Magyar Szó, 2001. január (58. évfolyam, 21-24. szám)

2001-01-27 / 21. szám

2001. január 27., szombat Fokozatosan rendeződik az orosz—NATO viszony Vlagyimir Putyin orosz elnök újó­lag elfogadhatatlannak és „elhibázott politikának” minősítette a NATO to­vábbi bővítését, megjegyezve azért, hogy Moszkva és az észak-atlanti szö­vetség kapcsolatai­­ a balkáni esemé­nyeket követő visszaesés után — foko­zatosan rendeződnek. Putyin az orosz külügyminisztéri­um vezetői értekezletén vett részt pénteken, és lényegében a jelcini kül­politika sablonjait ismételgette. Némi újdonságot csak a terrorizmus elleni nemzetközi összefogás sürgetése je­lentett — a csecsen problémával össze­függésben s az orosz államfő azzal riogatott, hogy „terrorista internacio­­nálé” van kialakulóban. A rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról 1972-ben megkötött szovjet-amerikai ABM-szerződés jövő­je kapcsán az orosz elnök derűlátón nyilatkozott, kiemelve: az amerikai kormányzat legutóbbi megnyilatkozá­sai arra engednek következtetni, hogy a szerződés megőrzéséről folytatott párbeszéd kedvező eredményekkel zárulhat. Putyin jelezte, hogy az orosz leszerelési kezdeményezésekre választ várnak partnereiktől, s úgy vélte, a vi­lág országainak többsége nem érde­kelt Oroszország „egyoldalú lefegyver­zésében”, mert az „helyrehozhatatlan károkat okozna a nemzetközi bizton­ság egész rendszerének”. Emlékezte­tett arra, hogy Moszkva már ratifikálta a START-2 szerződést, a nukleáris robbantások teljes tilalmát, vagyis tel­jesítette a nemzetközi közvélemény el­várásait. (MTI) (FoNet-AP) Egy spanyol tengerészt öltek meg autóbomba-robbanásban San Sebastianban A rendőrség az ETA-t gyanúsítja Öcalan fenyegeti a török államot Abdullah Öcalan bebörtönzött tö­rökországi kurd vezető megfenyegette pénteken a török államot, hogy párt­ja, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) felújítja fegyveres harcát az ország dél­keleti részén. Ügyvédei révén nyilvánosságra jut­tatott nyilatkozatában úgy fogalma­zott, hogy pártja és népe „önvédelem­­ből” kényszerülhet a harc folytatására, mert a török állam „a megsemmisíté­sükre tör”. Az indította nyilvános fellépésére, hogy az utóbbi időben ismét csatáro­zások törtek ki a török állami támoga­tással harcoló észak-iraki kurd csopor­tok és a PKK között. A több állam te­rületén élő kurd nép pártjai erősen megosztottak, és évek óta fegyveres harcban állnak egymással. Öcalan sze­rint a mostanában újból fellángoló csatározások abból adódnak, hogy Ankara „ráuszította” az Irak északi ré­szén élő ellenlábas kurd szervezeteket a törökországi kurdokra. 1999-ben a PKK Öcalan parancsá­ra felhagyott a török állam ellen vívott fegyveres harcával. Ankara azonban akkor is úgy értékelte ezt a lépést, és most is úgy tekinti, mint taktikai sakk­húzást, amelyre Öcalan szorult helyze­te miatt kényszerült rá a PKK. A kurd függetlenségért harcoló erők vezető­jét ugyanis török titkos ügynökök el­fogták, s egy török bíróság halálos íté­letet mondott ki a terrorizmussal vá­dolt Öcalan fejére. A kurd vezér jelen­leg magánzárkában raboskodik az Isz­tambulhoz közel fekvő Imrali sziget szigorúan őrzött börtönében. (MTI) KÖZEL-KELETI