Magyar Szó, 1995. november (52. évfolyam, 255-278. szám)
1995-11-01 / 255. szám
2 KÜLPOLITIKA A boszniai béketárgyalásokkal kapcsolatban még mindig számos nehézség állhat elő az utolsó pillanatban. Jó néhány külföldi kommentátor elsősorban attól tart, a szemben álló felek a tárgyalásokat még most sem veszik egész komolyan, és nem annyira a béke megteremtésére, hanem területszerzésre akarják kihasználni az Egyesült Államok által kezdeményezett tárgyalásokat. Kommentárok az úgynevezett orosz tényezőnek is jelentőséget tulajdonítanak és nyugtalanítónak találják, hogy Moszkva a szerb agresszornak továbbra is csendes partnere akar lenni. És mi lesz akkor, ha az amerikai kongresszus nem támogatja az amerikai békefenntartó erők kivezénylését Boszniába, teszik fel a kérdést a külföldi lapok. A Szarajevói Televízió hírmagyarázója méltányolja és a következőképpen kommentálja az amerikai békekezdeményezést. A boszniai kérdés megoldására irányuló kísérletek idestova 42 hónapja sorra kudarcra voltak ítélve. Miután az európai szövetségesek világosan és következetesen bizonyították, alkalmatlanok egy ilyen feladat ellátására. Hovatovább az európaiak között olyan nézeteltérések és érdekellentétek merültek fel a kérdésben, amelyek már magát az egyesült Európa egységét fenyegették. Az Egyesült Államok nem akar az egész világ csendőre lenni, a NATO azonban kibővített feladatkörrel alkalmas lehet a válság megoldására. Az Amerika Hangja rádió idéz szerbiai és montenegrói lapokból is a témáról. A nacionalista Večernje novosti - fogalmaz a rádió szemleírója - a béketárgyalások kilátásait illetően kétségének ad hangot és igyekszik egymás ellen fordítani az amerikaiakat és az európaiakat. A mohamedánok fogják a legtöbb gondot okozni Clinton elnöknek, mivel nyilvánvalóan nem akarnak békét, és ugyanakkor büntetlenül akármit megtehetnek. Tartós békében csak akkor lehet reménykedni, ha az Egyesült Államok felfedezi, hogy mennyiben különbözik az európaiaktól, és értékelni kezdi ezeket a különbségeket. Az Óvilágot számos nemzeti és történelmi ellentét jellemzi, és az Egyesült Államok nem állhat az egyik vagy a másik fél oldalára. Eljött az ideje, hogy az amerikaiak tárgyilagos megfigyelőként vegyenek részt a válság megoldásában. Belgrádban egy független lap - folytatja az Amerika Hangja sajtószemléjét -, a NIN megállapítja, lehet, hogy Boszniában belátható időn belül kitör a béke, de ezzel mit hozhat a jövő? A Pax Americana a Slobodan Milosevic által megtestesített szerb nacionalizmus bukását jelenti. Nem lesz tehát Nagy-Szerbia, sőt még egy Kis-Jugoszlávia létrejötte is kétséges, mert mindehhez nehéz lesz megszerezni a nemzetközi elismerést. Krajina nem létezik többé, Vukovárt és Baranyát visszaszolgáltatják Horvátországnak, Bosznia pedig minden alkotmányos rend nélkül külföldi megszállás alá kerül. A szerbek nehezebb helyzetbe kerülnek, mint akárki más, és mi leszünk Európa leprásai. Valószínű, hogy a külföldi csontok lefegyverzik a boszniai szereket, ugyanakkor a mohamedánokat hallgatólagosan fel fogják fegyverezni. A zágrábi kormánypárti Vjesnik a következőket írja: Az Egyesült Államok felgyorsította lépéseit a politikai sakktáblán, ami békét eredményezhet a volt jugoszláv területeken. Washingtonnak ugyanakkor meg kell értenie, hogy nem lesz tartós béke Szlavónia, Nyugat- Szerémség és Baranya kérdésének megoldása nélkül. Amerika álláspontja egyébként mindezzel kapcsolatban teljes mértékben világos. Ezek a területek nemzetközileg elismert határokkal a Horvát Köztársasághoz tartoznak. A londoni Independent kommentátora arra gyanakszik, a boszniai