Magyar Szó, 1999. december (56. évfolyam, 236-261. szám)

1999-12-01 / 236. szám

2 KÜLPOLITIKA Magyar Szó Maszhadov garantálná Vollebäk biztonságát Az EBESZ ügyvezető elnöke küldöttség élén Csecsenföldre szeretne látogatni Aszlan Maszhadov csecsen elnök tegnap kijelentette: készséggel garantálná az EBESZ ügyvezető elnökének biztonságát. Knut Vol­lebäk küldöttség élén Csecsen­­földre szeretne látogatni. Masz­hadov az AFP-nek nyilatkozva azt mondta: a csecsen kormány ga­rantálja bármely nemzetközi szer­vezet megfigyelőjének biztonsá­gát a köztársaság területén. Vollebäk hétfőn Moszkvába uta­zott, hogy az orosz hatóságok segítsé­gével megpróbálja megszervezni észak-kaukázusi útját. Csecsenföldön kívül Ingusföldre is el kíván látogatni. Moszkva - legalábbis egyelőre - to­vábbra sem kívánja, hogy kitűzzék a látogatás időpontját, és visszautasítja az EBESZ csecsenföldi közvetítési szándékát. Csecsenföld „különösen veszélyes övezet. Ha bármely nemzet­közi szervezet képviselője oda akar utazni, azt az orosz kormánynak előbb engedélyeznie kell” - jelentette ki Igor Ivanov orosz külügymi­niszter. Az EBESZ november máso­dik felében tartott isztambuli csúcsértekezletén Oroszország­nak és a Nyugatnak nem sikerült megállapodnia abban, hogy a szervezet a békés rendezés érde­kében közvetíthet a csecsenföldi konfliktusban. A tegnapi orosz sajtó úgy tálalta Vollebäk útját, hogy az a Nyugat kudarca a vál­ságba való beavatkozásra tett kí­sérletében. Moszkva egyébként nem ismeri el csecsen elnöknek Maszhadovot, aki „garantálná” az EBESZ-vezető biztonságát. Példátlannak nevezte Viktor Hrisztyenko orosz első minisz­terelnök-helyettes azt, hogy Mi­chel Camdessus IMF-vezérigaz­­gató a csecsenföldi terroristaelle­nes műveletekkel hozta kapcso­latba a nemzetközi orosz segé­lyek folyósításának kérdését. Az ITAR-TASSZ tegnapi je­lentése szerint Hrisztov felhábo­rodását nem titkolva kijelentet­te: ez az első eset, amikor a Nem­zetközi Valutaalap nem az orosz gazdaság teljesítményét és a re­formok végrehajtásának ütemét értékeli, hanem valamely politikai helyzet, adott esetben a csecsenföldi állapotok alapján mérlegel. WASHINGTON.­­ Madeleine Alb­right amerikai külügyminiszter hétfőn Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel folytatott telefonmegbeszélésen adott hangot az Egyesült Államok aggodal­mának az orosz haderő csecsenföldi fellépési módja, a települések bombá­zása miatt - közölte James Rubin was­hingtoni külügyi szóvivő. Rubin - miként a kérdésnek szen­telt korábbi megnyilatkozásaiban is - azt emelte ki a Washingtonban aggo­dalommal figyelt fejlemények közül, hogy az orosz erők válogatás nélkül erőszakosan lépnek fel az ártatlan pol­gári lakossággal szemben is. (Önmagá­ban a fegyveres csecsen szakadár cso­portok elleni orosz hatósági küzdel­met az Egyesült Államok elfogadható­nak tekinti.) A szóvivő ugyanakkor - igazodva Albright múlt héten hangoztatott álláspontjához - elzárkózott attól, hogy a csecsenföldi helyzet miatti amerikai nehezteléssel összefüggés­be hozza az Oroszországnak nyúj­tandó további IMF- (nemzetközi va­lutaalapi) kölcsönök problematiká­ját. Az amerikai külügyi vezetés azon az állásponton van, hogy Orosz­ország gazdasági és politikai stabili­tása az Egyesült Államoknak is ér­deke, ezért az IMF-hitelek amerikai támogatásának kérdését kizárólag e stabilizálási törekvések fényében le­het megítélni, és a pénz folyósítását nem szabad függővé tenni a csecsen ügy alakulásától. George Bush texasi kormányzó, aki a legesélyesebb indulónak látszik a republikánus elnökjelöltség megszer­zéséért folyó versenyben, ezzel szem­ben azt szorgalmazza, hogy az IMF ne adjon több pénzt Oroszországnak, ha Moszkva nem hagy fel Csecsenföld bombázásával. Az