Magyar Szó, 1998. augusztus (55. évfolyam, 182-207. szám)
1998-08-01 / 182. szám
1998. augusztus 1., szombat Katasztrófa fenyegeti az elmenekülő lakosságot Kosovóban egész körzetek néptelenedtek el Az UNHCR adatai szerint több mint százezren az erdőkben bujkálnak A kosovói harcok elől elmenekült polgári személyek tízezreit katasztrófa fenyegeti. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a szerb offenzíva megindulása óta több mint százezren nem tudtak eljutni Macedóniába vagy Albániába, s kisebb- nagyobb csoportokban, fedél és élelem nélkül az erdőkben bujkálnak. Mint Kris Janowski, az UNHCR szóvivője csütörtökön Genfben elmondta, Kosovóban egész körzetek néptelenedtek el, a házakat lerombolták vagy felgyújtották. A szerb csapatok elöl menekülő lakosok közül nem mindenki jutott ki a tartományból, ők nem mernek vagy - mivel sok település nagyrészt elpusztult - nem tudnak hazatérni. Bujkálni kénytelenek, nincs élelmük és ivóvizük. Az UNHCR megpróbál segíteni a menekülteken, de - mint az AFP Janowski szavait idézte - „a probléma az, hogy nincs hová menniük. Nem fognak visszatérni lángokban álló, a jugoszláv hadsereg által ellenőrzött falvaikba, Albániába pedig nem tudnak eljutni. Valószínűleg kénytelenek lesznek ott meghúzódni, ahol most bujkálnak”. Annak kapcsán, hogy Slobodan Milošević jugoszláv elnök csütörtökön bejelentette a kosovói offenzíva befejezését, az UNHCR szóvivője annyit mondott: „Ezt nem vesszük készpénznek. S még ha bebizonyosodik is, hogy véget értek a harcok, az még nem jelenti a probléma megoldódását.” TIRANA - Az albán televízió csütörtök este a szomszédos Kosovo tartományban élő albán népesség nevében felhívást sugárzott a nemzetközi közösséghez, hogy mielőbb nyissanak egy folyosót, és indítsák meg rajta az emberiességi szállítmányokat a legutóbbi szerb offenzíva elől elmenekültek számára. Az albán televízió a kosovói válsághelyzettel foglalkozó rendes esti félórás adásában intézett sürgető felhívást a humanitárius szervezetekhez, hogy segítsenek ellátni élelmiszerrel, ruhaneművel, gyógyszerrel a több tízezer, otthonából elmenekült albánt. Az Európai Unió trojkájának magas rangú diplomatái szerdán járták be Kosovót, ahol napok óta tisztogató hadjáratot folytatnak a szerb rendőri és katonai erők a szakadár Kosovói Felszabadítási Hadsereg harcosai ellen. „Csoportunk elé mindenütt döbbenetes kép tárult - idézte az AP Wolfgang Ischinger német diplomatát. - Több mint három órán át hajtottunk végig falvakon, városokon, de nem láttunk egyetlen albán polgári személyt sem. Amit láttunk, kiürült ország, pusztaság és rengeteg romba dőlt ház.” (MTI) Moszkva az albán felet hibáztatja Orosz külügyi szóvivő sajtótájékoztatója a legfrissebb kosovói harci cselekményekről Az orosz külügyminisztérium felszólítja a nemzetek közösségét, hogy gyakoroljon erősebb befolyást a Kosovóban végbemenő eseményekre. Vlagyimir Rahmanyin külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján a kosovói albánokat hibáztatta a legfrissebb harci cselekmények kirobbantásáért. Rahmanyin szerint az incidensekért felelősek a nemzetközi közösség azon képviselői is, akik „alaptalanul a kosovói válság katonai erővel történő rendezését sürgették”. A szerb tartományban nagyon feszült helyzet alakult ki, és szükség van valamennyi állam erőfeszítésére ahhoz, hogy tárgyalóasztalhoz ültessék a szemben álló feleket - mondta, elismerve egyúttal, hogy az utóbbi időben kedvező lépések is történtek e téren. Reményei szerint néhány napon belül konkrét eredmények születnek. Az orosz diplomácia nem kívánja távolból szemlélni az eseményeket. Ennek ékes