Magyar Szó, 1992. március (49. évfolyam, 59-89. szám)

1992-03-01 / 59. szám

2 KÜLPOLITIKA Irak szembeszáll a BT-vel Nem hajlandó megsemmisíteni nagy hatótávolságú rakétarendszereit­­ Pickering nyilatkozata Thomas Pickering, az ENSZ Bizton­sági Tanácsának elnöke kijelentette, hogy Irak „szemmel láthatóan elveti” az Egyesült Nemzeteknek azt a követe­lését, hogy semmisítse meg nagy ha­tótávolságú rakétarendszereit, jelen­tik külföldi hírügynökségek. Péntek este ugyanis lejárt a határidő, amelyet Irak saját maga szabott meg rakéta­­rendszereinek megsemmisítésére. Iraknak ezt az álláspontját megfi­gyelők úgy értékelik, hogy az öbölor­­szág még a világszervezettel és a Biz­tonsági Tanáccsal is szembeszáll. A BT ugyanis az öbölháború befejezése után hozott 687. számú határozatával előirányozta, hogy Irak megsemmisí­ti valamennyi rakétáját, amelyeknek hatótávolsága meghaladja a 150 kilo­métert, megsemmisíti továbbá a nuk­leáris, biológiai és ballisztikai fegyve­reit. Irak levélben azt javasolta a Biz­tonsági Tanácsnak, hogy engedélyez­ze rakétarendszereinek átépítését, hogy a berendezéseket „békés célok”­­ra, például kőolaj-kitermelésre hasz­nálhassa el. Pickering tolmácsolta Iraknak azt a kérését, hogy március folya­mán küldöttséget meneszt az ENSZ-be, hogy megvitassák a problémát. Más hírek szerint tegnap eluta­zott Bagdadból az ENSZ nyolctagú szakértői csoportja, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja az iraki atomfegyvereket és meg­semmisítse az atomfegyverek gyár­tásához szükséges berendezéseket. A BT pénteken elítélte Irakot, mert nem engedélyezte az ENSZ szakértőinek, hogy végrehajtsák feladatukat. HEGYI-KARABAH Folytatódnak a harcok Nem jártak sikerrel a békeközvetítők Az azerik és az örmények összetű­zései Hegyi-Karabah tartományban tovább folytatódnak, sőt, a szemben álló felek közleményei szerint ismét vannak áldozatok a polgári lakosság körében. A tartományban az örmé­nyek és az azeriek idestova négy éve állandó összetűzésben állnak egymás­sal, most, miután péntek este Lapos­ azonnal térjenek haza, és „e nehéz órákban” segítsék a hazát. A háborús veszélyt fokozza az is, hogy kudarcot vallottak a békeközve­títők. Velayati iráni külügyminiszter nyíltan bevallotta, hogy két nappal ezelőtti látogatása eredménytelenül végződött, de ugyanakkor kijelentet­te, hogy ez csak az első kísérlete volt. Korábban Oroszország efféle próbál­kozásai is dugába dőltek. A nyugati államok és Moszkva is aggódik amiatt, hogy egyre fokozódik Irán és Törökország befolyása ebben a térségben. Péntek este Prágában az EBEÉ magas rangú tisztségviselőinek értekezletén határozatot hoztak ugyan a tűzszünetről, ez azonban nem elégíti ki a szemben álló feleket. Minden jel szerint az EBF­É interven­ciója is sikertelenségre van ítélve. Azerbajdzsán azt állítja, hogy a Hegyi-Karabah térsége területének alkotórésze, és az itt élő örmények­nek csupán kulturális autonómiát en­gedélyez, ezzel szemben a szomszé­dos Örményország teljes politikai jo­gokat, többek között önrendelkezési jogot követel az örményeknek. (Tan­jug) Másodszori próbálkozás Velayati ismét megkísérel látogatást tenni Hegyi-Karabahban Ali Akhbar Velayati iráni kül­ügyminiszter kijelentette, hogy hamarosan ismét megkísérel ellá­togatni Hegyi-Karabahba, jelenti az AFP. Néhány nappal ezelőtt az iráni külügyminiszter, aki közve­títeni akar a hadban álló örmé­nyek és azerik között, már meg­próbált elutazni Arangolo tarto­mányba, indulása előtt azonban ismét fellángoltak a harcok, és kénytelen volt megszakítani kül­detését. Nyikov marsall elrendelte a hadsereg kivonulását, fennáll a veszély, hogy az összetűzések igazi háborúvá fajulnak. Saposnyikov, mint ismeretes, vissza­rendelte a tartományban állomásozó motoros ezredet és elrendelte a ka­szárnyák kiürítését. Ezzel a lépéssel szeretné megkímélni a hadsereget, egyszersmind elvetni az azeriknek azt a vádját, hogy a katonaság az