IMF által júliusban jóváhagyott 4,5 milliárd dolláros orosz kölcsönke­retből már esedékes lenne egy újabb 640 milliós részlet folyósítása, de a Va­lutaalap még halogatja az átutalást. PÁRIZS: - Gerhard Schröder né­met kancellár és Jacques Chirac fran­cia köztársasági elnök tegnap Párizs­ban a 74. francia-német csúcstalálko­zón a csecsenföldi helyzetről és az Eu­rópai Unió leendő közös védelmi ere­jéről tanácskozott. A két államférfi felszólította Orosz­országot: be kell tartania ígéreteit, és lehetővé kell tennie, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) küldöttsége látogatást te­gyen a háború dúlta Csecsenföldön - közölte Catherine Colonna francia el­nöki szóvivő. E felhívás időszerűségét nem csökkenti az EBESZ elnökének hétfői moszkvai látogatása, amely nem járt meggyőző eredményekkel - tette hozzá a szóvivő. Hubert Védrine francia és Joschka Fischer német külügyminiszter a csúcshoz csatlakozó megbeszélése után közleményben fogalmazta meg: „Is­mételten kijelentjük: meggyőződé­sünk, hogy a csecsenkérdést csak poli­tikai úton lehet megoldani, és ennek érdekében haladéktalanul párbeszé­det kell kezdeni” - idézte az AFP. (MTI) (FoNet/AP-telefotó) A szövetségi erők, miután három oldalról már körülzárták Groznijt, a csecsen fővárost, most megpróbálják délről is bekeríteni. A képen: orosz mesterlövészek Novogroznenszkaja faluban Környezetvédelem határok nélkül A Kárpát-medence aktuális ökológiai kérdéséről tartott szaktanácskozást az IDF Környezetvédelmi Kollégiuma Az Ifjúsági Demokrata Fórum Kör­nyezetvédelmi Kollégiuma, mint az MDF Ifjúsági Szervezetének szakmai csoportja november 26-ától 28-áig Fel­­sőtárkányon szaktanácskozást szerve­zett „A környezetvédelem kérdései a XXI. században címmel". A rendezvé­nyen jelen voltak a határon túli ma­gyar ifjúsági szervezetek képviselői is. A tanácskozás megnyitóján Szé­kelyhídi Ágoston, az MDF országos választmányának elnöke kiemelte, hogy a gyors ipari, technológiai fejlő­dés, valamint a globalizáció térnyerése háttérbe szorítja környezeti értékein­ket, és ez hosszú távon már a létezé­sünket is veszélyezteti, ezért szabályo­zásra van szükség. Ez világméretű je­lenség, s ezért támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely a fenti problémákra felhívja a figyelmet. Ékes József, az MDF parlamenti képviselője elmondta, hogy Magyaror­szág EU-csatlakozásának egyik lassító­­ja és akadályozó lehet az a tényező, hogy jelenleg az előírt integrációs fel­tételek közül a környezetvédelem te­rületén a legnagyobb az ország lema­radása. Kifejtette, hogy a számítások szerint mintegy 2500 millió forintot kellene a csatlakozásig a környezetvé­delemre költeni, amely az összes költ­ségvetés kétharmadát jelentené. El­hangzott, hogy az elengedhetetlen fej­lődés következtében már a közeljövő­ben a környezetvédelem lesz a közélet egyik mozgatója és mozgósítója. Az IDF Környezetvédelmi Kollégi­umának sajtónyilatkozatában javasol­ják, hogy a környezeti oktatást ki kell terjeszteni a közoktatástól a felsőokta­tásig, beleértve az átképzést, tovább­képzést is, továbbá új környezeti mun­kahelyek teremtését. A környezetvé­delmi iparág megjelenése és előrelát­hatóan nagy fejlődése ugyanis szük­ségszerűvé teszi új munkahelyek léte­sítését, melyek beindításához kor­mányzati segítség kell. A szaktanácskozás résztvevőinek egyöntetű véleménye, hogy a világmé­retű környezeti problémákat nem le­het parciálisan megoldani, s hogy a Kárpát-medence egységét figyelembe véve a problémák ezen a téren nem ismernek határokat. A szaktábor munkájában többek között részt vett dr. Illés Zoltán, a Parlament Környezetvédelmi Bizott­ságának az elnöke, a FIDESZ alelnöke is, aki Magyarország aktuális ökológiai kérdéseiről