Magyar Szó, 1994. február (51. évfolyam, 29-48. szám)

1994-02-03 / 29-31. szám

1994. február 3., csütörtök AZ EURÓPAI NYOMÁS ELLENÉRE Az USA nem kényszeríti aláírásra Szarajevót Kohl és Hurd látogatása - Az amerikai álláspont gyakorlatias és elvi háttere (Folytatás az 1. oldalról) EURÓPAI JÓTANÁCSOK AZ USA-NAK Helmuth Kohl kancellár kétnapos hétvégi washingtoni látogatásának nem a boszniai háború volt a fő témája (kitün­tetéseket nyújtott át George Bush volt el­nöknek és James Baker volt külügymi­niszternek a német egyesítés megköny­­nyítéséért), ám a Clinton elnökkel folyta­tott kétszeri megbeszélése során mégis­csak lényeges szerepet játszott a nyugati szövetségesek eltérő véleményének átte­kintése. Kohl ismételten elmagyarázta, miért nem támogatja a béke ráerőszakolását a harcoló felek bármelyikére. Az amerikai közvélemény számára azt is újból alá kel­lett húznia, hogy Németország alkotmá­nyos és történelmi okokból nem küldhet csapatokat a Balkánra. Washington és Párizs Boszniára vonat­kozó újabb összekülönbözésével kapcso­latban a német kancellár hangsúlyozta: nem hajlandó közvetíteni a két főváros kö­zött, és hogy erre tulajdonképpen nincs is szükség. Közvetett módon azonban ven­déglátóját, Clinton elnököt támogatta. Vlagyimir Lukin, Oroszország távo­zófélben levő washingtoni nagykövete, aki egyben az új moszkvai parlament külügyi bizottságának a vezetője is, ked­den kijelentette, hogy a balkáni konflik­tust csak békés párbeszéddel lehet meg­oldani. Lukin szerint a duma már meg­tárgyalta a külföldi haderő esetleges boszniai bevetését, és azt elfogadhatat­lannak ítélte. Hozzátette, hogy „a NATO légierejének alkalmazása” csorbát ejtene az ENSZ tekintélyén”. Kedden Douglas Hurd brit külügy­miniszter érkezett Washingtonba, előző nap New Yorkban Butrosz Gálival ebé­delt és a balkáni helyzetet tekintette át vele. A brit diplomácia vezetője a két ta­lálkozó között azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok részvétele a boszniai béketárgyalásokban kritikus fontosságú, és hogy a világ csak akkor számíthat si­kerre, ha minden érdekelt hatalom - így az USA is - kiveszi a részét a folyamatból. Megfigyelők ezt úgy tolmácsolják, hogy London arra szeretné rávenni Washingtont: nagyobb, esetleg perdöntő nyomást fejtsen ki Szarajevóra a legújabb európai javaslat elfogadása végett. Warren Christopher ezt a fajta rész­vételt egyértelműen elutasította, de azt megígérte, hogy Charles Fredman, az USA különmegbízottja részt vesz majd a február 10-én tartandó megbeszélése­ken. ÚJRA FELLÁNGOLNAK A HARCOK? Az amerikai kommentátorok szerint a folytatódó amerikai vonakodásnak két­féle alapja van. Az egyik - a fontosabb - tisztán gyakorlati: Washington nem kí­ván szárazföldi csapatokat küldeni egy olyan esetleges egyezség betartásának ellenőrzésére, amelynek elfogadásához jelentős nyomást kellene kifejteni Szara­jevóra. A másik, az elvszerűbb, inkább háttérbe szorul: az USA továbbra is egyértelműen a szerb felet tartja a hábo­rú kirobbantójának, a muzulmán többsé­gű törvényes kormányt pedig a háború áldozatait képviselő félnek. Ezért érzi úgy, hogy a nemzetközi közösségnek - ha már nem volt képes idejében megál­lítani az agressziót vagy