TÁRGYALÁSOK A békéről vagy egy kaszinóról? Pénteken továbbra sem volt vilá­gos, hogy a bécsi - állítólag titkos - iz­raeli-palesztin találkozón a közel-ke­leti békefolyamatról vagy üzletről, ne­vezetesen a jerikói kaszinóról volt-e szó. Tény, hogy csütörtökre virradó éj­szaka Ariel Saron Likud-párti elnök fia és kampánymenedzsere, Omri Sá­ron egy ügyvéd és egy volt diplomata kíséretében találkozott Haled Szálám­mal (alias Mohammed Rasid), aki Jasszer Arafat palesztin elnök gazdasá­gi tanácsadója. Sáron környezete határozottan úgy nyilatkozott, hogy politikai meg­beszélésről van szó, sőt a Die Presse című bécsi lappal még azt is közölték, hogy a találkozó a palesztin fél kezde­ményezésére jött létre, mert Arafat pontos értesüléseket akart szerezni a kormányfői tisztségre pályázó Sarok­­nak a közel-keleti békefolyamatra vo­natkozó álláspontjáról. Ezt a hírt azonban határozottan cáfolta a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) bécsi nagykövete, aki szerint a harci cselekmények miatt bezárt jerikói kaszinóról volt szó, még­pedig a Casinos Austria AG igazgató­jának, Leo Wallnernek a kezdeménye­zésére. Noha ezt a Casinos Austria ta­gadta, annyi tény, hogy a kaszinót, amely a palesztin autonómiahatóság egyik fontos bevételi forrása, tavaly ősszel a zavargások miatt bezárták, s Saron javasolta, hogy lőjék. Más hírek szerint a két küldöttség Bécsben egy osztrák üzletemberrel ta­lálkozott, akinek jelentős résztulajdo­na van a Casinos Austria üzemeltette jerikói kaszinóban, s aki az őt ért vesz­teségek miatt állítólag kártérítésért perli Izrael államot - erről a Casinos Austria állítólag nem tud. További „véletlen": Mohammed Rasid ugyan­csak résztulajdonosa a kaszinónak. Megfigyelők szerint bármiről is volt szó valójában - az sem kizárt, hogy politikáról és üzletről egyaránt tárgyaltak -, úgy tűnik, a héjának te­kintett Saron jelezni akarta a választás előtt az izraeli közvéleménynek, hogy vannak kapcsolatai a „túloldalon”. Hogy ezt az Izraelben bírált „jelzést” jól időzítette-e, arra majd a február eleji választás adja meg a feleletet. (MTI) МлвшШ A német közvélemény többnyire szim­pátiával kísérte Zoran Dindic megválasz­tását a szerb kormány élére. Hangsúlyoz­ta azonban Dindic értékelését, miszerint a köztársaságban drámaian súlyos a hely­zet. A német sajtó mint jelentős tényt emelte ki, hogy Dindic a kormány egyik alelnökévé Kasza József vajdasági magyar politikust jelölte ki, és hogy több minisz­teri széket olyan szakemberekre bízott, akik nem tartoznak egy párthoz sem, és akik emigrációból tértek vissza. A Beta tudósítója megtudta, hogy a német kormányhoz közeli körök azt is elégedettséggel nyugtázták, hogy a szerb kormányfő olyan ember lett, aki Németor­szágban töltött 13 évet, ott doktorált és aki már régóta jó kapcsolatokat tart az ot­tani politikusokkal. Meggyőződésüket fe­jezték ki, hogy Dindic a Nyugat támogatá­sával, amelyben biztos lehet, valóban meg is kezdi az általa bejelentett reformok végrehajtását. Berlin mindenesetre az új szerb kormányfőt - függetlenül attól, hogy több vezető német politikushoz soké­vi ismeretség fűzi - emlékeztetni fogja, hogy a bejelentett és vállalt