Magyar Szó, 1999. december (56. évfolyam, 236-261. szám)
1999-12-01 / 236. szám
1999. decemberszerda BOSZNIA-HERCEGOVINA Petritsch és Barry leváltott huszonkét helyi tisztségviselőt A nemzetközi közösség főmegbízottja a daytoni egyezmény teljesítésének akadályozását rótta fel nekik (Folytatás az 1. oldalról) „Bizonyítékunk van arra, hogy egyikük sem tett eleget a polgárokkal szembeni kötelezettségeinek. Nem váltották be az Önöknek és Bosznia- Hercegovinának tett ígéreteket, és akadályozták a szebb jövőbe vezető út valóra váltását. Remélem, egyetértenek velem, hogy olyan politikusokat érdemelnek meg, akik Önöket, nem pedig saját érdekeiket fogják szolgálni” - mondta Petritsch a polgárokhoz intézett beszédében, melyet az elektronikus média továbbított Bosznia-Hercegovinában. Petritsch szerb nyelven szólt a polgárokhoz. A nemzetközi főmegbízott és Robert Barry, az FBFSZ-misszió főnöke a 22 helyi tisztségviselő leváltásáról hozott döntésük megindoklásában arra a nyilatkozatra hivatkoztak, amelyet nemrég a boszniai elnökség tagjai fogadtak el New Yorkban. „Bosznia-Hercegovina elnökségének tagjai a nyilatkozatban kijelentették, hogy a politikai életben nincs helyük az etnikai gyűlöletet és megosztást hirdető Dayton-ellenes erőknek. Barry úr és én komolyan vettük ezt az üzenetet és éltünk jogainkkal, hogy leváltsuk az ilyen Dayton-ellenes erőket” - hangsúlyozta Petritsch. Hozzátette, hogy alaposan felülvizsgálták és ellenőrizték minden egyes helyi tisztségviselő leváltásának okait. „Leváltottunk egy kantonális belügyminisztert, mert egyebek között nem volt hajlandó szuszpendálni egy rendőrt, aki több ízben bántalmazott polgárokat és emiatt el is ítélték” - mondott egy példát a nemzetközi főmegbízott. Hozzátette, hogy leváltották a lakásügyi hivatal több tisztviselőjét is. „Több ezer esetben akadályozták meg a polgárokat, hogy otthonra és vagyonra való jogukat érvényesítsék” - hangsúlyozta Wolfgang Petritsch. A menesztett tisztségviselők között található Đorđe Umićević banjalukai, Slavko Topalović goraždei, Miladin Simic bratunaci, Obren Željaja Szerb Ilidža-i polgármester, Mirsad Velađžić, az unai-sanai kanton kormányzója és mások. (Beta, MTI) MAGYAR SFOR-KONTINGENS MANDÁTUMA Még egy év hosszabbítás A magyar honvédelmi minisztérium előterjesztése szerint 2,9 milliárd forintba kerül majd a magyar SFOR- kontingens mandátumának további egy évvel való meghosszabbítása, a kiadást a tárca saját költségvetéséből állja - nyilatkozta a szakminisztérium szóvivője az MTI-nek tegnap. Erdélyi Lajos elmondta: a horvátországi Okuraniban 1995 óta állomásozó, Bosznia-Hercegovinában szolgálatot teljesítő alakulat mandátuma ugyan ez év december 31-én lejár, de a kormány úgy döntött, hogy egy évvel meghosszabbítja a misszió megbízatását. Ezt többek között azzal indokolta, hogy az SFOR-alakulat működése rendkívül sok tapasztalatot nyújtott a Magyar Honvédségnek, elsősorban a NATO-val való együttműködési képesség kialakításában és annak a gyakorlatban történő alkalmazásában - közölte Erdélyi Lajos. Azt is elmondta, hogy a kontingens a tényleges békefenntartó tevékenység helyett már sokkal inkább újjáépítési munkálatokat lát el. Az előterjesztés indoklása nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy 2000. december 31-ével befejeződik a 235 fős alakulat tevékenysége - tette hozzá a szóvivő. A NATO komolyan veszi a fenyegetéseket A brüsszeli főparancsnokság reagálása a fenyegetésre, mely szerint a Jugoszláv Katonaság ellenakciót indít Kosovóban, ha folytatódik a szerbek elleni erőszak „Kosovóban az erőszak drasztikusan csökken” és „a KFOR missziója nagyszerűen alakul” — ennek a véleménynek adott hangot hétfőn Belgiumban a NATO főparancsnokságának székhelyén a katonai