Magyar Szó, 1995. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1995-04-01 / 76. szám

2 KÜLPOLITIKA A kisebbségek helyzete is kihat a stabilitásra Vita az új európai biztonsági rendszerről a prágai EBESZ- találkozón Az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) főtaná­csának első ülésén, amely csütörtökön kezdődött Prágában, tegnapra megfo­galmazódott néhány alapelv, amelyre Európa biztonságát kell építeni a 21. században. Gyarmati István magyar diploma­ta, a tanács elnöklője kijelentette, hogy az európai biztonság új modelljének nem kellene csupán a katonai szem­pontra korlátozódnia. „A stabilitásra sok más tényező is kihat, elsősorban a számos nemzeti kisebbség helyzete” - nyilatkozta Gyarmati a sajtótájékozta­tón. Elmondta, hogy az EBESZ az euró­pai stabilitás megteremtésekor első­sorban a kormányokkal való tárgyalá­sokra és együttműködésre számít, mert azok határozzák meg az intézmé­nyek politikáját Az EBESZ legfontosabb feladata, hogy definiálja, mikor „az ország tör­vényes érdeke” a biztonság, a területi integritás elfogadott elve pedig nem jelenti azt, hogy helyeselni kell min­den kísérletet, hogy bármilyen eszköz­zel megvédjék. A volt Jugoszlávia területén uralko­dó válságról szólva aggodalmának adott hangot a helyzet romlása miatt Hangsúlyozta, hogy az EBESZ tevé­kenysége, ha hasznos is volt semmit sem változtatott. Az EBESZ prágai találkozóján el­hangzott a javaslat is, hogy fel kell vet­ni Jugoszlávia visszatérésének kérdé­sét amit a horvát küldöttség határo­zottan ellenzett. Darko Bekic, a horvát küldöttség vezetője megismételte, hogy a JSZK január óta csapatokat küld az UNPROFOR keleti szektorá­ba, majd hozzátette, hogy Belgrád és Zágráb kapcsolatai normalizálásának további feltétele lesz­­ a kölcsönös el­ismerésen kívül - az említett jugoszláv egységek visszavonása. (Beta) Brit katonák mentették meg Bobetkót Hóviharba került a horvát vezérkari főnök Az UNPROFOR kötelékébe tarto­zó brit katonák mentették meg Janko Bobetko horvát vezérkari főnököt (76) és 20 emberét, miután 12 óra hosszat be voltak havazva - közölte tegnap Zágrábban Herve Guermelon, az ENSZ szóvivője. A Reuter híre szerint Bobetko tá­bornok, akinek a kíséretében volt Ti­­homir Blankic, a Horvát Védelmi Ta­nács parancsnoka is, tizenegy jármű­vel volt úton, amikor heves hóviharba kerültek Tomislavgrad (Duvno) köze­lében. Ugyanezen az úton Vrbanac tá­bornok, a Horvát Védelmi Tanács ve­zérkari főnök is hóviharba került. Bobetko és kísérete egy katonát küldött a brit kéksisakosokhoz, és ő el is jutott hozzájuk és elmondta, mi tör­tént - nyilatkozta Barry Howgood, az UNPROFOR szóvivője. Ugyanakkor megerősítette a korábbi jelentést, hogy a boszniai horvát egységek öt katonája életét vesztette a hóviharban. Még eltűntnek számít öt-tíz horvát katona, valószínűleg ők is életüket vesztették, mert a behavazott konvoj egyes járművei három méteres hó alatt vannak. A tábornokok Travnikból tértek vissza, ahol Rasim Delictyel, a bosnyák katonaság főprancsnokával volt talál­kozójuk. A Reuter híre szerint sem a horvát­országi, sem a boszniai horvát médiák nem közölték ezt az információt, a ka­tonai parancsnokság pedig kilátásba helyezett egy közleményt. (AFP, Beta, Tanjug) „Izetbegovic nem akarja a föderációt” Kresimir Zubak nyilatkozata Kresimir Zubak, a muzulmán-hor­­vát föderáció elnöke azt állította, hogy Alija Izetbegovic bosnyák vezető nem híve a föderációnak, erre utalnak le­gújabb nyilatkozatai, valamint az is, hogy nemrégiben nem utazott el Ame­rikába, s nem vett részt