Magyar Szó, 1999. december (56. évfolyam, 236-261. szám)

1999-12-01 / 236. szám

1999. december­­szerda BOSZNIA-HERCEGOVINA Petritsch és Barry leváltott huszonkét helyi tisztségviselőt A nemzetközi közösség főmegbízottja a daytoni egyezmény teljesítésének akadályozását rótta fel nekik (Folytatás az 1. oldalról) „Bizonyítékunk van arra, hogy egyikük sem tett eleget a polgárokkal szembeni kötelezettségeinek. Nem váltották be az Önöknek és Bosznia- Hercegovinának tett ígéreteket, és akadályozták a szebb jövőbe vezető út valóra váltását. Remélem, egyetérte­nek velem, hogy olyan politikusokat érdemelnek meg, akik Önöket, nem pedig saját érdekeiket fogják szolgál­ni” - mondta Petritsch a polgárokhoz intézett beszédében, melyet az elektro­nikus média továbbított Bosznia-Her­cegovinában. Petritsch szerb nyelven szólt a polgárokhoz. A nemzetközi főmegbízott és Ro­bert Barry, az F­BF­SZ-misszió főnöke a 22 helyi tisztségviselő leváltásáról ho­zott döntésük megindoklásában arra a nyilatkozatra hivatkoztak, amelyet nemrég a boszniai elnökség tagjai fo­gadtak el New Yorkban. „Bosznia-Hercegovina elnökségé­nek tagjai a nyilatkozatban kijelentet­ték, hogy a politikai életben nincs he­lyük az etnikai gyűlöletet és megosz­tást hirdető Dayton-ellenes erőknek. Barry úr és én komolyan vettük ezt az üzenetet és éltünk jogainkkal, hogy le­váltsuk az ilyen Dayton-ellenes erőket” - hangsúlyozta Petritsch. Hozzátette, hogy alaposan felül­vizsgálták és ellenőrizték minden egyes helyi tisztségviselő leváltásának okait. „Leváltottunk egy kantonális belügyminisztert, mert egyebek között nem volt hajlandó szuszpendálni egy rendőrt, aki több ízben bántalmazott polgárokat és emiatt el is ítélték” - mondott egy példát a nemzetközi fő­megbízott. Hozzátette, hogy leváltották a la­kásügyi hivatal több tisztviselőjét is. „Több ezer esetben akadályozták meg a polgárokat, hogy otthonra és vagyonra való jogukat érvényesít­sék” - hangsúlyozta Wolfgang Pet­ritsch. A menesztett tisztségviselők között található Đorđe Umićević banjalukai, Slavko Topalović goraždei, Miladin Si­­mic bratunaci, Obren Željaja Szerb Ilidž­a-i polgármester, Mirsad Ve­­lađžić, az unai-sanai kanton kormány­zója és mások. (Beta, MTI) MAGYAR SFOR-KONTINGENS MANDÁTUMA Még egy év hosszabbítás A magyar honvédelmi minisztéri­um előterjesztése szerint 2,9 milliárd forintba kerül majd a magyar SFOR- kontingens mandátumának további egy évvel való meghosszabbítása, a ki­adást a tárca saját költségvetéséből áll­ja - nyilatkozta a szakminisztérium szóvivője az MTI-nek tegnap. Erdélyi Lajos elmondta: a horvát­országi Okuraniban 1995 óta állomá­sozó, Bosznia-Hercegovinában szolgá­latot teljesítő alakulat mandátuma ugyan ez év december 31-én lejár, de a kormány úgy döntött, hogy egy év­vel meghosszabbítja a misszió megbí­zatását. Ezt többek között azzal indo­kolta, hogy az SFOR-alakulat műkö­dése rendkívül sok tapasztalatot nyúj­tott a Magyar Honvédségnek, elsősor­ban a NATO-val való együttműködési képesség kialakításában és annak a gyakorlatban történő alkalmazásában - közölte Erdélyi Lajos. Azt is elmond­ta, hogy a kontingens a tényleges bé­kefenntartó tevékenység helyett már sokkal inkább újjáépítési munkálato­kat lát el.