Magyar Szó, 1996. június (53. évfolyam, 128-153. szám)
1996-06-01 / 128. szám
2 KÜLPOLITIKA Nemzetközi figyelő Melyik út az üdvösebb? Az izraeli választások álltak tegnap a világsajtó figyelmének homlokterében A Frankfurter Rundschau a választások ürügyén teszi elemzés tárgyává az izraeli társadalmat. Izrael megoszlott. A választások eredményei számszerűen tükrözik azt a tényt, hogy olyan társadalomról van szó, amely egyidejűleg néz előre és visszafelé is. A békevágy nem vitás. Az azonban, hogy a békéhez melyik úton lehet eljutni, két egyaránt erős táborra osztja az ország lakosságát. Benjamin Netanjahu, a valószínű győztes is vesztes valójában, hiszen sem neki, sem ellenfelének, Simon Peresznek nem sikerült döntő fölénnyel meggyőznie az izraeli társadalmat arról, hogy az általa képviselt út az üdvösebb. A Bremer Nachrichten a közel-keleti békefolyamat összefüggésében vizsgálja a fejleményeket és rezignáltan állapítja meg. Ha Netanjahu győz, akkor annak katasztrofális következményei lesznek a békefolyamatra nézve. A Peresz által képviselt politika háttérbe szorul és megint kiéleződik a helyzet a világ egyik legnyugtalanabb válsággócában. Hacsak a győztes Netanjahu nem változtat és nem alakul át valamiféle pragmatikus politikussá. Számára a Nagy- Izrael valószínűleg sokkal nagyobb súllyal esik latba, mint a béke, amely területek visszaadásához is kötődik. Szkeptikus a müncheni Abendzeitung is. A Golanfennsík visszaadása, úgy tűnt, csak ügyesen irányított tárgyalások kérdése. A választások következtében ettől most nagyon eltávolodtunk. A palesztinok abban reménykedtek, hogy Kelet-Jeruzsálemben hivatalosan is ténykedhetnek, a történtek után erről szó sem lehet. Az esetleges újabb merényletek még keményebb ellenintézkedéseket fognak maguk után vonni Izrael részéről és természetesen megfordítva is. Valamelyest derűlátóbb a Die Welt. Az izraeliek nem tértek le a béke útjáról, hanem csak egy kis lélegzetet akarnak venni. Garanciákat kapni arra, hogy az izraeli-arab közeledés nem ássa alá tulajdonbiztonságukat. A gyakorlatban azonban roppant nehéz lesz új békepolitikát kialakítani, amely Netanjahunak is meg fog felelni. Miután új dokumentumok kerültek nyilvánosságra Srebrenica elestéről, a Frankfurter Allgemeine felteszi a kérdést, milyen felelősség hárul a történtekért Franciaországra. Egy évvel a holland ENSZ-kéksapkások által biztosított úgynevezett srebrenicai biztonsági övezetének eleste után egyes holland média új bizonyítékokat szellőztetett, amelyeka történteket egészen új fényben jelenítik meg. E dokumentumok szerint az ENSZ-alakulatok Zágrábban székelő főparancsnoka annak idején tavaly tudatosan hozott olyan döntést, hogy Srebrenicát nem fogják védeni, és ezáltal szabad kezet adott a muzulmán enklávét ostromló szerb katonai vezéreknek. Az NDK Handelsbland és az Ikon nevű holland, valamint a brit Chanel 4 tévéállomás riporterei azok, akik a történteknek utánanéztek és felfedték a tényállást. A holland lap De Jong holland tiszt közlésére alapozza állításait, aki annak idején kulcsszerepet játszott az ENSZ zágrábi katonai parancsnokságában. A dilemma az volt, mit tegyenek, bombázzanak-e vagy osszanak kenyeret a lakosság között, s Srebrenica esetén akarták lemérni, mi lesz a következménye, ha „nem avatkoznak be az események folyásába”. A holland riporterek azt állítják továbbá, bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy Franciaország a muzulmán enklávé légitámadásokkal való védelméről szóló határozat meghozatalakor direkt nyomást gyakorolt a világszervezetre, hogy kiszabadítsa a boszniai szerbek fogságában levő katonáit. Ebbe akkor az újonnan megválasztott francia köztársasági elnök is személyesen bekapcsolódott. De Jong ezredes, aki annak idején a francia Janvier tábornok tanácsadója volt, néhányszor sürgette a NATO-t, bombázzon szerb állásokat, mert attól függött az enklávéban rekedtek további sorsa. Az NCR Handelsbland kétoldalas dokumentációjában egyebek között idézik a titkos ülések jegyzőkönyvét és továbbítják Janvier tábornok legközelebbi munkatársainak közléseit, így