kötelezettsé­geket teljesíteni is kell. Dindic vitathatatlanul a legismertebb jugoszláv, sőt lehet, hogy balkáni politi­kus Németországban. Az elmúlt évek so­rán, kezdve az első nagy szerbiai tünteté­sektől 1996/97 telén a német médiumok érezhetően favorizálták, és nemcsak kivá­ló német nyelvtudása miatt, hanem kom­munikatív magatartásának köszönhetően is a médiumok gyakran emlegetik úgy, mint „világi image-et” ápoló politikust. A Tageszeitung lap állítása szerint Dindic „az az ember, aki szereti a hatal­mat, megvalósította célját, és most az or­szág egyik legbefolyásosabb tisztségén van”, noha a lakosság körében Vojislav Kostunica jugoszláv elnök sokkal népsze­rűbb. „Szerbia politikai színterére most jellemző lesz a csendes összetűzés Szerbia két új uralkodója - a pragmatikus, szakér­tő és korszerű gondolkodású Dindic, vala­mint a konzervatív és vallásos, de igen kedvelt elnök, Kostunica­­ között,­rja a lap. A Die Welt véleménye szerint Dindic előtt meredek és rögös út áll. A cikk sze­rint „Szerbia romba dőlt gazdaságával, tönkrement szociális rendszerével, a trau­­matizált társadalommal, valamint a dikta­túra idején diszkreditált intézményekkel több mérfölddel lemarad kormányfője mögött”. A lap dicséri Dindic programját és rámutat, hogy az új kormányfő „viha­ros ütemet diktál, amit a Balkán nem szo­kott meg”. A lap értékelése szerint Dindic uralma alatt „Szerbia olyan országgá vá­lik, amely két különböző sebességgel ha­lad”. „Lehetséges azonban, hogy Szerbiá­nak éppen egy ilyen valakire van szüksé­ge, hogy kirángassa a végtelenül mély sza­kadékból, amelyben van. Zorán Dindic annak a jelképe, amivé Szerbia egykor válhat”, szögezi le a lap. (Beta) NÉMET REAGÁLÁSOK Dindic modern, Kostunica konzervatív Kettejük összetűzése várható DEL PONTE LÁTOGATÁSÁNAK VISSZHANGJA Az USA csalódott Milosevic fölött csak Hágában lehet ítélkezni Richard Boucher, a State Department szóvivője csütörtökön este kijelentette, az USA „kissé csalódott” Carla del Ponte há­gai főügyész belgrádi látogatásának ered­ményei miatt. Washington azonban elé­gedett azzal a ténnyel, hogy ez a látogatás a párbeszéd kezdetét jelenti a törvényszék és a jugoszláv hatóságok között. „Az USA tartózkodik a kommentároktól arra vo­natkozóan, vajon a jugoszláv együttműkö­dés szintje befolyásolja-e az adminisztráci­ót, hogy jóváhagyja az amerikai segélyt, és a támogatást a nemzetközi pénzügyi in­tézményekben”, mondta a szóvivő. Az USA egyszersmind támogatta Carla de Ponténak azt az álláspontját, hogy Slo­bodan Milosevic volt jugoszláv elnök fö­lött csak Hágában ítélkezhetnek, és fel­szólította Jugoszláviát, hogy kezdje meg az együttműködést és teljesítse kötelezett­ségeit a törvényszék iránt. „Nem akarunk beleavatkozni abba a határozatba, hol tartják meg a pert, erről nekik kell megál­lapodniuk”, mondta a State Department szóvivője, és őszintén hozzátette, hogy Washington kissé csalódott, hogy a főü­gyész látogatása nem volt sikeresebb. A szóvivő Del Pontét idézve hangsúlyozta, hogy nem számított Milosevic azonnali ki­adatására, de az együttműködés határo­zottabb definiálását remélte. (Beta, Reu­ters) MIHAJLOVIC A DEUTSCHE WELLÉNEK: „Milosevic mindenért felelni