Magyar Szó, 1991. október (48. évfolyam, 270-284. szám)
1991-10-01 / 270. szám
1991. október 1., kedd TÖBBNAPOS HUZAVONA UTÁN „Elutaztak” az atomdokumentumok Az ENSZ-szakértők Bahreinba vitték a zsákmányt - Irak keményen dolgozott az atomfegyver kifejlesztésén - A nyugati cégek sem ártatlanok Az ENSZ-szakértők csoportja, amelyet négy napig fogva tartottak egy bagdadi parkolóhelyen, miután értékes okmányokra tett szert az iraki atomprojektumokról, tegnap elhagyta Irakot. Bagdadi hírek szerint a csoport zavartalanul magával vitte a zsákmányolt iratokat Bahreinba, ahol ideiglenesen bázist alakítanak az ENSZ szakértőcsoportjainak. David Kay, a csoport vezetője kijelentette, hogy az anyagot Bahreinban arabról lefordítják, majd a Bécsben székelő Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez továbbítják. Az ENSZ szakértőinek az volt a feladatuk, hogy Irak atomkapacitásai után kutassanak és számba vegyék őket (a Biztonsági Tanács megbízásából). Bagdadban az atomenergia bizottság épületében ötezer okmányt, 19 órányi videofelvételt és mintegy ötezer fényképet találtak, amelyek első benyomásra értékes adatokat jelentenek Irak meglepően fejlett stádiumban levő atomprojektumának felmérésében. Eszerint saját atomfegyver előállításán dolgoztak. Bagdad hivatalosan azt állítja - miután napokig minden eszközzel igyekezett megakadályozni elszállításukat -, hogy iraki szakértők személyes adatairól van szó, akik a nemzet atomprojektumon dolgoztak. Ammáni hír szerint azonban nemcsak személyes dossziékról van szó, hanem iraki atombomba elkészítésére vonatkozó teljes programról. Azt is állítják, hogy a zsákmányolt iratok alapos felülvizsgálása után sok botrány robban majd ki a nyugati világban, mert számos nyugati cég (egyelőre Németországot emlegetik) részt vett az iraki atomprogramban. (Tanjug) Európa és Jugoszlávia A polgárháború útja nem visz sehova Békefenntartó erőket csak az ENSZ küldhet - Szerbek és horvátok: sziámi ikrek - Enrique Baron nyilatkozata A spanyol Enrique Baron, az Európa Parlament elnöke kijelentette a La Vanguardie című lapnak adott interjújában, hogyha arra kerül sor, hogy békefenntartó erőket küldjenek Jugoszláviába, azok csak az ENSZ kéksisakosai lehetnek. „Jugoszlávia esetében Európa mindent megtesz, hogy ott békét teremtsen. Eddig sikerült megakadályoznunk az igazi polgárháború kitörését, de nem az Európai Közösségtől függ, hogy a dolgok mikor mérgesedhetnek el. Csak azt üzenhetjük nekik, hogy a polgárháború útja nem visz sehova’’ - nyilatkozta Enrique Baron. Európa többféle nyomást gyakorolhat Jugoszláviára, mondta Baron, de nem várhatják el tőle, hogy hadosztályokat küldjön. Jugoszláviába legfeljebb elválasztó békeerőket lehet meneszteni, ha majd ehhez meglesznek a szükséges feltételek, illetve stabilizálódik az ellenségeskedés beszüntetése. „Más lenne, ha inváziós erőket küldenének, amit az Európai Közösség nem akar, és nem is készült fel ilyesmire. Ez egy harmadik ország elleni katonai inváziót jelentene" - hangsúlyozta Baron. Véleménye szerint az Európai Közösség ma legfeljebb annyit tehet, hogy növeli a megfigyelők számát. A kérdésre, hogy az európai diplomácia megbukott-e a jugoszláviai válság vizsgáján, Baron derűlátóan azt válaszolta, hogy „még nem”. Hozzátette azonban, hogy a jugoszláviai válság azzal fenyeget, hogy megfertőzi Európa más vidékeit is, de a kontinens mégis