Magyar Szó, 1998. október (55. évfolyam, 234-260. szám)
1998-10-01 / 234. szám
1998. október 1., csütörtök SZLOVÁKIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A magyar szavazatok sorsa Az MKP készen áll bekapcsolódni a kormányzásba Miután az ellenzékiek táborából a szlovák parlamentbe bejutó Demokratikus Baloldal Pártja kedden egyértelműen bejelentette, semmi szín alatt nem kíván együttműködni a Vladimír Mečiar által vezetett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal, így már valóban csak formalitás, ha a spinimális győzelmet jegyző DSZM kap elsőre megbízást a kormányalakításra, hiszen pusztán a Szlovák Nemzeti Párt támogatására számíthat. Az pedig csak kisebbségben levő kabinet összehozására elegendő. A jövőben nyilvánvalóan az a négy - korábban ellenzéki - párt irányítja majd az ország sorsát, amely a hét végén megtartott választásokon, együttesen, a 150 tagú legfelső szlovák törvényhozásban 93 képviselői mandátumhoz jutván megszerezte az abszolút, ezen felül az alkotmányos többséget is. A Szlovák Demokratikus Koalíció csak hajszálnyira maradt le a DSZM mögött, jól szerepeltek ugyanakkor a partnerek is: a már említett Demokratikus Baloldal Pártja, majd a Polgári Egyetértés Pártja és a Magyar Koalíció Pártja is. Összesen 306 623-an voksoltak az egységes magyar pártra, ami 9,12 százalékot jelent a szavazáson megjelentek viszonylatában; a maga 15 képviselőjével így az MKP a most felálló szlovák parlament negyedik legszámottevőbb tényezője. A választásokon voltaképpen szinte minden szlovákiai magyar állampolgár az MKP-t támogatta, néhányan azonban másokat részesítettek előnyben. A magyar szavazók 1,7 százaléka a Szlovák Demokratikus Koalíció sorszámát karikázta be, elsőrangúnak ítélve meg azt, hogy az SZDK mindenképpen nyerjen, úgyszintén ez a párt volt a szimpatikusabb a magyar középvállalkozók és a fiatal értelmiségiek egy rétegének a szemében. A Meciarék által létrehozott és pénzelt magyar ellenpárt, a Gyimesi György irányította Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért csúfos kudarcot vallott, s nem sikerült különösebb zavart keltenie, az általuk „elért” 0,19 százalék mindössze 6800 voksot jelent. A Magyar Koalíció Pártja tehát úgymond egyeduralkodó a felvidéki népességben, a három szlovákiai magyar pártból létrejött tömörülés útja azonban nem volt zökkenőmentes. Visszaforgatva az idő kerekét, elsőként 1989 novemberében a Független Magyar Kezdeményezés alakult meg, a későbbi Magyar Polgári Párt elődje. Néhány hónap múlva lépett színre az Együttélés Politikai Mozgalom, majd a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Az 1990 nyarán megtartott szlovákiai parlamenti választásokon az utóbbi kettő - koalícióban indulva - 8,66 százalékos támogatottságot ért el, vagyis 292 636 szavazatot szerzett, ezzel 14 képviselőt juttatott be a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Az FMK a választásokon győztes Nyilvánosság az Erőszak ellen mozgalommal közösen rajtolva kormánytényező lett, A. Nagy László pedig a parlament alelnöke. Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy a három magyar pártból egy kormánytényezővé vált, kettő viszont az ellenzékiek sorsát osztotta. A szlovákiai magyar közvélemény már a kezdetekben igen erőteljesen a három párt összefonódását igényelte, az 1992. évi választások előtt azonban az egyeztető tárgyalások még sikertelennek bizonyultak; az Együttélés és az MKDM ismét együtt indulva bekerült a parlamentbe, míg a külön úton járó MPP nem érte el a szükséges öt százalékot. 