Magyar Szó,1997. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1997-05-03 / 102. szám
2 KÜLPOLITIKA Magyar Szó Felvonulások, nagygyűlések Világszerte megemlékeztek a munka ünnepéről (Hírösszefoglalónk) Világszerte felvonulásokkal, nagygyűlésekkel emlékeztek meg csütörtökön a munka ünnepéről. A rendezvényeken gyakran hangzottak el az országos vezetést bíráló jelszavak. Isztambulban, Szöulban és Zürichben a tüntetők összecsaptak a rendőrséggel. Ukrajnában mintegy 4000 - zömében idős - ember vonult el a kijevi parlament épülete előtt, és vett részt a főváros központi terén tartott nagygyűlésen. A vörös zászlókat lengető, Lenin-képeket, illetve az ukrán vezetést és a NATO-t bíráló transzparenseket magasra emelő tömeg előtt kommunista szónokok mondtak beszédet. A szélsőséges irányzatokat képviselő felszólalók Leonyid Kucsma elnök és a kormány hatalmának megdöntését sürgették, a mérsékeltebbek a vezetés alkotmányos úton történő leváltására buzdítottak. Isztambulban súlyos összecsapások voltak a városközpont felé tartó szélsőbaloldali tüntetők és a rendőrök között. Az NTV török televízió szerint mintegy húsz ember megsérült, több tucat felvonulót letartóztattak. Az AFP helyszínen járt munkatársa szerint két szélsőjobboldali szervezet - a Munkáspárt és a betiltott Török Kommunista Párt között verekedés tört ki. A rendbontók kövekkel dobálták meg a kivezényelt rendőröket, akik gumibotokkal oszlatták szét a tömeget. A város európai részén, Sisli negyedben mintegy 20 ezer tüntető gyűlt össze. A tömeg az iszlámista kormányt bíráló, kurdbarát jelszavakat kiabált, és az oktatás világi jellegének megőrzését követelte. Az AFP jelentése szerint az erős rendőri jelenlét mellett tartott nagygyűlés békésen ért véget. Zürichben a hivatalos május elsejei nagygyűlés után szélsőbaloldali felvonulók csaptak össze a biztonsági erőkkel. A rendőrség közlése szerint mintegy ezer ember indult el egy nem engedélyezett felvonulás keretében a zürichi belváros felé. A menetet megállító rendőröket a felvonulók egy része kövekkel dobálta meg, a biztonsági erők vízágyúkat és könnyfakasztó gránátokat vetettek be, 50 embert őrizetbe vettek. Minszkben a hatóságok őrizetbe vették a fehérorosz szociáldemokrata párt vezetőjét, mert engedély nélkül szervezett felvonulást. Az ellenzéki párt 4000 híve vonult fel a városközpontban, a hivatalos ünnepség helyszínének közelében, ahol Alekszandr Lukasenko államfő követői - csaknem 8000-ren - tartottak nagygyűlést. A dél-koreai fővárosban több ezer munkás csapott össze a rohamrendőrséggel a hivatalos május elsejei rendezvényeket követően. A rohamrendőrök könnygázzal tartóztatták fel a munkások Szöul belvárosába tartó, mintegy 7000 fős menetét. A felvonulók égő benzines palackokat hajítottak a rendőrök felé. Legkevesebb 15 embert letartóztattak. A pekingi vezetés május elsejét használta fel arra, hogy figyelmeztesse a kínai munkásokat: a gazdasági reformok folytatása munkahelyeik elvesztésébe kerülhet, de sietett biztosítani a munkásosztályt, hogy továbbra is az állam legerősebb uralkodó ereje. Lengyelország nagyobb városaiban a baloldali pártok és a szakszervezetek felvonulásokkal emlékeztek meg a munka ünnepéről. Az elmúlt évekhez hasonlóan az antikommunista, radikális jobboldali szervezetek ezúttal is az ünnepségek megzavarását tekintették elsődleges céljuknak. A varsói egyetem előtt ünneplő szociáldemokrata fiatalokat - az összetűzések megelőzése érdekében - szoros rendőrkordon választotta el a szélsőségesektől, így is heves szócsata alakult