fog!” Dusan Mihajlovic, a szerb kormány alelnöke, köztársasági belügyminiszter reagálva azokra az állításokra, hogy az új hata­lom Milosevic fölött csak a Jugoszláviában elkövetett bűncselek­mények miatt akar ítélkezni, háborús bűnökért azonban nem, úgy értékelte, hogy ez téves benyomás. „Nekem nem ez a benyo­másom, nem vettem részt közvetlenül ezekben a tárgyalások­ban, és úgy vélem, hogy ez egyoldalú benyomás, amit esetleg a témával kapcsolatos eddigi tárgyalások valamilyen felületes szemléléséből vonhattak le”, nyilatkozott Mihajlovic a Deutsche Welle Rádiónak adott interjújában. Hozzáfűzte, ő úgy gondolja, „a felelősség kérdését teljes mér­tékben megnyitják, és Szerbia nem lesz olyan helyzetben, hogy Milosevic fölött azért ítélkezzenek a köztársaságban, mert elvett két vagy több lakást vagy házat, hanem teljesen felvetik a felelős­ség kérdését mindazért, amit Milosevic tett elsősorban saját népe és saját állama ellen”. Belügyminiszteri prioritásairól szólva Mihajlovic kifejtette, hogy abszolút prioritása lesz a politikai hátterű bűncselekmé­nyek és a szervezett bűnözés felszámolásának. (Beta) AMERIKAI ÁLLÍTÁS: Holttesteket égettek el a Trepcában!? A Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnökhöz hű különle­ges alakulatok tagjai, mielőtt kivonultak volna Kosovóból, több száz albán holttestét égették el a trepcai kohókban, állí­totta csütörtökön este az amerikai állami National Public Ra­dio (NPR). Azok az emberek, akik állítólag részt vettek a tisz­­togatási hadműveletben - az olyan bűncselekmények nyomai­nak elrejtésében, amelyek esetleg a háborús bűnök elköveté­séért való vádat vonhatták volna maguk után - úgy nyilatkoz­tak a rádióállomásnak, hogy a Trepca kombinát kohóiban 1500 holttestet égettek el, ami körülbelül fele annak a szám­nak, amennyi albánt eltűntnek nyilvánítottak. A francia tör­vényszéki szakorvosok csoportja azonban, amely tavaly az év elején korszerű technológia segítségével vizsgálta ki, megala­pozottak-e az ilyen állítások, megállapította, hogy a kohókban nem találhatóak emberi eredetű nyomok. Ezek a szakértők hangsúlyozták azt is, hogy az emberi test nyomait nem lehet teljesen eltüntetni, mert a DNS maradványait nem lehet meg­semmisíteni. A rádióállomás idézve „azokat a szerbeket, akik részt vettek a tisztogatási műveletben”, leírta azt a módot, ahogyan a holtteste­ket kiemelték a friss sírokból, amelyeket később felfedeztek a NATO műholdjai bizonyítékokat gyűjtve a Kosovóban elkövetett állítólagos szerb bűncselekményekről. ,a kohók méretei miatt a holttesteket először az érc felaprózására szolgáló gépekben felaprították”, mondta a hadművelet egyik résztvevője. Ez a sze­mély, aki Duskóként mutatkozott be, a szerb különleges alakula­tok tagja, közölte, hogy a hadművelet célja az volt, hogy elrejtsék a bizonyítékokat a bűncselekményről­­ a megsemmisített falvak lakosságának lemészárlásáról. „Úgy vélem, a szerbek megértet­ték, hogy a hágai törvényszék előbb-utóbb eljöhet Kosovóba”, mondta. A többiek elmondták, hogy a holttesteket, többnyire férfi­akat, de nőket és gyerekeket is, az éj leple alatt hűtőkocsikban szállították a zvecani Trepca kombinátba. A kohókat különle­gesen