Magyar Szó, 1992. április (49. évfolyam, 90-117. szám)
1992-04-01 / 90. szám
1992. április 1., szerda A legnagyobb példányszámú kanadai napilap, a Toronto Star címoldalán foglalkozik azzal, hogy a jugoszláviai bankok 12 milliárd dollárt elsikkasztottak az állampolgárok folyószámlájáról, betétkönyvéről, illetve, hogy jogos tulajdonosaik mind a mai napig nem juthatnak hozzá. Nyugati diplomaták egyik tanulmánya szolgál alapul a cikkhez, amely a jugoszláv gazdaság halálos vonaglásait is leírja. A következőképpen fogalmaz: a volt Jugoszlávia számtalan kisebb és nagyobb vezére, magán- és köztársasági hadseregek jutottak hozzá az állampolgárok magán folyószámláin levő 12 milliárd dollár értékű betétekhez. Mivel a bankok közvetlenül a kormányok ellenőrzése alatt álltak a volt Jugoszláviában, a fővezérek a devizaösszegeket a polgárok folyószámláiról átömleszthették saját zsebükbe, és köztársasági hadseregeket finanszírozhattak a pénzből, miközben a szó szoros értelmében gazdasági katasztrófába sodorták az országot. Körülbelül kétmillió jugoszláv vált ilyen és effajta machinációk áldozatává. Még a gazdaságilag viszonylag szilárd Szlovénia állami bankja, a Ljubljanai Bank is benne van a panamázásban, hiszen jelenleg több mint egymilliárd dollárral tartozik betéteseinek - írja a torontói újság a nyugati diplomaták említett tanulmányára hivatkozva. Jugoszlávia devizatartalékai ez idő szerint körülbelül 2 milliárd 300 ezer dollár, de havonta ebből mintegy 400 millió dollárt kell kiadni. A külföldön élő jugoszlávoknak többé eszükbe sem jut, hogy tulajdon hazájuk bankjaiba helyezzék pénzüket, írja a Toronto Star, s végül idéz egy jugoszlávot, aki a következőképpen fogalmazott jó adag jogos iróniával: „Üdvözöljük Jugoszláviában, a világ egyetlen országában, ahol nem a rablók fosztogatják a bankot, hanem a bankok az állampolgárokat.” KOSOVO ROBBANÁS ELŐTT? Az osztrák APA távirati iroda hosszabb jelentésben foglalkozik a kosovói helyzettel, s megállapítja, hogy a volt Jugoszlávia területén kirobbant válságok következtében ez az akut probléma háttérbe szorult, de az utóbbi időben minden jel a közelgő viharra utal. A szerb hatóságok szinte naponta végeznek tömeges letartóztatásokat és elbocsátásokat, órákon át tartó kihallgatásokat, amelyek nem mentesek a fenyítésektől sem. Úgy tűnik azonban, hogy a szerb hatalom most további lépést tett, hogy „jobb belátásra bírja” a lázadozó albánokat. A külföldön élő albán ellenzékiek azt állítják, hogy Kosovóban, amely Szerbiához tartozik, a hatóságok naponta adományoznak albánok tulajdonát képező földeket szerbeknek és Crna Gora-iaknak. A kérdés csupán az, hogy meddig fogják honfitársaink mindezt tűrni - mondta a Kosovói Demokratikus Szövetség elnevezésű legnagyobb ellenzéki párt képviselője az APA tudósítójának. Az Albán Parasztpárt a minap Kosovóban riadót fújt. A tartomány nyugati részében fekvő Istok helységben Albániából érkezett száz Crna Gora-i és szerb menekült 210 hektár földet kapott azzal az ígérettel, hogy hamarosan panelházakat építenek rajta számukra. A földeket a kosovói albánoktól vették el. A hírt Ljubljanában tették közzé. Kosovo három legnagyobb városa egyikének, Peének a polgármestere azt közölte, hogy március közepén a Szerbiából és Crna Gorából Kosovóba költözőknek 120 hektár termőföldet adományoztak. Az adatok a kosovói albánok genfi tájékoztatási központjából származnak. A Priština közelében fekvő Vucitrn kis községben februárban hat szerb család összesen 60 hektár földet kapott. Ezek a termőterületek is a helyi albánok tulajdonát képezték. A tiltakozás e kolonizációk miatt mindeddig eredménytelen maradt. A községi vezetőségek, amelyek tagjait főként a szerb hatalom nevezte ki, nyugodt lelkiismerettel moshatják kezeiket annak a törvénynek köszönhetően, amelyet az év elején fogadott el a szerb parlament. A Bécsben működő albán tájékoztatási