Magyar Szó, 1992. május (49. évfolyam, 118-147. szám)

1992-05-01 / 118. szám

2 KÜLPOLITIKA MÁJUS 31 -ÉN Községi és tartományi választások A Szerb Köztársaság Népképviselőházá­nak elnöke május 31 -ére községi választáso­kat írt ki. Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma alapján Damnjan Radenkovic képviselőházi elnök ugyanerre a napra kiírta a tartományi választásokat is. Vajdaság Auto­nóm Tartomány Szkupstinája képviselőinek megválasztásához előkészítették az összes szükséges aktusokat A május 31-ére kiírt közvetlen és titkos választásokon az első többpárti Tartományi Képviselőház 120 képviselőjének megvá­lasztása esedékes. A jelöltek közül az kerül be a Képviselőházba, aki elnyeri a szavazó­­urnákhoz járuló polgárok többségének bi­zalmát. Azokban a választási körzetekben, ahol egy jelölt sem kapja meg a szavazatok több­ségét, két héttel később, június 14-én tarta­nak pótválasztásokat. Az újonnan megválasztott Képviselő­ház ülését a választástól eltelt 15 napon belül a korábbi képviselőházi elnök hívja össze - áll többek között Vajdaság Auto­nóm Tartomány Képviselőházának közle­ményében. HÁRMAS TÁRGYALÁSOK BOSZNIA-HERCEGOVINÁRÓL Izetbegović megérkezett Lisszabonba Tegnap délután Alija Izetbegovic Lisz­­szabonba való megérkezése után kijelentet­te, azért jött, hogy az Európai Közösség képviselőinek megmagyarázza a bosznia­­hercegovinai helyzetet és rámutasson, ag­ressziót követtek el egy szuverén állam el­len. Cutilheiro nagykövet, a Bosznia-Herce­govina értekezlet elnöklője különtárgyalá­­sokat folytatott a szerbek, a muzulmánok és a horvátok képviselőivel és tegnap esté­re hívta össze a plenáris ülést. Ezzel kapcsolatosan Alija Izetbegovic kijelentette, hogy csak egy napig tartózko­dik a portugál fővárosban és reméli, hogy a tárgyalások eredménnyel járnak. Haj­landó mindenkivel és mindenről tárgya­lásokba bocsátkozni, csakhogy sor kerül­jön bármilyen megállapodásra, mondotta Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnö­ke. A másik két küldöttség képviselői is de­rűlátóan nyilatkoztak. Cutilheiro nagykövet tartózkodó derű­látással válaszolt az újságíróknak s hangoz­tatta, az a benyomása a tárgyalásokban részt vevő felek igyekeznek megegyezésre jutni. (Tanjug) BOSZNIA-HERCEGOVINA Mozgósít és ellenállásra szólít a területi védelem parancsnoka Bosznia-Hercegovina területi védelmé­nek parancsnoksága tegnap délután elren­delte a köztársasági elnökségnek a Jugo­szláv Néphadsereg kivonulásáról hozott határozata végrehajtását. A parancs értelmében el kell torlaszol­ni azokat a Bosznia- Hercegovinából ki­vezető utakat, amelyeken a kivonuló had­sereg elszállíthatná felszerelését és fegy­verzetét. Ezzel összhangban zárlat alá kell venni azokat a katonai létesítményeket, amelyekből az említett eszközök elszállít­hatók. A rendelet szerint fel kell tartóztatni és meg kell akadályozni azoknak a menetosz­lopoknak a távozását a kaszárnyákból, amelyeket nem kísérik a belügyminisztéri­um egységei. A parancs negyedik pontja arra vonat­kozik, hogy Bosznia-Hercegovina egész te­rületén sürgősen meg kell kezdeni a terü­leti védelem parancsnokságával egybehan­golt tervszerű fiard tevékenységet. Ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a lakos­ság és az anyagi javak széles körű védelmé­ről, áll a kiadott parancsban. (Tanjug) A parancs­hamisítás - állítja a területi védelem Hasan Efendic ezredes, Bosznia-Her­cegovina területi védelmének parancsno­ka tegnap este a Szarajevói Televízió má­sodik híradójában kijelentette, hogy nem írt alá semmiféle rendeletet a Jugoszláv Néphadsereg feltartóztatására vonatkozó­­lag. Az állítólagos rendeletről a SRNA nevű szerb hírügynökség és az Újvidéki Televí­zió adón elsőként hírt. Velibija Karic ezre­des, a köztársasági területi védelem pa­rancsnokságának tagja hazugságnak és Ha­misítványnak minősítette a telefaxon Ban­jalukából a SRNA hírügynökség közvetíté­sével a Szarajevói T­elevízióba küldött szö­veget Mint mondotta, a továbbított szöveg alatt nincs sem aláírás, sem pecsét, ezenkí­vül a köztársasági parancsnokság nem ad ki a községieknek közvetlen parancsot, ha­nem ezt a regionális törzsek útján végzi. Egyébként Banjalukába ilyen parancsot különben sem küldtek volna, mivel az otta­ni parancsnokságot a Szerb Demokrata Párt foglalta el. Tegnap este 8 óra tájban Szarajevóban kiújultak a harcok, a város központjára gránátok hullottak. Emberáldozatokról még nem érkezett jelentés. (Tanjug) Álriodó Čanakok gyülekezetén Zárt ajtót talált tegnap este a Vajdasági Szociáldemokrata Liga zrenja­­nini helyi szervezetének alakuló közgyűlésére összegyűlt nagyszámú hallgatóság. Valaki ugyanis pokolgépes merénylet gyanújával a rendőr­séghez fordult. A belügyi titkárság dolgozói a Centar helyi közösség nagytermében azonban nem találtak semmilyen robbanószerkezetet, úgy­hogy az összejövetelt Nenad Canak pártelnök részvételével mégis megtar­tották. Canakék küldöttségét ismeretlen személyek azzal is megfenyeget­ték, hogy felrobbantják személygépkocsijukat. K.I. Április 29 Sorszám: 63. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI A­USZTRÁL DOLLÁR1 250,9170 251,6720 252,4270 OSZTRÁK SCHILLING 100 2832,9054 2841,4297 2849,9540 KANADAI DOLLÁR1 275,9658 279,7962 277,6266 FRANCIA FRANK 100 5911 ,5766 5929,3647 5947,1528 NÉMET MÁRKA 100 19940,0000 20000,0000 20060,0000 GÖRÖG DRACHMA 100 1­171,0352 171,5483 OLASZ LÍRA 100 265118 265916 26,6714 JAPÁN JEN 100 2475098 248,2546 248,9994 HOLLAND GULDEN 100 17726,7862 17780,1266 17833,4670 SVÉD KORONA 100 5529,4045 5546,0426 5562,6807 SVÁJCI FRANK 100 21745,0291 21810,4605 21875,8919 ANGOL FONTí 585,4071 587,1686 588,9301 USA-DOUÁR1 329,8068 330,7992 331,7916 Hitelek a mezőgazda­ság, az ipar, a kisipar és az idegenforgalom fej­lesztésére Ék A német márka feketepiaci árfolyama: SZABADKÁN 500, ÚJVIDÉKEN 500 dinár. A forint 8,5 dinár. Magyar Szó Kormányválság Bonnban? Bonyodalmak a külügyminiszter személye körül Hans-Dietrich Genscher külügy­miniszter váratlan lemondása na­gyobb gondot okoz a bonni kormány­nak, mint azt az első pillanatban sejte­ni lehetett. Az ellenzék már ujjong, hogy ez „a vég kezdete”, de ha nem is így áll a helyzet, Helmut Kohl kancel­lár kabinetje komoly válságba került. Genscher Szabaddemokrata Pártja (az FDP), amely megtarthatja a kül­ügyminiszteri tárcát, először Irmgard Schwatzert nevezte ki, ő lett volna az első nő a német külügyminisztérium élén. Kohl kancellár bele is egyezett, de tegnapelőtt este kemény csapást kaptak: az FDP parlamenti frakciója nem is annyira Irmgard Schwatzer személye, hanem a pártelnökség ellen lázadt fel, és az együttes ülésen Klaus Kinkel igazságügy-miniszter kapta a több szavazatot, ő tehát az FDP jelölt­je­ Schwarzer asszony ezt személyes kudarcként fogadta, és most az sem biztos, hogy megtartja az építésügyi miniszteri tárcát, amelynek eddig a felelőse volt. Megingott Otto Lambs­dorff pártelnök pozíciója is, és egye­sek már a tervezettnél korábbi nemze­dékcserét emlegetik. Az 55 éves Kinkel neve nem isme­­retlen Németországban, noha csak egy éve foglalkozik igazán politikával. Azóta tagja az FDP-nek