Magyar Szó,1997. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1997-05-03 / 102. szám

2 KÜLPOLITIKA Magyar Szó Felvonulások, nagygyűlések Világszerte megemlékeztek a munka ünnepéről (Hírösszefoglalónk) Világszerte felvonulásokkal, nagy­gyűlésekkel emlékeztek meg csütörtö­kön a munka ünnepéről. A rendezvé­nyeken gyakran hangzottak el az or­szágos vezetést bíráló jelszavak. Isz­tambulban, Szöulban és Zürichben a tüntetők összecsaptak a rendőrséggel. Ukrajnában mintegy 4000 - zömé­ben idős - ember vonult el a kijevi par­lament épülete előtt, és vett részt a fő­város központi terén tartott nagygyű­lésen. A vörös zászlókat lengető, Le­­nin-képeket, illetve az ukrán vezetést és a NATO-t bíráló transzparenseket magasra emelő tömeg előtt kommu­nista szónokok mondtak beszédet. A szélsőséges irányzatokat képviselő fel­szólalók Leonyid Kucsma elnök és a kormány hatalmának megdöntését sürgették, a mérsékeltebbek a vezetés alkotmányos úton történő leváltására buzdítottak. Isztambulban súlyos összecsapások voltak a városközpont felé tartó szélső­­baloldali tüntetők és a rendőrök kö­zött. Az NTV török televízió szerint mintegy húsz ember megsérült, több tucat felvonulót letartóztattak. Az AFP helyszínen járt munkatársa szerint két szélsőjobboldali szervezet - a Munkás­párt és a betiltott Török Kommunista Párt között verekedés tört ki. A rend­bontók kövekkel dobálták meg a kive­zényelt rendőröket, akik gumibotok­kal oszlatták szét a tömeget. A város európai részén, Sisli negyedben min­tegy 20 ezer tüntető gyűlt össze. A tö­meg az iszlámista kormányt bíráló, kurdbarát jelszavakat kiabált, és az ok­tatás világi jellegének megőrzését kö­vetelte. Az AFP jelentése szerint az erős rendőri jelenlét mellett tartott nagygyűlés békésen ért véget. Zürichben a hivatalos május elsejei nagygyűlés után szélsőbaloldali felvo­nulók csaptak össze a biztonsági erők­kel. A rendőrség közlése szerint mint­­­­egy ezer ember indult el egy nem en­gedélyezett felvonulás keretében a zü­richi belváros felé. A menetet megállí­tó rendőröket a felvonulók egy része kövekkel dobálta meg, a biztonsági erők vízágyúkat és könnyfakasztó grá­nátokat vetettek be, 50 embert őrizet­be vettek. Minszkben a hatóságok őrizetbe vették a fehérorosz szociáldemokrata párt vezetőjét, mert engedély nélkül szervezett felvonulást. Az ellenzéki párt 4000 híve vonult fel a városköz­pontban, a hivatalos ünnepség helyszí­nének közelében, ahol Alekszandr Lu­­kasenko államfő követői - csaknem 8000-ren - tartottak nagygyűlést. A dél-koreai fővárosban több ezer munkás csapott össze a rohamrendőr­séggel a hivatalos május elsejei rendez­vényeket követően. A rohamrendőrök könnygázzal tartóztatták fel a munká­sok Szöul belvárosába tartó, mintegy 7000 fős menetét. A felvonulók égő benzines palackokat hajítottak a ren­dőrök felé. Legkevesebb 15 embert le­tartóztattak. A pekingi vezetés május elsejét használta fel arra, hogy figyelmeztesse a kínai munkásokat: a gazdasági refor­mok folytatása munkahelyeik elveszté­sébe kerülhet, de sietett biztosítani a munkásosztályt, hogy továbbra is az ál­lam legerősebb uralkodó ereje. Lengyelország nagyobb városaiban a baloldali pártok és a szakszervezetek felvonulásokkal emlékeztek meg a munka ünnepéről. Az elmúlt évekhez hasonlóan az antikommunista, radiká­lis jobboldali szervezetek ezúttal is az ünnepségek megzavarását tekintették elsődleges céljuknak. A varsói egyetem előtt ünneplő szociáldemokrata fiata­lokat - az összetűzések megelőzése ér­dekében - szoros rendőrkordon vá­lasztotta el a szélsőségesektől, így is he­ves szócsata alakult