béketárgyalásokat azért tartják az ohiói Dayton közelében a Wright—Patterson légi támaszponton és nem Marylandsben, a Camp David-i nyaralóban, mivel az amerikaiak egyelőre nem biztosak abban, hogy a tárgyalások eredményhez vezetnek. A müncheni Süddeutsche Zeitung helytelennek minősíti, hogy Moszkvának beleszólási jogot adnak a konfliktus megoldásába, amikor az amerikai kezdeményezéshez szükséges befektetést lényegében a NATO szolgáltatta. Mindazok, akik engedik Oroszországot beleszólni a dolgokba, tanúi lesznek annak is, hogyan fognak az amerikaiak hátat fordítani. Az amerikai részvételt még egy habozó kongresszustól is kérelmezni kell, amely aligha járul hozzá, hogy Boszniában oroszok parancsolgassanak. A moszkvai Nezaviszimaja Gazeta kommentátora viszont elégedetlen, hogy Moszkva a békekonferencián nem játszik komolyabb szerepet. A reformista Izvesztyija józanabbul ítéli meg a helyzete: Moszkvának végül is döntenie kell, pontosan mit akar elérni a Balkánon, és hogy ennek hajlandó-e megfizetni az árát. Voltak jobb idők, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete gavallér módjára egyszerre két orosz zászlóalj fenntartását is finanszírozta a volt Jugoszláviában, ezeknek a csapatoknak azonban most már kifelé áll a rúdja. A jelenlegi gazdasági helyzetben orosz, csapatok aligha képezhetik egy nemzetközi békefenntartó erő gerincét, így teljesen naivnak hat, amikor az orosz tábornoknak a NATO parancsnokaival egyenlő jogokat követelnek. Elvégre mire fel? Az szabja meg a játékszabályokat, aki fizet. Végezetül egy arab nyelvű tunéziai lap, az Asz Szabah kommentárjából idézünk: A szerbek 42 hónapja tartó etnikai tisztogatásai után Boszniában több tényező abba az irányba mutat, hogy jövőre jobb lesz a helyzet, mint az idén volt vagy tavaly. Az amerikai és a nyugati vezetők végül is rászánták magukat a háború és a vérontás leállítására, s ez reményt kelthet. A kérdés csak az, miért nem kerülhetett sor minderre korábban, és miért nem lehetett korábban egy egész nemzet szenvedését megrövidíteni? (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Lesz-e tartós béke Boszniában? Lubbers váltja fel Claest Ruud Lubbers volt holland kormányfő lesz valószínűleg a NATO új főtitkára - szivárgott ki az Észak-atlanti Szövetség vezető köreiből. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia nem hivatalosan már beleegyezett Lubbers megválasztásába, márpedig ezek a szavazatok a döntőek a NATO-ban. Mint ismeretes, Willy Claes eddigi főtitkár kénytelen volt lemondani tisztségéről, mert felmerült a gyanú, hogy köze volt az Augusta nevű nemzetközi korrupciós botrányhoz. Az volt leginkább kérdéses, hogy Bonn beleegyezik-e a holland politikus kinevezésébe. Hiszik ugyanis, hogy Helmut Kohl német kancellár volt az, aki tavaly megakadályozta, hogy Lubberst az Európai Bizottság elnökévé válasszák meg, mert a holland diplomata annak idején ellenezte Németország egyesítését. Médiahírek szerint Kohl bejelentette, hogy most nem áll a volt holland kormányfő útjába. A NATO 16 tagállamának nagykövetei valószínűleg november derekán ülnek össze, hogy az új főtitkár kinevezéséről döntsenek. (Beta, Reuter) (3.) A sepsiszentgyörgyiek testvérükként fogadtak minket és természetesen igyekeztünk felnőni a szeretetükhöz. Sokat láttunk, hallottunk, észleltünk a rövid idő alatt. Számomra az volt A hátrányosan megkülönböztető nyelvtörvény ellen tilatkozók a szemetjaiSepsiszentgyörgyi iskola előtt Magyar Szó Atomfegyver is kellett a szektának Az Aum Sinrikjo japán szekta, amelynek tagjait azzal vádolják, hogy a tokiói metróban márciusban tömeges mérgezést követtek