hivatal közlése szerint a törvény úgy rendelkezik, hogy az a körülbelül 300 000 szerb és Crna Gora-i, aki a második világháború után az „albán megtorlások” elől menekült el Kosovóból, áron alul túladott földjén az albánoknak. Ezeket a termőterületeket vissza kell juttatni törvényes tulajdonosaiknak, rendelkezik a törvény. Ha a volt tulajdonosok ezt elutasítják, akkor más érdeklődő szerbeknek vagy Crna Gora-iaknak kell felkínálni. Hivatalos belgrádi statisztikák szerint 616 szerb nemzetiségű albániai állampolgár települt át az utóbbi időben Kosovóba. Állítólag 135 családról van szó, először Crna Gorába, onnan pedig Nyugat-Kosovóba érkeztek telepesek. A tavalyi esztendőben 1700 szerb és Crna Gora-i nemzetiségű egyén hagyta el Albániát és települt át állandó jelleggel Szerbiába. Az albánok között a légkör pattanásig feszült. Tehetetlenül szemlélik, amint eltulajdonítják ingatlanjukat. Jóllehet a kosovói albán politikai pártok minden erejüket latba vetve igyekeznek féken tartani a helyzetet, tény, hogy Kosovo is puskaporos hordó, és minden pillanatban felrobbanhat - figyelmeztet a Kosovói Demokratikus Szövetség bécsi szóvivője. A fegyveres összecsapások lehetőségét egyáltalán nem kell kizárni. Maga Ibrahim Rugova, a szóban forgó párt vezetője, a legkiemelkedőbb kosovói albán ellenzéki politikusok egyike is nyomatékkal mutatott rá, hogy a déli tartományban a helyzet napról napra rosszabbodik. További feszítőerőt képez az illegalitásban működő kosovói kormány feltett szándéka, hogy április végén választásokat tart a kosovói albánság soraiban. Máris nyilvánvalónak tűnik, hogy Szerbia, amely két évvel ezelőtt feloszlatta a törvényes parlamentet és a kormányt a tartományban, nem fogja ölbe tett kézzel nézni az eseményeket. Ha a tartományban nyílt fegyveres konfliktus robbanna ki, akkor aligha valószínű, hogy az csupán a tartomány területére korlátozódna. Az osztrák APA távirati iroda hivatkozik két német Jugoszláviaszakértő könyvére, pontosabban az azokban napvilágot látott megfogalmazásokra: „Kosovo - a Balkán gordiuszi csomója”. „Ha Szerbia folytatja okupációs és rendőri rezsimpolitikáját Kosovóban, a jugoszláv válság befejezése után veszélyes méreteket ölthet egy általános balkáni krízis”. Kosovo ugyanis neuralgikus ponton fekszik, az, ami ott történik, óhatatlanul hatást gyakorol Albániára és Macedóniára egyaránt, amelyekben nagyszámú albán lakos él. Itt, ezen a ponton sem Görögország, sem Bulgária nem maradhatna távol. WASHINGTON ÚJ BALKÁN-POLITIKÁJA A hír, amelyet Washingtonban Baker amerikai államtitkár jelentett be, hogy eddigi hivatalos határaik keretén belül elismerik az összes jugoszláv tagköztársaságok függetlenségét, az amerikaiak passzív Balkánpolitikájának a végét jelenti - írja minapi számában az El Pais című spanyol lap. Hozzáteszi: fordulatot jelent ez a bejelentés olyan értelemben is, hogy Washington most már nem támogatja oly makacsul a régi jugoszláv föderációt. Nem férhet kétség hozzá, hogy a támogatás, amelyet Washington a jugoszláv unitarizmushoz nyújtott, ösztönözte Ante Markovic volt szövetségi kormányfőt a hadsereg bevetésére Szlovéniában és Horvátországban. Röviddel ezután kitört a jugoszláv belháború. Ez az amerikai támogatás olyan reményeket keltett Belgrádban, hogy számíthat a szóban forgó nagyhatalom áldásadására a Nagy- Szerbiával kapcsolatos elképzeléseihez. Most azonban megváltozott a helyzet, az amerikaiak irányt váltottak, és határozottan támogatják az összes köztársaság korábbi határainak tiszteletben tartását. Ezzel voltaképpen az Európai Közösség álláspontja szilárdult meg és azt szentesítették. Az összes jugoszláv tagköztársaság határai nemzetközi elismerésének célja egyedül csak az lehet, hogy megakadályozzák Szerbiát és Horvátországot terjeszkedő szándékában Bosznia-Hercegovina irányában. A nemzetközi közösségnek világosan Belgrád értésére kellene