felfegyverezni a védekezőket - nincs erkölcsi joga rá­kényszeríteni az áldozatot a további le­mondásokra. Douglas Hurd az amerikai álláspon­tot újból megtapasztalva azt hangsúlyoz­ta kedd délutáni washingtoni sajtóérte­kezletén, hogy a konfliktust nem lehet a harctéren megoldani. Amerikai hírszerző forrásokból kiszi­várgó értesülések szerint az USA a hábo­rú tavaszi élénkülésétől tart. A horvát kormány állítólag 5000-10 000 fős erősí­tést vezényelt Bosznia-Hercegovina te­rületére, de jelentések vannak arról is, hogy nagy mennyiségű haditechnika ér­kezik folyamatosan Szerbiából a szerb harcosok felfegyverzésére. A State De­partment képviselője egyik információt sem volt hajlandó megerősíteni, de a kül­ügyminisztérium egyik, magát megne­vezni nem kívánó magas rangú tisztség­­viselője később elismerte az újságírók­nak, hogy valóban ilyen hírek érkeznek a balkáni hadszínteret megfigyelés alatt tartó amerikai forrásoktól. PURGER Tibor A rendőrség hallgat A belügyi titkárság az elmúlt egy hét alatt sem tartotta fontosnak tájékoztatni a közvéleményt a szabadkai családirtásokról Rendes országokban, normális körül­mények között ezer lakosra három rend­őr jut. Rendkívüli esetben ez a szám négy, totalitárius társadalmakban pedig az ezer főre jutó rendőrök száma öt. Ju­goszláviában ezer főre hét rendőr jut. Különleges helyzetben van az ország, magyarázható a fenti tény ezzel is, meg azzal is, hogy az ősszel beindult a rendőr­akadémia, hogy a rend őrei szakavatot­­tabbak lehessenek, hatékonyabban vé­gezhessék munkájukat. A rendőr, a rendőrség a lakosságért és nem a lakosság ellen van. Ha ebből indu­lok ki, akkor nem találok magyarázatot ar­ra, hogy az egy hét alatt történt három családirtással kapcsolatban miért nem adott ki hivatalos közleményt az elmúlt egy héten­­ az első gyilkosságtól számítva tíz nap alatt - a belügyi titkárság. A nyomozás érdekében tudnivalóan sok minden nem közölhető, de hogy még csak egy szűkszavú közleményt se adjanak ki arról, hogy ez meg ez történt, és a hely­színelők ezt meg ezt állapították meg, ez végképp megmagyarázhatatlan számom­ra. Az áldozatok nevét, a gyilkosság körül­ményeit az újságírónak valóságos nyomo­zással kellett kiderítenie, s persze a sajtó is a hivatalos papír hiányában csak a bizal­mas forrásokra meg a szóbeszédre támasz­kodhat S mivel nincs mire hivatkozni, az olvasó csak egy lehetséges variációnak fog­ja fel a tudósítást. Joggal, okkal. A rendőrség dolga tájékoztatni, meg­nyugtatni a lakosságot. Szabadkán na­pok óta másról sem beszélnek, mint a ja­nuár 27-ei szörnyű éjszakáról, meg arról, hogy a köztéri szobrokra fröccsentett fel­iratok azt jelzik, az Agaticok és Perticek kivégzésével a családirtások sorozata még nem fejeződött be. Magyarországon az ugyanazon az éj­szakán elkövetett családirtással kapcsola­tos információért 5 millió forint jutalmat átogatott, s úgy tudjuk, az együtt­működésről tárgyaltak. A határon túl ugyanis úgy tudják, esetleg köze lehet Jugoszláviának is a szegedi gyilkosság­hoz. A mi rendőrségünk erről sem értesí­tette a közvéleményt, mintha kilenc ember meggyilkolása pitiáner ügy lenne. Nem tudom elhinni, hogy annyit nem lehetett volna közölni, a két utóbbi családirtásnak van-e köze