ki, amelyben a jobboldal részéről időnként rendkívül agresszív és antiszemita jelszavak is el­hangzottak. A lengyel fővárosban köz­­rendzavarásért mintegy 40 személyt vettek őrizetbe. A szlovákiai május elsejei központi ünnepségek színhelye ezúttal nem a főváros, hanem az ország közepén fek­vő Besztercebánya volt, az ünnepsé­gen alig néhány száz embert jelent meg. A legnagyobb ausztriai rendez­vényt az Osztrák Szociáldemokrata Párt szervezte a bécsi Városháza előtt. A megbetegedett Viktor Klima kancel­lár helyett a körülbelül 40 ezer ember előtt Michael Hazupt­ főpolgármester mondott beszédet. Kormányellenes tömegtüntetések­re szólította fel híveit és a lakosságot Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja. Ünnepi megmozdulásán csak­nem 20 ezer ember vett részt. A május elsejei ünnepeket Spa­nyolországban a legnagyobb szakszer­vezetek által szervezett megmozdulá­sok jellemezték. A madridi tüntetésen kisebb incidens történt, a szakszerve­zet egyik szárnyának képviselői „Áru­ló!” felkiáltásokkal fogadták az egyik szakszervezet főtitkárát. Franjo Tudman h­orvát elnök is kö­szöntötte a zágrábiakat, akik a Maksi­­mir-parkban ünnepelték május elsejét a szakszervezetek szervezésében. Tuđ­­man szerint a szabadság és a demok­rácia megteremtése mellett jobb életet kell biztosítani az ország valamennyi állampolgára számára. Japánban több millió ember vett részt az országszerte csaknem ezer helyszínen rendezett május elsejei ün­nepségeken, jóllehet ez a nap nem szá­mít hivatalos ünnepnek. A MUNKAVÁLLALÓK NEHÉZ HELYZETBEN VANNAK Elfogytak a tartalékok A magyar szakszervezetek közös majálisa (Hírösszefoglalónk) Ma is érvényesek május elseje gon­dolatai. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a rendszerváltás óta először az öt szak­­szervezeti konföderáció részvételével megrendezett ünnepséget a budapes­ti Városligetben. Sándor lászló, az MSZOSZ elnöke rámutatott: üzenetértékű az öt konfö­deráció együtt ünneplése. Szerinte amikor a munkavállalók nehéz, hely­zetben vannak, akkor a szakszervezeti erőknek együtt kell működniük. Hoz­záfűzte, hogy a bérből, fizetésből élők, a nyugdíjasok türelemmel viselték a rendszerváltás óta a rájuk háruló ter­heket, hatalmas vagyoni különbségek alakultak ki, de a változáshoz ma már rendelkezésre áll a gazdasági háttér. Hangsúlyozta, hogy elfogytak a bér­ből és fizetésből élők, a nyugdíjasok tartalékai. A szakszervezeti színpadot felke­reste Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke is. Újságírók kérdésére válaszol­va elmondta: a szociális piacgazdálko­dás milyenségét nem csupán a szociá­lis juttatásokon kell lemérni, hanem azon is, hogy miként oldják meg a gazdaság részvevői az újra és újra je­lentkező konfliktusokat. A szociális pi­acgazdálkodás azt jelenti, hogy ebben a folyamatban képes-e valamennyi társadalmi réteg kölcsönös engedmé­nyekkel érdekeit érvényesíteni. A munkavállalók a szakszervezetek nél­kül kevés eséllyel vehetnek rész ebben az érdekérvényesítésben, mondta az MSZP-s politikus. Az állította, hogy megkezdődött a tartósnak ígérkező gazdasági növekedés. SZOCIALISTA MAJÁLIS Most végre a magasból, a saját sze­memmel is meggyőződhettem arról, hogy valóban épül az M3-as autópá­lya, amely várhatóan kedvezően befo­lyásolja egész Észak- és Kelet-Magyar­­ország gazdasági életének fellendíté­sét. Ezt Horn Gyula mondta a Mis­kolc melletti csanyiki Majális Parkban tartott május elsejei politikai fóru­mon, amelyre a pártelnök-miniszter­elnök helikopterrel érkezett. A hagyományos munkás-majálist a borsodi munkavállalói érdekszerveze­tek és Miskolc