­­ Az előterjesztés indoklása nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy 2000. december 31-ével befejeződik a 235 fős alakulat tevékenysége - tette hozzá a szóvivő. A NATO komolyan veszi a fenyegetéseket A brüsszeli főparancsnokság reagálása a fenyegetésre, mely szerint a Jugoszláv Katonaság ellenakciót indít Kosovóban, ha folytatódik a szerbek elleni erőszak „Kosovóban az erőszak drasztiku­san csökken” és „a KFOR misszi­ója nagyszerűen alakul” — ennek a véleménynek adott hangot hét­főn Belgiumban a NATO főpa­rancsnokságának székhelyén a katonai szövetség egy magas ran­gú tisztje. Ah­hoz, hogy az ENSZ és az egész nemzetközi közösség továbbra is jól vé­gezhesse feladatát Kosovóban, pénzre van szükség és sokkal több rendőrre, mint eddig, tehát legalább 10 000 főre, tette hozzá az illető. A NATO képvise­lője hangsúlyozta azt is, hogy „a NATO nagyon komolyan veszi” a jugoszláv ka­tonai vezetőség és elsőként Lazarevic tá­bornok fenyegetését, hogy a Jugoszláv Katonaság ellentámadásba lendül Ko­sovóban, ha az ENSZ és a KFOR nem vet véget az albán erőszaknak és a szer­­bek kiűzésének. A tiszt, aki megkérte, hogy nevét és rangját ne közöljék, igennel válaszolt az újságírók kérdésére, hogy a jugo­szláv katonai vezetés fenyegetését le­het-e úgy is érteni, hogy „Slobodan Milošević elnök rezsimje politikai helyzetének romlásával magyarázha­tó”. A tiszt azt válaszolta, hogy a KFOR erői jól ki vannak képezve és felszerel­ve, hogy megfelelő választ adjanak a jugoszláv katonai kísérletekre. A kérdésre, hogy a NATO vélemé­nye szerint az akció „titkos beszivárgás vagy közvetlen támadás formájában nyilvánulhat meg”, azt válaszolta, hogy valószínűleg a két lehetőség kombinációját választanák. Reális lehetőségnek nevezte egy kérdés nyomán azt is, hogy a podgo­­ricai hatóságok ajánlatával összhang­ban a KFOR a Crna Gora-i Bar kikö­tőjén keresztül új utánpótlási vonalat nyit a NATO és más Kosovóban állo­másozó csapatok számára. Szerinte a NATO-nak nincs tudo­mása arról, hogy a Dunában fel nem robbant lövedékek lennének, ahogyan azt a belgrádi hatóságok állítják. Ezt azzal magyarázta, hogy a márciustól júniusig tartó bombázás keretében a Duna-hidakat százszázalékos pontos­sággal lőtték. (Beta) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Tiltakozás Dezső János kiutasítása miatt Németh Zsolt sajtótájékoztatója a Magyar Rádió belgrádi tudósítójának ügyéről­­ A magyar külügyi tárca politikai államtitkára felhívta a figyelmet: az utóbbi néhány hétben megtett jugoszláv lépések „a kétoldalú kapcsolatok tudatos visszafejlesztésére irányultak” (Folytatás az 1. oldalról) Ezek közé sorolta az Orbán Viktor miniszterelnököt ért durva hangú saj­tótámadásokat. Jugoszlávia emellett lemondta a dunai jégvédekezéssel kapcsolatos magyar-h­orvát-jugoszláv háromoldalú tanácskozást, s elutasító magatartást tanúsított a belgrádi ma­gyar nagykövetség épületének tataro­zását végző magyar szakemberek beje­lentkezését illetően. - Nem tervezünk hasonló válaszlé­péseket, ám amennyiben Belgrád nem hallgat a magyar kormány figyelmez­tetésére, akkor mérlegelni kell a vá­laszlépések megtételét - fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: Magyarország nem kí­ván visszaélni a szállítási, az energeti­kai, a távközlési, a közlekedési és a gaz­dasági kapuk bezárásának lehetőségé­vel J­ugoszláviával szemben. - Az elmúlt időszakban nem volt példa arra, hogy akkreditált magyar állampolgárt kitiltottak volna Jugo­szláviából - szögezte le Németh Zsolt. Az ürügy ezúttal Dezső János kettős állampolgársága volt, pedig ő 1996 óta külföldi tudósítóként, magyar útlevél­lel dolgozott Belgrádban a közszolgá­lati rádiónak. Amint azt a sajtótájékoztatón jelen lévő Dezső János elmondta, november 24-én tartózkodási engedélye meg­hosszabbítása miatt ment be a belgrádi belügyminisztériumba. Ott közölték vele: 12 órán belül el kell hagynia az országot, ellenkező esetben jugoszláv állampolgárnak tekintik, ennek min­den következményével. A vajdasági származású újságíró közlése szerint tíz éve nem élt jugoszláv állampolgári jo­gaival. A belgrádi magyar konzul 48 óra haladékot kért a tudósító távozásá­ra, ám ezt a jugoszláv belügyi illetékes elutasította, így Dezső Jánosnak gya­korlatilag csak másfél-két órája maradt arra, hogy terhes feleségével és gyer­mekeivel elhagyja az országot.