és miniszter. Genscher hozta Bonnba 1970-ben, amikor még belügyminiszter volt. Kinkel ezután 1979-től 1982-ig a ké­melhárítás főnöke volt, majd a kül­ügyminisztérium tervezőosztályának vezetője. Tehát ő is Genscher „diákjá­nak” számít. Klaus Kinkel lesz tehát valószínű­leg a külügyminiszter, de nem örökli Genscher alkancellári tisztjét is. Erre Jürgen Möllemann gazdaságügy-mi­­nisztert jelölte az FDP. Mindezekre a változásokra természetesen Kohl kan­cellárnak is rá kell adnia az áldását. A kancellár káderpolitikáját azon­ban egyre hangosabban bírálja a Ke­resztény Unió bajor ága, amely a mi­niszteri tárcák más elrendezését köve­teli. Theo Waigel pénzügyminiszter, a bajor ág elnöke, követeli a kabinet azonnali átalakítását, és felrója a kan­cellárnak, hogy csak szükségből és ap­ránként alkalmaz módosításokat. A keleti tartományok szociális za­vargásait és a nyugati sztrájkokat fi­gyelembe véve az ellenzék komor jóslatai helyénvalónak látszanak. Björn Engholm szociáldemokrata pártvezető mérsékeltebb volt ugyan, de megjegyezte, hogy a jelenlegi kormány a szociális problémákon kí­vül „nem tudja felmérni a pénzügyi helyzet mélységét és drámaiságát”. (Tanjug) JUGOSZLÁVIA-ÉRTEKEZLET Üléseznek a munkabizottságok Brüsszelben tegnap összeül­tek a Jugoszlávia-konferencia munkabizottságai, amelyek a gazdasági kérdésekkel, illetve az emberi jogokkal foglalkoznak. Két napig tart az ülésszakuk, s lord Carrington május 6-ára összehívta a csúcsértekezletet. A konferencia harmadik munka­­csoportja, amely a volt jugoszláv térség intézményes kapcsolatai­val foglalkozik, ezúttal nem ülé­sezik, mert elnöke, Henry Dar­win, Lisszabonban tartózkodik, részt vesz a Bosznia-Hercegovina leendő alkotmányos berendezé­séről szóló tárgyalásokon José Cutilheiro elnöklővel együtt. (Tanjug) KIVONULÁS ELŐTT BOSZNIA-HERCEGOVINÁBÓL Zöldasztalnál a fegyverek árnyékában Két hete múlott, hogy a JSZSZK Elnökségének két köztársaság képvi­selőire maradt része közleményben bejelentette, megbízta Blagoje Adžić tábornokot, kezdjen tárgyalásokat Bosznia-Hercegovina állami szervei­nek képviselőivel a Jugoszláv Nép­hadsereg helyzetének rendezéséről. Szinte ezzel egyidejűleg Szarajevóból felröppentették a hírt, hogy Fikret Abdic, a bosznia-hercegovinai elnök­­ség tagja, a néhány évvel ezelőtt nagy port kavart Velika Kladuša-i Agroko­­merc- botrány főszereplője Belgrádba utazott, hogy meghívja Adžić táborno­kot, jöjjön Szarajevóba megvitatni a nyitt kérdéseket. Ezek voltak az első szűkszavú hírek arról, hogy nyilvánosan hivatalosan szóba került a nemzetközi elismerést nyert Bosznia- Hercegovinában most már idegen katonaságnak tekintett egykori szövetségi fegyveres erők problémája. Ez a probléma a háború eszkalálásával egyre nagyobb méretű­vé vált, mígnem a szert képviselők nélkül maradt köztársasági állami szerveken kívül a semmiképpen sem mellőzhető nemzetközi tényezők is nyíltan és egyértelműen agresszor­­ként bélyegezték meg. Rovására írták, hogy nem igyekszik szétválasztani a fegyveres leszámolásokban szemben álló feleket, mi több, nemcsak fegy­verrel támogatja a szerb szabadcsapa­tokat, hanem fegyveres tevékenységé­vel maga is oldalukra állt. FELGYORSULT ESEMÉNYEK Az itteni közvélemény egy részé­ben nagy elképedéssel fogadott, ulti­mátumokat sem nélkülöző erőteljes nemzetközi reagálás úgy tűnt, válasz arra, hogy a tárgyalásokat kezdemé­nyező békéltető kísérletek sorra ku­darcba fulladtak, miközben a hadako­zó felek békefogadkozásai ellenére egyre nagyobb erővel dúl a háború. A hideg zuhanyt jelentő másik