városa szervezte, az MSZP itt rendezte meg központi ma­jálisát. A szervezők szerint már a déle­lőtti órákban tízezrek keresték fel a parkot. A szocialisták szabadtéri színpadán pártelnökként és miniszterelnökként Horn Gyula válaszolt a csaknem két­órás fórumon a záporozó kérdésekre, amelyek többsége - életminőséget és megélhetést érintő - magántermésze­tű volt. A miniszterelnök az őt és kor­mányát ért vádak ellenére igen jó hangulatban és az ország jövőjébe ve­tett biztos meggyőződéssel válaszolt a kérdésekre. Mint mondta, őt bármi­nek hívhatják, csak ne nevezzék Tor­­gyán Józsefnek. Kérdésre válaszolva ismét utalt a növekvő reálbérekre. Hangsúlyozta, hogy 1998-ban a nyugdíjak reálértéke 3 százalékkal növekszik. Szerinte az egészségügy területén súlyos vissza­élések történtek, s ezeket a legradiká­lisabb módon meg kell szüntetni. Azt ígérte, hogy a feketegazdaságban lo­pással, visszaélésekkel, spekulációval milliárdokat keresők ellen a leghatá­rozottabban fellépnek. Az átalakulás rendkívül megviselte a társadalmat, sokan hoztak jelentős áldozatokat. Mára­ elérkeztünk odáig, hogy megindult a­ kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Erre a nagyobb teljesítményre építve juttatni kell azoknak a rétegeknek, amelyek az át­alakulás fő terheit viselték - jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A szocialisták vezető politikusa Jánosi Györggyel, az MSZP alelnökével és Lendvai Ildikóval, az MSZP budapesti elnökével együtt vett részt az MSZP, a Baloldali Ifjúsági Társulás és a Ifjú Szocialisták Mozgalmának közös má­jus elsejei fórumán a Városligetben és válaszolt az egybegyűltek kérdéseire. A MUNKÁSPÁRT NÉPGYŰLÉSE A magyar állam súlyosan beteg, korrupt, polgáraival szemben tisztes­ségtelen, a parlamenti demokrácia mai rendszere pedig fejlődésünk gát­jává vált. Olyan szisztémát kell tehát kialakítani, amelyben az emberek a mainál nagyobb részt vállalhatnak, a jelenleginél több kérdésben kérik ki a társadalom véleményét. Az előbbiről Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnö­ke beszélt a Hősök terén, a szakszer­vezet május elsejei nagygyűlésén. A vörös és nemzeti színű zászlók­kal felvonuló tömeg előtt Thürmer szólt arról, hogy olyan rendszert kell létrehozni, amelyben népszavazás dönt a leglényegesebb kérdésekről - így a privatizáció sorsáról, az egész­­ségügyi és a nyugdíjrendszer átalakí­tásáról vagy a NATO-csatlakozásról. Sürgette, hogy a kormány az autópá­lya- építkezéseket ne adja külföldiek­nek koncesszióba, hanem „magyar szakértelemmel, magyar munkaerő­vel” bonyolítsa le őket. TORGYÁNÉK POLITIKAI NAGYGYŰLÉSE A vidék problémáinak megoldását nem lehet tovább odázni, a vidék megerősítését az euroatlanti integrá­ció is megköveteli - szögezte le Tor­­gyán József a Csongrádon tarto­tt poli­tikai nagygyűlésen. A Független Kis­gazdapárt elnöke szerint a nép gyöke­rét megtestesítő vidék felemelkedése annak fejlesztésével, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar talpra állításával érhető el. Az országot sújtó általános válság megszüntetése érdekében elő­ször a gazdaságot kell növekedési pá­lyára állítani és megszüntetni a pocsé­kolást - mondta Torgyán. Ostorozta a mértéktelenül magas fizetéseket és végkielégítéseket. Hangoztatta: az or­szágban egyre mélyül a bizalmi vál­ság, mert a nép nem tudja elviselni, hogy azok szabják meg az erkölcsi normákat, akiknek minden szavuk va­lótlanság. 