örmé­nyeket támogatja. A rendelettel egy­idejűleg figyelmeztették a lakosságot, hogy azonnal szolgáltassa be a fegyve­reket, amelyeket elraboltak a hadse­regtől, ellenkező esetben erőszakkal veszik el, és a hadsereg minden ellen­állásra tűzzel válaszol. Megfigyelők szerint a hadsereg visszavonulása teret nyit a közvetlen háborús összetűzéseknek. Azerbaj­dzsán már most munkálkodik saját nemzeti hadseregének létrehozásán, de úgy tudják, hogy Örményország sem ül ölbe tett kézzel. A napokban felhívást intéztek a hadseregben szol­gáló örmény katonatisztekhez, hogy Három és fél hónapja tartanak a heves harcok Szomáliában, eddig leg­alább húszezer ember esett áldozatul az Ali Mahdi Mohamed ideiglenes elnökhöz hű erők és a Mohamed Farah Aidid tábornok hívei közötti ösz­­szecsapásokban Magyar Szó Az USA elismeri Horvátországot és Szlovéniát? Eagleburger államtitkár-helyettes: Jugoszlávia feldarabolását nem lehetett megakadályozni Lawrence Eagleburger, az USA ál­lamtitkár-helyettese a US Today nagy tekintélyű lapnak adott interjújában kijelentette, hogy „nem volt mód ar­ra, hogy megakadályozzák Jugoszlá­via feldarabolását”. A lap szerint Eag­­leburger jelezte, hogy az Egyesült Ál­lamok hamarosan elismerhetné Hor­vátország és Szlovénia függetlenségét, „amennyiben sikerül tárgyalásokkal szavatolni a békés elszakadást”. Eagleburger Washingtonban a bal­káni állapotok egyik legkiválóbb isme­rője, tanácsai gyakran döntő fontossá­gúak a Fehér Ház Balkánnal kapcso­latos álláspontjainak kialakításában. Bush elnök adminisztrációjának leg­magasabb rangú képviselői a két ju­goszláv köztársaság függetlenségének elismerését eddig olyan kérdésként kezelték, amely az ország válságának békés megoldását szolgálja, azaz, mint gyakran megismételték, az elszakadó államok elismerésének feltétele az ENSZ békeerőinek jövetele, továbbá az EK védnöksége alatt folyó tárgyalá­sok sikeressége. Fagleburger mostani kijelentése első ízben utal arra, hogy az USA esetleg elismeri Horvátorszá­got és Szlovéniát. (Tanjug) 1992. március 1., vasárnap Kéksisakosok Kambodzsában is Az UNTAC misszió kötelékében 22 000 ENSZ-katona lesz­­ A legnagyobb és legdrágább békeküldetés Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ha­tározatot fogadott el, amellyel megkezdődik a világszervezet ed­digi legnagyobb és legköltségesebb békeakciója. Az ENSZ 745. számú határozatával létrehozta az úgyne­vezett UNTAC békekülönítményt, amelynek 22 000 katonája 15 hóna­pig Kambodzsában tartózkodik azzal a céllal, hogy elősegítse az országban szemben álló frakciók nemzeti meg­békélését. Néhány hónappal ezelőtt, mint ismeretes, Kambodzsában még véres harcok folytak, tíz éve tombol a polgárháború. Az ENSZ béke­missziója mintegy 1,9 milliárd dol­lárba kerül, a kambodzsai békeakció lesz a világszervezet legdrágább mű­velete. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár jelen­tésében azzal indokolta meg a béke­hadműveletet, hogy a párizsi konfe­rencián elért politikai megállapodás és a szemben álló frakciók kibékülése után szabad választásokat kell hirdet­ni, éspedig az ENSZ segítségével, helyre kell állítani a polgári admi­nisztrációt, amely a hosszan tartó há­borúban szinte teljesen megsemmi­sült. Az ENSZ-békeerők kötelékébe 15 000 katona tartozik, továbbá 465 katonai megfigyelő, 376 ten­gerész és 4500 tagot számláló had­tápszolgálat és vezérkar. Emellett 3600 polgári rendfenntartó és ENSZ- szakértő tartozik még az UNTAC misszióhoz. Gáli bejelentette, hogy a békéltető hadművelet 1993 májusáig tart, ak­kora irányozták elő a szabad választá­sokat. Gáli bejelentette továbbá, hogy áprilisban személyesen ellátogat Kambodzsába. Az ENSZ-főtitkár felszólította a vi­lágszervezet tagországait, hogy pótló­lagosan finanszírozzák a békehadmű­veleteket, amelyeknek költsége óriási­ra duzzadt. A jugoszláviai UNPRO­­FOR művelettel együtt ez az újabb békeküldetés több mint 2,5 milliárd dollárra rúg, ez az