Magyar Szó, 1992. március (49. évfolyam, 59-89. szám)

1992-03-01 / 59. szám

2 KÜLPOLITIKA Irak szembeszáll a BT-vel Nem hajlandó megsemmisíteni nagy hatótávolságú rakétarendszereit Pickering nyilatkozata Thomas Pickering, az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke kijelentette, hogy Irak „szemmel láthatóan elveti” az Egyesült Nemzeteknek azt a követelését, hogy semmisítse meg nagy hatótávolságú rakétarendszereit, jelentik külföldi hírügynökségek. Péntek este ugyanis lejárt a határidő, amelyet Irak saját maga szabott meg rakétarendszereinek megsemmisítésére. Iraknak ezt az álláspontját megfigyelők úgy értékelik, hogy az öbölország még a világszervezettel és a Biztonsági Tanáccsal is szembeszáll. A BT ugyanis az öbölháború befejezése után hozott 687. számú határozatával előirányozta, hogy Irak megsemmisíti valamennyi rakétáját, amelyeknek hatótávolsága meghaladja a 150 kilométert, megsemmisíti továbbá a nukleáris, biológiai és ballisztikai fegyvereit. Irak levélben azt javasolta a Biztonsági Tanácsnak, hogy engedélyezze rakétarendszereinek átépítését, hogy a berendezéseket „békés célok”ra, például kőolaj-kitermelésre használhassa el. Pickering tolmácsolta Iraknak azt a kérését, hogy március folyamán küldöttséget meneszt az ENSZ-be, hogy megvitassák a problémát. Más hírek szerint tegnap elutazott Bagdadból az ENSZ nyolctagú szakértői csoportja, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja az iraki atomfegyvereket és megsemmisítse az atomfegyverek gyártásához szükséges berendezéseket. A BT pénteken elítélte Irakot, mert nem engedélyezte az ENSZ szakértőinek, hogy végrehajtsák feladatukat. HEGYI-KARABAH Folytatódnak a harcok Nem jártak sikerrel a békeközvetítők Az azerik és az örmények összetűzései Hegyi-Karabah tartományban tovább folytatódnak, sőt, a szemben álló felek közleményei szerint ismét vannak áldozatok a polgári lakosság körében. A tartományban az örmények és az azeriek idestova négy éve állandó összetűzésben állnak egymással, most, miután péntek este Lapos azonnal térjenek haza, és „e nehéz órákban” segítsék a hazát. A háborús veszélyt fokozza az is, hogy kudarcot vallottak a békeközvetítők. Velayati iráni külügyminiszter nyíltan bevallotta, hogy két nappal ezelőtti látogatása eredménytelenül végződött, de ugyanakkor kijelentette, hogy ez csak az első kísérlete volt. Korábban Oroszország efféle próbálkozásai is dugába dőltek. A nyugati államok és Moszkva is aggódik amiatt, hogy egyre fokozódik Irán és Törökország befolyása ebben a térségben. Péntek este Prágában az EBEÉ magas rangú tisztségviselőinek értekezletén határozatot hoztak ugyan a tűzszünetről, ez azonban nem elégíti ki a szemben álló feleket. Minden jel szerint az EBFÉ intervenciója is sikertelenségre van ítélve. Azerbajdzsán azt állítja, hogy a Hegyi-Karabah térsége területének alkotórésze, és az itt élő örményeknek csupán kulturális autonómiát engedélyez, ezzel szemben a szomszédos Örményország teljes politikai jogokat, többek között önrendelkezési jogot követel az örményeknek. (Tanjug) Másodszori próbálkozás Velayati ismét megkísérel látogatást tenni Hegyi-Karabahban Ali Akhbar Velayati iráni külügyminiszter kijelentette, hogy hamarosan ismét megkísérel ellátogatni Hegyi-Karabahba, jelenti az AFP. Néhány nappal ezelőtt az iráni külügyminiszter, aki közvetíteni akar a hadban álló örmények és azerik között, már megpróbált elutazni Arangolo tartományba, indulása előtt azonban ismét fellángoltak a harcok, és kénytelen volt megszakítani küldetését. Nyikov marsall elrendelte a hadsereg kivonulását, fennáll a veszély, hogy az összetűzések igazi háborúvá fajulnak. Saposnyikov, mint ismeretes, visszarendelte a tartományban állomásozó motoros ezredet és elrendelte a kaszárnyák kiürítését. Ezzel a lépéssel szeretné megkímélni a hadsereget, egyszersmind elvetni az azeriknek azt a vádját, hogy