Magyar Szó, 1998. augusztus (55. évfolyam, 182-207. szám)

1998-08-01 / 182. szám

1998. augusztus 1., szombat Katasztrófa fenyegeti az elmenekülő lakosságot Kosovóban egész körzetek néptelenedtek el­­ Az UNHCR adatai szerint több mint százezren az erdőkben bujkálnak A kosovói harcok elől elmene­kült polgári személyek tízezreit katasztrófa fenyegeti. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a szerb offenzíva megindulása óta több mint százezren nem tudtak el­jutni Macedóniába vagy Albáni­ába, s kisebb- nagyobb csopor­tokban, fedél és élelem nélkül az erdőkben bujkálnak. Mint Kris Janowski, az UNHCR szóvivője csütörtökön Genfben el­mondta, Kosovóban egész körzetek néptelenedtek el, a házakat lerombol­ták vagy felgyújtották. A szerb csapa­tok elöl menekülő lakosok közül nem mindenki jutott ki a tartományból, ők nem mernek vagy - mivel sok telepü­lés nagyrészt elpusztult - nem tudnak hazatérni. Bujkálni kénytelenek, nincs élelmük és ivóvizük. Az UNHCR meg­próbál segíteni a menekülteken, de - mint az AFP Janowski szavait idézte - „a probléma az, hogy nincs hová men­niük. Nem fognak visszatérni lángok­ban álló, a jugoszláv hadsereg által el­lenőrzött falvaikba, Albániába pedig nem tudnak eljutni. Valószínűleg kénytelenek lesznek ott meghúzódni, ahol most bujkálnak”. Annak kapcsán, hogy Slobodan Mi­­lošević jugoszláv elnök csütörtökön bejelentette a kosovói offenzíva befeje­zését, az UNHCR szóvivője annyit mondott: „Ezt nem vesszük készpénz­nek. S még ha bebizonyosodik is, hogy véget értek a harcok, az még nem je­lenti a probléma megoldódását.” TIRANA - Az albán televízió csü­törtök este a szomszédos Kosovo tar­tományban élő albán népesség nevé­ben felhívást sugárzott a nemzetközi közösséghez, hogy mielőbb nyissanak egy folyosót, és indítsák meg rajta az emberiességi szállítmányokat a leg­utóbbi szerb offenzíva elől elmenekül­tek számára. Az albán televízió a kosovói válság­­helyzettel foglalkozó rendes esti fél­órás adásában intézett sürgető felhí­vást a humanitárius szervezetekhez, hogy segítsenek ellátni élelmiszerrel, ruhaneművel, gyógyszerrel a több tíz­ezer, otthonából elmenekült albánt. Az Európai Unió trojkájának ma­gas rangú diplomatái szerdán járták be Kosovót, ahol napok óta tisztogató hadjáratot folytatnak a szerb rendőri és katonai erők a szakadár Kosovói Felszabadítási Hadsereg harcosai el­len. „Csoportunk elé mindenütt döb­benetes kép tárult - idézte az AP Wolf­gang Ischinger német diplomatát. - Több mint három órán át hajtottunk végig falvakon, városokon, de nem lát­tunk egyetlen albán polgári személyt sem. Amit láttunk, kiürült ország, pusztaság­­ és rengeteg romba dőlt ház.” (MTI) Moszkva az albán felet hibáztatja Orosz külügyi szóvivő sajtótájékoztatója a legfrissebb kosovói harci cselekményekről Az orosz külügyminisztérium felszólítja a nemzetek közössé­gét, hogy gyakoroljon erősebb befolyást a Kosovóban végbe­menő eseményekre. Vlagyimir Rahmanyin külügyi szóvivő teg­napi sajtótájékoztatóján a koso­vói albánokat hibáztatta a leg­frissebb harci cselekmények ki­robbantásáért. Rahmanyin szerint az incidense­kért felelősek a nemzetközi közösség azon képviselői is, akik „alaptalanul a kosovói válság katonai erővel történő rendezését sürgették”. A szerb tarto­mányban nagyon feszült helyzet ala­kult ki, és szükség van valamennyi ál­lam erőfeszítésére ahhoz, hogy tárgya­lóasztalhoz ültessék a szemben álló fe­leket - mondta, elismerve egyúttal, hogy az utóbbi időben kedvező lépé­sek is történtek e téren. Reményei sze­rint néhány napon belül konkrét ered­mények születnek. Az orosz diplomácia nem kívánja távolból szemlélni az eseményeket. Ennek ékes