példája Jevgenyij Primakov orosz és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Manilában tartott megbeszélése, ahol részletesen megvitatták a kosovói helyzetet és a válságból kivezető lehetséges utakat - mondta. Irakról szólva Rahmanyin azt mondta, hogy Moszkva az iraki atomdosszié lezárásáért száll síkra. A Biztonsági Tanács napokban tartott ülésén megvitatta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) jelentését, s ebből világosan kitűnt, hogy a néhány homályos pont ellenére is a szakértőknek sikerült oly mértékben feltérképezniük Irak volt atomprogramját, ami lehetővé teszi az áttérést a hoszszú távú megfigyelési rendszer beindítására - mondta. Az atomdosszié lezárása az ENSZ-szel való együttműködésre ösztönözné Bagdadot, és felgyorsíthatná a rakéta-, vegyi és biológiai fegyverek leszerelését ellenőrző bizottság (UNSCOM) munkáját. Reményét fejezte ki, hogy a Biztonsági Tanács következő, októberben esedékes ülésén a NAÜ és az UNSCOM jelentéseinek megvitatása az Irakot sújtó kőolajembargó feloldásával fog zárulni. (MTI) Magyar Szó Készség az együttműködésre a humanitárius szervezetekkel Kosovói tisztségviselők prištinai megbeszélései Richard Miles belgrádi amerikai misszióvezetővel Andreja Milosavljevic, az állami szervek kosovói koordinátora tegnap Pristinában a kosovói állapotokról folytatott megbeszélést Richard Milesszal a belgrádi amerikai misszió vezetőjével. Készségét fejezte ki, hogy az állami szervek folytassák az együttműködést a nemzetközi humanitárius szervezetekkel és missziókkal annak érdekében, hogy sikerüljön rendezni a kosovói állapotokat. Milosavljevic külön szorgalmazta, hogy a nemzetközi humanitárius szervezetek fektessenek nagyobb súlyt a terroristák kezén levő polgárok felkutatására és kiszabadítására. A megbeszélésről kiadott hivatalos közlemény szerint Milos biztosította afelől, hogy erre fognak törekedni. Az amerikai diplomata az ideiglenesen kitelepítettek sorsa felől érdeklődött, és hogy mit tesznek érdekükben az állami szervek. Milosavljevic azt válaszolta, hogy az állami szervek állandóan felszólítják ezeket az embereket, hogy térjenek vissza, mert garantálva van a biztonságuk, anyagi és egyéb segélyt kapnak, de sokan félnek a terroristáktól, akik rettegésben tartják őket, és nem térnek vissza. Külön szó esett a lakosság élelmiszerrel való ellátásáról. Megállapították, hogy az illetékes állami szervek mindent megtesznek, hogy segítsenek a bajba jutottakon, tekintet nélkül arra, hogy mely nemzethez tartoznak. Veljko Odalovic, a kosovói körzet vezetője szintén találkozott az amerikai diplomatával, aki munkatársainak kíséretében Kosovóban tartózkodik. Beszámolt vendégeinek a tartományban uralkodó súlyos állapotokról. Aggodalmát fejezte ki a „terroristák és albán szeparatisták” intenzív akciói miatt. Odalovic beszámolt a szerbiai illetékes szervek igyekezetéről, hogy rendezzék a helyzetet. Szerinte minden akció arra irányul, hogy „felszámolják a terroristák támaszpontjait és elfogják azokat, akik támogatják őket, és akik brutális módon visszaélnek a polgári lakossággal”. Megismételte, hogy óriási erőfeszítéseket tesznek a civilek védelmezésére tekintet nélkül nemzeti hovatartozásukra, és „komoly erőfeszítések irányulnak az ideiglenesen kitelepítettek visszatérésére otthonukba, amelyekből a terroristák nyomására menekültek el”. A szerb fél hangsúlyozta készségét, hogy következetesen tiszteletben tartják a Slobodan Milošević jugoszláv és Borisz Jelcin orosz államfő által aláírt moszkvai nyilatkozat intézkedéseit. „Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy diplomaták, külföldi