a katonaság az örményeket támogatja. A rendelettel egyidejűleg figyelmeztették a lakosságot, hogy azonnal szolgáltassa be a fegyvereket, amelyeket elraboltak a hadseregtől, ellenkező esetben erőszakkal veszik el, és a hadsereg minden ellenállásra tűzzel válaszol. Megfigyelők szerint a hadsereg visszavonulása teret nyit a közvetlen háborús összetűzéseknek. Azerbajdzsán már most munkálkodik saját nemzeti hadseregének létrehozásán, de úgy tudják, hogy Örményország sem ül ölbe tett kézzel. A napokban felhívást intéztek a hadseregben szolgáló örmény katonatisztekhez, hogy Három és fél hónapja tartanak a heves harcok Szomáliában, eddig legalább húszezer ember esett áldozatul az Ali Mahdi Mohamed ideiglenes elnökhöz hű erők és a Mohamed Farah Aidid tábornok hívei közötti öszszecsapásokban Magyar Szó Az USA elismeri Horvátországot és Szlovéniát? Eagleburger államtitkár-helyettes: Jugoszlávia feldarabolását nem lehetett megakadályozni Lawrence Eagleburger, az USA államtitkár-helyettese a US Today nagy tekintélyű lapnak adott interjújában kijelentette, hogy „nem volt mód arra, hogy megakadályozzák Jugoszlávia feldarabolását”. A lap szerint Eagleburger jelezte, hogy az Egyesült Államok hamarosan elismerhetné Horvátország és Szlovénia függetlenségét, „amennyiben sikerül tárgyalásokkal szavatolni a békés elszakadást”. Eagleburger Washingtonban a balkáni állapotok egyik legkiválóbb ismerője, tanácsai gyakran döntő fontosságúak a Fehér Ház Balkánnal kapcsolatos álláspontjainak kialakításában. Bush elnök adminisztrációjának legmagasabb rangú képviselői a két jugoszláv köztársaság függetlenségének elismerését eddig olyan kérdésként kezelték, amely az ország válságának békés megoldását szolgálja, azaz, mint gyakran megismételték, az elszakadó államok elismerésének feltétele az ENSZ békeerőinek jövetele, továbbá az EK védnöksége alatt folyó tárgyalások sikeressége. Fagleburger mostani kijelentése első ízben utal arra, hogy az USA esetleg elismeri Horvátországot és Szlovéniát. (Tanjug) 1992. március 1., vasárnap Kéksisakosok Kambodzsában is Az UNTAC misszió kötelékében 22 000 ENSZ-katona lesz A legnagyobb és legdrágább békeküldetés Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el, amellyel megkezdődik a világszervezet eddigi legnagyobb és legköltségesebb békeakciója. Az ENSZ 745. számú határozatával létrehozta az úgynevezett UNTAC békekülönítményt, amelynek 22 000 katonája 15 hónapig Kambodzsában tartózkodik azzal a céllal, hogy elősegítse az országban szemben álló frakciók nemzeti megbékélését. Néhány hónappal ezelőtt, mint ismeretes, Kambodzsában még véres harcok folytak, tíz éve tombol a polgárháború. Az ENSZ békemissziója mintegy 1,9 milliárd dollárba kerül, a kambodzsai békeakció lesz a világszervezet legdrágább művelete. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár jelentésében azzal indokolta meg a békehadműveletet, hogy a párizsi konferencián elért politikai megállapodás és a szemben álló frakciók kibékülése után szabad választásokat kell hirdetni, éspedig az ENSZ segítségével, helyre kell állítani a polgári adminisztrációt, amely a hosszan tartó háborúban szinte teljesen megsemmisült. Az ENSZ-békeerők kötelékébe 15 000 katona tartozik, továbbá 465 katonai megfigyelő, 376 tengerész és 4500 tagot számláló hadtápszolgálat és vezérkar. Emellett 3600 polgári rendfenntartó és ENSZ- szakértő tartozik még az UNTAC misszióhoz. Gáli bejelentette, hogy a békéltető hadművelet 1993 májusáig tart, akkora irányozták elő a szabad választásokat. Gáli bejelentette továbbá, hogy áprilisban személyesen ellátogat Kambodzsába. Az ENSZ-főtitkár felszólította a világszervezet tagországait, hogy pótlólagosan finanszírozzák a békehadműveleteket, amelyeknek költsége óriásira duzzadt. A jugoszláviai UNPROFOR művelettel együtt ez az újabb békeküldetés több mint 2,5 milliárd dollárra rúg, ez