igyekezvén alátámasztani a tézist, hogy Franciaország tisztességtelen nyomást gyakorolt túszainak elengedése végett. Srebrenica eleste felé az első lépést akkor tették meg, amikor hivatalosan elhallgatott találkozóra került sor Janvier, Mladić és a jugoszláv vezérkari főnök, Perišica között Mali Zvornikban. Janvier-t ekkor az érdekelte elsősorban, mi az ára a szerbek részéről a francia túszok elengedésének. A holland újságírók szerint néhány nappal ezután Janvier külön is találkozott Mladictyal és meg is egyeztek. A francia túszok elengedéséért cserébe a NATO-nak fel kellett hagynia a további légitámadásokkal. Időközben a párizsi kormány elutasította a holland katonatiszt állításait. A külügyminisztérium azt közölte, hogy a hollandok a jelzett időpontban nem kértek NATO-légitámadásokat, a jelzett időpont után pedig a NATO az ENSZ-katonák biztonsága érdekében nem támadott. Fékezte-e Chirac a NATO légitámadásait? - teszi fel a kérdést a berlini Die Welt, majd az említett holland lapot idézi, amely megjelentette Akasi Jaszusinak, az ENSZ különmegbízottjának az ENSZ New York-i székházába küldött üzenetét. Eszerint Milošević szerb elnök még június 17-én egy beszélgetés során közölte vele, hogy a francia elnök biztosította, az ő részéről nem lesz beleegyezés a légitámadásokba. Ugyanebben a levélben Akasi azt is leírja, Clinton amerikai elnök beleegyezett abba, hogy francia beleegyezés nélkül ők sem mondanak igent a NATO-támadások megindítására. Janvier francia ENSZ-tiszt csak azután adott zöld fényt két NATO- légitámadásra, hogy az azóta háborús bűnökkel vádolt Mladicék már lerohanták Srebrenicát, de akkor is csak afféle ijesztgetésnek tűnt, amit műveltek, írja a német elemző, majd egy holland NATO-pilóta szavait idézi: - Mi csak akkor interveniálhatunk, ha a ház már leégett. .. MAGYARORSZÁGI BELPOLITIKAI ÁTTEKINTÉS Marad az életfogytig tartó fegyház Jogerős ítélet Marinko Magda perében - Feltételesen 25 év múlva szabadulhat A Legfelsőbb Bíróság tegnap kihirdetett jogerős ítéletével helybenhagyta a Marinko Magdára első fokon kiszabott, életfogytig tartó fegyházbüntetést. A testület azt is megerősítette, hogy az elítélt legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételesen szabadlábra. A harmadrendű vádlott, Dobnik János ügyében a bíróság egy évre emelte a fővárosi bíróság által kiszabott 8 hónapos börtönbüntetést, és mellőzték a próbaidőre történő felfüggesztést is. Az ítéletet egyébként a vádlottak távollétében hirdették ki, Magda ugyanis szerdán bejelentette, hogy a továbbiakban nem kíván részt venni a tárgyaláson, jelentette az MTI. Az ítélet rövid indoklásából kiderült, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem találta megalapozottnak a vádlott felmentését indítványozó védői észrevételt, miszerint az első fokon eljáró bíróság jogszabályokat sértett, amikor az ügyben érdekelt tanúk - többek között Magda bűntársai - vallomását vette figyelembe. Elutasították a védőnek azt a kifogását is, hogy az elsőfokú tárgyaláson nem vették figyelembe a vádlott védekezését. Marinko Magda előadásai ugyanis nagyrészt értékelhetetlenek voltak - szögezte le a jogerős ítélet. Annyiban mégis módosították az elsőfokú ítéletet, amennyiben azt a következtetést vonták le, hogy Marinko Magda nemcsak az Orosházán megfojtott Némethné Márton Edit, hanem a kecskeméti Horváth Antalné esetében is különös kegyetlenséggel követte el az emberölést. A megbilincselt asszony meggyilkolása előtt tanúja volt férje és szerb vendégük kivégzésének. A Legfelsőbb Bíróság leszögezte, hogy első fokon helyesen állapították meg, hogy Magda a bűncselekményt előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen és részben társtettesként követte el. Az ítélethirdetésen jelen volt Marinko Magda Szabadkán élő édesanyja is, aki újságíróknak elmondta, hogy ártatlannak tartja fiát, és szerinte „mindent a vámosok csináltak”. PRIVATIZÁCIÓS MENETREND Az idén a privatizáció messze nem lesz olyan látványos, mint 1995-ben volt, jelentette ki Polgár Viktor, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója nemzetközi szemináriumon. Polgár Viktor szerint a Mal Rt. magánosítását jövő évre kell befejezni. Az olajipari cég húsz százalékát már privatizálták, az ÁPV Rt. 25 százalék + 1 arany részvényt megtart, a fennmaradó tulajdoni hányadot pedig két lépcsőben szeretnék eladni. A magánosításra váró nagy állami cégek közé tartozik a Rába, a Taurus, az Ikarus, a TVK, az Antena Hungária. Az Alkaloida eladása előtt nagy környezeti károkat kell a gyárnak semlegesíteni. A privatizáció egyik legfontosabb területe a bankszektor, ahol a néhány kisebb és nagyobb pénzintézet várja külföldi vásárlóit. A másik fontos terület az ingatlanok privatizálása. Egyebek között 29 volt szovjet katonai bázis magánosítására írnak ki tendert és a helyi önkormányzatok a bevétel 50 százalékát megkapják. Polgár leszögezte, hogy a magyar állam nem kívánja eladni a portfoliójában levő erdőket, az állami gazdaságok esetében pedig a többségi tulajdonos marad. A privatizáció másik fontos területe a szállítmányozás lesz, így tervezik a Hungarocamion, a Mahart és a Malév még állami tulajdonrészének eladását, valamint fővárosi taxivállalatok magánosítását. Magyar Szó NATO-VONAT INCIDENSSEL Kisebb incidens zavarta meg a Manfred Wörner Alapítvány által szervezett, politikusokat, diplomatákat, üzletembereket és más közéleti személyiségeket szállító NATO-vonat péntek reggeli indulását a Nyugati pályaudvarról. Az Alba Kör Erőszakmentes Mozgalom három tagja ugyanis - mintegy 20 méterre a szerelvénytől - a sínekhez bilincselte magát, így próbálták megakadályozni a vonat elindulását. Az aktivisták ellenszegültek, amikor a rendőrök a jogsértő cselekmény abbahagyására szólították fel őket, ezért a fiatalembereket a rendőrkapitányságon előállították. A rendőrségen soron kívül folytatták le velük szemben a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése miatti eljárást, majd - figyelmeztetés után - elbocsátották őket. 1996. június 1., szombat ALBÁNIAI VÁLASZTÁSOK Elismerték a csalást Berisha: a szabálytalanságok nem befolyásolhatták az eredményt Sali Berisha albán államfő az AFP-nek csütörtök este adott nyilatkozatában elismerte, hogy történtek szabálytalanságok a vasárnapi parlamenti választásokon, tagadta azonban, hogy azok befolyásolhatták a szavazás eredményét. Az albániai választásokat ellenőrző európai szervezet, az EBESZ szerint a szavazáson elkövetett „súlyos szabálytalanságok” veszélybe sodorhatják Albánia demokratikus fejlődésének útját, s ezért fontolóra kell venni legalább részleges megismétlésüket. „Nem lehet tagadni, hogy az emberek felindultsága miatt történtek szabálytalanságok, de ezek messze voltak attól, hogy befolyásolni tudják az albán parlamenti választások végső eredményét. A választások szabadok voltak, s ha előfordultak is szabálytalanságok, azokat a választási bizottság nagyon alaposan kivizsgálja” -jelentette ki Berisha, aki szerint a bizottság már határozott arról, hogy különböző szabálytalanságok miatt három választókerületben megismétlik a szavazást. Az Európai Unió tegnap felszólította Albániát, hogy egyes választási körzetekben ismételje meg a parlamenti választásokat és figyelmeztetett, hogy a demokratikus viselkedési szabályok megszegése a tizenötök és Tirana kapcsolatainak rosszabbodásához vezethet. „Az EU felszólította az albán kormányt, tegyen meg mindent, hogy biztosítsa a választási folyamat szabályos lezajlását” - áll az olasz külügyminisztérium közleményében. Az EU soros elnöklője szerint ehhez tartozik a kifogásolt körzetekben a szavazás megismétlése is. Nyugati megfigyelők számos helyen észleltek rendellenességeket, az ellenzéki pártok pedig a szavazás megismétlését követelték és bejelentették, hogy nem vesznek részt a második választási menetben. (Beta) Jelcin választási programja Csecsenföldön összetűzések voltak Borisz Jelcin orosz elnök szerint az 1992-ben kezdett gazdasági reform fő célkitűzéseit sikerül elérni az ezredfordulóra, és a gazdasági átalakítás első sikerei lehetővé teszik a spái alacsony életszínvonal emelését. Egyebek közt ezt tartalmazza az orosz államfő választási