egymáshoz vagy sem, és hogy Dávid Hilda és Norbert esete beletarto­zik-e ebbe a láncba vagy sem. Ennyi iga­zán nem akadályozta volna a nyomozást. A rendőrség hallgatása a félelmet és a szóbeszédet táplálja. Ha már ilyen ha­talmas rendőrapparátusunk van, ha már a meglevő kevés „kenyérből” is nekik kell az egyik legnagyobb darab, akkor joggal várja el az ember, hogy legalább tájékoztassák, hogy ne mondjam: meg­nyugtassák. Nem a vérdíj kitűzését hiá­nyolom, csak a hivatalos információt, amit mint a rend őrei, a lakosság védel­mezői kötelesek lennének kellő időben közzétenni. K-k Magyar Szó AZ SZSZP NEM ENGEDETT Szocialista elnök a parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) Ilyen akadállyal a parlament szerdán máris szembe találta magát. A DEPOS ugyanis nem volt hajlandó jelöltet állíta­ni sem az alelnöki tisztségek egyikére, sem a parlamenti bizottságokba. A Szerb Radikális Párt, akárcsak az elnök megvá­lasztásakor, ezúttal sem tartott a DEPOS- szal, de Dragan Todorovicnak, az októ­berben feloszlatott parlament alelnöké­­nek személyében azonnal jelölt egy alel­­nököt. A Demokrata Párt is állított jelöl­tet dr. Borde Bajiénak, az újvidéki Mű­szaki Egyetem dékánjának a személyé­ben. A parlamenti csoportok a kulisszák mögötti megbeszéléseken úgy döntöttek, további konzultációkat folytatnak a DE­­POS-szal, hogy foglalja el a frakciót meg­illető helyeket. A parlament ezzel egyet­értett, ülését ezért a jövő kedden folytat­ja-A kulisszák mögött történt azonban egy s más, amely a házelnök megválasz­tásának körülményeit a közvélemény előtt is felfedte. A titkos szavazást ugyanis a képviselői csoportok külön-külön bo­nyolították le, azzal a megjegyzéssel, hogy az ellenzéki pártok ellenőrizték egymást, de, mint kiderült, a Demokrata Pártnak nem sikerült minden szavazatát ellenőrizni, így feltételezik, hogy a jelen levő 121 szocialista szavazatán kívül né­gyet Tomic a demokratáktól kapott. A Szerbiai Demokrata Párt képviselői a kö­zös frakcióban ezért azonnal megszakí­tották az együttműködést a Demokrata Párttal. A VMDK öt és az albánok koalí­ciójának két képviselője a szavazócédulá­ját nem dobta az urnába, ezt az ellenzéki pártok képviselői is ellenőrizték, tehát az elnököt az úgynevezett szerb pártok vá­lasztották meg. F-d­ A VMDK-s képviselők dicséretes magatartása Csubela Ferenc véleménye a képviselőházi ülésről - Nagyon dicséretesnek tartom a VMDK-s képviselők magatartását egy olyan komoly kérdésben, mint a ház elnökének megválasztása - mondta Csubela Ferenc volt köztár­sasági képviselő, a VMDK vezetősé­gi tagja.­­ Ezzel a jól megfontolt és határozott álláspontjukkal bizonyí­tották Szerbia népe előtt, hogy nem közösködnek a szocialistákkal. Ha ugyanis a VMDK képviselői is sza­vaztak volna, és mégis megválaszt­ják a szocialista elnököt, senki sem mosta volna le róluk azt a foltot, hogy cserében, amiért Milosevic au­tonómiát ígért, nem a szocialista je­löltre szavaztak. A pillanatnyi politi­kai helyzetben, amikor nem beszél­hetünk az ellenzék egységéről, hi­szen a radikálisok is ott vannak, a lehető legjobban cselekedtek és el­kerülték bűnössé nyilvánításukat azért, hogy a kisebbségben lévő szo­cialisták jelöltje általuk kapott