Magyar Szó, 2000. október (57. évfolyam, 233-258. szám)
2000-10-01 / 233. szám
2 KÜLPOLITIKA A szegedi Hősök kapuja A Hősök kapuja a belváros szívében, a Boldogasszony sugárút végén, az Aradi vértanúk terét szegélyezve ível az 1-es villamosjárat sínei fölött. Szegeden járva többször átsétálhattunk már alatta, de vajon megálltunk-e megcsodálni a feltárt freskókat? Ismerjük-e a rejtett falfestmények történetét? Aba-Novák Vilmos, a korszak egyik legjelentősebb festője 1936-ban fejezte be a mintegy 250 négyzetméter felületű freskót, amely tizenkétezer első világháborús szegedi hősi halott emlékét őrzi. A freskót tíz mév úlra lemeszelték, majd 1949-ben levakolták a Horty-ábrázolás miatt. Csaknem négy évtized múltán, 1995-ben a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Tisza felőli oldal kereszthomlokzatán megkezdte munkálatait. Egy éven belül kibontották és restaurálták a háború vízióit megörökítő freskórészleteket. Felszínre került Szent György és Szent Borbála alakja, az alkotó önarcképe. Néhány év múltán további adományoknak köszönhetően (a művész leánya és fia, Aba-Novák Judit és Kováts Kristóf, a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala és a Nemzetközi Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával) újabb 200 négyzetméteres freskófelületeket tártak fel. A munkálatokat Forrai Kornélia restaurátor irányításával 19 szakember végezte. 2000-ben már láthatóvá váltak a főbb részletek: az ítélethirdető Krisztus, jobb oldalán szerzetesek, sirató özvegyek, balján Horthy Miklós, amint csatába vezeti katonáit. Az eddig restaurált freskó ünnepélyes átadására szeptember 29-én délelőtt tizenegy órakor került sor a Hősök kapuja Ságvári Gimnázium felőli kis boltívénél. Avatóbeszédet mondott dr. Tromayer Ottó Széchenyi-díjas múzeumigazgató. Fellépett a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola leánykara Dohány Gabriella karnagy vezetésével. Az Aba-Novák családot pedig Kováts Kristóf, a művész unokája képviselte. A kétnapos rendezvénysorozat keretében 28-án, a Szegedi Tudományegyetem aulájában (Dugonics tér 13., II. emeletén) Bedő Ferenc festő-grafikus-iparművész megnyitotta az Aba-Novák Vilmos rajzaiból és akvarelljeiből rendezett kiállítást. A tudományos konferencia keretében rövid előadást ártottak neves művészettörténészek (dr. Supka Magdolna, Aba-Novák Vilmos monográfusa, dr. Zwickl András, Zsákovics Ferenc), dr. Tóth Attila művészeti író és Forrai Kornélia festő-restaurátor Aba-Novák Vilmos művészetéről és a freskó restaurálásáról. A Szegedi Aba-Novák Vilmos Közalapítvány bízik abban, hogy belátható időn belül restaurálásra kerülnek a még vakolattal borított felületek. Ezek a Ságvári Gimnázium felőli kis boltív freskóképei: a Montellói fa, Szent István király, Szent László király, Kapisztrán János képmásai. A történelmi művemek így teljes egészében, mindhárom boltívben pompázna a Hősök kapuján. KORHECZ Ágnes „A Mir űrállomás még legalább tíz évig Föld körüli pályán marad!” - mondta a minap Jeffry Manbert, a MirCorp társaság elnöke. A közlés jelentős visszhangra talált, mivel már évekkel ezelőtt elkészült az orosz űrkomplexum megsemmisítésének terve. Mi több, nemrég meg is tették az első lépéseket ahhoz, hogy a kiöregedett űrobjektum alacsonyabb pályára jusson, ahonnan majd a Föld sűrű légkörébe kerül, és darabokra szétesve az óceánba hullik. Időközben a Mir néhányszor „kegyelmet” kapott, az azonban szóba sem került, hogy a tervezettnél háromszor is idősebb űrállomás még