1994- ben megszületett az áhított hármas koalíció, az összefogás 10,18 százalékos támogatottságot és 17 képviselői helyet eredményezett. 1998 júniusában végül - tehát közvetlenül az idei választások megtartása előtt - megalakult az egységes Magyar Koalíció Pártja, melynek elnöke Bugár Béla, tiszteletbeli elnöke pedig Duray Miklós lett. Az új párton belül a volt MKDM és Együttélés közös keresztény-konzervatív-népi platformot hozott létre, a volt MPP pedig megalapította a liberális platformot. Nem érdektelen röviden számba venni, mit kínál a Magyar Koalíció Pártjának programja. Nos, az MKP szükségesnek tartja a privatizálás során elkövetett törvénysértések jogorvoslását, majd egy dinamikusan fejlődő, a szociális piacgazdaságra épülő Szlovákia megteremtését, amely tagjává válhat az Európai Uniónak. Ösztönözni szeretnék az exportot, a külföldi tőke beáramlását, valamint fokozottabban támogatni a kis- és középvállalkozásokat, a mezőgazdasági vidékeken pedig a középparaszti farmergazdaságok létrejöttét. Az MKP új alkotmány elfogadását szorgalmazza, amelyben a nemzetállam helyett a többnemzetiségű jelleg szerepelne. A program egyik sarkalatos tétele a közigazgatás decentralizálása. A művelődéspolitikában a teljes körű anyanyelvi oktatás a hangsúlyosított, továbbá a pedagógusképzés és az önálló magyar tankönyvkiadás biztosítása. Végül: a biztonságpolitikát illetően kiemelten fontos a NATO-hoz való csatlakozás. - Mi felkészültünk arra, hogy kormányzati felelősséget vállaljunk, s ez az elvárás választói igényként is jelentkezett - nyilatkozta a minap Bugár Béla. Az MKP elnöke megjegyezte, toleranciával viseltetnek majd a soron következő partneri tárgyalásokon, ám azt szeretnék, ha elképzeléseik lényege beépülne a leendő kormányprogramba. Tegyük hozzá: a választásokat megelőző megbeszéléseken mind az SZDK, mind a DBP, mind a PKP politikusai elfogadták az MKP vázolt tervezetét. Várható tehát, hogy a közös kormányalakítás és cselekvés érdekében megszületik a kellő és szükséges kompromisszum. Korábbi megnyilvánulásaikban a Szlovák Demokratikus Koalíció, a Demokratikus Baloldal Pártja és a Polgári Egyetértés Pártja egybehangzóan a korszerű piacgazdaság, valamint az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás mellett szálltak síkra, egyszersmind kifejezték készségüket, hogy hozzájárulnak a kisebbségi kérdés megfelelő rendezéséhez. Az induláshoz a Magyar Koalíció Pártja számára ez mindenképpen elégségesnek látszik. SINKOVITS Péter Radišić és Poplašen Milosevicnál Slobodan Milosevic, Jugoszlávia elnöke tegnap Belgrádban fogadta Živko Radišićot, Bosznia-Hercegovina Elnökségének újonnan megválasztott szerb tagját és Nikola Poplašent, a boszniai Szerb Köztársaság új elnökét. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a megbeszélésen azonos nézetet vallottak Jugoszlávia, a Szerb Köztársaság és Bosznia-Hercegovina jövőbeni együttműködésének felélénkítéséről, rámutattak arra, hogy ez a polgárok közös igénye, s az együttműködésben nagy lehetőségek rejlenek. E jelentés szerint egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a daytoni megállapodás szilárd alapot nyújt a Bosznia-Hercegovina területén élő nép érvényesülésére, a Szerb Köztársaság intézetei és polgárai teljes mértékben támogatják a megállapodás további következetes és eredményes alkalmazását. A találkozó végén Milošević elnök gratulált