programja, amelyet Permben ismertetett pénteken Jelcin. Hangsúlyozta: fő feladatának az átalakítás sikeres befejezését tartja. Normális életet akar teremteni a lakosságnak „forradalmak és megrázkódtatások nélkül”. Jelcin elmondta, hogy öt éve a reformokat elkezdve az országnak sikerült elkerülnie az összeomlást. Az elnök programjában vezető helyen szerepelnek a szociális kérdések, így megválasztása esetén azt ígérte, hogy négy év múlva a szociális juttatások szintje magasabb lesz, mint a kelet-európai térségben bárhol. Jelcin közölte, hogy választási programjának minden egyes fejezetéhez a megvalósítást célzó konkrét szövetségi programok és rendeletek tartoznak, így egyebek közt szerepel abban a csecsen rendezés is. Jelcin azt ígérte, hogy az év végére béke lesz a kaukázusi köztársaságban. Borisz Jelcin elleni pokolgépes merénylettel fenyegetőzött pénteken egy telefonáló Permben, miközben az elnök választási programját ismertette. Orosz hírügynökségek jelentései szerint a telefonáló azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja Jelcint, amikor az orosz elnök elhagyja a helyi kultúrközpont épületét. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) helyi szervezeténél vett hívás alapján bemérték a telefont, és elfogták a tettest. Kiderült, hogy egy elmebetegről van szó. Jelcin testőrségének illetékese közölte, hogy teljes mértékben biztonságban volt az elnök ezen a látogatáson is, és semmiféle reális veszély nem fenyegette az életét. Újabb fegyveres összetűzés volt Csecsenföldön egy nappal a fegyverszünet életbe lépte előtt a csecsenek függetlenségéért küzdő lázadók és az orosz csapatok között. Mint az Interfax hírügynökség az orosz főparancsnokságra hivatkozva beszámolt róla, a lázadó csecsenek csütörtök éjszaka hat alkalommal vettek tűz alá orosz állásokat, és támadásaikban legalább egy orosz katona meghalt. A Borisz Jelcin orosz elnök és Zelimhan Jandarbijev, a lázadók vezetője által hétfőn a moszkvai Kremlben megkötött fegyverszüneti megállapodás értelmében helyi idő szerint szombaton nulla órakor (középeurópai idő szerint pénteken 22 óra) véget kell vetni mindenféle harcnak - emlékeztet jelentésében a DPA. Tuđman megsértette a románokat Franjo Tudman horvát elnök óriási felhördülést váltott ki a román közvéleményben a Románia és a román politika számlájára tett megjegyzéseivel. A Ziua című lap szerint Tuđman elnök a kérdésre, hogy miért nem állítják vissza a zágrábi labdarúgócsapat régi nevét, a Dinamót, állítólag kijelentette: „Ez három ronda és tönkrement fővárosra - Kijevre, Bukarestre és Tiranára - emlékeztet, amelyeknek szintén ilyen nevű csapataik vannak”. A horvát elnök e kijelentését a Zina Tudman undorodik Bukaresttől címmel közölte. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy Tudman „Tito biztonsági szolgálatának főnöke” volt valamikor, ma pedig a pártja feketelistára helyezi az újságírókat és ellenségként kezeli őket, mert „becsmérlik Horvátországot”. Tudman elnöknek volt még egy kijelentése, amellyel megsértette és megdöbbentette a románokat éspedig abból az alkalomból, hogy az Európa Tanács elnapolta a döntést Horvátország felvételéről. A romániai sajtó szerint Tudman elnök kijelentette, hogy: A horvát demokráciát olyan országok bírálják, amelyeket a tanács felvett, mint például „a demokratikus Albánia, Románia, Moldova és Oroszország, amely tankokkal ment a csecsenekre”. (Tanjug) DÉL-AFRIKAI VÁLASZTÁSOK A fehér párt legyőzte az ANC-t A dél-afrikai Fokföld tartományban lezajlott helyhatósági választásokon az első eredmények szerint a Frederik Willem de Klerk volt elnökhelyettes vezette Nemzeti Párt áll az élen. A Reuter jelentése szerint a csütörtök estig megszámolt szavazatok alapján a hét körzetből hatban a fehér párt legyőzte a Nelson Mandela nevével fémjelzett ANC-t. Az NP a szavazatok 59, míg az ANC 33 százalékát szerezte meg. Fokvárosban az NP ezenkívül a hat kerületi tanács egyikében 30 helyből 26-ot szerzett meg. A tartományt 60 százalékban feketék lakják. A helyhatósági választásokon való részvételre 1,3 millióan voltak jogosultak.