évtizedekig pályán maradjon. Voltak azonban olyan elképzelések, hogy a modulokat fokozatosan felcserélik. El is készült az új központi részleg, a Mir-2. Ezt a modult azonban, külföldi partnerek jelentős anyagi hozzájárulásával, átalakították az ISS Nemzetközi Űrállomás szükségleteinek megfelelően. Ebből lett a Nemzetközi Űrállomáshoz nemrég hozzákapcsolt orosz Zora nevű részleg. Az amerikaiak nem voltak túlságosan elragadtatva az oroszok tervétől, hogy a Mir továbbra is Föld körüli pályán maradjon, mert véleményük szerint az oroszok nincsenek olyan helyzetben, hogy két űrállomást fenn tudjanak tartani: a Mirt és az ISS orosz részlegét, főként mindkettő részére biztosítani a szállítóeszközöket. Az oroszok azonban ragaszkodtak terveikhez, és mivel sikerült kedvező nyugati magántőkét találniuk, ismét üzembe helyezték az űrállomást. Két űrhajósuk fel is ment a Mirre, hogy újonnan kifejlesztett eszközök segítségével megkeressék és lezárják az 1997-ben, a Progressz-Mir összeütközéskor keletkezett léket. Az űrállomás újraélesztését, amit a viág egyik legnagyobb űrtechnikai vállalkozásának tartanak, a MirCorp társaság tette lehetővé, amelyet az orosz Enyergia cég és a nyugati befektetők 60:40 részarányban hoztak létre. A társaság első vállalkozásaként két teherűrhajó, a Progressz M-1 és a Progressz M-2, valamint egy személyűrhajó, a Szojuz-TM- 30 űrrepülését biztosította. Az utóbbival szállt az űrállomásra Szergej Zaljotyin és Alekszandr Kaleri kozmonauta. A két űrhajós 5 órás űrsétát hajtott végre a Miren. Kihelyeztek egy próbapanelt, amelyen különböző anyagok voltak a repedések és lyukak betömésére, majd a Kvant-1 csillagászati modul külső részét ellenőrizték. Meglepetéssel tapasztalták, hogy a modul nem működő, amerikai gyártmányú napelemszárnyának kábelein rövidzárlatból eredő égésnyomok vannak, és ezért szűnt meg az energiaszolgáltatás. A két orosz űrhajós az eredetileg tervezett 45 napnál hosszabb ideig maradt a Miren. Megtalálták és betömték azt a rést, ahol lassan, de folyamatosan szökött a levegő az űrállomásról. Egy űrsétán megvizsgálták az egész, több mint 140 tonnás óriás űrállomás külső részének állapotát, ellenőrizték a modulokat és a központi egységet, majd jelentették: „A Mir jó műszaki állapotban van, 3-5 éven keresztül lehetséges még űrrepüléseket felhasználni!” A siker hatására a MirCorp bejelentette, hogy a következő repülésre már az idén november 30-án kerül sor, ekkor Pavel Vinogradov és Szalizan Sapirov lesz a Mir alapszemélyzete. A harmadik kereskedelmi repülést 2001 első felében szeretnék végrehajtani, űrhajósai Talgat Muszabajev és Jurij Baturin lesznek. A MirCorp azt is bejelentette, hogy már két potenciális polgári űrhajósjelölt is van, akikkel most készítik elő a megállapodást. Egy-egy rövidebb űrutazás és felkészítés ára 20 millió dollárt tesz ki. Az egyik jelölt az olasz Carlo Vibert, az Itali Mir képviselője, a másik polgári utas az amerikai Dennis Tito, a Wilshire befektetési társaság alapítója. A NASA egykori alkalmazottja volt, és rossz nyelvek szerint „üres óráiban" nagy vagyonra tett szert. Jelenleg több mint 250 millió dollárral rendelkezik. Lehetséges, hogy a két űrhajósjelölt közül az egyik már most novemberben a Szojuz-TM-31, harmadik, turista űrhajósa lesz» Az amerikaiak leplezetlen érdeklődéssel kísérik az oroszok „űrkereskedelmét’’. Különböző vélemények hangzanak el. Buzz Aldrin, a második ember, aki a Holdon járt, például, megjegyezte: Talán a NASA is tehetne valami hasonlót. Életre