visszahajlik a múlt századi nacionalizmusokhoz. Az integrálódás folyamatai azonban nem álltak le. „Ami pedig a szerbek és a horvátok közötti viszályt illeti, sziámi ikrekről van szó, amelyek egymást ölik, pedig összekeveredtek és rengeteg szál fűzi őket egybe” - mondta Enrique Baron. „Ráadásul nincsenek Európában. Akarom mondani, hogyha hasonló kérdések merülnek fel máshol is, és nem kerekedik felül a tárgyalások légköre, lehetetlen helyzetek is adódhatnak.” Baron nem értett egyet azzal, hogy a szerb-horvát viszály megbontotta az Európai Közösség sorait. „Az Európai Közösség keretében vannak országok, amelyeknek hagyományos szövetséges kapcsolataik vannak a térség egyes országaival, mint Németország és Horvátország, illetve Franciaország és Szerbia esetében. De ez nem ingatta meg az Európai Közösség egységét. Az EK a válság kérdésében egységesen lépett fel” - mondta Baron. Annyit azonban megengedett, hogy a jugoszláviai helyzet az Európai Közösség eddigi legnagyobb vizsgája, de nemcsak a hatékony megoldás tekintetében, hanem saját jövőjét illetően is. (Tanjug) Szlovénia folytatja az önállósulást Szlovénia legmagasabb rangú tisztségviselői tegnap közölték Dick van Houtennel, az Európai Közösség megfigyelőcsoportjának új vezetőjével, hogy október 7-e után, amikor lejár a moratórium, minden szegmentumában folytatják a Jugoszláviától való függetlenedés folyamatát - közölte a ljubljanai külügyminisztérium. Van Houten és Milan Kučan szlovén elnök, továbbá a köztársasági parlament, a kormány és a külügyminisztérium vezetője megállapította, hogy Szlovéniában eredményesen folytatódik a megfigyelőkkel való együttműködés. A találkozókon a brioni nyilatkozatról és a megfigyelők tevékenységét szabályzó memorandumról is szó volt. (Tanjug) A szociáldemokraták veresége Brémában Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt súlyos vereséget szenvedett a Bréma német városállamban vasárnap megejtett regionális parlamenti választásokon, s elveszítette abszolút többségét, amelyet 1987-ben szerzett meg. Németország legerősebb pártja, a Helmut Kohl kancellár vezette Kereszténydemokrata Párt jelentős előrehaladást ért el, s bizonyította a jobboldal egyre nagyobb népszerűségét. Puccskísérlet Haitiban Tizenöt halott, sok sebesült Tizenöten életüket vesztették, hozzávetőleg 120-an megsebesültek a Haiti fővárosában, Port-au-Prince-ben kirobbant heves összecsapásokban, jelentik a külföldi hírügynökségek. Az első jelentések szerint harcok folytak a főváros perifériáján, Jean Bertrand Aristide elnök háza körül. Noha a kormányforrások cáfolták a puccskísérlet hírét, nem tudni, pontosan mi is történt. A lövöldözés éjfél körül kezdődött, a nemzeti rádió segítséget kért a sebesültek ápolásához. Aristid elnököt tavaly, a Haiti történelmében megejtett első demokratikus választások után nevezték ki államfővé. Franciaország elsőnek reagált az eseményekre, s elítélte azokat, akik veszélybe sodorták a demokráciát. Támogatásáról biztosította az államfőt Magyar Szó Izetbegović interjúja a Diario 16-nak Százezrek fognak meghalni Felelőtlen személyek feszítik a húrt - Bosznia megszállás alatt érzi magát Ha beigazolódik aggodalmam, szörnyű polgárháborút provokálnak ki, s ha balsejtelmem igaznak bizonyul, rövid idő alatt százezrek fognak meghalni. Ilyen baljós hangnemben érzékeltette a jugoszláviai és a boszniai helyzetet Alija