Magyar Szó, 1998. augusztus (55. évfolyam, 182-207. szám)

1998-08-01 / 182. szám

2 KÜLPOLITIKA Szó sincs Dayton felülvizsgálásáról Carlos Westendorp boszniai főmegbízott lapinterjúja Carlos Westendorp, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja teg­nap közönséges propagandának ne­vezte azokat a kósza híreket, hogy fe­lülvizsgálják a daytoni megállapodást és a Dayton II. megszervezésén dol­goznak. A különböző értekezletek, mint amilyeneket Sintrában, Bonnban és Luxembourgban tartottak, nem mó­dosították a daytoni megállapodást, ezt nem is tehették meg, szögezte le Westendorp. Hozzáfűzte azonban, hogy a békeszerződésnek vannak ho­mályos pontjai, ami olykor lehetőséget nyújt az eltérő értelmezésre. A főmegbízottat feljogosították né­hány rendelkezés értelmezésére, mi azonban arra törekszünk, hogy ebben részt vegyen a daytoni megállapodás minden aláírója, fejtegette Westen­dorp a Glas­srpski c. banjalukai napi­lap tegnapi számának adott nyilatko­zatában. Kommentárt fűzve a menekültek és a kitelepítettek hazatéréséhez hábo­rú előtti otthonukban, a főmegbízott kijelentette: a hazatérés évének jelsza­vát nem sikerült teljesíteni. Szerinte legalább még két évig foly­tatni kell e program alkalmazását, mert utána feltehetően az emberek már nem akarnak hazatérni. A sajtó helyzetét értékelve arra fi­gyelmeztetett, hogy e területet tör­vénynek kell rendeznie, s e célból az átmeneti időszakban megalakították a boszniai független sajtóbizottságot. (Beta) (FoNet/AP-telefotó) Hónapok óta tartanak az orosz bányászok tiltakozó megmozdulásai. A vájárok a fi­zetések késése miatt sztrájkolnak. Szergej Kirijenko miniszterelnök figyelmeztette a sztrájkolókat, hogy a kormány nem tűri tovább a vasútvonalak lezárását A ké­pen: tiltakozó bányászok a kormány épülete előtt Moszkvában Embercsempész-hálózat lebukása Németországban A rendőrség 33 akciót bizonyított rá a jól szervezett banda letartóztatott tagjaira Egy nemzetközi embercsempész­­hálózat 21 tagját vette őrizetbe a né­met rendőrség. A jól szervezett banda négy hónap alatt mintegy ezer embert juttatott be illegálisan Németországba. A nyomozás szerint a 45 tagú háló­zat német, cseh és albán állampolgá­rokból állt Vezetőik Csehországból szervezték az üzletet, a végrehajtók többsége pénzzavarba került vagy ká­bítószerfüggő cseh fiatal volt. Fejen­ként 3000 dollárért többségükben af­gán és kosovói menekülteket csem­pésztek át a cseh-német határon. Az akciókat alaposan előkészítették. „Ügyfeleiket” gyalog és mindig más helyen vezették át a zöldhatáron, s Né­metországban bérelt kisbusszal vártak rájuk. Eközben rádiótelefonon folya­matos kapcsolatot tartottak, s az átke­lőhelyeket gépkocsivól ellenőrizték. Egy tavaly decemberi balul sikerült akció vezette a csempészek nyomára a rendőröket, akik április közepéig fi­gyelték a banda rendkívül alaposan megszervezett tevékenységét. A nyo­mozás eredményeként 33 akciót sike­rült rájuk bizonyítani, s a hálózat 21 tagját őrizetbe vették. A dpa pénteki jelentése szerint néhányukat 8 hónap és 2 év közötti börtönbüntetésre ítél­ték, a többiek ellen még folyik az eljá­rás. (MTI) Magyar Szó Újabb boszniai pokolgépes robbantás A detonáció megölt egy rendőrt és megsebesített egy gyereket Travnikban A közép-boszniai Travnikban teg­nap hajnalban pokolgép robbant egy rendőrőrs közelében megölve egy rendőrt és megsebesítve egy gyereket. A boszniai nemzetközi rendőri erő travniki illetékesekkel együtt vizsgálja az incidenst A bomba egy szemétku­kában robbant, szemközt a muzul­­mán-horvát közös rendőrőrssel. Hét nap alatt ez már a hetedik rob­bantás Boszniában - állapította meg az AP, felidézve, h­ogy a múlt pénteken két pokolgép robbant, az egyik a her­­cegovinai Mostar horvát ellenőrzés alatti nyugati részén, a másik a muzul­mán kézen lévő Novi Travnikban. Pár nap múltán a kakanji katolikus temp­lomot rázta meg robbanás, s ugyanaz­nap kézigránátot robbantottak Szara­jevó belvárosában is. Ezek a korábbi robbantások nem oltottak ki emberéletet, s egyelőre olyan összefüggés sem látszott, amely összekötné őket. Mindenesetre a bosz­niaiak szeptemberben újra az urnák­hoz járulnak. A tavalyi választás kam­pányfinisében sűrűn követték egymást a robbantások. (MTI) Tüzérségi párbaj Kasmír