több szavazatot. N. K. Bűnjelek a Palicsi-tóból? Szegeden kedden letartóztatták Marinko Magda szabadkai lakost Szabadkán nem csillapodnak a kedé­lyek az elmúlt napokban elkövetett ke­gyetlen gyilkosságokat követően. Hivata­los közlemény hiányában a városban újabbnál újabb rémtörténetek keringe­nek a legkülönfélébb bűnszövetkezetek­ről, fenyegető levelekről, határokat nem ismerő véres leszámolásokról. Elterjedt a hír, hogy a­ rendőrség a napokban a vá­ros délkeleti részén fekvő Prozivka lakó­telep melletti mocsárban két idős ember tetemére bukkant, kilétük ismeretlen. Kiderült azonban, hogy a múlt heti gyil­kosságok áldozatának vélt két ismeretlen holttestről szóló hír téves volt. Megtud­tuk, hogy Kollár István 75 éves szabad­kai lakos önkezével vetett véget életének. Értesüléseink szerint a belügyi szer­vek a napokban rátaláltak a palocsi gyil­kossággal kapcsolatos bűnjelekre, speci­álisan kiképzett búvárok kiszedték a tó­ból azt a lőfegyvert, amellyel kegyetlenül meggyilkolták Josip Agatié fiatal üzlet­embert és feleségét. Ugyancsak rátaláltak a gyilkos álarcára és kesztyűjére is. A ren­dőrségről kiszivárgott hírek szerint az el­követők hárman voltak. A bűnszövetkezetekről szóló történe­teket csak alátámasztotta a hír, miszerint kedden a szegedi rendőrkapitányság le­tartóztatta Marinko Magda szabadkai la­kost az ismert szegedi cukrász, Z. Nagy Bálint és családja meggyilkolásának ala­pos gyanújával. Marinko Magda nem is­meretlen a szabadkai bűnüldöző szervek előtt, az egykor az idegenlégióban szol­gált férfinak már több ízben meggyűlt a baja a rendőrséggel. Mindez alátámaszt­ja a feltevést, hogy a Szabadkán és Sze­geden, illetve a decemberben Kecskemé­ten elkövetett gyilkosságok összefüggés­be hozhatók egymással. S.K.Á. AKTUÁLIS 3 Elárulták a választópolgárokat A VDRP és a DP képviselőinek nyilatkozata a köztársasági parlament üléséről A köztársasági parlament alakuló ülé­sét kommentálva dr. Dragoslav Petrovic, a Vajdasági Demokratikus Reformpárt elnöke nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki, hogy a pártok közül, amelyek a vá­lasztópolgárok iránt ellenzékinek mutat­koznak, valódi értelemben nem mind­egyik az.­­ Azok, akik tartózkodtak és nem sza­vaztak már a DEPOS első jelöltjére, az SZSZP-t támogatták és közvetlenül hoz­zájárultak az események ilyen kimenete­léhez. Ez megerősíti az SZSZP-nek a reá­lis politikai helyzettel szembeni kizáróla­gosságát, függetlenül attól, hogy jelen pillanatban ezt oly módon teszik, mintha toleránsan és tisztelettel viszonyulnának a többi párthoz - mondta dr. Dragoslav Petrovic. - Nem fér semmi kétség ahhoz, hogy a ném­i ellenzéki képviselő, akik sza­vazatukka hozzájárultak, hogy a házel­nök az urakodó párt sorából kerüljön ki, drasztikusan elárulták a választótestü­letet. Ennek okát vagy a legközvetlenebb korrupcióban kell keresni, vagy abban, hogy egyes pártvezetők ily módon hálál­ják meg a váasztási hadjáratban nekik kijáró kivételezett helyzetet. A VDRP elnöke hangsúlyozta, a tör­téntek miatt pártja a további politika te­vékenység során tisztázottam­ helyzetbe kerül. Ezek után a reformpárt nem érzi magát a legnagyobb vesztesnek, ezzel szemben az SZSZP legyőzte azokat, akik­nek a