az összeg az ENSZ teljes kétévi költségvetése. (Tanjug) A portugál kormányfő Budapesten Anibal Cavaco Silva személyében első ízben látogatott portugál miniszterelnök Magyarországra (Állandó tudósítónktól) Budapest, február 29. A Magyar Országgyűlés épületén két óriási zászlót, a magyar és a portugál lobogót lengeti a tavaszi szél. Anibal Cavaco Silva személyében első ízben látogatott Budapestre portugál kormányfő. A magyar fővárosban tárgyalt Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel és Szabad Györggyel, a parlament elnökével. A magyar miniszterelnök Silvával elsősorban mint az Európai Közösség soros elnöklőjével, Portugália miniszterelnökével tárgyalt, aminek külön hangsúlyt adott, hogy március elsején életbe lép a magyar társulási viszonyról szóló ideiglenes megállapodás, amelynek értelmében Magyarország egy lépéssel közelebb került az európai családhoz. A megbeszéléseken a portugál miniszterelnök támogatásáról biztosította Magyarországot az EK-hoz való csatlakozási szándékában, s mint ahogy a mai sajtóértekezleten kijelentette, vendéglátói bízhatnak abban, hogy „Magyarország nemsokára elnyeri a teljes jogú tagságot”. Mint ahogy a későbbiekben kiderült, ez a „nemsokára” megfogalmazás az 1995 és 2000 közötti időszakra vonatkozik. Antall és Silva megbeszélésein fontos témaként szerepelt a jugoszláviai válság megoldása is, amiben a szomszédos Magyarország különösképpen érdekelt. A mai sajtótájékoztatón Silva ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Az Európai Közösség elégedett a jugoszláviai tűzszünettel, mindig is úgy tartotta, hogy csak az ENSZ rendelkezik olyan feltételekkel, amelyek szavatolni tudják a tartós tűzszünetet. Az EK szakembereinek csoportja együttműködik az ENSZ-szel ebben a kérdésben. A brüsszeli értekezlet legújabb szakaszával új fázisba léphet a jugoszláviai válság megoldása, nincs kizárva, hogy fontos előrelépés történik majd. Mivel Jugoszlávia szétesőfélben van, azt szeretnénk, hogy a volt Jugoszlávia helyén mozaikszerűen létrejövő államok együttműködjenek. A tűzszünet betartása hozzásegíthet ahhoz, hogy ismételten megvitassuk a gazdasági szankciók kérdését. Hogy felújul-e az együttműködés vagy maradnak a szankciók az elsősorban a volt jugoszláviai köztársaságok magatartásától függ. Ami Portugáliát illeti, közölhetem, hogy országom csapatai is részt vesznek a békeerők kötelékében.” Antall József a sajtótájékoztatón közölte, hogy a magyar kormány nevében Jeszenszky Géza külügyminiszter az országgyűlés következő ülésén, kedden sürgősségi kérelemmel a parlament elé terjeszti azt a határozati javaslatot, hogy az ENSZ békefenntartó erőinek egy része Magyarországon keresztül haladjon át rendeltetési helye, Jugoszlávia felé. Amennyiben a parlament megadja ezt a felhatalmazást, a magyar kormánynak minden egyes érintett országgal szerződést kell kötnie az átvonulásról. Cs.Z. Törökország nem ismeri el Kosovót A török külügyminisztérium képviselői tegnap kijelentették, hogy Törökországnak nincs szándékában elismerni Kosovót független államként, mert Kosovo Szerbia része. A külügyminisztériumi szóvivő ilyen nyilatkozatot adott a török Daily News napilapnak abból az alkalomból, hogy Bujar Bukoshi, az illegális Kosovói Köztársaság miniszterelnöke abban a reményben látogatott Ankarába, hogy Törökország majd elismeri a független Kosovói Köztársaságot. Az angol nyelvű török napilap szerint Törökország „hidegen fogadja Kosovo függetlenségét”. A török sajtó egyébként nemigen foglalkozik Bukoshi látogatásával, csupán a Milliyet című lap számol be a kosovói vendég és a baloldali irányultságú demokratikus párt elnökének, Bulent Ecevitnek a tárgyalásairól. Ecevit egykori török miniszterelnök egyébként kijelentette, hogy „Törökország elismerheti Kosovót, a kosovóiaknak azonban szavatolniuk kell az ottani török nép szabadságát. Az angol nyelvű török