szövetség egy magas rangú tisztje. Ahhoz, hogy az ENSZ és az egész nemzetközi közösség továbbra is jól végezhesse feladatát Kosovóban, pénzre van szükség és sokkal több rendőrre, mint eddig, tehát legalább 10 000 főre, tette hozzá az illető. A NATO képviselője hangsúlyozta azt is, hogy „a NATO nagyon komolyan veszi” a jugoszláv katonai vezetőség és elsőként Lazarevic tábornok fenyegetését, hogy a Jugoszláv Katonaság ellentámadásba lendül Kosovóban, ha az ENSZ és a KFOR nem vet véget az albán erőszaknak és a szerbek kiűzésének. A tiszt, aki megkérte, hogy nevét és rangját ne közöljék, igennel válaszolt az újságírók kérdésére, hogy a jugoszláv katonai vezetés fenyegetését lehet-e úgy is érteni, hogy „Slobodan Milošević elnök rezsimje politikai helyzetének romlásával magyarázható”. A tiszt azt válaszolta, hogy a KFOR erői jól ki vannak képezve és felszerelve, hogy megfelelő választ adjanak a jugoszláv katonai kísérletekre. A kérdésre, hogy a NATO véleménye szerint az akció „titkos beszivárgás vagy közvetlen támadás formájában nyilvánulhat meg”, azt válaszolta, hogy valószínűleg a két lehetőség kombinációját választanák. Reális lehetőségnek nevezte egy kérdés nyomán azt is, hogy a podgoricai hatóságok ajánlatával összhangban a KFOR a Crna Gora-i Bar kikötőjén keresztül új utánpótlási vonalat nyit a NATO és más Kosovóban állomásozó csapatok számára. Szerinte a NATO-nak nincs tudomása arról, hogy a Dunában fel nem robbant lövedékek lennének, ahogyan azt a belgrádi hatóságok állítják. Ezt azzal magyarázta, hogy a márciustól júniusig tartó bombázás keretében a Duna-hidakat százszázalékos pontossággal lőtték. (Beta) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Tiltakozás Dezső János kiutasítása miatt Németh Zsolt sajtótájékoztatója a Magyar Rádió belgrádi tudósítójának ügyéről A magyar külügyi tárca politikai államtitkára felhívta a figyelmet: az utóbbi néhány hétben megtett jugoszláv lépések „a kétoldalú kapcsolatok tudatos visszafejlesztésére irányultak” (Folytatás az 1. oldalról) Ezek közé sorolta az Orbán Viktor miniszterelnököt ért durva hangú sajtótámadásokat. Jugoszlávia emellett lemondta a dunai jégvédekezéssel kapcsolatos magyar-horvát-jugoszláv háromoldalú tanácskozást, s elutasító magatartást tanúsított a belgrádi magyar nagykövetség épületének tatarozását végző magyar szakemberek bejelentkezését illetően. - Nem tervezünk hasonló válaszlépéseket, ám amennyiben Belgrád nem hallgat a magyar kormány figyelmeztetésére, akkor mérlegelni kell a válaszlépések megtételét - fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: Magyarország nem kíván visszaélni a szállítási, az energetikai, a távközlési, a közlekedési és a gazdasági kapuk bezárásának lehetőségével Jugoszláviával szemben. - Az elmúlt időszakban nem volt példa arra, hogy akkreditált magyar állampolgárt kitiltottak volna Jugoszláviából - szögezte le Németh Zsolt. Az ürügy ezúttal Dezső János kettős állampolgársága volt, pedig ő 1996 óta külföldi tudósítóként, magyar útlevéllel dolgozott Belgrádban a közszolgálati rádiónak. Amint azt a sajtótájékoztatón jelen lévő Dezső János elmondta, november 24-én tartózkodási engedélye meghosszabbítása miatt ment be a belgrádi belügyminisztériumba. Ott közölték vele: 12 órán belül el kell hagynia az országot, ellenkező esetben jugoszláv állampolgárnak tekintik, ennek minden következményével. A vajdasági származású újságíró közlése szerint tíz éve nem élt jugoszláv állampolgári jogaival. A belgrádi magyar konzul 48 óra haladékot kért a tudósító távozására, ám ezt a jugoszláv belügyi illetékes elutasította, így Dezső Jánosnak gyakorlatilag csak másfél-két órája maradt arra, hogy terhes feleségével és gyermekeivel elhagyja az országot. Dezső János