határán Két nap alatt harminc halott­­ Eredménytelenül ért véget az indiai-pakisztáni kormányfői találkozó Srí Lankában Az indiai és pakisztáni hadsereg egységei tegnap is folytatták az előző nap kezdett tüzérségi párbajt a vitatott tartomány, Kasmír határán. Az áldoza­tok száma eléri a harmincat - jelentet­te az AFP. Indiai források szerint Kasmír in­diai részében legkevesebb 19-en - többségükben polgári személyek - vesztették életüket, míg pakisztáni ol­dalról tíz áldozatról tettek említést az illetékesek. Az ágyúzás egybeesett azzal, hogy a Srí Lanka-i főváros közelében tartott találkozóján Atal Behari Vadzspaji in­diai és Navaz Sarif pakisztáni minisz­terelnök kísérletet tett a kétoldalú kap­csolatok javítására. Sarif tegnap úgy nyilatkozott, hogy ez a találkozó semmilyen eredményt nem hozott. A pakisztáni miniszterel­nök ezért az indiai félnek a kasmíri kérdésben tanúsított „rosszakaratát" hibáztatta. Ez a találkozó, amely az első volt a két vezető között a két ország által má­jusban végrehajtott kísérleti atomrob­bantások óta, a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (SAARC) csúcsértekezletének eseményeként zajlott le. (MTI) Amerikai harci gépek összeütközése A dél-törökországi tengerpart közelében tisztázatlan okokból összeütközött az Egyesült Államok légihaderejének két harci repülőgépe. Az egyik pilóta életét vesztette, a másik megsérült. Az F-14 típusú harci gép pilótájának haláláról tegnap reggel számolt be Antalya török tartományi fővárosban David Wood, az Eisenhower amerikai re­pülőgép-anyahajó másodparancsnoka. A dpa jelentése szerint az összeütközés után az egyik repülőgépnek még sikerült leszállnia az anyahajón, a másik a tengerbe zuhant. Csak az egyik piló­tának sikerült a katapultálás; a repülőtisztet súlyos csonttörésekkel mentőheli­kopteren Antalyába szállították. (MTI) Horribilis Suharto-vagyon Ausztriában? A májusban lemondatott indonéz államfő állítólag 8 milliárd dollárt menekített osztrák bankokba Suharto, Indonézia májusban lemondatott volt ál­lamfője állítólag 8 milliárd dollárt menekített oszt­rák bankokba - írta a bécsi Wirtschaftsblatt tegnap. Mivel a Suharto-klánnak kétségei voltak a svájci banktitok tartóssága iránt, ezért Ausztriába vitték a pénzt. Az osztrák bankok, maguk is a banktitokra hivatkozva, természetesen megtagadnak minden felvilágosítást. Az osztrák pénzügyminisztérium szerint, ha akarnának sem tudnának a valóságra fényt deríteni, ugyanis az ilyen ügy­leteket nem saját név alatt, hanem strómanokkal szokás le­bonyolítani. A Suharto-vagyon felderítését vizsgáló indonéz kor­mányügynökség mindenesetre eddig hivatalosan már több államhoz, így az Egyesült Államokhoz, Svájchoz és Ausztrá­liához folyamodott az ügyben, Ausztria azonban nincs ezek között. A hivatalos statisztika azonban közvetve okot ad a gyanúra: 1998 első negyedében a külföldi betétesek állo­mánya osztrák bankoknál 93 milliárd schillinggel gyarapo­dott, ami messze a legnagyobb növekmény, amióta csak ezt az adatot jegyzik. Ugyanígy a külföldiek portfólió-befekte­­tései 1998 első negyedében 95,3 milliárd schillingre rúgtak, így majdnem kétszer olyan nagyok voltak, mint az előző év megfelelő időszakában, és háromszor olyan nagyok, mint 1996-ban. Tavaly a Forbes amerikai folyóirat az Indonéziában 31 évig korlátlanul uralkodó Suhartót a világ negyedik leggaz­dagabb emberének minősítette 16 milliárd dolláros vagyo­nával. A Suharto család Indonéziában lévő összvagyonát csaknem 4 milliárd dollárra becsülik. A visszavonulásra kényszerített Suharto és családjának tagjai tagadják, hogy vagyont menekítettek volna külföldre. Az osztrák bankok pénzmosás gyanújára érvényes beje­lentési kötelezettsége nem alkalmazható a jelen helyzetre. A bejelentési kötelezettség ugyanis csak a bűncselek­ménnyel szerzett pénzekre vonatkozik, nem pedig tőkeki­menekítésre vagy adózás előli pénzáthelyezésekre. (MTI) 1998. augusztus 1., szombat Eddig negyvenkétezer szerb tért vissza A horvát menekültügyi hivatal adatai Horvát menekültügyi hivatal ada­tai szerint eddig Kelet-Szlavóniába 38 126 menekült tért haza. Közülük 17 000 horvát a Duna mellékéről, Horvátország más területére a múlt év tavasza óta több mint 12 000 szerb tért haza. Horvátországba Jugoszláviából és