beszélt. A határon túli szervezetek beszá­molóiban a Felvidék, a Délvidék és Er­dély képviselői foglalkoztak sajátos környezetvédelmi jelenségeikkel. A Délvidékről Varga Attila újságíró A háború következményei Jugoszláviá­ban címmel tartott nagy érdeklődést kiváltó beszámolót. V. A. Jelcin tovább betegeskedik Módosul az orosz államfő több nemzetközi programja Vlagyimir Putyin szerint a tüdő­gyulladás gyanújával kórházba került orosz elnök állapota „ki­elégítő”, és Borisz Jelcin kezelése kapcsán „nincs tervbe véve sem­miféle változtatás a belpolitikai helyzetben”. Az orosz kormányfő erről tegnap nyilatkozott Moszkvában, mielőtt Ki­­jevbe repült volna Leonyid Kucsma ukrán elnök beiktatási ünnepségére. Putyin szerint Jelcin - akinél már csü­törtökön vírusfertőzést, heveny hörg­hurutot állapítottak meg - nem akart kórházba vonulni, de „végül orvosai meggyőzték”. E nyilatkozatot megerősítette az el­nöki hivatal képviselője, Dzsahan Pol­­lijeva, aki szerint Jelcin állapota „nem ad okot nyugtalanságra”. Jelezte, hogy hamarosan tájékoztatják a közvéle­ményt az orosz elnök tervezett prog­ramjairól. Jelcin e heti munkaprog­ramjait már a múlt héten le­mondták, viszont az orosz el­nök tegnap telefonon beszélt a Moszkvában tárgyaló Jasszer Arafat palesztin vezetővel, egyebek között január elejére, az ortodox karácsonyra terve­zett betlehemi látogatásáról is. A csaknem 20 perces megbe­szélés során Jelcin és Arafat a közel-keleti békefolyamatról folytatott eszmecserét, s az orosz államfő ismét támogatá­sáról biztosította a palesztin nép önrendelkezési, illetve sa­ját állam megalapítására vo­natkozó jogát - közölte az orosz elnök hivatala. Az orosz elnök kórházi ke­zelése várhatóan egy hétig tart majd a hivatalos bejelentés szerint (bár a tüdőgyulladás ál­talában két-három hetes gyó­gyulást feltételez), így a Kreml egyelőre nem mondta le Le­onyid Kucsma ukrán elnök­nek a jövő hét elejére tervezett nem hivatalos moszkvai látogatását. A jövő hét második felében kezdődne Jelcin pekingi látogatása, nem hivatalos talál­kozója Csiang Cö-min kínai elnökkel - e vizit előkészítése változatlanul folya­matban van. Az orosz lapok azonban azt feltéte­lezik, hogy Jelcin egy hétnél tovább fog betegeskedni, s későbbre csúszik az orosz-fehérorosz uniós szerződés aláírása, valamint az orosz államfő több nemzetközi programja is. A Kom­­merszant Daily tegnap arról írt, hogy a pekingi vizitet valószínűleg elhalaszt­ják, és aligha kerül sor Jelcin decem­ber 21-ére beütemezett párizsi látoga­tására, amelyről - egy újabb orosz­­francia-német hármas csúcsról - Isz­tambulban állapodott meg a francia el­nökkel és a német kancellárral. Nem okoz majd meglepetést az sem, ha a december 19-i dumaválasztásokon Jel­cin a Barviha szanatóriumban adja le majd voksát, hiszen az 1995-ös parla­menti választások idején, illetve az 1996-os elnökválasztás második fordu­lójában is ide hozták ki az államfőnek a szavazóurnát - emlékeztetett az orosz lap. ARAFAT MOSZKVAI TÁRGYALÁSAI Jasszer Arafat palesztin vezető és Borisz Jelcin tegnap telefonon folyta­tott megbeszélése során megállapo­dott abban, hogy az orosz elnök Pa­lesztinába látogat Krisztus születésé­nek 2000. évfordulója alkalmából. Erről Arafat tegnap Moszkvában az orosz külügyminiszterrel, Igor Iva­­noval tartott megbeszélései után szá­molt be a sajtó képviselőinek. Azt han­goztatta, hogy az orosz elnök látogatá­sa „hozzájárulhat a közel-keleti béke­folyamat élénkítéséhez”. Arafat jobbu­­lást kívánt a kórházban fekvő Jelcin­nek. A palesztin vezető hétfőn érkezett háromnapos látogatásra Moszkvába Borisz Jelcin elnök meghívására, és az­nap Vlagyimir Putyin kormányfővel tárgyalt a közel-keleti rendezés elő­mozdításának lehetőségéről, tegnap