a föderáció lét­rehozásáról kötött washingtoni megál­lapodás első évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A horvát sajtó beszámolója szerint mostani sajtóértekezletén Zubak emlé­keztetett arra, hogy az Izetbegovic pa­rancsnoksága alatt álló muzulmán ala­kulatok bűncselekményeket követtek el a horvátok ellen, templomokat rom­boltak le, papokat gyilkoltak meg. Noha Izetbegovic többnemzetiségű hadsereget emleget, csak a muzulmán alakulatok felett tart szemlét, mint nem­régiben Zenicában, állította Zubak. Közlése szerint a bosnyák vezető egyre gyakrabban emlegeti a kanto­nok föderációját, s ez nem más, mint azoknak a téziseknek az ismételgetése, ahogyan a muzulmán fél Bosznia fel­építését elképzeli. A föderáció valóban kantonokból áll, egyszersmind­két egyenrangú nép szövetségéből, s ezt Izetbegovic szün­telenül elhallgatja, fejtegette Zubak. Vlado Kanticnak, a Horvát Védel­mi Tanács meggyilkolt tábornokának ügyével kapcsolaban Zubak azt nyilat­kozta, hogy a felelősség kizárólag a boszniai muzulmánok katonai és poli­tikai vezetőségére hárul. (Tanjug) Belehalt sebeibe az algériai újságírónő Péntekre virradóra egy párizsi kór­házban kiszenvedett Rasida Hamma­­di, az algériai televízió újságírónője, akit tíz nappal ezelőtt terroristák sebe­­sítettek meg Algírban, jelentette teg­nap az AFP. Hammadit a múlt héten szállították eszméletlen állapotban egy párizsi kórházba. Az iszlám csoportok táma­dásában sebesült meg súlyosan, a hely­színen életét vesztette nővére. A 32 éves Rasida Hammadi az al­gériai nemzeti televízió egyik legis­mertebb újságírónője volt. 1993 májusa óta Algériában 31 új­ságíró életét oltották ki. Hétfőn Párizs keleti negyedében megölték Mohamed Abderrahmanit, az El Mudzsahid kormánylap igazga­tóját. (Tanjug) Tadicot kiadják A Bundesrag, a német parlament felsőháza tegnap elfogadta a határoza­tot, amellyel jóváhagyja a Bosznia- Hercegovinában elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolt Dunko Tadic kiadatását. A Bundestag már március 10-én el­fogadta ezt a határozatot A német parlament döntése alap­ján Tadicot a hágai nemzetközi bíró­ság elé állítják. A müncheni bíróság vá­dat emelt Tadié ellen „genocídium­ban, gyilkosságokban és súlyos testi sé­rülések okozásában való részvétel gya­nújával". Németországnak, mivel nem írta alá az ENSZ kiadatásról szóló konven­cióját, ebben az esetben módosítania kellett törvényeit. A most hozott tör­vény értelmében német polgárokat nem adnak ki külföldnek, mert ezt az alkotmány is tiltja. (Beta, AFP) Magyar Szó 1995. április 1., szombat Hol parkolja a miniszter a három kocsiját? Miniszteri vagyonnyilatkozatok - A macedón kormány jelentése Lekerült a napirendről a tájé­koztatási eszközökben és a magán­­beszélgetésekben is a múlt heti börtönlázadás leverése, amelyet ki-ki a maga módján kommentált. A jogászok a jogi oldalát feszeget­ték, mármint azt, miként került be a BTK-ba az meghatározás, hogy a vizsgálati fogság csak 90 napig tarthat, és ha ez idő alatt nem ta­lálnak kellő bizonyítékot az őrize­tes elleni vádemelésre, szabadon kell bocsátani, a bűnvádi eljárás folytatható ellene, de ekkor már szabadlábról védekezhet. Egy ilyen eset és még másik harminc váltotta ki állítólag az elítéltek ha­ragját és vitte fel őket a börtön te­tőzetére, hogy onnan lepedőikre festett üzenetekkel kérjenek ma­guknak enyhébb büntetést. Egy 23 éves fiatalember az ősszel előre megfontolt szándékkal, kegyetlen módon, 27 késszúrással megölte barátnőjét, összeszedte értéktár­gyait, eladta őket és utána