példája Jevgenyij Prima­kov orosz és Madeleine Albright ame­rikai külügyminiszter Manilában tar­tott megbeszélése, ahol részletesen megvitatták a kosovói helyzetet és a válságból kivezető lehetséges utakat - mondta. Irakról szólva Rahmanyin azt mondta, hogy Moszkva az iraki atom­dosszié lezárásáért száll síkra. A Biz­tonsági Tanács napokban tartott ülé­sén megvitatta a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség (NAÜ) jelentését, s ebből világosan kitűnt, hogy a né­hány homályos pont ellenére is a szak­értőknek sikerült oly mértékben fel­térképezniük Irak volt atomprogram­ját, ami lehetővé teszi az áttérést a hosz­­szú távú megfigyelési rendszer beindí­tására - mondta. Az atomdosszié lezá­rása az ENSZ-szel való együttműkö­désre ösztönözné Bagdadot, és fel­gyorsíthatná a rakéta-, vegyi és bioló­giai fegyverek leszerelését ellenőrző bizottság (UNSCOM) munkáját. Re­ményét fejezte ki, hogy a Biztonsági Tanács következő, októberben esedé­kes ülésén a NAÜ és az UNSCOM je­lentéseinek megvitatása az Irakot sújtó kőolajembargó feloldásával fog zárul­ni. (MTI) Magyar Szó Készség az együttműködésre a humanitárius szervezetekkel Kosovói tisztségviselők prištinai megbeszélései Richard Miles belgrádi amerikai misszióvezetővel Andreja Milosavljevic, az állami szervek kosovói koordinátora tegnap Pristinában a kosovói állapotokról folytatott megbeszélést Richard Milesszal a belgrádi amerikai misszió vezetőjével. Készségét fejezte ki, hogy az állami szervek folytassák az együttműködést a nemzetközi hu­manitárius szervezetekkel és missziókkal annak érdekében, hogy sike­rüljön rendezni a kosovói állapotokat. Milosavljevic külön szorgalmazta, hogy a nemzetközi humanitárius szer­vezetek fektessenek nagyobb súlyt a terroristák kezén levő polgárok felku­tatására és kiszabadítására. A megbe­szélésről kiadott hivatalos közlemény szerint Milos biztosította afelől, hogy erre fognak törekedni. Az amerikai diplomata az ideigle­nesen kitelepítettek sorsa felől érdek­lődött, és hogy mit tesznek érdekük­ben az állami szervek. Milosavljevic azt válaszolta, hogy az állami szervek ál­landóan felszólítják ezeket az embere­ket, hogy térjenek vissza, mert garan­tálva van a biztonságuk, anyagi és egyéb segélyt kapnak, de sokan félnek a terroristáktól, akik rettegésben tart­ják őket, és nem térnek vissza. Külön szó esett a lakosság élelmi­szerrel való ellátásáról. Megállapítot­ták, hogy az illetékes állami szervek mindent megtesznek, hogy segítsenek a bajba jutottakon, tekintet nélkül ar­ra, hogy mely nemzethez tartoznak. Veljko Odalovic, a kosovói körzet vezetője szintén találkozott az ameri­kai diplomatával, aki munkatársainak kíséretében Kosovóban tartózkodik. Beszámolt vendégeinek a tartomány­ban uralkodó súlyos állapotokról. Ag­godalmát fejezte ki a „terroristák és al­bán szeparatisták” intenzív akciói mi­att. Odalovic beszámolt a szerbiai ille­tékes szervek igyekezetéről, hogy ren­dezzék a helyzetet. Szerinte minden akció arra irányul, hogy „felszámolják a terroristák támaszpontjait és elfogják azokat, akik támogatják őket, és akik brutális módon visszaélnek a polgári lakossággal”. Megismételte, hogy óriási erőfeszí­téseket tesznek a civilek védelmezésé­­re tekintet nélkül nemzeti hovatarto­zásukra, és „komoly erőfeszítések irá­nyulnak az ideiglenesen kitelepítettek visszatérésére otthonukba, amelyekből a terroristák nyomására menekültek el”. A szerb fél hangsúlyozta készségét, hogy következetesen tiszteletben tart­ják a Slobodan Milošević jugoszláv és Borisz Jelcin orosz államfő által aláírt moszkvai nyilatkozat intézkedéseit. „Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy diplomaták, külföldi és hazai új­ságírók és humanitárius szervezetek képviselői bejussanak a válságövezet­be, és a helyszínen tájékozódhassanak a helyzetről” - áll a kosovói tájékozta­tási titkárság közleményében. (Beta) A NATO egy megelőző albániai missziót fontolgat Klaus Kinkel német külügyminiszter nyilatkozata A NATO fontolóra vette az esetle­ges „megelőző küldetést” Albániában, hogy ezzel elősegítse a térségben a sta­bilitást, s meggátolja a Kosovóba irá­nyadó fegyvercsempészést, közölte Klaus Kinkel német külügyminiszter. Az Albániából Kosovóba irányuló titkos fegyverszállítás olyan gondot okozhat, amelyre választ kell adni, nyi­latkozta a német diplomáciai vezető csütörtök este. Hozzáfűzte, hogy a né­met hatóságok kutatják a megoldást a Németországban gyűjtött pénzzel kapcsolatban. Ezt a pénzt titokban Ko­sovóba küldik fegyvervásárlás céljából. Kinkel hangsúlyozta: a kosovói vi­szályt politikai eszközzel kell megolda­ni. Hozzáfűzte, hogy a NATO kereté­ben vannak elképzelések a katonai megoldásra is. Wolfgang Ischinger, a német kül­ügyminisztérium politikai igazgatója tegnap fogadta az olyan németországi vezető szervezetek képviselőit, ame­lyek támogatják a kosovói albánokat, s arra kérte őket, hogy többé ne gyűjt­senek pénzt fegyverek vásárlására. (Beta, AFP) A Nyugat átértékeli a nézeteit Nem talált megértésre Nagy-Albánia eszméje - Orosz lapvélemény A kosovói albán nacionalista erők magatartásában a hét közepén bekövetkezett változást két döntő té­nyező segítette elő. A jugoszláv hadsereg és rend­­fenntartó erők nagy erejű átfogó támadása mellett jelentősen átértékelték a nyugati országok a koso­vói helyzet alakulására vonatkozó nézeteiket. Ennek eredményeként Ibrahim Rugova kosovói albán vezető szerdán este bejelentette, hogy létrehozták a koalí­ciós kormányt, és a következő hetekben megalakítják azt a delegációt, amely a Belgráddal folytatandó tárgyalásokon vesz részt - írta a Nyezaviszimaja Gazeta tegnapi számában. A cikk szerzője, Alekszandr Kuranov rámutat: a két hét­tel ezelőtt még a NATO bevetésével fenyegetőző nyugati országok kénytelenek voltak komolyan elgondolkodni azt követően, hogy a harci sikereitől megrészegült Kosovói Fel­szabadítási Hadsereg (KFH) kerek perec kinyilatkoztatta valódi szándékát, miszerint Szerbia,­Montenegró és Mace­dónia albánok lakta területeinek elcsatolásával létrehozzák a Nagy-Albániát. Az albán maffiózó köröktől pénzügyi és fegyveres támogatásban részesülő, politikailag éretlen ko­sovói albán harcosok szándékait, amelyek új balkáni háború kitörésével fenyegetnek, a Nyugat nem fogadhatja el - hangsúlyozta Kuranov. A Nyugat józanabb hozzáállását támogatja az ENSZ em­beri jogokban illetékes jugoszláviai különmegbízottja, Jirí Dienstbier. A volt csehszlovák külügyminiszter szerint a nemzetközi közösség nagymértékben csak most kezdi el fel­fogni a politikai realitásokat. „Amíg a világ kizárólag a szer­­beket bírálta, a kosovói albán harcosok villámgyorsan jól felfegyverzett és szervezett alakulatokat hoztak létre, veze­tőik pedig igen erős szavakat kezdtek használni. Semmi­képpen sem igazolhatók és nem számíthatnak nemzetközi támogatásra a valamennyi albán egyesítését célul kitűző kö­veteléseik” - idézte Dienstbier szavait a Nyezaviszimaja Ga­zeta. A cikk szerzője hangsúlyozta: a nyugati politikusokat most az nyugtalanítja, nehogy népirtással végződjenek a jugoszláv katonai sikerek, és emiatt menekültek újabb ára­data induljon el a szomszédos és a távolabbi európai álla­mok felé. Állítólag Slobodan Milošević jugoszláv elnök és a hathatalmi összekötő csoport megegyezett a kosovói felek szétválasztásának vázlatában, amelyet a