köztársaság elnöke ma szimpati­kusnak tűnik, és azokat, akik az ellenzék szavazatát a legkritikusabb pillanatok­ban a rendszer szolgálatába állítják. A Demokrata Párt újvidéki székhe­lyén a szerb képviselőház legjelentősebb eseményeként azt a tényt emelik ki, hogy megválasztása után Dragán Tomic kije­lentette, Szerbiában a demokrácia győ­zött. Gordana Tomic sajtószóvivő sze­rint, függetlenül attól, hogy az SZSZP je­löltjét választották meg, ennél lényege­sebb az, hogy az urakodó párt belátja: a decemberi választásokon nem győzött.­­ A képviselőházban meg kell terem­teni a tolerancia légkörét, az SZSZP 123 képviselője kénytelen lesz elfogadni a demokratikus párbeszédet, mert az erő­viszonyok erre késztetik őket. Ami a ház­elnök megváasztását illeti, ennek jó ol­dala, hogy a parlament tovább tud dol­gozni, viszont a dologra rossz fényt vet a szavazatok számának kommentálása, ami az ellenzéki pártoknak hátrányt jelent. Remélem, Drágán Tomic igazolni fogja a kapott 125 szavazatot, mert tudnia kell, hogy 127-en mindig megvonhatják tőle a hizámat - mondta Gordana Comic, O. K. Jogos követelések A DP az egészségügyi dolgozók munkabeszüntetéséről A tervezett árak alapján a közművesí­­tési díjak, a villanyáram és a telefonkölt­ség összesen mintegy 80 dináros kiadást jelentene. Közvállalatokról lévén szó, amelyekben főleg az urakodó párt kép­viselői vannak vezető tisztségen, és az árakat is azok az intézmények hagyják jó­­vá, ahol elsősorban az SZSZP tagja ül­nek, felmerül a gyanú, hogy éppen ők nem bíznak az új stabilizációs program sikerében, hiszen mielőbb be akarják gyűjteni a polgároktól a pénzt, amíg ta­lán még van nekik és amíg a dinár ér vaamit. Véleményünk szerint a felsorolt kiadások nem hladhatják meg a fizeté­sek egyharmadát, és mi ezért fogunk sík­­raszállni, hangzott el a Demokrata Párt újvidéki székhelyén tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Az egészségügyi dolgozók munkabe­szüntetése kapcsán dr. Tredrag Filipov kiemelte, hogy a sztrájk tulajdonképpen már azóta tart, amióta a dolgozók mun­kaeszköz hiányában képtelenek szolgál­tatást nyújtani a betegeknek. Szerinte a kialakult helyzet bizonyítja a hazalm és az álom nemtörődömségét és tudatos felelőtlenségét Mint mondta, végső ideje definiáld az állam és az egészségügy vi­szonyát, miközben a DP az egészségügy tulajdonjogi átszervezésében, az önálló szociális és egészségügyi biztosítás kiala­­kításában, az orvosi kamara­ újraéleszté­sében és az önálló szakszervezet létrejöt­tében látja a kiutat. A párt támogatja az egészségügyi dolgozók követeléseit, és a jövőben a felsorolt megoldások megvaló­sítása mellett áll ki, mondta dr. Predrag Filipov, O. K. Nyugdíjra várva A február 10-ei nyugdíjfolyósítás hírét cáfolta a Szerbiai Nyugdíjasok Szövetsége, az illetékesek hallgatnak A tévé és a rádió csalfa reményeket kel­tett a nyugdíjasok körében: bemondták és többször is megismételték, hogy a februári nyugdíjat február 10-én kezdik folyósíta­ni. A Szerbia Nyugdíjasok Szövetsége ezt erélyesen cáfolta, ugyanis még az egyezke­dések sem kezdődtek meg a szerb­ kor­mánnyá arról, ugyanannyit kapnak-e a nyugdíjasok, mint január végén, s emel­lett még az egyharmadát természetben, vagy pedig