összeg az ENSZ teljes kétévi költségvetése. (Tanjug) A portugál kormányfő Budapesten Anibal Cavaco Silva személyében első ízben látogatott portugál miniszterelnök Magyarországra (Állandó tudósítónktól) Budapest, február 29. A Magyar Országgyűlés épületén két óriási zászlót, a magyar és a portugál lo­bogót lengeti a tavaszi szél. Anibal Cava­­co Silva személyében első ízben látoga­tott Budapestre portugál kormányfő. A magyar fővárosban tárgyalt Göncz Ár­pád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel és Szabad Györggyel, a parlament elnökével. A magyar miniszterelnök Silvával el­sősorban mint az Európai Közösség so­ros elnöklőjével, Portugália miniszterel­nökével tárgyalt, aminek külön hang­súlyt adott, hogy március elsején életbe lép a magyar társulási viszonyról szóló ideiglenes megállapodás, amelynek ér­telmében Magyarország egy lépéssel közelebb került az európai családhoz. A megbeszéléseken a portugál miniszter­­elnök támogatásáról biztosította Ma­gyarországot az EK-hoz való csatlakozá­si szándékában, s mint ahogy a mai saj­tóértekezleten kijelentette, vendéglátói bízhatnak abban, hogy „Magyarország nemsokára elnyeri a teljes jogú tagsá­got”. Mint ahogy a későbbiekben kide­rült, ez a „nemsokára” megfogalmazás az 1995 és 2000 közötti időszakra vo­natkozik. Antall és Silva megbeszélésein fontos témaként szerepelt a jugoszláviai válság megoldása is, amiben a szomszédos Ma­gyarország különösképpen érdekelt. A mai sajtótájékoztatón Silva ezzel kapcso­latban a következőket mondta: „Az Eu­rópai Közösség elégedett a jugoszláviai tűzszünettel, mindig is úgy tartotta, hogy csak az ENSZ rendelkezik olyan feltételekkel, amelyek szavatolni tudják a tartós tűzszünetet. Az EK szakem­bereinek csoportja együttműködik az ENSZ-szel ebben a kérdésben. A brüs­­szeli értekezlet legújabb szakaszával új fázisba léphet a jugoszláviai válság meg­oldása, nincs kizárva, hogy fontos előre­lépés történik majd. Mivel Jugoszlávia szétesőfélben van, azt szeretnénk, hogy a volt Jugoszlávia helyén mozaikszerűen létrejövő államok együttműködjenek. A tűzszünet betartása hozzásegíthet ah­hoz, hogy ismételten megvitassuk a gaz­dasági szankciók kérdését. Hogy fel­­újul-e az együttműködés vagy marad­nak a szankciók az elsősorban a volt ju­goszláviai köztársaságok magatartásától függ. Ami Portugáliát illeti, közölhetem, hogy országom csapatai is részt vesznek a békeerők kötelékében.” Antall József a sajtótájékoztatón kö­zölte, hogy a magyar kormány nevé­ben Jeszenszky Géza külügyminiszter az országgyűlés következő ülésén, ked­den sürgősségi kérelemmel a parla­ment elé terjeszti azt a határozati ja­vaslatot, hogy az ENSZ békefenntartó erőinek egy része Magyarországon ke­resztül haladjon át rendeltetési helye, Jugoszlávia felé. Amennyiben a parla­ment megadja ezt a felhatalmazást, a magyar kormánynak minden egyes érintett országgal szerződést kell köt­nie az átvonulásról. Cs.Z. Törökország nem ismeri el Kosovót A török külügyminisztérium képvi­selői tegnap kijelentették, hogy Tö­rökországnak nincs szándékában elis­merni Kosovót független államként, mert Kosovo Szerbia része. A külügy­­minisztériumi szóvivő ilyen nyilatko­zatot adott a török Daily News napi­lapnak abból az alkalomból, hogy Bu­­jar Bukoshi, az illegális Kosovói Köz­társaság miniszterelnöke abban a re­ményben látogatott Ankarába, hogy Törökország majd elismeri a függet­len Kosovói Köztársaságot. Az angol nyelvű török napilap szerint Törökor­szág „hidegen fogadja Kosovo függet­lenségét”. A török sajtó egyébként nem­igen foglalkozik Bukoshi látogatásá­val, csupán a Milliyet című lap számol be a kosovói vendég és a baloldali irá­nyultságú demokratikus párt elnöké­nek, Bulent Ecevitnek a tárgyalásai­ról. Ecevit egykori török miniszterel­nök egyébként kijelentette, hogy „Tö­rökország elismerheti Kosovót, a ko­­sovóiaknak azonban szavatolniuk kell az ottani török nép szabadságát. Az angol nyelvű