Magyar Szó, 1996. június (53. évfolyam, 128-153. szám)

1996-06-01 / 128. szám

2 KÜLPOLITIKA Nemzetközi figyelő Melyik út az üdvösebb? Az izraeli választások álltak tegnap a világsajtó figyelmének homlokterében A Frankfurter Rundschau a választások ürügyén teszi elemzés tárgyává az izraeli társadalmat. Iz­rael megoszlott. A választások eredményei szám­szerűen tükrözik azt a tényt, hogy olyan társada­lomról van szó, amely egyidejűleg néz előre és visszafelé is. A békevágy nem vitás. Az azonban, hogy a békéhez melyik úton lehet eljutni, két egyaránt erős táborra osztja az ország lakosságát. Benjamin Netanjahu, a valószínű győztes is vesz­tes valójában, hiszen sem neki, sem ellenfelének, Simon Peresznek nem sikerült döntő fölénnyel meggyőznie az izraeli társadalmat arról, hogy az általa képviselt út az üdvösebb. A Bremer Nachrichten a közel-keleti békefolya­mat összefüggésében vizsgálja a fejleményeket és re­­zignáltan állapítja meg. Ha Netanjahu győz, akkor annak katasztrofális következményei lesznek a béke­­folyamatra nézve. A Peresz által képviselt politika hát­térbe szorul és megint kiéleződik a helyzet a világ egyik legnyugtalanabb válsággócában. Hacsak a győztes Netanjahu nem változtat és nem alakul át valamiféle pragmatikus politikussá. Számára a Nagy- Izrael valószínűleg sokkal nagyobb súllyal esik latba, mint a béke, amely területek visszaadásához is kötő­dik. Szkeptikus a müncheni Abendzeitung is. A Golan­­fennsík visszaadása, úgy tűnt, csak ügyesen irányított tárgyalások kérdése. A választások következtében et­től most nagyon eltávolodtunk. A palesztinok abban reménykedtek, hogy Kelet-Jeruzsálemben hivatalo­san is ténykedhetnek, a történtek után erről szó sem lehet. Az esetleges újabb merényletek még kemé­nyebb ellenintézkedéseket fognak maguk után vonni Izrael részéről és természetesen megfordítva is. Valamelyest derűlátóbb a Die Welt. Az izraeliek nem tértek le a béke útjáról, hanem csak egy kis lé­legzetet akarnak venni. Garanciákat kapni arra, hogy az izraeli-arab közeledés nem ássa alá tulajdon­biz­tonságukat. A gyakorlatban azonban roppant nehéz lesz új békepolitikát kialakítani, amely Netanjahunak is meg fog felelni. Miután új dokumentumok kerültek nyilvánosság­ra Srebrenica elestéről, a Frankfurter Allgemeine fel­teszi a kérdést, milyen felelősség hárul a történtekért Franciaországra. Egy évvel a holland ENSZ-kéksap­­kások által biztosított úgynevezett srebrenicai bizton­sági övezetének eleste után egyes holland média új bizonyítékokat szellőztetett, amelyek­­a történteket egészen új fényben jelenítik meg. E dokumentumok szerint az ENSZ-alakulatok Zágrábban székelő főparancsnoka annak idején ta­valy tudatosan hozott olyan döntést, hogy Srebreni­­cát nem fogják védeni, és ezáltal szabad kezet adott a muzulmán enklávét ostromló szerb katonai vezé­reknek. Az NDK Handelsbland és az Ikon nevű hol­land, valamint a brit Chanel 4 tévéállomás riporterei azok, akik a történteknek utánanéztek és felfedték a tényállást. A holland lap De Jong holland tiszt közlé­sére alapozza állításait, aki annak idején kulcsszere­pet játszott az ENSZ zágrábi katonai parancsnokságá­ban. A dilemma az volt, mit tegyenek, bombázzanak-e vagy osszanak kenyeret a lakosság között, s Srebreni­ca esetén akarták lemérni, mi lesz