­­ Dezső János három éven át tár­gyilagosan tájékoztatta tudósításaival a magyar közvéleményt - közölte Né­meth Zsolt. A politikai államtitkár azt is „min­denfajta épeszű nemzetközi eljárással ellentétesnek” nevezte, hogy érvényes akkreditációval rendelkező újságírók­nak tíznaponta idegenrendészeti beje­lentési kötelezettségük van Jugoszlávi­ában. Németh Zsolt köszönetet mondott a szerbiai Független Elektronikus Mé­diumok Szövetségének azért, hogy a szervezet tiltakozását fejezte ki Dezső János kitiltása miatt. - A magyar fél tiszteletben tartja a sajtószabadságot, és nem kívánja akadályozni a Magyarországon dol­gozó jugoszláv újságírók munkáját - hangsúlyozta a politikai államtit­kár. Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy a Tanjung jugoszláv hírügynök­ség is az MTI-n keresztül kapcsolódik a nemzetközi hírközpontokhoz. - Ez egyelőre szürke tényközlés - fogalmazott. A politikus úgy vélte, Budapestnek vannak lehetőségei, s ezekhez megfe­lelő forgatókönyvet dolgoz ki. Ma­gyarország azonban el akarja kerülni a kétoldalú kapcsolatok ellehetetlene­­dését J­ugoszláviával. Kérdésre válaszolva Dezső János el­mondta: megfontolja, hogy adott eset­ben visszatér-e Belgrádba. Ez a jugo­szláv választól, a kapott garanciáktól függ. (MTI) BEREGSZÁSZI MAGYAR NEMZETISÉGI KÖRZET Nyolc év múlt el a népszavazás óta A népakarat nem, vagy csak kis részben teljesült Ma, december 1-jén van nyolc éve annak, hogy Ukrajnában a független­ségről, Kárpátalján ezzel párhuzamo­san a megye különleges önkormány­zati státusáról, míg Beregszász környé­kén harmadik kérdésként a magyar nemzetiségi körzet létrehozásáról tar­tottak népszavazást. Az 1991. december 1-jei népszava­zás kárpátaljai kérdéseit és az ügyben azóta történt fejleményeket kommen­táló tegnapi vezércikkében az ungvári Kárpáti Igaz Szó megállapítja, hogy a Kárpátalja különleges önigazgatási státusát és a magyar nemzetiségi kör­zetet illetően a népakarat nem, vagy csak kis részben teljesült. Annak elle­nére - írja a lap -, hogy 83 százalékos részvétel mellett a megye szavazópol­gárainak 78 százaléka igent mondott a régió különleges státusára, az nem je­lent meg az ukrán alkotmányban. Még rosszabb a helyzet a Beregszász köz­pontú magyar nemzetiségi körzetet il­letően, amelynek a létrehozását a sza­vazók több mint 90 százaléka megsza­vazta. A magyar körzetnek viszont már a puszta emlegetése is mára sokakból ellenérzéseket vált ki Ukrajnában - mutat rá az írás. A cikk mindazonáltal emlékeztet rá, hogy a demokratikus Ukrajnában senki nem kérdőjelezheti meg a vélemény szabadságát, a népakarat döntő szere­pét. Márpedig az ukrán állam építése nem befejezett tény, hanem egy folya­mat, amelynek az ország minden polgá­ra részese, következésképpen annak mindenki haszonélvezője lehet - fűzi hozzá az ungvári magyar újság. Tuđman állapota továbbra is nagyon súlyos A horvát elnököt kezelő zágrábi orvoscsoport bejelentése Továbbra is nagyon súlyos a 30. napja kórházban ápolt horvát köz­­társasági elnök állapota - jelentette be tegnap a Franjo Tudmant keze­lő zágrábi orvoscsoport. A konzíli­um az eddigi gyakorlatnak megfe­lelően ezenkívül csak arról adott hírt, hogy folytatódik az államfő intenzív kezelése. A Novi list című ellenzéki napilap tegnapi számában megerősítette azo­kat a korábbi sajtóértesüléseket, hogy szombaton délután kritikus szakaszba jutott a 78. életévében járó államfő ál­lapota. Az országos terjesztésű rijekai újság fontosnak tartotta hírül adni, hogy az elnök családja szombaton fe­kete ruhában látogatott a zágrábi Dub­­rava kórházba, és állítólag összehívták azt a díszegységet, amely a levegőbe leadott sortűzzel adja majd hírül az ál­lamfő halálát. A Novi list felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatalos információk szűkössé­ge