török napilap egyébként úgy tudja, hogy Bukoshit fogadja De­­mirel kormányfő is, ugyanakkor az Anadolia török hírügynökség szerint hivatalos látogatásról van szó, amelyre a török kormány elnökének meghívá­sa alapján került sor. (Tanjug) Kinevezték a Vatikán zágrábi nunciusát A Szentszék közölte, hogy II. János Pál pápa tegnap Giulio Einaudi sze­mélyében kinevezte a Vatikán első horvátországi nunciusát. Einaudi ko­rábban Chilében töltötte be a Szent­szék nagyköveti tisztségét. A Vatikán, mint ismeretes, január 13-án elismerte Horvátország és Szlo­vénia függetlenségét, február 8-án pe­dig diplomáciai kapcsolatot létesített velük. A Szentszék Ljubljanában és Zágrábban nunciátust nyitott, Szlové­nia és Horvátország pedig a Vatikán­ban nagykövetséget. (Tanjug) EBEÉ-küldöttség Jugoszláviában Két hónap után ismét felülvizsgálják az emberi jogok állapotát Az EBE­É magas rangú tisztségviselői­nek prágai értekezletén péntek este dön­tés született arról, hogy ismét küldöttséget irányítanak Jugoszláviába azzal a céllal, hogy megvizsgál­ják az emberi jogok álla­potát valamennyi köztársaságban. A hatá­rozat azután született meg, hogy a testület egész napos vitát folytatott a decemberben és januárban itt járt küldöttség jelen­téséről. Ez a jelentés komoly bírálatokat tartalmaz, azt állítja, hogy Jugoszlávia minden részében kisebb vagy nagyobb mértékben megsértik az emberi jogokat. A határozati javaslatot Svájc küldöttsége ter­jesztette elő, tavaly is ő volt a kezdeménye­ző. A határozattal egyúttal elvetették Ma­gyarországnak és Albániának azt a követe­lését, hogy a Vajdaságot, Baranyát és Sandžakot olyan régióknak tüntessék fel, ahol kifejezetten megsértik az emberi jo­gokat. A jelentés a kosovói állapotokat úgy tünteti fel, hogy ott „folyamatosan megsér­tik az EBEÉ rendelkezéseit”, mindez „ve­szélyes helyzetet teremt mind az albán ki­sebbség számára, mind a tartomány stabi­litása szempontjából”. A jelentés megállapítja, hogy Horvát­országban több szempontból megszegik az emberi jogokat, s ez különösen a szerbeket érinti. Megállapítja továbbá, hogy rendkí­vül kifejezett a sajtószabadság elfojtása. Magyarország küldöttsége arra töreke­dett, hogy az újabb EBEÉ- -misszió elsőd­leges feladata a Vajdaságban élő magyar kisebbség helyzetének kivizsgálása legyen veszélyeztetettsége miatt. A küldöttségve­zető érvként hozta fel, hogy a jugoszláviai magyaroknak „részt kell venniük egy há­borúban, amely nem az ő háborújuk”. Vladimir Pavicevic jugoszláv küldött­ségvezető ezzel kapcsolatban kijelentette: „Ismeretes Magyarország aggodalma az emberi és kisebbségi jogok miatt, de isme­retesek területi aspirációi is, amelyeket nem nehéz felismerni, mert Magyarország nem is leplezi őket”. A magyar kisebbség védelmének azonban Pavicevic szerint nem ez a módja. Kijelentette, hogy a ma­gyarok Jugoszláviában a lehető legna­gyobb mértékű szabadságot és jogokat él­vezik, amelyek messze meghaladják a szo­kásos kisebbségi jogokat - kezdve az okta­tástól a sajtón, rádión, televízión át a poli­tikai életben való részvételig. Pavicevic sze­rint Magyarország és Jugoszlávia együtt­működésének perspektívái és lehetőségei „nem a manipulációkban és kitalált prob­lémákban, a helyzet politizálásában és a revízióra való igyekezetben rejlenek”. Ami a jugoszláviai magyarokat illeti és a részvé­telüket abban a háborúban, amely nem az övéké, Pavicevic kijelentette: „Az igazság az, hogy a jugoszláviai helyzet nem Ma­gyarország ügye, de igenis a jugoszláviai magyaroké, mint polgároké és állampolgá­roké, akárcsak az ország többi polgáráé”. Végezetül megkérdezte a magyar küldött­­ségvezetőt, hogy Magyarországon miért ti­­tok a szerb kisebbség lélekszáma, hány ok­tatási intézményük van, részt vesznek-e a közigazgatásban, a politikában, a hadse­regben... Nehéz erre választ adni - vála­szolta Pavicevic -, mert „Magyarországon a szerb kisebbséget gyakorlatilag likvidál­ták”. (Tanjug)

Next