a következménye, ha „nem avatkoznak be az események folyásába”. A holland riporterek azt állítják továbbá, bizonyí­tékaik vannak arra vonatkozóan, hogy Franciaország a muzulmán enklávé légitámadásokkal való védelmé­ről szóló határozat meghozatalakor direkt nyomást gyakorolt a világszervezetre, hogy kiszabadítsa a boszniai szerbek fogságában levő katonáit. Ebbe akkor az újonnan megválasztott francia köz­­társasági elnök is személyesen bekapcsolódott. De Jong ezredes, aki annak idején a francia Janvier tá­bornok tanácsadója volt, néhányszor sürgette a NA­­TO-t, bombázzon szerb állásokat, mert attól függött az enklávéban rekedtek további sorsa. Az NCR Han­delsbland kétoldalas dokumentációjában egyebek kö­zött idézik a titkos ülések jegyzőkönyvét és továbbít­ják Janvier tábornok legközelebbi munkatársainak közléseit, így igyekezvén alátámasztani a tézist, hogy Franciaország tisztességtelen nyomást gyakorolt tú­szainak elengedése végett. Srebrenica eleste felé az első lépést akkor tették meg, amikor hivatalosan elhallgatott találkozóra ke­rült sor Janvier, Mladić és a jugoszláv vezérkari fő­nök, Perišica­ között Mali Zvornikban. Janvier-t ekkor az érdekelte elsősorban, mi az ára a szerbek részéről a francia túszok elengedésének. A holland újságírók szerint néhány nappal ezután Janvier külön is talál­kozott Mladictyal és meg is egyeztek. A francia túszok elengedéséért cserébe a NATO-nak fel kellett hagy­nia a további légitámadásokkal. Időközben a párizsi kormány elutasította a hol­land katonatiszt állításait. A külügyminisztérium azt közölte, hogy a hollandok a jelzett időpontban nem kértek NATO-légitámadásokat, a jelzett időpont után pedig a NATO az ENSZ-katonák biztonsága érdeké­ben nem támadott. Fékezte-e Chirac a NATO légitámadásait? - te­szi fel a kérdést a berlini Die Welt, majd az említett holland lapot idézi, amely megjelentette Akasi Ja­­szusinak, az ENSZ különmegbízottjának az ENSZ New York-i székházába küldött üzenetét. Eszerint Milošević szerb elnök még június 17-én egy beszél­getés során közölte vele, hogy a francia elnök biz­tosította, az ő részéről nem lesz beleegyezés a légi­támadásokba. Ugyanebben a levélben Akasi azt is leírja, Clinton amerikai elnök beleegyezett abba, hogy francia beleegyezés nélkül ők sem mondanak igent a NATO-támadások megindítására. Janvier francia ENSZ-tiszt csak azután adott zöld fényt két NATO- légitámadásra, hogy az azóta háborús bű­nökkel vádolt Mladicék már lerohanták Srebreni­­cát, de akkor is csak afféle ijesztgetésnek tűnt, amit műveltek, írja a német elemző, majd egy holland NATO-pilóta szavait idézi: - Mi csak akkor inter­veniálhatunk, ha a ház már leégett. .. MAGYARORSZÁGI BELPOLITIKAI ÁTTEKINTÉS Marad az életfogytig tartó fegyház Jogerős ítélet Marinko Magda perében - Feltételesen 25 év múlva szabadulhat A Legfelsőbb Bíróság tegnap ki­hirdetett jogerős ítéletével helyben­hagyta a Marinko Magdára első fo­kon kiszabott, életfogytig tartó fegy­házbüntetést. A testület azt is meg­erősítette, hogy az elítélt legkoráb­ban 25 év múlva bocsátható feltéte­lesen szabadlábra. A harmadrendű vádlott, Dobnik János ügyében a bí­róság egy évre emelte a fővárosi bí­róság által kiszabott 8 hónapos bör­tönbüntetést, és mellőzték a próbai­dőre történő felfüggesztést is. Az íté­letet