Magyar Szó, 1995. június (52. évfolyam, 125-149. szám)
1995-06-01 / 125. szám
1995. Június 1csütörtök Lord Owen visszavonul Hamarosan távozik tisztségéről lord David Owen, az Európai Unió békeközvetítője a volt Jugoszláviában, írta tegnapi számában a londoni The Times. Az idén augusztusban lesz három éve, hogy lord Owen felváltotta lord Carringtont. Owen a londoni lapnak azt nyilatkozta, hogy nem várja meg az évfordulót. Remélem, nem leszek hosszú ideig közvetítő, vissza kívánok vonulni, s magánemberként élni, ismertette lord Owen. Tegnap a brit parlament felsőházában lord Owen megerősítette, hogy már június végén visszavonul a Jugoszlávia-konferencia társelnöki tisztségéről. Döntését közzétéve hozzáfűzte, hogy Boszniát illetően több közvetlen tárgyalásra van szükség, a nemzetközi közösséghez pedig felhívást intézett, hogy inkább a józan észre hallgasson és kompromisszumra törekedjen, s mellőzze a bombázásokat. Figyelmeztetett, hogy Boszniában nem szabad átlépni a „Mogadishu- vonalat”, amikor a humanitárius misszió harci vállalkozássá fajul. (Tanjug) Érkezik a brit erősítés Izetbegovic tisztázni szeretné az újabb kontingens státusát A brit csapaterősítés előhada tegnap reggel megérkezett Boszniába, Gornji Vakufba, ahol Andrew Pringle, az ENSZ déli szektora parancsnokának vezénylete alá helyezték, közölte az UNPROFOR képviselője. A 24 brit katonából álló osztagot helikopterrel szállították Splitből Boszniába. Rajtuk kívül még mintegy 165 tüzért indítottak el Boszniába 105 milliméteres ágyúkkal együtt. A mintegy 6500 katonából álló kontingens első részét alkotják, amely három hét alatt érkezik meg Boszniába a békefenntartók erősítésére. Alija Izetbegovic bosnyák elnök nincs megelégedve, mivel nem tisztázták a csapaterősítés státusát, nem ismeretes, vajon London parancsnoksága vagy az ENSZ ellenőrzése alatt áll majd. Emiatt Izetbegovic kedden parancsot adott, hogy az előhad maradjon Közép- Boszniában. A már megérkezett brit katonáknak engedélyezték, hogy tábort verjenek Gornji Vakufban, ám onnan egyelőre nem folytathatják útjukat, közölte Izetbegovic. Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár megbízottja az Izetbegoviénak címzett levelében magyarázatot adott, hogy a brit katonák első csoportja az ENSZ-parancsnokság alatt fog állni, ám egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy ismertethesse a kontingens nagyobb részével kapcsolatos dilemmákat. Az első 600 katona az ENSZ egyenruháját és kék sisakot visel majd, a többi öltözékéről később fognak dönteni, közölte Akasi. (Beta, AFP) A vezető francia lapokat továbbra is élénken foglalkoztatja a Boszniában túszként fogva tartott francia ENSZ-katonák sorsa. A Le Monde és a Figaro azt emeli ki, a nyugati hatalmak katonai erősítést küldenek Boszniába, de mindent megtesznek, hogy a konfliktust és az újonnan előállt helyzetet tárgyalásokkal rendezzék. A Le Monde a köztársasági elnökhöz közel álló forrásokra hivatkozva azt írja, a túszok elengedését semmiképpen sem fogják azzal honorálni, hogy feloldják a Szerbiával szemben érvényben levő szankciókat. Egy másik cikkében ugyanez az újság annak a véleményének ad hangot, hogy a fejlemények megint csak Milosevic pozícióját erősítették meg, következésképpen Belgrád igyekszik a saját javára fordítani a boszniai szerbek okozta helyzetet. A Le Figaro a londoni stratégiai intézet francia munkatársával készített interjúban megállapítja: Minden lehetséges, ideértve kommandók bevetését is a túszok kiszabadítására. Ezek a kommandóakciók azonban általában emberveszteséggel járnak és nyilvánvaló, hogy a Nyugat ezen a téren rendkívül óvatos és szűkmarkú. A szakértő annak a nézetének ad hangot, valószínű, hogy az UNPROFOR kivonul Boszniából, mert a nemzetközi közösség nem hajlandó erőszakot alkalmazni békefenntartó katonái testi épségének megvédésére. A végkövetkeztetés lényege: sem maradni, sem kivonulni nem lehet többé anélkül, hogy ne