Izetbegovic, Bosznia- Hercegovina Elnökségének elnöke a Diario 16 spanyol újság különtudósítójának adott interjújában. Izetbegovic jugoszláviai „felelőtlen személyiségeket” vádolt azzal, hogy ennyire kiélezték a helyzetet a Balkánon. Név szerint senkit sem nevezett meg. Nem szokásom, hogy neveket említsek, s nem teszem meg ezúttal sem. Szeretném azonban felhívni a figyelmet egy másik dologra. Ma Bosznia-Hercegovinában egy négyzetméterre jóval több katona jut, mint bárhol is Európában, jelentette ki Izetbegovic. Úgy érezzük, megszálltak bennünket, mi csak békét kérünk, s válaszként egyre több katonát és fegyvert küldenek. A tábornokok mindig keveslik a katonák számát, nem vitás azonban, hogy a nép fog győzni, mondta. Közölte, hogy a hadsereg Bosznia-Hercegovinában mozgásba hozta minden csapatát, s e köztársaságban a muzulmánok, szerbek és horvátok az egymás iránti toleranciának köszönhetően évszázadok óta békében éltek, s így lesz ez ezután is. Tudatában vagyok, hogy összeesküvést szőnek ellenem, életemre törnek, erről bizonyítékok vannak, ám nem fogják elérni, hogy egymásra uszítsák az e területen élő három közösséget, jelentette ki az elnök. Végezetül leszögezte, ha valami drámai fog történni, akkor az megrázkódtatja az egész kontinenst. (Tanjug) „Képtelen vádak” A honvédelmi minisztérium szóvivője a belgrádi újságok állításairól nyilatkozott lapunknak-A hétvégén újabb menekülthullám érkezett Magyarországra (Állandó tudósítónktól) Budapest, szeptember 30. Budapesten nagy visszhangot váltottak ki a Politika és a Večernje novosti c. belgrádi napilapok Magyarországra vonatkozó állításai. A Politika szombati számában azt közölte, hogy magyar repülőgépek csütörtökön megsértették a jugoszláv légiteret, s hogy a provokációra válaszolva a jugoszláv légvédelem tüzet nyitott. Az információt a tuzlai hadtest tájékoztatási szolgálatára hivatkozva közölte a Politika. A belgrádi lap másik vádja az, hogy Magyarországon a horvát rendőrség, a nemzeti gárda és a HDK tagjaiból terrorista csoportok alakultak, és a napokban bevetik őket a jugoszláviai polgárháborúba. A Večernje novosti azt állította, hogy vasárnapra virradóra a baranyai Batinánál a szövetségi hadsereg lelőtt három magyar mezőgazdasági gépet. Ezek az AN-2 típusú gépek állítólag fegyvert és lőszert szállítottak a horvát nemzeti gárdistáknak. A Novosti úgy tudja, hogy az utóbbi két hétben a zombori légvédelmi üteg 22 magyar gépet lőtt le és kettő után még kutatnak. Keleti György ezredes, a Magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivője ma a Magyar Szó tudósítójának adott nyilatkozatában alaptalannak és képtelennek nevezte mindezeket a vádakat. „Magyarország semmiféle fegyvert nem szállít sem Horvátországnak, sem máshová, Magyarország csatlakozott és szigorúan tartja magát a fegyverembargóhoz” - mondta Keleti ezredes, majd hozzáfűzte, hogy az említett belgrádi lapok veszélyes propagandát folytatnak, ellenséget keresnek, „ezek az újságok ahelyett, hogy az országon belüli válságból kivezető utat kutatnak, külföldi bűnbakokat keresnek, ami fölöttébb veszélyes.” Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy a magyar honvédség, határőrség, tehát a hivatalos és állami szervek tudta nélkül valakik mégis Magyarország területéről fegyverkereskedelemmel, fegyverszállítással foglalkoznak. Keleti ezredes ezt kizártnak tartja. Elmondta, hogy a határ menti övezetben Jugoszlávia felé rendkívül szigorú ellenőrzést végeznek, meg van tiltva minden repülés, a mezőgazdasági gépek repülése is. Kifejtette, hogy a belgrádi lapok által megnevezett AN-2 típusú gépek alkalmatlanok éjjeli repülésre, azt a két héttel ezelőtti belgrádi állítást, miszerint magyar Dromedar típusú mezőgazdasági gépek tüzet nyitottak a jugoszláv légierőre, egyenesen nevetségesnek minősítette. A honvédelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy jugoszláv részről tovább folytatódnak a légitérsértések, így az elmúlt hétvégén is 5000 méter magasságban jugoszláv vadászgép repült át. „A repülőgép manővereit elemezzük, kutatjuk, hogy ezek a berepülések közvetlenül vagy közvetve támadást jelentenek-e, magyarországi célpont ellen irányulnak vagy a jugoszláv harci helyzethez kapcsolódó tevékenységek. Az eddigi berepülések az utóbbit bizonyítják. Viszont aggasztó, hogy a nemzetközi normák ellenére ismétlődnek a légitérsértések. Mi minden alkalommal magyarázatot kértünk a jugoszláv féltől, de nem kaptunk érdemi választ” - mondta Keleti György. A magyar honvédség elutasítja azokat a vádakat is, amelyek a terrorista kiképzőközpontra vonatkoznak. „A polgárháború elől hozzánk menekülteket, ha szükséges, határőrségünk lefegyverzi, s aki a menekültek közül vissza akar térni hazájába, amiben a magyar hatóságok nem korlátoznak senkit, kizárólag fegyver nélkül tehetik meg” - közölte a honvédség szóvivője. Az elmúlt hétvégén egyébként újabb nagyszámú menekült érkezett Magyarországra Horvátországból. Mint ahogy Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője ma lapunk tudósítójának elmondta, pénteken, szombaton és vasárnap öszszesen 771 személy kért ideiglenes védelmet a magyar határőrségtől, közülük 28-an a zöldhatáron menekültek át. Valamennyiüket a menekülttáborokba irányították a határőrök. Sajátos furcsaságnak számít az az adat, hogy horvátorországi juhászok áttereltek egy 950 birkából álló nyájat is Magyarországra. Krisán ezredes elmondta azt is, hogy a magyarországi határ menti települések lakosságát ismét a határ közelében folyó lövöldözések és robbanások nyugtalanítják. CSORBA Zoltán A régi érdem nem volt elég Suarez kilép a politikából A spanyol színtéren nincs helye a Franco-rendszer leépítőjének Véglegesen távozott Spanyolország politikai színteréről Adolfo Suarez volt miniszterelnök, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett Franco diktatúrájának demokratikus lebontásában. Pártjának, a Demokratikus Centrum Uniójának a kongresszusa vasárnap este fejeződött be, megválasztotta az új vezetőséget, s Suarez nevét meg sem említették. Igaz, nem kívánt részt venni a kongresszuson, ám megkísérelte befolyásolni az új vezetőség megválasztását, utódjául Raul Morodót, volt szocialistát, egyetemi tanárt javasolta. A részvevők azonban az elnöki székbe az ellenjelöltet, Rafael Calvo Ortegát ültették. A rendkívüli kongresszust azután hívták össze, hogy Suarez véglegesen lemondott pártelnöki tisztségéről. Az országos és a helyhatósági választásokon elszenvedett súlyos vereség után köszönt le. A legutóbbi választásokon pártja a szavazatok mindössze 4 százalékát szerezte meg. Miután Spanyolország megszabadult a diktatúrától, bevezették a demokráciát, egyre nagyobb mértékben két párt jutott vezető szerephez, a baloldalon a kormányzó szocialisták, a jobboldalon pedig a