adnia, hogy a kéksisakosok jelenléte nem jelenti Szlavónia és Baranya megszállásának szentesítését a szerbek által dominált szövetségi hadseregben, és azt is, mindaddig, amíg ez a megszállás tart, tartani fog Szerbia hátrányos nemzetközi megkülönböztetése is. A balkáni béke alapja a kisebbségek jogainak és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása. Ez a béke azonban még a legjobb esetben is csak bizonytalan lehet, vélekedik a spanyol lap. Mégis optimista, megállapítva, hogy a békéhez ma sokkal közelebb kerültek az érintettek, mint akkor voltak, amikor az USA és az Európai Közösség tagországainak zöme a jugoszláv föderációt megvédendő a Balkán legagresszívebb erőinek nyújtottak támogatást. Azoknak, amelyek főhadiszállása Belgrádban van. NEMZETKÖZI FIGYELŐ Ahol a bank rabolja az embereket A Toronto Star rövid, de velős cikke a jugoszláviai polgárokat ért fosztogatásról - A kosovói robbanékony helyzetet az osztrák APA hírügynökség elemzi - Washington balkáni politikájának pálfordulásával az El Pais című spanyol lap foglalkozik Magyar Szó Elindultak a francia ENSZ-katonák Pierre Joxe véderőminiszter kísérte ki az első kontingenst a touloni kikötőbenÁprilis 4-ére várják őket Rijekába .A Varsói Szerződés széthullásával megszűnt a fő veszély a Nyugatra és általában a világra nézve, de továbbra is fennáll a helyi válságok veszélye, s ezért Franciaországnak és a többi országnak védelmeznie kell a békét” - jelentette ki tegnap Toulonban Pierre Joxe francia véderőminiszter, amikor a francia tengerészgyalogosok 1300 főnyi csoportját b' ''-t, amely sorban Fanciaországnak köszönhetően jön létre”, amely az úgynevezett logisztikai támogatást biztosítja mind a 14 000 kéksisakos számára. Joxe hangsúlyozta, hogy a kéksisakosok jugoszláviai akciója az első ilyen jellegű hadművelet Európában. A francia kontingens kiadásait napi egymillió francia frankra becsülik. A francia zászlóalj 250 járművel együtt indult útnak tegnap a touloni kikötőből, és április 4-ére várják Rijekába. A franciákat Krajina déli részére osztották be, és az lesz a feladatuk, hogy a tűzszünet biztosításának keretében az utakat, továbbá a MH kivonulását és a félkatonai alakulatok lefegyverzését ellenőrizzék. A többi A kéksisakost április 7-én hajózvaágrábban és Belgrádban a a 14 000 kéksisakos ellátásáról fognak gondoskodni. A kétezer francia kéksisakos között van nyolc nő is, akik önkéntesként kerültek a csapatba. Ötszázan rendes katonakötelezettségüknek tesznek eleget, és önkéntesen jelentkeztek a jugoszláviai akcióban való részvételre, egyebek között anyagi okokból. Jugoszláviában ugyanis havi 4-8 ezer frankot fognak keresni, otthon pedig csak néhány száz jár nekik, amíg katonai szolgálatukat teljesítik. A francia kontingens minden tagja elvégezte a szerbhorvát nyelvű alaptanfolyamot, ami remélhetőleg megkönnyíti számukra a helyi lakossággal való kommmunikációt, mert ez az ilyen intervenciók legkritikusabb fázisa. (Tanjug) KÜLPOLITIKA 3 Felhívás az ellenségeskedés megszüntetésére A nemzeti pártok vezetőinek tárgyalásai a belga fővárosban (Folytatás az 1. oldalról) Az előkészített szöveg egyes részeiről ma este váratlanul folytatták a véleménycserét, és egyelőre nincsenek megbízható információk arról, mikor írhatják alá az okmányt és belefoglalnak-e esetleg más kérdéseket is, amilyen például a közpénzügyek, a minisztertanács és elnökség szerepe és összetétele, valamint a közös fegyveres erők. A küldöttségek a legnagyobb fenntartással Cutilheirónak azt a javaslatát fogadták, hogy egy 18 000 főt számláló köztársasági hadsereget hozzanak létre a paritás alapján, és ennek az lenne az egyetlen feladata, hogy külső veszélyre reagáljon. Radovan Karadžić, az SZDP elnöke kijelentette, hogy küldöttségének van más megjegyzése is, beleértve a megfogalmazást „a minden politikai és egyéb akciótól való tartózkodásról, amely a helyzet