el, Amerikában, Oroszországban és Ausztráliában megkísérelt nukleáris és vegyi fegyver előállításához szükséges anyaghoz jutni, közölte Sam Nun amerikai szenátor a The New York Timesnek adott nyilatkozatában. Nun tagja a szenátus katonai bizottságának. Adatai szerint e szekta tagjai az USA-ban komputerprogramokat, gáztisztító berendezéseket vásároltak, amelyek felhasználhatóak vegyi és biológiai fegyver előállításához. A Reuter jelentése szerint a szenátor azt állította, hogy a szektatagok hasonló anyaghoz próbáltak jutni Oroszországban és Ausztráliában. Hozzáfűzte, hogy nagy érdeklődést tanúsítottak a lézertechnológia iránt, amelyet az USA nem hajlandó leszállítani olyan országnak, amelyről feltételezi, hogy támogatja a terrorizmust. A szekta tagjai, közöttük vezetőjük, Aszahara Soko felett a tokiói bíróság ítélkezik, valamennyiüket gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel terhelik. (Tanjug) 1995. november 1., szerda Horn Londonban Egymilliárd dolláros kereskedelmi forgalom - A kormány elé kerülhet a médiatörvény - Vita a kisebbségek támogatásáról (Budapesti tudósítónktól) John Major brit kormányfő meghívására tegnap kétnapos látogatásra Nagy-Britanniába utazott a magyar miniszterelnök. Horn Gyula kíséretében van Bokros Lajos pénzügyminiszter is. A gazdasági kapcsolatok erősítése mellett Magyarországnak az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz való csatlakozása lesz a magas szintű megbeszélések előterében. A kormányfőként első ízben Londonba látogató Horn Gyula a vezető politikusok mellett gazdasági szakemberekkel is találkozni kíván, hogy további befektetésekre buzdítsa a brit üzletembereket. Budapest például kiemelt jelentőséget tulajdonít a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD-nek) a magyarországi projektek finanszírozását illetően, így a magyar miniszterelnök a program szerint tárgyalnii fog Jacques de Larosiére EBRD-elnökkel is. A britmagyar kereskedelmi forgalom egyébként az idén az előrejelzések szerint megközelíti az egymilliárd dollárt, s a magyar export a korábbiakhoz képest növekvő tendenciát mutat. Miután mind a hat parlamenti párt frakcióvezetője aláírta a médiamegállapodást, a hatpárti különbizottság megkezdte a médiatörvény végső megszövegezését, s a dokumentum feltehetően november 9-én már a kormány elé kerülhet megvitatásra és elfogadásra. Ebben a szakaszban a pártok képviselői, valamint a miniszterelnökség, a művelődési és az igazságügyi tárca szakemberei mellett a munkában részt vesznek a televízió, a rádió és a sajtó küldöttei is. Minden jel szerint a médiatörvény tehát még az idén hatályba lép. A törvény három évvel ezelőtti elbukásakor egyébként több mint félezer módosító javaslat született. A jövő évi költségvetés tervezete szerint növekedni fog a Magyarországon élő kisebbségek állami támogatása, így nyilatkozott a napokban Tabajdi Csaba, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. A Magyar Hírlap szerint a nemzetiségek vezetői ezzel szemben úgy tudják, hogy a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatok központi pénzei reálértékben csökkennek. Szintén kedvezőtlenül érintené a nemzetiségi önkormányzatokat, ha a parlament a jelenlegi formájában fogadná el az államháztartási törvény módosítását. Ez ugyanis a mostani gyakorlattól eltérően azt rögzítené, hogy a kisebbségek települési és országos önkormányzatai a jövőben költségvetési intézményként működnének, a helyi kisebbségi önkormányzatok pénzügy terén a települési önkormányzatok fennhatósága alá tartoznának, s ezzel gyakorlatilag megszűnne önálló működésük. SINKOVITS Péter (Reuter