kockáztatnánk emberéleteket. A Figaro megrajzolja Radovan Karadné rövid portréját is, az írás címe: A Nyugatot blöffölő pszichiáter így fogalmaz: a szenvedélyes kockáztató szembehelyezkedik az egész világközösséggel. Úgy mutatja be, mint a paranoiás betegségek szakértőjét, volt szépirodalmárt, költőt, aki azonban most felkerült arra a listára, amelyre a háborús bűnösök nevét felvették. Az Info Matin című párizsi újság azzal a kérdéssel fordul a közelmúltban megválasztott francia elnökhöz, miért nem nyilatkozik a legújabb fejleményekről. Chirac a boszniai túszdráma óta meg sem szólalt. A lap ezért az elnök mellének szegezi a kérdést, amely szó szerint így hangzik: Elnök úr, miért némult el? A la Liberation viszont úgy tudja, hogy a francia és más nemzetiségű ENSZ-katonák elfogása után maga a franica köztársasági elnök vette kezébe az ügyek irányítását, s az elnök személyes üzenetben adott utasítást a francia katonáknak arra vonatkozóan, mit tegyenek a jelen helyzetben. Az ENSZ-csapatok átcsoportosítása és megerősítése, ez volt a Hollandiában tárgyaló nyugati külügyminiszterek döntése, írja a Washington Post Noha a nyugati tényezők tagadták, hogy szándékukban állna bármiféle kivonulás, a terv, amely mellett döntöttek, első lépéseként szolgálhat egy esetleges kivonulásban Boszniából. Amint a békefenntartókat öszszevonják valami jobban védhető pontra, onnan könnyebb lenne elszállítani őket az országból anélkül, hogy súlyos veszteségeket szenvednének. A miniszterek találkozása Hágában nem nélkülözte a kölcsönös szemrehányást sem azért, hogy a nemzetközi közösség engedte, hogy a boszniai szerbek leleplezzék blöffölését. Az amerikai tényezők bírálták az ENSZ illetékeseit, hogy nem tettek kellő előkészületeket a békefenntartók védelmére, míg a brit és francia kommentátorok Washingtont kritizálták, hogy légitámadásokat sürgetett anélkül, hogy gondolt volna a következményekre. Az ENSZ-csapatok és a boszniai szerbek szembekerülése csapást mért az USA stratégiájára, a Milosevictyel való tárgyalásra, a békés megegyezés előmozdítására. A tárgyalások során Milosevic azt mondta, bízik abban, hogy Ratko Mladic tábornokot rá tudja venni a békés megegyezésre. Az amerikaiak abból a feltevésből indultak ki, hogy a nemzetközi közösség ki tudja használni a belső ellentéteket Mladic, a realista és keményvonalas főnöke, Karadjié között. De a túszejtés arra késztette a boszniai szerbeket, hogy Karadjié köré csoportosuljanak, és Mladic volt az, aki kidolgozta a többszáz túsz ejtését, hogy ezzel elejét vegyék a további légitámadásoknak. A boszniai szerbek ENSZ-csapatok elleni támadásának hevessége arról győzte meg a Clinton-kormányt, hogy át kell gondolniuk korábbi meggyőződésüket, hogy a konfliktus összes résztvevője kívánja a békefenntartóknak a helyszínen való maradását, mert ez védené őket a nemzetközi fegyverszállítási tilalom felfüggesztése ellen. Egy magas beosztású amerikai tisztségviselő azt mondja, nyitott kérdés, hogy a szerbek célkitűzése vajon nem az ENSZ-csapatok kiűzése-e, hogy nyereségeiket így konszolidálhassák. ÚJ FEJEZET OROSZORSZÁG ÉS A NYUGAT KAPCSOLATÁBAN Oroszország és a Nyugat kapcsolatában új fejezet nyílt szerdán, amikor Moszkva hivatalosan csatlakozott az ún. Békepartnerséghez. Kozirjev orosz külügyminiszter írja alá az ide vonatkozó dokumentumokat a hollandiai találkozón. Az Amerikai Hangya rádió erről a következőket jelentette szerdán reggel: A NATO külügyminisztereinek mai találkozója Kozirjev orosz külügyminiszterrel lényegében szimbolikus jelentőségű. Warren Christopher amerikai külügyminiszter azt mondta, Oroszország csatlakozása a Békepartnerséghez az Európához való közeledést jelenti. Amikor Kozirjev a NATO külügyminisztereivel találkozik, mondta, Oroszország új mérföldkőhöz érkezik. Eltávolodik az elszigeteltségtől és közeledik az integrációhoz. Ez a lépés egy hosszú folyamat kezdetét jelenti, és mindkét fél tudja, hogy vannak olyan pontok, amelyekben nem értenek egyet, de a türelem ebben az esetben meghozza a gyümölcsét. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Katonákat küldenek, de tárgyalni szeretnének A Bosznia-stratégia módosításán fáradozik a nemzetközi közösség Magyar Szó (Folytatás az 1. oldalról) A Fehér Ház szóvivője nem bocsátkozott részletekbe, mit ért a „megfelelő támogatás” fogalma alatt, s a többi amerikai tisztségviselő is előtérbe helyezte, hogy még korai az ilyen feltételezések részletezése, mivel az UNPROFOR átcsoportosításáról szóló tervek kidolgozása kezdeti szakaszban van. McCurry leszögezte, egyáltalán nem biztos, hogy a szövetségesek kérni fognak ilyen amerikai támogatást. William Perry védelmi titkár a Pentagonban mondott beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok inkább technikai berendezéseket szállít majd (az éjszakai megfigyelésre alkalmas felszerelés), továbbá páncélos szállítójárműveket és esetleg helikoptereket. Azokkal a korábbi találgatásokkal kapcsolatban, hogy Amerika esetleg kommandóalakulatot küld a túszok kiszabadítására, a kormányzat tisztségviselői válaszukban nyomatékosan hangsúlyozták, hogy ez a változat nemigen valószínű, s hogy Clinton elnök ennek lehetőségét még csak meg sem említette a brit és francia vezető személyiségekkel folytatott telefonbeszélgetésen. Hangsúlyozták, hogy több mint 2000 tengerésznek az Adriai-tengerre való vezénylése egyelőre csupán elővigyázatossági intézkedés. A Pentagon vezetője azonban kedd éjjel az amerikai televízióban nem zárta ki a tengerészek bevetésének lehetőségét a kéksisakosok szelektív kimentésére veszélyhelyzetben, de csak ha erről előzőleg konzultáltak a kongresszussal. Washington hangsúlyozza, hogy a felsorolt katonai lépések nem jelzik az Egyesült Államok balkáni általános politikájának módosítását. Ez főleg azért fontos, mert nő az amerikai közvélemény aggodalma amiatt, hogy esetleg katonailag belekeverednek a boszniai konfliktusba. Az elnöki szóvivő a legújabb változást igyekezett azzal magyarázni, hogy az amerikai tervek mindig is tartalmazták a helyzet felülvizsgálásának kötelezettségét, ha nagymértékben megváltozik az UNPROFOR státusa, illetve a szövetségi egységek biztonsága. A napokban megjelent számos elemző írás, hírmagyarázat szerzői hangot adtak meggyőződésüknek, hogy a fokozatosság stratégiája a legrosszabb felé vezet, hasonlóan a vietnami felsüléshez, s hogy a világközösség előtt csak két lehetőség áll: vagy elegendő csapatot küldenek, amelyek készek a harcra, hogy teljesen véget vessenek az erőszakos cselekvéseknek Bosznia-Hercegovinában, vagy hátat fordítanak a korlátozott humanitárius jelenlét politikájának. PURGER Tibor A FEHÉR HÁZ BEJELENTÉSE Amerikai katonák Boszniában?! Az USA-ban nő az aggodalom a viszályba való fokozatos belekeveredés veszélye miatt KÜLPOLITIKA 3 Moszkva ellenzi erő alkalmazását Oroszország ellenzi erő alkalmazását a volt Jugoszláviában kirobbant konfliktus megoldásában, jelentette ki tegnap délelőtt Borisz Jelcin elnök egy Moszkva térségében elterülő szovhozban mondott beszédében. Mi állandóan azt ismételgettük, adjatok esélyt, hogy enyhítsük a Belgrád elleni szankciókat, fejtegette Jelcin. Szerinte erre azért lenne szükség, hogy tárgyalhassanak, s az összekötő csoport folytathassa a békés megoldás kutatását. Jelcin leszögezte azt is, hogy a túszdráma nem oldható meg azzal, hogy a térségbe 2000 amerikai tengerészgyalogost küldenek. Emlékeztetett arra, hogy Boszniában az UNPROFOR keretében orosz zászlóalj állomásozik, s közölte, hogy Oroszországnak nem áll szándékában a békeerők felerősítésére új kontingenst küldeni. (Tanjug) Középosztályt erősítő modernizáció Rajtolhat a Bokros-csomag - Spanyol nyelvlecke a magyar parlamentben - Fogyatkoznak a katonák is (Budapesti tudósítónktól) Elkészült a Magyarország az új Európában címet viselő 116 oldalas modernizációs kormányprogram vitaanyaga, melynek megalkotásában az érintett