tárgyalások meg­kezdése előtt hajtanának végre. Ha ez valóban így van, ak­kor a Jugoszláviában élénk tárgyalásokat folytató Richard Holbrooke amerikai különmegbízott a sikerrel végződött boszniai küldetése forgatókönyvét ismétli meg - írta Kura­nov. (MTI) KÜLPOLITIKA 3 Tirana támogatja a „kosovói kormányt” Pascal Milo albán külügyminiszter sajtóértekezlete Pascal Milo albán külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy Albánia tá­mogatja a „kosovói kormányt”, amely­ről a közeljövőben döntenek a kosovói albánok. „Kosovo népének önrendelkezését támogatva mi támogatjuk a kormányt is, amelyről Kosovo népe a közeljövő­ben fog dönteni” - nyilatkozta Milo a Tiranában megtartott sajtóértekezle­tén. Véleménye szerint Kosovo számára az lenne a legjobb megoldás, amelyet tárgyalásokon, nem pedig vérontással érnének el. „Egy politika hatékonyságát a poli­tikusoknak a képességével mérik, hogy emberéleteket mentsenek meg” - állapította meg az albán diplomácia főnöke. Milo kijelentette, hogy a leg­újabb határincidensekre az albán fél az incidensek gyakoriságának és in­tenzitásának megfelelően fog reagál­ni. „Ügyelünk arra, hogy elkerül­jünk minden provokációt, amely­nek az lenne a célja, hogy Albániát bevonja a viszályba. Kétféle inci­dens van: a véletlen és a szándékos. Konkrétan a határunkon történő incidenseket szándékosnak és pro­vokatívnak tartjuk” - mondta Milo. (Beta) Tegnap egynapos látogatást tett Tiranában Andrei Plesu román külügyminiszter. A vizit a külügyminisztérium szóvivője szerint beilleszkedik azokba a román erőfeszítésekbe, amelyek célja közreműködni a kosovói válság megoldásában. Plesu Tiranában Fatos Nano miniszterelnök és Rexhep Meidam elnök mellett Marisa Lino ottani amerikai nagykövettel is találkozott Megbeszélései után a román diplomáciai vezető sajtóértekezleten kijelentette: Kosovónak olyan autonómiát kell kapnia, mint amilyennel Tirol vagy pedig a német tartományok rendelkeznek. Kosovo nem jugoszláv belügy, hanem az egész régió problémája, mondta. Hozzátette: Bukarest támogatja Ibrahim Rugová kiegyensúlyozott álláspontját. Elutasította, hogy Kosovo függetlenséget kapjon, mert az maga után vonná a további határmódosításokat A képen: Plesu és Meidani (FoNet/AP-telefotó) Szlovénia kész rendezni kapcsolatait a JSZK-val Ljubljana azonban követeli Belgrádtól a nemzetközi közösség elvárásainak teljesítését - Janez Drnovšek kormányfő sajtónyilatkozata Szlovénia kész normalizálni kap­csolatait a JSZK-val, de csak azzal a fel­tétellel, ha Belgrád eleget tesz a nem­zetközi közösség elvárásainak, és konstruktívan áll hozzá a kosovói kér­dés rendezéséhez - jelentette ki teg­nap Janez Drnovšek szlovén kormány­fő. Ljubljanában megtartott sajtóérte­kezletén Drnovšek kijelentette, hogy a JSZK nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek feltételeket szabjon az egyko­ri JSZSZK jogfolytonosságával kapcso­latban. „A JSZK nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek feltételeket szabjon a jogfolytonossággal kapcsolatban, mi­vel a nemzetközi közösség nem ismeri el a JSZK-t mint az egykori JSZSZK jogutódját” - hangsúlyozta Dmovšek válaszul Ivica Dačićnak, a Szerbiai Szo­cialista Párt szóvivőjének egy nappal korábbi kijelentésére, hogy nem lesz kereskedelem Szlovéniával, amíg nem rendezik a politikai vitákat, és amíg Szlovénia nem ismeri el a JSZK-nak a jogfolytonosságot. Dmovšek hozzátette, hogy a nem­zetközi intézmények mind arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy a volt Jugoszlávia területén kialakult összes állam a volt Jugoszlávia egyenjogú utódja, és „előbb vagy utóbb ezt a JSZK-nak is el kell fogadnia”. (Beta)

Next