napilap egyébként úgy tudja, hogy Bukoshit fogadja Demirel kormányfő is, ugyanakkor az Anadolia török hírügynökség szerint hivatalos látogatásról van szó, amelyre a török kormány elnökének meghívása alapján került sor. (Tanjug) Kinevezték a Vatikán zágrábi nunciusát A Szentszék közölte, hogy II. János Pál pápa tegnap Giulio Einaudi személyében kinevezte a Vatikán első horvátországi nunciusát. Einaudi korábban Chilében töltötte be a Szentszék nagyköveti tisztségét. A Vatikán, mint ismeretes, január 13-án elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenségét, február 8-án pedig diplomáciai kapcsolatot létesített velük. A Szentszék Ljubljanában és Zágrábban nunciátust nyitott, Szlovénia és Horvátország pedig a Vatikánban nagykövetséget. (Tanjug) EBEÉ-küldöttség Jugoszláviában Két hónap után ismét felülvizsgálják az emberi jogok állapotát Az EBEÉ magas rangú tisztségviselőinek prágai értekezletén péntek este döntés született arról, hogy ismét küldöttséget irányítanak Jugoszláviába azzal a céllal, hogy megvizsgálják az emberi jogok állapotát valamennyi köztársaságban. A határozat azután született meg, hogy a testület egész napos vitát folytatott a decemberben és januárban itt járt küldöttség jelentéséről. Ez a jelentés komoly bírálatokat tartalmaz, azt állítja, hogy Jugoszlávia minden részében kisebb vagy nagyobb mértékben megsértik az emberi jogokat. A határozati javaslatot Svájc küldöttsége terjesztette elő, tavaly is ő volt a kezdeményező. A határozattal egyúttal elvetették Magyarországnak és Albániának azt a követelését, hogy a Vajdaságot, Baranyát és Sandžakot olyan régióknak tüntessék fel, ahol kifejezetten megsértik az emberi jogokat. A jelentés a kosovói állapotokat úgy tünteti fel, hogy ott „folyamatosan megsértik az EBEÉ rendelkezéseit”, mindez „veszélyes helyzetet teremt mind az albán kisebbség számára, mind a tartomány stabilitása szempontjából”. A jelentés megállapítja, hogy Horvátországban több szempontból megszegik az emberi jogokat, s ez különösen a szerbeket érinti. Megállapítja továbbá, hogy rendkívül kifejezett a sajtószabadság elfojtása. Magyarország küldöttsége arra törekedett, hogy az újabb EBEÉ- -misszió elsődleges feladata a Vajdaságban élő magyar kisebbség helyzetének kivizsgálása legyen veszélyeztetettsége miatt. A küldöttségvezető érvként hozta fel, hogy a jugoszláviai magyaroknak „részt kell venniük egy háborúban, amely nem az ő háborújuk”. Vladimir Pavicevic jugoszláv küldöttségvezető ezzel kapcsolatban kijelentette: „Ismeretes Magyarország aggodalma az emberi és kisebbségi jogok miatt, de ismeretesek területi aspirációi is, amelyeket nem nehéz felismerni, mert Magyarország nem is leplezi őket”. A magyar kisebbség védelmének azonban Pavicevic szerint nem ez a módja. Kijelentette, hogy a magyarok Jugoszláviában a lehető legnagyobb mértékű szabadságot és jogokat élvezik, amelyek messze meghaladják a szokásos kisebbségi jogokat - kezdve az oktatástól a sajtón, rádión, televízión át a politikai életben való részvételig. Pavicevic szerint Magyarország és Jugoszlávia együttműködésének perspektívái és lehetőségei „nem a manipulációkban és kitalált problémákban, a helyzet politizálásában és a revízióra való igyekezetben rejlenek”. Ami a jugoszláviai magyarokat illeti és a részvételüket abban a háborúban, amely nem az övéké, Pavicevic kijelentette: „Az igazság az, hogy a jugoszláviai helyzet nem Magyarország ügye, de igenis a jugoszláviai magyaroké, mint polgároké és állampolgároké, akárcsak az ország többi polgáráé”. Végezetül megkérdezte a magyar küldöttségvezetőt, hogy Magyarországon miért titok a szerb kisebbség lélekszáma, hány oktatási intézményük van, részt vesznek-e a közigazgatásban, a politikában, a hadseregben... Nehéz erre választ adni - válaszolta Pavicevic -, mert „Magyarországon a szerb kisebbséget gyakorlatilag likvidálták”. (Tanjug)