következtében már lábra kaptak olyan híresztelések, amelyek szerint Tudman már nem is él. A lap szerint a Tuđman alapította kormányzó Hor­vát Demokratikus Közösség (HDZ) ve­zetése úgy döntött, hogy nem fogják titokban tartani Tuđman elhunytát, legkésőbb 45 perccel a halál beállta után tájékoztatják arról a közvéle­ményt. Az újság úgy értesült, hogy az elnökválasztást ötnapos országos gyász letette és Tuđman temetése után fogja kiírni Vlatko Pavletic parlamenti el­nök, akit néhány nappal ezelőtt ideig­lenesen államfői jogkörrel ruháztak fel Tuđman betegsége miatt. Drago Krpina, a HDZ főtitkára cá­folta azokat a sajtóértesüléseket, hogy Ivan Aralica akadémikust, a párt egyik alelnökét választanák meg ideiglenes elnöknek a kormánypárt élére. A főtit­kár leszögezte, hogy amíg Tuđman él, addig érvényes állam- és pártelnöki megbízatása. Új állam- és pártelnök kérdése így a HDZ számára egyszerű­en nem létezik - szögezte le. (MTI) Kohl beismeri a „fekete bankszámlák” létezését azok révén nyújtott anyagi támogatást a CDU egyes helyi szervezeteinek. A CDU elnökségének rendkívüli ülése után tartott berlini sajtóértekez­leten a volt kancellár és pártelnök saj­nálatát, fejezte ki azért, ha az általa megvalósított gyakorlat megsértette volna a pártok finanszírozásáról szóló törvényt. Egyúttal leszögezte, hogy politikai döntéseit tekintve soha nem volt megvásárolható. Wolfgang Schäuble jelenlegi párt­elnök a sajtóértekezleten beismerte, hogy a CDU-ban feltehetően nem tar­tották tiszteletben a párton belüli ügy­menetre vonatkozó összes előírást. A pártnak szóló adományok hiánytala­nul eljutottak a CDU-hoz. Arról az egymillió márkáról azonban, amelyet Karlheinz Schreiber fegyverkereskedő adott át 1991-ben a párt akkori kincs­tárnokának, nincsen tudomásom - kö­zölte a CDU elnöke. Szavai szerint ta­valy december 2-án felszámolták az utolsót azon úgynevezett vagyonkeze­lői számlák közül, amelyek főszerepet játszanak a CDU-nak juttatott adomá­nyok körül november elején kirobbant botrányban. (MTI) Helmut Kohl tegnap beismerte és magára vállalta a politikai felelősséget azért, hogy pártelnöksége idején kü­lönleges bankszámlákat tartott fenn, s Rács mögött Giovanni Di Stefano Csalás vádjával a római rendőrség letartóztatta Árkán olasz ügyvédjét A római rendőrség hétfőn letartóztatott egy olasz üz­letembert, akit szoros kapcsolatok fűznek a boszniai és horvátországi háborús bűntettekkel vádolt, szerb szabad­­csapatokat irányító Árkán kapitányhoz. Giovanni Di Stefimót, Árkán ügyvédjét és külpolitikai ta­nácsadóját csalás miatt 1994 óta köröztette a brit rendőrség. Di Stefano, akit római lakásában tartóztattak le, tár­gyalásokat folytatott a legnagyobb brit szénkitermelő vál­lalattal, az RJB Mininggal arról, hogy megvásárolja an­nak egyik bányáját. A Nagy-Britanniában bányászott sze­net tengeri úton akarta elszállíttatni Jugoszláviába, amely ellen a kosovói háború miatt nemzetközi szankciók van­nak érvényben. Az olasz üzletember, aki korábban az Árkán tulajdo­nában lévő belgrádi Obilic futballklub alelnöki tisztségét is betöltötte, az év elején megpróbálta megvenni az első ligás skót csapatot, a Dundeet, de nyers elutasításban ré­szesült. Zeljko Ražnatović Arkant 1997-ben helyezte vád alá a hágai nemzetközi törvényszék emberiesség elleni bűn­tettek, egyebek között az 1991-es horvátországi, illetve az 1992 és 1995 közötti boszniai háborúban elkövetett ke­gyetlenkedések miatt. A kelet-angliai Suffolk rendőrségének csalási ügyeket felgöngyölítő osztaga egy 5 éve kiadott letartóztatási pa­rancs óta kereste Di Stefanót. Az, hogy létezik elfogató­parancs az üzletember ellen, csak az RJB Mininggal foly­tatott tárgyalások befejezésére kitűzött közelgő, decem­ber 24-i határidő előtt került napvilágra - írja a Reuters.

Next