ki, amelyben a jobboldal részéről időnként rendkívül agresszív és antiszemita jelszavak is elhangzottak. A lengyel fővárosban közrendzavarásért mintegy 40 személyt vettek őrizetbe. A szlovákiai május elsejei központi ünnepségek színhelye ezúttal nem a főváros, hanem az ország közepén fekvő Besztercebánya volt, az ünnepségen alig néhány száz embert jelent meg. A legnagyobb ausztriai rendezvényt az Osztrák Szociáldemokrata Párt szervezte a bécsi Városháza előtt. A megbetegedett Viktor Klima kancellár helyett a körülbelül 40 ezer ember előtt Michael Hazupt főpolgármester mondott beszédet. Kormányellenes tömegtüntetésekre szólította fel híveit és a lakosságot Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja. Ünnepi megmozdulásán csaknem 20 ezer ember vett részt. A május elsejei ünnepeket Spanyolországban a legnagyobb szakszervezetek által szervezett megmozdulások jellemezték. A madridi tüntetésen kisebb incidens történt, a szakszervezet egyik szárnyának képviselői „Áruló!” felkiáltásokkal fogadták az egyik szakszervezet főtitkárát. Franjo Tudman horvát elnök is köszöntötte a zágrábiakat, akik a Maksimir-parkban ünnepelték május elsejét a szakszervezetek szervezésében. Tuđman szerint a szabadság és a demokrácia megteremtése mellett jobb életet kell biztosítani az ország valamennyi állampolgára számára. Japánban több millió ember vett részt az országszerte csaknem ezer helyszínen rendezett május elsejei ünnepségeken, jóllehet ez a nap nem számít hivatalos ünnepnek. A MUNKAVÁLLALÓK NEHÉZ HELYZETBEN VANNAK Elfogytak a tartalékok A magyar szakszervezetek közös majálisa (Hírösszefoglalónk) Ma is érvényesek május elseje gondolatai. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a rendszerváltás óta először az öt szakszervezeti konföderáció részvételével megrendezett ünnepséget a budapesti Városligetben. Sándor lászló, az MSZOSZ elnöke rámutatott: üzenetértékű az öt konföderáció együtt ünneplése. Szerinte amikor a munkavállalók nehéz, helyzetben vannak, akkor a szakszervezeti erőknek együtt kell működniük. Hozzáfűzte, hogy a bérből, fizetésből élők, a nyugdíjasok türelemmel viselték a rendszerváltás óta a rájuk háruló terheket, hatalmas vagyoni különbségek alakultak ki, de a változáshoz ma már rendelkezésre áll a gazdasági háttér. Hangsúlyozta, hogy elfogytak a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok tartalékai. A szakszervezeti színpadot felkereste Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Újságírók kérdésére válaszolva elmondta: a szociális piacgazdálkodás milyenségét nem csupán a szociális juttatásokon kell lemérni, hanem azon is, hogy miként oldják meg a gazdaság részvevői az újra és újra jelentkező konfliktusokat. A szociális piacgazdálkodás azt jelenti, hogy ebben a folyamatban képes-e valamennyi társadalmi réteg kölcsönös engedményekkel érdekeit érvényesíteni. A munkavállalók a szakszervezetek nélkül kevés eséllyel vehetnek rész ebben az érdekérvényesítésben, mondta az MSZP-s politikus. Az állította, hogy megkezdődött a tartósnak ígérkező gazdasági növekedés. SZOCIALISTA MAJÁLIS Most végre a magasból, a saját szememmel is meggyőződhettem arról, hogy valóban épül az M3-as autópálya, amely várhatóan kedvezően befolyásolja egész Észak- és Kelet-Magyarország gazdasági életének fellendítését. Ezt Horn Gyula mondta a Miskolc melletti csanyiki Majális Parkban tartott május elsejei politikai fórumon, amelyre a pártelnök-miniszterelnök helikopterrel érkezett. A hagyományos munkás-majálist a borsodi munkavállalói érdekszervezetek és Miskolc