rosszabbodásához vezethet”. Karadžićnak ugyanis az a véleménye, ki kell hangsúlyozni, hogy az ilyen jellegű akciók közé sorolnák Bosznia-Hercegovina esetleges nemzetközi elismerését is, még mielőtt politikai megegyezés születik a konferencia keretében. (Tanjug) Lemondott Stoltenberg Az illegális törökországi fegyverszállítások miatt távozott Volker Rühe az új német véderőminiszter Gerhard Stoltenberg német védő- bonni miniszterek közül, aki lemondőminiszter tegnap lemondásra kény adott tisztségéről. A véderőminiszter sajtóértekezleten hozta nyilvánosságra lemondását, Helmut Kohl kancellár jelenlétében. Noha csak két órával a megtartása előtt hívták össze, ez volt az utóbbi évek legtömegesebb sajtóértekezlete. Stoltenberg kijelentette, azért mond le, hogy „megkímélje a kormányt”. Kohl kancellár közölte, hogy tiszeteletben tartotta volna a miniszter „másmilyen döntését is”, de valószínű, hogy ha maga nem távozik, neki kellett volna eltávolítania, mert a fegyverbotrány elviselhetetlenné vált. Gerhard Stoltenberg azzal védekezett, hogy a 15 Leopard típusú tankot a tudta nélkül szállították le Törökországnak, „a minisztérium alacsonyabb, nem politikai szintjéről”. Ugyanezzel az érvvel védekezett tavaly is, amikor felfedezték az Izraelnek küldött fegyverszálítmányokat, de ilyen rövid időn belül ez az érv nem lehetett hatásos. Kohl kancellár bejelentette, hogy Stoltenberg utódjául Volker feühét, a Keresztény Unió eddigi főtitkárát nevezte ki. (Tanjug) szerült az illegális törökországi fegyverszállítások miatt. Németország újraegyesülése óta Stoltenberg az első a Gerhard Stoltenberg (AP telefotó) BULGÁRIA-TÖRÖKORSZÁG Katonai együttműködési egyezmény Szófiában tegnap egyezményt írtak alá a török és a bolgár Hadsereg együttműködéséről. A dokumentumot a két hadsereg vezérkari főnökének helyettese, Sztojan Topalov és Fikret Krupek látta el kézjegyével. Az egyezmény előirányozza a katonai küldöttségek, a magas rangú tisztek, a katonanövendékek, a katonai akadémiák hallgatói, a katonaegészségügyi káderek, valamint a hadiipari információk cseréjét. Az egyezmény új lehetőséget nyújt a két ország haderőinek együttműködésére, jelentette ki Topalov tábornok. Mindkét küldöttség vezetői kifejezték reményüket, hogy a Balkán a béke és a biztonság térsége lesz, és a mostani egyezményhez a többi balkáni ország is társulni fog. Az elmúlt hónapokban különösen megerősödött Bulgária és Törökország katonai együttműködése. (Tanjug) Jugoszláv küldöttség Dél-Afrikában Tegnap Dél-Afrikába utazott egy jugoszláv állami gazdasági küldöttség dr. Boža Jovanovic ügyvivő szövetségi külgazdasági titkár vezetésével. A küldöttség Pretoriában és Fokvárosban a két ország kapcsolatainak és elsősorban gazdasági együttműködésének lehetőségeiről tárgyal a dél-afrikai kormány képviselőivel. A politikai küldöttséggel együtt utazott az üzletemberek csoportja is, amely illetékes dél-afrikai partnerekkel, vállalatok és gazdasági szervezetek képviselőivel konkrét szerződésekről fog tárgyalni. (Tanjug) A külföldiek nem távozhatnak Líbiából Líbia az utóbbi napokban nem engedélyezi a külföldi állampolgároknak, hogy elhagyják az ország területét, közölte tegnap a brit külügyminisztérium. A líbiai hatóságok magatartását azzal hozták kapcsolatba, hogy a Biztonsági Tanács szankciókat helyezett kilátásba Líbiával szemben, mert Tripoli nem hajlandó kiszolgáltatni azt a két líbiai állampolgárt, akik 1988-ban a skóciai Lockerbie városka felett felrobbantottak egy amerikai utasszállító gépet. A bombamerényletben a repülőgép 270 utasa életét vesztette. A Líbia elleni szankciók bevezetését Nagy-Britannia, az USA és Franciaország indítványozta. Azt követelik minden országtól, hogy szüntesse meg Líbiával a légi és a tengeri forgalmat, s ne szállítson fegyvert Tripolinak, továbbá, hogy szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat. (Tanjug)