baráti társaságával beült a kávéházba. A perrendtartás, a bürokrácia út­vesztői miatt az ügy elhúzódott, és a 15 évre ítélt fiatalember fellebbe­zése nyomán 90 nap leforgása alatt nem gyűlt össze a büntetőeljárás­hoz szükséges bizonyíték, és ezért a következő ítéletig szabadon en­gedték. Vele kapcsolatban aztán annyi mendemonda kelt szárnyra, hogy maga az igazságügy- minisz­térium volt kénytelen közleményt kiadni, mely szerint nem igaz, hogy az elítéltnek miniszter roko­na van stb. Ennek a madzag­ rádión futó hír­verésnek vetett véget pénteken a macedón kormány jelentése, mely közzétette a kormány tagjainak va­­gyonelszámolási nyilatkozatát. Eb-(Szkopjei tudósítónktól) ben a kormányfő és 17 miniszteré­nek havi jövedelméről - tehát nem­csak a fizetéséről - számolnak be, ar­ról, hogy lakásban, netán házban laknak-e, kinek a tulajdona az az in­gatlan, van-e hétvégi házuk, termő­földjük, házastársaik milyen jövede­lemmel rendelkeznek, hánytagú a családjuk, milyen és hány gépkocsit hajtanak. A kép igen tarka, mert míg egyikük csak a fizetéséből, netán tudományos munkák publikálásá­ból él, addig a másik családi vállal­kozásának, gyümölcsösének jöve­delméből, vagy kiadott lakásainak bérletéből irigylésre méltó pén­zösszegeket zsebel be havonta. Van olyan is, akiről persze nem tudja a nagyközönség, hogy ismert török polgári család sarja, nos, ez a miniszter albérletben lakik, de van három autója: egy Zastava 101-ese, egy nagy Mitsubishi limu­zinja és egy tavaly vásárolt Alfa Ro­meója. Sokan azt kérdezik, jól van, hát hol parkolja azt a sok kocsit, amikor még lakása sincs? Valószí­nűleg az édesapja házában, de erről a jelentés nem szól. Mindenki észrevette azonban, hogy a külügminiszter, Sztevo Crvenkovszki nincs a listán, ő ugyanis a 18. miniszter. Ő is meg­kapta a kérdőívet, annak idején szavazott is a vagyonelszámolásra, ám most tartózkodott. Azt mond­ta, hogy majd ha a bankban gyara­podó devizabetéteket és dénárbe­téteket is kimutatják, akkor ő is je­lentkezik, ez így csak előre tolt ku­lissza, torz kép a választók meg­nyugtatására. Mert a valóságban vagyon a de­vizabetét, még ha törvény szavatolja is a titkosságát, vagyon a hajónak beillő motorcsónak is, vagyon a kül­földön levő ingatlan is és vagyon a szélesebb családi kötelék nevén levő, de a miniszter irányításával működő vállalkozás is. Hinni kell a külügyminiszternek, ő csak tudja, ott van köztük. Indok­lása így is sokatmondó. SZEGEDI Mária 1,1 ' T' * Visszavonulnak az ecuadori és a perui alakulatok Peru és Ecuador tegnap meg­kezdte csapatainak fokozatos kivo­nását abból a térségből, ahol a közel­múltban harcok dúltak. Ezzel meg­tették az első lépést a fegyvermente­sítés és a fegyverszünetről egy hó­nappal ezelőtt aláírt megállapodás alkalmazása felé, jelentik a külföldi hírügynökségek. A nemzetközi megfigyelők pa­rancsnoksága közölte, hogy a két szomszédos ország az április 5-én záruló fegyvermenesítés első szaka­szában visszavonul az ún. gyűjtő tér­ségbe, tíz kilométer mélységben sa­ját határain belül. Utána a csapato­kat visszavonják a kaszárnyákba. Peru és Ecuador között január 26- án kezdődtek és március 1-éig tartot­tak a fegyveres harcok 340 négyzetki­lométer vitás határvidék miatt, amely gazdag arany-, uránium- és kőolajle­lőhelyekben. (Tanjug) Tizenkét napos dél-ázsiai jószolgá­lati körúton tartózkodik Hillary Clinton, az amerikai elnök fele­sége. A napokban ellátogatott az indiai Ágra városa közelében levő Tadzs Mahalba. A képen Hillary és lánya, Chelsea I­­ (Rentartolefotó) Anadoliában is támad