egyébként a vádlottak távollé­tében hirdették ki, Magda ugyanis szerdán bejelentette, hogy a továb­biakban nem kíván részt venni a tár­gyaláson, jelentette az MTI. Az ítélet rövid indoklásából kide­rült, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem találta megalapozottnak a vádlott felmentését indítványozó védői ész­revételt, miszerint az első fokon el­járó bíróság jogszabályokat sértett, amikor az ügyben érdekelt tanúk - többek között Magda bűntársai - vallomását vette figyelembe. Elutasí­tották a védőnek azt a kifogását is, hogy az elsőfokú tárgyaláson nem vették figyelembe a vádlott védeke­zését. Marinko Magda előadásai ugyanis nagyrészt értékelhetetlenek voltak - szögezte le a jogerős ítélet. Annyiban mégis módosították az elsőfokú ítéletet, amennyiben azt a következtetést vonták le, hogy Ma­rinko Magda nemcsak az Oroshá­zán megfojtott Némethné Márton Edit, hanem a kecskeméti Horváth Antalné esetében is különös kegyet­lenséggel követte el az emberölést. A megbilincselt asszony meggyilko­lása előtt tanúja volt férje és szerb vendégük kivégzésének. A Legfel­sőbb Bíróság leszögezte, hogy első fokon helyesen állapították meg, hogy Magda a bűncselekményt elő­re kitervelten, nyereségvágyból, több emberen és részben társtettes­ként követte el. Az ítélethirdetésen jelen volt Ma­rinko Magda Szabadkán élő édes­anyja is, aki újságíróknak elmondta, hogy ártatlannak tartja fiát, és sze­rinte „mindent a vámosok csinál­tak”. PRIVATIZÁCIÓS MENETREND Az idén a privatizáció messze nem lesz olyan látványos, mint 1995-ben volt, jelentette ki Polgár Viktor, az ÁPV Rt. ügyvezető igaz­gatója nemzetközi szemináriumon. Polgár Viktor szerint a Mal Rt. magánosítását jövő évre kell befejez­ni. Az olajipari cég húsz százalékát már privatizálták, az ÁPV Rt. 25 szá­zalék + 1 arany részvényt megtart, a fennmaradó tulajdoni hányadot pedig két lépcsőben szeretnék elad­ni. A magánosításra váró nagy álla­mi cégek közé tartozik a Rába, a Ta­urus, az Ikarus, a TVK, az Antena Hungária. Az Alkaloida eladása előtt nagy környezeti károkat kell a gyárnak semlegesíteni. A privatizá­ció egyik legfontosabb területe a bankszektor, ahol a néhány kisebb és nagyobb pénzintézet várja külföl­di vásárlóit. A másik fontos terület az ingatlanok privatizálása. Egyebek között 29 volt szovjet katonai bázis magánosítására írnak ki tendert és a helyi önkormányzatok a bevétel 50 százalékát megkapják. Polgár leszö­gezte, hogy a magyar állam nem kí­vánja eladni a portfoliójában levő erdőket, az állami gazdaságok eseté­ben pedig a többségi tulajdonos ma­rad. A privatizáció másik fontos terü­lete a szállítmányozás lesz, így terve­zik a Hungarocamion, a Mahart és a Malév még állami tulajdonrészé­nek eladását, valamint fővárosi taxi­vállalatok magánosítását. Magyar Szó NATO-VONAT INCIDENSSEL Kisebb incidens zavarta meg a Manfred Wörner Alapítvány által szervezett, politikusokat, diplomatá­kat, üzletembereket és más közéleti személyiségeket szállító NATO-vo­­nat péntek reggeli indulását a Nyu­gati pályaudvarról. Az Alba Kör Erőszakmentes Mozgalom három tagja ugyanis - mintegy 20 méterre a szerelvénytől - a sínekhez bilin­cselte magát, így próbálták megaka­dályozni a vonat elindulását. Az ak­tivisták ellenszegültek, amikor a rendőrök a jogsértő cselekmény