vendégeinek megválasztásukhoz és sok sikert kívánt munkájukhoz. (Taniue) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 NATO-orosz egyeztetés Kosovóról A nyugati katonai szövetséget minden eddiginél jobban aggasztja a dél-szerbiai tartományban uralkodó helyzet (Folytatás az 1. oldalról) Mindennek fényében a szövetség folytatja a felkészülést a Jugoszlávia elleni esetleges légi akcióra: a készülődést a NATO védelmi miniszterei rendelték el a múlt héten, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa olyan határozatot hozott, amely a beavatkozásra is lehetőséget ad. A szövetségi forrás arra is emlékeztetett, hogy a BT a jövő héten tárgyalja meg Kofi Annan ENSZ-főtitkár jelentését arról, hogyan változott a helyzet a tartomány területén az említett határozat múlt heti megszavazása óta. A NATO mindaddig a légi akcióhoz szükséges készültségben marad, amíg a beavatkozás lehetősége fennáll. A szövetség valamennyi tagállama kész arra, hogy hozzájáruljon egy esetleges légicsapáshoz, még azok a tagok is, amelyek nem rendelkeznek harci repülőgépekkel, mint például Izland vagy Luxemburg. A tanács külön üdvözölte azt a tegnapi német döntést, amelyben Helmut Kohl ügyvezető kormánya tizennégy Tornado típusú harci gépet a NATO rendelkezésére bocsátott. BONNI KORMÁNYDÖNTÉS EGY ESETLEGES NATO-INTERVENCIÓ KATONAI TÁMOGATÁSÁRÓL A német kormány tegnap úgy döntött, hogy 14 Tornado típusú repülőgépet és 500 katonát bocsát a NATO rendelkezésére az esetleges kosovói intervencióhoz. A döntést a még hivatalban levő Kohl-kormány hozta meg. A kormány ülése után Volker Rühe véderőminiszter újságíróknak kijelentette, hogy ez a határozat „figyelmeztetés Slobodan Milosevic jugoszláv elnök számára”. Reményét fejezte ki, hogy Milosevic „komolyan veszi” a NATO lépéseit, és felfüggeszti a kosovói hadműveleteket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a döntés kizárólag Németország válasza a NATO kérdésére, hogy mely tagállam hány repülőgépet bocsát a szövetség rendelkezésére katonai akció esetén. Ahhoz, hogy német repülőgépek részt vegyenek egy ilyen akcióban, előzőleg a Bundestag jóváhagyására van szükség. Arra nem tudott válaszolni, hogy a Bundestag a régi összetételben rendkívüli ülésszakon hozza meg ezt a döntést vagy átengedi az új összetételű szövetségi parlamentnek. Az új Bundestag valószínűleg október 20-án ül össze. A NATO véderőminiszterei a múlt héten Portugáliában megtartott ülésükön úgy döntöttek, hogy a kosovói intervenció esetére mintegy 200 repülőgépet állítanak harci készültségbe. Zoran Jeremie bonni jugoszláv nagykövet logikátlannak és illegálisnak minősítette a német kormány döntését, és kijelentette, hogy a jugoszláv biztonsági erők sohasem lőttek civilekre. A JUGOSZLÁV NAGYKÖVET TÉVES ÉS ELHAMARKODOTT LÉPÉSNEK MINŐSÍTETTE A KOHL-KABINET DÖNTÉSÉT Tévesnek és elhamarkodottnak minősítette Zoran Jeremic németországi jugoszláv nagykövet a német kormány határozatát. Helmut Kohl kormányának döntése „annak a téves német politikának a folytatása”, amely a Horvátország függetlenségének elismerésére irányuló német nyomással kezdődött - nyilatkozta Jeremie sajtóértekezletén, amelyet abból az alkalomból hívott öszsze, hogy a „szerb parlament határozatot hozott az aktuális kosovói állapotokról”. A nagykövet a történelemben gyökerező szerbellenes politikával vádolta meg Németországot. „Minden ránk gyakorolt nyomás az albán szélsőségesek biztatását jelenti” - mondta a JSZK bonni