három éven át tárgyilagosan tájékoztatta tudósításaival a magyar közvéleményt - közölte Németh Zsolt. A politikai államtitkár azt is „mindenfajta épeszű nemzetközi eljárással ellentétesnek” nevezte, hogy érvényes akkreditációval rendelkező újságíróknak tíznaponta idegenrendészeti bejelentési kötelezettségük van Jugoszláviában. Németh Zsolt köszönetet mondott a szerbiai Független Elektronikus Médiumok Szövetségének azért, hogy a szervezet tiltakozását fejezte ki Dezső János kitiltása miatt. - A magyar fél tiszteletben tartja a sajtószabadságot, és nem kívánja akadályozni a Magyarországon dolgozó jugoszláv újságírók munkáját - hangsúlyozta a politikai államtitkár. Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy a Tanjung jugoszláv hírügynökség is az MTI-n keresztül kapcsolódik a nemzetközi hírközpontokhoz. - Ez egyelőre szürke tényközlés - fogalmazott. A politikus úgy vélte, Budapestnek vannak lehetőségei, s ezekhez megfelelő forgatókönyvet dolgoz ki. Magyarország azonban el akarja kerülni a kétoldalú kapcsolatok ellehetetlenedését Jugoszláviával. Kérdésre válaszolva Dezső János elmondta: megfontolja, hogy adott esetben visszatér-e Belgrádba. Ez a jugoszláv választól, a kapott garanciáktól függ. (MTI) BEREGSZÁSZI MAGYAR NEMZETISÉGI KÖRZET Nyolc év múlt el a népszavazás óta A népakarat nem, vagy csak kis részben teljesült Ma, december 1-jén van nyolc éve annak, hogy Ukrajnában a függetlenségről, Kárpátalján ezzel párhuzamosan a megye különleges önkormányzati státusáról, míg Beregszász környékén harmadik kérdésként a magyar nemzetiségi körzet létrehozásáról tartottak népszavazást. Az 1991. december 1-jei népszavazás kárpátaljai kérdéseit és az ügyben azóta történt fejleményeket kommentáló tegnapi vezércikkében az ungvári Kárpáti Igaz Szó megállapítja, hogy a Kárpátalja különleges önigazgatási státusát és a magyar nemzetiségi körzetet illetően a népakarat nem, vagy csak kis részben teljesült. Annak ellenére - írja a lap -, hogy 83 százalékos részvétel mellett a megye szavazópolgárainak 78 százaléka igent mondott a régió különleges státusára, az nem jelent meg az ukrán alkotmányban. Még rosszabb a helyzet a Beregszász központú magyar nemzetiségi körzetet illetően, amelynek a létrehozását a szavazók több mint 90 százaléka megszavazta. A magyar körzetnek viszont már a puszta emlegetése is mára sokakból ellenérzéseket vált ki Ukrajnában - mutat rá az írás. A cikk mindazonáltal emlékeztet rá, hogy a demokratikus Ukrajnában senki nem kérdőjelezheti meg a vélemény szabadságát, a népakarat döntő szerepét. Márpedig az ukrán állam építése nem befejezett tény, hanem egy folyamat, amelynek az ország minden polgára részese, következésképpen annak mindenki haszonélvezője lehet - fűzi hozzá az ungvári magyar újság. Tuđman állapota továbbra is nagyon súlyos A horvát elnököt kezelő zágrábi orvoscsoport bejelentése Továbbra is nagyon súlyos a 30. napja kórházban ápolt horvát köztársasági elnök állapota - jelentette be tegnap a Franjo Tudmant kezelő zágrábi orvoscsoport. A konzílium az eddigi gyakorlatnak megfelelően ezenkívül csak arról adott hírt, hogy folytatódik az államfő intenzív kezelése. A Novi list című ellenzéki napilap tegnapi számában megerősítette azokat a korábbi sajtóértesüléseket, hogy szombaton délután kritikus szakaszba jutott a 78. életévében járó államfő állapota. Az országos terjesztésű rijekai újság fontosnak tartotta hírül adni, hogy az elnök családja szombaton fekete ruhában látogatott a zágrábi Dubrava kórházba, és állítólag összehívták azt a díszegységet, amely a levegőbe leadott sortűzzel adja majd hírül az államfő halálát. A Novi list felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatalos információk szűkössége következtében már