ab­bahagyására szólították fel őket, ezért a fiatalembereket a rendőrka­pitányságon előállították. A rendőr­ségen soron kívül folytatták le velük szemben a gyülekezési joggal vissza­élés szabálysértése miatti eljárást, majd - figyelmeztetés után - elbo­csátották őket. 1996. június 1., szombat ALBÁNIAI VÁLASZTÁSOK Elismerték a csalást Berisha: a szabálytalanságok nem befolyásolhatták az eredményt Sali Berisha albán államfő az AFP-nek csütörtök este adott nyilat­kozatában elismerte, hogy történtek szabálytalanságok a vasárnapi parla­menti választásokon, tagadta azon­ban, hogy azok befolyásolhatták a szavazás eredményét. Az albániai választásokat ellenőr­ző európai szervezet, az EBESZ sze­rint a szavazáson elkövetett „súlyos szabálytalanságok” veszélybe sodor­hatják Albánia demokratikus fejlő­désének útját, s ezért fontolóra kell venni legalább részleges megismét­lésüket. „Nem lehet tagadni, hogy az em­berek felindultsága miatt történtek szabálytalanságok, de ezek messze voltak attól, hogy befolyásolni tud­ják az albán parlamenti választások végső eredményét. A választások szabadok voltak, s ha előfordultak is szabálytalanságok, azokat a választá­si bizottság nagyon alaposan kivizs­gálja” -jelentette ki Berisha, aki sze­rint a bizottság már határozott arról, hogy különböző szabálytalanságok miatt három választókerületben megismétlik a szavazást. Az Európai Unió tegnap felszólí­totta Albániát, hogy egyes választási körzetekben ismételje meg a parla­menti választásokat és figyelmezte­tett, hogy a demokratikus viselkedé­si szabályok megszegése a tizenötök és Tirana kapcsolatainak rosszabbo­dásához vezethet. „Az EU felszólította az albán kor­mányt, tegyen meg mindent, hogy biztosítsa a választási folyamat szabá­lyos lezajlását” - áll az olasz külügy­minisztérium közleményében. Az EU soros elnöklője szerint ehhez tartozik a kifogásolt körzetekben a szavazás megismétlése is. Nyugati megfigyelők számos helyen észleltek rendellenességeket, az ellenzéki pártok pedig a szavazás megismétlé­sét követelték és bejelentették, hogy nem vesznek részt a második válasz­tási menetben. (Beta) Jelcin választási programja Csecsenföldön összetűzések voltak Borisz Jelcin orosz elnök szerint az 1992-ben kezdett gazdasági re­form fő célkitűzéseit sikerül elérni az ezredfordulóra, és a gazdasági átalakítás első sikerei lehetővé teszik a spái alacsony életszínvonal emelé­sét. Egyebek közt ezt tartalmazza az orosz államfő választási programja, amelyet Permben ismertetett pénte­ken Jelcin. Hangsúlyozta: fő feladatának az átalakítás sikeres befejezését tartja. Normális életet akar teremteni a la­kosságnak „forradalmak és megráz­kódtatások nélkül”. Jelcin elmondta, hogy öt éve a reformokat elkezdve az országnak sikerült elkerülnie az összeomlást. Az elnök programjában vezető he­lyen szerepelnek a szociális kérdé­sek, így megválasztása esetén azt ígérte, hogy négy év múlva a szociá­lis juttatások szintje magasabb lesz, mint a kelet-európai térségben bár­hol. Jelcin közölte, hogy választási programjának minden egyes fejeze­téhez a megvalósítást célzó konkrét szövetségi programok és rendeletek tartoznak, így egyebek közt szere­pel abban a csecsen rendezés is. Jel­cin azt ígérte, hogy az év végére bé­ke lesz a kaukázusi köztársaságban. Borisz