magas hőfokra állították és így semmisítették meg a holttesteket, mondta a műsor másik résztvevője, aki Biankó­ként mutatkozott be. „Borzalmas kép volt­­ a gyár gépei tele holttestekkel”, mondta. A rádióállomás állítása szerint ilyen módon mintegy 120 holt­testet ástak ki a sírokból Izlelce faluban, ahol az amerikai kémmű­holdak felfedezték a frissen kihantolt sírokat, és ezt később bele­foglalták a Milosevic elleni hágai vádiratba. (Beta) FEHÉR HÁZI LAKÓVÁLTÁS A távozók bosszúja Eltűnt az étkészlet és a pohárgarnitúra az Air Force One ame­rikai elnöki repülőgépről, miután Bill Clinton volt elnök és család­ja New Yorkba repült vele. A Fehér Ház vécéi ugyanakkor falfirkák­kal, íróasztalfiókjai pedig pornográf tárgyakkal gazdagodtak. Ari Fleisher fehér házi szóvivő nem volt hajlandó kommen­tálni az étkészlet és az elnöki pecséttel jelölt poharak eltűnését - áll az AFP jelentésében. „Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni arról, hogy mi min­dent találtunk, amikor ide beköltöztünk. Könnyű lenne min­dent kiteregetni és bírálni, de hogy nem tesszük, az a hangnem megváltozását jelzi Washingtonban" -jelentette ki Fleisher. A szóvivő annyit elmondott azonban, hogy a republikánus adminisztráció elhatározta: listát készít mindarról, amit a beköl­tözéskor a Fehér Házban találtak. Bizonyos dolgok nyilvánvalóan felbosszantották az újonnan érkezetteket. Fehér házi illetékesek szerint ugyanis a Clinton-ad­­minisztráció távozó tagjai falfirkákkal színesítették az illemhelye­ket, és pornográf tárgyakat hagytak hátra az íróasztalfiókokban. Két ajtózárat feltörtek és telefonzsinórokat vágtak el a szomszé­dos, régi hivatali épületben. Fleischer kizárta annak lehetőségét, hogy a telefonzsinórokat azok a munkások vágták volna el, akik az épületben a hét végén sietve átfestették a helyiségeket. A szóvivő megállapította, nincs abban a helyzetben, hogy fel­­mérje az okozott károk anyagi kihatását, de kizárta, hogy bünte­tőeljárást kezdeményeznének az elkövetőkkel szemben. „Az elnök megérti, hogy az elnökváltás némelykor nehéz és heves érzelmeket keltő időszak, és mi így viszonyulunk ezekhez a dolgokhoz... Bush elnök nem azért jött Washingtonba, hogy bárkit is hibáztasson. Nekünk más a kormányzati stílusunk” - je­lentette ki Ari Fleisher. (MTI) KÜLPOLITIKA 3 Mesic Kostunicával Hágáról is Stipe Mesic horvát elnök tegnap mege­rősítette, hogy Davosban Vojislav Kostuni­ca jugoszláv elnökkel is tárgyal majd. Me­sic ezt davosi útja előtt jelen­tette ki, ahol a közgazdasági fórumon vesz majd részt. A Mesic-Kostunica-tárgyalás témája a hágai törvényszékkel való együttműködés, a nemzeti kisebbségek kérdése és a gazda­sági együttműködés lesz. Az újságíróknak a Tudman elnök tár­gyalásairól készült gyorsírói jegyzetekre vo­natkozó kérdésére válaszolva Mesic kifejtet­te, hogy nem lehet minden dokumentu­mot levéltárba helyezni, csak azokat, ame­lyek történelmi anyagot képviselnek, és hangsúlyozta, hogy a gyorsírói jegyzetek sorsáról folytatódnak a tárgyalások Tud­man irodája és a horvát kormány között. Mint ismeretes, a kormány olyan határoza­tot hozott, hogy a gyorsírói jegyzeteket 30 évre levéltárba helyezi. (Beta)

Next