kellene hívni a „Ki akar űrhajós lenni?” üzleti programot. Bizonyára lenne jelentkező... UMEK Miklós ŰRKUTATÁS A Mir űrállomás második élete Föld körüli pályán a Mir űrkomplexum Magyar Szó 2000. októbervasárnap Tuđman, ha élne, hágai vádlott lenne? Ribičič interjúja a zágrábi Nacionalban (Tudósítónktól) Ha Franjo Tudman még élne, Hága háborús bűnökkel vádolná. Hitchcocki rendezés jellemezte a Horvát Demokratikus Közösség horvátországi és boszniahercegovinai vezetőségének 1991. december 27-i zágrábi tárgyalásait. Herceg-Bosznia álállam alapjait Tuđman és Milošević karadordevói és tikveši találkozóján vetették meg. A térség elnökei közül Stipe Mesicnek van a legjobb politikai szókincse, és támogatom azt a nézetét, hogy mindenkinek mindenkitől bocsánatot kellene kérnie - áll egyebek között abban az interjúban, amit a szlovén Ciril Ribičič adott a Nációnál című zágrábi politikai hetilap legújabb számának. Ribičič ez év elején alkotmányjogi szakértőként tanúskodott a volt jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszék előtt Herceg-Bosznia alkotmányjogi jellegéről. Ciril Ribičič, a Szlovén Kommunisták Szövetségének egykori elnöke a legnagyobb szószólója volt a többpártrendszer bevezetésének Szlovéniában, és tagja annak a szlovén pártvezető csoportnak, amely annak idején kivonult a JKSZ Belgrádban tartott 14. kongresszusáról. Azóta a szociáldemokraták társult listájának képviselője volt az október 15-ére kiírt választások előtt a héten feloszlatott szlovén parlamentben. A politikából való kilépését így magyarázza: Elég belőle, ideje volt már másba belevágni. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy választhat a Ljubljanai Egyetem jogi kara alkotmányjogi tanári vagy a Szlovén Alkotmánybíróság bírói tisztsége között. Időközben műsorvezetője a ljubljanai helyi televízió választási műsorának, és készül felújítani sikeres politikai talk-show-ját a ljubljani bábszínházban. A Jesenski és Türk kiadó gondozásában a napokban Szlovéniában, Szarajevóban és Zágrábban megjelenő Egy tévhit genezise c. könyvében arról ír, milyen törekvések voltak arra, hogy Herceg- Boszniát elszakítsák Bosznia-Hercegovinától és Horvátországhoz csatolják. Szerkesztőségünk néhány folytatásban kivonatosan ismerteti a Nacionalban megjelent interjút. ■ Hogyan kapott egyáltalán meghívást, hogy tanúskodjon Hágában? - Felkértek, hogy alkotmányjogi szempontból tanúskodjak Herceg-Bosznia keletkezéséről és működéséről. Felülkerekedett az a nézetük, hogy eléggé távol voltam Bosznia-Hercegovinától ahhoz, hogy objektív lehessek, de eléggé közel is, hogy jobban megérthessem a történéseket, mint a nyugati szakértők, akik nem túl sokat tudnak Bosznia-Hercegovina történelméről, politikai körülményeiről és korábbi társadalmi berendezkedéséről. ■ A horvát média egymással homlokegyenest ellenkező módon tálalta Herceg-Bosznia jellegét. Egyesek szerint a bosznia-hercegovinai horvátság megmaradásának a jelképe volt, mások viszont álállamocskának tartják. Ön melyik értékelés felé hajlik? - A hágai tanúskodás előtt alaposan áttanulmányoztam Herceg- Bosznia alapító okmányait, amelyek félreérthetetlenül bizonyítják, hogy új államocskáról volt szó, az államiság minden jellegével, területtel, lakossággal, hatékony hatalommal és a nemzetközi joghoz való közvetlen alárendeltséggel. Ilyen szempontból tehát kétségbevonhatatlan, hogy Herceg-Bosznia annak idején kivált Bosznia-Hercegovinából és megteremtette saját külön jogrendjét. A későbbi számtalan