és hazai újságírók és humanitárius szervezetek képviselői bejussanak a válságövezetbe, és a helyszínen tájékozódhassanak a helyzetről” - áll a kosovói tájékoztatási titkárság közleményében. (Beta) A NATO egy megelőző albániai missziót fontolgat Klaus Kinkel német külügyminiszter nyilatkozata A NATO fontolóra vette az esetleges „megelőző küldetést” Albániában, hogy ezzel elősegítse a térségben a stabilitást, s meggátolja a Kosovóba irányadó fegyvercsempészést, közölte Klaus Kinkel német külügyminiszter. Az Albániából Kosovóba irányuló titkos fegyverszállítás olyan gondot okozhat, amelyre választ kell adni, nyilatkozta a német diplomáciai vezető csütörtök este. Hozzáfűzte, hogy a német hatóságok kutatják a megoldást a Németországban gyűjtött pénzzel kapcsolatban. Ezt a pénzt titokban Kosovóba küldik fegyvervásárlás céljából. Kinkel hangsúlyozta: a kosovói viszályt politikai eszközzel kell megoldani. Hozzáfűzte, hogy a NATO keretében vannak elképzelések a katonai megoldásra is. Wolfgang Ischinger, a német külügyminisztérium politikai igazgatója tegnap fogadta az olyan németországi vezető szervezetek képviselőit, amelyek támogatják a kosovói albánokat, s arra kérte őket, hogy többé ne gyűjtsenek pénzt fegyverek vásárlására. (Beta, AFP) A Nyugat átértékeli a nézeteit Nem talált megértésre Nagy-Albánia eszméje - Orosz lapvélemény A kosovói albán nacionalista erők magatartásában a hét közepén bekövetkezett változást két döntő tényező segítette elő. A jugoszláv hadsereg és rendfenntartó erők nagy erejű átfogó támadása mellett jelentősen átértékelték a nyugati országok a kosovói helyzet alakulására vonatkozó nézeteiket. Ennek eredményeként Ibrahim Rugova kosovói albán vezető szerdán este bejelentette, hogy létrehozták a koalíciós kormányt, és a következő hetekben megalakítják azt a delegációt, amely a Belgráddal folytatandó tárgyalásokon vesz részt - írta a Nyezaviszimaja Gazeta tegnapi számában. A cikk szerzője, Alekszandr Kuranov rámutat: a két héttel ezelőtt még a NATO bevetésével fenyegetőző nyugati országok kénytelenek voltak komolyan elgondolkodni azt követően, hogy a harci sikereitől megrészegült Kosovói Felszabadítási Hadsereg (KFH) kerek perec kinyilatkoztatta valódi szándékát, miszerint Szerbia,Montenegró és Macedónia albánok lakta területeinek elcsatolásával létrehozzák a Nagy-Albániát. Az albán maffiózó köröktől pénzügyi és fegyveres támogatásban részesülő, politikailag éretlen kosovói albán harcosok szándékait, amelyek új balkáni háború kitörésével fenyegetnek, a Nyugat nem fogadhatja el - hangsúlyozta Kuranov. A Nyugat józanabb hozzáállását támogatja az ENSZ emberi jogokban illetékes jugoszláviai különmegbízottja, Jirí Dienstbier. A volt csehszlovák külügyminiszter szerint a nemzetközi közösség nagymértékben csak most kezdi el felfogni a politikai realitásokat. „Amíg a világ kizárólag a szerbeket bírálta, a kosovói albán harcosok villámgyorsan jól felfegyverzett és szervezett alakulatokat hoztak létre, vezetőik pedig igen erős szavakat kezdtek használni. Semmiképpen sem igazolhatók és nem számíthatnak nemzetközi támogatásra a valamennyi albán egyesítését célul kitűző követeléseik” - idézte Dienstbier szavait a Nyezaviszimaja Gazeta. A cikk szerzője hangsúlyozta: a nyugati politikusokat most az nyugtalanítja, nehogy népirtással végződjenek a jugoszláv katonai sikerek, és emiatt menekültek újabb áradata induljon el a szomszédos és a távolabbi európai államok felé. Állítólag Slobodan Milošević jugoszláv elnök és a hathatalmi összekötő csoport megegyezett a kosovói felek szétválasztásának vázlatában, amelyet a