Bosznia-Hercegovinából 21 489 szerb települt vissza, Horvátországba össze­sen 42 615 szerb tért vissza. Kelet-Szlavóniába eddig mintegy 70 000 horvátnak kellett volna vissza­térnie, e területről Horvátország más részére pedig 5000 szerbnek. Az UNHCR 1998 első felében vég­zett körkérdése alapján 9810 személy nyilvánította ki Jugoszláviában, hogy hazatérne. Az UNHCR 5600 ilyen vo­natkozású kérelmet juttatott el a hor­vát hivatalhoz június elején, s az anyag feldolgozása megkezdődött. A menekültügyi hivatal július 19- éig a feldolgozott adatok alapján meg­állapította, hogy 776 személynek meg­van a feltétele a hazatérésre, mert háza üresen áll, vagy mert ezzel családokat egyesítenek. Az előbbi számból 242-en már hazatértek. További 227 személy­ről megállapították, hogy a horvátor­szági belügyminisztérium bűnüldöző szervei nyilvántartást vezetnek róluk, s az igazságügy-minisztériumtól és a megyei bíróságoktól kérték annak megállapítását, hogy e személyekről miért vezetnek nyilvántartást, s alkal­mazható-e esetükben a közkegyelmi törvény. (Beta) Szerb házaspár meggyilkolása Baranyában Mario Kompanovic, Baranyába hazatelepült 20 éves volt menekült bal­tával, illetve késsel meggyilkolta az 52 éves Katica és a 62 éves Žarko Ne­­deljkovic szerb nemzetiségű házaspárt baranyai családi házukban, közölte tegnap a horvát sajtó. Kompanovic a vizsgálati fogságban kedden kijelentette, hogy a kettős gyilkosságot a szerb nemzetiségűek iránti gyűlöletből követte el. Vallomása szerint a szerbek zaklatták az anyját, aki a horvátországi háború idején a szerb ellenőrzés alatt álló Baranyában maradt. A gyilkosság Topolje faluban történt. Ebben a 700 lakosú településben főleg horvátok élnek, akik hétévi száműzetés után térhettek haza. A meggyilkolt házaspár lánya közölte, hogy szülei nem ismerték a gyil­kost. A Nedeljkovic család a háború idején Topoljéban élt. (Beta) (FoNet/AP-telefotó) Vallási fanatikusok tiltakoztak tegnap Teheránban a szokásos pénteki ima után a liberális sajtó ellen. Különösen a Kan­eh hetilapot emlegették. A lap legutóbbi szá­ma közölte egy fiatalasszony levelét, amely a tiltakozók szerint sértegette Khomei­ni ajatollahot, az iráni iszlám forradalom vezetőjét. A Kan­eh igazgatóját a levél közlése után a hatóságok letartóztatták ÉSZAK-OSZÉTIA Megöltek két orosz rendőrt A dél-oroszországi Észak-Oszétiá­­ban tegnap ismeretlen fegyveresek megöltek két rendőrt és egy polgári személyt, miután teherautójukról tü­zet nyitottak egy őrposztra - adta hírül az AP orosz hírügynökségekre hivat­kozva. A félautomata fegyverekkel felvér­tezett támadók két másik rendőrt megsebeztek, majd a szomszédos In­­gusföldre menekültek. A zömmel ke­resztények lakta Észak-Oszétia 1992- ben rövid, de véres háborút folytatott a jobbára muzulmán lakosságú Ingus­­földdel. A harcokban százak vesztették életüket, s az ingus nemzetiségűek zö­mét elűzték Észak-Oszétiából. Azóta mindkét fél sorozatos emberrablások­ra panaszkodott. A két, Oroszországhoz tartozó köz­társaság a Kaukázus északi részén van, akárcsak Csecsenföld. (MTI) Török nyelvű adások engedélyezése Új médiatörvényt hozott a bolgár parlament A bolgár parlament az új médiatör­vényben engedélyezte a török nyelvű adásokat. A törvény szerint a rádiók és televíziók az ország nem bolgár ajkú állampolgárai számára anyanyelvükön is sugározhatnak műsorokat. A törvényjavaslatot kezdeményező jobbközép Demokratikus Erők Szövet­sége szerint a döntés lényege, hogy a török etnikum által lakott területeken engedélyezi a török nyelvű adásokat A török kisebbség a lakosság min­tegy tíz százalékát alkotja Bulgáriában. A török etnikum egyik mozgalmának vezetőségi tagja üdvözölte a döntést, mondván, hogy évek óta harcolnak ezért a lehetőségért. Hangsúlyozta azt is: a döntés világosan mutatja, hogy a kényes kisebbségi problémák drámák nélkül is megoldhatók. A gesztus megfigyelők szerint újabb lendületet adhat a történelmi sé­relmekkel terhelt, de az utóbbi évek­ben gyors ütemben javuló kapcsola­toknak az ortodox Bulgária és a mu­zulmán Törökország között. Todor Zsivkov kommunista Bulgáriájában a törökök vallási és emberi jogait súlyo­san megnyirbálták, s mintegy 300 ezer török hagyta el Bulgáriát. Több mint felük azóta már visszatért. (MTI)

Next