nagykövete. Szerinte „ma Kosovóban békesség honol”, és a tartományban „normalizálódott az élet”. Jeremie megismételte a jugoszláv hatóságok álláspontját, amely szerint a kosovói probléma nem az emberi, polgári vagy kisebbségi jogokban rejlik, hanem „a szeparatizmusban, illetve az albán lakosságon belüli szeparatista mozgalomban, amelynek célja, hogy feldarabolja Szerbiát”. A kérdésre, hogy megszegték-e az emberi jogokat Kosovóban, Jeremie azt válaszolta, hogy „a hivatalos értékelés szerint nem”. Az esetleges humanitárius katasztrófára vonatkozó kérdésre azt a választ adta, hogy „ha ilyen be is következik, csakis a terroristákat terheli érte a felelősség”. Kosovo polgárai „normálisan és békésen” éltek mindaddig, míg meg nem alakult a Kosovói Felszabadítási Hadsereg. Jeremie nem volt hajlandó találgatásba bocsátkozni, milyenképpen válaszolhat a JSZK a NATO esetleges katonai intervenciójára. „A jugoszláv alkotmány értelmében az ország elleni minden támadás agresszió, amelyre minden eszközzel válaszolni kell” - mondta a nagykövet. Kérdést intézett hozzá a prištinai albán nyelvű Koha Ditore tudósítója is. Először elmondta, hogy Decaniból való, és népes családja most tető nélkül maradt és menhelyen tartózkodik, majd megmutatta lapjának címoldalát. Megkérdezte a jugoszláv nagykövettől, mivel magyarázza a tényt, hogy „a szerb erők kosovói akciójának befejezése” után több tucatnyi újabb áldozat lett. Jeremie erre azt válaszolta, hogy ez nem kérdés, az illető pedig „nem újságíró, hanem az albán szakadárok képviselője”. A német újságírók egyesületének képviselője, aki a sajtótájékoztatót vezette, figyelmeztette a Koha Ditore tudósítóját, hogy csak kérdéseket tehet fel, majd megkérdezte, hogy tagja-e a bonni újságíró-szervezetnek (csak ők vehetnek részt a sajtókonferenciákon). Miután a Koha Ditore tudósítójától igenlő választ kapott, a német képviselő a jugoszláv nagykövetet figyelmeztette, hogy csak válaszolnia kell anélkül, hogy minősítené a kérdés feltevőjét. (MTI, Beta) (FoNet/AP-telefotó) Volker Rühe: Figyelmeztetés Milosevicnak Todorovic azt állítja: elrabolták A háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt férfi első megjelenése a hágai nemzetközi törvényszék előtt A Bosanski Šamacban elkövetett háborús bűntettekkel vádolt Stevan Todorovic tegnap a hágai nemzetközi törvényszék előtt kijelentette, hogy nem mondhat véleményt a vádiratról, mivel rosszul érzi magát, mert közlése szerint „elrablása közben nagy ütést mértek a fejére baseballütővel”. Todorovicot azzal vádolják, hogy bűncselekményeket követett el Bosanski Šamacban. Claude Corda francia bíró, a bírósági tanács elnöke úgy döntött, hogy Todorovicnak felolvassák a vádiratot, amelyről Todorovic később mond véleményt A vádirat felolvasása után az került a jegyzőkönyvbe, hogy Todorovic elutasította a vádirat állításait. Az eljárási szabályzat szerint a vádlott úgy dönthet, hogy nem foglal állást, s ebben az esetben erre úgy tekintenek, hogy elutasította a vádakat. Jorda úgy döntött, hogy fölolvassák a vádiratot, noha Todorovic, miután konzultált védőügyvédjével, azt nyilatkozta, hogy nem érzi magát alkalmasnak a vádirat meghallgatására, mivel szédül, s azt szeretné, ha mielőbb befejeződne az eljárás, hogy lefekhessen. A 41 éves Todorovic azt mondta, hogy elrabolták, a Drinán át szállították Boszniába, s elhurcolása közben nagy ütést kapott a fejére, s ez fejfájást, hányingert és szédülést okoz. Todorovic fején nem észlelhető