1997. május 3., szombat KINKEL LÁTOGATÁSA BUKARESTBEN ÉS POZSONYBAN Románia bocsánatot kért N­ém­e­tor­szágtól A németség kitelepítése és „eladása” miatt Severin sajnálatának adott hangot Románia bocsánatot kért Németor­szágtól a romániai németek második világháború utáni kitelepítéséért, illet­ve azért a Nicolae Ceausescu néhai diktátor által folytatott gyakorlatért, hogy a Német Szövetségi Köztársaság­tól kapott fejpénz fejében engedélyez­ték a kivándorlást a német nemzetisé­gű állampolgárok számára. Adrian Severin román külügy­miniszter német kollégája, Klaus Kinkel kétnapos bukaresti látogatá­sának végén egyebek között a kö­vetkezőket mondta: „Mélységesen sajnáljuk ezt (a deportálást), és az erkölcsi jóvátétel gesztusaként bo­csánatot kérünk a történtekért azoktól az egykori romániai, ma né­metországi állampolgároktól, aki­ket ezzel az elítélendő eljárással mindörökre megbélyegeztek.” Röviddel a második világháború vége előtt és után mintegy 70 000 ro- s máliai németet - erdélyi szászt és bá­náti svábot - deportáltak szovjet mun­katáborokba. Severin szavai szerint eb­ben közreműködtek a román hatósá­gok is. A Sztálin-Tito konfliktus idején pedig tömegével telepítettek át bánáti svábokat a Román-alföld délkeleti ré­szén fekvő Baragan-sztyeppére - em­lékeztetett a DPA. A 70-es és 80-as években egy 1978- as német-román megállapodás értel­mében az akkori nyugatnémet állam fejpénzt fizetett a kitelepülni szándé­kozó németekért - ez elérhette a 12 000 márkát is. Ráadásul a távozni szándékozókkal ezt az összeget még egyszer megfizettették, mert a román bürokrácia miatt gyakran kenőpénzt kellett leróniuk, ha kiutazási papírjaik­hoz akartak jutni. Kinkel üdvözölte a román fél gesz­tusát, és kijelentette, hogy ez hozzá fog járulni a német-román kapcsolatok ja­vulásához. Románia egykor félmilliósra be­csült német nemzetisége mára ke­vesebb mint 80 000 főre olvadt. So­kan közülük az 1989-es romániai forradalom után hagyták el szülő­földjüket, amikor az új román ható­ságok megszüntették az utazási kor­látozásokat. Románia és Németország között mind politikai, mind gazdasági téren ígéretes kapcsolatrendszer épül ki -je­lentette ki csütörtökön Bukarestben Klaus Kinkel német külügyminiszter, miután találkozott Emil Constantines­­cu román államfővel. A román elnök szerint a megbeszé­lésen szóba kerültek Románia euroat­lanti integrációjának kérdései is. Klaus Kinkel ismételten biztosította vendég­látóit, hogy „ügyvédje” lesz a csatlako­zásnak, s az erről folytatott eszmecsere „igen hasznos volt". Kinkel úgy ítélte meg, hogy Románia jó úton jár ahhoz, hogy komolyan vegy­ék - hátravan még a reform megvalósításának apró­munkája. A német külügyminisztert fogadta Petre Roman is, a román törvényhozás felsőházának elnöke, illetve a tavalyi novemberi választások után leköszönt elnök, Ion Iliescu is. A német külügyminiszter romániai látogatása során megegyeztek abban, hogy Iasiban német konzulátus nyílik, amely a kulturális kapcsolatok ápolá­sában is szerepet vállal. A látogatás jelentőségét méltató saj­tóvisszhangok mindenekelőtt a gazda­sági együttműködés fontosságát húz­ták alá - az ez alkalommal Bukarestbe érkezett mintegy 700 német vállalkozó jelenléte beszédes bizonyítéka a foko­zott érdeklődésnek. Az­ Adevarul című napilap szerint Klaus Kinkel látogatá­sának minden pozitív jelentősége elle­nére a NATO-csatlakozást illetően in­kább általánosságok és vigasztaló sza­vak, mint határozott támogatási szán­dék nyilvánul meg Németország ré­széről. Pozsonyba érkezett csütörtökön Klaus Kinkel alkancellár, német kül­ügyminiszter, aki Pavol Hamzik kül­ügyminiszter meghívására kétnapos hivatalos látogatást tesz a szlovák fővá­rosban. Klaus Kinkel - akit útjára Bundes­­tag-képviselők és német vállalkozók is