Magyar Szó, 1995. június (52. évfolyam, 125-149. szám)

1995-06-01 / 125. szám

1995. Június 1csütörtök Lord Owen visszavonul Hamarosan távozik tisztségéről lord David Owen­, az Európai Unió békeközvetítője a volt Jugoszláviában, írta tegnapi számában a londoni The Times. Az idén augusztusban lesz három éve, hogy lord Owen felváltotta lord Carringtont. Owen a londoni lapnak azt nyilatkozta, hogy nem várja meg az évfordulót. Remélem, nem leszek hosszú ideig közvetítő, vissza kívánok vonulni, s magánemberként élni, ismertette lord Owen. Tegnap a brit parlament felsőházában lord Owen megerősítette, hogy már június végén visszavonul a Jugoszlávia-konferencia társelnö­ki tisztségéről. Döntését közzétéve hozzáfűzte, hogy Boszniát illetően több közvetlen tárgyalásra van szükség, a nemzetközi közösséghez pe­dig felhívást intézett, hogy inkább a józan észre hallgasson és kompro­misszumra törekedjen, s mellőzze a bombázásokat. Figyelmeztetett, hogy Boszniában nem szabad átlépni a „Mogadishu- vonalat”, amikor a humanitárius misszió harci vállalkozássá fajul. (Tanjug) ­Érkezik a brit erősítés Izetbegovic tisztázni szeretné az újabb kontingens státusát A brit csapaterősítés előhada teg­nap reggel megérkezett Boszniába, Gornji Vakufba, ahol Andrew Pringle, az ENSZ déli szektora pa­rancsnokának vezénylete alá helyez­ték, közölte az UNPROFOR képvi­selője. A 24 brit katonából álló osztagot helikopterrel szállították Splitből Boszniába. Rajtuk kívül még mintegy 165 tüzért indítottak el Boszniába 105 milliméteres ágyúkkal együtt. A mintegy 6500 katonából álló kontin­gens első részét alkotják, amely há­rom hét alatt érkezik meg Boszniá­ba a békefenntartók erősítésére. Alija Izetbegovic bosnyák elnök nincs megelégedve, mivel nem tisz­tázták a csapaterősítés státusát, nem ismeretes, vajon London parancs­noksága vagy az ENSZ ellenőrzése alatt áll majd. Emiatt Izetbegovic kedden parancsot adott, hogy az el­­őhad maradjon Közép- Boszniában. A már megérkezett brit katonák­nak engedélyezték, hogy tábort ver­jenek Gornji Vakufban, ám onnan egyelőre nem folytathatják útjukat, közölte Izetbegovic. Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár megbízottja az Izetbegoviénak cím­zett levelében magyarázatot adott, hogy a brit katonák első csoportja az ENSZ-parancsnokság alatt fog állni, ám egyelőre nincs abban a helyzet­ben, hogy ismertethesse a kontin­gens nagyobb részével kapcsolatos dilemmákat.­­ Az első 600 katona az ENSZ egyenruháját és kék sisakot visel majd, a többi öltözékéről később fognak dönteni, közölte Akasi. (Be­ta, AFP) A vezető francia lapokat tovább­ra is élénken foglalkoztatja a Bosz­niában túszként fogva tartott fran­cia ENSZ-katonák sorsa. A Le Monde és a Figaro azt emeli ki, a nyugati hatalmak katonai erősítést küldenek Boszniába, de mindent megtesznek, hogy a konfliktust és az újonnan előállt helyzetet tár­gyalásokkal rendezzék. A Le Monde a köztársasági el­nökhöz közel álló forrásokra hivat­kozva azt írja, a túszok elengedését semmiképpen sem fogják azzal ho­­­norálni, hogy feloldják a Szerbiá­val szemben érvényben levő szank­ciókat. Egy másik cikkében ugyan­ez az újság annak a véleményének ad hangot, hogy a fejlemények megint csak Milosevic pozícióját erősítették meg, következéskép­pen Belgrád igyekszik a saját javá­ra fordítani a boszniai szerbek okozta helyzetet. A Le Figaro a londoni stratégiai intézet francia munkatársával ké­szített interjúban megállapítja: Minden lehetséges, ideértve kom­mandók bevetését is a túszok ki­szabadítására. Ezek a kommandó­akciók azonban általában ember­veszteséggel járnak és nyilvánvaló, hogy a Nyugat ezen a téren rend­kívül óvatos és szűkmarkú. A szak­értő annak a nézetének ad hangot, valószínű, hogy az UNPROFOR kivonul Boszniából, mert a nem­zetközi közösség nem hajlandó erőszakot alkalmazni békefenntar­tó katonái testi épségének megvé­désére. A végkövetkeztetés lénye­ge: sem maradni, sem kivonulni nem lehet többé anélkül, hogy ne kockáztatnánk