy megválasztot­ták az új vezetőséget. A hírmagya­rázók értékelése szerint a közeljövő­ben teljesen eltűnik a színtérről a Suarez alapította Demokratikus Centrumunió. Peking figyelmeztet A szeparatizmus Kínában is teret hódít Kína figyelmeztette a tajvani ha­tóságokat, hogy „erélyes intézkedé­sekkel akadályozzák meg” a szepa­ratista tevékenységet és járuljanak hozzá a kínai nemzet egyesítéséhez. Ezt Vu Hszie-csien kormányfő­­helyettes közölte mintegy 700 hongkongi, makaói és tajvani kínai előtt, áll a China Daily című lap tegnapi számában. Vu kormányfőhelyettes szerint a kínai kormány „nagyon aggódik” egy „független Tajvan” létrehozásá­­ra irányuló törekvések miatt. Ez kedvezőtlen hatással lehet a sziget helyzetének stabilitására, mondta. Hozzátette, hogy a tajvani „kom­­patrióták” bizonyára nem kívánnak ilyesmit, és hangsúlyozta, hogy Kí­na nem fogja hagyni, hogy a dol­gok ilyen irányt vegyenek. A tajvani „szeparatista tevékeny­ség” kisebb-nagyobb intenzitással éveken át folyt, de az utóbbi időben kifejezettebb, különösen a kelet-euró­pai és a szovjetunióbeli események óta. Peking attól tart, hogy a helyzet szovjet mintára alakulhat tovább, ahol egyes köztársaságok önállósul­nak. Noha Tajvan de facto nem tar­tozik Kínához, Peking egyesítő politi­kája hosszú távú és úgy tűnt, hogy van bizonyos eredménye. A tajvani „szeparatizmus” azon­ban nem kivételes jelenség, mert ha­sonló törekvések tapasztalhatók Ti­­betben, Belső-Mongóliában és Hszin­­jang autonóm területen is. (Tanjug) KÜLPOLITIKA 3 A JUGOSZLÁV VÁLSÁG MIATT Görögország kára 30 millió dollár Athén az Európai Közösség segítségét kéri A görög mezőgazdaságnak kára származik a jugoszláviai válságból, ezért Athén hivatalosan az Európai Közösséghez fordult segítségért. A tizenkettek mezőgazdaságügyi mi­niszterei Hollandiában üléseznek, hozzájuk fordult levélben Szotirisz Kuvelasz görög miniszter, s azt állít­ja, hogy egymilliárd drachmára (5 millió dollár) becsülik a kárt. Ez csak a görög exportőrök és szállítók vesztesége a jugoszláviai utakon keletkezett akadályok miatt, míg a mezőgazdaságot összesen 25- 30 millió dolláros kár érte. Az utób­bi hónapokban annyira elhúzódik a szállítás, hogy az élelmiszer meg­romlik, csökken az ára és a kerülő­utak miatt növekednek a szállítási költségek is. Görögország korábban is azt állí­totta, hogy kára származik a szom­szédos válságból, elsősorban az ide­genforgalomban, de ebben az ága­zatban még nem számolták össze a kárt. A mezőgazdaságot ebben az évben a szokatlanul zord télidő is sújtotta, ráadásul az Európai Kö­zösség csökkentette a juttatásokat. Görögország éveken át kedvezmé­nyeket élvezett, hogy könnyebben alkalmazkodhasson a szigorú nyu­gati előírásokhoz. Tíz év alatt 18 milliárd dolláros segélyt kapott az Európai Közösségtől. (Tanjug)

Next