semmilyen sérülés vagy ütés nyoma. A NATO vasárnapi közleménye szerint Todorovicot incidens nélkül tartóztatták le Bosznia északi részén. Todorovicot vasárnap szállították az ENSZ hágai fogdájába, s tegnap kellett volna véleményt mondania a vádiratról, amely azzal terheli, hogy 1992-ben bűncselekményeket követett el muzulmán polgári személyek ellen, miután a szerb erők elfoglalták és ellenőrzésük alá vonták Bosanski Šamacot és terrorkampányt indítottak azzal a céllal, hogy elűzzék a muzulmán lakosságot. Grant Niemann ügyész közölte: nem ismeretesek előtte a letartóztatás részletei, s egyetértett azzal, Todorovic utólag mondjon véleményt a vádiratról. A bírósági tárgyalás után Nešković védőügyvéd azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy Todorovicot négy férfi elrabolta a zlatibori hétvégi házból, ahol Todorovic az utóbbi két évben tartózkodott. Az ügyvéd elmesélte az újságíróknak Todorovic közlését: egy személy szombaton este behatolt a házába, megütötte, pisztolyt szegezett rá, s ezt mondta: „Őrizetbe vettünk, velünk kell jönnöd.” Utána betuszkolták egy Mercedes típusú autóba, ahol négy polgári ruhás férfi tartózkodott, akikről Todorovic azt hitte, hogy a szerbiai belügyminisztérium tagjai. Egyiket közülük felismerte, mert néhány nappal korábban felkereste azzal az ürüggyel, hogy bárányt szeretne vásárolni. Valjevo közelében a négy személy Todorovictval közölte, hogy ők „tolvajok, akik pénzért másnak dolgoznak”, s felajánlották neki, hogy hagyják elmenekülni, ha hajlandó fizetni. Todorovicot - az ügyvéd közlése szerint - valahol kivezették a járműből, az ütővel fejbe vágták, s rövid időre elveszítette eszméletét. Ekkor csónakba dobták, s áteveztek vele a Drinán, a bokrok között valamilyen jármű csomagtartójába kényszerítették. Tuzlába szállították, ahol találkozott Shinshaki tábornokkal, az SFOR parancsnokával, aki állítólag kijelentette, hogy önszántából megadhatta volna magát, mint a többiek. Mi erősek vagyunk, s mindenhol megtalálhatunk téged, mondta állítólag a tábornok. Neskovic ügyvéd feltételezi, hogy azok a „tolvajok", akik elrabolták Todorovicot, az SFOR szolgálatában álltak. Tagadó választ adott arra a kérdésre, hogy e személyek esetleg a szerbiai belügyminisztérium tagjai vagy olyan személyek voltak, akik a belügyminisztérium szolgálatában állnak. (Beta) (FoNet/AP-telefotó) Stevan Todorovic Jovanovic cáfol A jugoszláv külügyminiszter New Yorkban kijelentette: Kosovóban nincsenek harcok Živadin Jovanovic jugoszláv külügyminiszter New Yorkban cáfolta azokat az albán jelentéseket, melyek szerint a szerb biztonsági erők kedden is folytatták volna a kosovói albán szakadárok elleni katonai akciókat. „Örömmel közölhetem Önökkel, hogy hétfőre sikerült véget vetni a kosovói terrorista akcióknak, s a biztonsági erők megsemmisítették az összes fontos terrorista központot” - mondta Jovanovic kedd esti New York-i sajtótájékoztatóján. A politikus hozzátette: Kosovóban, Szerbia albán többségű tartományában nincsenek harcok. „A különleges erőket vissza fogjuk vonni a laktanyákba, ám a határokat őrző jugoszláv hadsereg a helyén marad” - idézte Jovanovicot a Reuters brit hírügynökség. Jovanovic azt is elmondta, hogy Belgrád szerint a világ eltúlozza a kosovói menekültválság súlyosságát, s a tartományban nem fenyeget humanitárius katasztrófa réme. „Egész más a helyzet a valóságban, mint az egyes média beszámolóiban” - tette hozzá a jugoszláv külügyek irányítója. (MTI)