emberéleteket. A Figaro megrajzolja Radovan Karadn­é rövid portréját is, az írás címe: A Nyugatot blöffölő pszichi­áter­ így fogalmaz: a szenvedélyes kockáztató szembehelyezkedik az egész világközösséggel. Úgy mu­tatja be, mint a paranoiás betegsé­gek szakértőjét, volt szépirodal­márt, költőt, aki azonban most fel­került arra a listára, amelyre a há­borús bűnösök nevét felvették. Az Info Matin című párizsi új­ság azzal a kérdéssel fordul a kö­zelmúltban megválasztott francia elnökhöz, miért nem nyilatkozik a legújabb fejleményekről. Chirac a boszniai túszdráma óta meg sem szólalt. A lap ezért az elnök mellé­nek szegezi a kérdést, amely szó szerint így hangzik: Elnök úr, mi­ért némult el? A la Liberation viszont úgy tudja, hogy a francia és más nem­zetiségű ENSZ-katonák elfogása után maga a franica köztársasági elnök vette kezébe az ügyek irányí­tását, s az elnök személyes üzenet­ben adott utasítást a francia kato­náknak arra vonatkozóan, mit te­gyenek a jelen helyzetben. Az ENSZ-csapatok átcsoportosí­tása és megerősítése, ez volt a Hol­landiában tárgyaló nyugati kül­ügyminiszterek döntése, írja a Washington Post Noha a nyugati tényezők tagadták, hogy szándé­kukban állna bármiféle kivonulás, a terv, amely mellett döntöttek, el­ső lépéseként szolgálhat egy esetle­ges kivonulásban Boszniából. Amint a békefenntartókat ösz­­szevonják valami jobban védhető pontra, onnan könnyebb lenne el­szállítani őket az országból anél­kül, hogy súlyos veszteségeket szenvednének. A miniszterek talál­kozása Hágában nem nélkülözte a kölcsönös szemrehányást sem azért, hogy a nemzetközi közösség engedte, hogy a boszniai szerbek leleplezzék blöffölését. Az amerikai tényezők bírálták az ENSZ illetéke­seit, hogy nem tettek kellő előké­születeket a békefenntartók védel­mére, míg a brit és francia kom­mentátorok Washingtont kritizál­­ták, hogy légitámadásokat sürge­tett anélkül, hogy gondolt volna a következményekre. Az ENSZ-csapatok és a boszniai szerbek szembekerülése csapást mért az USA stratégiájára, a Milos­­­evictyel való tárgyalásra, a békés megegyezés előmozdítására. A tár­gyalások során Milosevic azt mondta, bízik abban, hogy Ratko Mladic tábornokot rá tudja venni a békés megegyezésre. Az ameri­kaiak abból a feltevésből indultak ki, hogy a nemzetközi közösség ki tudja használni a belső ellentéteket Mladic, a realista és keményvona­las főnöke, Karadjié között. De a túszejtés arra késztette a boszniai szerbeket, hogy Karadjié köré cso­portosuljanak, és Mladic volt az, aki kidolgozta a többszáz túsz ejté­sét, hogy ezzel elejét vegyék a to­vábbi légitámadásoknak. A bosz­niai szerbek ENSZ-csapatok elleni támadásának hevessége arról győzte meg a Clinton-kormányt, hogy át kell gondolniuk korábbi meggyőződésüket, hogy a konflik­tus összes résztvevője kívánja a bé­kefenntartóknak a helyszínen való maradását, mert ez védené őket a nemzetközi fegyverszállítási tila­lom felfüggesztése ellen. Egy magas beosztású amerikai tisztségviselő azt mondja, nyitott kérdés, hogy a szerbek célkitűzése vajon nem az ENSZ-csapatok ki­űzése-e, hogy nyereségeiket így konszolidálhassák. ÚJ FEJEZET OROSZORSZÁG ÉS A NYUGAT KAPCSOLATÁBAN Oroszország és a Nyugat kap­csolatában új fejezet nyílt szerdán, amikor Moszkva hivatalosan csat­lakozott az ún. Békepartnerség­hez. Kozirjev orosz külügyminisz­ter írja alá az ide vonatkozó doku­mentumokat a hollandiai találko­zón. Az Amerikai Hangya rádió er­ről a következőket jelentette szer­dán reggel: A NATO külügymi­nisztereinek mai találkozója Kozir­jev orosz külügyminiszterrel lé­nyegében szimbolikus jelentőségű. Warren Christopher amerikai külügyminiszter azt mondta, Oroszország csatlakozása a Béke­partnerséghez az Európához való közeledést jelenti. Amikor Kozir­jev a NATO külügyminisztereivel találkozik, mondta, Oroszország új mérföldkőhöz érkezik. Eltávolodik az elszigeteltségtől és közeledik az integrációhoz. Ez a lépés egy hosszú folyamat kezdetét jelenti, és mindkét fél tudja, hogy vannak olyan pontok, amelyekben nem értenek egyet, de a türelem ebben az esetben meghozza a gyümöl­csét. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Katonákat küldenek, de tárgyalni szeretnének A Bosznia-stratégia módosításán fáradozik a nemzetközi közösség Magyar Szó (Folytatás az 1. oldalról) A Fehér Ház szóvivője nem bo­csátkozott részletekbe, mit ért a „megfelelő támogatás” fogalma alatt, s a többi amerikai tisztségvi­selő is előtérbe helyezte, hogy még korai az ilyen feltételezések részle­tezése, mivel az UNPROFOR át­csoportosításáról szóló tervek ki­dolgozása kezdeti szakaszban van. McCurry leszögezte, egyáltalán nem biztos, hogy a szövetségesek kérni fognak ilyen amerikai támo­gatást. William Perry védelmi tit­kár a Pentagonban mondott be­szédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok inkább techni­kai berendezéseket szállít majd (az éjszakai megfigyelésre alkalmas felszerelés), továbbá páncélos szál­lítójárműveket és esetleg helikop­tereket. Azokkal a korábbi találgatások­kal kapcsolatban, hogy Amerika esetleg kommandóalakulatot küld a túszok kiszabadítására, a kor­mányzat tisztségviselői válaszuk­ban nyomatékosan hangsúlyoz­ták, hogy ez a változat nemigen valószínű, s hogy Clinton elnök ennek lehetőségét még csak meg sem említette a brit és francia ve­zető személyiségekkel folytatott te­lefonbeszélgetésen. Hangsúlyoz­ták, hogy több mint 2000 tenge­résznek az Adriai-tengerre való vezénylése egyelőre csupán elővi­gyázatossági intézkedés. A Pentagon vezetője azonban kedd éjjel az amerikai televízióban nem zárta ki a tengerészek beve­tésének lehetőségét a kéksisako­sok szelektív kimentésére veszély­­helyzetben, de csak ha erről előző­leg konzultáltak a kongresszussal. Washington hangsúlyozza, hogy a felsorolt katonai lépések nem jelzik az Egyesült Államok balkáni általános politikájának módosítását. Ez főleg azért fontos, mert nő az amerikai közvélemény aggodalma amiatt, hogy esetleg katonailag belekeverednek a bosz­niai konfliktusba. Az elnöki szóvi­vő a legújabb változást igyekezett azzal magyarázni, hogy az ameri­kai tervek mindig is tartalmazták a helyzet felülvizsgálásának köte­lezettségét, ha nagymértékben megváltozik az UNPROFOR stá­tusa, illetve a szövetségi egységek biztonsága. A napokban megjelent számos elemző írás, hírmagyarázat szerzői hangot adtak meggyőződésüknek, hogy a fokozatosság stratégiája a legrosszabb felé vezet, hasonlóan a vietnami felsüléshez, s hogy a vi­­­lágközösség előtt csak két lehető­ség áll: vagy elegendő csapatot küldenek, amelyek készek a harc­ra, hogy teljesen véget vessenek az erőszakos cselekvéseknek Bosz­nia-Hercegovinában, vagy hátat fordítanak a korlátozott humani­tárius jelenlét politikájának. PURGER Tibor A FEHÉR HÁZ BEJELENTÉSE Amerikai katonák Boszniában?! Az USA-ban nő az aggodalom a viszályba való fokozatos belekeveredés veszélye miatt KÜLPOLITIKA 3 Moszkva ellenzi erő alkalmazását Oroszország ellenzi erő alkalma­zását a volt Jugoszláviában kirob­bant konfliktus megoldásában, je­lentette ki tegnap délelőtt Borisz Jelcin elnök egy Moszkva térségé­ben elterülő szovhozban mondott beszédében. Mi állandóan azt ismételgettük, adjatok esélyt, hogy enyhítsük a Belgrád elleni szankciókat, fejteget­te Jelcin. Szerinte erre azért lenne szükség, hogy tárgyalhassanak, s az összekötő csoport folytathassa a bé­kés megoldás kutatását. Jelcin leszögezte azt is, hogy a túszdráma nem oldható meg azzal, hogy a térségbe 2000 amerikai ten­gerészgyalogost küldenek. Emlékeztetett arra, hogy Boszni­ában az UNPROFOR keretében orosz zászlóalj állomásozik, s közöl­te, hogy Oroszországnak nem áll szándékában a békeerők felerősíté­sére új kontingenst küldeni. (Tan­jug) Középosztályt erősítő modernizáció Rajtolhat a Bokros-csomag - Spanyol nyelvlecke a magyar parlamentben - Fogyatkoznak a katonák is (Budapesti tudósítónktól) Elkészült a Magyarország az új Európában címet viselő 116 oldalas modernizációs kormányprogram vi­taanyaga, melynek