pedig az orosz külügyminiszterrel konzultált ugyanerről. Figyelemre méltó, hogy december elsejétől - Ara­fat elutazását követően - az orosz fővá­ros vendége lesz Dávid Lévi izraeli külügyminiszter, és ennek alapján a moszkvai kommentárok már egy eset­leges újabb orosz békekezdeményezés lehetőségét latolgatják. Arafat az orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően ki­emelte, hogy Oroszország és Paleszti­na kitűnő viszonyt ápol egymással a kapcsolatok minden szintjén. Jelezte, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak Oroszország - amely a közel-keleti rendezés társelnöke - e térségben ját­szott szerepének, s Moszkva aktívabb politikáját nemcsak Palesztinában és Izraelben fogadnák kedvezően, ha­nem az egészében is jótékony hatást gyakorolna a nemzetközi helyzetre. Az orosz külügyminiszter tájékoz­tatta Arafatot az észak-kaukázusi hely­zetről, a moszkvai rendezési erőfeszí­tésekről. Ivanov külön hangsúlyozta: „szó sincs arról, hogy itt a küzdelem a csecsenek és az iszlám ellen folyna”, hanem csak és kizárólag a terrorizmus ellen. Oroszországban tiszteletben tartják az iszlám vallást és a muzulmá­nokat, mindig is testvériségben, egy­mást tisztelve éltünk együtt velük - je­lentette ki Ivanov. (MTI) Arafat Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel is tárgyalt tegnap Moszkvában Kémkedés közben tetten érték Moszkvában őrizetbe vették az USA nagykövetségének másodtitkárát, majd átadták az amerikai konzulnak Moszkvában kémkedő amerikai diplomatát vettek őrizetbe, majd átad­ták az amerikai konzulnak a diplomá­ciai mentességet élvező hölgyet. Igor Ivanov orosz külügyminiszter tegnap reményét fejezte ki, hogy a kémügy nem lesz kedvezőtlen hatással az orosz-amerikai kapcsolatokra. Két­ségtelen viszont, hogy az eset nem já­rul hozzá a kétoldalú viszony légköré­nek javításához-mondta Ivanov jelez­ve, hogy külön nyilatkozatban értéke­lik majd a történteket. Alekszandr Zdanovics, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szóvivője tegnap délelőtt számolt be arról, hogy hétfőn este kémkedés közben tetten érték Cheri Leberknight amerikai dip­lomatát. A 33 éves másodtitkárnál ta­lált tárgyak listáját, a diplomatastátus­sal össze nem egyeztethető tevékeny­ségről beszerzett bizonyítékokat jegy­zőkönyvben rögzítették, majd az orosz külügyminisztérium képviselőinek je­lenlétében átadták a diplomatát az amerikai konzulnak. Az FSZB szerint az amerikai nagy­­követség katonapolitikai osztályának másodtitkára hivatásos hírszerző, a CIA munkatársa. Leberknight „egy orosz állampolgáron keresztül államti­toknak minősülő katonai-hadászati in­formációkat igyekezett megszerezni” - közölte az FSZB szóvivője. Az amerikai konzulnál határozott tiltakozást jelentettek be az orosz ható­ságok, de kiutasításról egyelőre nem esett szó. A moszkvai amerikai nagykö­vetség egyelőre minden kommentár­tól elzárkózott. Az NTV tv-társaság kommentárjá­ban úgy vélekedett: az FSZB akciója válasz arra, hogy a közelmúltban az Egyesült Államokban őrizetbe vették a haditengerészet egyik tisztjét, Daniel Kinget, aki a washingtoni állítások sze­rint Oroszországnak dolgozott. Oroszországban legutóbb 1997- ben vettek őrizetbe kémkedésért ame­rikai állampolgárt, abban az évben hármat is. (MTI) 1999. december 1., szerda OLVASSA HOLNAPI LAPSZÁMUNKBAN! Világvége pedig nem lesz! 2000 közeledtével elszapo­rodtak a világvége-jóslatok és elképzelések. Ezért kategori­kusan meg kell állapítani: Világvége pedig nem lesz! A világnak nincs vége. Ugyan­akkor a mi kis, emberi vilá­gunkra számtalan veszély le­selkedik, még azt sem lehet kizárni, hogy valamelyik kö­zülük végzetes lehet az em­berre és civilizációjára. Erről szól holnap kezdődő folytatá­sos tárcánk.

Next