tárcák mellett részt vettek az akadémiai és egyéb kutatóintézetek, szakmai érdekképviseletek és független szakértők is. A minap megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón Horn Gyula miniszterelnök mindenekelőtt azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy Magyarországnak van esélye és lehetősége a fejlett országokhoz való felzárkózásra, továbbá arra, hogy az ezredfordulóig csatlakozhasson az Európai Unióhoz, és még előtte a NATO partneréből annak szövetségesévé váljon. A modernizáció társadalomtolitikai stratégiai célja a társadaom gerincét alkotó középosztály megerősítése, az elszegényedés megállapítása és mérséklése, hiszen fejlett polgári demokrácia nem létezhet erős, autonóm és öntudatos polgárság nélkül. A kormányfő szerint 1997-re beindulhat a fenntartható gazdasági növekedés, s akkorra valószínűleg már 20 százalék alá lehet szorítani az inflációt és 10 százalék körülire csökkenteni a munkanélküliek arányát. A program a magyar szellemi tőkét tekinti „húzóágazatnak”, ezért a kényszerű átmeneti megszorítások után kiemelt támogatásban részesítik az oktatás, a tudomány és a kultúra területeit. Ugyanakkor Magyarország földrajzi helyzetét, tranzitszerepének előnyeit is igyekszik kamatoztatni. Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke szerint az Európai Uniónak is alapvető távlati érdeke Közép- és Kelet-Európa integrációja, hiszen ez a nagy térség - hagyományai és hozományai révén is - igen jelentős erőforrás-tartalékot, piacot és emberi, kulturális tőkét jelent az egységes Európa számára. A vitaanyag közzétételével megkezdődik az a széles körű szakmai, tudományos és politikai továbbgondolási és egyeztetési folyamat, amely a kormány modernizációs és polgárosodási stratégiájának társadalmi megismertetését és elfogadtatását célozza. Kedden a késő esti órákban az Országgyűlés lezárta a Bokros-csomag vitáját. Néhány kivételtől eltekintve szinte fenntartás nélkül mondott igent a stabilizációs programra az MSZP és az SZDSZ képviselőcsoportjának zöme, míg az ellenzék egységesen elutasította azt (összességében 231 képviselő voksolt igennel és 91 mondott nemet). Újságírók előtt nyilatkozva a magyar pénzügyminiszter kifejtette: jó néhány nyugati országnak is példát mutat a magyar kormány arra, hogyan kell rendbe tenni egy ország gazdaságát, és Magyarországnak ma már nem szegény rokonként kell kopogtatnia a nemzetközi szervezetek ajtaján. Bokros Lajos úgy vélekedett, hogy a március 12-én beterjesztett javaslatok óta javult a külföldieknek az országról alkotott képe, jobb adósbesorolásra azonban csak az őszi minősítések után lehet majd számítani. A magyar parlamentben egyébként példátlan vádaskodás érte a pénzügyminisztert. Morvai Ferenc független kisgazda képviselő ugyanis azt kérdezte Bokros Lajostól, hol járt, mit csinált 1978- 79-ben, s egy lapot lobogtatva azt állította, Bokros sosem járt Panamában, legalábbis nem végzett ott egyetemet, ahogyan önéletrajzában állítja. A pénzügyi tárca vezetője a T. Házban ülők derültségére spanyol nyelven adta meg a választ Morvainak (természetesen azután magyarra fordítva a szót), melynek lényege, hogy igenis Panamában végzett, a doktori disszertációját pedig a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen védte meg. A karcsúsítás gyakran alkalmazott kifejezés mostanság, s úgy látszik, ennek hulláma a honvédséget sem kerüli el. A Magyar Honvédség idei évhez képest emelt összegű költségvetési támogatásáról állapodott meg szóban Keleti György honvédelmi és Bokros Lajos pénzügyminiszter, az egyezségnek azonban komoly ára van: az illetékes tárcának vállalnia kell, hogy a honvédségnél a 2005-ig tervezett létszámcsökkentést már 1998-ig végrehajtja. Eszerint az elkövetkező három esztendő mindegyikében 10-10 ezerrel kell csökkenteni a hivatásos és sorállomány, valamint a polgári alkalmazottak összlétszámát. A leépítés a tiszti állományt is érinteni fogja. SINKOVITS Péter