a szeretetcsomag összegével csökkentik a nyugdíjat. Korábban ugyan február 10-15-ére ígérte a szerb kormány a februári nyug­díjfolyósítást, de már pár nappa később február 20-ára időzítették. Mivel a nyug­díjasok megszokták, hogy a nyugdíjat azonnal el kell költeni - hetenként kap­ták - a január 25-ei járandóságból kép­telenek kitartani a következő nyugdíjig. Ezentúl azonban a szokásaikra nem lesz­nek tekintettel, havonta egyszer lesz nyugdíj, s abból egy hónapig kell gazdál­kodniuk. Meglehet, hogy az átmeneti időszakban azért mégis előbbre hozzák egypár nappa a nyugdíjkifizetést. A Köztársasági Nyugdíjbiztosítási Alap szakszolgáata még nem kapott utasítást arról, miként kell elszámolniuk a nyug­díjat és milyen dátumot kell feltüntetni­ük a nyugdíjutalványokon. Cs. I. Zsirinovszkij Szabadkán - Rusija, Srbija - skandálta az a néhány száz fős tömeg vasárnap délután Szabadka főterén, amely több mint egy órán át vára­kozott Vlagyimir Zsirinovszkij nagy pózn­ával bejelentett érkezésére. A hazai és alföldi újságírók hadától kísért Zsirinovsz­kij, az orosz Liberális Demokrata Párt bot­rányáról és nacionalista kilengéseiről is­mert vezére Ljubljanából Budapesten ke­resztül érkezett Szabadkára, ahol vendég­látói jónak látták meg is szólaltatni, valószí­nűleg azért, hogy ldket öntsön az itteni, kisebbségben levő, „elnyomott és minden­féle veszélynek kitett” szerbekbe. A beje­lentés szerint meg kellett volna koszorúz­­nia Jovan Nenad Car főtéri szobrát - a ko­szorúzás azonban elmaradt. Zsirinovszk­j szokásos kijelentéseiből azonban volt bő­ven az alig néhány perces beszédében is, s kellőképpen föltüzelte a jelenlevőket, akik „Szerbia legnagyobb barátjának" üdvözlé­sére gyűltek össze. A Jovan Nenad Car szobrát övező virágágyás széléről ígért bosszút a szerbek és szlávok ellenségeinek, miközben az összegyűltek többször is taps­sá szakították félbe, s a jelek szerint egyál­talán nem okozott gondot, hogy a vendég fordítás nélkül, kizárólag oroszul beszélt! - Ismerjük áldozataitokat, látjuk köny­­nyeiteket, tudom, mi a blokád és hogyan hat az emberek egészségére. Azt is tudom, hogy 100 000 szerb vesztette életét. De mi ezt nem felejtjük el, és minden ellenségün­ket megbüntetjük - mondta az orosz párt­vezér, aki Európa­ újraszabdalási terveivel szerepelget, amit Szabadkán sem hagyott ki: a 300 millió orosz a szerbekkel együtt új és erős határokat épít mind a négy égtáj irányában — mondta. - Minden ellenségnek, aki a szent szerb földre lépett, bele kell nyugodnia abba, hogy ez Szerbia, és úgy kell élnie, hogy tiszteletben tartsa a szerbeket és ha­zájukat - jelentette ki valószínűleg ránk, kisebbségekre célozva, majd vendéglátói (az orosz-szerb baráti társaság és a min­den szerb állam szerb demokrata pártjá­nak képviselői) kíséretében elvonult - mi­közben, akárcsak érkezésekor - „hódolói” egymás hegyén-hátán próbálták megérin­teni, megcsókolni. Zsirinovszkijt, aki ellen állítólag az orosz ügyészség is vádat emelt háborús uszítás címén, nem köszöntötte a körzeti elöljáró (sem). A „nagy barátra” várakozók azonban nem is őt hiányolták, inkább Ágoston Andrást, akinek - úgymond - meg kellett volna parancsolni, hogy eljöj­jön és köszöntse a vendéget...

Next