elkísértek - pénteken Michal Kovác kormányfővel találkozik. Pavol Ham­zik külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról, valamint Szlovákia in­tegrációjának kérdéseiről tárgyal. ÚJFASISZTA FELVONULÁSOK NÉMETORSZÁGBAN Rendbontás, összecsapások, letartóztatások Kemény rendőrségi beavatkozás - Sok sebesült, hatalmas anyagi kár A berlini rendőrségnek a hatalmas készültség ellenére sem sikerült meg­akadályoznia, hogy az immár tíz éve tartó hagyomány folytatásaként május elseje éjszakáján szélsőbaloldaliak au­tókat gyújtsanak fel, kirakatokat zúz­zanak be és barikádokat emeljenek. A szélsőségesek és a rendőrség hajnalig tartó összecsapásai során összesen 330 személyt vettek őrizetbe. A rendfenntartók és a szélsőségesek első erőpróbájára már csütörtök dél­után sor került. A különböző baloldali szervezetek „forradalmi felvonulásá­hoz” csatlakoztak a szélsőbaloldali „au­tonómok", akiknek többsége álarcot vi­selt. Több ízben kövekkel, petárdákkal dobálták meg a rendőröket, akik min­tegy hetven személyt őrizetbe vettek. Az elmúlt évekhez hasonlóan az éj­szakai randalírozás helyszíne a két munkáskerület, a nyugati Kreuzberg és a keleti Prenzlauer Berg kerület volt. A szélsőségesek előbb barikádo­kat emeltek, majd autókat gyújtottak föl és több telefonfülkét is lángba bo­rítottak. A berlini május elsejei randalírozá­­sok hagyományát felszámolni kívánó új belügyi szenátor kérésére az egész országból több mint 4500 rendőrt gyűjtöttek össze, ám így sem tudták megakadályozni az erőszakcselekmé­nyeket. Míg az előző években a rend­­fenntartók csak a háttérből figyelték az eseményeket, és csak végső esetben avatkoztak közbe, az idén a hadsereg tábornokából belügyi szenátorrá lett Jürgen Schönbohm utasítására a nagy erődemonstrációval az elrettentés módszerét próbálták alkalmazni, de ez sem hozott eredményt. A szélsősége­sek és a rendőrök utcai harca egészen a hajnali órákig tartott. Az összecsapá­sokban sokan megsebesültek. Az anya­gi kár több százezer márkára tehető. A német rendőrség nagy erők moz­gósításával és tömeges őrizetbe véte­lekkel akadályozta meg csütörtökön, hogy újfasiszták több városban felvo­nulásokat tartsanak. Lipcsében a szélsőjobboldali Né­met Nemzeti Demokrata Párt (NPD) tervezett nagyszabású megmozdulását a hatóságok némi huzavona után szer­dán betiltották, ám ennek ellenére új­fasiszták és az ellenük tiltakozni kívánó baloldaliak százai próbáltak bejutni a városba. A szomszédos tartományok­ból megerősített rendőrség minden bevezető utat ellenőrzött és a gyanús személyeket visszafordította. Ennek el­lenére több száz szélsőjobboldali gyűlt össze a megmozdulás tervezett helyszí­nén, a Népek csatája emlékmű előtti hatalmas téren, ahol egykor a nácik el­őszeretettel tartottak látványos pará­dékat. A környéket őrző több mint négye­zer rendőr megakadályozta, hogy a nagyrészt bőrfejűekből álló újfasiszta tábor összecsapjon a szélsőjobboldali veszély ellen tiltakozó baloldaliakkal Több mint 150 neonácit őrizetbe vet­tek. Majdnem negyven újfasisztát vet­tek őrizetbe az alsó-szászországi Han­noversch Mündhen nevű városban, ahol mintegy háromszáz szélsőjobbol­dali tartott felvonulást. A menetelők összecsaptak a szélsőbaloldali, úgyne­vezett autonómok egy ötvenfős cso­portjával. A rendőrség csak több órás küzdelem árán tudta szétválasztani a két verekedő társaságot. Egy rendőr súlyosan megsebesült. A Lipcsébe bejutni nem tudó újfa­siszták a környék több városában meg­próbálták megtartani tervezett felvo­nulásukat, de a rendiség mindenütt idejében közbelépett és több tucat ne­onácit vett őrizetbe.

Next