lábra kaptak olyan híresztelések, amelyek szerint Tudman már nem is él. A lap szerint a Tuđman alapította kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezetése úgy döntött, hogy nem fogják titokban tartani Tuđman elhunytát, legkésőbb 45 perccel a halál beállta után tájékoztatják arról a közvéleményt. Az újság úgy értesült, hogy az elnökválasztást ötnapos országos gyász letette és Tuđman temetése után fogja kiírni Vlatko Pavletic parlamenti elnök, akit néhány nappal ezelőtt ideiglenesen államfői jogkörrel ruháztak fel Tuđman betegsége miatt. Drago Krpina, a HDZ főtitkára cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy Ivan Aralica akadémikust, a párt egyik alelnökét választanák meg ideiglenes elnöknek a kormánypárt élére. A főtitkár leszögezte, hogy amíg Tuđman él, addig érvényes állam- és pártelnöki megbízatása. Új állam- és pártelnök kérdése így a HDZ számára egyszerűen nem létezik - szögezte le. (MTI) Kohl beismeri a „fekete bankszámlák” létezését azok révén nyújtott anyagi támogatást a CDU egyes helyi szervezeteinek. A CDU elnökségének rendkívüli ülése után tartott berlini sajtóértekezleten a volt kancellár és pártelnök sajnálatát, fejezte ki azért, ha az általa megvalósított gyakorlat megsértette volna a pártok finanszírozásáról szóló törvényt. Egyúttal leszögezte, hogy politikai döntéseit tekintve soha nem volt megvásárolható. Wolfgang Schäuble jelenlegi pártelnök a sajtóértekezleten beismerte, hogy a CDU-ban feltehetően nem tartották tiszteletben a párton belüli ügymenetre vonatkozó összes előírást. A pártnak szóló adományok hiánytalanul eljutottak a CDU-hoz. Arról az egymillió márkáról azonban, amelyet Karlheinz Schreiber fegyverkereskedő adott át 1991-ben a párt akkori kincstárnokának, nincsen tudomásom - közölte a CDU elnöke. Szavai szerint tavaly december 2-án felszámolták az utolsót azon úgynevezett vagyonkezelői számlák közül, amelyek főszerepet játszanak a CDU-nak juttatott adományok körül november elején kirobbant botrányban. (MTI) Helmut Kohl tegnap beismerte és magára vállalta a politikai felelősséget azért, hogy pártelnöksége idején különleges bankszámlákat tartott fenn, s Rács mögött Giovanni Di Stefano Csalás vádjával a római rendőrség letartóztatta Árkán olasz ügyvédjét A római rendőrség hétfőn letartóztatott egy olasz üzletembert, akit szoros kapcsolatok fűznek a boszniai és horvátországi háborús bűntettekkel vádolt, szerb szabadcsapatokat irányító Árkán kapitányhoz. Giovanni Di Stefimót, Árkán ügyvédjét és külpolitikai tanácsadóját csalás miatt 1994 óta köröztette a brit rendőrség. Di Stefano, akit római lakásában tartóztattak le, tárgyalásokat folytatott a legnagyobb brit szénkitermelő vállalattal, az RJB Mininggal arról, hogy megvásárolja annak egyik bányáját. A Nagy-Britanniában bányászott szenet tengeri úton akarta elszállíttatni Jugoszláviába, amely ellen a kosovói háború miatt nemzetközi szankciók vannak érvényben. Az olasz üzletember, aki korábban az Árkán tulajdonában lévő belgrádi Obilic futballklub alelnöki tisztségét is betöltötte, az év elején megpróbálta megvenni az első ligás skót csapatot, a Dundeet, de nyers elutasításban részesült. Zeljko Ražnatović Arkant 1997-ben helyezte vád alá a hágai nemzetközi törvényszék emberiesség elleni bűntettek, egyebek között az 1991-es horvátországi, illetve az 1992 és 1995 közötti boszniai háborúban elkövetett kegyetlenkedések miatt. A kelet-angliai Suffolk rendőrségének csalási ügyeket felgöngyölítő osztaga egy 5 éve kiadott letartóztatási parancs óta kereste Di Stefanót. Az, hogy létezik elfogatóparancs az üzletember ellen, csak az RJB Mininggal folytatott tárgyalások befejezésére kitűzött közelgő, december 24-i határidő előtt került napvilágra - írja a Reuters.