városa szervezte, az MSZP itt rendezte meg központi majálisát. A szervezők szerint már a délelőtti órákban tízezrek keresték fel a parkot. A szocialisták szabadtéri színpadán pártelnökként és miniszterelnökként Horn Gyula válaszolt a csaknem kétórás fórumon a záporozó kérdésekre, amelyek többsége - életminőséget és megélhetést érintő - magántermészetű volt. A miniszterelnök az őt és kormányát ért vádak ellenére igen jó hangulatban és az ország jövőjébe vetett biztos meggyőződéssel válaszolt a kérdésekre. Mint mondta, őt bárminek hívhatják, csak ne nevezzék Torgyán Józsefnek. Kérdésre válaszolva ismét utalt a növekvő reálbérekre. Hangsúlyozta, hogy 1998-ban a nyugdíjak reálértéke 3 százalékkal növekszik. Szerinte az egészségügy területén súlyos visszaélések történtek, s ezeket a legradikálisabb módon meg kell szüntetni. Azt ígérte, hogy a feketegazdaságban lopással, visszaélésekkel, spekulációval milliárdokat keresők ellen a leghatározottabban fellépnek. Az átalakulás rendkívül megviselte a társadalmat, sokan hoztak jelentős áldozatokat. Mára elérkeztünk odáig, hogy megindult a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Erre a nagyobb teljesítményre építve juttatni kell azoknak a rétegeknek, amelyek az átalakulás fő terheit viselték - jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A szocialisták vezető politikusa Jánosi Györggyel, az MSZP alelnökével és Lendvai Ildikóval, az MSZP budapesti elnökével együtt vett részt az MSZP, a Baloldali Ifjúsági Társulás és a Ifjú Szocialisták Mozgalmának közös május elsejei fórumán a Városligetben és válaszolt az egybegyűltek kérdéseire. A MUNKÁSPÁRT NÉPGYŰLÉSE A magyar állam súlyosan beteg, korrupt, polgáraival szemben tisztességtelen, a parlamenti demokrácia mai rendszere pedig fejlődésünk gátjává vált. Olyan szisztémát kell tehát kialakítani, amelyben az emberek a mainál nagyobb részt vállalhatnak, a jelenleginél több kérdésben kérik ki a társadalom véleményét. Az előbbiről Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke beszélt a Hősök terén, a szakszervezet május elsejei nagygyűlésén. A vörös és nemzeti színű zászlókkal felvonuló tömeg előtt Thürmer szólt arról, hogy olyan rendszert kell létrehozni, amelyben népszavazás dönt a leglényegesebb kérdésekről - így a privatizáció sorsáról, az egészségügyi és a nyugdíjrendszer átalakításáról vagy a NATO-csatlakozásról. Sürgette, hogy a kormány az autópálya- építkezéseket ne adja külföldieknek koncesszióba, hanem „magyar szakértelemmel, magyar munkaerővel” bonyolítsa le őket. TORGYÁNÉK POLITIKAI NAGYGYŰLÉSE A vidék problémáinak megoldását nem lehet tovább odázni, a vidék megerősítését az euroatlanti integráció is megköveteli - szögezte le Torgyán József a Csongrádon tartott politikai nagygyűlésen. A Független Kisgazdapárt elnöke szerint a nép gyökerét megtestesítő vidék felemelkedése annak fejlesztésével, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar talpra állításával érhető el. Az országot sújtó általános válság megszüntetése érdekében először a gazdaságot kell növekedési pályára állítani és megszüntetni a pocsékolást - mondta Torgyán. Ostorozta a mértéktelenül magas fizetéseket és végkielégítéseket. Hangoztatta: az országban egyre mélyül a bizalmi válság, mert a nép nem tudja elviselni, hogy azok szabják meg az erkölcsi normákat, akiknek minden szavuk valótlanság. 