tárgyalások megkezdése előtt hajtanának végre. Ha ez valóban így van, akkor a Jugoszláviában élénk tárgyalásokat folytató Richard Holbrooke amerikai különmegbízott a sikerrel végződött boszniai küldetése forgatókönyvét ismétli meg - írta Kuranov. (MTI) KÜLPOLITIKA 3 Tirana támogatja a „kosovói kormányt” Pascal Milo albán külügyminiszter sajtóértekezlete Pascal Milo albán külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy Albánia támogatja a „kosovói kormányt”, amelyről a közeljövőben döntenek a kosovói albánok. „Kosovo népének önrendelkezését támogatva mi támogatjuk a kormányt is, amelyről Kosovo népe a közeljövőben fog dönteni” - nyilatkozta Milo a Tiranában megtartott sajtóértekezletén. Véleménye szerint Kosovo számára az lenne a legjobb megoldás, amelyet tárgyalásokon, nem pedig vérontással érnének el. „Egy politika hatékonyságát a politikusoknak a képességével mérik, hogy emberéleteket mentsenek meg” - állapította meg az albán diplomácia főnöke. Milo kijelentette, hogy a legújabb határincidensekre az albán fél az incidensek gyakoriságának és intenzitásának megfelelően fog reagálni. „Ügyelünk arra, hogy elkerüljünk minden provokációt, amelynek az lenne a célja, hogy Albániát bevonja a viszályba. Kétféle incidens van: a véletlen és a szándékos. Konkrétan a határunkon történő incidenseket szándékosnak és provokatívnak tartjuk” - mondta Milo. (Beta) Tegnap egynapos látogatást tett Tiranában Andrei Plesu román külügyminiszter. A vizit a külügyminisztérium szóvivője szerint beilleszkedik azokba a román erőfeszítésekbe, amelyek célja közreműködni a kosovói válság megoldásában. Plesu Tiranában Fatos Nano miniszterelnök és Rexhep Meidam elnök mellett Marisa Lino ottani amerikai nagykövettel is találkozott Megbeszélései után a román diplomáciai vezető sajtóértekezleten kijelentette: Kosovónak olyan autonómiát kell kapnia, mint amilyennel Tirol vagy pedig a német tartományok rendelkeznek. Kosovo nem jugoszláv belügy, hanem az egész régió problémája, mondta. Hozzátette: Bukarest támogatja Ibrahim Rugová kiegyensúlyozott álláspontját. Elutasította, hogy Kosovo függetlenséget kapjon, mert az maga után vonná a további határmódosításokat A képen: Plesu és Meidani (FoNet/AP-telefotó) Szlovénia kész rendezni kapcsolatait a JSZK-val Ljubljana azonban követeli Belgrádtól a nemzetközi közösség elvárásainak teljesítését - Janez Drnovšek kormányfő sajtónyilatkozata Szlovénia kész normalizálni kapcsolatait a JSZK-val, de csak azzal a feltétellel, ha Belgrád eleget tesz a nemzetközi közösség elvárásainak, és konstruktívan áll hozzá a kosovói kérdés rendezéséhez - jelentette ki tegnap Janez Drnovšek szlovén kormányfő. Ljubljanában megtartott sajtóértekezletén Drnovšek kijelentette, hogy a JSZK nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek feltételeket szabjon az egykori JSZSZK jogfolytonosságával kapcsolatban. „A JSZK nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek feltételeket szabjon a jogfolytonossággal kapcsolatban, mivel a nemzetközi közösség nem ismeri el a JSZK-t mint az egykori JSZSZK jogutódját” - hangsúlyozta Dmovšek válaszul Ivica Dačićnak, a Szerbiai Szocialista Párt szóvivőjének egy nappal korábbi kijelentésére, hogy nem lesz kereskedelem Szlovéniával, amíg nem rendezik a politikai vitákat, és amíg Szlovénia nem ismeri el a JSZK-nak a jogfolytonosságot. Dmovšek hozzátette, hogy a nemzetközi intézmények mind arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a volt Jugoszlávia területén kialakult összes állam a volt Jugoszlávia egyenjogú utódja, és „előbb vagy utóbb ezt a JSZK-nak is el kell fogadnia”. (Beta)