meglepe­tést az okozta, hogy a nemzetközi té­nyezők sorrendet is felállítottak arra vonatkozólag, kit tartanak felelősnek a bosznia-hercegovinai pusztításért, s e rangsorban a külső horvát beavatko­zás többek megítélése szerint méltány­tabuul alsó helyezést kapott. Mint hírlik azonban, voltak, akik igyekeztek figyelmeztetni a veszélyre, de a Vreme című hetilap szerint. Mili­­voje Maksic szövetségi külügyi titkár­helyettes elemzései nem találtak meg­értésre, s ez állítólag összefüggésben áll a titkárhelyettes nyugdíjba vonulásával. Az április 29-ére kitűzött határidő azonban lépést sürgetett, s valószínű­nek látszik az a feltevés, hogy ez a kö­rülmény felgyorsított olyan folyama­tokat, amelyek korábban beindultak ugyan, de ütemük korántsem volt ilyen erőltetett, mint ahogyan az­ utóbbi napok eseményei kibontakoz­tatták. Ezért sok minden előkészítésé­re és elrendezésére már nem maradt elegendő idő, mindezt majd utólag kell megtenni, vagy pedig a legújabb döntésekkel máris időszerűségüket vesztették, így például a már említett első szűkszavú bejelentés után a napi hadi­jelentéseken és kölcsönös vádaskodá­sokon kívül a közvélemény hosszú időn át nem értesült arról, létrejött-e bárminemű kapcsolat a tárgyalásokkal megbízott Adžić tábornok és a bosz­­nia-hercegovinai vezetés között egé­szen addig, hogy szó szerint a JSZK kihirdetésének előestéjén érkezett a hír, Szkopjéban találkozott Alija Izet­begovic, Bosznia-Hercegovina elnöke, Blagoje Adžić vezérezredes, ügyveze­tő szövetségi honvédelmi titkár és dr. Branko Kostic, a főparancsnokság képviselője. Legmagasabb szintű találkozó volt ez, amelyről azt vélné a jóhiszemű ál­lampolgár, e jeles személyiségek azért gyűltek össze, hogy kézjegyükkel lás­sák el az előkészített megállapodást. Kiderült, nem ez történt, a vasárnapi találkozó csak az első véleménycsere volt, s a beosztott illetékeseknek majd csak ezután kell megkezdeniük tár­gyalásaikat. A vasárnapi találkozóról kiadott közlemény és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság hétfői kihirdetésének té­nye óhatatlanul arra utal, hogy a megszűnt állam hadseregének egy je­lentős része a felgyorsult események okozta időzavar miatt kívül rekedt a sorsát meghatározó folyamatokon és annak az államnak határain is, amely a korábbi államalakulat jogfolytonos­ságának képviselőjeként tünteti fel magát. ÁTSZERVEZŐDIK-E A HADSEREG? Ha viszont számba veszünk egy olyan adatot, amely a közvélemény­nek eddig nem állt rendelkezésére, akkor az előző feltevés nem bizonyul valószínűnek. Radoman Božović szerb kormányfő ugyanis a Financial Ti­­mesnak és a Washington Postnak adott múlt heti terjedelmes interjújá­­ban kifejtette, hogy a Jugoszláv Nép­hadsereg Bosznia- Hercegovinában állomásozó alakulatainak állománya közel 90 százalékban e köztársaság ál­lampolgárainak soraiból tevődik. A lé­nyegen mit sem változtat, hogy az időközben végleg állam nélkül ma­radt államelnökség hétfő esti közle­ményében 80 százalékot említ. A fenti adat ismeretében ezek után már sokkal érthetőbbnek látszik a szkopjei véleménycserét követően nyilatkozó Alija Izetbegovic kijelenté­se, miszerint a Jugoszláv Néphadse­reg vagy kivonul Bosznia-Hercegovi­na területéről, vagy pedig radikálisan átalakul e köztársaság fegyveres erejé­vé. Az utóbbi változattal kapcsolatosan megjegyezte még, hogy Bosznia-Her­cegovina új hadserege nemzetileg ki­egyensúlyozott kis létszámú katona­ságból állna. A megszűnt Jugoszlávia államel­nöksége hétfő esti közleményéből az is kiderül, a testület ismételten meg­erősítette Blagoje