1997. május 3., szombat KINKEL LÁTOGATÁSA BUKARESTBEN ÉS POZSONYBAN Románia bocsánatot kért Németországtól A németség kitelepítése és „eladása” miatt Severin sajnálatának adott hangot Románia bocsánatot kért Németországtól a romániai németek második világháború utáni kitelepítéséért, illetve azért a Nicolae Ceausescu néhai diktátor által folytatott gyakorlatért, hogy a Német Szövetségi Köztársaságtól kapott fejpénz fejében engedélyezték a kivándorlást a német nemzetiségű állampolgárok számára. Adrian Severin román külügyminiszter német kollégája, Klaus Kinkel kétnapos bukaresti látogatásának végén egyebek között a következőket mondta: „Mélységesen sajnáljuk ezt (a deportálást), és az erkölcsi jóvátétel gesztusaként bocsánatot kérünk a történtekért azoktól az egykori romániai, ma németországi állampolgároktól, akiket ezzel az elítélendő eljárással mindörökre megbélyegeztek.” Röviddel a második világháború vége előtt és után mintegy 70 000 ro- s máliai németet - erdélyi szászt és bánáti svábot - deportáltak szovjet munkatáborokba. Severin szavai szerint ebben közreműködtek a román hatóságok is. A Sztálin-Tito konfliktus idején pedig tömegével telepítettek át bánáti svábokat a Román-alföld délkeleti részén fekvő Baragan-sztyeppére - emlékeztetett a DPA. A 70-es és 80-as években egy 1978- as német-román megállapodás értelmében az akkori nyugatnémet állam fejpénzt fizetett a kitelepülni szándékozó németekért - ez elérhette a 12 000 márkát is. Ráadásul a távozni szándékozókkal ezt az összeget még egyszer megfizettették, mert a román bürokrácia miatt gyakran kenőpénzt kellett leróniuk, ha kiutazási papírjaikhoz akartak jutni. Kinkel üdvözölte a román fél gesztusát, és kijelentette, hogy ez hozzá fog járulni a német-román kapcsolatok javulásához. Románia egykor félmilliósra becsült német nemzetisége mára kevesebb mint 80 000 főre olvadt. Sokan közülük az 1989-es romániai forradalom után hagyták el szülőföldjüket, amikor az új román hatóságok megszüntették az utazási korlátozásokat. Románia és Németország között mind politikai, mind gazdasági téren ígéretes kapcsolatrendszer épül ki -jelentette ki csütörtökön Bukarestben Klaus Kinkel német külügyminiszter, miután találkozott Emil Constantinescu román államfővel. A román elnök szerint a megbeszélésen szóba kerültek Románia euroatlanti integrációjának kérdései is. Klaus Kinkel ismételten biztosította vendéglátóit, hogy „ügyvédje” lesz a csatlakozásnak, s az erről folytatott eszmecsere „igen hasznos volt". Kinkel úgy ítélte meg, hogy Románia jó úton jár ahhoz, hogy komolyan vegyék - hátravan még a reform megvalósításának aprómunkája. A német külügyminisztert fogadta Petre Roman is, a román törvényhozás felsőházának elnöke, illetve a tavalyi novemberi választások után leköszönt elnök, Ion Iliescu is. A német külügyminiszter romániai látogatása során megegyeztek abban, hogy Iasiban német konzulátus nyílik, amely a kulturális kapcsolatok ápolásában is szerepet vállal. A látogatás jelentőségét méltató sajtóvisszhangok mindenekelőtt a gazdasági együttműködés fontosságát húzták alá - az ez alkalommal Bukarestbe érkezett mintegy 700 német vállalkozó jelenléte beszédes bizonyítéka a fokozott érdeklődésnek. Az Adevarul című napilap szerint Klaus Kinkel látogatásának minden pozitív jelentősége ellenére a NATO-csatlakozást illetően inkább általánosságok és vigasztaló szavak, mint határozott támogatási szándék nyilvánul meg Németország részéről. Pozsonyba érkezett csütörtökön Klaus Kinkel alkancellár, német külügyminiszter, aki Pavol Hamzik külügyminiszter meghívására kétnapos hivatalos látogatást tesz a szlovák fővárosban. Klaus Kinkel - akit útjára Bundestag-képviselők és német vállalkozók is