José Mario Aznar vezette Néppárt. Suarez pártját az első szabad választások előtt hozta létre abban a hitben, hogy maga köré gyűjtheti a spanyol politikusokat. Bebizonyosodott azonban, hogy a jobboldali népiek és a mérsékelt szocialisták uralják a terepet. Suarez pártja már korábban felbomlott volna, ha élén nem állt volna ilyen rendkívüli személyiség, aki történelmi érdemeket szerzett a francóizmus megbuktatásában. Ez azonban nem szavatolta a népszerű személyiség politikai jövőjét, s ezt önmaga is megértette tíz évvel a hatalomtól való megválása után. A párt kongresszusán semmi sem történt azon kívül, hogy megválasztották az új vezetőséget. A hírmagyarázók értékelése szerint a közeljövőben teljesen eltűnik a színtérről a Suarez alapította Demokratikus Centrumunió. Peking figyelmeztet A szeparatizmus Kínában is teret hódít Kína figyelmeztette a tajvani hatóságokat, hogy „erélyes intézkedésekkel akadályozzák meg” a szeparatista tevékenységet és járuljanak hozzá a kínai nemzet egyesítéséhez. Ezt Vu Hszie-csien kormányfőhelyettes közölte mintegy 700 hongkongi, makaói és tajvani kínai előtt, áll a China Daily című lap tegnapi számában. Vu kormányfőhelyettes szerint a kínai kormány „nagyon aggódik” egy „független Tajvan” létrehozására irányuló törekvések miatt. Ez kedvezőtlen hatással lehet a sziget helyzetének stabilitására, mondta. Hozzátette, hogy a tajvani „kompatrióták” bizonyára nem kívánnak ilyesmit, és hangsúlyozta, hogy Kína nem fogja hagyni, hogy a dolgok ilyen irányt vegyenek. A tajvani „szeparatista tevékenység” kisebb-nagyobb intenzitással éveken át folyt, de az utóbbi időben kifejezettebb, különösen a kelet-európai és a szovjetunióbeli események óta. Peking attól tart, hogy a helyzet szovjet mintára alakulhat tovább, ahol egyes köztársaságok önállósulnak. Noha Tajvan de facto nem tartozik Kínához, Peking egyesítő politikája hosszú távú és úgy tűnt, hogy van bizonyos eredménye. A tajvani „szeparatizmus” azonban nem kivételes jelenség, mert hasonló törekvések tapasztalhatók Tibetben, Belső-Mongóliában és Hszinjang autonóm területen is. (Tanjug) KÜLPOLITIKA 3 A JUGOSZLÁV VÁLSÁG MIATT Görögország kára 30 millió dollár Athén az Európai Közösség segítségét kéri A görög mezőgazdaságnak kára származik a jugoszláviai válságból, ezért Athén hivatalosan az Európai Közösséghez fordult segítségért. A tizenkettek mezőgazdaságügyi miniszterei Hollandiában üléseznek, hozzájuk fordult levélben Szotirisz Kuvelasz görög miniszter, s azt állítja, hogy egymilliárd drachmára (5 millió dollár) becsülik a kárt. Ez csak a görög exportőrök és szállítók vesztesége a jugoszláviai utakon keletkezett akadályok miatt, míg a mezőgazdaságot összesen 25- 30 millió dolláros kár érte. Az utóbbi hónapokban annyira elhúzódik a szállítás, hogy az élelmiszer megromlik, csökken az ára és a kerülőutak miatt növekednek a szállítási költségek is. Görögország korábban is azt állította, hogy kára származik a szomszédos válságból, elsősorban az idegenforgalomban, de ebben az ágazatban még nem számolták össze a kárt. A mezőgazdaságot ebben az évben a szokatlanul zord télidő is sújtotta, ráadásul az Európai Közösség csökkentette a juttatásokat. Görögország éveken át kedvezményeket élvezett, hogy könnyebben alkalmazkodhasson a szigorú nyugati előírásokhoz. Tíz év alatt 18 milliárd dolláros segélyt kapott az Európai Közösségtől. (Tanjug)