Jelcin elleni pokolgépes merénylettel fenyegetőzött pénte­ken egy telefonáló Permben, miköz­ben az elnök választási programját ismertette. Orosz hírügynökségek jelentései szerint a telefonáló azzal fenyegető­zött, hogy felrobbantja Jelcint, ami­kor az orosz elnök elhagyja a helyi kultúrközpont épületét. A Szövetsé­gi Biztonsági Szolgálat (FSZB) helyi szervezeténél vett hívás alapján be­mérték a telefont, és elfogták a tet­test. Kiderült, hogy egy elmebeteg­ről van szó. Jelcin testőrségének illetékese közölte, hogy teljes mértékben biz­tonságban volt az elnök ezen a láto­gatáson is, és semmiféle reális ve­szély nem fenyegette az életét. Újabb fegyveres összetűzés volt Csecsenföldön egy nappal a fegy­verszünet életbe lépte előtt a csecse­nek függetlenségéért küzdő lázadók és az orosz csapatok között. Mint az Interfax hírügynökség az orosz fő­parancsnokságra hivatkozva beszá­molt róla, a lázadó csecsenek csütör­tök éjszaka hat alkalommal vettek tűz alá orosz állásokat, és támadása­ikban legalább egy orosz katona meghalt. A Borisz­ Jelcin orosz elnök és Ze­limhan Jandarbijev, a lázadók veze­tője által hétfőn a moszkvai Kreml­ben megkötött fegyverszüneti meg­állapodás értelmében helyi idő sze­rint szombaton nulla órakor (közép­európai idő szerint pénteken 22 óra) véget kell vetni mindenféle harcnak - emlékeztet jelentésében a DPA. Tuđman megsértette a románokat Franjo Tudman horvát elnök óriási felhördülést váltott ki a román közvéleményben a Románia és a ro­mán politika számlájára tett meg­jegyzéseivel. A Ziua című lap szerint Tuđman elnök a kérdésre, hogy mi­ért nem állítják vissza a zágrábi lab­darúgócsapat régi nevét, a Dina­mót, állítólag kijelentette: „Ez há­rom ronda és tönkrement fővárosra - Kijevre, Bukarestre és Tiranára - emlékeztet, amelyeknek szintén ilyen nevű csapataik vannak”. A horvát elnök e kijelentését a Zina Tudman undorodik Bukarest­től címmel közölte. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy Tudman „Tito biztonsági szolgálatának főnöke” volt valamikor, ma pedig a pártja fe­ketelistára helyezi az újságírókat és ellenségként kezeli őket, mert „becs­­mérlik Horvátországot”. Tudman elnöknek volt még egy kijelentése, amellyel megsértette és megdöbbentette a románokat éspe­dig abból az alkalomból, hogy az Európa Tanács elnapolta a döntést Horvátország felvételéről. A romániai sajtó szerint Tudman elnök kijelentette, hogy: A horvát demokráciát olyan országok bírál­ják, amelyeket a tanács felvett, mint például „a demokratikus Albánia, Románia, Moldova és Oroszország, amely tankokkal ment a csecsenek­­re”. (Tanjug) DÉL-AFRIKAI VÁLASZTÁSOK A fehér párt legyőzte az ANC-t A dél-afrikai Fokföld tartomány­ban lezajlott helyhatósági választá­sokon az első eredmények szerint a Frederik Willem de Klerk volt el­nökhelyettes vezette Nemzeti Párt áll az élen. A Reuter jelentése szerint a csü­törtök estig megszámolt szavazatok alapján a hét körzetből hatban a fe­hér párt legyőzte a Nelson Mandela nevével fémjelzett ANC-t. Az NP a szavazatok 59, míg az ANC 33 százalékát szerezte meg. Fokvárosban az NP ezenkívül a hat kerületi tanács egyikében 30 helyből 26-ot szerzett meg. A tartományt 60 százalékban feketék lakják. A hely­­hatósági választásokon való részvé­telre 1,3 millióan voltak jogosultak.

Next