elkísértek - pénteken Michal Kovác kormányfővel találkozik. Pavol Hamzik külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról, valamint Szlovákia integrációjának kérdéseiről tárgyal. ÚJFASISZTA FELVONULÁSOK NÉMETORSZÁGBAN Rendbontás, összecsapások, letartóztatások Kemény rendőrségi beavatkozás - Sok sebesült, hatalmas anyagi kár A berlini rendőrségnek a hatalmas készültség ellenére sem sikerült megakadályoznia, hogy az immár tíz éve tartó hagyomány folytatásaként május elseje éjszakáján szélsőbaloldaliak autókat gyújtsanak fel, kirakatokat zúzzanak be és barikádokat emeljenek. A szélsőségesek és a rendőrség hajnalig tartó összecsapásai során összesen 330 személyt vettek őrizetbe. A rendfenntartók és a szélsőségesek első erőpróbájára már csütörtök délután sor került. A különböző baloldali szervezetek „forradalmi felvonulásához” csatlakoztak a szélsőbaloldali „autonómok", akiknek többsége álarcot viselt. Több ízben kövekkel, petárdákkal dobálták meg a rendőröket, akik mintegy hetven személyt őrizetbe vettek. Az elmúlt évekhez hasonlóan az éjszakai randalírozás helyszíne a két munkáskerület, a nyugati Kreuzberg és a keleti Prenzlauer Berg kerület volt. A szélsőségesek előbb barikádokat emeltek, majd autókat gyújtottak föl és több telefonfülkét is lángba borítottak. A berlini május elsejei randalírozások hagyományát felszámolni kívánó új belügyi szenátor kérésére az egész országból több mint 4500 rendőrt gyűjtöttek össze, ám így sem tudták megakadályozni az erőszakcselekményeket. Míg az előző években a rendfenntartók csak a háttérből figyelték az eseményeket, és csak végső esetben avatkoztak közbe, az idén a hadsereg tábornokából belügyi szenátorrá lett Jürgen Schönbohm utasítására a nagy erődemonstrációval az elrettentés módszerét próbálták alkalmazni, de ez sem hozott eredményt. A szélsőségesek és a rendőrök utcai harca egészen a hajnali órákig tartott. Az összecsapásokban sokan megsebesültek. Az anyagi kár több százezer márkára tehető. A német rendőrség nagy erők mozgósításával és tömeges őrizetbe vételekkel akadályozta meg csütörtökön, hogy újfasiszták több városban felvonulásokat tartsanak. Lipcsében a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) tervezett nagyszabású megmozdulását a hatóságok némi huzavona után szerdán betiltották, ám ennek ellenére újfasiszták és az ellenük tiltakozni kívánó baloldaliak százai próbáltak bejutni a városba. A szomszédos tartományokból megerősített rendőrség minden bevezető utat ellenőrzött és a gyanús személyeket visszafordította. Ennek ellenére több száz szélsőjobboldali gyűlt össze a megmozdulás tervezett helyszínén, a Népek csatája emlékmű előtti hatalmas téren, ahol egykor a nácik előszeretettel tartottak látványos parádékat. A környéket őrző több mint négyezer rendőr megakadályozta, hogy a nagyrészt bőrfejűekből álló újfasiszta tábor összecsapjon a szélsőjobboldali veszély ellen tiltakozó baloldaliakkal Több mint 150 neonácit őrizetbe vettek. Majdnem negyven újfasisztát vettek őrizetbe az alsó-szászországi Hannoversch Mündhen nevű városban, ahol mintegy háromszáz szélsőjobboldali tartott felvonulást. A menetelők összecsaptak a szélsőbaloldali, úgynevezett autonómok egy ötvenfős csoportjával. A rendőrség csak több órás küzdelem árán tudta szétválasztani a két verekedő társaságot. Egy rendőr súlyosan megsebesült. A Lipcsébe bejutni nem tudó újfasiszták a környék több városában megpróbálták megtartani tervezett felvonulásukat, de a rendiség mindenütt idejében közbelépett és több tucat neonácit vett őrizetbe.