jegyzőkönyvet, okmányokat olvasva kiderül azonban, hogy ez a szuverenitás nem volt teljes, mert a döntéseket a Horvát Demokratikus Közösség zágrábi vezérkara hozta, és a herceg-boszniai intézmények ezeket érvényesítették. Két példát említenék csupán. Az egyik az az 1991. december 27-i zágrábi értekezlet, amelyen Tuđman arról is beszélt, hogy Horvátország és Herceg-Bosznia között nem lesznek tényleges országhatárok és nem lesz vámkötelezettség. Mindez bekerült aztán Herceg-Bosznia hivatalos okmányaiba. A másik a spliti Feral Tribune szatirikus hetilapban nemrég megjelent jegyzőkönyv arról szóló részlete, hogy Franjo Tudman, Gojko Sušak és Mate Boban (egyik sem él már) tárgyalásán Tudman azt mondta Bobannak, hogy taktikai okokból le kell mondania tisztségeiről, mert a muzulmánok nem hajlandók tárgyalni vele. Azon a december végi emlékezetes zágrábi értekezleten arról is döntöttek már, hogy megkezdik Herceg-Bosznia Horvátországhoz csatolását. Mate Boban nyíltan megmondta, hogy Herceg-Bosznia azért is alakult, hogy Horvátországhoz csatlakozzon, és ez megtörténik, mihelyt ilyen értelmű döntést hoz a zágrábi vezetőség. Érdekes volt a Tuđman és a Boban vezette horvát, illetve herceg-boszniai, és a Stjepan Kljujic vezette bosznia küldöttség egymással való szembefordulása. Kljujicék ugyanis ellenezték Bosznia-Hercegovina felosztását, mondván, hogy az háborúhoz, hatalmas áldozatokhoz, menekültek millióihoz vezet. Tuđman azt felelte nekik, hogy addig támogatniuk kellett az egységes Bosznia-Hercegovinát, mert Horvátország szuverenitása és területi integritása volt veszélyben, de közben megváltozott a helyzet és változtatni kell a politikán. Ha ezt nem tesszük meg, akkor az USA megakadályozza a bosnyákokat abban, hogy muszlim államot alakítsanak Európában és ezzel a Nagy-Szerbia malmára hajtja a vizet - mondta Tuđman. Jóllehet konkrét döntéseket nem hoztak a találkozón, világosan megfogalmazták a HDK politikáját olyan értelemben, hogy Zágráb hivatalosan Bosznia-Hercegovina szuverenitását támogatja, a terepen azonban megtesznek mindent Herceg-Bosznia Horvátországhoz való csatolása érdekében. ■ Nem azt bizonyítja-e ez, hogy Herceg-Bosznia alakítása teljes egészében gaztett volt? - Hágában a kihallgatáson azzal érveltem, hogy tekintet nélkül arra, ki milyen politikai opció mellett volt, nem lehet büntetőjogilag felelős a későbbi fejleményekért. Jóllehet részben igazuk van azoknak, akik állítják, hogy Herceg-Bosznia létrehozhatatlan volt háború és etnikai tisztogatás nélkül, büntetőjogi felelősség szempontjából nem valakinek az álláspontja a fontos, hanem hogy megszegte-e a nemzetközi hadi és a humanitárius jogot. Igaz, hogy saját meggyőződésem szerint sem történtek volna ilyen gaztettek, ha nincs Herceg-Bosznia. Szembetűnő különbségeket látunk például Herceg-Bosznia alapítási és Szlovénia önállósulási okmányai között. Szlovénia nyíltan kimondta, hogy nem fogja csökkenteni a magyar és az olasz kisebbség jogait, és a területén élő 176 000 jugoszlávnak szlovén állampolgárságot adott. Ettől eltérően a herceg-boszniai okmányok csak a horvát történelmi területek és a horvát érdekek védelmének jelentőségéről szólnak, teljesen figyelmen kívül hagyva a területén élő többi nemzetiséget. Nemzetállamról és sok tekintetben egypártrendszerről volt szó itt, amelyben más népek nem találhatták helyüket (A keddi lapszámunkban, Herceg-Bosznia alapjait Franjo Tudman és Slobodan Milosevic karadordevói és tikveši találkozóján vetették meg) SZ. REMETE Péter