megalkotásában az érintett tárcák mellett részt vettek az akadémiai és egyéb kutatóintéze­tek, szakmai érdekképviseletek és független szakértők is. A minap megtartott nemzetközi sajtótájékoz­tatón Horn Gyula miniszterelnök mindenekelőtt azt tartotta fontos­nak hangsúlyozni, hogy Magyaror­szágnak van esélye és lehetősége a fejlett országokhoz való felzárkózás­ra, továbbá arra, hogy az ezredfor­dulóig csatlakozhasson az Európai Unióhoz, és még előtte a NATO partneréből annak szövetségesévé váljon. A modernizáció társadalom­­tolitikai stratégiai célja a társada­­om gerincét alkotó középosztály megerősítése, az elszegényedés megállapítása és mérséklése, hiszen fejlett polgári demokrácia nem lé­tezhet erős, autonóm és öntudatos polgárság nélkül. A kormányfő szerint 1997-re be­indulhat a fenntartható gazdasági növekedés, s akkorra valószínűleg már 20 százalék alá lehet szorítani az inflációt és 10 százalék körülire csökkenteni a munkanélküliek ará­nyát. A program a magyar szellemi tőkét tekinti „húzóágazatnak”, ezért a kényszerű átmeneti megszorítások után kiemelt támogatásban részesí­tik az oktatás, a tudomány és a kul­túra területeit. Ugyanakkor Ma­gyarország földrajzi helyzetét, tran­zitszerepének előnyeit is igyekszik kamatoztatni. Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke szerint az Európai Uniónak is alapvető távlati érdeke Közép- és Kelet-Európa integráció­ja, hiszen ez a nagy térség - hagyo­mányai és hozományai révén is - igen jelentős erőforrás-tartalékot, piacot és emberi, kulturális tőkét je­lent az egységes Európa számára. A vitaanyag közzétételével meg­kezdődik az a széles körű szakmai, tudományos és politikai továbbgon­dolási és egyeztetési folyamat, amely a kormány modernizációs és polgá­rosodási stratégiájának társadalmi megismertetését és elfogadtatását célozza. Kedden a késő esti órákban az Országgyűlés lezárta a Bokros-cso­mag vitáját. Néhány kivételtől elte­kintve szinte fenntartás nélkül mon­dott igent a stabilizációs programra az MSZP és az SZDSZ képviselőcso­portjának zöme, míg az ellenzék egységesen elutasította azt (összessé­gében 231 képviselő voksolt igennel és 91 mondott nemet). Újságírók előtt nyilatkozva a magyar pénzügy­­miniszter kifejtette: jó néhány nyu­gati országnak is példát mutat a ma­gyar kormány arra, hogyan kell rendbe tenni egy ország gazdaságát, és Magyarországnak ma már nem szegény rokonként kell kopogtatnia a nemzetközi szervezetek ajtaján. Bokros Lajos úgy vélekedett, hogy a március 12-én beterjesztett javasla­tok óta javult a külföldieknek az or­szágról alkotott képe, jobb adósbe­sorolásra azonban csak az őszi minő­sítések után lehet majd számítani. A magyar parlamentben egyéb­ként példátlan vádaskodás érte a pénzügyminisztert. Morvai Ferenc független kisgazda képviselő ugyan­is azt kérdezte Bokros Lajostól, hol járt, mit csinált 1978- 79-ben, s egy lapot lobogtatva azt állította, Bokros sosem járt Panamában, legalábbis nem végzett ott egyetemet, ahogyan önéletrajzában állítja. A pénzügyi tárca vezetője a T. Házban ülők de­rültségére spanyol nyelven adta meg a választ Morvainak (termé­szetesen azután magyarra fordítva a szót), melynek lényege, hogy igenis Panamában végzett, a doktori disszertációját pedig a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen védte meg. A karcsúsítás gyakran alkalma­zott kifejezés mostanság, s úgy lát­szik, ennek hulláma a honvédséget sem kerüli el. A Magyar Honvédség idei évhez képest emelt összegű költségvetési támogatásáról állapo­dott meg szóban Keleti György hon­védelmi és Bokros Lajos pénzügy­­miniszter, az egyezségnek azonban komoly ára van: az illetékes tárcá­nak vállalnia kell, hogy a honvéd­ségnél a 2005-ig tervezett létszám­­csökkentést már 1998-ig végrehajt­ja. Eszerint az elkövetkező három esztendő mindegyikében 10-10 ezerrel kell csökkenteni a hivatásos és sorállomány, valamint a polgári alkalmazottak összlétszámát. A le­építés a tiszti állományt is érinteni fogja. SINKOVITS Péter

Next