a török hadsereg Fokozódó hadműveletek a kurd gerillák ellen­ ­ Törökország fokozza a támadásokat a kurd gerillák ellen nemcsak Irak­ban, hanem Anadolia délkeleti részében is, ahol ezekben a napokban nagy összecsapásokkal számolnak. A Cumhuriyet tegnapi száma szerint Törökország délkeleti részé­ben csütörtökön megöltek 48 „kurd terroristát”. Az akciókban mintegy 15 000 katona és más biztonsági ala­kulatok tagjai vesznek részt. Anadolia Tlinkeli tartományában 1500-2000 kurd gerilla tartózkod­hat. Sokan valószínűleg kerülő uta­kon érkeztek Észak- Irakból, mert előre értesültek a török invázióról. Az észak-iraki katonai akciókkal párhuzamosan Anadoliában is foko­zódó hadműveletek várhatóak a be­tiltott Kurd Munkapárt ellen, amely évek óta harcol a kurdok jogaiért. Ankara szemmel láthatóan nem veti el a „kurdkérdés" katonai meg­oldását annak ellenére, hogy nyuga­ti partnerei hevesen bírálják, külö­nösen az észak-iraki invázió óta, amelyben mintegy 35 000 török ka­tona vesz részt. Csupán tavaly Tö­rökország délkeleti részében több mint hatezer kurd katona és polgári személy esett áldozatul. A 11 év alatt, amióta a kormánycsapatok és a Kurd Munkapárt csatározik, már vagy 15 000-en vesztették életüket. Erdal Inönü új belügyminiszter­nek igen kényes feladata lesz, ha a jövő hét elején elindul az USA-ba, onnan pedig több nyugat-európai országba, mert meg kell magyaráz­nia a szövetségeseknek az Acél had­művelet körül támadt „bizonyos né­zeteltéréseket". Ankara kitartóan állítja, hogy Törökországnak joga van harcolni a terrorizmus ellen e szomszédos or­szág területén is. Az eddigi reagálá­sokból ítélve sok nyugat-európai or­szág ezt képtelen felfogni, és azt kö­vetelik, hogy Ankara sürgősen vonja vissza csapatait Észak-Irak területé­ről. (Tanjug) Perry Kijevben Az amerikai véderőminiszter Ukrajnából Oroszországba utazik tovább William Perry amerikai véderő­­miniszter tegnap Kijevbe érkezett, és Ivonyid Kucsma ukrajnai elnök­kel, Valerij Sm­arov véderőminisz­terrel és más tisztségviselőkkel tár­­gyal. Perry Ukrajnába az amerikai vé­derőminisztérium népes küldöttsé­gének kíséretében érkezett, de üz­letemberek, a Clinton-kormányzat neves képviselői és természetesen újságírók is vannak vele. Az ameri­kai küldöttség látogatásának legfon­tosabb célja, hogy Ukrajna atom­fegyverektől való mentesítéséről tár­gyaljon — így ítélik meg a Kucsma elnökhöz közel álló politikai kom­mentátorok. Perry látogatása során megvitat­ják az Ukrajnának nyújtott amerikai segély különböző aspektusait is, va­lamint a helyi hadiipar átalakításá­nak konkrét terveit. Az amerikai küldöttség Kijevből Oroszországba, majd Kazahsztánba folytatja útját. (Tanjug) Életét vesztette a Hizbollah egyik vezetője Izraeli légitámadás Dél-Libanonban Két ember, közöttük a Hizbollah egyik vezetője, életét vesztette izraeli helikopternek gépkocsijuk ellen inté­zett tegnap reggeli támadásban Tyr dél-libanoni kikötőtől keletre. Az elesett parancsnok Abu Ali álné­ven ismert, az izraeli rádió közlése sze­rint a Szíria támogatását élvező cso­portosulás tíz vezető személyisége kö­zé tartozott. Az izraeli helikopter föld-levegő tí­pusú rakétát lőtt ki és telibe találta azt a Mercedest, amelyben Abu Ali uta­zott. Nem sokkal később a Hizbollah hadállásairól tüzet nyitottak Izrael és a támogatását élvező dél-libanoni haderő támaszpontjaira az ún. biz­tonsági övezetben. Utána a két fél között heves tüzérségi párbaj rob­ban ki. Az izraeli hadsereg tegnap reggel légitámadást intézett a Hizbollah állá­sai ellen. (Tanjug)

Next