telefotó) Tömegesen távoznak a tamil gerillák és civilek Jafiha városából, mert általános meggyőződés szerint egy héten belül a kormányerők ellenőrzésük alá vonják. Több mint 20 ezer katona harckocsik, a tüzérség és a légierő támogatásával már néhány napja harcban áll e város bekötőútjainál. Jaffnát 1990 óta a tamil lázadók birtokolják. A vasárnapi ádáz harcok után a hadsereg hétfőn elfoglalta a Jaffnától mindössze 8 kilométerre levő Nirvea várost és folytatta az előrenyomulást. Katonai források adatai szerint az összecsapásokban 68-an estek el. A képen: Srí Lanka-i kormánykatonák Most jöttem Erdélyből a legnagyobb élmény, amikor az író-olvasó találkozó végén két ikerlány székely népdalokat énekelt, mosolyogva, s olyan gyönyörű hajlításokkal, hogy az már fájt..., de a felnőttek sem maradtak le A második „jelenésünk” vége felé egy intésre fölhangzott,az a dal, hogy Zavaros a Nyárád, nem iszok belőle. Aztán meg éjfél után két óráig sorjázott a többi, persze a dalban megjártuk a Hargitát is. Állítólag aki népdalt énekel, az az őseivel, beszélget. Nos, la sepsiszentgyörgyiek nagyon szépen. Határozottan beszélgetnek az őseikkel. Természetesen a fondorlatok is szóba kerültek. Ezzel kapcsolatban az egyik pedagógus a következőképpen fogalmazott. Nemcsak golyóval, hanem törvényekkel is lehet élni! Az új román tanügyi törvény kimondja: Romániában az oktatás minden szintjén a tanítás nyelve a román. Minden helységben román nyelvű osztályokat kell szervezni és működtetni. A gimnáziumokban, és középiskolákban a románok történelmét és Románia földrajzát román nyelven kell tanítani, a román tannyelvű osztályokéval azonos program és tankönyvek szerint, a vizsgáztatás ezekből a tantárgyakból román nyelven folyik. A szakosítás román nyelven történik mind a szakiskolákban, mind a posztlíceumokon. Az oktatás minden szintjén a felvételi és a záróvizsga nyelve a román stb. Ennek hatására tüntettek Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Kézdivásárhelyen. „Marathonnál a reménytelenség győzött”. idézi a Háromszék nevű független sepsiszentgyörgyi napilap Németh Lászlót, majd így folytatja a cikkíró: „A mostani tanév csak a többségieknek ünnep, a nemzetiségeknek nem, mert olyan kulturális genocídium örvényeit jelzi, melynek célja a nyelvünktől és kultúránktól való megfosztás. Az idősebbek számára semmi új sincs benne, a mindenkori nacionalista rezsimek menetrendszerűen gondoskodtak arról, hogy az ünnepi hangulat minél előbb elillanjon. A törvényhozás két háza az oktatási törvénnyel előre megtette a magáét, most már némi meglepetéssel sem szolgálhat: egyszeriben és jó előre nyakunkba vetették a hurkot, ítéletüket is oly nagy irammal hirdették ki, hogy féltem, nehogy a saját lendületük a földre rántsa őket. Olyan ember alakú lények tették, akiknek sokfelé volna helyük, csak éppen ott nem, ahol éppen leledzenek.” Gyorsan elszivárgott az időnk, így habár ott jártunk a közelében, Csomakőröst nem látogattuk meg. (Mint ismeretes, ott született Körösi Csoma Sándor világhírű orientalista. Sajnos a szülőházát lebontották... És hát Zágonban nem jártunk. Zágont Mikes Kelemen tette nevezetessé. Ma már az egykori Mikes-kastélynak csak az alapfalai láthatók, hallottuk. Tamási két cserfa közti sírját azonban meglátogattuk, eléggé rendezett, s a győrieké volt rajta a legfrissebb koszorú.) Rövid idő alatt mintegy 1200 kilométernyi utat tettünk meg Siettünk oda, meg visszafelé is. Hiszen a Hargitán is jól szét akartunk nézni. Úgy is volt. Meggyőződhettünk arról, hogy aki ott fint a Hargitán szétnézett már a négy égtáj felé, nem feledheti Erdélyt. CS. SIMON Ispán