Adžić tábornok megbízatását, hogy Bosznia-Hercego­vina mérvadó tényezőivel az új alkot­mánynak és a bosznia-hercegovinai politikai megállapodásoknak megfele­lően kutassa fel a megoldást a hadse­reg bosznia-hercegovinai helyzetének rendezésére. Mintegy válaszként még aznap es­te megérkezett Bosznia-Hercegovina Elnökségének közleménye. (Munkájá­ban nem vesznek részt a szerbek kép­viselői.) A testület egyértelműen leszögez­te, a Jugoszláv Néphadseregnek ki kell vonulnia Bosznia-Hercegovina területéről. Tagjai azonban leállhat­nak az újonnan alakuló területi véde­lembe, s fel is szólították őket, hogy álljanak a köztársaság legális állami szerveinek rendelkezésére. Azoknak, akik ezt megteszik, szavatolják szer­zett és egyéb jogaikat, viszont akik nem hajlandók e lépésre, azokat a belügyi szervek felügyelete és az Eu­rópai Közösség megfigyelőinek elle­nőrzése mellett kikísérik a köztársaság határáig. A köztársasági elnökség ezenkívül hiánytalanul visszaköveteli a területi védelem megőrzésre be­gyűjtött fegyverzetét és felszerelését. Akárhogyan is alakulnak a további tárgyalások, a zöldasztalhoz ülő tárgya­ló feleknek sokkal több problémával kell szembesülniük, mint ahogy azt az első pillanatra vélnék. Ezenkívül min­den bizonnyal legalább még egy szem­besülés vár rájuk, ha majd saját sorai­kon, szervezetükön, intézményükön belül kell elkészíteniük a mérleget, s olyan kérdések is választ követelnek, amelyekről a közvélemény eddig nem tudott képet alkotni. Erre enged követ­keztetni Radoman Božović miniszterel­nök interjújának az a kitétele is, amely­ben ismételten hangsúlyozza, hogy a szerb kormány nem áll egyetlen olyan személy vagy csoport mögött sem, alu, illetve amely a köztársaságból bekap­csolódott a bosznia-hercegovinai har­cokba, egy későbbi konkrét kérdésre pedig leszögezi: „Árkán és csoportja nem legális és szervezett alakulat, Szer­biában nincs semmiféle ilyen státusa. Tudomásom szerint a Jugoszláv Nép­hadsereg parancsnoksága alatt álló ön­kéntesekről van szó.” ERDÉLYI Károly engedékenyebb fordulat a líbiai politikában? Trpoli és a Nyugat viszonyainak feszültségét enyhítendő Ibrahim Bisa­­ri líbiai külügyminiszter tegnap Kai­róban kijelentette, hogy hazája jó kapcsolatokra törekszik az Amerikai Egyesült Államokkal. „Semmivel sem ártottunk az USA-nak, barátok vol­tunk a múltban és meg szeretnénk tartani ezt a barátságot” - mondta a miniszter az Arab Liga kairói székhe­lyén az újságíróknak. A baráti kapcsolatok óhajának hangoztatását Kairóban azonnal a lí­biai politikában beállt fordulatnak tu­lajdonították, mert eddig kifejezetten támadó és Amerika-ellenes jelszavak voltak rá a jellemzőek. Bisari azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy Tripoli e fordulat után hajlandó-e kiadni a két líbiai polgárt, akiket Washington és London azzal vá­dol, hogy a Pan Am gépébe pokolgépet helyeztek, amely aztán 1988 decembe­rében a skóciai Lockerbie felett felrob­bant és 270 ember halálát okozta. A líbiai miniszter az Arab liga mi­nisztertanácsának rendes ülésére ér­kezett Kairóba. Ezzel párhuzamosan a Liga héttagú bizottsága megoldást ke­res Líbia és a Nyugat konfrontálódá­­sára, amely miatt április 15-én életbe léptek az ENSZ gazdasági, katonai és diplomáciai szankciói Líbia ellen. Tri­poli eddig cáfolta a vádak helyénvaló­ságát, az említett bizottság pedig a „jól értesült körök" szerint semmi újat sem talált ki, legfeljebb ismét felszólít­ja az érintetteket, hogy keressék a „mindenki számára elfogadható meg­oldást”. (Tanjug) 1992. április 30., május 1., 2.

Next